Kezdőlap Ipari elektronika Elkéstem… az USA rájött… minden “Marha” a levegőt melegíti…

Elkéstem… az USA rájött… minden “Marha” a levegőt melegíti…

Amiben az ősember is okosabb volt

Már szinte mindenki hallott róla, hogy napjainkra többszörös negatív spirálba került az emberiség. Ennek az egyik legfőbb kiváltó oka a pazarló energiafelhasználás, amelyre a fogyasztói társadalom nagymértékben ösztönzi is az embereket. A globális felmelegedés mindennapi téma lett, és egyre aktuálisabb is, hiszen a környezet káros anyagokkal való szennyezése és a légkört fűtő veszteségi hőmennyiség egyre inkább fokozza ezt a jelenséget.

Több olyan kérdés is felmerül, amelyekre a válaszok nem egyszerűek:

  • Több tízezer tudós, kutató és fejlesztő foglalkozik a kérdéssel jelenleg is. Miért nem történt eddig átütő erejű intézkedés?
  • A Föld népességének gyors növekedése és a fejlődő ipari volumen mellett lehetséges-e a környezetet terhelő veszteségi hőmennyiség csökkentése?
  • A finanszírozás és megtakarítás miért a veszteséges vagy csekély nyereséggel operáló befektetések irányába tart, ahelyett, hogy a megújuló energetika finanszírozásába fektetnénk, ami hozzáértő kezek között többszörösen megtérülne?
  • Lehetne-e mérni és megadóztatni a veszteségi hőmennyiséget? A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével miért nem a vállalatok foglalkoznak?

Jelenleg a népesség kb. egymilliomod része – csupán néhány ezer ember – dönt az energiát, az energiahordozók fajtáit, felhasználási területeit és árait érintő lényeges kérdésekben. Ők hihetetlen befolyással rendelkező emberek (esetenként politikusok), akiket komoly felelősség terhel, gyakran egész államok irányításáért és költségvetéséért felelős személyek. Ezek az emberek rövidtávú érdekek (maximum néhány év) döntési kényszere alatt dolgoznak.

Emiatt a fosszilis energiafelhasználás csökkentéséről idáig nem lehetett velük megállapodni, hiszen hatáskörükben az energiahordozókból származó bevételek nem csökkenhetnek. Az ő gondolkodásuk szerint az áraknak és a felhasználásnak is folyamatosan emelkednie kell. Ennek vannak pozitív hatásai is, mert ösztönzi a megtakarításokat és a korszerű energetikai megoldások bevezetését. Tehát a felhasználói oldalon nő a megtakarítások összege, azaz a megtakarítások értéke meghaladja az energiaárak növekedését.

Eddig nem is gondolhattunk arra, hogy érdemi előrelépés történik az ügyben, azonban néhány hónapja egy, az USA szenátusának legprogresszívebb demokrata képviselői által jegyzett zöld határozattervezet látott napvilágot, amely a beszédes Green New Deal nevet kapta. Érdemes tanulmányozni ezt a dokumentumot, amely a szegényebb amerikai közösségek rugalmasságának és munkahelyi kilátásainak növelése mellett az éghajlatváltozás mérséklését helyezte céljai közé.

Az energia előállítását nem elemezve nézzük meg, hogy a fogyasztás, azaz a felhasználás területén van-e érdemi beavatkozási lehetőség? A hétköznapi ember (felhasználó) és az ipari létesítmények számára léteznek-e elérhető megtakarítási megoldások?

A megoldást többek között a következők jelenthetik:

  • szemléletváltás
  • képzések
  • eszközrendszer (automatizálási megoldások)
  • végrehajtás
  • hosszútávú üzemeltetés (ahol jól követhető a felhasználás és a megtakarítás, kWh pontossággal).

Ezek lehetnek a legjobb megoldások; a sorrend egyben fontossági sorrendet is jelent:

Nincs energiafelhasználás

Ez persze első hallásra nevetségesen hangzik, azonban vannak olyan esetek, amikor igenis megvalósítható. Vegyük példának a karácsonyi vásárlói rohamokat a bevásárlóközpontokban. Ha 1000 emberre méreteztek egy üzletet, azonban ebben az időszakban a többszöröse van jelen egyszerre, nem kell több száz kW teljesítménnyel fűteni. A boltok ilyenkor esetenként még a klímaberendezéseket is bekapcsolják, hogy a meleg ne legyen elviselhetetlen, ez pedig tovább rontja az energiafelhasználást. Ezekre a helyzetekre lehetséges automatizált energetikai megoldást tervezni és beépíteni. A leírt szituációban 95-98% mértékű lehet az energia-megtakarítás – a látogatók számával arányosan növelni kell a szellőzést, és azt kell temperálni.

Lényegileg csökkentett energiafelhasználás (80-95%)

Ennek a titka az úgynevezett csatolt energetikai megoldás, ami lehet folyadékkal csatolt hőszivattyús rendszer vagy villamosenergia-csatolással megvalósított együttműködő rendszer. A hőszivattyús rendszer meleg oldalán fűtünk és/vagy használati meleg vizet állítunk elő, és a hideg oldalon hűtünk. Ez egyidejűleg történik, és kizárólag a hőszivattyú működéséhez szükséges energia felvételéért fizetünk.

Érdemben elérhető megtakarítás (40-60%)

Korszerű fűtési és hűtési megoldások (felületfűtés/-hűtés) és hőszigetelés alkalmazásával érhető el. Jelenleg a „marhák” a pár kiló levegőt fűtik, pedig jobb megoldás a felületek, testek melegítése, még ipari méretekben is.

Természetesen nem feledkezhetünk el az úgynevezett elfogadható mértékű takarékosságról sem, például ha 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, 5-15%-kal csökkenthetjük az energiafelhasználásunkat is.

Gyakorlati példa egy hotelben a csatolt energetikai megoldásra

Kétoldalú problémáról beszélhetünk. Egyrészt nyáron használati meleg vizet szükséges előállítani a fürdéshez, a konyha kiszolgáláshoz, ugyanakkor a klímaberendezésekkel és/vagy folyadékhűtőkkel előállított hideg vízzel hűtik a szobákat és az éttermet. Míg a meleg oldalon a gázszámlát és a lekötött gázmennyiség-kontingenst fizetik ki, addig a hideg oldalon a villanyszámlát és a lekötött kW-kapacitást.

Manapság már sok fejlett műszaki megoldás segítségével lehet a fenti „pazarlást” racionalizálni vagy megszüntetni. Vegyük például a hőszivattyús rendszert. A meleg oldalán előállítjuk a meleg vizet, és ezzel egyidejűleg a hideg oldalon a hűtésre használt hideg vizet. Ma már nagyon széles teljesítménytartományban állnak rendelkezésre hőszivattyúk, azonban a valódi megoldást nem maga a berendezés jelenti. A kulcskérdés a hozzáértő szakember és az automatikarendszer, ugyanis folyamatosan ellenőrizni kell a hőszivattyú munkapontjait, a hőközpont működésének vezérlését, a létesítmény komfort- és energetikai üzemállapotainak szabályozását. A finanszírozó – jelen esetben a fenntartó – akár irodájából vagy akár otthonról egy percenként frissített webes felületen követheti, hogy mekkora megtakarítást, kvázi nyereséget ért el a rendszerével.

Ez természetesen csak egy alkalmazási példa a sok lehetőség közül. Említésre érdemes még a már referenciával rendelkező „energiakosár”, azaz spirálszonda megoldás is, amely a felszíni talajhőt alkalmazza primer energiaforrásként a hőszivattyús rendszer számára.

Fontos tudni és érteni, hogy lényeges a különbség a kicsi (10-30 kW) és a nagyobb (>50kW) teljesítményű rendszerek között. A kisebb rendszerek esetén – többnyire – a bekerülési összegre, vagyis az olcsóságra kell optimalizálni, míg a nagyobb rendszereknél a megtakarítás és a megtérülés az elsődleges szempont.

Felmerül a kérdés: szép dolog, hogy a cégek finanszírozhatják a sportokat és a művészeteket, de miért nem lehetséges, hogy más jellegű, például energetikai korszerűsítési beruházást támogasson, és ezzel a munkatársak komfortérzetét is növelje?

Elgondolkozhatunk azon, miért is maradt fenn az emberiség? Természetesen ennek milliónyi, egymásra is ható tényezője van. De már az őskorból  is rendelkezünk bizonyítékkal arra, hogy az ember  már-már geotermikus (megújuló) energiát használt: egyes barlanglakó emberek köveket festettek be állatok vérével. A napon felmelegítve azokat, és este a barlangba helyezve javították a komfortérzetüket.

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a napjainkban elérhető megoldásokkal kisebb-nagyobb mértékben mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy a földgáz elégetésétől és annak veszteségi hőjétől mentesítse az emberiséget!

Zentai Tamás
Energotest