Régi akkumulátorokból és gyártási hulladékból kinyert, teljes mértékben újrahasznosított anyagok hajtják a General Motors legújabb elektromos autóit. A vállalat a Cirba Solutions közreműködésével hajtott végre sikeres stratégiai jelentőségű pilot programot, amelynek keretében a világon elsőként gyártottak olyan katódaktív anyagokat, amelyek kizárólag visszanyert nikkelből, kobaltból és mangánból állnak.

A projekt eredményeként az első ilyen technológiával szerelt járművek már le is gördültek a gyártósorról, és úton vannak a vásárlók felé.

A folyamat a GM elhasználódott akkumulátorcsomagjainak begyűjtésével kezdődött. Ezeket a Cirba Solutions szakemberei szedtek szét és dolgoztak fel, majd az alapanyagokat a vállalat ohiói lítiumion újrahasznosító létesítményébe szállították, ahol az aprítási folyamat során „fekete tömeget”, vagyis olyan koncentrált köztes terméket hoztak létre, amely tartalmazza azokat a kritikus ásványi anyagokat, amelyek alapvetően meghatározzák egy akkumulátor teljesítményét.

A kinyert anyagok szigorú minőségellenőrzésen estek át: mielőtt bekerülhettek volna az új cellákba, ugyanazoknak a szabványoknak kellett megfelelniük, mint a bányászott nyersanyagoknak.

A finomítási folyamat után az újrahasznosított nikkel, kobalt és mangán az Ultium Cells (a GM és az LG Energy Solution közös vállalata) üzemeibe került. A Cirba közleménye szerint itt készültek azok az új akkumulátorcellák, amelyeket a Factory ZERO és a Spring Hill összeszerelő központokban építettek be a készülő elektromos autókba.

A technológiai áttörés hátterében komoly piaci kényszer és környezeti célkitűzések állnak: az előrejelzések szerint 2040-ig világszerte csaknem 14 millió elektromos autó akkumulátora éri el az élettartama végét. Ezzel párhuzamosan a lítiumion-akkumulátorok iránti globális kereslet drasztikusan megugrik: a következő évtizedben várhatóan évi 4,2–6,8 terawattóra közötti értéket ér el. A zárt láncú újrahasznosítási modellek elterjesztése tehát kulcsfontosságú a feldolgozói kapacitások növeléséhez és a bányászott nyersanyagtól való függőség csökkentéséhez.

A program sikere azt jelzi, hogy az újrahasznosított anyagok visszanyerhetők és hatékonyan felhasználhatók nemcsak a járműiparban, hanem az energiatároló rendszerekben, az adatközpontokban és a fogyasztói elektronikai eszközökben is. A stratégiai partnerségek révén hosszú távon olcsóbbá válhatnak az akkumulátorok, miközben a gyártási folyamat környezeti lábnyoma jelentősen mérséklődik.

David Klanecky, a Cirba Solutions elnök-vezérigazgatója szerint a GM-mel közös munka megmutatja, hogyan erősítheti ez a tevékenység az ellátási láncokat, a gyártást, a globális versenyképességet és a nemzetbiztonságot. A zárt láncú hálózatok kialakítása nem csupán technológiai siker, hanem az ellátási lánc ellenállóképességének növelését is szolgálja – mindezt egy olyan időszakban, amikor a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés globális versenytényezővé vált.

Gábor János, NEW technology

The post Sikeres pilot: 100 százalékban újrahasznosított akkumulátor került a GM elektromos autóiba appeared first on NEW technology.

Melyik munkavédelemi cipő passzol a lábamra? Melyik kesztyű felel meg a különleges biztonsági követelményeket támasztó tevékenységünknek? A munkaruházat esetében a védelem, a funkcionalitás és a megfelelő forma számítanak a legjobban. A megvásárolható munkavédelmi termékek és munkaruházati cikkek széles választéka nagyszerűen egészíti ki a Mewa ügyfeleknek nyújtott teljes körű szolgáltatásait.

A nemrégiben bővített kínálati paletta 131 új árucikket tartalmaz a munkavédelemi cipők és kesztyűk, a munkaruházat, valamint a kiegészítő termékek kategóriáiban, ráadásul olyan népszerű és minőségi márkák termékein keresztül, mint a Korsar, az Elten, a Sioen, a Puma, az Ansell, a Hakro vagy a 3M. Új márkák is megjelentek a katalógusban, többek közt a Dassy termékek. Mindezek mellett szélesebb lett a választék női munkaruházati cikkekből, ami a női modellek iránti kereslet növekedését tükrözi.

Találjuk meg a legmegfelelőbb munkavédelmi cipőt!

Különösen széles a munkavédelmi cipők választéka. Az iparban és műhelyekben használható munkavédelmi lábbelik mellett találunk máshol, például az egészségügyben vagy a beteggondozásban, a konyhai munkában vagy a gasztronómiában alkalmazható cipőket is. Mindezt kiegészíti még a PU/PVC anyagból készült csizmák, téli csizmák és az öltönyhöz felvehető „business” cipők választéka is. De figyelembe vették a különleges igényeket is: vásárolhatók például puha, gumírozott résszel ellátott Baak biztonsági cipők, amelyeket a „hallux valgus” – köznapi nevén bütyök – nevű lábfejelváltozásban szenvedők számára fejlesztettek ki. A Mewa személyre szóló tanácsadással segít ügyfeleinek a választásban, támogatja őket abban, hogy megtalálják a tevékenységükhöz, biztonsági követelményeikhez és egyéni igényeikhez legjobban illeszkedő modelleket.

Munkavédelem egy kézből

A cipők és a munkaruházat mellett a kínálatban a munkavédelmi kesztyűk, a bőrvédelmi és higiéniai cikkek valamint a fej-, szem-, hallás és légzésvédelem témaköréhez tartozó termékek széles választékát is megtaláljuk. A kesztyűk választéka a szerelőkesztyűktől a vágásvédelmi, bőr- és vegyvédelmi kesztyűkön át az egyszer használatos, a téli és a hegesztőkesztyűkig ível.

A Mewa ügyfelei a buy4work.mewa.hu online áruházban bármikor megrendelhetik a szükséges termékeket. Az ügyfélszolgálat készséggel ad felvilágosítást a termékekre, a szabványokra és a védelmi osztályokra vonatkozó kérdésekre. Megalapozott know-howjuknak köszönhetően különösen a munkavédelem komplex követelményeivel kapcsolatban tudnak a Mewa tanácsadói hasznos támogatást nyújtani. Kívánságra a cég szakértői személyesen is fogadnak megrendeléseket, és személyre szabott tanácsadást is nyújtanak.

A megrendelésekhez nincsen megszabott minimális mennyiségi korlát, és a számla ellenében történő utólagos fizetés is működik. A Mewa évente 26 országból származó mintegy 140 ezer megrendelést teljesít, ez idáig 8,3 millió árucikket értékesített. Egy, az ügyfelek körében folytatott kutatás szerint a vásárlók 96 százaléka elégedett volt a termékek minőségével. Az új katalógus 266 oldalas, és 12 nyelvi mutációja 2026. szeptembertől érhető el nyomtatott, vagy pdf-fájlként letölthető formátumban.

Mewa

The post Szélesedik a munkavédelmi termékek kínálata a Mewánál appeared first on NEW technology.

A monitorokon minden mező zölden világít, a vállalatirányítási rendszer szerint a beszállító időben indította a fuvart, az alkatrész elvileg már a kapuban áll. A gyártócsarnokban mégis síri csend honol: a gépsor leállt, a munkások tétlenül várnak, és minden egyes percben súlyos összegek égnek el. Aki dolgozott már termelésben vagy logisztikában, ismeri ezt a bénító helyzetet, amely jól jellemzi a globális ellátási láncok törékenységét.

Bár a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásáról szóló vitákban gyakran emlegetnek mindent automatizáló, önvezérlő rendszereket, a valóság ennél földhözragadtabb és jóval kisebb volumenű – legalábbis egyelőre. A Supply Chain Management Review elemzése a Gartner felmérésére hivatkozva azt írja, hogy a logisztikai és ellátásilánc-vezetők alig 23 százaléka rendelkezik stratégiával az AI alkalmazására. A Deloitte és az MHI közös iparági jelentése közben a legutóbbi teljes év adatai alapján közölte: a cégek 28 százaléka már használja valamilyen formában a mesterséges intelligenciát, 54 százalékuk pedig a következő öt éven belül tervezi a bevezetését.

A piac tehát gyorsan mozog, de a működési érettség egyenetlen maradt.

A valódi áttörést jelenleg nem a mindent átvevő algoritmusok, hanem a nagyon célzott, döntéstámogató szolgáltatások hozzák el. Ezek a rendszerek nem lecserélik a meglévő folyamatokat, hanem a vállalatirányítási, raktárkezelési és szállítási adatbázisokból kinyert adatok alapján segítenek megválaszolni a legégetőbb kérdéseket:

• Melyik beérkező rendelés fog elakadni?
• Eléri-e a szállítmány a kritikus rakodási időpontot?
• Jelez-e hibát egy kulcsfontosságú berendezés a raktárban?

A beszállítói kockázatkezelés évtizedeken át visszatekintő értékelésekre és pontozókártyákra épült. Ezek a kimutatások megmutatták a partnerek múltbeli megbízhatóságát, de arra alkalmatlanok voltak, hogy előre jelezzék: éppen melyik nyitott megrendelés fog csúszni.

A modern algoritmusok a korábbi szállítási fennakadások, kikötői torlódások, határátkelőnél töltött időtartamok és meteorológiai anomáliák láncszemeit összefűzve akár 4–6 nappal a tervezett érkezés előtt képesek jelezni a veszélyt. Ez a néhány nap választja el a kezelhető helyzetet a pániktól: a beszerzőknek marad idejük a készletek átcsoportosítására, az ütemezés módosítására vagy alternatív forrás keresésére.

A beszállítási folyamatok korai szakaszában a dokumentumok kezelése jelenti a legnagyobb akadályt. A fuvarlevelek és szállítólevelek formátuma akár szállítónként eltérhet, így a kritikus információk gyakran a papírok szintjén maradnak. A dokumentumfeldolgozó rendszerek pillanatok alatt kinyerik és egyeztetik a megrendelésekkel a tételszámokat vagy éppen a súlyokat és a csomagszámokat, megelőzve ezzel az átvételi eltéréseket. Az adatok rögtön átkerülnek a raktárkezelő rendszerekbe, ahol az algoritmusok az aktuális fogyás alapján azonnal újrasorolják a kritikus termékek utántöltési feladatait.

A logisztikai nyomon követés terén a hagyományos ellenőrzőpontok helyét a prediktív érkezési időbecslések veszik át.

A DHL saját fejlesztésű Smart ETA rendszere például a tengeri szállítmányozásban akár 48 százalékkal pontosabb érkezési előrejelzéseket adott a hagyományos becslésekhez képest. De a technológia csak akkor termel valódi hasznot, amikor a kapott adat közvetlenül átszervezi a munkát: átütemezi a rámpabeosztást, átrendezi a komissiózási sorrendet vagy priorizálja a hűtést igénylő rakományoknak.

Mindez nagyon megéri, mert a folyamatok automatizálása hatalmas terhet vesz le a logisztikai dolgozók válláról.

Egy fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalatnál egy előszűrő réteg beépítése után a heti mintegy 300 logisztikai fennakadás 60 százalékát automatikusan előre meghatározott szabályok alapján oldották meg, vagy azonnal a felelősökhöz irányították, így az elemzőknek csak a váratlan krízisekkel kellett foglalkozniuk.

A prediktív karbantartás hasonlóan drasztikus fordulatot hoz a gyárakban és a hűtőházakban. Az ABB rendszere a Tenaris Dalmine csőgyárban például folyamatosan figyeli a motorok állapotát, és összehangolja a javításokat a tervezett leállásokkal. Ez nagyságrendekkel hatékonyabb a naptáralapú karbantartásnál, ami gyakran kudarcot vall.

Egy-egy üzemben évi több százmillió forint kárt okozhat a kritikus szállítószalag váratlan meghibásodása, még akkor is, ha a berendezést papírformának megfelelő módon, rendszeresen ellenőrizték.

A rezgés- és hőmérsékletadatok elemzése után a rendszer 8–12 nappal a fizikai törés előtt képes jelezni a motorcsapágyak hibáját, megelőzve egy 16 órás azonnali leállást. Egy másik, vállalati eszközkezelőhöz kapcsolt projektben a hibajavítás időtartama 60 százalékkal csökkent, az üzemek közötti átlagos hibamentes időtartam pedig 45 százalékkal javult, miközben a rendszer telephelyenként mintegy 900 millió forint éves megtakarítást termelt a váratlan leállások teljes kiküszöbölésével – áll a riportban.

A Supply Chain Management Review-nak nyilatkozó szakértők szerint a rendszerek sikere a bizalmon és a pontosságon áll vagy bukik. Egy olyan modell, amely a hibák 95 százalékát megtalálja, de 40 százalékban téves riasztást ad, sokkal kevésbé használható a gyakorlatban, mint egy 80 százalékos pontosságú rendszer 10 százalékos téves riasztással – a folytonos vaklárma miatt ugyanis a technikusok gyorsan lekapcsolják vagy figyelmen kívül hagyják a figyelmeztetéseket.

Gábor János, NEW technology

The post Minden működik, a gyár mégis áll – Hogyan menti meg az AI a globális értékláncot a leállásoktól? appeared first on NEW technology.

A Boston Dynamics bejelentette, hogy megnyitotta az ún. Robotics Metaplant Application Centert a bostoni Hyundai Motor Group Metaplant America területén. Ez a lépés a cég robotikai és mesterségesintelligencia-stratégiájának következő mérföldkövét jelenti: a humanoid gépek már nem csupán látványos prototípusok, hanem a nagyüzemi gyártás szerves részei.

A létesítmény elsődleges célja, hogy tesztpályaként és oktatási bázisként szolgáljon a nagyközönségnek csak nemrég bemutatott Atlas robotok számára, amelyeket közvetlenül a Hyundai autógyártási folyamataiba integrálnak.

A gépek valós ipari környezetben sajátítják el a bonyolult munkafolyamatokat. Jelenleg az autóalkatrészek logisztikai előkészítésén és pontos sorrendbe állításán dolgoznak, biztosítva, hogy minden komponens a megfelelő ütemben érkezzen az összeszerelő sorra. A távlati tervek szerint az évtized végére a robotok már az alkatrészek tényleges összeszerelésében is részt vesznek, ezzel átveszik az emberektől a monoton mozdulatokat és a megterhelő, nehéz terhek emelésével járó feladatokat.

A Hyundai Motor Group ambiciózus növekedési stratégiát vázolt fel az automatizálás érdekében.

A következő néhány év során 25 000 darab Atlas egységet kívánnak munkába állítani a Hyundai és a Kia globális hálózatának üzemeiben. A kereslet kiszolgálására a cégcsoport új gyártóüzemet is létesít az Egyesült Államokban, amely évente 30 000 robot előállítására lesz képes – áll a Boston Dynamics közleményében.

Bár a központ jelenleg a Hyundai területén működik, a bővítési terveket már előkészítették: a létesítmény jövőre új épületbe költözik, amivel a tízszeresére nő az alapterülete. Ez a hatalmas terület nemcsak az autóipari feladatok finomítását szolgálja, hanem teret ad más iparágak felfedezésének is.

A vállalat már tárgyalásokat folytat a repülőgépipar, a félvezetőgyártás, a logisztika, valamint az élelmiszer- és italgyártás képviselőivel. A cél az, hogy 2027-re tovább bővítsék az adatgyűjtést és az Atlas képzési folyamatait ezekben a szektorokban is.

A Boston Dynamics jelenleg három fő típussal uralja a mobil robotok piacát. A Spot névre keresztelt négylábú robot az ipari ellenőrzésekért és adatgyűjtésért felel, miközben távol tartja a dolgozókat a veszélyes zónáktól. A Stretch kifejezetten logisztikai feladatokra, dobozok mozgatására szakosodott, míg az Atlas a vállalat legfejlettebb, teljesen elektromos humanoid platformja. A gépek fejlett mozgásképessége és intelligenciája lehetővé teszi az automatizálást a strukturálatlan és nehezen járható helyszíneken is, megoldást kínálva a legnehezebb ipari kihívásokra.

Gábor János, NEW technology

The post Robotok lepik el a Hyundai gyárait: megnyílt a Boston Dynamics új kiképzőközpontja appeared first on NEW technology.

Elon Musk vállalata, a The Boring Company Texas szívében, Austin és San Antonio között szeretné megépíteni az évek óta lappangó Hyperloop projekt kiemelt fontosságú vasúti útvonalát, amely a föld alatt, lényegében egy csőben futna. A cég elképzelései szerint az ún. „egyszerű elő-Hyperloop” technológia segítségével az utasok kevesebb mint 30 perc alatt tehetnék meg a két nagyváros közötti távolságot, ami jelentős előrelépést jelentene a mai közúti és tömegközlekedési lehetőségekhez képest.

Austin és San Antonio közúton kb. 130, vonattal nagyjából 120, míg légvonalban úgy 106 kilométerre fekszik egymástól. Napjainkban sokáig tart leküzdeni ezt a távolságot: autóval – a forgalom függvényében – 1,5-2 óra, vonattal ennél is több, kb. 3,5 óra az utazás, míg közvetlen repülőjárat nincsen a két város között.

Az utazás gyorsításáról szóló koncepcióról az X-en számoltak be. A The Boring Company azt írta, hogy a jövőben „egy austini parkolótól a kedvenc San Antonio-i éttermünkig mindössze 30 perc lesz az út”. Elon Musk ehhez fűzte hozzá, hogy a két amerikai város közé tervezett Hyperloop-útvonalon 320 km/h-nál gyorsabban száguldó szerelvények szállítják majd az utasokat, akik így minden forgalmi akadályt elkerülve jóval gyorsabban célhoz érhetnek, mint napjainkban.

Az Austin és San Antonio közötti kapcsolat gazdasági és infrastrukturális jelentősége megkérdőjelezhetetlen, hiszen Texas legnagyobb városai közé tartoznak.

Az eredeti Hyperloop-koncepció lényege, hogy az utaskabinok vagy teherszállító konténerek alacsony nyomású csövekben haladnak. A rendszer a légellenállás drasztikus csökkentésével teszi lehetővé, hogy a járművek a hagyományos vonatoknál jóval gyorsabban és hatékonyabb energiafelhasználás mellett közlekedjenek. Musk rövid nyilatkozata ugyanakkor több technikai kérdést is felvet: a milliárdos nem részletezte, hogy a texasi útvonalon alkalmaznák-e az alacsony nyomású csöveket, vagy a cég által korábban kifejlesztett egyéb megoldásokra támaszkodnának.

Bár a vállalat nyilvánosan is bejelentkezett a feladatra, jelenleg sem a társaság, sem Musk nem mutatott be hivatalos megállapodást a helyi vagy állami hatóságokkal.

A The Boring Company viszont tényleg rendelkezik tapasztalattal a föld alatti közlekedésben, hiszen Las Vegasban jelenleg is működtetnek egy hálózatot. Ez a rendszer azonban eltér az eredeti Hyperloop-ötlettől, mivel csak alagutakban haladó közúti járműveket használ az utasok szállítására. Bár ez működő példát szolgáltat az alagút- vagy csőalapú modellre, egy városközi folyosó kiépítése Austin és San Antonio között nagyságrendekkel összetettebb mérnöki vállalkozásnak ígérkezik. A cég nemrégiben 3 milliárd dolláros tőkeemelést hajtott végre az Egyesült Arab Emírségek vezetésével, ám azt nem közölték, hogy ebből a forrásból mennyit különítenének el a texasi tervekre.

A bejelentést egyébként is érdemes kellő távolságtartással kezelni, mivel a The Boring Company korábbi nagyszabású tervei közül több is asztalfiókban maradt. Chicagóban és Los Angelesben szintén terveztek hasonló alagúthálózatokat, valamint felmerült egy New Yorkot Washingtonnal összekötő vonal ötlete is, ám ezek a projektek végül nem jutottak túl a tervezési szakaszon.

Gábor János, NEW technology

The post Száguldó vasút a föld alatt: két amerikai nagyváros között fél órára csökkenhet az utazás appeared first on NEW technology.

A hatalmas hullámzást a legtöbben természeti katasztrófák baljós képéhez társítjuk, pedig érdemes átgondolni, hogy a hatalmas víztömegek mekkora mozgási energiát tárolnak, ráadásul folyamatos mozgásban vannak, és még a viharmentes időszakokban is jelentős potenciált hordoznak. Ezt az elemi erőt igyekeznek most minden korábbinál hatékonyabban munkára fogni az Augsburgi, az Adelaide-i és a Melbourne-i Egyetem szakemberei.

A közös tervezésű technológia alapját a tengerfenékhez rögzített, ház méretű bóják jelentik, amelyek a vízszint emelkedését és süllyedését használják ki.

„A hullámzás magasba emeli, majd a hullámvölgy ismét leengedi őket. Ez a folyamatos fel-le mozgás egyfajta dinamót hajt meg, amely áramot termel” – foglalta össze a folyamat lényegét Prof. Dr. Malte Peter, az Augsburgi Egyetem munkatársa. A Journal of Fluid Mechanics című folyóiratban megjelent tanulmány alapján egyetlen ilyen eszköz akár több száz háztartás áramszükségletét is fedezheti, a valódi hatékonyságot azonban a több tucat bójából álló telepek adják, amelyek csökkentik a szárazföldre történő szállítás költségeit.

Matematikai precizitás a hullámenergia hasznosítására

A bójatelepek telepítése során eddig komoly nehézséget okozott a bóják egymásra gyakorolt hatása. Ahogy a hullámok áthaladnak egy ilyen létesítményen, az első egységek árnyékolják a mögöttük lévőket, a megtörő víztömegek pedig megváltoztatják a környezeti viszonyokat. A kutatók ezért komplex szimulációk segítségével keresték a megoldást arra, hogyan hangolhatnák össze a bóják hálózatát.

A probléma kulcsa a rezonanciafrekvencia: a bóják akkor termelik a legtöbb energiát, ha a hullámok a saját ritmusuknak megfelelő időintervallumban érik őket. Ez probléma, ugyanis a bójáknak van egy saját ritmusuk, amellyel fel-le mozognak. Mivel egy sakktáblaszerűen elhelyezett telepen minden bója más körülményekkel találkozik, a kutatók az egyes egységek rezonanciáját és a beépített dinamók ellenállását egyedileg szabályozhatóvá tették.

Az új stratégia segítségével az erőmű szinte teljesen függetlenedik a hullámok frekvenciájától vagy irányától, és az optimalizált elrendezés – szimulációk alapján – lehetővé teszi a hullámenergia 90 százalékának kinyerését. „Olyan stratégiát találtunk, amely a hullámfrekvenciák meglepően széles skáláján teremt kiemelkedően magas hozamot” – hangsúlyozta a professzor.

A hullámenergia legnagyobb előnye a szél- és napenergiával szemben a folyamatosság.

Bár a hullámok magassága változó, a tenger mozgása a nap 24 órájában rendelkezésre áll, így elkerülhető a megújuló forrásoknál gyakori termeléskiesés. A technológia gyakorlati elterjedése a következő évek gazdasági versenye során dőlhet el: a bójaerdőknek a szélerőművekkel és a napelemparkokkal kell felvenniük a harcot – főleg a megtérülés tekintetében.

Gábor János, NEW technology

The post A tenger a jövő stabil energiaforrása: áttörés jöhet a hullámenergia hasznosításában appeared first on NEW technology.

Az amerikai Oak Ridge-i Nemzeti Laboratórium (ORNL) és a Boeing közös fejlesztésében, nyolc hét alatt, rétegről rétegre építettek fel olvadt acélból egy masszív sajtoló szerszámot, amely 1,8 méter magas, 1,2 méter széles, a tömege pedig kb. 1814 kilogramm. Ez az eszköz a szimbóluma annak az összefogásnak, amelyben hőre lágyuló kompozitok előállításához keresnek korszerű gyártási módszereket. A Boeing a NASA nagy sebességű kompozit repülőgépgyártási projektjéhez használja fel az új szerszámot.

„A NASA és ipari partnerei azon dolgoznak, hogy növeljék a kompozit vázas repülőgépek gyártási ütemét. Ezzel ki tudják elégíteni a légi közlekedés iránti növekvő keresletet, és csökkenthetik a gépek súlyát, ami javítja az üzemanyag-hatékonyságot és mérsékli az üzemeltetési költségeket” – foglalta össze az ORNL közleményében a NASA projektmenedzsere. Richard Young hozzátette: a fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy az Egyesült Államok megőrizze versenyelőnyét a kereskedelmi repülőgépipar területén.

A Boeing amerikai kis- és nagyvállalatok hálózatát vonta be a munkába, hogy a legmodernebb mérnöki szakértelemmel hidalják át az összetett műszaki kihívásokat.

A repülőgépek hőre lágyuló műanyag ajtóit úgy készítik, hogy a forró műanyagot két fémforma közé préselik. Ezeket a formákat hagyományosan fémmegmunkálással – forgácsolással, öntéssel és fúrással – állítják elő, de a kutatók most arra fogadnak, hogy egy szabályozható hőmérsékletű formát gyorsabb, olcsóbb és egyszerűbb 3D nyomtatással elkészíteni.

A projekt a huzalos-íves additív gyártás technológiájára épült, egy olyan rendszerben, amely robotkarral és hegesztőpisztollyal rendelkezik. A berendezés megolvasztja a huzalt, és rétegről rétegre építi fel a fém alkatrészeket – ez a megoldás lehetővé teszi a különböző fémek kombinálását az egyedi igények szerint. A Boeing formájának szerkezeti részeinél lágyacélt használtak a szilárdság és a merevség érdekében, míg a felületre rozsdamentes acélt vittek fel a korrózióállóság és a tartósság biztosítására.

A 3D nyomtatás segítségével a mérnökök képesek voltak olyan ívelt csatornákat építeni a szerkezetbe – a hűtőfolyadékok számára –, amelyek pontosan követik a forma alakját. Ez hatékonyabbá teszi a melegítést és hűtést. A legnagyobb nehézséget a vetemedés jelentette: ahogy a felvitt fém lehűlt, a belső feszültségek megcsavarodást okoztak. Ennek minimalizálása érdekében a csapat ideiglenes merevítőbordákat alkalmazott, és 32 szimulációs kör után sikerült olyan formát előállítani, amely csak néhány milliméternyire tért el a tervezett alaktól.

A sikeres nyomtatás után a szerszámot a Baker Industries-hoz szállították, ahol hőkezeléssel távolították el a belső feszültségeket, majd elvégezték a végső megmunkálási feladatokat.

A projekt sikere azt jelenti, hogy a technológiával nagy méretű szerkezeteket gyárthatnak az amerikai ipar más szektorai, például az energiaipar vagy az autóipar számára is. Ezzel bebizonyosodott, hogy a nagyméretű, összetett szerszámok gyorsabban és hatékonyabban elkészíthetők 3D nyomtatással, mint a hagyományos módszerekkel.

Gábor János, NEW technology

The post Kéttonnás 3D nyomtatott acélszerszám forradalmasíthatja a repülőgépgyártást appeared first on NEW technology.

A műanyaghulladék kezelése évtizedek óta a környezetvédelem egyik legégetőbb problémája, amelyre a tudósok főleg biológiai úton, speciális enzimek segítségével próbálnak választ adni. Ennek azonban van egy technikai korlátja: az enzimek hatékonyságának növelése sokszor a szerkezeti stabilitás elvesztéséhez vezet. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem legfrissebb kutatása viszont bebizonyította, hogy egy tűhegynyi pontosságú beavatkozás feloldhatja a dilemmát. A szakemberek a polietilén-tereftalát (PET) lebontására képes bakteriális enzimeken, az úgynevezett PETázokon hajtottak végre módosítást.

„Az enzimeket újra és újra áttervezhetjük a teljesítmény növelése érdekében, de előbb-utóbb elérünk egy ponthoz, ahol az aktivitás fokozása már csökkenti a stabilitást” – mutatott rá Dr. Elwy Abdelkader, az egyetem Kémiai Kutatóiskolájának munkatársa. A kutatócsoport erre a problémára dolgozott ki egy olyan eljárást, amelyben nem-kanonikus aminosavakat, azatriptofánokat építettek a fehérje szerkezetébe. Ezek a molekulák szinte teljesen megegyeznek a természetes triptofánnal, csupán egy szénhidrogén csoportot cseréltek bennük nitrogénatomra.

Ez az apró, molekuláris szintű módosítás elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az enzim közel kétszer olyan hatékonyan bontsa le a műanyagot, mint korábban, miközben a hőstabilitása változatlan marad.

A szakemberek kidolgoztak egy PETra nevű tesztet, amely a korábbi órák vagy napok helyett mindössze néhány perc alatt képes megmérni a műanyaglebontó képességet. Mivel a PET szilárd és nehezen vizsgálható, a kutatók egy olyan oldható, fluoreszkáló szubsztrátot alkalmaztak, amely utánozza a műanyag tulajdonságait. A kísérletek igazolták, hogy a teszt eredményei pontosan tükrözik a valódi, szilárd műanyagokon végzett bomlási folyamatokat, ami kulcsfontosságú a jövőbeli fejlesztések szempontjából.

A felfedezés jelentősége túlmutat a globális hulladékválság kezelésén.

A kutatók szerint a természetben megtalálható 20 alapvető aminosav keretein túllépve olyan új, mesterséges építőelemeket használhatnak, amelyek korábban elképzelhetetlen pontosságot tesznek lehetővé a fehérjék tervezésében. A szakemberek bíznak abban, hogy ugyanez a stratégia alkalmazható lesz a biotechnológia, az orvostudomány és a fenntartható ipari gyártás egyéb területein is, ahol központi kérdés a fehérjék és enzimek működésének optimalizálása.

Gábor János, NEW technology

The post Egyetlen atom módosítása hozhat áttörést a műanyaghulladék elleni harcban appeared first on NEW technology.

A rendkívül forgalmas légifolyosón jelenleg 2-2,5 óra a repülőút Peking és Sanghaj között, de a belátható jövőben már annyi lesz, mint elugrani egy közeli bevásárlóközpontba. A Global Times riportja szerint Kína karnyújtásnyira került ettől a céltól, mióta felgyorsította egy következő generációs szuperszonikus utasszállító repülőgép fejlesztését. A hazai gyártású, alacsony zajszintű technológiát alkalmazó TMS-10 demonstrátor a tervek szerint még december vége előtt végrehajtja első szuperszonikus tesztrepülését.

A fejlesztés révén a Peking és Sanghaj közötti, több mint 1000 kilométeres távolság megtételéhez szükséges idő csupán 30 percre rövidülhet.

A projektet koordináló Tianmushan Laboratórium tájékoztatása szerint a gép jelenleg a végszerelés és az integráció fázisánál tart. A szakemberek már sikeresen teljesítették az aerodinamikai szélcsatorna-teszteket, befejezték a repülésirányítási szoftver tervezését és a szerkezet gyártását is. A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy a 2026-os Kínai Repüléstudományi és Technológiai Konferencián a szuperszonikus polgári repülőgépek hangrobbanási mechanizmusait a legfontosabb tudományos kérdések közé sorolták. Nem véletlenül: a repülési idő csökkentésének legnagyobb kerékkötője a világ legnagyobb részén hosszú ideje fennálló tilalom, amely szárazföld felett nem engedélyezi a polgári repülés számára a hangsebességet. Az ok a hangrobbanások erejére vezethető vissza: riadalmat kelthet, és károkat, sérüléseket okozhat a talajon tartózkodók számára.

A Tianmushan szakemberei viszont már elkészítették egy 10-15 személyes, üzleti utazásokra és luxusturizmusra szánt szuperszonikus repülőgép átfogó terveit.

Az aerodinamikai kialakítást a 2 Mach sebességű szuperszonikus utazósebességre és a 0,95 Mach sebességű szubszonikus repülésre egyaránt optimalizálták. A legfőbb kihívást a hangsebesség átlépésekor keletkező lökéshullámok, vagyis a fentebb írt hangrobbanás kezelése jelenti.

A mérnökök speciális, háromfelületű aerodinamikai konfigurációt és T-vezérsíkot alkalmaznak a repülőgép „lehalkítására”.

Ennek lényege, hogy az első részre kerülő kiegészítő „kacsaszárnyak” megakadályozzák az orr és a szárnyak keltette lökéshullámok egyesülését, míg a vezérsík elosztja és gyengíti a gép hátuljánál keletkező hullámokat. A projekt a nyáron érte el az első mérföldkövét, amikor a gép 1:18 méretarányú modellje végrehajtotta az első alacsony sebességű repülését a Dingzhou repülőtéren.

Bár a technológiai alapok biztatóak, a polgári alkalmazás összetettebb feladat. Az utasszállítóknak szigorú biztonsági és kényelmi előírásoknak kell megfelelniük, miközben ki kell bírniuk a nagy sebességnél keletkező jelentős hőt. A hajtóműmag, a szívócsatornák és a fúvókák fejlesztése szintén komoly mérnöki kihívás elé állítja a kutatókat.

És a nemzetközi verseny is élesedik ezen a területen. A NASA X-59-es kísérleti gépe júniusban érte el először a szuperszonikus sebességet, majd a tesztek során 1,4 Mach sebességgel repült nagy magasságban. A kínai laboratórium szerint a következő lépés egy változó ciklusú hajtóműrendszer kidolgozása és egy körülbelül 9 tonnás, nagy méretű prototípus tesztelése lesz.

Gábor János, NEW technology

The post Peking-Sanghaj fél óra: készül a szuperszonikus repülőgép, amivel ez lehetséges appeared first on NEW technology.

Rainer Zietlow profi sofőr a gyakorlatban tesztelte le az elektromos autózás, ezen belül egy szériagyártásban készülő Volkswagen ID. Buzz tűrőképességét. Nem a minél extrémebb körülmények vonzották, hanem az a próbatétel, amelynek a végére egyszer és mindenkorra kiderül, hogy ennek a nagy családos elektromos kisbusznak az akkumulátora milyen állapotban tér vissza a világkörüli útról, sőt, egyáltalán képes-e teljesíteni azt. Mindeközben az is érdekelte a csapatot, hogy milyen töltőinfrastruktúra várja őket a 445 napos, 92 országot érintő túrán, amely alatt közel 100 000 kilométert tesz meg.

A Guinness World Records „Akkumulátoros elektromos járművel, folyamatos utazás során érintett legtöbb ország” kategóriában ismerte el a teljesítményt, amelyről a szeptemberben rendezett hannoveri IAA Transportation szakkiállításon adta át a tanúsítványt.

A hosszú utazás ugyanúgy érintett nagyvárosi környezeteket, mint sivatagos és hegyvidékeket is, miközben az óceánokon konténerszállító hajókon keltek át, összesen 16 alkalommal. A teljes távon 300 töltési ciklusra került sor, és eközben elég vegyes tapasztalataik voltak. Amíg Afrikában Zambia és Tanzánia csak felügyelet mellett, helyi alállomásokon tudta tölteni az ID. Buzzt, Dél-Afrika, Marokkó és Ruanda meglepően jó infrastruktúrával rendelkezett. Eközben Szaúd-Arábiáról azt jelezték, gyorsan fejlődik ezen a téren, Dél-Amerikában pedig Brazília és Chile, Ázsiában Kína jelentett pozitív csalódást.

A rekordkísérlet egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a sorozatgyártott modellt mennyire viseli meg a folyamatos, extrém igénybevétel. A jármű végig gyári Giti gumiabroncsokat használt, és a VW közleménye arról számolt be, hogy a kisbusz egyetlen műszaki meghibásodás nélkül teljesítette a közel 100 000 kilométeres távot, amely persze ekkora volumenben nem ellenőrzött tesztpályán, hanem valós, gyakran barátságtalan útviszonyok között zajlott.

A leglátványosabb adatot a TÜV Nord vizsgálata szolgáltatta: a túra előtt és után is átvizsgálták a nagyfeszültségű akkumulátort, amelyről kiderült, hogy a több mint 300 töltési ciklus után az akkumulátor állapota 95,75 százalékos volt. Bár ez nem jelent általános garanciát minden ezzel azonos modellre – pláne, hogy az akkumulátor öregedése a hőmérséklet és a töltési szokások függvényében akár jelentősen eltér –, az eredmény biztató jel az elektromos járművek tartósságára nézve.

Gábor János, NEW technology

The post Az elektromos VW kisbusz 445 napos világkörüli útja Guinness-rekordot ért appeared first on NEW technology.

Amikor a telefonunkkal videózunk, a készülék a rögzített – többnyire hatalmas – adatmennyiséget azonnal továbbküldi a processzornak. Ez a folyamat rengeteg energiát és tárhelyet igényel, a telefon pedig gyorsan merül és melegszik, ami persze nem jó, csak nem találtak ki ennél jobbat. Egyelőre. Mert az ausztrál RMIT Egyetem kutatói az emberi szem és agy évmilliók alatt összecsiszolódott, minimális energiával működő, mégis elképesztően hatékony párosát veszi alapul a bionikus szem megalkotásához.

A biológiai működést már le is másolták, és olyan prototípust építettek, amely a hagyományos kamerákkal ellentétben nem küldözget nyers adatokat.

A rendszer lelke egy mindössze 2×2 centiméteres, atomvékony molibdén-diszulfidra épülő chip, amelyet egy 15×14×3 centiméteres, olvasó és kommunikációs elektronikát tartalmazó dobozba építettek be.

Az apró chip önmagában végzi a képérzékelést, a tárolást, valamint a feldolgozást, magyarán észleli a változásokat, a fontos vizuális adatokat helyben elmenti, és azonnal értelmezi.

„Ahelyett, hogy folyamatosan mozgatnánk az adatokat a különálló memória- és feldolgozóegységek között, a munka nagy része ott történik, ahol az információ keletkezik” – érvelt az új technológia mellett a tanulmányt társszerzőként jegyző Taimur Ahmed.

A fejlesztés közvetlen utat nyithat a valóban használható okos bionikus szemek felé. Egy ilyen, akár orvosi eszköznek rendkívül gyorsan kell reagálnia a külvilág változásaira, miközben alig fogyaszthat energiát.

„A természet már megoldotta a legtöbb kihívást, amivel az elektronikában küzdünk. Az emberi szem és az agy hihetetlenül hatékonyan dolgozik együtt, hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel meglepően kevés energiával. Kutatásunk segít lefektetni azoknak a technológiáknak az alapjait, amelyek hasonló módon működnek” – nyilatkozta közleményben a kutatócsoportot vezető Sumeet Walia.

A tudósoknak a gyártás terén is sikerült áttörést elérniük: egy tiszta, vízbázisú eljárást dolgoztak ki, amellyel az atomvékony rétegeket és elektródákat a korábbi módszereknél kevesebb hibával tudják átvinni a felületekre, ami jelentősen javítja az elektromos és fényérzékelési teljesítményt. A fejlesztésre nemzetközi szabadalmi bejelentést nyújtottak be.

Bár a gyakorlati megvalósítására és klinikai alkalmazására még éveket kell várni, az eljárás az önvezető járművek, a robotika és a fenntarthatóbb, energiatakarékos mesterséges intelligencia fejlesztését is támogathatja.

Gábor János, NEW technology

The post Először az ipar profitálhat belőle: forradalmian új bionikus szem készül appeared first on NEW technology.

Miközben a világ a közlekedés és az energiatermelés kizöldítésére figyel, a háttérben a műanyagok, a csomagolóanyagok és a műtrágyák gyártása a klímavédelem legnagyobb kerékkötőjévé vált. A globális petrolkémiai iparhoz köthető szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi trendek mellett 50 százalékkal nőhet 2050-re.

A Sheffieldi Egyetem friss kutatása, amelyet a Nature Sustainabilityben foglaltak össze,  arra jutott, hogy a legnagyobb kibocsátást az etilén- és az ammóniagyártás adja. Előbbiből műanyagok, csomagolóeszközök és tisztítószerek készülnek, utóbbi pedig a műtrágyagyártás alapja.

A szakemberek most először térképezték fel a szektor kibocsátását globális szinten: több mint 37 ezer üzemet, 81 terméket és több mint kétezer gyártási folyamatot vizsgáltak meg.

A Dr. Fanran Meng által vezetett kutatás rávilágított: az iparág pusztán technológiai újításokkal nem érheti el a nettó zéró kibocsátást. Hiába állnak át zöldáramra, vetnek be bioalapú nyersanyagokat vagy szén-dioxid-leválasztó rendszereket, a kibocsátás így sem szorítható vissza teljesen.

„A petrolkémiai ipar kibocsátásai már most óriásiak, és a kutatásunk azt találta, hogy változatlan üzletmenet esetén 2050-re 50 százalékkal emelkedhetnek” – magyarázta a docens, hozzátéve, hogy „sajnos a petrolkémiai ipar összetettsége és az a kulcsszerep, amelyet a mindennapi termékek alapjaként betölt, azt jelenti, hogy nincs egyetlen csodafegyver: még egy rendkívül optimista forgatókönyv sem viszi a szektort nettó zéróra 2050-re”. Fanran szerint ez akkor is igaz, ha jelentős villamosenergia-dekarbonizáció megy végbe, vagy teljeskörűen bevezetik a szén-dioxid-leválasztást és a bioalapú nyersanyagokat. „A petrolkémiai termékek iránti kereslet csökkentése is része kell legyen a megoldásnak – tisztább termelés mellett.”

Az adatokból kiderült továbbá az is, hogy a környezeti terhelés rendkívül egyenlőtlen: a globális kibocsátás 53 százalékáért a gyárak csupán 10 százaléka felel.

A döntéshozók és az iparági szereplők munkáját segítendő a kutatók egy nyílt hozzáférésű online felületet is létrehoztak, amely üzemekre, termékekre és országokra lebontva mutatja az üvegházhatású gázok kibocsátását, így pontosan látható, hol kellene sürgősen beavatkozni.

A kereslet visszaszorításának szükségességét támasztották alá egyébként az ENSZ 2024-es és 2025-ös műanyaggyártással kapcsolatos tárgyalásai is, ahol a felek éppen a gyártási korlátok bevezetése miatt nem jutottak dűlőre.

Gábor János, NEW technology

The post Nagy pofon a vegyipar és a műanyaggyártás számára: már rég kevés a dekarbonizáció appeared first on NEW technology.

A Trump‑kormányzat legfeljebb 1,9 milliárd dolláros, azaz közel 600 milliárd forintos hitellel segíti egy korábban bezárt iowai atomerőmű újraindítását. A cél nem a lakosság kiszolgálása – holott a kapacitás 500 ezer háztartást tudna ellátni –, hanem a sok válasz egyike a mesterséges intelligencia, ezen belül a Google egyre nagyobb áramigényére. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium nemrég véglegesítette a kölcsönt a NextEra Energy számára, amely a Duane Arnold Energy Center helyreállítására költi a kapott forrást.

A 615 megawattos (ezzel a Paks I. atomerőmű négy blokkjának egyikét vastagon lepipáló) létesítmény a tervek szerint 2029 elején indul újra. A kivitelező cég közleménye azt írja, hogy a termelés elsősorban az iowai felhő‑ és AI‑infrastruktúra bővítését támogatja.

A Duane Arnold több mint 45 év működés után 2020‑ban állt le. Bár az eredeti tervek szerint is addig tartott az élettartama, egy viharrendszer olyan károkat okozott a nem nukleáris rendszerekben, hogy a leállítás a tervezettnél hónapokkal korábban szükségessé vált. A tulajdonos most a reaktor és a kapcsolódó berendezések átfogó felújítását, korszerűsítését és a jelenlegi előírásokhoz igazítását vállalja, majd ezek után következhet az engedélyezett próbaüzem és a teljes kereskedelmi termelés.

Ha az erőmű menetrend szerint visszatér a hálózatra, ismét ez lesz az állam egyetlen működő atomerőműve, és a régió villamosenergia‑rendszeréhez kapcsolódva stabil, nagy teljesítményű forrást adhat a gyorsan növekvő helyi digitális gazdaságnak. Erre szükség is van, mivel az elmúlt években több nagy szereplő jelentett be adatközponti bővítéseket a térségben, ami a villamosenergia‑igény meredek emelkedésével jár.

A folyamat kulcsszereplője a Google, amely tavaly többéves megállapodást kötött a NextEra‑val az újrainduló reaktor által megtermelt áram felvásárlására.

A hosszú távú szerződés a projektgazda szerint kiszámítható bevételi hátteret teremthet a helyreállítás idejére és az indulást követő években. A megállapodás célja, hogy a vállalat felhő‑ és mesterségesintelligencia‑szolgáltatásaihoz a nap 24 órájában rendelkezésre álljon a szén‑dioxid‑mentes villamos energia.

Gábor János, NEW technology

The post Új életet kap az atomerőmű a Google-től: a létesítmény félmillió háztartásnak elég lenne appeared first on NEW technology.

A csillagok energiáját a Földre hozni és hálózatba vezetni az emberiség egyik legrégebbi tudományos álma, de a tiszta, szinte korlátlan fúziós energia olyan berendezéseket is igényel, amelyek képesek elviselni akár a Nap belsejében uralkodó szélsőséges fizikai körülményeket. A Tokamak Energy brit energiaipari vállalat bejelentette, hogy újabb lépéssel közelebb került ehhez a célhoz, mivel lezárta a Demo4 nevű mágnesrendszerének tizennégy hónapos tesztelését.

A mérnökök a kísérletek során a legszélsőségesebb terheléseknek vetették alá az új generációs szerkezetet.

A kísérletsorozat alatt a szakemberek egészen 13,7 tesláig növelték a mágneses tér erősségét, miközben a tekercsekben 5600 amperes áram folyt. A berendezés a kozmikus hideget is megtapasztalta, hiszen 77 Kelvin és 17 Kelvin közötti hőmérsékleten működött, ami -196 és -256 Celsius-fokos mélyhűtésnek felel meg. A szerkezet emellett 150 megapascalos keresztirányú mechanikai feszültséget viselt el, ami közel 1500-szorosa a normál légköri nyomásnak.

A rendszer összesen mintegy tízezer órán át üzemelt a különféle gerjesztési állapotokban, beleértve a tartósan magas mágneses térben végzett szakaszokat.

A kutatók szándékosan előidéztek vészhelyzeteket is, hogy feltérképezzék az alkatrészek viselkedését hirtelen leállások és üzemzavarok idején. Ennek érdekében kényszerkisütéseket hajtottak végre akár 12,5 teslás mágneses tér és magas áramerősség mellett. A vállalat beszámolója szerint a kényszerített leállások során nem észleltek sem forrópontokat, sem szerkezeti károsodást.

A Demo4 igazi különlegessége abban rejlik, hogy nem csupán különálló alkatrészeket, hanem egy teljes, integrált mágnesrendszert vizsgált működés közben. A gömb alakú fúziós konfiguráció a gyakorlatban fellépő összes mágneses teret, áramot, hőmérsékletet és mechanikai erőt egyszerre hozta létre. A rendszer 44 darab magas hőmérsékletű szupravezető tekercsből áll. Ebből 14 körgyűrű alakú karban két-két részlegesen szigetelt tekercs kapott helyet, a két poloidális mezőtekercs pedig egyenként nyolc teljesen szigetelt egységből épül fel.

A stabil működéshez szükséges hűtést egy nyomás alatti, akár 20 baros héliumrendszer biztosította. A vizsgálat alatt több mint 600 érzékelő követte valós időben a feszültséget, a mágneses teret, a hőmérsékletet és a mechanikai terhelést. Az így kinyert adatmennyiség segítségével a cég pontosítja a modellező és vezérlőszoftvereit, valamint továbbfejleszti a gyártási, kötési és műszerezési technológiáit.

A mérési eredményeket a pittsburghi Alkalmazott Szupravezetési Konferencia szakmai konferencián ismertették. A mostani siker közvetlenül hozzájárul az Egyesült Királyság nemzeti fúziós erőművi programjának, a STEP-nek a megvalósításához. A brit szervezet egy 70 millió fontos, vagyis több mint 29,5 milliárd forintos szerződés keretében bízta meg a vállalatot, hogy 2029 márciusáig kifejlessze a reaktor mágnesrendszerét.

Gábor János, NEW technology

The post Kipipálták a fúziós energia talán legkritikusabb feltételét – Egyre közelebb az energiaipar nagy álma appeared first on NEW technology.

A jövő atomerőművei talán már nem évtizedekig tartó, átláthatatlan és csillagászati összegeket felemésztő építkezéseken készülnek, hanem szabványos elemekből, futószalagon szerelik össze őket egy gyárcsarnokban. Miközben a növekvő energiaéhség és a klímaváltozás szorításában az egész világ megbízható, tiszta áramforrás után kutat, két globális ipari óriás új megoldás létrehozásáról állapodott meg. A Rolls-Royce SMR és az ABB azért egyesíti erőit, hogy felgyorsítsa a kis moduláris reaktorok sorozatgyártását és nemzetközi elterjesztését.

A szeptemberben aláírt szándéknyilatkozat lényege, hogy a reaktortervezés és az ipari vezérlés csúcstechnológiája találkozik. A svájci–svéd ABB a Cheshire megyei Warringtonban működő brit szervezetén keresztül kapcsolódik be a munkába: felméri, hogyan támogathatja a tervezett flottát fejlett automatizálási, villamosítási, műszerezési és kommunikációs rendszerekkel.

Bár a nevükben szereplő „kis moduláris” jelző megtévesztő lehet, a tervezett blokkok valójában hatalmas mennyiségű energiát termelnek majd. Egyetlen ilyen kompakt SMR-egység 470 megawatt teljesítményre (vagyis kb. a Paks I. atomerőmű egy blokkjának megfelelő kapacitásra) képes, ami 60 éves tervezett üzemideje alatt egymillió brit háztartás teljes áramellátását biztosíthatja.

A konstrukció nem kísérleti alapokra, hanem a világ több száz hagyományos atomerőművében már bevált nyomottvizes technológiára támaszkodik.

A berendezés a reaktor köré szimmetrikusan elrendezett három hűtőkörrel működik, a rendszert pedig a szigorú előírásoknak megfelelően többszörös biztonsági és tartalék védelmi berendezésekkel szerelik fel.

A brit vállalat már megkezdte a helyszínspecifikus tervezési és szállítási előkészületeket az Egyesült Királyság első ilyen beruházásához, de az SMR-ek piaca eközben Európa más részein is látványosan megmozdult. A cseh ČEZ energiacsoport már a temelíni atomerőmű melletti első telepítésen dolgozik a vállalattal, és vizsgálják a további blokkok elhelyezésének lehetőségét is, de nemcsak itt, hanem Skandináviában is, ahol a svéd Videberg Kraft választotta partneréül a céget.

A piaci folyamatok hátterében globális energetikai átalakulás húzódik meg, hiszen az időjárásfüggő megújulók mellett a stabil alaperőművek iránt is megugrott a kereslet. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint a jelenlegi szabályozási környezetben 2050-re mintegy 40 gigawattnyi moduláris reaktorkapacitás épülhet ki a világon, de kormányzati támogatással és egyszerűsített engedélyezéssel ez a szám elérheti a 120 gigawattot is.

Gábor János, NEW technology

The post Elkötelezettek az atomenergia mellett: SMR-fejlesztésre szövetkezett az ABB és a Rolls-Royce appeared first on NEW technology.

Szeptember második hetében letették az ASML holland multinacionális chipgyártó vállalat új, nagy ipari központjának alapkövét Eindhovenben, a Brainport Industries Campus északi részén. A több ütemben épülő, mintegy 350 ezer négyzetméteres, vagyis 35 hektáros fejlesztési területen hosszú távon akár 20 ezer új munkahelyet is kialakíthatnak. A beruházás mérföldkőnek számít a holland gazdaságban és a technológiai szektorban, ezért az ünnepélyes eseményen Rob Jetten holland miniszterelnök is tiszteletét tette – kormányzati, tudományos és piaci partnerek képviselői mellett.

A vállalat közleménye szerint az új helyszín szorosan integrálódik a meglévő hálózatba, és más európai országok számára is példaértékű módon garantálja, hogy a legfontosabb tevékenységeket hogyan kell egy régión belül tartani. A létesítmény kiegészíti a cég meglévő irodai és gyártási kapacitását is, tovább erősítve a hollandiai jelenlétet.

„A félvezetőipar növekvő globális kereslete folyamatos beruházásokat követel. Globális terjeszkedési terveink részeként az északi kampusz biztosítja azt a teret és rugalmasságot, amelyre szükségünk van az innováció folytatásához és vevőink kiszolgálásához világszerte” – hangsúlyozta Christophe Fouquet elnök-vezérigazgató.

Az építkezés első fázisa a tervek szerint valamikor 2029-ben készül el, és rögtön legalább háromezer munkavállalót fogad majd be. Ez a létesítmény egyetlen integrált ipari kampuszon vonja össze a gyártást, a logisztikát és a támogató irodai feladatokat.

Az új központ egyik legfontosabb újdonsága a folyamatos anyagáramlásra épülő működési modell bevezetése lesz a világ legfejlettebb mikrochipek gyártásában használt litográfiai berendezésének, az ún. TWINSCAN-nek a gyárában. Ez a technológia arról kapta a nevét, hogy két tálcával működik: miközben az egyik tálcán lévő szilícium ostyát még megvilágítja a lézer, a másik tálcán lévő ostyát előre méri és pásztázza (szkenneli) a rendszer, így rendkívüli módon felgyorsítja a gyártást.

Az új generációs eljárás az autó- és a repülőgépiparban már bevált gyártásszervezési elvekre épül, így sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá és nagyobb léptékűvé teszi a bonyolult modulok összeszerelését.

A telephelyen belüli folyamatok áramvonalasításával a cég a termelékenység növelését célozza, szigorú minőségi követelmények betartása mellett.

A hosszú távú stratégia részeként a vállalat három egymást kiegészítő bázisra támaszkodik a régióban. Veldhovenben megmarad a központi vezetésnek helyet adó kampusz, valamint a meglévő ipari telephely, és ezek mellé lép be harmadikként az új eindhoveni létesítmény.

A három központ együtt támogatja a cég innovációs, gyártási és vállalati tevékenységét.

A fejlesztés jól tükrözi egy vállalat, a kormányzat, a tudásközpontok és a regionális partnerek szoros együttműködését. Tanulságos, hogy a felek a köz- és magánszféra partnerségein keresztül olyan hosszú távú célokba fektetnek be közösen, mint a tehetséggondozás, a megfizethető lakhatás és az esélyegyenlőség megteremtése – ezzel is elősegítve a cég és a teljes térség fenntartható növekedését.

Gábor János, NEW technology

The post Az ASML új gigagyárral válaszol a chiphiányra – 20 000 munkahely jön létre appeared first on NEW technology.

A Yamazaki Mazak bemutatta a CP-450 rendszert, egy teljesen integrált, 12 palettás automatizálási megoldást, amely egyszerű belépést kínál a palettaautomatizálás világába, miközben támogatja a felügyelet nélküli termelést és maximalizálja a Mazak gépberuházások megtérülését.

A CV5-500, CV5-700, VCN-500, VCN-600 és VARIAXIS C-600 megmunkálóközpontokhoz tervezett CP-450 lehetővé teszi a termelés kiterjesztését a gépkezelői jelenléttel végzett műszakokon túlra, miközben egyszerűbbé és gyorsabban bevezethetővé teszi az automatizálást.

A változatos, kis és közepes darabszámú gyártásra tervezett CP-450 lehetővé teszi az orsókihasználtság növelését, a gyártókapacitás bővítését és a munkaerőhiány hatásainak mérséklését, anélkül hogy különálló automatizálási vezérlőrendszerre lenne szükség.

A CP-450 az automatizálást nem különálló mérnöki projektként kezeli, hanem a gépet és az automatizálási rendszert egyetlen integrált gyártási platformba egyesíti. A megoldás magában foglalja a gépvezérlés integrációját, egységes felhasználói élményt biztosít a gépkezelők számára, egyszerűbbé teszi az üzembe helyezést, és egyetlen Mazak támogatási csatornát kínál.

A kompakt rendszer 12 darab, egyenként 404 × 350 mm méretű acélpalettát használ, és legfeljebb 150 kg tömegű munkadarabok kezelésére alkalmas. A rendszer akár 450 mm átmérőjű munkadarabok kezelését is lehetővé teszi, míg a megengedett maximális munkadarabmagasság az adott szerszámgép konfigurációjától függ.

A kezelők a paletták ütemezését a jól ismert MAZATROL Smooth vezérlésbe integrált, intuitív kezelőfelületen, illetve – az opcionálisan elérhető – dupla kijelzős konfiguráción keresztül végezhetik. Az egységes rendszerkörnyezet megkönnyíti az automatizálás bevezetését, mérsékli a speciális automatizálási szaktudás szükségességét, és támogatja a felügyelet nélküli termelés egyszerű és biztonságos irányítását.

Az integrált gyártásütemező szoftver valós idejű áttekintést nyújt a paletták állapotáról, míg a gyors és nagy pontosságú nullponti palettarögzítés, a minden tengelyen alkalmazott szervomotorok és az egyedi befogókhoz elérhető üres paletta opció rugalmas és hatékony palettás gyártást tesz lehetővé.

Mindez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy új vagy meglévő Mazak szerszámgép-beruházásaikból nagyobb teljesítményt hozzanak ki, miközben megbízható felügyelet nélküli termelést, egyszerűbb bevezetést és átláthatóbb támogatást biztosít az automatizálás teljes életciklusa során.

A mindössze 5,8 m² helyigényű CP-450 ideális megoldást kínál azon gyártók számára, akik a létszám növelése nélkül kívánják javítani gépeik kihasználtságát és további gyártókapacitást teremteni. A rendszer szükség esetén a gép első ajtaján keresztül továbbra is biztosítja a munkatér manuális hozzáférhetőségét, támogatva a változatos, kis és közepes darabszámú gyártáshoz szükséges rugalmasságot.

Richard Smith, a Yamazaki Mazak európai csoportjának ügyvezető igazgatója így nyilatkozott: „Az európai gyártóvállalatokra folyamatos nyomás nehezedik a termelés növelése, a szállítási teljesítmény javítása és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében. Számos vállalat számára a kihívást nem az automatizálás előnyeinek felismerése jelenti, hanem egy olyan megoldás megtalálása, amely érdemi termelékenységnövekedést kínál anélkül, hogy szükségtelen komplexitást vinne a gyártási folyamatokba.

„A CP-450 fejlesztése során arra törekedtünk, hogy lebontsuk azokat a hagyományos akadályokat, amelyek sok vállalat számára megnehezítik az automatizálás bevezetését. A kompakt palettaautomatizálás, a jól ismert MAZATROL Smooth vezérlés, az egyszerűsített üzembe helyezés és az egységes Mazak támogatási háttér ötvözésével a CP-450 gyors és gyakorlatias belépést kínál a produktív automatizálás világába, miközben lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy még nagyobb értéket teremtsenek Mazak gépberuházásukból.”

A CP-450 új, kompatibilis Mazak szerszámgépekkel együtt is rendelhető, ugyanakkor bizonyos meglévő gépekhez is utólagosan illeszthető. Ennek köszönhetően a gyártók növelhetik a produktív megmunkálási órák számát, javíthatják beruházásaik megtérülését, és hatékonyabban használhatják ki meglévő erőforrásaikat, mindezt anélkül, hogy egy nagyobb beruházást igénylő, összetettebb automatizálási rendszerre kellene áttérniük.

A CP-450 rendszerrel kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el a weboldalra.

Mazak

The post Mazak bemutatja a CP-450 rendszert: belépő a produktív palettaautomatizálás világába appeared first on NEW technology.

Négyezer munkahelyet számol fel a Jaguar Land Rover (JLR) a következő két évben, hogy 1,7 milliárd fontot, vagyis nagyjából 718 milliárd forintot faragjon le a működési költségeiből. A drasztikus leépítés a globális munkaerő közel tíz százalékát, de a közvetlen termelésben dolgozókat nem érinti: a vállalat elsősorban az irodai, mérnöki és vezetői állományt ritkítja, a létszámcsökkentést pedig főként önkéntes távozási programokkal oldaná meg – írja többek között a BBC.

A dolgozói egyeztetések szeptember második hetében indultak el, de a brit luxusmárka nem közölt részleteket, így egyelőre nem tudni, hogy a budapesti mérnöki és beszerzési iroda érintett lenne.

Nagy-Britanniában ugyanakkor komoly feszültséget okozott a bejelentés. A kormány rögtön jelezte, hogy nem hajlandó adófizetői pénzből kimenteni az autógyártót, noha Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter tárgyalóasztalhoz ül a cégvezetéssel és az érdekképviseletekkel. A Unite szakszervezet közben élesen bírálta a helyzetet. „Az, hogy [a JLR] ezer sebből vérzik, az egymást követő kormányok orra előtt zajlott le” – mondta Sharon Graham főtitkár, míg a szervezet országos tisztségviselője, Des Quinn rendkívül nyugtalanítónak nevezte a kialakult helyzetet.

A brit luxusmárka a súlyosbodó pénzügyi nehézségek miatt határozott az új költségcsökkentési program mellett.

A vállalatot tavaly szeptemberben bénította meg egy kiterjedt kibertámadás, ami miatt a szigetországi üzemek hetekre teljesen leálltak. A kiesést tetézte az amerikai védővám-politika és a kínai elektromosautó-gyártók agresszív piaci térnyerése, így a legutóbbi negyedévben a cég bevétele tíz százalékkal, hatmilliárd fontra (2532 milliárd forintra) esett vissza, adózás előtti eredménye pedig mindössze 109 millió fontra (alig 46 milliárd forintra) zsugorodott. A vállalat először a júniusi befektetői napján beszélt róla, hogy új stratégiát hirdet, amellyel a nyereségességi küszöböt évi 300 ezer eladott járműre kívánja szorítani.

Gábor János, NEW technology

The post 4000 dolgozótól szabadul meg a Jaguar Land Rover appeared first on NEW technology.

Profilmarásnál az instabilitás jellemzően nem egy hirtelen bekövetkező meghibásodás formájában nyilvánul meg. Sokkal inkább a csökkenő előtolási sebesség, a rövidebb beavatkozást nem igénylő ciklusok jelzik, valamint az, hogy a nagy értékű alkatrészek védelmében a kezelők kerülik az agresszív marási paraméterek alkalmazását. Mivel a megmunkálás fokozott mértékben a titánra, a duplex rozsdamentes acélra és a hőálló szuperötvözetekre (HRSA-k) épül, a stabil gyártási folyamat fenntartása a termelékenység legalapvetőbb szempontjává vált. Alvaro Ruiz, a fémforgácsolás terén világszerte vezető Sandvik Coromant globális termékalkalmazási szakértője, elmagyarázza, hogy a szerszámtervezés terén miért központi jelentőségű manapság a folyamatbiztonság és a kiszámítható kopás.

A repülőgépipari, energetikai, valamint az öntőforma- és szerszámgyártási ágazatokban a profilmarási műveleteket ritkán végzik ideális körülmények között. Az alkatrészeken gyakran találhatók mély üregek és vékony falak, amelyek nagy szerszámkinyúlást és gyakori megszakításokat igényelnek, miközben az anyagok magas hőmérsékletet generálnak, akár önkeményedhetnek is, és folyamatosan olyan forgácsokat hoznak létre, amelyeket nehéz kezelni. Ilyen körülmények között a probléma túlmutat a szerszám éltartamán, és a folyamat további alakulását is érinti.

A forgácsterhelés, a rezgés és a lapkastabilitás kis mértékű változásai összeadódnak, és kiszámíthatatlanságot eredményeznek. A kezelők bizalmának megrendülésével a megmunkáló csapatok óvatosan reagálnak, enyhítik a forgácsolási paramétereket vagy korlátozzák a felügyelet nélküli üzemelést a munkadarab védelme érdekében. Ez csökkentett lapkakihasználtságot és csökkentett hatékonyságot eredményez.

A stabilitási kihívás

A profilmarás rendkívül dinamikus forgácsolási körülményeket teremt, mivel a szerszám egy összetett geometrián halad át. A titán zsebek gyakran ötvözik a nagy kinyúlást a rugalmas falakkal, ami fokozza a rezgést az egész rendszerben. A HRSA-k esetében, például az Inconelnél, a hő a forgácsolóélen koncentrálódik, ami felgyorsítja a kopást és növeli a meghibásodás kockázatát. A rozsdamentes és duplex acélfajták olyan szilárdsági és forgácsképződési kihívásokat jelentenek, amelyek a fogásban töltött ciklus során a lapkát és a marótestet egyaránt terhelik.

Ilyen körülmények között a szerszámrendszerben fellépő legkisebb eltérés is megzavarhatja a forgácsolást. Ez annak köszönhető, hogy az instabilitási útvonalnak a lapkainterfésznél futnak össze, ahol a befogás változásai és a hőterhelés a forgácsvastagság eltéréseiben, valamint a fogazat egyenetlen kopásképében nyilvánulnak meg.

A lapkák mikromozgása az egyik legmeghatározóbb tényező. A lapkafészeknél jelentkező legkisebb elmozdulás is megváltoztatja a forgács vastagságát és az él terhelését, ami a kopás egyensúlyának felborulásához vezet. Az egyensúlyvesztés fokozódásával csökken a kiszámíthatóság, és nő a gyors élmeghibásodás kockázata. A folyamat feletti irányítás fenntartásáért a kopásnak következetesen és kiszámíthatóan kell kialakulni, hogy a szerszámcserét előre lehessen tervezni, és ne a váratlan leállások tegyék szükségessé.

A forgácsolóerő kiegyensúlyozása

Az erő irányának és eloszlásának szabályozása alapvető fontosságú a profilmarás stabilitása szempontjából. A túlzott radiális erők növelik a rezgéseket, ezért a folyamatstabilitás fenntartásához – változó fogásviszonyok mellett – alapvető fontosságú a marótesten belüli erőeloszlás szabályozása.

A szerszámgeometria kulcsfontosságú. Az axiális és radiális geometriai kialakítások kombinálása hozzájárul a rezgések csökkentéséhez azáltal, hogy mérsékli a radiális terhelést, miközben megőrzi az élbiztonságot, különösen titán és rozsdamentes acél megmunkálásakor, ahol az agresszív fogásviszonyok gyorsan instabillá tehetik a forgácsolási folyamatot.

A nagy előtolási stratégia alkalmazása szintén jelentőséggel bír. Számos profilmegmunkálási művelet során az axiális fogásmélység csökkentése, körlapkákkal kombinálva, lehetővé teszi a radiális forgácsolóerők mérséklését, miközben az előtolási sebesség növelhető, ami kedvezően hat az anyagleválasztási teljesítményre. Ez különösen hatékony üregmarásnál és nagy kinyúlású megmunkálásoknál, ahol gyakran nagyobb jelentőséggel bír, mint az egyes fogásmélységek maximalizálása.

Tervezés a folyamatbiztonság érdekében

A szerszámfejlesztés egyre inkább arra összpontosít, hogy hogyan viselkedik a forgácsolószerszám a teljes élettartama alatt, nem pedig arra, hogy optimális körülmények között mennyire terhelhető. Ha a kopás szabályozott és a forgácsolás stabil, a gyártók kisebb kockázat mellett is nagyobb forgácsolási paramétereket alkalmazhatnak. A teljes folyamat közbeni viselkedésre való koncentrálás határozta meg a CoroMill® MR20 fejlesztését, ami egy pozitív körlapkás maró, az ISO M, ISO S és ISO P anyagokra koncentrálva profil- és homlokmaráshoz.

A fókuszban az új lapkafészek-kialakítás áll. A lapka és a marótest közötti nagy érintkezési felület csökkenti a terhelés alatt fellépő apró elmozdulásokat, ami elősegíti a forgácsvastagság egyenletes fenntartását a vágóélek mentén. A stabil elhelyezés javítja a terhelés eloszlását, és megakadályozza a korai egyensúlyvesztést, ami destabilizálná a folyamatot.

A fészek tartóssága szintén fontos. A maró az ismételt terhelés során is megőrizi formáját, elkerüli a fokozatos deformációt, amely egyébként idővel eltéréseket eredményezne. Az eredmény a szerszám teljes éltartama alatt egyenletes teljesítmény, a viselkedés lassú módosulása helyett.

Ugyanez a koncepció érvényesül az általános kopási viselkedésre is. Az MR20-at szigorú marótest-tűréshatárok mellett gyártják, és egy új méretellenőrző rendszerrel látták el, amely elősegíti a fokozatos és kiszámítható lapkakopást. Ha a kopás a maró élein egyenletesen alakul ki, a maró kiegyensúlyozott marad, a felületi minőség könnyebben fenntartható, és csökken az egyes élek meghibásodásának kockázata.

Maga a lapka is támogatja ezt a viselkedést. Az MR20 hatélű körlapkával és erős, robusztus szerszámtesttel rendelkezik, amely lehetővé teszi a változó fogásviszonyok stabil kezelését az élstabilitás megőrzése mellett, ezáltal magasabb előtolási sebességek alkalmazását biztosítja a forgácsolás instabilitásának növekedése nélkül. Ez különösen fontos a nagyolásról az elősimító műveletre való áttérésnél, ahol a terhelés változása megzavarhatja az egyes élek egyensúlyát.

A titán és HRSA alkalmazások egy további kihívást jelentenek: hőkoncentráció a forgácsolási zónában. Egy új, integrált alsó hűtőközeg-rendszer segít csökkenteni a forgácsolási folyamat során fellépő összhőmérsékletet, ezáltal hozzájárul a lapkabevonat élettartamának növeléséhez, ami stabilabb kopáslefutást eredményez azokban az anyagokban, amelyek egyébként hőciklusokat és kiszámíthatatlan viselkedést idéznének elő.

A modern megmunkálásban a termelékenység attól függ, hogy mennyire lehet megbízni egy adott folyamatban. A nagy előtolási sebességek csak akkor jelentenek előnyt, ha azok kockázat nélkül tarthatók fenn. Éppen ezért a profilalkotási stratégiák a rövid ideig tartó csúcsteljesítményről egyre inkább a változó körülmények között is állandó teljesítményre helyezik a hangsúlyt.

A nagy értékű alkatrészek esetében a következmények azonnal mérhetők. Egyetlen kidobott repülőgép-alkatrész vagy egy hosszú élettartamú alkatrész gyártási ciklusának megszakadása is felülmúlhatja a forgácsolási sebesség bármilyen csekély növekedését. Ha a folyamat stabil marad, a műhelyek nagyobb előtolással dolgozhatnak nagyobb kiszámíthatóság mellett, és a kevesebb beavatkozás révén megnövelhetik a ciklusidőket. Ennek eredményeképpen egy olyan folyamat jön létre, mely az első munkadarabtól az utolsóig az elvárások szerint halad.

Sandvik Coromant

The post Az instabilitás szabályozása profilmarásnál appeared first on NEW technology.

Az AMB 2026 kiállításon, szeptember 15–19. között ismét bemutatjuk legújabb technológiai megoldásainkat. Standunkon megmutatjuk, hogyan növelhető a gyártás termelékenysége, rugalmassága és stabilitása az intelligens folyamatintegráció, a fejlett automatizálás és a biztonságos hálózati megoldások segítségével.

A stuttgarti kiállításon hét megmunkálási megoldással mutatjuk be technológiai portfóliónk sokszínűségét. Emellett három automatizálási rendszert is felvonultatunk, köztük egy új, kompakt palettaautomatizálási megoldást, amely az AMB-n mutatkozik be először az európai közönség előtt. Standunk kiemelt gépei között zászlóshajónk, az INTEGREX multifunkciós gépcsalád több modelljét is bemutatjuk.

Legújabb fejlesztéseinkkel a multifunkciós technológiát most megismerő és a már tapasztalt felhasználók igényeire egyaránt választ adunk. Több mint négy évtizedes, piacvezető tapasztalatunkra építve olyan integrált megoldásokat kínálunk, amelyek rugalmasabbá és hatékonyabbá teszik a gyártást.

Standunkon kiemelt szerepet kap az INTEGREX i-250ST NEO, amelyet a Mazak új, fejlett köszörülés-technológiai csomagjával felszerelve mutatunk be. Az esztergálás, a marás és a köszörülés egyetlen megfogásban történő egyesítésével a gép jelentősen csökkenti a ciklusidőt, miközben javítja a felületi minőséget és a méretpontosságot.

Szintén bemutatjuk az INTEGREX gépcsalád első, immár európai gyárunkban készülő modelljét, az INTEGREX j-200S NEO-t. Az ellenorsóval felszerelt gépcsalád ideális választás az általános bérgyártás, valamint a repülőgépipar, az energiaipar és az orvostechnikai ágazat számára. A revolverfejes esztergákról továbblépni kívánó felhasználóknak olyan termelékenységnövelő megoldást kínálunk, amellyel a beállítási és átfutási idők csökkentése révén termelékenyebbé tehetik gyártásukat.

A kiállítás látogatói az elsők között láthatják működés közben új, kompakt palettaautomatizálási rendszerünket is. Könnyen elérhető és egyszerűen alkalmazható belépő megoldásunkkal az öttengelyes automatizálás előnyeit a sokféle alkatrészt kis sorozatban gyártó vállalkozások számára is elérhetővé tesszük.

Az új automatizálási megoldást a második generációs CV5-500 öttengelyes megmunkálóközponttal integrálva mutatjuk be. Az új modell optimalizált gépszerkezete nagyobb statikus és dinamikus merevséget biztosít, ezáltal magasabb teljesítményt, nagyobb pontosságot és fokozott hőstabilitást tesz lehetővé. A műszaki fejlesztéseket a neves ipari formatervező, Ken Okuyama megújult gépdizájnja teszi teljessé.

AMB-standunkon több kompakt, nagy termelékenységű gépet is bemutatunk. Ezekkel a megbízható technológiára építő, tudatos beruházóknak kínálunk gyors megtérülést, amelyet kiterjedt európai szervizhálózatunk támogatása tesz teljessé. Ezek között mutatjuk be a QRX-50MSY CNC esztergaközpontot is, amely kétorsós, két revolverfejes kialakításával magas termelékenységet és kedvezőbb gyártási költségeket biztosít. Az AMB-n kiállított gépet rúdadagoló automatizálási rendszerrel látjuk el, így élőben mutatjuk be az automatizált gyártásra való átállás egyik legegyszerűbb módját. Emellett a BT40-es orsóval felszerelt VC-Ez 410 IP függőleges megmunkálóközpontot is bemutatjuk. A kategóriaelső orsótechnológia, a nagy gyorsjárati sebesség és az intuitív gépvezérlés kombinációjával belépési lehetőséget kínálunk a nagy sorozatú gyártásba, kedvező áron.

Az AMB-n népszerű Solutions Centre központunkkal is várjuk a látogatókat, ahol három szimulátoron mutatjuk be a világ élvonalába tartozó SMOOTH CNC technológiánkat. Emellett a kiállítás valamennyi, standunkon lévő Mazak gépét összekapcsoljuk a Mazak iCONNECT M2M digitális szolgáltatással, így annak előnyei működés közben is megismerhetők lesznek. A Mazak iCONNECT integrált, valós idejű felügyeleti eszköze lehetővé teszi az anomáliák korai felismerését, így segít megelőzni a váratlan leállásokat és minimálisra csökkenteni az állásidőt. Emellett a biztonságos távoli hozzáférésen alapuló Fast Track támogatás gyors hibafeltárást és hatékony üzemeltetési segítségnyújtást tesz lehetővé.

Bruno Munier, a Yamazaki Mazak európai ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „Az európai gyártókra egyre nagyobb nyomás nehezedik: egyre összetettebb munkákat kell rövidebb idő alatt, mégis megbízhatóan és kiszámíthatóan elvégezniük. Azok a vállalkozások tudnak a legeredményesebben megfelelni ezeknek az elvárásoknak, amelyek összekapcsolt, automatizált és rendkívül rugalmas gyártási környezetekbe fektetnek be.

Az AMB 2026 kiállításon standunkon bemutatjuk, hogyan segítenek a Mazak technológiái a gyártási folyamatok további integrálásában, a hatékonyabb automatizálásban és a valós idejű adatok biztonságos felhasználásában. Szeretettel várunk minden látogatót a standunkon, ahol a gyakorlatban is bemutatjuk, milyen konkrét lépésekkel emelhetik termelékenységüket a következő szintre.”

Mazak

The post Ismerje meg a Mazak következő generációs automatizálását és multitasking technológiáját az AMB 2026-on appeared first on NEW technology.

A dolgos emberi kéz a fizikai munka során mindenütt jelen van: az építkezéseken, az üzemcsarnokokban vagy a laboratóriumokban. Emiatt a kezünk a legtöbb munkahelyi sérülést elszenvedő testrészeink közé tartozik. A vágási sebek, zúzódások, égési sérülések vagy a veszélyes anyagokkal történő közvetlen érintkezés sokszor hosszú távú egészségkárosodással és azzal a következménnyel járnak, hogy a dolgozó sok munkaórára kiesik a munkából. Számos sérülés azonban elkerülhető lenne a szakszerűen használt, az adott tevékenységre optimalizált kézvédelemmel.

„Egy egyszerű kesztyűvel általában nem lehet több kockázatot egyszerre, optimálisan lefedni” – szögezi le Boris Bachschijan, aki termékmenedzserként több mint 25 éve foglalkozik munkavédelmi kesztyűkkel a Mewánál. Azt javasolja, hogy a kéz védelmére szolgáló kesztyűt a veszélyeztetés típusa, a biztonsági besorolás és a felhasznált anyag tulajdonságai alapján, gondosan válasszák ki. A szakértő szerint fontos az is, hogy passzoljon a kesztyű mérete, és viselője számára kényelmes legyen, mert így lehet biztosítani, hogy a védőeszközt a munkavállalók következetesen hordják is. A rossz méret, a merev anyagok vagy a kényelmetlen varrások erőteljesen csökkentik a viselési hajlandóságot a munkahelyi hétköznapokon.

Figyeljünk a tanúsítványokra

A munkavédelmi kesztyűkkel kapcsolatos alapelőírásokat a DIN EN 21420 számú szabvány tartalmazza. Az egyéni védőeszközöket minden esetben, így a kesztyűknél is három kockázati osztályba sorolják. A II. és III. kategóriába tartozó termékek esetében az eszköz védőképességét piktogramokkal, valamint a megfelelő szabványok és teljesítményosztályok felsorolásával kell megadni. Így első pillantásra felismerhető, hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet a szóban forgó kesztyű. A kategorizálástól függetlenül a munkavédelmi kesztyűkön fel kell tüntetni a CE jelzést is, amely igazolja, hogy az eszköz megfelel a hatályos EU-normáknak.

„A kesztyűben található termékmegjelölésen kívül a gyártó által megadott általános információkat is figyelembe kell venni, mert mindezek együtt nyújtják a megbízható védelem alapját” – hangsúlyozta Boris Bachschijan.

Fontos szempont: hosszú élettartam

Nem feltétlenül a legolcsóbb kesztyű jelenti a leggazdaságosabb megoldást. A jó minőségű anyag és a magas színvonalú megmunkálás, a jó ergonómia és a megfelelő alkalmazás együttesen gondoskodnak arról, hogy a kesztyűket hosszú ideig lehessen használni. Ennek következtében összességében csökken a beszerzési költség és kevesebb alkalommal kell megszakítani a munkát. „A hosszú élettartamú termékek gazdaságosabbak és ezen kívül erőforrás-takarékosak is” – hangsúlyozta a szakember.

A kézvédelem területén is egyre nagyobb az igény az újrahasznosított anyagokra és a környezetbarát termelési eljárásokra. A munkavédelmi kesztyűket egyelőre még nem tudják teljes körű szolgáltatás keretében kínálni, mert műszakilag rendkívül nagy kihívást jelentene egy olyan ipari mosási eljárás, amely nem jár együtt a kesztyű minőségének romlásával. A Mewa online munkavédelmi áruházába a termékek és azok beszállítói csak akkor kerülhetnek be, ha megfelelnek egy előzetesen meghatározott követelményrendszernek. Az elvárások között szerepel a hosszú élettartam, a magas minőség, valamint az erőforrás-takarékos gyártási eljárás és csomagolás.

A legújabb trend: multifunkcionalitás és „smart” funkciók

A személyi munkavédelmi felszerelések fejlődésének legfontosabb elemei az új anyagok, a high-tech fonalak és az innovatív bevonatok alkalmazása. A trend az olyan multifunkcionális megoldások irányába tart, amelyek egyszerre többfajta védelmi feladatot is ellátnak. Ezzel egyidejűleg javul a termékek ergonómiája és viselési kényelme is. „A szenzorok és az adatcserére szolgáló digitális interfészek integrációjával a jövőben olyan intelligens kesztyűk kerülnek majd  piacra, amelyek felismerik a veszélyforrásokat és adatokat szolgáltatnak a védelmi funkciók állapotáról” – avat be a fejlődési perspektívákba Boris Bachschijan.

Mewa

The post Kézvédelem az iparban és a kereskedelemben appeared first on NEW technology.

A REGENT Craft szárnyashajót gyártó cég a világon először hajtott végre emberes repülést egy teljesen elektromos párnahatás-repülőgéppel. Az ekranoplán Viceroy névre keresztelt prototípusa a Rhode Island-i Narragansett-öbölben emelkedett a levegőbe, két kapitánnyal a fedélzetén. A repülőgép mintegy 10 méteres magasságban, nagyjából 600 méteres távolságot tett meg a víz felett, és fél percet töltött a levegőben.

Ez a tengeri siklójármű a repülőgépek és a szárnyashajók működését egyesíti. A kikötőben hagyományos hajótesttel úszik a vízen, a sebesség növekedésével szárnyashajóként kiemelkedik, majd a nyílt víz felett a szárnyak és a felszín között kialakuló légpárnán siklik.

A tervek szerint a sorozatgyártott változat 12 utast és kétfős személyzetet szállít majd, 290 km/h-s végsebességgel és szintén 290 kilométeres hatótávon.

A sikeres próbáig rögös út vezetett, ugyanis ez a technológia erősen ki van téve az időjárásnak és a hullámzásnak. A fejlesztési program 2025 októberében komoly mélypontra jutott, amikor a Viceroy egy tengeri balesetben megsérült. A cégnek hónapokba telt a sérülések kijavítása és a próbák újraindítása.

A fizikai akadályok mellett a szabályozás is komoly kérdéseket vet fel: mivel a jármű soha nem hagyja el tartósan a vízfelszínt, a parti őrségek felügyelete alá tartozik, ám a hatóságnak – az USA-ban legalábbis – egyelőre nincsenek végleges, specifikus biztonsági szabványai az elektromos ekranoplánokra. E bizonytalanságok ellenére a fejlesztő vállalat nemrég zárt egy több mint 75 milliárd forintnak megfelelő, 240 millió dolláros tőkebevonást, amit a sorozatgyártás felpörgetésére kíván fordítani.

Gábor János, NEW technology

The post Levegőbe emelkedett a világ első elektromos repülő hajója – akár 290 km/h-val száguld appeared first on NEW technology.

Használt elektromos autót venni sokaknak orosz rulett: hiába csillog a fényezés, ha az akár több millió forintos akkumulátor már a végét járja. Az osztrák AVILOO egyszer és mindenkorra el akarta oszlatni a kételyeket (nem teljesen sikerült – erről még több lejjebb), így a világ eddigi legnagyobb független felmérését végezte el 20 felkapott elektromos autó akkumulátorán, 50, 100 és 150 ezer kilométeres futásteljesítmény után. A félmillió valós teszt kimutatta, mely típusok bírják a legjobban a gyűrődést, és jó hír, hogy ha valaki nem sajnálja a pénzt prémium modellekre, akkor szinte mindegy, mit választ, mert az élbolyban, sőt, a középmezőnyben sincs számottevő különbség.

A drágább árkategóriákban szereplő – egyben népszerű – Mercedes, Hyundai, BMW vagy Tesla modellek 150 ezer kilométer után is megőrzik gyári kapacitásuk jóval több mint 90 százalékát, de a mezőny végén már komoly különbségek látszanak.

Az AVILOO riportja szerint a 150 ezer kilométert futott autók rangsorát a Mercedes-Benz EQA vezeti, átlagosan 93,97 százalékos átlagos akkumulátorállapottal. Szorosan mögötte a Hyundai Ioniq 5 végzett 93,79 százalékkal, míg a harmadik helyre a BMW i4 futott be (93,62%). A 92 százalék feletti élmezőnybe befért még a Hyundai Kona EV, a Volvo XC40 Recharge, a Ford Mustang Mach-E és a Polestar 2 is. A középmezőny olyan típusokat sorol, mint a 90,6-90,75 százalék közötti értéket tartó Volkswagen ID.4, Audi Q4 e-tron és Peugeot e-208, míg a Tesla legnépszerűbb autói közül a Model Y is megtart 90,3 százalékot az eredeti kapacitásából.

A vizsgálat, bár rendkívül alapos volt, nem tudja végképp eloszlatni a kételyeket, hogy melyik EV-vel járunk a legjobban, sőt, inkább rávilágított a használtautó-piac legnagyobb csapdájára: az azonos típusú és futásteljesítményű kocsik állapota között gyakran óriási szakadék tátong.

A 150 ezer kilométeres határnál akár 13,5 százalékpontos eltérést is mértek két egyforma autó között, a Tesla Model Y értékei például 82,9 és 94,9 százalék között szóródtak. Ez a gyakorlatban több tucat kilométernyi valós hatótávkülönbséget jelent a vevőknek két papíron azonos jármű között.

Az is bebizonyosodott, hogy a kisebb akkumulátorral szerelt, olcsóbb típusok öregednek a leggyorsabban. A 40 kilowattórás Nissan Leaf kapacitása például 150 ezer kilométer után átlagosan 86,3 százalékra esett vissza, de a Renault Zoe és a Mini Cooper SE is a mezőny végén kullog 87 százalék körüli értékekkel. Ennek az az oka, hogy a kisebb hatótáv miatt ugyanehhez a távolsághoz sokkal többször kell feltölteni és lemeríteni őket, a gyakoribb ciklusok pedig jobban elhasználják a cellákat.

Az osztrák diagnosztikai cég 2022 és 2026 között gyűjtötte össze a több mint 500 ezer mérés eredményeit Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, valamint Ázsiából. A szakemberek a járművek szabványos csatlakozóján keresztül, statisztikai modellek és cellafeszültség-adatok alapján, egy háromperces teszttel mérték fel az akkupakkok tényleges állapotát – a független eredmény érdekében kikerülve a gyári fedélzeti rendszerek jelzéseit.

Gábor János, NEW technology

The post Félmillió független teszt után íme, ez a legtartósabb elektromos autó appeared first on NEW technology.

Papírvékony, hajlítható napelemek juthatnak szerephez a jövő űrállomásain, műholdjain és űrbe telepített adatközpontjaiban. A hagyományos szilícium helyett az úgynevezett tandem technológia hozhat áttörést, amely két különböző rétegből áll: a felső perovszkit réteg a látható fény egy részét, míg az alsó réz-indium-gallium-szelenid (CIGS) vékonyfilm a hosszabb hullámhosszakat alakítja árammá. Mivel mindkét réteg rendkívül vékony, a panelek töredékannyit nyomnak, mint a ma használt eszközök.

A Koreai Energiakutató Intézet (KIER) kutatói 26,7 százalékos hatásfokú világrekordot értek el ebben a kategóriában. A németországi Fraunhofer ISE által hitelesített eredmény új csúcsot jelent az egy négyzetcentiméternél kisebb felületű cellák között.

„Olyan interfész anyagokat és feldolgozási technikákat dolgoztunk ki, amelyek minimalizálják a perovszkit réteg sérülését. A felső átlátszó elektróda és a töltőtranszport réteg szerkezetét is optimalizáltuk, csökkentve a káros fényelnyelést és minimalizálva az áramveszteséget” – írja közleményben a kutatócsoport.

Inyoung Jeong, a KIER vezető kutatója szerint az eredmény azért jelentős, mert a két réteg integrálása közben fellépő veszteségek mérséklésével egyszerre javítja a hatékonyságot és a stabilitást. A technológia elterjedése előtt azonban komoly akadályok állnak. A mostani rekordot egy négyzetcentiméternél kisebb felületen érték el, a nagyobb aktív területre való skálázás pedig továbbra is nehéz feladat.

Emellett a perovszkit rendkívül érzékeny a hőingadozásra, a nedvességre és az UV-sugárzásra, ami az űrbeli felhasználásnál közvetlen kockázatot jelent. A panelek alsó rétegéhez nélkülözhetetlen indium és gallium ráadásul szűkös és drága nyersanyag, ami megnehezíti a gazdaságos tömeggyártást.

Az űripari cégek a magas szállítási költségek miatt régóta próbálták leváltani a méregdrága és nehéz napelemeket. A vékonyfilmes kategória korábbi világrekordját tavaly nyáron a Szöuli Nemzeti Egyetem és a KIST kutatói állították fel 26,3 százalékos értékkel. A mostani fejlesztés ezt múlta felül azzal, hogy sikerült kiküszöbölni a korábbi kísérleteknél fellépő felesleges belső fényelnyelést.

Gábor János, NEW technology

The post Ennyire vékony napelem még sohasem volt ennyire hatékony – az űrben is működhet appeared first on NEW technology.

Atomreaktorral hajtott óriás konténerszállító hajók szelhetik át az Atlanti-óceánt a jövőben, ha megvalósul az a terv, amelyen mostantól a világ legnagyobb logisztikai és tengerészeti szereplői dolgoznak együtt. A dán A.P. Moller – Maersk és a brit Lloyd’s Register e hónap elején bejelentett, Pink Corridor névre keresztelt projektjében részt vesz az angliai Felixstowe és az amerikai Charleston kikötő is. A partnerek egy – egyelőre – elméleti, atommeghajtású konténerhajó működését modellezik a két kikötő közötti transzatlanti útvonalon.

A vizsgálat a logisztikai, biztonsági és védelmi követelményekre fókuszál, hogy megalapozza a technológia jövőbeli szabályozását.

„A Pink Corridor fontos lépés a nukleáris technológia kereskedelmi hajózásban történő alkalmazása felé” – nyilatkozta a Lloyd’s Register konténerhajózási szegmensigazgatója. Nick Gross hozzátette: a partnerség a hajózás, a kikötők és a hajóosztályozás vezető szereplőit fogja össze, ami jól tükrözi a technológia iránt növekvő érdeklődést.

A nukleáris meghajtású kereskedelmi hajók előtt mindazonáltal komoly jogi és biztonsági akadályok állnak.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet vonatkozó kódexe 1981-es, szóval nem igazán illeszkedik a modern reaktortípusokhoz, és a nemzeti nukleáris hatóságok, valamint a tengerészeti szervezetek elvárásai sincsenek megfelelően összehangolva. Emellett a hagyományos hajózási biztosítók jelenleg kizárják a nukleáris kockázatokat a fedezetből, így a polgári felelősségvállalás és az esetleges kártérítési összegek kezelése sem egyértelmű.

A sűrűn lakott part menti övezetekben működő kikötők védelme szintén kiemelt feladat. A szakembereknek meg kell oldaniuk a hajók kiberbiztonsági védelmét, a sugárvédelmi intézkedéseket és az azonnali vészhelyzeti elhárítási protokollokat is.

A kétoldalú tengeri nukleáris folyosó vizsgálatát az USA és az Egyesült Királyság kormánya 2025-ben rögzítette. A Lloyd’s Register és a brit Core Power ezt a lépést jócskán megelőzve, még 2024 augusztusában indított elvi szabályozási tanulmányt a negyedik generációs reaktorral felszerelt konténerszállító hajók kikötői műveleteiről, amelyhez később a Maersk is csatlakozott. Bár a kereskedelmi hajózásban ma szinte kizárólag hagyományos üzemanyagot használnak, a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentésére keresett megoldások miatt újra előtérbe került a nukleáris meghajtás.

Gábor János, NEW technology

The post Készül a transzatlanti konténerszállító atomhajó terve – A Maersk is beszállt appeared first on NEW technology.

A tengeri hajózás évszázadokon át a szél erejére támaszkodott, a modern kereskedelmi teherhajókra azonban nem lehet pusztán a hagyományos vitorlákat visszaszerelni. A fedélzetre utólag épített, nagy méretű szerkezetek komoly fejtörést okoznának a kikötőkben: akadályozzák a daruzást, a hidak alatt sem feltétlenül férnek el, és ha nincsenek közvetlenül összekötve a motorral vagy az útvonaltervező rendszerrel, a várt üzemanyag-megtakarítás is elmarad. Ezt a működési és műszaki problémát akarja felszámolni egy norvég konzorcium, amely szerdán indította el a WINTEGRATE nevű kutatás-fejlesztési projektet – közölte az egyik résztvevő, a Kongsberg Maritime.

A hároméves program a norvég állami Green Platform programból legfeljebb 68 millió norvég korona (kb. 2,33 milliárd forint) támogatást kap. A projektet vezető Kongsberg Maritime, valamint a kutatóintézetek és hajózási társaságok nem új típusú vitorlákat akarnak kitalálni, hanem a már meglévő szélrásegítő technológiákat hangolják össze a hajók hajtási, energiagazdálkodási és vezérlési rendszereivel.

A szélrásegítő rendszerek az eddigi tapasztalatok szerint 5–25 százalékos üzemanyag-megtakarítást realizálnak, de a valós eredmény sokszor elmarad a várakozásoktól, főleg ha a szerkezetek nem kapnak valós idejű adatokat a motor fordulatszámáról és az időjárási viszonyokról.

A merev szárnyak és a forgó hengerek emellett megváltoztatják a hajók súlypontját, extra terhelést rónak a hajótestre, a kikötőkben pedig ütközhetnek a rakodódarukkal.

A kereskedelmi hajókon alkalmazott széltechnológia éppen ezért nem hagyományos vászonvitorlákra épül. A mérnökök főként a Magnus-hatást kihasználó, függőlegesen forgó Flettner-rotorokkal vagy a repülőgépszárnyakhoz hasonló szívószárnyakkal igyekeznek közvetlen vonóerőt teremteni, ezzel alaposan lecsökkentve a hajómotor terhelését.

A hajózási társaságokat az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi előírásai űzik a szélenergia sürgős bevetése felé.

Az EU még 2024 elején terjesztette ki a tengeri fuvarozásra a kibocsátáskereskedelmi rendszerét, 2025-től pedig kötelezővé tette a fedélzeten felhasznált energia üvegházhatásúgáz-intenzitásának fokozatos lefaragását. A szabályozási nyomás mellett a tengeri minősítő társaság, a DNV külön biztonsági és üzemeltetési szabványokat dolgozott ki a szélrásegítő rendszerekre. A technológia működőképességét a korábbi tesztek – például a Pyxis Ocean teherhajó 32 százalékos energiamegtakarítást elérő útja – már bizonyították, ám ezek a próbautak az automatizáció és a rendszerintegráció hiányosságaira is rávilágítottak.

Gábor János, NEW technology

The post Nem vitorla, hanem forgó turbina: szélenergia támogatja a jövő teherhajóit appeared first on NEW technology.

Európa megépíti és a Holdra küldi az öreg kontinensen zajló űrkutatás történetének legelső saját holdjáróját. Az ambiciózus és rendkívül drága projekt sorsa érdekes módon egy olyan cég kezébe kerül, amelynek az elmúlt három évben két űreszköze is a Hold felszínébe csapódott.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a japán ispace luxemburgi leányvállalata a hónap elején írta alá Koppenhágában a MAGPIE névre keresztelt holdmisszió megvalósításáról szóló szerződést, amelynek értéke 65 millió euró (23,9 milliárd forint). A program célja az égitest déli sarkvidékén található erőforrások, elsősorban a vízjég és egyéb illékony anyagok feltérképezése.

A kráterek állandóan árnyékos részein megmaradt jégkészlet alapvető fontosságú a jövőbeli bázisok ivóvízellátásához és a rakéta-üzemanyag helyszíni előállításához.

Az ESA járműve a tervek szerint nagyjából tíz földi napon át működik majd a felszínen, ahol fúrásokat végez és elemzi is a mintákat. A fedélzeti műszerek és alrendszerek fejlesztésében német, brit, norvég és cseh intézetek vesznek részt.

A program egyik főszereplője, az ispace hordoz némi kockázatot, hiszen az űreszköz szállítására frissen szerződött magáncég eddigi mindkét holdi küldetése kudarccal zárult. Az ispace 2023 áprilisában próbálta meg végrehajtani a világ első magánfinanszírozású holdraszállását, ám a felszín elérése előtt megszakadt a kapcsolat a Mission 1 leszállóegységgel, amely a számítások szerint a Holdba csapódott. Az ESA 2025 júniusában kötötte meg a MAGPIE előkészítő fázisáról szóló szerződést, mire három nappal később a vállalat második leszállóegysége, a Mission 2 is a Hold felszínére zuhant landolás közben. Az űrügynökség ennek ellenére a luxemburgi leányvállalatnak ítélte oda a teljes kivitelezési szerződést – erről először itt írtunk –, és most meg is erősítették a tervet.

Daniel Neuenschwander, az ESA emberi és robotikai kutatásaiért felelős igazgatója szerint „a Hold déli sarka a jövőbeli kutatás kulcsfontosságú célpontja. Mint az ESA első holdjárója, a MAGPIE az európai szakértelmet és a JAXA-val való partnerségünk révén a nemzetközi együttműködést ötvözi” – hangsúlyozta közleményben. Julien-Alexandre Lamamy, az ispace európai leányvállalatának vezérigazgatója hozzátette: a MAGPIE azt a tudományos mélységet, mérnöki képességet és kereskedelmi agilitást hozza össze, amelyre Európának szüksége van ahhoz, hogy tartós szerepet építsen ki a holdkutatásban.

Az európai rovert a tervek szerint 2029-ben juttatják el az égitestre az ispace Mission 4 leszállóegységével.

Gábor János, NEW technology

The post Két holdjárója is lezuhant, mégis ezzel a japán céggel küldi fel első roverjét az ESA appeared first on NEW technology.

A robotika és az AI nukleáris leszerelésben és fúziós munkákban való alkalmazását támogató brit szervezet, a RAICo mérnökei olyan digitálisiker-technológiát fejlesztettek ki, amely valós időben avatkozik be a robotkarok vezérlésébe. A rendszer célja a bonyolult távirányítású eszközök kezelésének egyszerűsítése és a betanítási folyamat érdemi lerövidítése.

A megoldást egy olyan elszigetelt, vastag betonfalakkal és ólomüvegekkel védett kamrában tették próbára, amelyben tonnás fémroncsok és erősen sugárzó fűtőelem-maradványok hevernek. Az emberi jelenlét egy ilyen helyszínen kizárt, ezért a munkát távolról irányított robotkarok végzik. Amikor a kezelő meghúzza az irányítókart, a robot azonnal reagál, de a mozdulat mégsem teljesen az övé: egy láthatatlan virtuális védőháló simítja ki az apró pontatlanságokat, és megállítja a szerkezetet, mielőtt egy rossz mozdulattal veszélyes alkatrésznek ütközne.

A technológia gyakorlati hasznát Nagy-Britanniában, Oldbury leállított atomerőművében tesztelték, ahol a fűtőelem-törmelékek mozgatását vizsgálták távirányítású robotkarokkal. A brit kormány oldala szerint a 3D-s vizualizációt és a haptikus vezérlést azért integrálják, hogy pontosabb legyen a teleoperáció.

A nukleáris létesítmények leszerelése a világ legveszélyesebb és legköltségesebb ipari feladatai közé tartozik. A szakembereknek sokszor milliméteres pontossággal kell darabolniuk, válogatniuk és konténerekbe tenniük a veszélyes anyagokat. A helyszíni próba a magas sugárzás és a hibák súlyos következményei miatt lehetetlen. A virtuális másolat viszont valós időben közvetíti a fizikai erőhatásokat a kezelő eszközére, miközben folyamatosan ellenőrzi a környezetet. Érdemes hozzátenni, hogy a kezelők kiképzését is alaposan lerövidíti. A RAICo azt állítja, hogy egy másik telephelyen tapasztaltak alapján az új operátoroknak átlagosan három napra van szükségük egy négylábú robot alapvető kezelésének elsajátításához, míg a magabiztos, önálló munkavégzéshez szükséges rutin megszerzése akár két hetet is igénybe vehet.

A virtuális tréning viszont csökkenti a betanítás idejét, és mérsékli a kockázatot.

A távoli mozgatás megkönnyítése mellett egy másik, 9,5 millió fontos (közel 4,1 milliárd forintos) projekt is indult az önműködő szortírozás és szétválasztás tesztelésére. Ez a rendszer képes önállóan azonosítani és szétválogatni a különböző radioaktív hulladékfajtákat.

A technológia tesztelése 2027-ben a helyszínen folytatódik, a kísérleti eredmények alapján pedig a robotok a jövőben még több kockázatos emberi feladatot vehetnek át.

A digitális ikrek ipari alkalmazása a hazai nukleáris hulladéktárolásban és a tervezett leszerelési munkákban is fontos hivatkozási ponttá válhat. A teleoperáció fejlődése felgyorsítja a veszélyes terek megtisztítását. Ahol a kezelő és a digitális iker közvetlen kapcsolatban dolgozik együtt a robotkarral, ott egyre több feladat a biztonságos vezérlőtermekbe kerülhet.

Gábor János, NEW technology

The post Digitális ikerrel védenék ki a hibákat a sugárzó romok között dolgozó robotoknál appeared first on NEW technology.

Négy, eddig különálló automatizálási üzletágat gyúr egyetlen gigantikus szervezetbe a Siemens, hogy megerősítse automatizálással foglalkozó üzletágait, valamint közös ernyő alá rendezze a szoftveres és AI-alapú megoldásait. A német technológiai óriásvállalat október 1-jével vonja össze az ügyfélszolgálati, a gyárautomatizálási, a hajtástechnikai és a folyamatautomatizálási részlegét az új, Automatizálás elnevezésű szervezetbe.

A cég közölte továbbá, hogy az újonnan létrehozott egység élére Rainer Brehmet (képünkön) nevezték ki elnöknek, aki közvetlenül Cedrik Neikének, a Siemens igazgatósági tagjának és a Digitális Iparágak vezérigazgatójának felel. Ez a lépés része a társaság Egy Technológiai Vállalat nevű stratégiájának, amellyel a szoftveres és mesterségesintelligencia-megoldásokat hangolják össze a hardveres gyártástechnikával.

„Az ipar jövője az automatizálás, a szoftver és a mesterséges intelligencia metszéspontján található, ami gyorsabb innovációt, nagyobb skálázhatóságot és testreszabottabb ügyfélmegoldásokat tesz lehetővé” – érvelt az új egység létrehozása mellett Neike.

„A mesterséges intelligencia átalakítja az ipart, ezért egy erős automatizálási partner fontosabb, mint valaha. Közös célunk, hogy formáljuk az ipar következő korszakát, és előmozdítsuk a mesterséges intelligenciával támogatott autonóm termelést, segítve ügyfeleinket abban, hogy rugalmasabbá, produktívabbá és versenyképesebbé váljanak” – nyilatkozta Brehm.

A Siemens vezetése 2025 novemberében hirdette meg az új stratégiát azzal a céllal, hogy 2030-ig megduplázza a digitális bevételeit. Ennek keretében három év alatt egymilliárd eurót (mintegy 367 milliárd forintot) fordítanak a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásainak felfuttatására. A cégcsoport a 2025-ös pénzügyi évben egyébként 78,9 milliárd eurós (közel 29 billió forintos) árbevétel mellett 10,4 milliárd euró (több mint 3,8 billió forint) nettó nyereséget ért el.

A most elnökké kinevezett Brehm eddig a Digitális Iparágak automatizálási üzletágának operatív vezetőjeként és technológiai igazgatójaként már irányította a szoftveralapú technológiák és az ipari mesterséges intelligencia fejlesztését, korábban pedig a gyárautomatizálási divízió vezérigazgatói posztját töltötte be.

Gábor János, NEW technology

The post Óriási átszervezés előtt a Siemens: közös szervezetbe vonják össze az automatizálást – ő az új elnök appeared first on NEW technology.

Miután vasárnaponként leintik a Forma-1-es futamot, a mérnököknek csupán néhány napjuk marad arra, hogy áttervezzék a több ezer egyedi alkatrészből álló versenyautót, majd felkészítsék a következő hétvégére, és megelőzzék a riválisokat. A modern autósportban a győzelem és a dobogó legfelső foka már legalább annyira múlik a precíz digitális mérnöki munkán, mint a puszta sebességen – osztotta meg a The Engineernek írt cikkében a Siemens Digital Industries Software autóipari és közlekedési üzletágának globális vezetője. Royston Jones szerint a mérnökök mára az adatgyűjtés mestereivé váltak:

a szélcsatornától a pályáig minden pillanat olyan összefüggéseket rejt, amelyeket az ipari mesterséges intelligencia segítségével tesznek láthatóvá és azonnal használhatóvá a csapatok számára.

A siker egyik kulcsa a digitális iker, vagyis a fizikai versenyautó számítógépes mása, amely összeköti a virtuális modellt a valós járművel. Ez nem egy egyszerű látványterv, hanem olyan rendszer, amely folyamatos adatkapcsolatban áll a pályán száguldó autóval. A technológia alkalmazása körül ugyanakkor komoly szakmai vita zajlik. Sokan vitatják, hogy a csapatok valódi digitális ikret használnak-e kétirányú, valós idejű szinkronizációval, vagy csupán egyirányú „digitális árnyékot”, amely jelentős számítási kapacitást igényel, és lassabban reagálhat a változásokra.

A Forma–1 szigorú költségplafonja és a szélcsatornatesztek korlátozása szintén rákényszeríti az istállókat a digitális módszerekre.

A legnagyobb kockázatot a korreláció hiánya jelenti: ha a digitális modell számításai nem egyeznek a valós pályán mért fizikai adatokkal, a csapatok jelentős pénzt és időt veszíthetnek a félresikerült fejlesztésekkel. Mivel a szoftvereket és a felhőinfrastruktúrát külső beszállítók hozzák, az iparági szereplők szerint az érzékeny aerodinamikai adatok és a szellemi tulajdon védelme gyakori feszültségforrás a partnerek között. A technológia terjedését pedig a fizikai tesztelések drasztikus korlátozása indította el az elmúlt évek során.

„Ha az első futamon a leggyorsabb idővel kvalifikáló autót változatlan formában indítanád az utolsó versenyre, az lenne a leglassabb” – vázolta az egyetlen idény alatt elérhető eredményeket – egyben a folyamatos fejlesztési kényszert – Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

És miért fontos ez az eszeveszett tempó az autóiparban és a világpiaci értékesítésben? A General Motors például éppen idén nyáron áradozott a digitális technológia előnyeiről, és elárulta, hogy Forma-1-es istállónál begyűjtött adatok virtuális integrációja révén gyakorlatilag havonta emeli át a motorsportban szerzett tapasztalatokat a szériamodellek fejlesztésébe.

Gábor János, NEW technology

The post Hogy jön össze a futamgyőzelem pár nap fejlesztéssel? Mérnöki bravúrok a Forma-1 mögött appeared first on NEW technology.

Egy apró, mindössze rizsszem méretű eszköz lehet a jövő nagy sebességű kommunikációs hálózatainak alapköve. A Loughborough Egyetem fizikusai egy nemzetközi csapattal együttműködve mutattak be egy olyan technológiát, amely képes precízen felépített fényspektrumot előállítani, majd a 6G hálózatokhoz elengedhetetlen milliméteres hullámokká alakítani. A Nature Communicationsben publikált tanulmány rávilágít, hogy ez a technológia a kommunikáción túl a csillagászatban és a kvantumfizikában is új kapukat nyithat.

A modern adatforgalom iránti igény folyamatosan nő, a jelenlegi infrastruktúra pedig hamarosan eléri kapacitásai felső határát.

A megoldást a milliméteres hullámok jelentik, amelyek a korábbiaknál jóval nagyobb sávszélességet biztosítanak. Előállításuk azonban komoly technikai nehézségekbe ütközött, mivel a stabilitás és a pontosság fenntartása rendkívül bonyolult feladat. A kutatócsoport ún. „mikrofésűt” használt arra, hogy speciális antenna segítségével hozza létre a szükséges frekvenciákat.

A korábbi megoldásokkal ellentétben a brit vezetésű projekt egyszerre több, pontosan meghatározott közökkel elválasztott hullámfrekvenciát képes generálni. Ehhez a chipalapú mikrorezonátort egy nagyobb optikai szálhurokkal kombinálták, hogy a lézerfény folyamatos keringésbe lendüljön.

A rendszer különlegessége a reziliencia: a kísérletek során a berendezés mellett ugráló emberek okozta rezgések sem tudták megzavarni a mikrofésű stabilitását.

A kutatás során bebizonyították, hogy a mikrofésűn belül az egyes frekvenciák erőssége szabályozható, miközben a jelek megőrzik a tisztaságukat. Ez a fajta kontroll pedig elengedhetetlen a későbbi ipari és tudományos alkalmazásokhoz.

A technológia jelentősége messze túlmutat a gyorsabb interneten. A milliméteres hullámok alkalmazhatók radarrendszerekben, anyagok szerkezetét vizsgáló spektroszkópiában és a világegyetem távoli pontjait figyelő csillagászati műszerekben, de a rendszer által biztosított rendkívüli precizitás kritikus fontosságú lehet a felemelkedőben lévő kvantumtechnológiák számára is.

Gábor János, NEW technology

The post Rizsszemnyi találmány hozhatja el a szupergyors 6G-korszakot appeared first on NEW technology.

Elhanyagolható kapacitásvesztés mellett több mint 9315 töltési ciklust bírt ki az amerikai Pure Lithium lítiumfém-akkumulátora, és a cellák jelenleg is működnek a laboratóriumban – írja a vállalat Business Wire-on megjelent közleményben. Saját bevallásuk szerint a „fejlett anód” névre keresztelt technológiával elért eredmény jóval meghaladja bármely kereskedelmi forgalomban kapható lítiumion-akkumulátor jellemzően 250 és 2000 közötti ciklusszámát, sőt, egyetlen más fejlesztés alatt álló lítiumfém-akkumulátor sem ért el hasonló eredményt ilyen feltételek mellett.

A teszteket teljes, 100 százalékos kisütési mélység és 1C–1C töltési és kisütési ráta mellett végezték.

Emilie Bodoin, a társaság alapító-vezérigazgatója úgy véli, a több mint 9315 ciklus elérése azt jelzi, hogy a lítiumfém-akkumulátor végre készen áll a hálózati energiatárolás, az adatközpontok és az elektromos járművek piacának kiszolgálására.

Az igazi csáberőt pedig az jelentheti, hogy az új eszköz ciklusélettartama akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket.

E bejelentés körül viszont maradnak nyitott kérdések: a közölt adatok kizárólag a cég saját laboratóriumából származnak, és azokat egyelőre nem erősítette meg egyetlen független fél sem. Bár a töltési rátát és a kisütési mélységet nyilvánosságra hozták, a közlemény nem tér ki a cellák pontos kapacitására, a katód kémiai összetételére és arra sem, mekkora külső nyomás alatt tartották a cellákat a mérések során.

A közlemény lábjegyzetében ugyanakkor elismerik, hogy a tesztek elején mértek nagyobb ingadozásokat, de azokat a korábbi bostoni laboratóriumuk hőmérséklet-szabályozási hiányosságai és többszöri áramszünetek okozták.

A lítiumfémanód az energiatárolás egyik legnagyobb ígérete, mivel a lítium a legkönnyebb fém, energiasűrűsége pedig tízszerese a hagyományos akkumulátorokban használt grafiténak. A grafit lítiumfémre cserélésével megduplázható az akkumulátorok energiasűrűsége, miközben a súlyuk és az előállítási költségük is csökkenhet. A technológia elterjedésének eddig éppen a rövid élettartam, vagyis az alacsony ciklusszám szabott gátat.

Gábor János, NEW technology

The post Több mint 9300 töltési ciklust bírt ki egy új lítiumfém-akkumulátor appeared first on NEW technology.

Hatalmas, nyitott medencékkel és genetikailag módosított tengeri baktériumokkal kötnék meg a levegőben lévő szén-dioxidot a Harvard és a Stanford Egyetem kutatói. A szakemberek olyan eljárást fejlesztettek ki, amely az óceán vizével és szilikátásványokkal gyorsítja fel a Föld természetes szénelnyelő folyamatait. A kutatók szerint a módszer kockázatmentesen alkalmazható a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A koncepcióhoz a természetből vették a mintát: az olivin nevű zöld szilikátásvány vízzel és levegővel érintkezve lassan feloldódik, miközben a vízben lévő szén-dioxidot bikarbonáttá alakítja. A folyamat során azonban a kőzetből kioldódó vas oxidálódik, és rozsdaréteget képez az ásvány felületén, ami leállítja a további oldódást és a szén megkötését is. Bizonyos tengeri baktériumok képesek eltávolítani ezt a bevonatot ún. sziderofór molekulákkal, de a vad típusok azonnal leállnak a termeléssel, amint a növekedésükhöz elegendő vashoz jutnak.

A Harvard Egyetem Wyss Intézete, a Harvard Orvostudományi Kara és a Stanford kutatócsoportja ezért egy elterjedt tengeri baktérium, az Alteromonas macleodii genetikáját módosítva érte el, hogy az egysejtű mindig termeljen sziderofórokat. „Lényegében leválasztottuk a sziderofór-termelést a környezeti vasról” – magyarázta az EurekAlerten megjelent közleményben Neil Dalvie, a kutatás vezető szerzője.

A bostoni kikötőből származó nyers tengervízzel és olivinhomokkal végzett tesztek során a mikrobák 2,6-szorosára gyorsították a kőzet oldódását, és ez az apró rendszer naponta 0,5 gramm szén-dioxidot nyelt el a levegőből.

A kutatók elképzelése szerint az eljárást a jövőben szennyvíztisztítókhoz hasonló, nagy medencékben lehetne alkalmazni, ahol a kezeletlen tengervíz átfolyatása után a megkötött szén-dioxidot tartalmazó, lúgosabb vizet visszavezetnék az óceánba. Pamela Silver, a Wyss Intézet törzstagja szerint könnyen alkalmazható, kockázatmentes környezetmérnöki stratégiáról van szó, amely valódi dekarbonizációs eredményeket hozhat. A szakértők egy része viszont óvatosabb: a kőzet feloldódása során nikkel és króm is kerülhet a vízbe, ami veszélyeztetheti a tengeri élővilágot, a genetikailag módosított mikrobák nyílt vízi alkalmazása pedig szigorú hatósági engedélyezéshez kötött.

Az óceán lúgosítása és a kőzetmállás felgyorsítása körül évek óta éles szakmai vita zajlik a kioldódó nehézfémek kockázatai miatt, ráadásul a korábbi kísérletekben a természetes baktériumok csak minimális gyorsulást tudtak elérni. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, honnan lehetne gazdaságosan beszerezni a szilikátásványokat, és kinyerhetők-e értékes fémek a folyamat során.

Gábor János, NEW technology

The post Génmódosított tengeri baktérium kötheti meg a légköri szén-dioxidot appeared first on NEW technology.

A Tiangong Ultra nevű humanoid robot 8,64 másodperces eredménnyel állított fel új világcsúcsot a Pekingben augusztus utolsó heteiben rendezett 2. Humanoid Robotok Világjátékán (WHRG), kvázi a világ eddigi egyetlen robotolimpiáján, ahol a gépek a humán sportolók teljesítőképességének határait ostromolják, sőt, át is lépik azt.

Persze joggal legyintünk rá, hogy egy robot gyorsabban fut a leggyorsabb embernél is (hiszen biciklivel tekerve se érnénk el soha egy személyautó végsebességét), de az űripar vagy a koncepciójárművek esetében sem az a legfontosabb a világ számára, hogy mire képes az adott technológia, hanem az, hogy idővel mi költözik át belőle az ipari vagy akár hétköznapi alkalmazásainkba.

Ilyen megvilágításban máris érdekesebb, hogy a humanoid gépek a futópályán állva hagynák a történelem leggyorsabb futóit is.

A Tiangong Ultra nem csupán győzött, hanem olyan sebességtartományba lépett, amely korábban elképzelhetetlen volt a mechanikus szerkezetek számára. A kínai X-Humanoid fejlesztése az ötnapos esemény zárónapján, a nagycsoportos döntőben mutatta meg, mire képes a legmodernebb algoritmus és hardver párosítása.

A döntő futamban elért 8,64 másodperces időeredmény új versenyrekordot jelent, amely közel egy másodperccel gyorsabb Usain Bolt 9,58 másodperces világcsúcsánál.

Bár a gépi és az emberi teljesítmény élettani okokból közvetlenül nem összehasonlítható, a Tiangong Ultra fejlődése így is látványos. A humanoid robot már a finálé előtt is kimagaslóan teljesített – írja az Interesting Engineering: a vigaszágon futott 8,86 másodperces idejéből további 0,22 másodpercet faragott le a mindent eldöntő versenyre. A mezőnyben nem ez a gép volt az egyetlen, amely átlépte az emberi teljesítőképesség határait: legszorosabb riválisa, a Honor által fejlesztett Lightning egy korábbi pekingi teszten 9,32 másodperc alatt teljesítette a 100 métert, miközben 52,2 km/órás csúcssebességet ért el.

Ezek a teljesítmények jelentős ugrást mutatnak az előző évi WHRG-hez képest, amelyen a leggyorsabb 100 méteres idő még 12 másodperc felett volt. A fejlődés jól szemlélteti, hogy milyen rohamléptekben javult a robotok mobilitása.

A látványos sportteljesítmények mögött komoly mérnöki tesztelés áll. A játékok elsődleges célja, hogy a fejlesztők számára kiderüljön, miként teljesítenek a gépek extrém terhelés alatt. Az atlétikai számok például rávilágítanak az ízületi vezérlés, az energiagazdálkodás, az érzékelés, valamint a mozgást összehangoló szoftverek legkisebb hiányosságaira is.

Gábor János, NEW technology

The post Világrekordot futott száz méteren a humanoid, folyamatosan javul a robotolimpián appeared first on NEW technology.

A globális gazdaság hullámzása és a piaci bizonytalanságok ellenére a mérnöki, építészeti és tanácsadó szektor szereplői meglepően optimistán tekintenek a jövőbe. A szektor vállalkozásainak több mint háromnegyede a nyereség emelkedésével számol 2026-ban, minden ötödik cég pedig kifejezetten dinamikus, 10 százalékot meghaladó javulást prognosztizál. Ez az önbizalom azonban nem a piaci bőségnek, sokkal inkább egy kényszerű, de tudatos belső stratégiaváltásnak köszönhető: a cégek felhagytak a növekedés hajszolásával, és a szigorú költséggazdálkodás felé fordultak – állapítja meg a Deltek idei piacelemző riportja.

A korábbi évek gyakorlatával szemben a vállalkozások már nem a bevételek mindenáron való növelésétől várják a pénzügyi stabilitást.

A vezetők 34 százaléka a beszerzési kontroll szigorítását és a jóváhagyási folyamatok optimalizálását jelölte meg a jövedelmezőség legfőbb zálogaként. Ez a szemléletváltás a technológiai beruházásokban is tükröződik, bár a gyakorlati megvalósítás még várat magára.

Miközben a döntéshozók 91 százaléka alapvetőnek tartja a mesterséges intelligenciát a hosszú távú sikerhez, a többség egyelőre nem tapasztalt mérhető termelékenységjavulást az AI alkalmazásától.

A kutatás rávilágított egy komoly strukturális ellentmondásra is: bár a cégvezetők zöme elégedett az üzemi eredmény követésével, csupán 22 százalékuk használ a teljes működést lefedő, integrált projektmenedzsment-rendszert. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai döntések jelentős részét továbbra is manuálisan összeállított vagy töredékes adatsorok alapján hozzák meg, ami növeli a hibalehetőségeket.

A modern vállalatvezetésben a pénzügyi igazgatói szerepkör közben túllépett a hagyományos könyvelési és beszámolási feladatokon. A vezetők ma már közvetlenül felügyelik a technológiai fejlesztéseket és a kiberbiztonsági stratégiákat is. Utóbbi terület kritikus jelentőségű lett, hiszen a megkérdezett cégek 66 százalékát érte kibertámadás az elmúlt három év során, és az incidensek közel felénél ez közvetlen anyagi veszteséggel járt.

A januárban végzett online felmérés során az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 375 felsővezető, köztük vezérigazgatók és pénzügyi döntéshozók véleményét kérdezték meg a most közzétett kutatási eredményekhez.

Gábor János, NEW technology

The post Növekedés helyett szigorú költségkontroll – Így reagálnak a cégek a bizonytalanságra appeared first on NEW technology.

Az utóbbi évek szórakoztatóelektronikai vásárain jellemzően az okostévék és az önvezető autók voltak a standok sztárjai, de idén várhatóan nagyot fordul a világ, és inkább a humanoid robotok kerülnek reflektorfénybe. Erre utal legalábbis a szeptember első hetében induló IFA, amelynek programját leuralta a fizikai mesterséges intelligencia. A kiállítás leglátványosabb programja várhatóan a „Robots on the Runway” lesz, hiszen a technológiai seregszemlét divatbemutatóval ötvözik, olyan gyártók részvételével, mint az Agibot, az Unitree, az EngineAI vagy a Dobot Robot.

Az IFA hivatalos programja alapján a mesterséges intelligencia a humanoidokon túl szinte minden más fogyasztói kategóriába is beköltözik a berlini expón. A kijelzőknél az új generációs, rendkívül alacsony fogyasztású színes elektronikus tinta technológia hódít, miközben a közösségi finanszírozással induló okos képkeretek, mint a Fraimic vagy az Inkanva, közvetlenül a falon jelenítik meg a mesterséges intelligencia által alkotott képeket.

A látványos bemutatók ellenére a technológia elterjedése előtt komoly akadályok állnak. Jensen Huang, az NVIDIA alapító-vezérigazgatója szerint „a humanoid robotok a világ legnagyobb iparágaiba hozzák el a fizikai AI-t, ezzel több trillió dolláros gazdasági lehetőséget nyitnak”, ám a hardveres háttér még nem áll készen a tömeggyártásra. Az eeNews emlékezet: az NVIDIA alig pár hete mutatta be a robotok agyaként szolgáló Jetson Orin Nano 2 processzort, a fejlesztői készletek és a chipek viszont leghamarabb csak a jövő év első felében kerülnek piacra.

A gépeknek ráadásul azonnal, helyben kell meghozniuk a biztonsági döntéseket, így a gyártók nem támaszkodhatnak a távoli szerverekre.

Hasonló vitákat váltanak ki a kiállítás sztárjaiként fellépő cégek bejelentései is. Ezek közül is az egyik legvadabb nyilatkozat a német NEURA Robotics alapítójához kötődik. David Reger azt állítja, a cége több mint egymilliárd dolláros (315 milliárd forintos) megrendelésállománnyal rendelkezik humanoid robotokra. Az iparági szereplők viszont kételkednek, mondván, nem tudni, hogy a hivatkozott összeg ténylegesen aláírt szerződéseket vagy csupán előzetes szándéknyilatkozatokat takar-e.

A NEURA mindenesetre agresszív felvásárlásokkal alapozta meg az IFA-n várható bemutatóját, hiszen augusztusban megszerezte a Bosch Rexroth autonóm járműves üzletágát, majd átvette az ADLATUS Robotics takarítórobot-gyártót is – mindezt alig két hónappal azután, hogy végrehajtott egy 1,4 milliárd dolláros (mintegy 441 milliárd forintos) tőkebevonást, amelyet nem mellesleg egy Qualcomm-mal kötött egyezség előzött meg, robotikai processzorok beépítésére. Elég esélyes, hogy ez a cég vonja magára a legtöbb figyelmet az idei IFA-n.

Gábor János, NEW technology

The post Humanoid robotok divatbemutatójával nyit az egyik legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásár appeared first on NEW technology.

A fukusimai reaktorbaleset 15 éves évfordulója kapcsán indult kutatás augusztus végén közzétett eredményei szerint a Tokyo Electric Power Company Holdings (Tepco) által üzemeltetett atomerőműben a romeltakarítás kezdete óta összesen 53 145 dolgozó kapott az évi 5 millisievertes határértéket meghaladó sugárterhelést. Ez a szint nem csupán egészségügyi mutató, hanem jogi választóvonal is: döntő küszöbérték annak megállapításakor, hogy például a leukémiában megbetegedett dolgozók jogosultak-e munkahelyi balesetbiztosítás keretében benyújtott kártérítésre.

A legfrissebb adatok a 2026 márciusát megelőző másfél évtizedet ölelik fel. A számítások a Tepco sugárvédelmi jelentésein alapulnak, amelyeket a 2011-es hármas reaktorolvadás után nyújtottak be a Nukleáris Szabályozó Hatóságnak. A helyi egészségügyi minisztérium The Japan Timesban is közölt adataiból kitűnik, hogy 15 év alatt 17 megbetegedést ismertek el foglalkozási ártalomként a fukusimai dolgozók körében, vagyis a hatóságok csupán ennyi esetben állapították meg, hogy közvetlen okozati összefüggés van a daganatos elváltozás és a nukleáris baleset elhárítása során elszenvedett sugárterhelés között.

Mivel a fukusimai erőmű leszerelése várhatóan még 2041 és 2051 között is folytatódni fog, a magas sugárterhelés okozta foglalkozási megbetegedések száma a jövőben tovább emelkedhet.

A jelentések szerint a legkritikusabb időszak közvetlenül a katasztrófa utáni években volt. A 2010-es pénzügyi évben (ami ugye hónapokkal a reaktorbaleset után ért véget) még 403, aztán 2011-ben 205, míg 2012-ben már csak egy fő lépte át a súlyos, évi 50 millisievertes határt. Kedvező fejlemény, hogy 2013 óta ennyire extrém eseteket egyáltalán nem regisztráltak.

A baleset előtt a normál körülmények között dolgozó munkások felső dózishatára öt év alatt összesen 100, egy évben pedig legfeljebb 50 millisievert volt, és az egy főre jutó átlagos sugárdózis azóta folyamatosan csökken.

A 17 elismerten foglalkozási megbetegedés közül nyolc esetben leukémiát, két-két esetben pedig torok-, pajzsmirigy-, tüdő- és vastagbélrákot diagnosztizáltak az orvosok, és az érintettek közül legalább ketten már életüket vesztették. A sugárvédelmi jelentések arra is rávilágítanak, hogy a fukusimai dolgozók az átlagnál jelentősen nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen a terhelésük idén elérte a 20,97 sievertet, ami közel tízszerese a takahamai erőműben mért második legmagasabb értéknek (2,22 sievert).

Gábor János, NEW technology

The post A reaktorbalesetek valósága: 53 ezer fukusimai dolgozót ért kritikus sugárterhelés appeared first on NEW technology.

A tárgyak textúrájának és hőmérsékletének érzékelése az ép emberi szervezet számára természetes, a végtaghiánnyal élőknek azonban a legmodernebb protézisekkel is kihívást jelent a környezetből érkező fizikai visszacsatolás. A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatói erre a problémára fejlesztettek sci-fibe illő technológiát, amely a mesterséges végtagokat az emberi bőrhöz hasonló érzékenységgel ruházza fel. A Cell Reports Physical Science-ben publikált tanulmány szerint az új eszköz nem csupán a nyomást, de a hőmérsékletet is valósághűen képes továbbítani.

A tudósok egy speciális, többrétegű szenzormodult alkottak, amely a kereskedelmi forgalomban lévő okoskesztyűknél tízszer finomabb skálán dolgozik. A fejlesztés áthidalja azt a gyakori problémát, hogy a komplex érzékelőhálózatok lassítják az adatfeldolgozást, vagy nem követik a test egyedi formáit.

„A megközelítésünk demokratizálja az orvosi minőségű e-bőrök gyártását, és széles körű klinikai alkalmazások számára teszi elérhetővé a fejlett tapintással kapcsolatos visszacsatolást” – állítja Hongyi Shen, a tanulmány vezető szerzője.

A technológia egyik legfontosabb újdonsága a gyártási folyamat. A kutatók egy „szkennelés-modellezés-nyomtatás” elnevezésű módszert alkalmaztak, amellyel a szenzorokat közvetlenül a páciens protézisének egyedi geometriájához igazítják. Az így létrejött modulok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az építőkockák, így ragasztóanyag használata nélkül is stabil egységet alkotnak – sík és ívelt felületeken egyaránt.

A 3D nyomtatáson és lézervágáson alapuló eljárás jelentősen csökkenti a gyártási költségeket, miközben fenntartja a mechanikai megbízhatóságot és a kényelmet.

Bár a jelenlegi fejlesztés már precízen azonosítja a felületi textúrákat és az anyagok tulajdonságait, a WSU kutatói már a következő lépésen dolgoznak. A cél egy olyan teljes bionikus rendszer, amely nemcsak érzékeli a környezeti behatásokat, hanem azokat ingerekké alakítva közvetíti is a páciens idegrendszerének. Ez a haptikus stimuláció tenné lehetővé, hogy a felhasználó valós időben „érezze” a tárgyakat, ami alapvetően megkönnyítené a mindennapi feladatok elvégzését. A projekt a kutatók reményei szerint hamarosan klinikai fázisba léphet.

Gábor János, NEW technology

The post Új korszak jön a mozgássérültek gondozásában: okos e-bőr adhatja vissza a tapintás érzését appeared first on NEW technology.

A modern hadviselés és az űrkutatás határait ma már nemcsak a mérnöki zsenialitás szabja meg, hanem az alapanyagok tisztasága vagy speciális tulajdonságai. Ezen a területen ért el fontos áttörést a PyroGenesis, amely az ultramagas hőmérsékletű eljárások és a plazmatechnológia egyik legfontosabb piaci szereplőjének számít. A vállalat bejelentette: durva szemcsés titánport szállít egy neves amerikai kutatóintézetnek, amely az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a NASA támogatásával végez anyagkutatásokat.

A kutatóintézet a vállalat saját fejlesztésű, NexGen elnevezésű „plazma-atomizációs” eljárásával készült Ti64 titánporát vásárolta meg. Ez a 45 és 106 mikrométer közötti szemcseméretű anyag elengedhetetlen a sugaras olvasztáshoz, amelyet a repülőgépiparban és a gyógyászati segédeszközök gyártásánál használnak bonyolult, mégis rendkívül könnyű szerkezetek létrehozására.

A technológia különlegessége, hogy a plazma-atomizáció eljárását és magát a kifejezést is a PyroGenesis szabadalmaztatta, és a szakma már a fém 3D nyomtatás Szent Gráljaként tartja számon.

A titánt közben mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban kritikus fontosságú ásványkincsként kezelik. Kiváló szakítószilárdsága és korrózióállósága miatt nélkülözhetetlen az űrkutatás, a védelem, a hidrogéntechnológia és az elektromos járműgyártás területén.

A várható gazdasági adatok pedig jól igazolják a PyroGenesis törekvéseit: a titánporhoz kapcsolódó globális 3D nyomtatási piac mérete a becslések szerint a 2023-as 214 millió dollárról (kb. 66,4 milliárd forintról) 2032-re 1,4 milliárd dollárra (434 milliárd forintra) duzzad.

A vállalat tudatosan építette fel piaci pozícióit, a laboratóriumi mintáktól indulva a 100 kilogrammos tételeken át jutottak el a tonnás nagyságrendű kereskedelmi megrendelésekig. A jelenlegi megállapodás az első közvetlen üzlet az amerikai kutatóintézettel, amely már jelezte, hogy a közeljövőben további utánrendelésekre tarthat igényt a kritikus fontosságú anyagkutatások folytatásához.

Gábor János, NEW technology

The post Új technológiával készült titánpor jelent meg – precíziós fém 3D nyomtatására szánják appeared first on NEW technology.

Az új változatok egyetlen megoldásban egyesítik az energiaelosztást, a vezeték- és készülékvédelmet, valamint a diagnosztikát a modern gép- és berendezéskoncepciókhoz.

Az új MICO67-Standard-4.6 és MICO67-Standard-4.4 változatokkal a Murrelektronik tovább bővíti a decentralizált energiaelosztáshoz kínált portfólióját. A kompakt, IP67-es védettségű modulok egyetlen megoldásban ötvözik a 24 V DC energiaelosztást és az elektronikus vezeték-, illetve készülékvédelmet, így közvetlenül a terepen biztosítják a berendezést.

A MICO67 megbízhatóan védi a csatlakoztatott fogyasztókat a rövidzárlat és a túláram okozta károktól. Hiba fellépése esetén a modul célzottan lekapcsolja az érintett csatornát, még mielőtt a vezetékek vagy az eszközök megsérülhetnének. Ezzel párhuzamosan a beépített összáram-felügyelet folyamatosan ellenőrzi a teljes terhelést, és védi magát a modult is a túlterheléstől. Az elektronikus biztosítás és a közvetlenül a terepen történő áramelosztás kombinációja tökéletes alapot nyújt egy robusztus és rendkívül könnyen szervizelhető rendszerarchitektúrához.

A biztosítás kapcsolószekrényből a terepi szintre történő áthelyezésével jelentősen csökken a kábelezési munka. A rendszerek tervezői ezáltal plusz helyet nyernek a kapcsolószekrényben, és lényegesen rugalmasabban alakíthatják ki az energiaelosztást. A koncepció ráadásul lehetővé teszi a szabványoknak megfelelő keresztmetszet-csökkentést a terepen, amivel az anyagfelhasználás és a telepítési költségek egyaránt optimalizálhatók.

Az új változatokkal a Murrelektronik még nagyobb rugalmasságot biztosít a felhasználóknak rendszereik tervezése és méretezése során. Mindkét új modul négy biztosított kimenettel rendelkezik, és 24 V DC tápfeszültségre lett tervezve. A maximális összáram 16 A. A MICO67-Standard-4.6 változat M12 L-kódolású kimenetekkel van felszerelve, és csatornánként akár 6 A kimeneti áramot tesz lehetővé. A MICO67-Standard-4.4 változat M12 A-kódolású kimenetekkel van felszerelve, és csatornánként akár 4 A kimeneti áramot tesz lehetővé. Ezáltal a különböző teljesítményigényekhez mindig a megfelelő megoldások állnak rendelkezésre.

Kiemelt figyelmet kapott a diagnosztikai képesség. A beépített csatornánkénti diagnosztika lehetővé teszi a hibák egyértelmű hozzárendelését az egyes kimenetekhez, ezáltal jelentősen lerövidül a hibakeresési idő. A diagnosztikai porton keresztül riasztási és reset-jelek állnak rendelkezésre, amelyek digitális be- és kimenetekként egyszerűen integrálhatók a meglévő vezérlési koncepciókba. A hibaállapotok közvetlenül a PLC-hez futnak be, ahonnan kényelmesen visszaállíthatók. A modulon található státusz-LED-ek emellett a gyors helyszíni diagnosztikát is támogatják.

Az új MICO67-változatokkal a Murrelektronik tovább bővíti a decentralizált energiaelosztásra kínált portfólióját. A terepi modulok gyártófüggetlenül integrálják az energiaelosztást, a védelmet és a diagnosztikát közvetlenül a gépen. Ezáltal növelik a modern rendszerek hatékonyságát, transzparenciáját és szervizbarát kialakítását.

Murrelektronik

The post Built to protect: A Murrelektronik új változatokkal bővíti az MICO67 termékcsaládot a decentralizált vezeték- és készülékvédelem érdekében appeared first on NEW technology.

A Generalist AI legújabb fejlesztése, a GEN-1.5 modell elhozhatja azt az áttörést a robotika területén, amelyben nem kell még egy egyszerű feladat végrehajtásához is bonyolult kódsorokat írni, akár egy háztartási, akár egy ipari robot számára: elég csupán megmutatni neki, és azonnal lemásolja.

A rendszer 3-12 másodperces bemutatóból képes elsajátítani különböző fizikai készségeket, méghozzá mindenféle utólagos finomhangolás vagy frissítés nélkül.

A modell különlegessége, hogy közvetlenül fizikai példákból tanul. A mérnököknek így nem kell minden egyes új feladathoz újra képezniük a teljes rendszert, ami korábban rengeteg időt és erőforrást igényelt. „A modell egy rövid szenzomotoros bemutatóból kikövetkezteti a feladatát, és azonnal megpróbálja végrehajtani azt” – írják közleményben a fejlesztők. A tesztek során a GEN-1.5 tíz különböző fizikai feladatnál (például pénz kivétele pénztárcából, poharak egymásba rakása vagy egy könyv kinyitása) átlagosan 59 százalékos sikerarányt ért el már az első próbálkozásnál.

Ez az arány 83 százalékra emelkedett, ha a robot ötpercnyi specifikus adatot és minimális optimalizálást kapott.

A technológiai háttér egy nagy multimodális modellen alapul, amely a videókat szenzoros, nyelvi és a saját testhelyzet-érzékelési adatokkal együtt dolgozza fel. A rendszer 30 másodpercnyi információt őriz meg a memóriájában, és rendkívül magas, 100 Hz-es frekvenciával generálja a mozdulatokat. A folyamat lelke a „fizikai prompt”, amelyhez ember vagy egy másik robot is mintát adhat: amint a példa bekerül a modell látóterébe, azonnal, betanítási fázis nélkül próbálkozik a kivitelezéssel. A GEN-1.5 ráadásul képes a látott utasítások kombinálására is: ha külön látja a cipzár elhúzását vagy a pénz kivételét, akkor képes a kettőt egyetlen folyamatba fűzni, ezzel kitölti a mozdulatok közötti réseket.

A modell az általánosítás terén is meglepő eredményeket produkált. Egy szimulációban látott bemutatót képes volt átültetni a fizikai valóságba egy valódi robotkar irányításával, még akkor is, ha korábban nem találkozott szimulációs adatokkal. Mindezen túl alkalmazkodott a különböző méretű tárgyakhoz és a változó környezethez is. Ez a rugalmasság alapjaiban változtathatja meg a robotprogramozást. A technológia fejlődése a statikus gyári környezetből a változékony, mindennapi helyszínek felé tereli az automatizációt, ahol a gépeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az előre nem látható körülményekhez.

Gábor János, NEW technology

The post Rögtönző ipari robotok: pár másodperc elég, hogy új feladatot tanuljanak meg appeared first on NEW technology.

A világ eddigi egyik legjelentősebb energetikai felfedezésére bukkantak kutatók a kínai Szecsuáni-medencében, ahol szinte teljesen tiszta természetes hidrogént azonosítottak a föld alatt. A Csengtutól délre vett gázminták laboratóriumi elemzése során döbbenetes 97,33 és 98,24 százalék közötti tisztaságot mértek, ami nemcsak az országban számít abszolút rekordnak, hanem globális viszonylatban is a legritkább leletek közé emeli a kínai lelőhelyet.

A szakemberek még a nyár elején figyeltek fel egy ismeretlen eredetű gázszivárgásra a térségben, az ezt követő vizsgálatok pedig meglepő eredménnyel zárultak: a gáz szinte kizárólag hidrogénből áll, metánt és nitrogént csak elenyésző mértékben tartalmaz.

A felfedezés azért is kiemelt jelentőségű, mert a tudományos közösség korábban úgy vélte, a hidrogénmolekulák méretük és súlyuk miatt nem képesek tartósan megmaradni a föld alatti tározókban.

A kémiai és szénizotóp-vizsgálatok során a kínai kutatók megállapították: a gáz nem hagyományos szerves lebomlásból, hanem a földkéreg mélyén zajló szervetlen folyamatokból származik. A jelek szerint a hidrogén egy permi vulkáni kőzetrétegben keletkezik, ahol a mélységi kőzetek vízzel való érintkezése, az ún. szerpentinesedés geológiai folyamata állandó föld alatti hidrogéngenerátorként működik – áll a tanulmányban.

A gáz a regionális törésvonalak mentén rendkívül gyorsan jutott a felszín közelébe, ezért kerülhette el azokat a kémiai reakciókat, amelyek során a hidrogén általában más szénhidrogénekké, például metánná alakul. A tudósok szerint ez a sebesség a kulcsa annak, hogy a gáz megőrizte rendkívüli tisztaságát. A felfedezés megerősíti, hogy az üledékes medencék is képesek nagy tisztaságú hidrogénkészletek befogadására.

A természetes hidrogénre vagy más néven „fehér hidrogénre” ma már nem ritka érdekességként, hanem stratégiai erőforrásként tekintenek. A globális becslések szerint a föld alatti készletek elérhetik az 5,6 milliárd tonnát. Amennyiben az ipar képes lenne kitermelni a teljes globális készlet mindössze két százalékát, az kétszer annyi energiát biztosítana az emberiség számára, mint a jelenleg ismert összes földgázkészlet. A kínai kutatócsoport a következő időszakban a forráskőzetek pontos feltérképezésére és a vándorlási útvonalak elemzésére koncentrál, hogy meghatározzák a Szecsuáni-medencében zajló folyamatos hidrogéntermelődés pontos ütemét.

Gábor János, NEW technology

címkék:

The post Felborulhat a világpiac: rekordtisztaságú természetes hidrogént találtak Kínában appeared first on NEW technology.

A Starrag legújabb fejlesztése, a Heckert X90 öttengelyes megmunkálóközpont a helykihasználás és a termelési sebesség közötti egyensúly problémájára kínál megoldást: az eszköz úgy biztosít kimagasló dinamikát a nagyméretű alkatrészek megmunkálásához, hogy közben jelentősen kisebb alapterületet igényel, mint akár a közvetlen elődei. A gép alapját a már bizonyított Heckert H-sorozat váza adja, ám a hagyományos forgó-billenő asztal helyett egy németországi fejlesztésű, robusztus forgó-dönthető egységgel szerelték fel.

Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a legösszetettebb alkatrészeket is egyetlen befogásban, öt tengelyen munkálják meg.

A Machineryben részletezett technikai paraméterek a hatékonyságot szolgálják. A Heckert X90 percenként 65 méteres sebességgel rendelkezik, a palettacsere pedig mindössze 22 másodpercet vesz igénybe. A megmunkálási tartomány ugyancsak tekintélyes: X, Y és Z irányban 1750 x 1300 x 1400 milliméteres mozgásra képes, miközben 18 százalékkal kisebb helyet foglal, mint a HEC sorozat tagjai. A gép akár kéttonnás, 1,6 méter átmérőjű munkadarabokat is fogad, és a stabilitásról a precíziós, 6 mikrométer görbületi mélységgel rendelkező, homorú felületekkel ellátott paletták gondoskodnak.

A szerszámcsere időtartama szintén piacvezetőnek tűnik: mindössze 8,3 másodperc.

A felhasználók különféle orsó- és szerszámtárolási opciók közül választhatnak, a 15 000-es motororsótól a nehézforgácsolási feladatokhoz szükséges, nagy nyomatékú hajtóműves orsókig. A szerszámtárak akár 120 darabos kapacitással is elérhetőek, ami elengedhetetlen a felügyelet nélküli gyártáshoz.

A gépkezelők munkáját egy olyan 24 hüvelykes, érintőképernyős kezelőfelület segíti, amely a Siemens SINUMERIK ONE vezérlőrendszerre épül. Ez a kijelző kesztyűben is használható, a munkateret pedig beépített kamerán keresztül figyelhetik a szakemberek. Az esztergálási technológia a gépkoncepció szerves része, így a berendezés a megmunkálóközpontok termelékenységével végzi el az összetett esztergálási feladatokat, akár heti hétnapos, napi 24 órás működés mellett.

A tervezésnél kiemelt szempont volt a kompatibilitás: az X90 palettái csereszabatosak a kisebb modellekkel és a régebbi sorozatokkal. Ez a rugalmasság védi a korábbi beruházásokat, miközben a 80 bar nyomású hűtőfolyadék-ellátás és a hatékony forgácselvezetés a modern gyártási követelményeket is teljesíti.

Gábor János, NEW technology

The post Helytakarékos óriással újít a nehézipar: érkezik az új Heckert X90 appeared first on NEW technology.

Az Nvidia az Apollo, a BlackRock, a Blackstone, a Brookfield, a Goldman Sachs és a KKR vállalatokkal írt alá szándéknyilatkozatot egy olyan stratégiai szövetség létrehozására, amellyel több mint 500 milliárd dollár, azaz mintegy 157 billió forint külső tőkét csatornáznának be a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges infrastruktúrába, amely így hosszú távú befektetési portfóliókba is bekerülhet. A megállapodás értelmében olyan független finanszírozási eszközöket fejlesztenek, amelyek kifejezetten az Nvidia-alapú számítástechnikai rendszerek telepítését és működtetését támogatják.

Az Nvidia szerint a számítási kapacitás az új valuta

A kezdeményezés alapjaiban írja felül a technológiai beruházásokról alkotott korábbi elképzeléseket. Míg korábban a szerverek és hardverek beszerzésére egyszerű informatikai kiadásként tekintettek a cégek, az új modellben az AI-adatközpontok és az úgynevezett AI-gyárak hosszú távú, bevételt termelő infrastrukturális eszközökké válnak.

Az Nvidia érvelése szerint a GPU-kapacitás hasonló szerepet tölt be a modern gazdaságban, mint az energetikai vagy akár a közlekedési hálózat az élet más területén, hisz a munkafolyamatokon keresztül közvetlen értéket teremt, a hardverek pedig rugalmasan átadhatók a különböző felhasználók és üzemeltetők között.

„Az AI területén a számítási kapacitás maga a bevétel” – jelentette ki Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója, megjegyezve, hogy a rendszereik a CUDA szoftveres ökoszisztéma révén folyamatosan fejlődnek, meghosszabbítva ezzel a hardverek hasznos élettartamát és javítva a gazdasági megtérülést.

A tervezett platformok révén az AI-laboratóriumok, nagyvállalatok és felhőszolgáltatók az eddiginél kedvezőbb, az Nvidia közlése szerint kifejezetten vonzó kamatszinteken juthatnak tőkéhez.

Ez a lépés jelentősen felgyorsíthatja a GPU-k, a hálózati eszközök és a teljesítményelektronikai komponensek iránti globális keresletet, miközben stabil hátteret biztosít a nagy nyelvi modellek tanításához szükséges, rendkívül költséges adatközpontok építéséhez.

Példátlan léptékű beruházási hullám jön

A szövetségben részt vevő hat pénzügyi óriás évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magántőke és a globális tőkepiacok irányításában. Szerepvállalásuk azt jelzi, hogy a pénzügyi szektor a mesterséges intelligenciát már nem csupán spekulatív technológiai trendként, hanem a kritikus infrastruktúra új formájaként kezeli. Amennyiben a megállapodások érvénybe lépnek, az új finanszírozási modellek világszerte alapjaiban változtathatják meg a technológiai szektor és a pénzpiacok viszonyát: fixálják ugyanis az AI helyét a hosszú távú befektetési portfóliókban.

Gábor János, NEW technology

The post Ötszázmilliárd dolláros AI-szövetséget kötött az Nvidia a legnagyobb pénzügyi óriásokkal appeared first on NEW technology.

Szeptember 15. és 19. között a CHIRON Group meghívja partnereit a stuttgarti AMB 2026 kiállításra, hogy bemutassa a holnap termelését meghatározó legújabb megoldásait. A vállalat a „Where Automation meets Machining Excellence” szlogen alatt azt szemlélteti, miként ötvözhető a forgácsolási technológia, az automatizálás és a digitális rendszerek világa nagy teljesítményű gyártási rendszerekké.

„A sikeres termelés alapja továbbra is a pontosság. Ugyanakkor a forgácsolástechnológia, az automatizálás és a digitális folyamatok kölcsönhatása egyre inkább döntő tényezővé válik. Gyártási megoldásaink pontosan ezeket a szinteket kapcsolják össze – az automatizált gyártócelláktól kezdve az integrált megrendelés-vezérlésen át egészen a moduláris gépplatformokig” – fejtette ki Markus Unterstein pénzügyi igazgató a CHIRON Group vásári jelenlétén túlmutató stratégiai megközelítését.

A 10-es csarnok C52-es standján látható bemutató fókuszában az egyedi alkatrészek, kis sorozatok és változatok termelékeny gyártási koncepciói állnak, különösen az acélok, a nehezen megmunkálható anyagok és a komplex alkalmazások terén. A portfólió a kisméretű precíziós alkatrészek mikromegmunkálásától a folyamatos eljárással történő készremunkáláson át egészen a nagyméretű munkadarabok gazdaságos gyártásáig terjed.

Termelékenység, rugalmasság és automatizálás

A Micro5 XL gépen a CHIRON Group azt mutatja be, miként integrálható a nagy pontosságú mikromegmunkálás és az automatizálás egy rendkívül kis alapterületű, mégis termelékeny gyártórendszerbe. A berendezés két változatban mutatkozik be: a Micro5 XL-hez csatlakoztatott Variocell PALLET a palettakezelést mutatja be élőben, míg a Variocell UNO a robotizált munkadarab-kezelésért és a kiegészítő folyamatlépésekért felel. Mindkét automatizálási megoldást olyan igényes alkalmazásokhoz tervezték, ahol a pontosság, a dinamika és a hatékonyság egyaránt elengedhetetlen.

Maximális folyamatintegráció és rugalmasság a kis és közepes sorozatok számára: ezt nyújtja az MT 715. A megmunkálóközpont egyetlen gépen egyesíti a marást, az esztergálást, valamint az olyan kiegészítő technológiákat, mint a fogazás vagy a sokszög-esztergálás. A nyersanyagtól a komplex készalkatrészig tartó folyamatos megmunkálási eljárások csökkentik az átfutási időt és a logisztikai ráfordítást, miközben egyenletesen magas minőséget biztosítanak.

A MILL 2000 az optimalizált MILL sorozat egyik megmunkálóközpontja, amelyet nagy és nehéz munkadarabok rugalmas gyártására terveztek, az egyedi alkatrészektől a közepes sorozatokig. Az új, moduláris gépkoncepció még célzottabb konfigurációt tesz lehetővé az egyes gyártási szcenáriókhoz. A kopásmentes torque-billenőfej egyenletesen magas dinamikát és pontosságot garantál. A szabványosított szerkezeti egységek emellett a szállítási határidők, a pótalkatrész-ellátás és a karbantartás terén is előnyöket kínálnak.

A gazdaságos változatgyártáshoz a CHIRON Group egy optimalizált Variocell PALLET rendszerrel felszerelt FZ 16 S öttengelyes megmunkálóközpontot vonultat fel. A 26 palettával rendelkező automatizálási megoldás kiemelkedő rugalmasságot biztosít a váltakozó munkadarabok és megrendelések kezeléséhez. Szintén működés közben tekinthető meg az FZ 19 S öttengelyes megmunkálóközpont, amelyet a vállalat saját fejlesztésű, új palettacserélőjével szereltek fel. A cserélőrendszer az egyorsós gépek esetében két vagy három palettát tud kezelni, míg a kétorsós gépeknél 2 × 2 vagy 3 × 2 palettás konfiguráció áll rendelkezésre. A szabadon hozzáférhető és utólag is felszerelhető megoldás támogatja a nagy és komplex munkadarabok megmunkálását, valamint hosszú autonóm gépfutási időt tesz lehetővé nagy rugalmasság és termelékenység mellett, kis helyigénnyel.

Egyszerű, intelligens és digitális megrendelés-kezelés

A CHIRON Group egy új modullal bővíti SmartLine portfólióját az intelligens gyártási megrendelések és automatizálási megoldások terén. A rendszer támogatja az autonóm és rugalmas gyártási koncepciókat, különösen kis tételméretek esetén, és az AMB 2026 kiállításon élőben működő összes gyártási megoldásba integrálják.

Ezen túlmenően a CHIRON Group tájékoztatást nyújt a teljes gyártási folyamatot átfogó szaktudásáról is – az egyedi automatizálási és kulcsrakész (turnkey) megoldásoktól kezdve a hosszú távú, magas termelékenységet és géprendelkezésre állást biztosító szolgáltatásokig.

A kiállított berendezések mellett az „Interactive Showroom” nyújt áttekintést a teljes portfólióról. A CHIRON Group szakértői többek között az öttengelyes megmunkáláshoz illeszkedő koncepciókról adnak tanácsot a látogatóknak – a filigrán precíziós alkatrészekhez való Micro5-től a sorozatgyártásban alkalmazott, gazdaságos készremegmunkálást biztosító DZ 22 W öttengelyes modellig. A szakértők arra is rávilágítanak, miért a gépet, a folyamatot, az automatizálást és a minőségbiztosítást egyesítő integrált rendszerben rejlő lehetőségek kihasználásával érhető el a legmagasabb hatékonyság ebben a gyártási technológiában.

A CHIRON Group várja a látogatókat az AMB 2026 kiállításon, hogy megvitassák a konkrét projekteket, az új gyártási követelményeket, valamint a termelékeny, automatizált és digitális gyártás nyújtotta lehetőségeket.

Regisztráció és időpontfoglalás

Forrás: CHIRON Group

Rolatast.hu

The post Jövőbe mutató kompetenciák: automatizálás és digitális gyártás appeared first on NEW technology.

Az emberiség elképesztő ütemben termeli az elektronikai hulladékot, ám az ebben rejlő kincsek, például az arany visszanyerése eddig rendkívül környezetszennyező, savakat és lúgokat bőségesen használó folyamat volt. Az Illinois-i Egyetem kutatói most alkottak egy olyan molekuláris struktúrát, amely alapjaiban írhatja át az újrahasznosítás szabályait:

 a hagyományos kémiai eljárások helyett tiszta elektromossággal választják ki a nemesfémeket az összetett hulladékáramokból.

A fejlesztés igazi áttörése egy olyan speciális molekula, amely egyszerre három feladatot lát el. Képes szelektíven megkötni a fémionokat, állandó elektromos töltést hordoz, és oldódik az extrakcióhoz használt szerves folyadékban. Ez a beépített töltés teszi lehetővé, hogy a kutatók közvetlenül, elektromos jelekkel vezéreljék a folyamatot, így a fémek befogásához és elengedéséhez már nincs szükség további agresszív vegyszerekre.

A módszer hatékonyságát e-hulladékból származó oldatokkal tesztelték, és 89 százalékos aranykinyerési arányt értek el.

Az eljárás során a vegyszerfelhasználást a tizedére, sőt bizonyos esetekben a századára sikerült csökkenteni. A technológia alapja egy korábbi, januári rendszer, az úgynevezett folyamatos elektrokémiai folyadék-folyadék extrakció, amelyet mostanra sikerült teljesen elektrifikálni.

Bár a bemutató során az aranyra összpontosítottak, az igazi ígéret a módszer rugalmasságában rejlik. Az ACS-ben közölt tanulmány azt állítja, hogy a molekuláris keretrendszer finomhangolásával más értékes és kritikus fontosságú fémek is visszanyerhetőek lesznek. Ez érintheti az elhasznált gépjármű-katalizátorokban található platinafémeket, vagy a bányászati üledékekben rejlő egyéb ritka elemeket.

A kutatócsoport tovább dolgozik a technológia ipari méretekre skálázásán. Ehhez számítógépes modellezést és mesterséges intelligenciát is bevetnek, hogy felgyorsítsák az új, specifikus extrakciós molekulák felfedezését. A cél egy olyan tisztább ellátási lánc, amely a kritikus ásványkincsek visszanyerését teljesen villamosított alapokra helyezi, minimalizálva ezzel a környezeti terhelést.

Gábor János, NEW technology

The post Vegyszermentes is lehet az elektronikai hulladék újrahasznosítása appeared first on NEW technology.

A coloradói Salida határában fekvő, 22 hektáros területen már nem a hagyományos kőművesmunkák zaját, hanem autonóm gépek zümmögését lehet hallani. A fejlesztés keretében 106 ingatlant húznak fel, amivel ez a projekt lehet a világ egyik legnagyobb 3D-nyomtatott lakóparkja. Az infrastruktúra már a helyén van, hét ház elkészült, több épületet értékesítettek, és jelenleg is két robotizált nyomtatórendszer dolgozik a helyszínen – írják közleményben a fejlesztők.

A beruházás különlegessége, hogy a Cleora lakópark nem csupán egy építkezési terület, hanem önálló közigazgatási körzetként is funkcionál. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a közösség saját fenntartású infrastruktúrát üzemeltessen, a közművektől a víztisztításon át a rekreációs és kereskedelmi egységekig.

Míg a korábbi hasonló projektek jellemzően egyedi bemutatóházakra vagy kisebb léptékű kísérletekre korlátozódtak, a Cleora kifejezetten teszteli a technológia skálázhatóságát. A True North generálkivitelezővel olyan modellt alkottak, amely megoldást kínálhat az építőipart sújtó rendszerszintű problémákra, például a tartós munkaerőhiányra és a hatékonysági korlátokra.

A projekt hátterében közel hét év kutatómunkája áll, amely során az építési stratégiákat és a méretezhető lakhatási megoldásokat vizsgálták.

A kivitelezéshez végül a RIC Robotics additív technológiáját választották, amellyel több mint 65 otthon szerkezetét készítik el betonnyomtatással. Ziyou Xu, a RIC Robotics alapítója kiemelte, hogy a modern és egyedi otthonok nagy mennyiségben is gyárthatók anélkül, hogy a költségek elszállnának.

A True North első bemutatóházának szerkezetkész állapotát várhatóan még ebben a hónapban elérik. A RIC Robotics, amely korábban a Walmart üzleteinek 3D-nyomtatott bővítéseivel vált ismertté, saját fejlesztésű mobil robotplatformjaival garantálja a precizitást. A projektvezetők szerint a Cleora tapasztalatai mintaként szolgálnak majd a jövőbeli nagyberuházásokhoz, bebizonyítva, hogy a robotizált építészet képes szép és elérhető lakókörnyezetet teremteni.

Gábor János, NEW technology

The post Robotok építik a jövő lakóparkját: csak 3D-nyomtatás kell egy egész városrészhez appeared first on NEW technology.

A szélenergia-ipar évtizedek óta küzd egy súlyos ellentmondással: miközben a turbinák tiszta áramot termelnek, a kiszolgált lapátok feldolgozása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a hulladékgazdálkodást. Egy német startup, a Voodin Blade Technology radikális megoldást eszelt ki a problémára: megkezdte a világ első olyan nagyüzemi gyárának kialakítását, amelyben nem műanyagból, hanem fából állítják elő a szélerőművek lapátjait.

A több mint 100 millió eurós, vagyis kb. 36,3 milliárd forintos beruházás a spanyolországi Navarrában valósul meg.

A technológia alapját az északi lucfenyő adja. A minősített európai erdőkből származó alapanyagot először vékony lapokra hántolják, majd ezeket a rétegeket nagy szilárdságú ragasztóval rögzítik egymáshoz. Az így létrejövő rétegelt furnér olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amely alkalmassá teszi a szélsőséges időjárási körülmények elviselésére.

A faanyag a növekedése során megkötött biogén szenet is magába zárja, ami tovább javítja az energetikai beruházás ökológiai lábnyomát.

A gyártási folyamat során a rétegelt tömböket automatizált CNC-marók munkálják meg, így a módszer a legmodernebb gyártási technológiákkal ötvözi a hagyományos faipart, egyben lehetővé teszi a nagyüzemi skálázhatóságot. A falapátok legfőbb előnye azonban az élettartamuk végén jelentkezik. A hagyományos kompozit anyagok többsége hulladéklerakókban végzi, de a faalapú alkatrészek más szerves vagy ipari célokra is újrahasznosíthatók.

A várhatóan 2031-ben induló navarrai üzem a régió befektetői oldala szerint évi 160 darab teljes lapátkészletet állíthat elő, a beruházás pedig mintegy 450 munkahelyet teremt a régióban. A fejlesztők számításai szerint a létesítmény az üzemelésének első évtizede alatt több mint 2,4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzhet meg.

A projekt sürgető környezetvédelmi igényre válaszol, mivel a globális szélenergia-szektor növekedése hatalmas hulladékproblémát szül.

A világ szélenergia-kapacitása átlépte az 1000 gigawattot, a klímavédelmi célok eléréséhez azonban 2030-ig ezt az értéket 3000 gigawatt fölé kell emelni. Minden megawattnyi szélenergia-kapacitáshoz nagyjából 10 tonna alapanyagra van szükség a lapátok gyártásakor, ami beláthatatlan mennyiségű hulladékot generál: 2050-re elérheti a 43 millió tonnát.

Jelenleg a modern lapátok többsége üvegszálas kompozitból készül, ahol az üvegszálat epoxigyantával ötvözik. Ezt a szerkezetet rendkívül nehéz alkotóelemeire bontani, így a leszerelt egységek körülbelül 78 százaléka hulladéklerakókba kerül vagy égetőkben végzi. A navarrai beruházás sikere esetén a szélenergia nemcsak az áramtermelésben, hanem a teljes életciklusát tekintve is fenntarthatóvá válhat – amennyiben a falapátok megfelelnek a modern turbinák szigorú szerkezeti követelményeinek.

Gábor János, NEW technology

The post Fából készülhet a szélenergia jövője: üvegszálas kompozit helyett északi luc appeared first on NEW technology.

A gravitáció törvényei szerint egy autó csak akkor maradhat a mennyezeten 360 fokos alagúthurok teljesítése közben, ha a rá ható centripetális erő ellensúlyozza a tömegét. A kínai Dongfeng Motor Corporation luxusmárkája, a Voyah pontosan erre tett kísérletet, amikor egy vuhani tesztalagútban a falra futtatva, majd a mennyezeten átfordulva vezette végig új, Passion S típusú elektromos autóját.

A mutatvány során a jármű megközelítőleg 130 kilométer per órás sebességgel robbant be az ívelt szakaszba, miközben a sofőrnek végig precíz, 16 fokos kormányzási szöget kellett tartania a tapadás megőrzéséhez.

A gyártó azt állítja, hogy a jól előkészített – és a sikeres próbálkozásig többször megismételt – manővert egy szériagyártású modellel, egyetlen folyamatos menetben hajtották végre, teljesen mellőzve a számítógépes grafikát.

A fizika ebben a helyzetben nem hagy teret a hibának: ha a sebesség a kritikus szint alá csökken, a gumiabroncsok és az alagút felülete közötti nyomóerő mérséklődik, ami a tapadás azonnali elvesztéséhez vezet. A mérnököknek tehát egy rendkívül szűk működési tartományt kellett meghatározniuk, amelyben a nehéz, elektromos crossover képes megtartani az ívet a teljes hurok alatt.

A hitelességet vitató véleményekre reagálva a Voyah közzétett egy felvételt a korábbi, sikertelen kísérletről is. Ezen az látható, ahogy egy álcázott prototípus lezuhan a mennyezetről. A Motor1 ezt a felvételt elemezve arra jutott, hogy „a balesetről készült felvétel alátámasztja a Voyah állítását”, az első teszt kudarca pedig azt sugallja, hogy a vállalat valódi kockázatot vállalt.

A mutatványt egy ikonikus autós jelenet ihlette: a Mercedes-Benz 2010-es reklámja, amelyben Michael Schumacher egy SLS AMG volánja mögött hajtott végre hasonló manővert. Azt a videót azóta is viták övezik, hogy valódi vezetésről vagy filmes trükkökről volt-e szó.

A Voyah ugyanezt a koncepciót élesztette fel, de a modern elektromos hajtáslánc képességeire támaszkodott.

A Passion S kétmotoros összkerékhajtással rendelkezik, amelynek csúcsváltozata 637 lóerőt és 765 Nm nyomatékot ad le. A sikerhez hozzájárult az alacsonyan elhelyezett akkumulátorcsomag – amely mélyre teszi a jármű tömegközéppontját –, valamint az elektronikus stabilitási rendszer, amely hajszálpontosan kezelte az erőátvitelt a manőver közben.

A kísérlet persze – amellett, hogy tényleg a precíz irányíthatóság látványos demonstrációja – jól időzített marketingfogás volt: a Voyah augusztus 15-én vezette be a modellt a kínai piacra, ahol felszereltségtől függően 229 900 és 279 900 jüan (10,8-13,1 millió forint) közötti áron érhető el.

Gábor János, NEW technology

The post Hihetetlen alagúthurok: 360 fokban futott körbe a falon a kínai sportautó appeared first on NEW technology.

Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentett a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

• ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
• tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
• digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
• CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
• fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

• Designcenter platform áttekintés
• Mérnöki tervezés AI eszközökkel
• Immerzív tervezési megoldások
• Következő generációs végeselem
• Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
• Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

graphIT Kft.

The post Bemutatkozik a Siemens Designcenter, az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató appeared first on NEW technology.