Az emberiség évezredek óta ismeri és használja az üveget, az ókori mezopotámiai mesterek fortélyai pedig napjainkban is visszaköszönnek – a legmodernebb anyagtudományi kutatásokban. A német és brit tudományegyetemeken dolgozó nemzetközi tudóscsoport rájött, hogy egy több évszázados elv alkalmazásával sokkal könnyebben megmunkálhatóvá tehetők az úgynevezett fém-organikus vázszerkezetű (MOF) üvegek. Ezek a különleges anyagok kulcsszerepet játszhatnak a jövő fenntarthatósági projektjeiben, például a hidrogéntárolásban, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében vagy a speciális védőbevonatok készítésében.

A bomlási hőmérséklet jelentette a legnagyobb akadályt

A MOF üvegek különlegessége a belső felépítésükben rejlik: szerves molekulákkal összekapcsolt fématomokból állnak, amelyek porózus, a gázok csapdába ejtésére alkalmas szerkezetet alkotnak. Bár a technológia rendkívül ígéretes, a gyakorlati felhasználást eddig komoly fizikai korlát hátráltatta.

Ezek az üvegek jellemzően csak 300 Celsius-fok felett lágyulnak meg, ami kritikus határ, hiszen ezen a ponton az anyag már bomlani kezd. Ez a rendkívül szűk tartomány szinte lehetetlenné tette a nagyüzemi formázást és a megbízható gyártást.

A kutatók a probléma megoldásához a hagyományos üvegkészítés módszereihez nyúltak vissza. Bebizonyították, hogy kis mennyiségű nátrium- vagy lítiumvegyület hozzáadásával hevítés közben is szabályozni tudják a MOF üvegek viselkedését. Az adalékanyagok megbontják a hálózatos szerkezetet, ezzel csökkentik a lágyulási pont hőmérsékletét, és anélkül javítják az anyag folyékony tulajdonságait, hogy a porózus szerkezet megsérülne.

„Az üveg évezredek óta az emberi civilizáció része. Az ókori Mezopotámiától a modern száloptikai kábelekig kis mennyiségű kémiai módosítót használnak, hogy megkönnyítsék az üveg megmunkálását, és megváltoztassák annak funkcionális tulajdonságait” – mutatott rá a Nature Chemistry folyóiratban a tanulmány egyik szerzője, Dominik Kubicki. A Birminghami Egyetem munkatársa megerősítette, hogy a MOF üvegek magas lágyulási hőmérséklete eddig komoly kihívást jelentett a gyártás során, de a felfedezésük új utat nyit a nagy teljesítményű anyagok előtt.

Mesterséges intelligencia segített a szerkezet elemzésében

A folyamatok megértéséhez modern diagnosztikai eszközöket használtak. Magas hőmérsékletű mágneses magrezonancia kísérletekkel figyelték meg, hogyan épülnek be a nátriumionok az üveghálózatba. Az adatok feldolgozását AI-alapú számítási modellek segítették, amelyek feltárták, hogy a nátrium nem csupán kitölti az üres réseket, hanem bizonyos cinkatomok helyére lépve fellazítja a belső kapcsolatokat.

Az eljárás egyik legfontosabb eredménye, hogy a tesztelt anyagok – köztük a ZIF-62 nevű üveg – lehűlés után is megőrzik a belső porozitásuk nagy részét. Ez a tulajdonság elengedhetetlen ahhoz, hogy az anyag később hatékonyan működjön gázszétválasztó membránként vagy katalizátorként.

„Tanulmányunk igazolja, hogy ugyanez az elv átültethető a hibrid fém-organikus üvegekre is. Ez az előrelépés egy lépéssel közelebb viszi a MOF üvegeket a valós ipari gyártáshoz, valamint a gázszétválasztásban, tárolásban és katalízisben való alkalmazásukhoz” – fogalmazott Sebastian Henke, a Dortmundi Műszaki Egyetem professzora.

Bár az eredmények keretet adnak az egyedi tulajdonságokkal rendelkező, testre szabott üvegek tervezéséhez, a szakértők szerint további vizsgálatokra van szükség. A következő fázisban az anyagok hosszú távú stabilitását és a gyakorlati, ipari környezetben nyújtott teljesítményét ellenőrzik.

Gábor János, NEW technology

The post Mezopotámiai trükkel formálják a jövő gáztároló üvegeit appeared first on NEW technology.

A tengeri horizonton eddig elképzelhetetlen magasságokba emelkedik az az acélszerkezet, amely alapjaiban változtathatja meg a megújuló energiaforrások térnyerését a mélytengeri övezetekben. Kína sikeresen telepítette a világ legnagyobb egyegységes úszó szélturbináját, amelynek méretei és technológiai megoldásai a mérnöki bravúr és a hatékonyság határait feszegetik. A „Three Gorges Pilot” névre keresztelt eszköz szombaton foglalta el végleges helyét a nyílt tengeren, mintegy 70 kilométerre Kuangtung tartomány partjaitól.

A monstrum méreteit nehéz lenne a földfelszíni rokonaihoz viszonyítani: a turbina csúcsa több mint 270 méter magasra nyúlik, a rotor 252 méteres átmérője pedig azt jelenti, hogy a lapátok együttesen hét futballpályányi területet fednek le. Ez a hatalmas felület teszi lehetővé, hogy a rendszer minden egyes fordulattal olyan mennyiségű energiát nyerjen ki a szélből, amelyre a parthoz közelebbi, fix rögzítésű társai nem képesek.

Úszó talapzat és hibrid rögzítés

A projekt technikai hátterét egy speciális, félig merülő platform adja. A 81 méter hosszú és 91 méter széles, 24 100 tonnás acélszerkezet stabilitását kilenc darab vákuumtechnológiás szívóhorony biztosítja, amelyeket erős poliészterfonalból készült kábelekkel és horgonyláncokkal rögzítettek a mederfenékhez. Ez a megoldás teszi lehetővé, hogy a szerkezet még a legzordabb tengeri körülmények között, az erős hullámzás és az áramlatok ellenére is stabil maradjon.

„A zord tengeri körülmények kezelésére a csapatunk kifejlesztett és Kínában először alkalmazott egy új rögzítési szisztémát, egy dinamikus megfigyelőrendszert, egy aktív ballasztrendszert, valamint 66 kV-os dinamikus tenger alatti kábeleket” – nyilatkozta a CCTV-nek a China Three Gorges Corporation tengeri szélenergia mérnöke. Pan Hongguan kiemelte, hogy a poliészterkábel és a horgonylánc egyesítésével „kiváló mechanikai teljesítményt” értek el, ez a rugalmasság pedig alapvető fontosságú a szerkezet élettartamának meghosszabbítása érdekében, mivel jelentősen csökkenti a platformra nehezedő dinamikus terhelést.

A számítások szerint a turbina éves szinten 44,65 millió kilowattóra villamos energiát állít elő. Ez a mennyiség megközelítőleg 24 000 háztartás teljes éves energiaigényét képes fedezni.

Gábor János, NEW technology

The post Ez a legnagyobb egyegységes úszó szélturbina a világon – Kínában üzemelték be appeared first on NEW technology.

A Birminghami Egyetem kutatói olyan új, alacsony hőmérsékletű hidrogén-előállítási módszert mutattak be, amely egyaránt alkalmas központi gyártásra, valamint a nagyüzemi ipari létesítmények hulladékhőjét hasznosító helyi generálásra is. A hidrogén a világegyetem leggyakoribb eleme, egyben tiszta energiahordozó, amely az elégetésekor csupán hőt és vizet bocsát ki.

Bár a felhasználása szén-dioxid-mentes, a jelenlegi termelésének 95 százaléka még mindig fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik.

A termokémiai vízbontás során a katalizátor hidrogénre és oxigénre bontja szét a vizet, ami önmagában tiszta folyamat is lehetne, ám a mai megoldások 700 és 1000 Celsius-fok közötti tartományban működnek, a katalizátor regenerálódása pedig 1300–1500 Celsius-fokos hőt, ezáltal rengeteg tüzelőanyagot igényel. A magas hőmérséklet okozta technológiai korlátot Yulong Ding professzor birminghami kutatócsoportja törte át.

A szakértők bebizonyították, hogy egy speciális perovszkit katalizátor alkalmazásával a folyamat hőmérséklete 500 Celsius-fokkal csökkenthető

Az International Journal of Hydrogen Energy folyóiratban publikált adatok szerint az újonnan kifejlesztett katalizátor 150 és 500 Celsius-fok között jelentős mennyiségű hidrogént termel, a regenerálása pedig már 700 és 1000 Celsius-fok között megvalósítható.

Ez a jelentős különbség lehetővé teszi, hogy az eljárást ne csak speciális laboratóriumokban, hanem gyárak mellett is alkalmazhassák

„Az olyan alapanyagipari szektorok, mint az acél-, cement-, üveg- és vegyipar rengeteg hulladékhőt termelnek, amit hőforrásként használhatnánk az alacsony hőmérsékletű hidrogéntermeléshez” – nyilatkozta Ding.

A kutatók szerint a helyi felhasználás áthidalja a tárolás és a szállítás nehézségeit, így a technológia költséges infrastruktúra kiépítése nélkül is elterjedhet. Sőt, egy előzetes költségelemzés rávilágított, hogy a módszer olcsóbb, mint a vízből elektrolízissel nyert zöld hidrogén, vagy a metánból előállított kék hidrogén gyártása.

A perovszkitok olyan rácsos szerkezetű anyagok, amelyek oxigénmolekulákat építenek be a szerkezetükbe. A kutatók báriumból, nióbiumból, kalciumból és vasból készült változatokra összpontosítottak. Ezek az összetevők könnyen elérhetőek, nem tartalmaznak mérgező anyagokat, és az előállításuk sem igényel bonyolult folyamatokat. A vizsgálatok során a BNCF100 jelű változat bizonyult a leghatékonyabbnak, amely tíz termelési cikluson keresztül is megőrizte teljesítményét.

Az egyetem már meg is kezdte az eljárás kereskedelmi hasznosítását. Először benyújtották a szabadalmi kérvényt, és jelenleg olyan ipari partnereket keresnek, akikkel nagyüzemi méretekben is bevezethetik a technológiát az európai és a brit piacon.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörést hozhat a hidrogén ipari előállításában egy új vízbontó katalizátor appeared first on NEW technology.

A technológiai fejlődés legnagyobb akadályát gyakran nem az alapanyag hiánya, hanem a folyamatok lassú tempója és magas költsége jelenti. A Koreai Anyagtudományi Intézet (KIMS) és az Ulsani Nemzeti Tudományos és Technológiai Intézet (UNIST) mérnökei azonban megtalálták a módját, hogy a biodízelgyártás egyik legproblémásabb melléktermékét, a bőségesen rendelkezésre álló és olcsó glicerint egy többcélú folyamat részeként hasznosítsák. Az új eljárás nemcsak olcsóbbá teszi a hidrogén előállítását, hanem piacképes vegyszereket is eredményez.

A globális energiapiac egyértelműen a szén-dioxid-semleges megoldások, ezen belül is a hidrogéngazdaság felé mozdul. A kutatók világszerte keresték a megoldást a hagyományos vízelektrolízis korlátaira, amelyben az oxigénfejlődési reakció lassúsága és magas energiaigénye rontja a hatékonyságot. A koreai kutatócsoport erre válaszul fejlesztett ki egy speciális, anioncserélő membrános rendszert, amely a vízbontást glicerinoxidációs reakcióval váltja ki.

A váltás drasztikusan csökkenti a berendezés működtetéséhez szükséges cellafeszültséget

„Ez a tanulmány bemutatja az olcsó, nem nemesfém katalizátorok nagyüzemi szintézisét, és igazolja azok teljesítményét a kereskedelmi szempontból is releváns elektrolizáló rendszerekben, amelyek egyszerre képesek hidrogén és vegyipari alapanyagok termelésére” – nyilatkozta közleményben Juchan Yang vezető kutató.

A mérnökök réz-kobalt alapú katalizátort alkalmaztak, ami azért jelentős áttörés, mert így a gyártás során nincs szükség rendkívül drága nemesfémek, például platina használatára. A rendszer 1,31 voltos feszültség mellett stabil működést mutatott, ami kulcsfontosságú az ipari alkalmazhatóság szempontjából.

Hulladékból vegyipari alapanyag

A fejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a folyamat végén nemcsak hidrogén távozik a rendszerből, hanem formiát is, márpedig ez a vegyület az egyik legkeresettebb alapanyag, amelyet széles körben használnak a vegyiparban. A kísérletek során a berendezés kiemelkedő, 96 százalékos szelektivitással állította elő a célzott vegyszert, miközben a stabil működést egy 79 négyzetcentiméteres elektrolizáló cellában is sikeresen tesztelték. Utóbbi méret már előrevetíti az ipari méretű felhasználás lehetőségét is.

A technológia alkalmas a megawattos szintű bővítésre is, ami lehetővé tenné a folyamatos, nagyüzemi méreteket

A KIMS és az UNIST kutatói szerint „az olyan technológiák, amelyek a biológiai eredetű melléktermékeket, például a glicerint értékes vegyszerekké alakítják, kulcsfontosságúak a szén-dioxid-semlegesség és a hidrogéngazdaság együttes előmozdításához”.

Ez a stratégia egyszerre válaszol a biohulladékok kezelésének kihívásaira és a tiszta energia iránti növekvő keresletre. A fejlesztést több dél-koreai állami tanács és alapítvány is támogatta, az elemzéseket pedig szuperszámítógépes infrastruktúra segítségével végezték el.

Gábor János, NEW technology

The post Dupla haszon a biodízel: a melléktermékéből hidrogén és ipari alapanyag készül appeared first on NEW technology.

Elektromosra cserélni a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést és a hálózatra visszatáplálni is képes fogyasztóvá válni a telephely hálózati csatlakozásainak bővítése nélkül – erre a kihívásra adott előremutató választ a Schneider Electric és a Royal Avebe közös projektje. Az európai villamosenergia-hálózat túlterheltsége egyre nagyobb akadálya az ipari elektrifikációnak és dekarbonizációnak, több mint 1700 gigawattnyi projekt vár hálózati csatlakozásra.  

Közös elektrifikációs projektet valósított meg a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a keményítő- és növényi fehérje előállítással foglalkozó szövetkezet, a Royal Avebe, amelyet a múlt héten megrendezett Hannover Messe kiállításon mutattak be. A fejlesztés célja az volt, hogy a holland cég Foxhol-i telephelyén a meglévő hálózati csatlakozásokra támaszkodva, a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek egy ipari elektromos kazánt, ezzel kiváltva a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést, miközben a telephely aktív prosumerré alakul.

Európa villamosenergia-hálózatának túlterheltsége az ipari dekarbonizáció egyik legnagyobb akadályává vált. Az Eurelectric „Power Barometer” elemzése szerint az egész kontinensen több mint 1700 gigawattnyi tiszta energia és elektrifikációs projekt vár hálózati csatlakozásra, ez 2021 óta 133%-os növekedést jelent. Csak Hollandiában több mint 14 000 vállalkozás várja a növekedéshez, az elektromos áram használatára való átálláshoz vagy a dekarbonizációhoz szükséges kapacitást, sokuk esetében a várakozás akár egy évtizedig is elhúzódhat. A „Dutch SME Monitor” adatai szerint a holland vállalkozások 90 százaléka közvetve vagy közvetlenül érzi a hálózati torlódások hatásait.

A megoldás: holisztikus elektrifikációs és digitális energiastratégia

Az Avebe arra kérte fel a Schneider Electric tanácsadói csapatát, hogy alapjaiban gondolja át, hogyan használja és kezelje az energiát a Foxhol-i telephely. Az eredmény egy integrált elektrifikációs stratégia lett, amely három pillérre épül: egységes energia- és folyamatirányítás, valós idejű energiaintelligencia és dinamikus terheléskezelés.

A platform a telephelyen található több mint 1000 mérőpont – köztük 542 intelligens középfeszültségű relé – adatai alapján ad átfogó képet az energiafelhasználásról. Ha a hálózati igény megnő, a rendszer automatikusan úgy alakítja az elektromos áram elosztását, hogy ne lépjék túl a szerződésben foglalt határokat és a műszaki feltételekhez is alkalmazkodjanak. Amikor bőségesen áll rendelkezésre megújuló energia, és alacsony a helyi hálózati igény, az üzem felveszi a többletet, és aktívan támogatja a hálózat stabilitását.

Ez az elektrifikációs projekt közvetlenül segíti az Avebe klímavédelmi céljainak megvalósítását, beleértve a 2030-ig elérendő 30 százalékos kibocsátáscsökkentést és az energiahatékonyság évente 1,5 százalékkal történő, folyamatos javítását.

„A gyártási folyamataink további elektrifikációja fontos lépés a működésünk fenntarthatóbbá tételében. A Schneider Electric-kel együtt bebizonyítjuk, hogy lehetséges valós előrelépést tenni a jövőbiztos és még inkább energiahatékony termelés felé a meglévő hálózati csatlakozásunk keretein belül is” – mondta el Joyce de Vries-Pieterman, az Avebe kommunikációs és PR igazgatója.

„Az, amit az Avebe Foxholban elért bizonyítja az európai ipar számára, hogy működőképes ez a koncepció. A korlátozott hálózati kapacitások nem kell, hogy feltétlenül késleltessék a dekarbonizációt. Az elektrifikáció, a nyílt automatizálás és a digitális intelligencia megfelelő kombinációjával a gyártók már most cselekedhetnek” – mutatott rá Neil Smith, a Schneider Electric fogyasztási cikkek gyártói piacáért felelős elnöke.

A technológiai architektúra

A projekt során a Schneider Electric egy teljesen integrált digitális architektúrát alakított ki, amely egyesíti az energiaellátás-automatizálást, a folyamatirányítást és az üzemeltetés valós idejű monitorozását. A megoldás része volt az EcoStruxure™ Foxboro DCS az egységes folyamatirányításhoz, az EcoStruxure™ Electrodynamic Controller a valós idejű terhelés-koordináláshoz, az EcoStruxure™ Control HMI a kezelői áttekinthetőség és beavatkozás érdekében, az EcoStruxure™ EPAS a mérnöki környezet és konfigurációhoz, valamint az AVEVA PI System az intelligens középfeszültségű relékből és régebbi eszközökből származó adatok egységes megjelenítéséhez.

Másolható modell az európai ipar számára

A Schneider Electric és az Avebe közös projektje során bevezetett dinamikus terheléskezelés, valós idejű energiaintelligencia és prosumer-képességek ugyanilyen kombinációja Európa bármely, hasonló hálózati korlátokkal szembesülő, energiaigényes ipari telephelyén alkalmazhatók. Az élelmiszer- és italgyártók, a vegyipar, a papíripar és más ágazatok vállalatai számára ez lehetőséget kínál arra, hogy előrelépjenek a dekarbonizációban anélkül, hogy meg kellene várniuk a nagyszabású hálózati infrastruktúra-bővítést, amely akár egy évtizedet is igénybe vehet.

Schneider Electric

The post A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül appeared first on NEW technology.

A gyárkéményekből távozó üvegházhatású gáz további szennyezés helyett akár közvetlenül táplálhatná az elektromos hálózatot is. Ez a futurisztikus elképzelés egy nagy lépéssel közelebb került a valósághoz, miután a dél-koreai Sungkyunkwan Egyetem szakemberei áttörést értek el a gázmegkötés technológiájának területén. Egy olyan egységet hoztak létre, amely nem fogyasztja, hanem termeli az áramot a károsanyag-kibocsátás csökkentése közben.

A Ji-Soo Jang professzor vezetésével tervezett GCEG (gázmegkötő és áramtermelő) egység alapjaiban formálhatja át a klímaváltozás elleni küzdelmet, mivel a hagyományos, energiaigényes szűrési eljárásokkal szemben ez a rendszer a gázok megkötésekor felszabaduló fizikai és kémiai folyamatokat hasznosítja.

A technológia kulcsa egy aszimmetrikus szerkezet, amely szénalapú elektródákat ötvöz speciális hidrogél anyagokkal.

Amikor a szerkezet üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot vagy nitrogén-oxidokat köt meg, az eszköz belsejében átrendeződnek a töltések, az ionok pedig vándorolni kezdenek. Ez a folyamat külső tápforrás nélkül teszi lehetővé a folyamatos egyenáramú áramtermelést.

„Kutatásunk bizonyítja, hogy az üvegházhatású gázok nem csupán kezelendő szennyezőanyagok, hanem új energiaforrásként is szolgálhatnak” – fejtette ki Jang az Energy & Environmental Science-ben. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a kutatás célja a technológia környezetvédelmi platformmá fejlesztése, hiszen az „nemcsak a karbonsemlegességet segíti elő, hanem energiát is termel”.

Az eszköz lényegében üzemanyagként használja fel a légköri szennyezőket, miközben tisztítja a környezetet.

A fejlesztés hátterében a jelenlegi technológiai korlátok állnak. Bár a szén-dioxid-megkötési és -tárolási megoldások világszerte kiemelt figyelmet kapnak, ezek alkalmazása eddig rendkívül költséges és energiaigényes volt. A most bemutatott megoldás ezzel szemben éppen a gázok elektródafelületen történő megkötésekor keletkező energiát alakítja közvetlenül elektromos árammá.

Az egyetem közleménye arra számít, hogy a technológiát a jövőben széles körben is alkalmazhatják az iparban. Az önellátó, akkumulátor nélküli okosérzékelők és az IoT-eszközök mellett olyan gyárakban is megvetheti a lábát, ahol hatalmas mennyiségű káros anyag keletkezik. Az ilyen létesítményekben a megoldás egyszerre segítheti a kibocsátási célok elérését és a saját energiaigény fedezését.

Gábor János, NEW technology

The post Üvegházhatású gázból áram: fordulhat a kocka a klímavédelemben appeared first on NEW technology.

A természetben a villámlás az egyik leghatalmasabb és legpusztítóbb erő, de most kiderült, hogy a laboratóriumi körülmények között megszelídített, apró elektromos kisülések egy környezetkímélő ipari forradalom alapkövei lehetnek. A Northwestern Egyetem kémikusai egyetlen lépésben, vízbe süllyesztett üvegcsövekben létrehozott mini villámlással tudták metanollá alakítani a földgáz fő összetevőjét, a metánt.

A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a vegyipart, mivel a metanol nemcsak festékek és műanyagok alapanyaga, hanem a hajózás és az ipari kazánok egyik ígéretes, tisztábban égő üzemanyaga is.

A hagyományos, évtizedek óta használt ipari módszerek, például a gőzreformálás (amelyben gázt és vízgőzt magas hőmérsékleten bontanak elemekre), rendkívül energiaigényesek. A metánmolekulák szétbontásához például akár 800 Celsius-fokos hőmérsékletre és a légköri nyomás több százszorosára van szükség. Ez a folyamat globálisan évente több millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, hiszen a metán szén- és hidrogénkötései rendkívül stabilak.

„Ez a módszer ugyan működik, de nem a legegyszerűbb útja annak, hogy metánból metanolt készítsünk” – állítja az egyetem közleményében Dayne Swearer adjunktus.

A kutatók a plazma, vagyis az anyag nagy energiájú állapotának segítségével hidalják át a kihívást. Amíg a Napban vagy a villámokban forró plazma található, a szakemberek úgynevezett hideg plazmával dolgoznak. Ebben a gázmolekulák szobahőmérsékletűek maradnak, miközben az elektronokat szelektíven hevítik több tízezer fokra. „Azért alkalmazunk hideg plazmát, mert alacsony hőmérsékleten és normál légköri nyomáson is elő tudjuk állítani” – magyarázta James Ho, a tanulmány vezető szerzője.

A módszerről írt tanulmány kísérletei során egy réz-oxid katalizátorral bevont, porózus üvegcsőben áramoltattak metángázt, miközben nagyfeszültségű impulzusokat küldtek rá. Az elektromosság hatására a metán és a víz reaktív töredékekre bomlott, amelyek metanollá álltak össze, majd azonnal feloldódtak a környező vízben. Ez a gyors hűtés kulcsfontosságú, mert megakadályozza a metanol további bomlását. A hatékonyságot tovább növelték argon gáz hozzáadásával, amely ionizált állapotban emelte meg a plazma elektronsűrűségét.

Így a folyékony keverékben 96,8 százalékos tisztaságú metanolt kaptak

A technológia nemcsak tisztább, de rugalmasabb is a jelenlegi megoldásoknál, ráadásul melléktermékként etilént és hidrogént eredményez, márpedig ezek ugyancsak értékes ipari alapanyagok.

A kutatás szerint az eljárás lehetővé tenné a decentralizált gyártást is

„Helyszíni reaktorral szállítható folyékony üzemanyaggá alakíthatnánk az elszigetelt lelőhelyekről elszivárgó metánt, amelyet jelenleg egyszerűen csak elégetnek” – vázolta fel Dayne Swearer kutató, mintegy megerősítve, hogy a módszerük segíthet felszámolni a gázfáklyázást, miközben értékes alapanyagot állít elő ott, ahol korábban csak környezetszennyezés történt.

Gábor János, NEW technology

The post Palackba zárt villámlással reformálhatják meg az üzemanyaggyártást appeared first on NEW technology.

Hároméves stratégiai megállapodást kötött a CATL és a HyperStrong április 27-én a kínai Ningtöben. A megállapodás értelmében a CATL összesen 60 GWh kapacitású nátrium-akkumulátoros energiatároló berendezést szállít partnerének, amelyek üzembe helyezése újabb jelentős lendületet ad az ipari méretekben alkalmazott energiatároló technológia globális terjedésének.

A nátriumion-akkumulátorok ipari energiatárolásban történő hasznosítására írt alá stratégiai együttműködést a CATL az energiatárolók rendszerintegrálása és -szolgáltatása területén piacvezető HyperStrong vállalattal. A hároméves együttműködés egyszerre célozza a beszállítói kapcsolatok építését és a szoros együttműködést kutatás-fejlesztés területén, valamint az energiatároló berendezések gyakorlati alkalmazásának fokozását. A most aláírt megállapodásnak köszönhetően a világ eddigi legnagyobb ilyen jellegű együttműködése indulhat el, ami jelentős lépés a nátriumion-akkumulátorok tömeges elterjedésében.

Az elektromosautó-akkumulátorok és a helyhez kötött energiatároló rendszerek fejlesztésében világelső CATL az elmúlt időszakban újabb jelentős technológiai előrelépést ért el: érdemben növelte az akkumulátorok energiasűrűségét, és a tömeggyártás legnagyobb kihívásait is sikerült áthidalni.

A felek között elinduló együttműködésben alkalmazni kívánt nátriumion-akkumulátorok egyik legnagyobb előnye a széles hőmérsékleti tartományban való megbízható működés és a magas hőmérsékleten nyújtott kiemelkedő ciklusélettartam. Emellett a nátriumion-akkumulátorok működés közben kevesebb hőt termelnek, és kisebb belső feszültség alakul ki bennük, ami nagyobb biztonságot és az eddiginél is nagyobb megbízhatóságot eredményez. Hosszú távú energiatárolási alkalmazásoknál egyszerűbb rendszerek építhetők rájuk, ami csökkenti az energiaveszteséget és javítja az erőművek gazdaságosságát.

A CATL megoldása platformalapú kialakítást követ: a nátriumion-akkumulátorok formátuma megegyezik a lítiumion-rendszerekével, így könnyen integrálhatók a meglévő ipari környezetbe. Ez jelentősen csökkenti az átállási költségeket, és lerövidíti a fejlesztéstől az üzembe helyezésig tartó időt.

A 60 GWh kapacitású energiatároló berendezések gyártását célzó megállapodás fontos mérföldkő mindkét vállalat számára. A nátriumion-technológia ezzel újabb lépést tesz az ipari méretekben történő alkalmazás irányába. A CATL és a HyperStrong hosszú távú célja, hogy az energiatárolási iparág fejlődését tovább gyorsítsa, miközben stabilabb és diverzifikált technológiai alapot teremt a globális energiaátmenethez.

CATL

The post A CATL és a HyperStrong együttműködése hozhat fordulatot a nátriumion-akkumulátorok ipari gyártásában appeared first on NEW technology.

A Fortescue fémipari óriásvállalat olyan nagyságrendű beruházásba kezdett, amely a világon elsőként képes függetleníteni egy komplett bányászati központot a fosszilis energiahordozóktól. A projekt nem csupán elméletben létezik, hanem egy olyan gigantikus, szigetüzemű megújulóenergia-hálózatot alkot, amely nap- és szélenergiára, valamint egy elképesztő, 5 gigawattóra kapacitású akkumulátoros tárolórendszerre épül. Az ausztrál cég ezzel bizonyítja, hogy még a világ egyik leginkább energiaigényes ágazata is képes hátat fordítani a dízelgenerátoroknak és a gázalapú áramtermelésnek.

Az ipari léptékű dekarbonizációt korábban sokan tartották megvalósíthatatlannak – leginkább a megújuló források időszakos jellege miatt. Éjjel-nappal a szél sem fúj, a nap sem süt, így ezek a források a bányák folyamatos és leállíthatatlan működésével eddig nem fértek össze.

E megdönthetetlennek hitt szabályt hidalja át a Fortescue, amely nem a meglévő országos hálózathoz csatlakozik, hanem egy teljesen önálló, nagyfeszültségű rendszert hoz létre. Ez „a maga nemében a legnagyobb lesz, amelyet kizárólag a nagyipar éjjel-nappali dekarbonizációjára terveztek” – állítja a vállalat sajtóközleménye.

Az Interesting Engineering szerint a döntés hátterében nem csupán környezetvédelmi szempontok állnak. A globális energiaellátási láncok bizonytalansága és a fosszilis tüzelőanyagok árának drasztikus ingadozása komoly kockázatot jelent a kitermelési költségekre nézve. A projekt révén a cég már jövőre kb. 142 millió ausztrál dollárt (31,2 milliárd forintot) takaríthat meg, miközben visszanyeri az irányítást saját energiaellátása felett.

Energiaforradalom – hálózat nélkül

A rendszer kiépítése több szakaszban valósul meg. Jövő év elejére a létesítmény kapacitása eléri a 290 megawattot, ami lehetővé teszi, hogy a bánya a nappali órákban már kizárólag zöldenergiával végezze a feldolgozási folyamatokat. A végső cél ugyanakkor a teljes függetlenség: a tervek szerint 2027-ben már a nap 24 órájában elhagyják a fosszilis forrásokat. A teljes, 2028-ra tervezett kiépítettség mellett a komplexum 1,2 gigawatt napenergia-kapacitással és 600 megawattot meghaladó szélenergia-termeléssel rendelkezik majd, amelyet egy ötgigawattórás akkumulátorcsomag tesz folytonossá.

De a Fortescue nem áll meg a saját üzemei megújításánál. A technológiát és a hozzá fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú vezérlést szolgáltatásként vagy licencbe adva értékesítenék más ipari szereplőknek is. A modell célja, hogy elérjék a fosszilis rendszerekkel való árparitást, ezzel megnyitva az utat más nehézipari ágazatok dekarbonizációja előtt.

Gábor János, NEW technology

The post Zéró emissziós bányászat: a Fortescue megoldja egy gigantikus akkumulátorral appeared first on NEW technology.

Sokáig csak futurisztikus elképzelésnek tűnt, hogy teherautón szállítható, gyári körülmények között összeszerelt atomreaktorok biztosítsák egy ország áramellátását, de a Rolls-Royce és a brit kormány legújabb megállapodása most kézzelfogható közelségbe hozta ezt a technológiát. A gyártó bejelentette: mérföldkőnek számító szerződést írt alá a Great British Energy – Nuclear szervezettel, amely megnyitja az utat a szigetország első kis moduláris reaktorainak (SMR-jeinek) tervezése és telepítése előtt.

Az együttműködés nemcsak az Egyesült Királyság energiabiztonságát hivatott garantálni, hanem a beszállítói lánc élénkítésével az általános gazdasági növekedést is ösztönzi – állítja a Rolls-Royce közleménye.

A felek közötti kétlépcsős szerződés konkrét helyszínt is kijelöl az építkezésre. A munkálatok az észak-walesi Ynys Môn partján fekvő Wylfában kezdődnek, ahol a telephelyspecifikus tervezési tevékenység mellett a vállalat már meg is rendelheti a gyártóktól a hosszú átfutási idejű berendezéseket. Ez a lépés kiszámíthatóságot visz a programba, és megerősíti a vállalat piaci pozícióját.

„Ez kritikus mérföldkő a Rolls-Royce SMR, a teljes cégcsoport és az Egyesült Királyság számára is, miközben a kormány az új atomenergia ’aranykorának’ megvalósítására törekszik” – értékelte a helyzetet a Rolls-Royce vezérigazgatója. Tufan Erginbilgic szerint a megállapodás alapvető biztonságot ad a hazai piacon, ami megnyitja a lehetőséget a flotta globális terjeszkedése előtt.

És a brit projekt valóban nem elszigetelt kezdeményezés, mivel a vállalat már több európai elköteleződéssel is rendelkezik. Júliusban a CEZ Csoporttal is született egy megállapodás, amelynek köszönhetően Csehországban már megkezdődhettek a helyszíni folyamatok egy akár 3 gigawattos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiát termelő rendszer kiépítésére.

A kis moduláris reaktorok koncepciója mögött az a stratégiai döntés áll, hogy a hatalmas beruházási költségű, évtizedekig épülő óriáserőművek mellett szükség van rugalmasabb, gyorsabban telepíthető megoldásokra is. A Rolls-Royce szerint a projektjeik már most profitot termelnek, miközben a vállalat az európai szabályozási folyamatokban is az élen jár. A szektor globális növekedése és a jelentős nemzetközi érdeklődés mellett ez a technológia kulcsszerepet tölthet be a klímacélok elérésében, miközben magas képzettséget igénylő munkahelyeket hoz létre az érintett térségekben.

Gábor János, NEW technology

The post A Rolls-Royce szállítja az első brit SMR-t: azt állítják, az egész ország gazdaságát élénkíti majd appeared first on NEW technology.

Üzembe helyezték az ALTEO hatodik, 20 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját Győrben, amely a Társaság már meglévő gázmotorparkjával közösen csatlakozik a villamosenergia hálózathoz, így a beruházással a meglévő hálózatcsatlakozási kapacitás kihasználtsága is növekszik.

A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) keretében meghirdetett, RRF-6.5.1-23 kódszámú pályázaton az ALTEO három leányvállalata nyert vissza nem térítendő támogatást lítium-ionos villamosenergia-tároló létesítésére. A beruházás egyik elemeként az ALTEO-Therm Kft. Győrben helyezte üzembe 10 MW névleges teljesítményű és 20 MWh névleges kapacitású villamosenergia-tárolóját, mely összesen 2,69 milliárd forintból épült fel, 863 millió forint vissza nem térítendő RRF támogatás felhasználásával.

Az ALTEO leányvállalata hat városban biztosít távhőszolgáltatást, és korszerű berendezései révén villamosenergiát is szolgáltat, továbbá a villamosenergia-rendszer stabilitását is elősegíti az erőművek rendszerszintű szolgáltatásokba integrálásával. A most átadott energiatárolót a leányvállalat már meglévő és üzemelő, öt gázmotornak otthont adó csarnoka mellett létesítették, így minden szükséges infrastruktúra és a hálózatcsatlakozási lehetőség is rendelkezésre áll a működéséhez.

„Az új energiatároló üzembe helyezésével az aggregálásért felelős ALTEO Szabályozási Központhoz már összesen 90 MW saját tulajdonban lévő tárolói teljesítmény kapcsolódik. Az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a megújuló, időjárásfüggő villamosenergia-termelés hatékony integrációjában, miközben erősítik a hazai ellátásbiztonságot. Gyors, másodpercekben mérhető reakcióidejük révén lehetővé teszik, hogy az ALTEO Csoport diverzifikált portfóliója rugalmasan és hatékonyan kapcsolódjon be az európai villamosenergia-rendszer szabályozó platformjába, amelyhez Magyarország várhatóan már idén ősszel csatlakozik.” – mondta az átadóeseményen Korhetz Szilárd, az ALTEO Nyrt. üzletfejlesztési vezetője.

Az ALTEO Csoport február végén helyezte üzembe az eddigi legnagyobb, 50 MW-os teljesítményű energiatárolóját Győrben, március elején pedig Banán adta át ötödik, 10 MW-os tárolóját. A most átadott eszköz a Társaság hatodik energiatárolója. A vállalat saját és partnerei energiatárolói portfóliójának hatékony menedzsmentjével rugalmas és kiegyensúlyozott megoldásokat kínál ügyfeleinek, garantálva azt a stabilitást és szakértelmet, amelyet a megújulóenergia-menedzsment szolgáltatásai terén már megszokhattak.

ALTEO

The post Az ALTEO átadta hatodik villamosenergia-tárolóját appeared first on NEW technology.

A nyári kánikulában az aszfaltozott utcákat járva keveseknek jut eszébe, hogy a városokban nemcsak a tűző nap ereje okozza a hőséget, hanem a környező autók motorjából és kipufogójából áradó forróság is. Bár a városi klímakutatások eddig elsősorban az épületek és az útfelületek hőtároló képességére koncentráltak, a Manchesteri Egyetem tudósai most bebizonyították, hogy önmagában a közlekedés képes módosítani egy metropolisz hőtérképét. A szakemberek olyan fizikai alapú modult fejlesztettek ki, amely a világ egyik legfontosabb globális éghajlati modelljébe ágyazva mutatja be a járművek hőtermelését.

A JAMES folyóiratban publikált tanulmányukhoz manchesteri és toulouse-i forgalmi adatokat használtak fel. Az eredmények rávilágítottak, hogy a manchesteri gépjármű-forgalomból eredő hő nyáron átlagosan 0,16, télen pedig 0,35 Celsius-fokkal növeli a levegő hőmérsékletét.

Ez az érték elsőre csekélynek tűnhet, azonban a kutatók hangsúlyozták, hogy a szélsőséges hőhullámok idején pont ez a különbség tolhatja át a hőérzetet a veszélyes tartományba.

A szimulációk kimutatták: a Nagy-Britanniában 2022 júliusában tapasztalt hőhullám során például az emberi szervezetet érő hőstressz tovább maradt a kritikus küszöbérték felett – éppen a közlekedés közvetlen hőkibocsátása miatt. A folyamat ráadásul nem áll meg az utcákon: a burkolatok felett felszabaduló forróság átszivárog az épületek falai közé is, ami közvetve növeli a beltéri hőmérsékletet és ezzel együtt a légkondicionáló berendezések energiaigényét.

Segítség a városmenedzsmentnek

A modell érdekessége, hogy képes különbséget tenni a benzines, dízel, hibrid és elektromos hajtásláncok között. Ez az újítás lehetővé teszi a döntéshozók számára, hogy pontosabb képet kapjanak arról, miként alakul át egy város hőháztartása, ha például jelentősen megnő az elektromos autók aránya – amelyek nem csupán zéró kibocsátásúak, de kevesebb hőt is bocsátanak ki a környezetükbe.

„Szeretnénk hangsúlyozni a közlekedési rendszerek figyelembevételének fontosságát az éghajlati alkalmazkodás, a városi hűtési stratégiák és a nettó zéró átállás tervezésekor” – emelte ki közleményben Yuan Sun, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók szerint az éghajlati ellenállóképesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy a városfejlesztők ne csupán a zöldfelületek növelésében, hanem a tisztább, alacsonyabb hőkibocsátású járművek támogatásában is megoldást lássanak.

Gábor János, NEW technology

The post Bebizonyították: ennyivel fűtik a városokat a dugóban álló autók appeared first on NEW technology.

Képzeljen el egy olyan elektronikai eszközt, amelyet egyszer beüzemel, majd száz évig felé sem kell nézni, mert az áramellátás zavartalanul biztosított. A fejlett nukleáris anyagokat gyártó NRD projektje pontosan ezt ígéri. Az amerikai és szingapúri székhellyel egyaránt rendelkező vállalat bemutatta az NBV-sorozatú, szilárd test alapú betavoltaikus nukleáris elemét, amely karbantartás nélkül képes az energiaellátásra olyan helyszíneken is, ahol a hagyományos akkumulátorok cseréje fizikai képtelenség.

Extrém környezetre tervezték

Az NBV-sorozat technológiai bravúrja, az akár száz évig tartó működés a béta-bomlás során felszabaduló energiában keresendő: a készülék ezt a forrást egy teljesen zárt, szilárdtest-szerkezetben alakítja elektromos árammá. A fejlesztés elsődleges célja, hogy megoldást nyújtson a nehezen megközelíthető vagy ellenséges környezetben működő eszközök számára.

Ezekben az esetekben a hagyományos áramforrások korlátozott élettartama vagy meghibásodása gyakran a teljes küldetés végét jelenti.

„Egyszerűen fogalmazva: a kritikus fontosságú küldetések hiúsulnak meg, ha az energiaellátó rendszer egy eleme – például egy elem – meghibásodik vagy felmondja a szolgálatot” – mutatott rá a kockázatokra a cég vezérigazgatója. Shel Alfiero hozzátette: az új sorozattal egy olyan nagy integritású mikro méretű energiaellátási megoldást kívánnak nyújtani, amely tartós megbízhatóságot garantál ott is, ahol az elemcsere nem opció.

A fejlesztés hátterében az NRD szabályozott nukleáris anyagok kezelése terén szerzett évtizedes tapasztalata áll. A gyártó saját radiológiai laboratóriumokkal és speciális sugárvédelmi programmal rendelkezik – ez lehetővé teszi a technológia ipari méretekben történő előállítását.

„Ez a termékbevezetés mérföldkőnek számít, hiszen az NRD a szabályozott nukleáris anyagok terén szerzett évtizedes szakértelmét a következő generációs energetikai megoldások szolgálatába állítja” – jelentette ki Kevin Heffler operatív igazgató a terméket bemutató közleményben.

Ez a szilárdtest-akkumulátor karbantartásmentes, évszázados üzemidővel bír

Az eszköz legtöbb fizikai paramétere és teljesítménye a speciális, alacsony energiaigényű felhasználáshoz igazodik. Egy mindössze 20 mm x 20 mm x 12 mm-es egység jellemzően 5 és 500 nW közötti teljesítményt ad le. A rendszer nyitott áramköri feszültsége 1,0 V és 20,0 V között mozog, míg a névleges áramerőssége 7,5 nA és 33 nA közötti tartományban marad.

A burkolat és a belső konfiguráció az egyedi igényeknek megfelelően alakítható.

A felhasználási területek listája igen széles – a kereskedelmi és ipari állapotfigyelő rendszerektől a méréstechnikán át a biztonsági készenléti funkciókig. Az elemet alkalmasnak találták már távoli környezeti monitoringra, mesterséges intelligenciával támogatott autonóm robotrendszerek energiaellátására, valamint hosszú távú egészségügyi megfigyelőrendszerek működtetésére is. A bejelentés szerint a technológia skálázható, így a jövőben több iparág számára is elérhetővé válik a karbantartásmentes, évszázados üzemidő.

Gábor János, NEW technology

The post Száz évig működő nukleáris szilárdtest-akkumulátor érkezik az NRD-től appeared first on NEW technology.

A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium új irányelvet adott ki minden lítiumion- akkumulátor újrahasznosítására. Az ország kormánya a szabványosításra törekedve rendelte el az elektromos járművek áramforrásainak teljes életciklusára vonatkozó szabályozási struktúráját.

A CarNewsChina oldalán bemutatott, globálisan is példaértékű gyakorlat szerint létrehoznak egy begyűjtési infrastruktúrát, megerősítve a piacvezető feldolgozókat, és bevezetve egy digitális ellenőrző rendszert. A hatóságok arra ösztönzik az elektromos kerékpárok és az akkumulátorok gyártóit, hogy az újrahasznosító vállalatokkal együttműködve építsenek ki begyűjtő- és ideiglenes tárolóhálózatokat. Ez a gyártói felelősségvállaláson alapuló modell a szektor meghatározó trendjévé vált: az üzemegység-beszállítóknak kötelezően részt kell venniük az elhasznált termékek kezelésében.

Az irányelv kiemeli a jelentős piaci szereplők felelősségét, és arra buzdítja a China Recycling Groupot, hogy növelje feldolgozói kapacitását, valamint vezessen be rugalmas, régióspecifikus modelleket.

Az anyagvisszanyerés és a kezelés a jövőben egyre inkább a meghatározó nagyvállalatok kezében összpontosul.

A folyamatok átláthatóságát a jövőben olyan digitális platformok biztosítják, amelyek minden szakaszban rögzítik az akkumulátorok forrását, mennyiségét és rendeltetési helyét. Április elején elindult egy nemzeti akkumulátor-nyomonkövető felület is – ez minden egységhez egyedi digitális azonosítót rendel. A gyártóknak, a karbantartóknak és az újrahasznosítóknak mostantól kötelező adatokat szolgáltatni a gyártási, használati és megsemmisítési fázisokról, így hozva létre egy zárt láncú irányítási keretrendszert.

A helyi hatóságok egységes műszaki irányelveket vezetnek be, a központi ügynökségek pedig rendszeresen ellenőrzik is a rendszer fejlődését.

Kína korábban már rögzítette a 2026-tól érvényes, szigorúbb feltételeket, amelyek a hivatalos gyűjtőcsatornák kiterjesztését célozzák a rohamosan növekvő hulladékmennyiség kezelése érdekében.

Gábor János, NEW technology

The post Nemzetközi bevezetésért kiált Kína új akkumulátor-újrahasznosítási gyakorlata appeared first on NEW technology.

Az elektromos járművek globális térnyerése nem csupán technológiai kérdés, hanem a vételár és a fenntartási költségek drasztikus csökkentésének függvénye, amihez elengedhetetlen a kormányzati beavatkozás és a tisztább áramtermelés – mutat rá egy, a Resources, Environment and Sustainability folyóiratban megjelent új tanulmány.

A Nankingi Információtudományi és Technológiai Egyetem, a Kaliforniai Davis, illetve a Cornell Egyetem tudósai által jegyzett kutatás szerint a közlekedés villamosítása jelentősen mérsékelheti az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást, ám ehhez a jelenleginél sokkal határozottabb szakpolitikai fellépésre van szükség. A kínai és amerikai kutatók hangsúlyozzák: a nemzetközi szabályozások összehangolása és a költségek mérséklése nélkül az átállás üteme elmarad a várakozásoktól.

Ennyivel kellene olcsóbbá tenni az e-autózást

A tudósok a Pacific Northwest Nemzeti Laboratórium által kidolgozott globális változást elemző modellt alkalmazták, hogy felmérjék, miként alakulnak a különböző forgatókönyvek. Az elemzés rávilágított, hogy az elektromos autók elterjedtsége erősen függ az egyes régiók gazdasági fejlettségétől és a kiépített infrastruktúrától.

A modellezés adatai alapján a legfontosabb gátat a „nem energetikai” költségek jelentik. Ide tartozik a gépjárművek vételára, a karbantartás díja és a biztosítás összege is. Ha ezek a költségek egységesen 20 százalékkal mérséklődnének, az elektromos járművek globális piaci részesedése a 2035 utáni időszakban a jelenleg jósolt 25–50 százalékról akár 70–85 százalékra is emelkedhetne.

A szakértők szerint a vágyott árcsökkenést az állami támogatások, a gyártási volumen növelése és a technológiai innovációk együttese hozhatja el. Ezek hiányában a belső égésű motorral szerelt járművek versenyelőnye megmarad, különösen a fejlődő gazdaságokban, ahol a lakosság alacsonyabb vásárlóereje és a hiányos töltőhálózat eleve nehezíti a váltást.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a közlekedés villamosítása önmagában nem csodaszer. Ha az áramtermelés továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra épül, a kibocsátásmentes közlekedésből fakadó előnyök elvesznek, hiszen egy olyan forgatókönyv esetén, ahol a személyautók tömegesen elektromossá válnak, az áramigény jelentősen megugrik.

A kutatók szerint hasonló a helyzet a hidrogénhajtással is: amíg a hidrogént nem zöld forrásokból állítják elő, a környezetvédelmi hatás korlátozott marad. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a közlekedési stratégiákat szorosan össze kell fűzni az energiaszektor dekarbonizációjával.

Gábor János, NEW technology

The post Friss kutatás: olcsóbb autók és jobb szabályok nélkül álom marad a zöld fordulat appeared first on NEW technology.

norelem nagy teljesítményű elektromágnesekkel és elektro-permanens mágnesekkel bővíti kínálatát a mágnesezhető munkadarabok biztonságos rögzítése céljából. A termékeket olyan alkalmazásokra tervezték, amelyeknél nagy tartóerőre, egyértelmű vezérelhetőségre és üzembiztonságra van szükség – az automatizálástól kezdve egészen a biztonságtechnikáig.

Az elektromágnesek és elektro-permanens mágnesek ugyanazt a feladatot látják el, azonban energiaigényük és rögzítési tulajdonságaik tekintetében eltérnek egymástól.
Az elektromágnesek mágneses terüket folyamatos egyenárammal hozzák létre, így a tartóerő és a kapcsolási állapot gyorsan szabályozható árammal. Nagyon erősen tartanak, de azonnal elengednek, amint megszűnik az áramellátás.
Az elektro-permanens mágnesek folyamatos áram nélkül is tartanak, és energiát igényelnek a mágneses mező semlegesítéséhez vagy növeléséhez. Ezek a mágnesek még áramkimaradás esetén is biztonságosan rögzítenek, ezért különösen alkalmasak állandó rögzítési alkalmazásokhoz.

Erős és vezérelhető – energiahatékonyan és biztosan

Az új „elektromágnesek” termékkínálatában norelem négy termékcsaládot kínál kerek és hasábforma kivitelben:

• Kerek elektromágnesek 10–250 mm átmérővel, 24 V (kérésre 12 V) feszültséggel és 3–30 000 N tartóerővel
• Hasábforma elektromágnesek 100–800 mm hosszúsággal, 24 V feszültséggel és 850–10 600 N tartóerővel
• Kerek elektro-permanens mágnesek 10–250 mm átmérővel, 24 V (kérésre 12 V) feszültséggel és 3–5000 N tartóerővel
• Hasábforma elektro-permanens mágnesek 100–500 mm hosszúsággal, 24 V feszültséggel és 950–7500 N tartóerővel

A rögzítés a hátoldalon található menetes furatokkal történik. Az elektromos csatlakoztatás kerek kialakítás esetén szabad kábelvégekkel, téglalap alakú kialakítás esetén pedig az EN 175301-803 (korábban DIN 43650) szabvány szerinti elektromos csatlakozókkal történik.

Tipikus alkalmazási területek közé tartoznak a biztonságtechnikai mágneses zárak, az anyagmozgatás a gépgyártásban, illetve a rögzítési megoldások az automatizálásban. A biztonsági adatlap norelem webáruházában rendelkezésre áll.

norelem

The post Munkadarabok biztos rögzítése appeared first on NEW technology.

A Fisher IC2 szabályozó szelepet alacsony hőmérsékletű alkalmazásokhoz, például hidegdobozokhoz tervezték, hogy csökkentsék az energiaköltségeket, optimalizálják a teljesítményt és meghosszabbítsák a termék élettartamát

Az Emerson bemutatta a Fisher^™ IC2 kriogenikus, felülről szerelhető szabályozó szelepet, amely ideális hidegdobozos alkalmazásokhoz légszeparáló egységekben, hidrogéncseppfolyósításban és LNG-előállításban. A hidegdobozok olyan szigetelt burkolatok, amelyek kriogenikus berendezéseket, például hőcserélőket, desztillációs oszlopokat, csővezetékeket és szelepeket tartalmaznak. Az IC2 szabályozó szelep megfelel ezeknek a rendkívül alacsony hőmérsékletű környezetek szigorú követelményeinek, és akár -452 °F (-269 °C) hőmérsékleten is megbízhatóan működik.

A kriogenikus környezetben való működés számos tényező miatt kihívást jelenthet, ideértve a kibocsátásokból eredő termék- és energiaveszteségeket, amelyek csökkentett jövedelmezőséghez, magas karbantartási költségekhez és szabályozási nehézségekhez vezetnek. Ezen és egyéb problémák megoldására az IC2 szabályozó szelep nagy teljesítményű kriogenikus fejlesztéseket tartalmaz, beleértve a redukált belső áramlási keresztmetszetet és a áramlásrendezőt.

Ezek az megoldások együttesen minimalizálják a hőátadást, ezáltal csökkentve a folyamatfolyadék hőmérsékletének fenntartásához szükséges energiát, miközben javítják az általános működési fenntarthatóságot. Az IC2 szabályozó szelep Fisher továbbfejlesztett ENVIRO-SEAL^™ tömítőrendszere és szilfon membrános kivitele a szivárgást legfeljebb 100 ppm-re korlátozza, ami megfelel vagy meghaladja az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének szabványait.

A Fisher IC2 szabályozó szelep hosszú élettartamot biztosít felkeményített belsőrészeivel, továbbfejlesztett ENVIRO-SEAL tömítésével és fém-fém ülék kialakításával. Karbantartás esetén az IC2 szelep egyszerű szervizelhetőséget biztosít olyan jellemzőkkel, mint a felülről történő hozzáférés, az egyszerű tömítés lehúzó anyával, a moduláris szelepszárral, a külön cserélhető szilfon membránnal, valamint a cserélhető szelep zárótest és ülék konstrukcióval – az ülékgyűrű eltávolításához szükséges szerszám biztosításával.

Az IC2 szabályozó szelep CL600 nyomásosztályú, 1–4 hüvelykes (DN25–DN100) átmérőben kapható, további opciók hamarosan elérhetőek lesznek.

Emerson

The post Az Emerson új, felülről szerelhető kriogén szelepe csökkenti a szivárgást és az energiaveszteséget, javítva ezzel a fenntarthatóságot appeared first on NEW technology.

Olaszország hamarosan Európa egyik meghatározó hidrogénközpontjává válhat, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a kormány hatmilliárd eurós (közel 2300 milliárd forintos) állami támogatási programját. Róma célja nem kevesebb, mint az, hogy radikálisan felgyorsítsa a megújuló forrásokból származó hidrogén előállítását, ezzel párhuzamosan pedig csökkentse az ipari és közlekedési szektor függőségét a fosszilis energiahordozóktól.

A döntés az európai ellátási lánc egészére hatással lesz, hiszen az elektrolizálók és a kapcsolódó energetikai infrastruktúra iránti kereslet jelentős növekedését vetíti előre.

A most engedélyezett program keretében Olaszország évi 200 ezer tonna megújuló hidrogén gyártásába fog. A kezdeményezés elsősorban azokat a területeket célozza, ahol technikai vagy gazdasági okokból közvetlenül nem megoldható a villamosítás. A támogatások révén nemcsak a vízbontással, hanem a biogén forrásokból, például biokémiai folyamatokkal előállított hidrogén termelése is lendületet kap.

Az olasz kormány ún. kétoldalú különbségtételi szerződéseket alkalmaz a finanszírozáshoz.

Ennek lényege, hogy a versenytárgyaláson rögzített elszámolási árhoz képest kompenzálják a termelőket. Ha a piacon használt alternatív üzemanyag ára ezen szint alá esik, az állam kifizeti a különbséget, de ha meghaladja azt, a termelők utalják vissza a többletet a költségvetésbe. Ez a mechanizmus a tervek szerint 2029 decemberéig marad érvényben.

Brüsszeli zöld lámpa a hidrogénipar versenyképessége jegyében

A Bizottság az uniós állami támogatási szabályok, különösen az éghajlatvédelmi és energetikai iránymutatások alapján vizsgálta meg a tervezetet. A testület szerint a beavatkozás nélkülözhetetlen, mivel ezek a beruházások piaci alapon, állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg. Az EB érvelése szerint a környezetvédelmi előnyök messze felülmúlják a belső piaci verseny esetleges torzulását.

Gábor János, NEW technology

The post Ezermilliárdos tőkeinjekciót kap az olasz hidrogénipar az Európai Uniótól appeared first on NEW technology.

A megújuló energiaforrások térnyerése ellenére a napenergia-hasznosítás technológiája évtizedek óta küzd egy alapvető ellentmondással: a nagyobb hatásfok elérése általában a berendezések élettartamának rövidülésével, míg a tartósabb kialakítás az áramtermelés hatékonyságának romlásával jár. A Joule-ben közölt tanulmány szerint a dél-koreai KAIST kutatóinak a perovszkit alapú napelemek szerkezeti módosításával sikerült áthidalni ezt a problémát.

A perovszkit alapú cellák a napenergia-ipar nagy reménységei, azonban érzékenyek a környezeti hatásokra. Magas hőmérséklet, páratartalom vagy tartós fényterhelés mellett az anyag szerkezete gyorsan elhasználódik. A szakemberek korábban is kísérleteztek védőbevonat felvitelével, de ha ez a kétdimenziós passziváló réteg nem volt kellően robusztus, akkor a panel idővel deformálódott, és csökkent a teljesítménye.

A KAIST tudósai egy szerkezetileg stabilabb, úgynevezett Dion-Jacobson típusú réteget vezettek be. Az eljárás lényege a rétegen belüli atomi elhelyezkedés precíz szabályozása. A technológia alkalmazásával a perovszkit rétegeket mindkét oldalon szerves molekulákkal kapcsolták össze, így egy ellenállóbb szerkezet jött létre.

„Ez a tanulmány bizonyítja, hogy a régi kihívás – miszerint a hatékonyság növelése lerövidíti az élettartamot, az élettartam növelése pedig rontja a hatásfokot – egyszerre orvosolható a felületi passziváló réteg szerkezeti tervezésével” – emelte ki Jangwon Seo professzor a publikáció kapcsán.

A kísérletek során kiderült, hogy a hőkezelés hatására az anyagok találkozásánál újrarendeződnek az atomok. A kutatók pontosan meghatározták azokat a gyártási feltételeket, amelyekkel ez a folyamat reprodukálható, így a technológia megbízhatóan alkalmazható.

Az új stratégiával készült napelemek a tesztek során 25,56 százalékos energiaátalakítási hatásfokot produkáltak, amelyet hivatalos hitelesítés során 25,59 százalékra emeltek. A cellák 85 Celsius-fokos hőségben és 85 százalékos relatív páratartalom, valamint folyamatos megvilágítás mellett is megőrizték magas teljesítményüket.

A technológia jelentőségét növeli, hogy nemcsak kisméretű laboratóriumi cellákon, hanem nagy felületű modulokon is igazolták a hatékonyságát. Ez kritikus lépés a tömeggyártás felé, mivel a perovszkit napelemek eddig főként laboratóriumi körülmények között voltak csak stabilak.

A kutatás eredményei szerint a felületi rétegek tudatos tervezésével a perovszkit napelemek versenyképessé válhatnak a piacon jelenleg uralkodó szilícium alapú megoldásokkal szemben, hiszen egyszerre nyújtanak magas hatásfokot és ipari követelményeknek megfelelő élettartamot.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a perovszkit napelem fejlesztésében: még nagyobb hatásfok és tartósság appeared first on NEW technology.

Dél-Korea legnagyobb akkumulátoripari szakkiállításán, a közelmúltban Szöulban megrendezett InterBattery 2026-on mutatta be legújabb innovációit az SK On. Az „Unlock the Next Energy” jelmondat szellemében az új technológiák és fejlesztések a vállalat elektromos járműveken messze túlmutató, egyre bővülő energiaportfólióját voltak hivatottak demonstrálni. Az SK On standja három tematikus zónára – Leading Tech, Future Tech és Core Tech – tagolódott, átfogó képet nyújtva a piacvezető vállalat jelenlegi eredményeiről, jövőbeli innovációiról és alapvető termékstratégiájáról.

A Leading Tech zónában az SK On az akkumulátortervezéstől a gyártásig terjedő teljes folyamatot mutatta be. Kiemelkedő újdonság volt az On-Vent prizmás cella, amelynél lézermarásos technológiával tetszőleges pozícióba helyezhetők a gáz- és hőszellőzők, így nagyobb tervezési rugalmasságot biztosítva. Emellett bemutatkozott a száraz elektróda eljárás is, amelynek során az elektródákat oldószer helyett száraz, porformátumú alapanyagból gyártják. Az SK On 2024-ben már üzembe is helyezte e technológia kísérleti gyártósorát, és jelenleg a kereskedelmi hasznosítás megvalósításán dolgozik.

A stand középpontjában elhelyezkedő Future Tech zóna a vállalat innovációit vonultatta fel. Az SK Enmove-val közösen kidolgozott merítéses hűtési technológia lényege, hogy az akkumulátorokat szigetelő hűtőfolyadékba merítve, a folyadékot közvetlenül a pakkon belül áramoltatva tartják egyenletesen alacsony hőmérsékleten. Ez a megközelítés a következő generációs hőkezelési technológia egyik legígéretesebb iránya, amely egyszerre növeli a biztonságot és a teljesítményt. Szintén itt kapott helyet a HYPER FAST akkumulátor, az SK On villámgyors töltési megoldása, amely mindössze hét perc alatt képes 10-rőll 80 százalékra tölteni az akkumulátort. A zónát egy Hyundai WIA autonóm mobil robot (AMR) is gazdagította, amelyet SK On NCM-akkumulátorral szereltek fel, és jelenleg ipari környezetekben alkalmaznak. A látogatók közvetlenül is interakcióba léphettek a robottal.

Az idei kiállítás fókuszpontját a Core Tech zóna jelentette, ahol az SK On az energiatároló rendszerek (ESS) területén elért eredményeit és az azokat megalapozó kulcsfontosságú technológiákat helyezte középpontba. A vállalat itt mutatta be először nyilvánosan saját, integrált Cell-to-Pack (CTP) megoldásait. A bemutatott négy pakk-szintű termék közé tartozott a pouch CTP, amely eltünteti a modulszintet, és közvetlenül integrálja a cellákat a pakkal, ezzel növelve az energiasűrűséget és csökkentve a gyártási költségeket – kereskedelmi gyártása 2027-re tervezett. A nagy felületű hűtéses CTP (LSC CTP) technológiának köszönhetően háromszor hatékonyabb hűtési teljesítmény érhető el a hagyományos akkumulátormodulokhoz képest.

Az ESS területén a vállalat nagy energiasűrűségű LFP tasakcellás akkumulátort is bemutatott, továbbá az iparágban elsőként alkalmazta az elektrokémiai impedanciaspektroszkópián (EIS) alapuló megelőző diagnosztikai rendszert egy konténeres ESS DC blokkon.

Az InterBattery 2026 kiállítással az SK On azt is egyértelművé tette, hogy a vállalat stratégiája az elektromos járműveken túl az energiatárolás, az ipari robotika és a jövő generációs alkalmazások irányába mutat, megtestesítve a „Next Energy” víziót.

SK On

The post Hétperces töltéssel és autonóm robotokkal mutatta be innovációit az SK On az InterBattery 2026 kiállításon appeared first on NEW technology.

Spanyolország befejezte a kontinens legnagyobb, alkalmazott kutatási célokat szolgáló vanádium-redox áramlási akkumulátorának (VRFB) üzemi tesztjeit az északnyugat-spanyolországi Cubillos del Sil technológiai központjában. A projekt mérföldkövet jelent a fenntartható, hosszútávú energiatárolás területén.

A vizsgálatokat a spanyol kormány által támogatott Fundación Ciudad de la Energía (Ciuden) kutatóintézet végezte. A 2006-ban létrehozott szervezet egy 1 megawatt teljesítményű és 8 megawattóra tárolókapacitású VRFB-t hitelesített, és a berendezés nem csupán ipari tároló, hanem kísérleti platformként is szolgál: magában foglal egy százkilowattos és egy 800 kilowattórás modult is, amely speciális kutatás-fejlesztési méréseket tesz lehetővé.

A nagyméretű, hálózati szintű tárolásra alkalmas, hosszú élettartamú VRFB technológia lényege, hogy folyékony elektrolitokban lévő vanádiumionokat használ az energia megőrzésére, amelyet nem szilárd elektródákban, hanem külső tartályokban raktároz.

Ez a kialakítás a hagyományos lítiumion-megoldásokkal szemben akár 15 órás folyamatos rendelkezésre állást és 20 évet is meghaladó élettartamot garantál. A felépítésnek köszönhetően a rendszer teljesítménye és kapacitása egymástól függetlenül skálázható.

A létesítmény egy szélesebb körű hibrid energetikai tesztkörnyezet része. A vanádiumrendszer mellett a telephelyen üzemel egy 1 MW/5,8 MWh-s nátrium-kén egység, valamint egy 600 kW/1,3 MWh-s lítiumion-blokk is. Egy 2,2 megawattos napelemparkkal kiegészülve a komplexum összes kapacitása eléri a 15 megawattot, ami lehetővé teszi a napi termelés teljes eltárolását a csúcsidőszakokban.

„A 6,4 millió euró értékű szerződést a spanyol CYMI vállalat nyerte el, amely a dél-koreai H2 Inc. technológiáját alkalmazza” – közölte a Ciuden. A szakemberek azt is vizsgálják, hogy a tároló hogyan integrálható hidrogéntechnológiával. Ennek érdekében két elektrolizálót – egy 300 kW-os protoncsere-membrános és egy 250 kW-os szilárd oxidos egységet – is hálózatba kötöttek.

A beruházást a NextGenerationEU helyreállítási program finanszírozza, amely a járvány utáni gazdasági stabilizációt és a zöld átállást szolgálja.

Gábor János, NEW technology

The post Működésbe lépett Európa legnagyobb vanádiumakkumulátora appeared first on NEW technology.

A győri Széchenyi István Egyetem az Energiaügyi Minisztérium támogatásával olyan komplex programot valósít meg, amelynek középpontjában a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó, mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizációs rendszer fejlesztése áll. A projekt eredményeinek tesztelése ipari – köztük meghatározó fuvarozó vállalati – partnerségben zajlik, miközben az intézményben kialakított új laboratóriumok és eszközpark a kutatási-tesztelési hátteret biztosítják.

A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatósághoz való hozzájárulást, amely az intézmény képzési és kutatási portfóliójában kiemelt helyet kap. Ezt szolgálja az a projekt is, amelynek célja, hogy a digitális és önvezetési technológiákra építve csökkenjen a közlekedés környezeti terhelése.

„A szén-dioxid-kibocsátás mérséklését több, egymásra épülő fejlesztési pillér mentén valósítjuk meg. A modern infokommunikációs eszközökkel támogatott közlekedés- és környezetmonitoring platform a levegőminőség- és a közlekedési adatok gyűjtését biztosítják. Ezekre épül a mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizálási platform, amely a logisztikai folyamatok hatékonyságát javítja” – ismertette dr. Budai Tamás, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: emellett a városi zöldfelületek levegőminőségre és hőérzetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, valamint a lakossági szemléletformálásra is figyelmet fordítanak. Az egyetemen kialakított infrastruktúra a szenzoros adatgyűjtéshez és az ezekre épülő elemzésekhez, valamint a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésekhez biztosít hátteret.

„A fenntarthatóság vizsgálata nemcsak szakmai elhivatottságunk következménye, hanem egyetemünk versenyképességét is szolgálja, mert a csúcstechnológiák fejlesztése és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése kéz a kézben haladnak” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese. Kiemelte, hogy alapvető feladatuk a hallgatók sikeres pályára való felkészítése, amihez az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett az intézmény további fontos elemet ad: a valós projektekben való részvétel lehetőségét.

Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese kifejtette, hogy a helyzet ma hasonló, mint az 1979-es második olajválság idején: a 2022-es energiakrízis után kopogtat az újabb. Emiatt szerinte a következő másfél, kétéves időszak rendkívül nehéz lesz, különösen Európa számára, amely levágta magát a keleti energiahordozókról, és hozzákötötte magát a nyugatiakhoz, miközben nem rendelkezik számottevő belső tartalékkal. Megjegyezte: kontinensünk versenyképességét – szemben az Egyesült Államokkal vagy Kínával – a szén-dioxid-kvóták szabályozása is rontja, amelyek jelentősen drágítják az áram- és földgázszektort. „Ehelyett a többet ésszel, mint szabállyal elvnek kellene érvényesülni. Az olyan projekteknek van létjogosultságuk, mint a Széchenyi István Egyetemé, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, s így Magyarország ki tud kerülni abból a csapdából, amiben Európa benne van” – húzta alá.

Dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta: a Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet játszik abban, hogy Győr és térsége Magyarország és Közép-Európa egyik legerősebb gazdasági központjává vált. Hangsúlyozta: „A mostani és a jövőbeni fejlesztések ezt a pozíciót erősítik, amelyhez elengedhetetlen a magas szintű szakemberképzés, valamint az egyetem és a gazdasági szereplők együttműködése.”

SZIE

The post Innovációk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért: alkalmazásokat és fuvaroptimalizációs rendszert fejleszt a Széchenyi István Egyetem appeared first on NEW technology.

A modern civilizáció egyik legfontosabb kérdése, hogyan biztosítható hosszú távon olcsó és tiszta energia a lakosság számára úgy, hogy közben a kontinens ne kerüljön függő helyzetbe külső szereplőktől. Az Európai Bizottság döntő lépést tett ezen az úton azzal, hogy elfogadta a következő két évre vonatkozó Euratom Kutatási és Képzési Munkaprogramot. A kezdeményezés nem kevesebbet tűz ki célul, mint az európai energiafüggetlenség és versenyképesség megerősítését, miközben a nukleáris technológiák révén igyekszik elérni a 2050-re tervezett karbonsemlegességet.

Magántőkét vonnak be a fúziós kutatásokba

A fúziós energia ígérete alapjaiban írhatja át az európai gazdaság jövőjét, hiszen ez a technológia tiszta és biztonságos módon láthatná el villamos energiával a lakosságot. A program keretében 222 millió eurót, azaz mintegy 86 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a kísérleti fázisban lévő fejlesztéseket közelebb vigyék a gyakorlati megvalósításhoz és a hálózati csatlakozáshoz.

A stratégia részeként új piaci partnerséget hoznak létre a köz- és a magánszféra között, hogy egy erős európai beszállítói lánc épüljön a fúziós szektor köré.

„A ciklus prioritásként kezeli az alapvető fúziós kutatásokat, a fúziós szakemberek képzését, valamint a kutatási létesítmények közös kihasználását” – jelenti ki az EB közleménye. A startupok növekedését az Európai Innovációs Tanács eszközeivel támogatják, kifejezetten azért, hogy több magánbefektetést vonzzanak a szektorba.

Moduláris reaktorok és orvosi izotópok

A bizottsági előrejelzések szerint a jelenlegi villamosenergia-igény 2050-re megduplázódik, ezért a hagyományos nukleáris technológiák, a fisszió területére is jelentős összegeket, 108 millió eurót (közel 42 milliárd forintot) csoportosítanak át. A forrásokból a radioaktív hulladékok kezelését, a sugárvédelmet és a nukleáris anyagok innovációját finanszírozzák. Kiemelt figyelmet kapnak továbbá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek), amelyek kulcsszerepet játszanak Von der Leyen elnök márciusi atomenergia-csúcstalálkozón bemutatott stratégiájában.

A technológiai fejlesztések mellett az emberi tényezőre is áldoznak: Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjakkal igyekeznek bevonzani a nukleáris tudományágak tehetségeit, és több mint 230 kutatóintézetet tesznek hozzáférhetővé az Unióban. A program a nukleáris medicina fejlődését ugyancsak szolgálja.

Az Euratom program a Horizon Europe keretrendszert egészíti ki, és kifejezetten a nukleáris biztonságra, a védelemre, valamint a hulladékgazdálkodásra fókuszál. A most elfogadott munkaterv szervesen illeszkedik a nettó zéró iparról szóló törvényhez és a közösségi nukleáris stratégiához. A szerződések értelmében eredetileg ötéves ciklusokban működő programot most azért hosszabbították meg két évvel, hogy az összehangolható legyen az Unió 2027-ig tartó hosszú távú költségvetésével.

Gábor János, NEW technology

The post Európa rákapcsol: tízmilliárdokat fektet az EU a jövő fúziós erőműveibe appeared first on NEW technology.

Olyan hidrogénmeghajtású drónt építettek a kutatók, amely kiválthatja a nehéz és korlátozott hatótávolságú akkumulátoros eszközöket. Ez a technológia felgyorsíthatja az áramszünetek elhárítását, és biztonságosabb alternatívát kínál a kockázatos helikopteres küldetések helyett.

„Ha ki kell deríteni, hogy egy fa rádőlt-e a villanyvezetékre, a lehető leggyorsabban a helyszínre kell jutni. Jelenleg ehhez gyakran helikoptert kell használni” – emelt ki egy példát a TechXplore-nak a norvég SINTEF vezető kutatója. Federico Zenith világossá tette, hogy a helikopteres bevetés rossz időjárási körülmények között veszélyes a személyzet számára, a hagyományos drónok hatótávolsága viszont túl rövid a hálózat ellenőrzéséhez.

Ezzel szemben egy hidrogénnel hajtott eszköz azonnal bevethető, ami kulcsfontosságú lehet, például az áramszolgáltatás mielőbbi helyreállításában is.

A kutatók szerint az új technológia a kutató-mentő akciókban, a nagy területek feltérképezésében és a hótakaró monitorozásában is hasznosítható. Utóbbi segítheti az árvizek vagy a vízerőművek teljesítményének előrejelzését, valamint a földcsuszamlások és lavinák megfigyelését.

Drága dróntechnológia, de olcsón lehet üzemeltetni

A SINTEF független kutatószervezet – amely szerződéses kutatási és fejlesztési projekteket végez – kifejezetten azokra a feladatokra fókuszált a projekt során, amelyekkel a jelenlegi dróntechnológia nem bír el.

„Nem az akkumulátoros drónokat akarjuk leváltani, hiszen azok sok mindenre praktikusak. Inkább olyan műveleteket akarunk lehetővé tenni, amelyeket a nagy távolságok miatt eddig nem lehetett drónnal elvégezni. Jelenleg egy akkumulátoros eszközzel képtelenség végigrepülni a távvezetéket egyik transzformátorállomástól a másikig. A hidrogén azonban ezt lehetővé teszi: a drón több órán át repülhet, a tartályt pedig szükség esetén könnyű kicserélni” – magyarázta Zenith.

Bár a technológia drága, az üzemanyagcella üzemeltetése jóval olcsóbb a helikopteres megoldásnál.

Emellett a hidrogén biztonságosabb és fenntarthatóbb is a benzinnél. Míg a belső égésű motorral szerelt drónok élettartama rövid, és motorjaik gyakori cserét igényelnek, az üzemanyagcella legalább ezer órát üzemel. „Az akkumulátoros drónokat ráadásul nem nehéz hidrogénüzeműre alakítani. Mi is egy nagy teherbírású modellt használtunk, amelyre üzemanyagcellát szereltünk” – fűzte hozzá a kutató.

A SINTEF laboratóriumában készült eszköz jelenleg az egyetlen üzemelő hidrogéndrón Skandináviában. A fejlesztés következő szakasza a berendezés téliesítése lesz. A jelenlegi üzemanyagcella ugyanis elvileg csak csapadékmentes időben, fagypont feletti hőmérsékleten használható. A kutatócsoport most forrásokat és partnereket keres a projekt folytatásához, hogy a drón a zord norvég viszonyok között is bevethető legyen.

Gábor János, NEW technology

The post Akkumulátor helyett hidrogén: új távlatokat nyit ez az új dróntechnológia appeared first on NEW technology.

Kínai kutatók olyan új típusú fotokatalizátort fejlesztettek ki, amely a napfény erejét használja fel az antibiotikumok lebontására, így akadályozva meg az élővilág károsodását és a rezisztencia terjedését. Ez kritikus kérdés, hiszen a széles körben alkalmazott antibiotikumok és gyógyszerek a csatornahálózaton keresztül egyre nagyobb koncentrációban jelennek meg a természetes vizekben.

A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások sokszor tehetetlenek ezekkel a vegyületekkel szemben, így a maradványok a folyókba és tavakba jutva súlyos környezeti kockázatot jelentenek.

Erre a globális problémára kínálhat megoldást a Henani Városépítési Egyetem és a Henani Tanárképző Egyetem kutatócsoportjának legújabb fejlesztése: egy bioszén segítségével megerősített kompozit anyag.

A bioszén segítségével szinte minden káros anyag eltűnik

A kutatók a Biochar szaklapban részletezték az MBC-500 kódjelű katalizátor működését, amely titán-dioxidból, grafitos szén-nitridből és biomasszából előállított bioszénből áll. A kísérletek során az anyagot a szulfadiazin nevű, gyakori szulfonamid típusú antibiotikum ellen vetették be, és az eredmények minden várakozást felülmúltak: szimulált napfény hatására alig egy óra alatt a szennyezőanyag több mint 98 százalékát sikerült eltávolítani.

Ez a teljesítmény háromszorosan haladja meg a tiszta titán-dioxid vagy a szén-nitrid katalizátorok hatékonyságát.

Az antibiotikum-szennyezés nem csupán esztétikai kérdés, hiszen felborítja a vízi mikrobiális közösségek egyensúlyát, és közvetetten hozzájárul az emberiségre is veszélyes antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez. A kínai kutatók által fejlesztett fotokatalizátor a környezetbarát napenergiát hívja segítségül, hogy darabokra törje a makacs molekulákat. A technológia lelke az alkalmazott bioszén, amely drasztikusan javítja az anyag belső folyamatait.

És a megoldás nemcsak hatékony, hanem tartós is. A számítógépes szimulációk megerősítették, hogy a bioszén módosítja a titán-dioxid és a szén-nitrid közötti fázishatárt, ami felgyorsítja az elektronátvitelt. Ez a stabilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyag hatékonysága ötszöri újrafelhasználás után is csak mérsékelt csökkenést mutat.

A folyamat végén a képződő reaktív oxigénfajták, például szuperoxid- és hidroxilgyökök fokozatosan kisebb, teljesen ártalmatlan vegyületekké alakítják a szulfadiazin-molekulákat. A lebontás végső fázisában a káros anyagok szén-dioxidra, vízre és szervetlen ionokra bomlanak, ezáltal nem marad utánuk a vízben semmilyen veszélyes melléktermék.

Gábor János, NEW technology

The post Bioszén segítségével tisztítanák meg a gyógyszermaradványoktól a természetes vizeket appeared first on NEW technology.

Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart.

A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. „A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke.

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.

A kutatásról

A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.

Schneider Electric

The post Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint appeared first on NEW technology.

A fúziós energia évtizedek óta az energiaszektor egyik legnagyobb ígérete: a kutatók szerint szinte korlátlan mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiát adhatna. Most egy japán vállalat öles lépést tett a nukleáris fúzió megvalósítása felé: megkezdte első demonstrációs berendezésének építését.

A tokiói Helical Fusion bejelentette, hogy elindítja a Helix Haruka nevű integrált demonstrációs berendezés első fázisát, és ki is jelölte az építkezés helyszínét. A cég közleménye szerint a projekt a fúziós energiát kereskedelmi szinten hasznosító technológiák felé vezető fejlesztési program része.

A Helical Fusion 2021-ben jött létre, miután kivált egy japán kutatóintézetből. Az intézmény a fúziós kutatás egyik meghatározó szereplője, és egy nagy méretű plazmakísérleti berendezést is működtet.

A világ legtöbb fúziós startupja a tokamak nevű reaktortípussal próbál áttörést elérni. Ezekben a berendezésekben a plazmát egy fánk alakú reaktorban tartják össze rendkívül erős mágneses mezők segítségével. A Helical Fusion ezzel szemben a „sztellarátor” megközelítést választotta. Ebben a rendszerben a plazma egy csavart tórusz alakú vákuumkamrában kering, miközben a mágneses mezők stabil állapotban tartják.

A japán kutatóintézet a kísérleti berendezésében már 3268 másodpercig, vagyis 54 perc 28 másodpercig tartotta fenn a plazmát. A kutatók szerint ez a tapasztalat fontos alapot ad a hosszú ideig tartó működéshez, amelyre a kereskedelmi energiatermelésnél szükség lesz – de előbb fel kell épüljön a kísérleti üzem.

Három szakaszban húzzák fel a későbbi fúziós erőmű demonstrációs rendszerét

Az első fázisban a mágnesrendszert tesztelik. A vállalat egy nem sík geometriájú, spirális kialakítású, magas hőmérsékletű szupravezető mágnesrendszert épít össze, majd ellenőrzi annak működését.

A második fázisban a mágnesrendszer és a fő alrendszerek integrációja következik. Ebben a szakaszban a Helical saját, Helix Kanata nevű energiatermelő rendszerét is beépítik, de ekkor még nem próbálnak meg áramot előállítani.

A harmadik fázis célja viszont már a gyakorlati energiatermelés bemutatása. Ebben a szakaszban a nettó villamosenergia-termelést, a folyamatos működést és a karbantarthatóságot fogják vizsgálni.

A tesztüzem felépítésére kijelölt helyszín a japán kutatóintézet kampuszán található, ahol a két szervezet közös munkaterületet alakít ki. A tervek szerint 2027-ben már elindulnak a tekercsáram-kísérletek, miközben ipari partnerekkel együttműködve kialakítják a szükséges hardveres rendszereket. A vállalat célja az, hogy a következő évtizedben már fúziós energiát állítson elő.

Gábor János, NEW technology

The post Egy japán fúziós startup elkezdte első demonstrációs reaktorának építését appeared first on NEW technology.

A finn Jyväskylä-i Egyetem kutatói nemzetközi együttműködés keretében tárták fel, miként teszik lehetővé a félvezető anyagok a zöldhidrogén fotoelektrokémiai úton történő előállítását. Az atomi szintű szimulációk és a nagy pontosságú spektroelektrokémiai kísérletek azonosították a hidrogénfejlődési reakció alapvető mechanizmusait egy prototípusnak számító titán-dioxid félvezetőn.

A kutatás egy korábban ismeretlen jelenséget is azonosított: az elektródpotenciál alkalmazása helyi töltésközpontokat, úgynevezett polaronokat hoz létre, amelyek aktiválják a hidrogénfejlődési reakciót a felületen.

A jelenleg leghatékonyabb elektrokatalizátorok olyan ritka és drága nemesfémeken alapulnak, mint a platina, ami jelentősen korlátozza a hidrogéntermelés ipari léptékű bővítését. A félvezetők ezzel szemben gyakoribb és gazdaságosabb elemeket használnak, ám a fejlesztésüket eddig lassította, hogy tulajdonságaikat nem teljesen értettük – erre találtak megoldást a finnek.

A kutatók közleményben mutatták be a vizsgálathoz alkalmazott új számítási metódust, az ún. „állandó belső potenciálú sűrűségfunkcionál-elméletet”.

„Két éve fejlesztettük ki ezt az eljárást, amely új lehetőségeket nyit a félvezető elektródák modellezésében. Szimulációink megmutatták, hogyan és miért teszi lehetővé az elektródpotenciál megváltoztatása a hidrogéntermelést a titán-dioxidon. A számításaink alapján azt jósoltuk, hogy polaronok jönnek létre a felületen, amelyek katalizálják a folyamatot” – mutatott rá Marko Melander, az egyetem akadémiai kutatója.

A Nature Communicationsben közölt tanulmány szerint az elméleti jóslatokat rendkívül komplex kísérleti módszerekkel – köztük fotoelektrokémiai Raman-mérésekkel és működés közbeni fotoelektron-spektroszkópiával – ellenőrizték. Karoliina Honkala professzor azt állítja, a mérések közvetlenül megerősítették, hogy az elektródpotenciál szabályozásával létrehozott töltésközpontok elindítják a reakciót a titán-dioxidon, és vélhetően más félvezetőkön is.

Ez a jelenség a hagyományos fémelektródákon nem figyelhető meg. A kutatók szerint a polaronok kialakulása lehetővé teszi, hogy a félvezetők kikerüljék azokat a specifikus összefüggéseket, amelyek a fémek esetében elméleti határt szabnak a katalitikus aktivitásnak. Ez a felfedezés alapjaiban megváltoztathatja a jövő katalizátorainak tervezését és a költséghatékony energiaátalakító technológiák fejlesztését.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a zöldhidrogén-előállításban: megtalálták a platina olcsóbb alternatíváját appeared first on NEW technology.

Egy teljesen hálózaton kívül működő, napenergiára épülő hidrogéntermelő projekt fejlesztéséről állapodott meg a H2Pro és a Doral Hydrogen. Előbbi közleménye szerint az Európai Hidrogén Energia Konferencián jelentették be az együttműködést, míg maga a projekt a spanyolországi Extremadurában indul.

A tervek szerint ez lehet az első olyan kezdeményezés a világon, amely teljes egészében hálózaton kívüli napenergiából állít elő hidrogént, majd azt a meglévő földgázvezeték-hálózatba keveri.

A projekt során előállított hidrogént az Enagás által működtetett spanyol gázhálózatba vezetik, így a fejlesztők külön hidrogénszállító infrastruktúra nélkül is integrálhatják az új energiahordozót az energiarendszerbe. A későbbi szakaszban a helyszínen termelt hidrogén közvetlenül csatlakozik majd a H2Med hidrogén-gerinchálózathoz, amely ezen a területen halad át.

A projekt egy ötmegawattos elektrolizáló rendszerrel indul, és a berendezést közvetlenül egy tíz megawatt csúcsteljesítményű napelemes kapacitáshoz kapcsolják. A fejlesztők a következő fázisokban bővítik a rendszert: az elektrolízis kapacitása 50 megawattra nőhet, a napelemes teljesítmény pedig elérheti a 80 megawattot.

A rendszert úgy tervezték, hogy teljesen hálózaton kívül működjön, és kizárólag napenergiával termeljen hidrogént, miközben megfelel a megújuló eredetű üzemanyagokra vonatkozó szigorú követelményeknek is.

A most bejelentett projekt a H2Pro úgynevezett leválasztott vízelektrolízis-technológiájára épül. Ez a rendszer időben választja el a hidrogén és az oxigén előállítását, és nem egy membrán segítségével, egyszerre termeli őket. A technológia így rugalmasabban alkalmazkodik az ingadozó energiatermeléshez.

A napenergia elhozhatja a hidrogéntermelés új korszakát

A fejlesztők szerint a rendszer korlátlan alkalommal be- és kikapcsolható, miközben széles terhelési tartományban képes hatékonyan működni. A hidrogéntermelés ezért követheti a nap- vagy szélenergia természetes termelési ciklusát.

A projekt helyszínéül pedig nem véletlenül választották Spanyolországot.

Az Ibériai-félsziget egyre fontosabb szerepet tölt be Európában a megújuló hidrogén fejlesztésében: jelentős megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, miközben gyorsan bővül a napelemes kapacitása, és a hidrogénfejlesztéseit nemzeti, illetve európai stratégiák is támogatják.

Extremadura pedig különösen kedvező adottságokkal rendelkezik: a térség Európa egyik legmagasabb napsugárzási értékével bír, ami alkalmassá teszi nagy léptékű megújulóenergia-projektek számára.

Gábor János, NEW technology

The post Napenergiából hidrogén – A világon először teljesen hálózaton kívül oldja meg két vállalat appeared first on NEW technology.

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

Schneider Electric

The post Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása appeared first on NEW technology.

A Dél-Lengyelországban található Podhale térsége elsősorban természeti szépségeiről ismert, de évek óta küzd a szmog problémájával. Zakopanéban ugyanakkor szerencsére egyre több háztartás cserélheti le a környezetszennyező, szilárd tüzelésű kazánokat a Föld belsejéből származó hőenergiára. Ebben a térségben található Lengyelország legnagyobb, fűtési célú geotermikus rendszere. Hatékony működéséhez azonban nem elegendő csupán a Föld mélyéből nyert forró víz, a megfelelő működéshez intelligens felszíni vezérlésre is szükség van.

Becslések szerint Lengyelország területének akár 50 százaléka is alkalmas lehet a geotermikus energia hasznosítására, ennek ellenére ez az energiaforrás jelenleg mindössze 1 százalékot tesz ki az ország távhőtermelésében. Podhale ebben a tekintetben úttörő szerepet játszik. A kedvező geológiai adottságoknak köszönhetően a geotermikus energia itt már több mint 30 éve jelen van és fejlődik. A Geotermia Podhalańska az egyik legnagyobb geotermikus rendszer Európában. A rendszer közel kétezer épület hőellátását látja el Zakopanéban, Biały Dunajecben, Poroninban és Szaflariban, ezáltal a Tátra hegység fővárosának számitó terület hőigényének mintegy 40 százalékát előállítva. Emellett vonzó alternatívát kínál a széntüzelésű kazánokkal szemben egy olyan régióban, amely a fűtési szezonban súlyos szmoggal küzd.

Szétszórtan elhelyezkedő létesítmények, központosított felügyelet

A térségben élők egyre gyakrabban választják a geotermikus fűtési módszert, többek között a költséghatékonysága miatt is. „Podhaléban a geotermikus hő a legolcsóbb fűtési megoldás. Számos fogyasztó számára tulajdonképpen ma már az egyetlen választható lehetőséggé vált. Ez egyben azt is jelenti, hogy télen egy esetleges rendszerhiba rendkívül komoly problémát okozna. A növekvő kereslet mellett a Geotermia Podhalańskának tehát nemcsak a termelési kapacitást kellett növelnie, hanem az ellátásbiztonságot is javítania kellett” – emelte ki Łukasz Filipowicz, Zakopane város polgármestere.

Ennek érdekében a vállalat jelenleg az egész rendszer bővítését és korszerűsítését célzó projekteket valósít meg. Az új hőcserélők lehetővé teszik egyre nagyobb mennyiségű energia előállítását, folyamatban van egy új fúrás és egy visszasajtoló vezeték kiépítése is. A hálózatfejlesztés megbízhatóságának növelése érdekében a Geotermia Podhalańska a vezérlőrendszer modernizálása mellett döntött az ABB irányítástechnikai rendszerének bevezetésével. Ez a megoldás a teljes folyamatot felügyeli – a több helyszíni fúrásból származó forró víz kinyerésétől a hőtermelésen át, egészen a fogyasztókhoz történő elosztásig.

A vezérlőrendszer összekapcsolja a Geotermia vállalat két fő termelő egységét: a bańska niżnai geotermikus hőerőművet, ami Lengyelország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, valamint a zakopanei szivattyúállomást. A rendszer fő feladata a kulcsfontosságú üzemi paraméterek – többek között a hőmérséklet, az áramlás és a nyomás – folyamatos ellenőrzése, valamint a termelés olyan módon történő irányítása, hogy a távhőrendszer hatékonyan és megbízhatóan működjön. Egy ilyen, rendkívül összetett domborzati viszonyokkal rendelkező térségben a hőszolgáltatás biztosítása egyáltalán nem egyszerű feladat.

„A hálózat legalacsonyabb és legmagasabb pontja között 200 méteres szintkülönbség van, ami összetett hidraulikai rendszert eredményez a számos szintemelkedés miatt. Amennyiben valamelyik létesítményben rendkívüli helyzet alakulna ki – például áramkimaradás vagy a vízszint emelkedés, áradás miatt –, a rendszer riasztja az üzemeltetőket, vagy automatikusan aktiválja a védelmi mechanizmusokat, megakadályozva a víz ellenőrizetlen kiáramlását és az infrastruktúra károsodását. Ennek köszönhetően már sikerült elkerülnünk nem tervezett leállásokat” – magyarázza Wojciech Wartak, a Geotermia Podhalańska bányászati üzemének üzemvezetője.

A változásra felkészített rendszer

A vezérlőrendszer megbízhatóságának fejlesztése érdekében sor került a szerverek és a munkaállomások cseréjére is, emellett a folyamatirányítási szinten korszerűsítették az ABB Freelance rendszert. A kommunikáció módja is megváltozott: a korábbi GPRS-alapú kapcsolatot állandó vezetékes összeköttetés váltotta fel. Ez jelentősen javította a kommunikáció stabilitását és a hálózati változásokra adott reakcióidőt.

„Az új fogyasztók csatlakozásával és az új termelőegységek felépítése miatt a hőszállítási folyamat egyre összetettebbé válik. A helyzetre rugalmasan reagáló vezérlőrendszer ezért kulcsfontosságú tényezővé vált. A korszerűsített ABB irányítástechnikai rendszer összhangban fejlődik és adaptálódik majd a vállalat növekvő igényeivel. Podhale példáját véve, ahol a távhőhálózat évről évre bővül, a rendszer skálázhatósága kulcsfontosságú tényező. Amikor egy új létesítmény csatlakozik a hálózathoz, a rendszer könnyen bővíthető anélkül, hogy az egész infrastruktúrát ki kellene cserélni, vagy veszélyeztetni kellene a hőenergia-ellátás folytonosságát” – mondja Konrad Wardziński, az ABB lengyelországi automatizálási üzletágának képviselője.

A geotermia tulajdonképpen szinte a legideálisabb megújuló energiaforrás: kiszámítható, a készletek gyakorlatilag kimeríthetetlenek, rendkívül magas a hatékonysága, a termelés környezetsemleges, és költségei lényegesen alacsonyabbak, mint a szénalapú energiatermelésé. A potenciális felhasználók számára azonban nem csupán a környezetvédelmi és pénzügyi szempontok számítanak. Döntő jelentőségű a geotermikus fűtés megbízhatósága és stabilitása, valamint a rendszer hatékony bővíthetősége is.

A geotermia önmagában nem oldja meg teljes mértékben a szmog problémáját, ugyanakkor minden egyes kiváltott széntüzelésű kazán javítja a levegő minőségét Podhaléban. Az elmúlt 30 év során a Geotermia Podhalańska több mint 700 tonnával csökkentette a CO₂-kibocsátást, ami azt jelenti, hogy közel 400 ezer tonnával kevesebb szenet használtak fel a hőenergia előállításához ennek köszönhetően.[1] A megbízható és skálázható vezérlőrendszer hozzájárul ahhoz, hogy ezek a számok a következő évtizedekben tovább növekedjenek.

Magyar kitekintés: geotermikus energia és intelligens hőellátás

Magyarország adottságai nagyon kedvezőek a geotermikus energia hasznosítása szempontjából: a Kárpát-medence geológiai jellemzői miatt a földhő a hazai hőellátás egyik fontos, hosszú távon is fenntartható pillére lehet. A hazai energiastratégiák célként jelölik meg a geotermikus energia felhasználásának érdemi növelését, különösen a távhőrendszerekben, a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése és a levegőminőség javítása érdekében.

A fejlesztési irányokban egyre hangsúlyosabban jelenik meg az a szemlélet, hogy a hőtermelést, a hálózati működést és a felügyeletet egységes, digitálisan vezérelt rendszerként kezeljék. Magyarországon ilyen, geotermikus alapú távhőrendszerek működnek például Miskolc és Szeged városában is, ahol a földhő a városi hőellátás meghatározó elemévé vált. Az ilyen rendszerekben az intelligens irányítási és automatizálási megoldások kulcsszerepet játszanak a megbízható üzemeltetésben, a folyamatos hőellátás biztosításában és a komplex hálózatok jövőbeni bővíthetőségének támogatásában. Ez a megközelítés jól illeszkedik a lengyel példában bemutatott, hosszú távú üzembiztonságra épülő modellhez.

[1] https://www.geotermia.pl/edc_media/Manager/Geotermia-podhalanska-maly.pdf

ABB

The post Geotermikus hő a Tátra mélyéből – digitális vezérléssel appeared first on NEW technology.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

Siemens

The post Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását appeared first on NEW technology.

A Futureal Energy Partners (FEP) pénzügyi támogatásával sikeresen lezárult a nyugat-finnországi Tuovila energiatároló projekt fejlesztése és értékesítése a Prime Capital AG számára. A finn megújulóenergia-fejlesztő Aurinkokarhu Oy által megvalósított beruházás egy 125 MW teljesítményű akkumulátoros energiatároló rendszer, amely akár négy órán keresztül képes villamos energiát tárolni. A tranzakció egyben a Futureal Energy Partners belépését is jelenti a finn megújulóenergia-piacra, és hozzájárul Finnország villamosenergia-rendszerének kiszámíthatóbb működéséhez.

A Futureal Energy Partners 2025 szeptemberében fejlesztési hitelt nyújtott az Aurinkokarhu Oy számára a Tuovila projekt fennmaradó fejlesztési költségeinek finanszírozására, hogy a beruházás elérje az építésre kész (ready-to-build) állapotot. A tranzakció a projekt értékesítési folyamatát is támogatta, amely a vártnál gyorsabb ütemben, mindössze két hónap alatt sikerrel zárult le egy meghatározó európai vagyonkezelővel.

„A jelenlegi tranzakció jól példázza, hogy egy célzott fejlesztési finanszírozás miként gyorsíthatja fel a magas minőségű energiatárolási projektek megvalósítását és piaci bevezetését” – hangsúlyozta Szentirmai Dániel, a Futureal Energy Partners társalapítója és vezérigazgatója. „A Tuovila BESS projekt amellett, hogy üzleti szempontból jelentős siker, egyben a villamosenergia-hálózat stabilitásának és rugalmasságának megerősítését elősegítő stratégiai beruházás is. Büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a projekttel lépünk be a finn megújulóenergia-piacra, ahol számos izgalmas üzleti lehetőséget látunk” – tette hozzá.

A Tuovila energiatároló rendszer fontos szerepet tölthet be a finn energiaátmenetében. A projekt terhelésáthelyezési, kiegyenlítő és frekvenciaszabályozási szolgáltatásokat biztosít majd, ami növeli az ország villamosenergia-termelési rendszerének ellenálló képességét. Az építési munkálatok várhatóan 2026 második negyedévében kezdődnek, a kereskedelmi üzemeltetés pedig 2027 elején indulhat meg.

„Nagyra értékeljük a Futureal Energy Partners-szel kialakított együttműködésünket” – mondta Andreas Renfällt, az Aurinkokarhu Oy vezérigazgatója. „A fejlesztési finanszírozásuk és a tranzakciós szakértelemük a Tuovila BESS projekt sikeres értékesítése során komoly segítséget jelentett. A beruházás kiválóan szemlélteti, hogy az akkumulátoros energiatárolás egyre fontosabb szerepet kap Finnországban és az északi régióban egyaránt.”

A tranzakció jól tükrözi az Aurinkokarhu és a Futureal Energy Partners elkötelezettségét is az innovatív és rugalmas energetikai megoldások fejlesztése iránt, amelyek támogatják a megújuló energiaforrások integrációját és hozzájárulnak Európa villamosenergia-rendszereinek hosszú távú stabilitásához.

Futureal Energy Partners

The post A Futureal Energy Partners 125 MW-os energiatároló beruházással lép be a finn piacra appeared first on NEW technology.

Ljubljanában februárban megnyílt Szlovénia első nyilvános hidrogéntöltő állomása, amely a városi közlekedés dekarbonizációját szolgáló alternatív üzemanyag-töltőpark részeként jött létre. A projekt megvalósításában a Messer csoport két regionális vállalata is kulcsszerepet vállalt: a hidrogéntöltő állomás kivitelezésében a Messer Slovenija működött közre, míg a hidrogénellátást a magyarországi Messer Hungarogáz biztosítja a kezdeti időszakban.

A ljubljanai Stanežiče városrészben kialakított töltőpark Szlovénia első olyan nyilvános hidrogéntöltő infrastruktúrája, amely autóbuszok, tehergépjárművek és személyautók kiszolgálására is alkalmas. A rendszer kezdetben napi szinten akár 25 autóbusz vagy 150 személygépkocsi feltöltését teszi lehetővé, támogatva a hidrogénalapú közlekedés elterjedését a régióban.

Regionális együttműködés a hidrogénmobilitás fejlesztésében

A projekt jó példája a közép-európai hidrogéninfrastruktúra fejlődését támogató határokon átnyúló ipari együttműködésnek. A beruházó Energetika Ljubljana által kialakított töltőpark részeként a hidrogéntöltő állomás kivitelezésében és a projekt műszaki megvalósításában a Messer Slovenija vett részt.

Az állomás működéséhez szükséges hidrogénellátást a Messer Hungarogáz biztosítja. Az ellátás magyarországi forrásokra épül, és a vállalat speciális hidrogénszállító tréleres járműflottájára, mely a legnagyobb hidrogénszállító járműpark jelenleg Magyarországon.

„A hidrogénmobilitási projektek elindításához stabil ellátási háttérre és megbízható ipari partnerekre van szükség. A ljubljanai projekt jól mutatja, hogy regionális együttműködéssel hogyan lehet támogatni a fenntartható közlekedési infrastruktúra kiépítését Közép-Európában” – hangsúlyozta Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz ügyvezető igazgatója.

Hidrogénbuszok Ljubljana közlekedésében

A ljubljanai hidrogéntöltő állomás a városi közlekedés zéró emissziós átállását támogatja. A város közösségi közlekedésében jelenleg nyolc darab Mercedes-Benz eCitaro G fuel cell hidrogén üzemanyagcellás autóbusz közlekedik, és az idei év során további járművek állhatnak forgalomba.

A hidrogénhajtású buszok mellett a közlekedési vállalat elektromos járműflottáját is bővíti: a tervek szerint idén összesen 28 elektromos autóbusz is csatlakozik a rendszerhez. Az elektromos és hidrogénhajtású buszok kombinált alkalmazása jelentősen csökkentheti a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, a zajterhelést és a városi légszennyezést.

A beruházás az Európai Unió alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését támogató programjaihoz is kapcsolódik.  A főberuházó energiaszolgáltató Energetika Ljubljana és a Ljubljana Public Transport (LPP) közlekedési vállalat együttesen sikeresen pályázott a CEF AFIF (CEF Alternative Fuel Infrastructure Facility) pályázati kiírásra, amelynek célja az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának gyorsított kiépítése és a közlekedés dekarbonizálása az Európai Unióban.

A magyarországi hidrogénmobilitási fejlesztések kilátásai

A ljubljanai projekt rávilágít arra, hogy a hidrogénalapú közlekedési infrastruktúra fejlesztése szorosan összefügg az adott ország energiarendszerének szerkezetével és az érintett szereplők együttműködésével. Az energiamix, a stabil villamosenergia-termelési háttér, valamint a helyi energetikai és közlekedési szereplők közös fejlesztési döntései egyaránt meghatározzák az ilyen beruházások megvalósíthatóságát és ütemét.

Magyarországon egy, a szlovén példához hasonló hidrogénmobilitási beruházás megvalósítása a jelenlegi engedélyezési és telepítési folyamatok alapján reálisan 2028 körül valósulhat meg, bár kisebb volumenű projektek akár korábban is létrejöhetnek. Jelenleg már több kezdeményezés is napirenden van – például hidrogénvölgy-projektek, taxi- és hulladékszállító járműflották hidrogénes átállásának lehetősége -, így a következő években várhatóan felgyorsulnak az ezzel kapcsolatos fejlesztések.

A Messer hidrogéngyártóként és technológiai partnerként aktívan részt vesz a hazai hidrogénprojektek fejlesztésében, a teljes hidrogénértéklánc mentén.

Messer Hungarogáz Kft.

The post A Messer Hungarogáz szállít hidrogént Szlovénia első nyilvános hidrogéntöltő állomásához appeared first on NEW technology.

Az energiaelosztás egyre komplexebbé válásával ma már kiemelten fontos a villamos hálózatok teljes átláthatósága, egészen a végső fogyasztókig. Így elkerülhetők a kiesések, és optimalizálhatóak az üzemeltetési költségek. Mindemellett az egyre több, távoli vagy nehezen megközelíthető helyszínen működő rendszer hatékony üzemeltetése is új megoldásokat követel.

A SENTRON elektronikus áramkörvédelmi eszköz (ECPD) ezeket a kihívásokat kezeli. Félvezető-technológia, mikrovezérlők és intelligens algoritmusok kombinációjával kiváltja a hagyományos elektromechanikus védelmi kapcsolókészülékeket, és digitális intelligenciát, valamint átláthatóságot visz a végponti szintre. Ez alapvető szemléletváltást jelent a létesítmény-, érintéselleni-, villámáram-, és tűzvédelem területén.

Átláthatóság, hibadiagnosztika és biztonságos távvezérlés

Az ECPD-készülék, –elektromechanikus társaihoz képest– lényegesen, akár ezerszer gyorsabb lekapcsolást, rendkívül alacsony zárlati áramot és ezáltal hosszabb élettartamot biztosít. Beépített mérési funkciójának köszönhetően valós idejű információt szolgáltat az eszköz állapotáról, illetve az áram- és feszültségértékekről, valamint lehetővé teszi áramvédő-kapcsoló (Fi-relé) funkció automatikus, ciklikus önellenőrzését.

Így az üzemszerűtől eltérő működés időben és megbízhatóan felismerhető, és még a meghibásodás előtt javítható. Kritikus eltérés esetén azonnali távoli beavatkozás indítható, ami felgyorsítja a hibaelhárítást. Korábban egy leoldott megszakító esetén ugyanis hiába értesült az üzemeltető a hiba tényéről, nem kapott információt annak okáról, és nem tudta távolról elhárítani azt. Helyszíni vizsgálatra volt szükség, hogy eldöntsék, valódi zárlatról, átmeneti túláramról vagy téves leoldásról van-e szó. Ez felesleges kiszállásokat, állásidőt és termeléskiesést eredményezett.

Az új kommunikációképes védelmi készülék folyamatos távfelügyeletet, hibadiagnosztikát és biztonságos távoli visszakapcsolást tesz lehetővé, megváltoztatva a távoli létesítmények karbantartásának módját.

Multifunkcionális, helytakarékos és fenntartható

A SENTRON ECPD egyetlen készülékben egyesíti akár 10 hagyományos eszköz funkcióit –például a kismegszakítót, hibaáramvédő kapcsolót, mérőeszközt, áramfigyelő relét, a diagnosztikai modult, valamint a távfelügyeleti és távkapcsolási funkciókat–, így egyszerre biztosít védelmet, mérési adatokat és digitális felügyeletet az elosztórendszerben.

Ezáltal 80 százalékkal kevesebb elektronikai-, 90 százalékkal kevesebb fém- és műanyag-alapanyag felhasználásával készül, kompakt kialakításának köszönhetően pedig 80 százalékkal kisebb a helyigénye, mint más, hasonló eszközök együttes használata esetén.

Az ECPD ezért ideális az olyan alkalmazásokhoz, amelyek gyors válaszidőt, távfelügyeletet és helymegtakarítást igényelnek. Ilyenek például a magas fokú automatizálással vagy sok fogyasztóval rendelkező épületek (pl. irodaházak), a nagy kapacitív terhelésű berendezések, amelyeknél jelentős bekapcsolási áramcsúcsok keletkezhetnek (pl. LED-falak és reklámkijelzők), vagy ahol komoly költségmegtakarítás érhető el a kábelezés csökkentésével és a telepítés egyszerűsítésével (pl. nagy parkolóházak, alagutak).

Következő generáció: integrált hibaáram-védelem és háromfázisú változat

A hazai piacon már elérhető alapeszköz mellett a Siemens bejelentette a SENTRON ECPD készülékek bővített változatát, ami integrált hibaáram-felügyeleti (RCM) funkcióval fog érkezni. A készülék így 0-24 órában monitorozni tudja majd a szivárgó áramot, így az elektromos hibák üzemszünet nélkül, korai szakaszban felismerhetőek, megvédve az értékes berendezéseket. A megoldás különösen hasznos olyan rendszerekben, ahol magasak a biztonsági és rendelkezésre állási követelmények, például adatközpontokban, gyógyszer- és vegyipari alkalmazásokban vagy világítási rendszerekben.

A 400 V-os rendszerekhez (400V/32A/50 Hz) egy háromfázisú ECPD-változatot is bevezetni tervez a technológiai vállalat. Ezt a verziót olyan alkalmazásokra optimalizálják, mint a szállítószalagok, liftek, hőszivattyúk, klímaberendezések vagy a szünetmentes tápegységek (UPS rendszerek) energiaellátása.

Siemens

The post Tíz az egyben áramkörvédelmi eszköz érkezett appeared first on NEW technology.

Átlagosan mintegy 40 százalékkal csökkentette villamosenergia-felhasználását a barcelonai Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztálya a Schneider Electric energiamenedzsment és automatizálási megoldásaival. A fejlesztés az energiahatékonyság javítása mellett az ellátottak komfortérzetét is növelte: a kórtermekben egyszerűbben szabályozhatóvá vált a világítás, az árnyékolás és a hőmérséklet.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal” – mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük” – jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

Schneider Electric

The post A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek appeared first on NEW technology.

Több mint 30 százalékos energiamegtakarítás a korábbi megoldásokhoz képest, megnövelt üzemidő, gördülékeny integráció a modern épületmenedzsment (BMS) rendszerekkel – többek között ezt nyújtják a Schneider Electric új Altivar HVAC Drive berendezései. Az új termékcsalád egyszerre kínál intelligens csatlakoztathatóságot, robusztus védelmi funkciókat, kompatibilitást a fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel, valamint kiberbiztonsági lehetőségeket.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott új Altivar HVAC Drive portfólió az ATH200 és ATH600 modelleket tartalmazza. Az új berendezések széles körű felhasználási lehetőséget kínálnak a kereskedelmi ingatlanoktól kezdve az eredeti berendezésgyártók (OEM) által készített eszközökön át egészen a kritikus fontosságú létesítményekig, mint például a kórházak, repülőterek és adatközpontok.

A HVAC (fűtés, szellőztetés, hűtés) rendszerek gondoskodnak az épületekben a levegő áramlásáról, az állandó hőmérséklet biztosításáról, ezáltal fontos szerepük van a létesítmények általános teljesítményének fenntartásában. Az Altivar HVAC Drive termékcsalád abban segíti a szervezeteket, hogy változatos körülmények között is biztosítsák a megbízható működést. A frekvenciaváltók −10°C és 60°C közötti hőmérsékleten működnek, ellenállnak a mechanikai, hőmérsékleti, elektromos és környezeti terhelésnek. Ez biztosítja a folyamatos teljesítményt még a jelentős terheléssel járó felhasználási módok esetében is.

Az új Altivar termékcsalád egyszerre kínál okos csatlakoztathatóságot, robusztus védelmi funkciókat, kompatibilitást a fenntartható működésre tervezett hűtőközegekkel, illetve kiberbiztonsági lehetőségeket. A Schneider Electric új berendezéseivel akár több mint 30 százalékos energia-megtakarítás is elérhető a korábbi megoldásokhoz képest, emellett nő a rendszerek üzemideje, illetve zökkenőmentesen integrálhatók a modern épületmenedzsment rendszerekbe (BMS).

Az ATH200 fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítottak az OEM-ek és a kompakt HVAC berendezések igényeire, csökkentve ezáltal a felhasználáshoz szükséges mérnöki időt. Az eszköz emellett megfelel az új fenntarthatósági szabványoknak. Az ATH600 ideális megoldás a kritikus fontosságú és magas teljesítmény-igényű épületek számára, ahol fejlett vezérlésre, folyamatos működésre és mélyebb rendszerintegrációra van szükség.

„Az Altivar HVAC Drive termékcsaláddal újradefiniáljuk a teljesítmény, a megbízhatóság és a biztonság fogalmát a modern HVAC infrastruktúrák számára. A portfóliót úgy alakítottuk ki, hogy támogassa a hosszú távú fenntarthatóságot és biztonságot az anyagbeszerzéstől kezdve egészen a firmware-frissíthetőségig. Ezek a képességek segítenek a felhasználóknak a leállások számának csökkentésében, a berendezéseik megvédésében, és támogatják őket a változó energia- és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésben” – mondta el Xiao HU, a Schneider Electric „Industrial Control and Drives” üzletágának alelnöke.

Az új Altivar HVAC Drive termékek beépített elektromágneses kompatibilitási szűréssel, integrált motor hővédelmi funkcióval és natív Modbus és BACnet kommunikációval egyszerűsítik a telepítést. 200 milliméteres szekrény méretükkel és REACH, RoHS és ASI-kompatibilis anyagaikkal egyszerre támogatják a gyorsabb telepítést és a fenntarthatóságot.

A jövőben várható igénybevételre tervezett frekvenciaváltók IEC 62443-4-2 Security Level 1 kiberbiztonsági tanúsítvánnyal, biztonságos firmware integritás-ellenőrzésekkel és frissíthető firmware-rel rendelkeznek. Az A2L tanúsítvánnyal és az A3 hűtőközegre – akár 25 lóerőig – történt felkészítéssel támogatják a már napjainkban is alkalmazott alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező, valamint a következő generációs hűtőközegeket is, amelyeket a modern hűtőberendezésekben, hőszivattyúknál és HVAC rendszerekben használnak.

A Schneider Electric HVAC ökoszisztémája, amely az Altivar HVAC Drive eszközöket, a Modicon M172/M173 vezérlőket és a Harmony HMI-ket tartalmazza, lehetővé teszi az OEM-ek és rendszerintegrátorok számára, hogy gyorsabban szállítsanak okosabb, energiahatékonyabb HVAC berendezéseket. A beépített alkalmazás könyvtárak és az épületautomatizálási rendszerekbe történő zökkenőmentes integráció csökkentik az üzembe helyezési időt, egyszerűsítik a tervezést és biztosítják a hosszú távú működést.

Schneider Electric

The post Akár harmadával is csökkenhet az energiafelhasználás a Schneider Electric új Altivar megoldásaival appeared first on NEW technology.

2026. március 11–12. között az SMC kiállítóként vesz részt a KLENEN’26 konferencián, amely a Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság témakörére épül.

A KLENEN évek óta meghatározó szakmai fórum az energetikai auditorok, szakreferensek, ipari üzemeltetők és döntéshozók számára. A rendezvény célja, hogy teret adjon a gyakorlati tapasztalatcserének, és bemutassa az energiahatékonyság területén elért műszaki és gazdasági eredményeket.

A mottó: „Osszuk meg tapasztalatainkat, dolgozzunk együtt a természet egyensúlyának megőrzéséért” teljes mértékben összhangban áll az SMC szemléletével.

Miért kulcskérdés az ipari energiahatékonyság?

Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése egyszerre:

• környezetvédelmi feladat, hiszen a megtakarított energiát nem kell környezetterhelő módon előállítani,
• gazdasági érdek, mert az energiamegtakarítás közvetlen költségcsökkentést jelent a termelésben.

Az ipari üzemek energiafelhasználásának jelentős része azonban olyan területeken jelenik meg, amelyek gyakran „láthatatlanok” maradnak az elsődleges energetikai elemzések során. Ilyen például a sűrített levegő rendszerek energiaigénye, amely számos gyártóüzemben az egyik legnagyobb rejtett költségtényező.

A túlzott üzemi nyomás, a szivárgások, a nem optimalizált levegőellátás és a nem megfelelő szabályozás komoly energiaveszteséget eredményezhetnek.

SMC megoldások az ipari energiahatékonyság szolgálatában

Az ipari energiafelhasználás egyik legnagyobb, mégis gyakran aluloptimalizált területe a sűrített levegő rendszer. A nem megfelelő üzemi nyomás, a szivárgások és a túlméretezett beállítások jelentős többletenergia-felhasználást okoznak.

Az SMC megoldásai ezen a területen kínálnak mérhető, auditálható és fenntartható eredményeket.

4 bar factory – rendszerszintű nyomásoptimalizálás

A 4 bar factory koncepció célja a sűrített levegő hálózat teljes körű felmérése és optimalizálása. A projekt során:

• megtörténik a levegőhálózat részletes vizsgálata,
• mérjük a nyomást és a levegőfogyasztást,
• azonosítjuk a nagynyomású fogyasztókat,
• energiamegtakarítási javaslatokat dolgozunk ki,
• biztosítjuk a termelésbiztonság fenntartását.

Már 1 bar nyomáscsökkentés is számottevő energia-megtakarítást eredményezhet, miközben csökken a CO₂-kibocsátás és az üzemeltetési költség.

AMS – intelligens levegőmenedzsment és valós idejű monitoring

A rendszerszintű optimalizálás mellett kulcsszerepet kap a digitális szabályozás.

Az SMC Air Management System (AMS):

• valós időben méri és szabályozza a nyomást,
• automatikusan csökkenti a nyomást gépállás esetén,
• adatot szolgáltat energetikai elemzésekhez,
• integrálható modern ipari kommunikációs rendszerekbe.

Az eredmény:

• csökkent levegőfogyasztás,
• átlátható energiafelhasználás,
• támogatott EKR és ESG célok,
• fenntarthatóbb működés.

Találkozzunk a KLENEN’26 konferencián!

A konferencia table-top kiállításán bemutatjuk, hogyan érhető el valós és számszerűsíthető energiamegtakarítás a pneumatikus rendszerek optimalizálásával.

Várjuk mindazokat, akik ipari energiahatékonysági projektekben, auditálásban, EKR-megoldásokban vagy ESG-stratégia kialakításában érintettek.

KLENEN’26 – 2026. március 11–12.
www.klenen.eu

SMC

The post Ipari energiahatékonyság a gyakorlatban – kiállítóként veszünk részt a KLENEN’26 konferencián  appeared first on NEW technology.

Az ASTA Energy Solutions AG (ASTA) és a GANZ Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. (GANZ Electric) stratégiai, több évre szóló megállapodást kötött a nagyfeszültségű transzformátorokhoz szükséges, kiemelkedő minőségű tekercselési alapanyagok európai ellátásának megerősítése érdekében. A partnerség célja, hogy a két vállalat összehangolt fejlesztési és gyártási együttműködésével növelje az ellátásbiztonságot, támogassa az energiaátmenetet, és hozzájáruljon az európai energia-infrastruktúra stabilitásához és versenyképességéhez.

A több évre szóló megállapodás értelmében az osztrák ASTA Energy Solutions AG és a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Zrt. tovább mélyíti évekre visszanyúló szakmai kapcsolatát. Céljuk, hogy hosszú távon biztosítsák a nagyfeszültségű transzformátorok gyártásához szükséges, magas minőségű tekercselési alapanyagok stabil és kiszámítható európai ellátását, ezzel is erősítve az energia-infrastruktúra megbízhatóságát és az iparág versenyképességét.

Az ASTA és a Ganz Electric együttműködésének fókuszában a magas minőségű rézkomponensek – köztük folyamatosan transzponált vezetők (CTC), többszörösen szigetelt huzalok és egyeres vezetők – megbízható szállítása áll. Ez az alapanyagok kulcsszerepet játszanak az alacsony veszteségű villamosenergia-átvitel, a magas hőállóság és a hosszú távú üzembiztonság biztosításában.

„A GANZ Electric az európai piac változó igényeire reagálva tudatosan növeli gyártókapacitását. Az ASTA-val kötött partnerség mérföldkő vállalatunk életében: az együttműködés révén egy integrált európai értéklánc jön létre, amely tovább erősíti az ellátásbiztonságot vállalatunk és ezzel együtt ügyfeleink számára is” – emelte ki Gál Gergely, a Ganz Electric vezérigazgatója.

 A réz a transzformátorgyártás egyik kulcsfontosságú alapanyaga. Minősége és fenntartható feldolgozása meghatározó a modern energiarendszerek hatékonysága, élettartama és környezeti teljesítménye szempontjából. Az ASTA és a Ganz Electric együttműködése közös minőségi standardokra, magas szintű műszaki szakértelemre, valamint a fenntartható működés és a felelős európai értékteremtés iránti elkötelezettségre épül.

A megerősített együttműködés támogatja az európai ellátásbiztonságot, hozzájárul a fenntarthatóbb gyártási struktúrák kialakításához, valamint elősegíti a CO₂-kibocsátás csökkentését és a körforgásos anyagfelhasználás erősítését az ellátási lánc teljes hosszában.

Thomas Trimmel, az ASTA Europe ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: „Az európai energiaszuverenitás és az energiaátmenet sikeréhez nagyteljesítményű, megbízható transzformátorokra van szükség. A GANZ Electric-kel hosszú távú, bizalmon alapuló kapcsolatot ápolunk. A partnerség elmélyítésével közösen erősítjük az európai értékláncot, és egyértelműen kiállunk a minőség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság mellett.”

A Ganz Electric 1844-ig visszanyúló gyártási tapasztalattal rendelkezik, és ma is az innováció és a mérnöki kiválóság egyik meghatározó képviselője. A több mint 210 éves múlttal rendelkező ASTA a többszörösen szigetelt rézkomponensek specialistájaként átfogó fejlesztési és gyártási szaktudással járul hozzá a nagy teljesítményű tekercselési anyagok előállításához.

GANZ Electric

The post Az ASTA Energy Solutions AG és a GANZ Electric stratégiai partnerséggel erősíti az európai transzformátorgyártást appeared first on NEW technology.

Az Ulm és Jena városában dolgozó egyetemi kutatók közösen fejlesztettek ki egy új anyagot, amely képes eltárolni, majd napokkal később – akár sötétben is – hidrogénné alakítani a napfény energiáját. Az Ulmi Egyetem közleménye szerint a klímasemleges acélgyártásban is remekül hasznosítható folyamatot vissza lehet fordítani, majd egy pH-kapcsoló segítségével többször újraindítani.

A zöld hidrogén az energiatermelés átalakításának egyik legfontosabb pillére. Fotokatalitikus eljárásokkal, napfény felhasználásával állítják elő.

Ma már többféle technológia létezik arra, hogy a napenergiát kémiai energiává alakítsák és eltárolják, ám most először sikerült olyan anyagot fejleszteni, amely a napfény energiáját több napon át képes tárolni, majd „egy gombnyomásra” hidrogén formájában felszabadítani.

„Úgy kell elképzelni, mint egy napelem és egy akkumulátor kombinációját molekuláris szinten” – nyilatkozta Sven Rau professzor, az Ulmi Egyetem Szervetlen Kémiai Intézetének vezetője.

Az ideiglenes energiatároláshoz és elektrontároláshoz egy vízben oldódó, redoxaktív kopolimert használnak. A kopolimerek különböző szerves építőelemekből felépülő makromolekulák. Stabil vázat alkotnak, és olyan funkcionális egységeket tartalmaznak, amelyek meghatározott kémiai-fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek – ebben az esetben megerősített redox aktivitással.

Az Ulm és Jena kutatói által kifejlesztett rendszer több mint 80 százalékos töltési hatásfokot ér el, és ezt az állapotot több napon át fenntartja.

Sav és hidrogénfejlesztő katalizátor hozzáadásakor a polimerben tárolt elektronok protonokkal egyesülnek, és a folyamat igény szerint hidrogént állít elő, 72 százalékos hatásfokkal, akár sötétben is. Ha az oldatot ezt követően semlegesítik, a rendszert ismét fény érheti, és újra fel lehet tölteni.

„A polimeralapú redoxreakciók visszafordíthatók, így lehetővé teszik a többszöri töltési, tárolási és katalízisciklusokat. Az eljárás előnye, hogy a polimert nem kell elkülöníteni, a rendszer visszaállításához pedig egyszerűen meg kell változtatni a pH-értéket” – magyarázta a tanulmány két vezető szerzője, Marco Hartkorn és Dr. Robin Kampes.

A pH-kapcsoló gyakorlati és látványos szerepet is kap. Amikor sav jelenlétében az akkumulátor kisül, a színe liláról sárgára változik. Ha ezt követően fény hatására újratöltik, a sárga ismét lilává válik, és az akkumulátor újra „üzemkész”.

A kutatók szerint az úgynevezett „igény szerinti” hidrogénfejlesztési módszereket energiaigényes ipari folyamatokban is alkalmazni lehetne. Példaként a klímasemleges acélgyártást említik, amely megbízható zöldhidrogén-ellátásra támaszkodik.

Gábor János, NEW technology

The post A „napelemes akkumulátor” gombnyomásra állít elő napenergiából hidrogént appeared first on NEW technology.

A Messer, a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari, orvosi, elektronikai és különleges gáz szakértője, valamint az Aurubis AG fémbeszállító sikeresen üzembe helyezett egy új, levegőgázok kinyerésére szolgáló gyártóegységet az Aurubis lüneni (Németország) újrahasznosító telephelyén. Az Aurubis AG a nemesfémek egyik vezető globális beszállítója és a világ egyik legnagyobb réz-újrahasznosítója.

A korszerű levegőszétválasztó üzem (ASU – Air Separation Unit) naponta 210 tonna oxigént és 16 tonna nitrogént állít elő. A lüneni telephelyen a levegőgázokat valamennyi kohászati folyamatban felhasználják. Az oxigént a rézgyártás során a különböző kemencékben alkalmazzák – az olvasztókemencétől a konverteren és az ón-keverő kemencén át az anódkemencéig, valamint az összes kapcsolódó berendezésben. A nitrogént a teljes technológiai folyamat során átöblítésre és a szűrőrendszerek működtetéséhez használják.

„Szoros és együttműködő partnerségünket az Aurubisszal a kezdetektől fogva a fenntartható termelés, ellátásbiztonság és hatékonyság közös víziója jellemzi” – mondta Virginia Esly, a Messer európai operatív igazgatója. „Ipari gázainkat közvetlenül ott állítjuk elő és biztosítjuk ügyfeleink számára, ahol azok a gyártási folyamatban szükségesek, ezzel támogatva az Aurubis versenyképességét és hosszú távú sikerét Lünenben. Európában 25 országban több mint 100 üzemet működtetünk, hogy ügyfeleinknek és az iparnak innovatív és hatékony termékeket, megoldásokat nyújtsunk. Küldetésünk egyértelmű: megbízható partnerként és technológiai éllovasként ügyfeleinkkel együtt formálni a jövőt.”

“Az új levegőszétválasztó üzem újrahasznosító gyáregységünk hosszú távú működőképességének egyik kulcseleme” – mondta Inge Hofkens, az Aurubis AG Multimetal Recycling COO-ja. „Növeli az ellátásbiztonságot, javítja folyamataink hatékonyságát, és kézzelfogható módon járul hozzá a klímavédelemhez. Lünen nemzetközi kohászati hálózatunk egyik sarokköve, és meghatározó szerepet tölt be az ipar stratégiai jelentőségű fémekkel való ellátásában, újrahasznosított alapanyagok felhasználásával.”

Az ipari gázok – például a nitrogén, az oxigén és az argon – az ipari termelésben éppoly nélkülözhetetlenek, mint az áram vagy a víz, és meghatározó szerepet játszanak az értékteremtésben. Szinte valamennyi iparág alkalmazza őket: a kohászattól és a vegyipartól kezdve az orvostudományon és az élelmiszeriparon át egészen az elektronikai és félvezetőiparig, ahol a precíz gyártási folyamatok nélkülözhetetlen elemei.

On-site gáztermelés Magyarországon

A helyszíni (on-site) gáztermelés a nagyipari szereplők számára ma már stratégiai jelentőségű ellátási modell, amely folyamatos, nagy volumenű és magas tisztaságú ipari gázfelhasználás mellett kiemelkedő üzembiztonságot és költséghatékonyságot biztosít. A hazai on-site szegmens az elmúlt években dinamikusan fejlődött, párhuzamosan az energiaintenzív és technológiaigényes iparágak, például a kohászat, vegyipar, energetika és autóipar beruházásaival.

A Messer Hungarogáz piacvezető szerepet tölt be a hazai on-site szegmensben, és technológiai szakértelmével, valamint magas szintű ellátásbiztonságot garantáló megoldásaival támogatja az ipari termelés hatékonyságát és versenyképességét. A helyszíni gáztermelő üzemek létesítése és üzemeltetése a Messer Hungarogáz dinamikusan fejlődő, stratégiai üzletága. A vállalat több évtizedes tapasztalattal rendelkezik nitrogén-, oxigén-, hidrogén-előállító és levegőszétválasztó berendezések telepítésében és folyamatos üzemeltetésében, országszerte 16 nagyipari partner telephelyén biztosítva a folyamatos és biztonságos gázellátást.

Messer

The post A Messer új levegőszétválasztó egységet helyezett üzembe az Aurubis telephelyén appeared first on NEW technology.

A Google az amerikai Minnesota államban, Pine Islanden építi fel legújabb adatközpontját, amelyet a várossal és az Xcel Energyvel közösen valósít meg. A vállalat saját közlése szerint elkötelezte magát amellett, hogy magas színvonalú munkahelyeket, gazdasági növekedést és oktatási kezdeményezéseket visz a közösségbe, de az együttműködés ennél többről: megújuló energiaforrások telepítéséről is szól.

Az Xcel Energy az új adatközpont energiaellátásáról gondoskodik, ezáltal az nem vesz el kapacitást a régió hálózatától, a költségeket pedig a Google állja. A felek összességében olyan példaértékű konstrukciót dolgoztak ki, amely felgyorsítja a tiszta energia telepítését, és nem hárít költségeket a helyi fogyasztókra.

A megállapodás részeként az Xcel hálózatához további 1400 megawatt szélenergia-kapacitás, 200 megawatt napenergia és 300 megawatt vas-levegő akkumulátoros energiatárolás csatlakozik, a Form Energy megoldásával. A felek szerint mindez átgondoltan kialakított, kiegyensúlyozott hálózati megoldást teremt.

A megállapodás részeként a Google 50 millió dollárral támogatja az Xcel Capacity*Connect programját, amelynek célja, hogy kisebb akkumulátorok elosztott hálózatát telepítse az Xcel rendszerében, növelve a kapacitást és javítva a hálózat ellenálló képességét.

A Google és az Xcel Energy partnersége figyelemre méltó újragondolása annak, hogy miként lehet az adatközpontokat jól és úgy kiszolgálni, hogy annak ne kárát szenvedje, hanem inkább hasznát vegye a közelben élő közösség.

A cél az, hogy a vállalat növekedése tisztább és megfizethetőbb energia jövőjét támogassa azokban a régiókban, amelyeket az otthonának nevez. A bejelentés szerint a fejlesztés gazdasági növekedést, magas színvonalú munkahelyeket és oktatási kezdeményezéseket jelent a helyiek számára, miközben a cégek új szerződéses modellt alkalmaznak a tiszta energia gyorsabb telepítésére.

Gábor János, NEW technology

The post A Google új modell mentén telepít megújuló energiaforrást az adatközpontjainak – Ebből a lakosság a profitálhat appeared first on NEW technology.

A finn Oului Egyetem kutatói olyan biológiai alapú epoxi- és poliésztergyantákat fejlesztettek, amelyek mind teljesítményüket, mind pedig árukat tekintve képesek felvenni a versenyt a fosszilis eredetű anyagokkal. Az új gyanták anélkül válthatják ki a kompozit termékekben használt kőolajszármazékokat, hogy a szilárdság, a költség vagy az ipari méretű gyárthatóság terén bármiféle kompromisszumot kellene kötni.

Mindeközben az Európai Unió területén a világ kőolajtartalékainak alig két százaléka található, vagyis a bioalapú anyagok használatának bővítése stratégiai jelentőséggel bírhat a kontinens számára, hiszen növekedne az önellátás képessége.

A kompozit anyagok kulcsszerepet töltenek be a megújuló energia, a közlekedés, a hajóipar és az építőipar területén, így a bioalapú gyanták a fenntartható ipari termelés egyik hajtóerejévé válhatnak.

Az új epoxi- és poliésztergyanták biomasszából származó vegyszerekből készülnek, így az alapanyagaik bőségesen rendelkezésre állnak: ami eddig hulladék volt, abból nagy igénybevételre alkalmas, korszerű anyagok készülhetnek. A poliésztergyantákat pedig széles körben alkalmazzák üvegszál-erősítésű kompozitszerkezetekben, például hajókban és lakókocsikban, míg az epoxigyanták nélkülözhetetlenek a ragasztók és sporteszközök, illetve ipari alkatrészekben használt nagy teljesítményű kompozitok gyártásához.

Teljesítmény, újrahasznosíthatóság és körforgásos gyártás

„Az általunk kifejlesztett, biomassza-alapú poliésztergyanta szakítószilárdsága akár 76 százalékkal nagyobb, mint egy kereskedelmi forgalomban kapható, fosszilis alapú poliésztergyantáé” – közölte az egyik kutató, Salonen Mikko doktorandusz hallgató.

„A bioalapú gyanták ára nem tér el jelentősen a fosszilis gyantákétól. Miután előállítják a bioalapú alapvegyszereket, azokat a vegyipar meglévő gyártósorain lehet feldolgozni” – fűzte hozzá az az egyetem közleményében Heiskanen Juha vezető kutató.

Miközben a hagyományos kompozit anyagokat – például a szélturbina-lapátokban alkalmazott szerkezeteket – nehéz újrahasznosítani, az új anyagok kémiai úton lebonthatók, aztán ismét alapanyagként lehet őket felhasználni, így végre megnyílik a lehetőség a körforgásos kompozitgyártásra.

A kutatásban alkotott gyanták kulcsfontosságú építőelemei cellulózból és hemicellulózból származnak, amelyek megtalálhatók a lignocellulóz-alapú biomasszában, vagyis könnyen beszerezhetők erdészeti és mezőgazdasági melléktermékekből, például fűrészpor és szalma formájában.

„A bioalapú nyersanyagok nagy teljesítményű anyagokká és termékekké fejlesztése jelentős lehetőséget kínál a bioökonómia bővítésére” – fogalmazott Juha, megjegyezve, hogy a csapatuk három szabadalmi bejelentést tett a kutatás alapján, és most partnereket keresnek a kísérleti üzemméretű gyártás beindításához.

Gábor János, NEW technology

The post Faalapú gyanták léphetnek a fosszilis anyagok helyére a szélturbinákban és a hajóiparban appeared first on NEW technology.

Üzembe helyezték az ALTEO új, közel 100 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját Győrben, mely az eddig átadott legnagyobb ipari energiatároló hazánkban. A most átadott energiatároló a beépített hazai tárolói teljesítmény mintegy egyötödét adja.

A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (RRF) keretében meghirdetett, RRF-6.5.1-23 kódszámú pályázaton az ALTEO három leányvállalata nyert támogatást lítium-ionos villamosenergia-tároló létesítésére. Az ALTEO történetének eddigi legnagyobb méretű zöldmezős beruházása három helyszínen összesen 18 milliárd forintból valósult meg, amelyből 6 milliárd forint volt a pályázati támogatás. A beruházás legjelentősebb eleme az ALTEO-Depónia Kft. győri ipari park területén üzembe helyezett 49,9 MW névleges teljesítményű és 99,8 MWh névleges kapacitású villamosenergia-tárolója, amely közel 12,9 milliárd forintból, mintegy 4,4 milliárd forint támogatással jöhetett létre.

A most átadásra került, a hazai tárolói összteljesítmény mintegy ötödét adó energiatároló a fenntartási időszakban az ALTEO Szabályozási Központhoz csatlakozik, tovább növelve annak rugalmasságát, erősítve a villamosenergia-ellátás biztonságát és az időjárásfüggő termelők villamosenergia-rendszerbe való hatékony integrációját.

„A régióban elsőként az ALTEO helyezett üzembe ipari méretű energiatárolót 2018-ban, az idén átadásra kerülő egységekkel pedig tárolói teljesítményünk eléri a 90 MW-ot. Az ebből fakadó tapasztalatunkra és saját digitális termelésmenedzsment megoldásainkra építve ma már nemcsak saját eszközeinket optimalizáljuk, hanem partnereink számára is hatékony tárolómenedzsmentet nyújtunk. Az általunk menedzselt jelentős kapacitás révén érdemben hozzá tudunk járulni az energiaigény ingadozásainak kiegyensúlyozásához és az ellátás biztonságának növeléséhez” – mondta az átadóeseményen ifj. Chikán Attila, az ALTEO elnök-vezérigazgatója.

Az ALTEO stratégiai célja, hogy tapasztalt piaci szereplőként tovább erősítse pozícióját a hazai energiatárolási piacon. Saját és partneri energiatárolói portfóliójának hatékony menedzsmentjével rugalmas és kiegyensúlyozott megoldásokat kínál ügyfeleinek, garantálva azt a stabilitást és szakértelmet, amelyet a megújulóenergia-menedzsment szolgáltatásai terén már megszokhattak.

ALTEO

The post Átadták hazánk legnagyobb villamosenergia-tárolóját appeared first on NEW technology.

Egy új tanulmány szerint a kenyérmorzsa segíthet kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat a vegyipar egyik leggyakrabban alkalmazott reakciójában. A kutatók egy olyan, egyedényes mikrobiális eljárást dolgoztak ki, amely hulladék kenyérből származó cukrokat használ, hogy kiváltsa a fosszilis tüzelőanyagokból származó hidrogént a hidrogénezés során.

A kutatók szerint az új módszer karbonnegatív, és új utakat nyithat a bioalapú gyártás előtt, megújuló és hulladékból származó alapanyagok felhasználásával.

A hidrogénezés a modern vegyipari gyártás egyik alapfolyamata, de szinte teljes egészében fosszilis tüzelőanyagokból előállított hidrogéngázra támaszkodik. A hidrogén előállítása és felhasználása rendkívül energiaigényes, gyakran több száz Celsius-fokos hőmérsékletet és mélytengeri szintű nyomást igényel.

Az élelmiszeriparban a hidrogénezés során a folyékony növényi olajokat tartósabb, szilárd zsírokká alakítják. Az ipar más területein kulcsszerepet játszik a gyógyszerek, finomvegyszerek, üzemanyagok és polimerek előállításában, jellemzően nikkel, palládium vagy platina katalizátor alkalmazásával.

Az Edinburghi Egyetem Wallace Laboratóriumának kutatói kimutatták, hogy a hidrogénezést élő baktériumok által természetes módon termelt hidrogéngázzal is el lehet végezni.

A vizsgálat során egy általánosan használt laboratóriumi E. coli törzset tápláltak hulladék kenyérből kivont cukrokkal, és oxigénmentes környezetben tenyésztették. Ilyen körülmények között a baktériumok természetes módon hidrogéngázt termelnek. Amikor ugyanabba a reakcióedénybe kis mennyiségű palládiumkatalizátort és a kívánt vegyületet is hozzáadták, a mikrobák által előállított hidrogén elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy enyhe, alacsony energiaigényű körülmények között végbemenjen a hidrogénezés.

Az egész folyamat egyetlen lezárt lombikban zajlik, közel szobahőmérsékleten, fosszilis tüzelőanyagok és külső forrásból származó hidrogéngáz nélkül.

Az eljárás karbonnegatív lehet, ha kiindulási anyagként hulladék kenyeret használnak. Mivel nem fosszilis eredetű hidrogént alkalmaznak, és az élelmiszer-hulladék nem kerül lerakóba vagy égetőbe, a rendszer több üvegházhatású gázt von ki a környezetből, mint amennyit kibocsát.

A kutatócsoport értékes mindennapi termékek széles körére kívánja kiterjeszteni a módszert, és különböző mikrobiális gazdasejteket vizsgál, hogy olyan törzseket fejlesszen, amelyeknél nincs szükség fémkatalizátorra. A kutatásról szóló tanulmány a Nature Chemistryben jelent meg – írja az egyetem közleménye.

Gábor János, NEW technology

The post Kiválthatja a fosszilis forrást: kenyérhulladékból készülhet hidrogén appeared first on NEW technology.

Több mint 860 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátás elkerülésének támogatása, a tiszta energiához való hozzáférés biztosítása közel 62 millió ember számára, energiamenedzsment képzés nyújtása mintegy egymillió embernek – többek között ezek az eredmények jellemezték a Schneider Electric múlt év végén zárult Schneider Sustainability Impact (SSI) programját. A 2021-ben indult SSI keretében több mint 500 helyi fenntarthatósági kezdeményezés valósult meg azokban az országokban, ahol Schneider Electric érdekeltségek működnek.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata ma hozta nyilvánosságra a 2021-2025 között futó Schneider Sustainability Impact program utolsó negyedéves jelentését. A kezdeményezés keretében a cég az elmúlt öt évben számottevő előrelépést tudott felmutatni a klímaváltozás elleni küzdelem, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítás területén. A tavalyi utolsó negyedév végére az SSI részeként megfogalmazott célkitűzések megvalósítását mérő skálán 8,86-os értéket ért el a társaság a 2025 harmadik negyedévi 8,52-es után.

„A Schneider Sustainability Impact 2021–2025 program egy valódi átalakulási folyamat volt. A fenntarthatóság több mint 20 éve szerves része az identitásunknak, és meghatározza, hogy merre haladunk tovább. Az innováció, az együttműködések és az elszámoltathatóság ötvözésével jelentős előrelépést értünk el a legfontosabb fenntarthatósági mutatókban, mind a saját működésünket, mind a teljes ökoszisztémánkat figyelembe véve. Ezek az eredmények megerősítik meggyőződésünket, hogy a fenntarthatóság hatékony eszköz a teljesítményünk javítására és arra, hogy pozitív hatással legyünk a világra” – mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

A vállalat termékei és megoldásai révén kulcsszerepet játszik abban, hogy ügyfelei csökkenteni tudják környezeti lábnyomukat. A múlt év végéig a Schneider Electric 862 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátásának elkerülésében segítette ügyfeleit, jóval túlszárnyalva az SSI eredeti, 800 millió tonnás célkitűzését.

A társaság a „Zero Carbon Project” keretében sikeresen ösztönözte beszállítóinál is a dekarbonizációt. A cég 1000 legnagyobb beszállítójánál a működésből adódó CO2-kibocsátást 56 százalékkal sikerült csökkenteni.

A Schneider Electric fontos törekvése, hogy olyan beszállítókkal dolgozzon együtt, akiknél biztosítottak a tisztességes és biztonságos munkakörülmények. A múlt év végére a stratégiai beszállítók 98 százaléka megfelelt a vállalat tisztességes munkavégzésre vonatkozó elvárásainak.

A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az energiaátmenet előnyeit mindenki élvezhesse. A 2009-ben elindított „Access to Energy” kezdeményezés révén a cég számottevő mértékben kiterjesztette a tiszta, megbízható és megfizethető energiához való hozzáférést olyan közösségek számára, amelyeknek korábban nem állt rendelkezésükre ilyen lehetőség. Ennek eredményeként 2025 végére világszerte 61,7 millió emberhez juttatták el a tiszta energiát, jóval meghaladva az eredeti 50 milliós célkitűzést. Ezzel párhuzamosan a Schneider Electric kiemelt figyelmet fordított az edukációra, 2009 óta több mint egymillió embernek nyújtott energiamenedzsment képzést, felkészítve az egyéneket arra, hogy a változó körülményekre jól reagáló közösségeket hozhassanak létre és ellátva őket a globális energiaátmenet támogatásához szükséges képességekkel.

Az SSI keretében 2021 óta több mint 500 helyi fenntarthatósági kezdeményezés valósult meg azokban az országokban, ahol Schneider Electric érdekeltségek működnek.

„Az SSI 2021–2025 lezárása egy fontos mérföldkő, de korántsem a célvonal. A program a munkatársainkkal, ügyfeleinkkel és beszállítóinkkal való közös erőfeszítésekre való képességet, valamint a konkrét eredmények és az érdemi hatások eléréséhez szükséges fegyelmet hozta magával. Ahogy közeledünk 2030-hoz, az irány egyértelmű: a technológiát és az innovációt a fejlődés érdekében fogjuk felhasználni, másokkal együttműködve, illetve megtanuljuk és megosztjuk, mi az, ami igazán működik, hogy még nagyobb hatást tudjunk elérni. A Schneider Electricnél meggyőződésünk, hogy a szintlépés az energia-technológiában elősegítheti mindenki számára a fejlődést” – mutatott rá Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Az SSI eredményei mellett a Schneider Electric több jelentős elismerést kapott környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményéért. A vállalat a legutóbbi World Benchmarking Alliance (WBA) értékelésen a „Social Benchmark” szegmensben az első, míg a „Gender Benchmark” kategóriában a harmadik helyet szerezte meg. A cég a lehetséges 100-ból 87 pontot ért el az EcoVadis értékelésen, ezzel Platina érmet szerzett, és sorban hatodik éve bekerült az értékelésbe világszerte bevont vállalatok között a legjobban teljesítő 1 százalékba.

Schneider Electric

The post Tiszta energia közel 62 millió embernek – lezárult a Schneider Electric SSI programja appeared first on NEW technology.

A Föld legszárazabb térségei közül több helyen bebizonyították, hogy a talaj teljes kiszáradása után is lehet ivóvizet nyerni a levegőből. A Kaliforniai Egyetem 2025-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazott vegyésze, Omar Yaghi erre alapozva épített egy gépet, amely naponta akár ezer liter tiszta ivóvizet gyűjt össze a levegőből.

A berendezés 20 százaléknál alacsonyabb páratartalom mellett is hatékonyan működik, így megoldást kínálhat olyan térségekben, ahol súlyos vízhiány alakult ki.

A technológiát a tudós Atoco nevű vállalata fejlesztette a retikuláris kémia tanai alapján, amelynek területét maga Yaghi dolgozta ki. A rendszer kulcselemei az ún. fém–szerves vázak, vagyis MOF-ok. Ezek mesterséges, porózus anyagok, amelyek fejlett szivacsként viselkednek. Molekuláris szinten tervezik őket, hogy hatalmas felületet biztosítsanak: néhány grammnyi anyag belső felülete akár egy futballstadion területét is elérheti.

Amikor a levegő áthalad a berendezésen, a MOF-ok apró pórusokban kötik meg a vízmolekulákat. A környezeti napfény vagy alacsony hőmérsékletű hőenergia felmelegíti az anyagot, amely így vízgőz formájában kibocsátja a nedvességet, és ez folyékony vízként csapódik le. A hagyományos légköri vízgyűjtő rendszerek jelentős mennyiségű elektromos árammal hűtik a levegőt, ezzel szemben Yaghi megoldása kizárólag a Nap hőjét használja, és nem igényel hálózati csatlakozást.

A tudós fejlesztése olyan időszakban jelent meg, amikor az ENSZ „globális vízcsődről” beszél, hiszen a bolygón már több mint kétmilliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez – kommentálta a hírt az Interesting Engineering.

Yaghi vízgyűjtő berendezése a sótalanítási eljárásoknál hordozhatóbb és környezetkímélőbb alternatívát kínál. A készülék mérete nagyjából megegyezik egy hat méter hosszú szállítókonténerével, és egyaránt telepíteni lehet hurrikán sújtotta szigetekre vagy távoli sivatagi falvakba.

A tudós számára a projekt személyes: egy jordániai menekültközösségben, olyan otthonban nőtt fel, ahol nem volt vezetékes víz. Gyakran felidézi: a környékükön suttogva terjedt a hír, hogy érkezik a vízszállító teherautó – ekkor mindenki sietve próbálta megtölteni az edényeket, mielőtt kifogyott a készlet.

A technológia a laboratóriumi prototípusoktól már az ipari méretű egységek felé halad.

Yaghi egy olyan jövőt vázol fel, amelyben lehetővé válik a személyre szabott vízellátás. Ahogyan a napelemek lehetővé teszik, hogy az otthonok saját maguk termeljenek áramot, a MOF-alapú eszközök idővel azt is lehetővé tehetik, hogy a háztartások saját ivóvizet állítsanak elő. Így csökkenhet a központosított, gyakran sérülékeny önkormányzati rendszerektől való függés.

Gábor János, NEW technology

The post A friss Nobel-díjas olyan gépet fejlesztett, amely napi 1000 liter vizet nyer ki a levegőből appeared first on NEW technology.

Egy új kutatás azt vázolja, hogy a tengeri szélerőművek más megújuló energiaforrásokkal kiegészítve nagyobb energiatermelésre is képesek, jelentősen olcsóbban. A Surrey-i Egyetem vizsgálata azt elemezte, miként lehet kombinálni a tengeri szélenergiát hullám-, árapály- és napenergiával, úgynevezett hibrid tengeri megújulóenergia-termelő rendszerekben (HOREHS).

Amikor egyetlen platformon több energiaforrás működik együtt, nő a termelés, és kiegyensúlyozottabbá válik az energiakibocsátás. A hibrid platformok bizonyos esetekben stabilabbá is teszik a szerkezetet, miközben a közös építés és telepítés révén csökkentik a költségeket – állítják a brit kutatók az Energy Conversion and Management folyóiratban megjelent tanulmányban.

„A tengeri szélerőműparkok jelenleg több ezer négyzetkilométernyi tengeri területet foglalnak el, miközben maguk a turbinák ennek a területnek kevesebb mint egy százalékát használják” – érvelt Dr. Liang Cui, a publikáció társszerzője. „Ha a meglévő szélturbina-platformokra hullámenergia-átalakítókat, árapály-turbinákat vagy napelemeket telepítünk, ugyanakkora tengeri területen jóval több energiát termelhetünk.”

A kutatócsoport több demonstrációs projekt adatait elemezte, köztük a norvég W2Power szél–hullám rendszert, valamint a NoviOcean platformot (képünkön), amely formabontó módon szél-, hullám- és napenergiát egyesít. Az elemzés szerint a hibrid rendszerek 10–15 százalékkal csökkenthetik az áram költségét az önálló tengeri szélerőműparkokhoz képest.

Az árapály-energia különösen jól illeszkedik a szélenergiához. Megfelelő helyszíneken a két technológia párosítása akár 70 százalékkal is növelheti az energiatermelést – állítják a tudósok, akik a kombinált működésből adódó többlettermeléssel magyarázzák a jelentős növekedést.

A stabilitás kérdésében a hullámenergia-eszközök bizonyultak jó megoldásnak, különösen lebegő turbinák esetében. A számítások szerint a kiegészítő energiatermelő berendezések 15 százalékkal csökkentették a lebegő platform nem kívánt mozgását, és mérsékelték a torony alapzatára nehezedő terhelést is.

A vizsgálat szerint a szél–hullám integráció számít a jelenlegi legérettebb tengeri hibrid technológiának, míg a szél–nap és a szél–árapály kombináció kevésbé fejlett.

Gábor János, NEW technology

The post Hibrid tengeri energiaforrásokkal akár 70 százalékkal nőhet az energiatermelés appeared first on NEW technology.

A világ országai versenyt futnak a fejlett reaktorok telepítéséért, főleg azóta, hogy felismerték annak fontosságát a 2050-re kitűzött klímacélok elérésében. Az atomenergia nagyléptékű bővítése viszont a reaktorok biztonságán, ezen belül azon múlik, hogy kizárják a reaktormag túlmelegedésének és az üzemanyagrudak olvadásának lehetőségét.

Ezt célozza meg az amerikai X-energy, amely negyedik generációs nukleáris reaktort fejleszt, Xe-100 néven. A kavicságyas, magas hőmérsékletű, gázhűtéses, modulonként nagyjából 76 megawatt villamos energiát termelő reaktor a beszámolók szerint fizikailag képtelen magolvadást elszenvedni.

Hogy lehet teljesen leolvadásbiztos az új atomreaktor?

Vízbe merített üzemanyagrudak helyett az Xe-100 reaktormagja több ezer, körülbelül biliárdgolyó méretű grafitgömböt tartalmaz. A gyártó szerint minden gömb több ezer apró urán-üzemanyagrészecskét tartalmaz, amelyeket TRISO-nak neveznek.

Minden TRISO egy uránmagból áll, amelyet több kerámia- és szénalapú bevonatréteg vesz körül.

Ezek a bevonatok mikroszkopikus zárórendszert alkotnak az üzemanyagszemcsék körül, és még szélsőséges hőmérsékleten is bent tartják a hasadóanyagot, lehetővé téve, hogy a reaktor visszatartsa a radioaktív gázokat, ezáltal gyárak vagy városi területek akár 500 méteres körzetében felépülhessen. Az Xe-100 elhasznált üzemanyagát száraz tárolókonténerekbe helyezik, és a helyszínen tárolják, anélkül, hogy átmeneti vagy aktív hűtésre lenne szükség.

Fokozott biztonság: héliumos hűtés

A hagyományos könnyűvizes reaktorokkal szemben az új atomreaktor héliumgázt használ hűtőközegként, mert a hélium kémiailag semleges, így nem lép reakcióba az üzemanyaggal vagy a szerkezeti anyagokkal, és normál körülmények között nem válik radioaktívvá.

A reaktor nem támaszkodik továbbá elektromos szivattyúkra vagy vészhelyzeti vízrendszerekre a magolvadás megelőzéséhez. Még a héliumos hűtőközeg vesztesége esetén is passzívan adja le a hőt – elvezetés, áramlás és hősugárzás útján, így az üzemanyag tényleg sértetlen marad – állítja az X-energy.

Gábor János, NEW technology

The post Így működik a leolvadásbiztos atomreaktor – kizárhatja a nukleáris baleset lehetőségét appeared first on NEW technology.

A repülőgépipar az elektromosság és az üzemanyag kombinációját teszteli – hasonlóan ahhoz, ahogyan a hibrid autók működnek. Az ezzel a megoldással elérhető legígéretesebb cél a regionális járatok környezetterhelésének visszafogása – vallja a SINTEF, amely a Rolls-Royce-szal összefogva dolgozik a rövidebb légi járatok kibocsátáscsökkentésén.

A norvég kutatószervezet, illetve a brit repülőgépipari és védelmi vállalat egy hibrid repülőgép-hajtómű bevezetését tervezi. A légcsavaros konstrukciójuk egy villanymotort és egy belső égésű motort kapcsol össze, ezzel akár 30 százalékkal csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást.

Torstein Grav Aakre, a SINTEF kutatója közleményben hangsúlyozta: a regionális járatokat könnyebb zöldebbé tenni, ám az akkumulátorok tömege meghaladja a hagyományos üzemanyagét, így minél hosszabb a repülési idő, a repülőgépnek annál több energiát kell magával vinnie. Ezen a ponton mutatkoznak meg a hibrid repülőgép-hajtómű előnyei.

A technológia létrehozásához több területen (légcsavarok, belső égésű és villanymotor közötti váltó, elektromos hajtáslánc, energiakezelés vagy energiaelosztás) is fejlesztésekre van szükség.

A Rolls-Royce és a SINTEF jelenleg a motor állórészének elektromos szigetelésén dolgozik. Ennek az a feladata, hogy a tekercseken átvezetett áramot váltakozó mágneses mezővé alakítsa, megforgatva a forgórészt. A szigetelésnek a rövidzárlat elkerülésében van szerepe, de a lehető legvékonyabbnak kell lennie – anélkül, hogy a szigetelés élettartama csökkenne.

„Az iparnak nincsenek szabványai az élettartam számítására ilyen magas feszültségeken és frekvenciákon. Csak olyan adataik vannak, hogy egy adott szigetelőanyag mit bír ki legfeljebb 1 kilohertzig. De itt kb. 50 kilohertzig kell számolni” – nyilatkozta Astrid Røkke, a Rolls-Royce munkatársa, hangsúlyozva, hogy gyártóként tudniuk kell, hogyan viselkednek az anyagok ilyen frekvenciák mellett.

A SINTEF elsőként erre fejlesztett ki új tesztmódszert. Aakre szerint sok jó eredményt értek el, de a kísérletek tovább folytatódnak.

A repülőgép-hajtómű demonstrációs változatát már építik, és a tervek szerint először jövő nyáron fogják élesben is tesztelni. A kutatási projekt célja, hogy az új hibrid megoldás legkésőbb 2035-re piacra kerüljön.

Gábor János, NEW technology

The post A hibrid repülőgép-hajtóművek közel harmadával csökkenthetik a kibocsátást appeared first on NEW technology.