A kidobott szőnyegek rostjai sokkal erősebbé teszik a betont

Egy ausztrál mérnökök által kidolgozott új módszer a hulladékszőnyegek rostjait használja a beton megerősítésére, így akár 40 százalékkal növelve annak szakítószilárdságát, és 30 százalékkal csökkentve az idővel bekövetkező repedezés mértékét.

Az RMIT Egyetem kutatói felfedezték, hogy a kidobott szőnyegek szintetikus rostjai – amelyek alapanyaga nejlon, poliészter vagy polipropilén – kiválóan alkalmasak arra, hogy meggátolják a beton korai repedéseit. Ezek megelőzése óriási jelentőségű, mivel a repedések okozta épületszerkezeti károk kijavítása csak Ausztráliában évi nyolcmilliárd ausztrál dollárba (több mint kétezer milliárd forintba) kerül. Az új technológia segítségével készült beton viszont sokkal ellenállóbb, és meghosszabbítja az épületek élettartamát, csökkentve a szerkezeti meghibásodásokból adódó kockázatokat.

Chamila Gunasekara, a kutatás vezetője az egyetem közleményében elmagyarázta, hogy az idő előtti repedések problémája, kvázi a korai korrózió nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem veszélyeztetheti a szerkezet stabilitását és biztonságát. A laboratóriumban előállított, szőnyegrostra erősített betonjuk ezzel szemben megfelelt az ausztrál mérnöki és környezetvédelmi előírásoknak, ami ígéretes eredmény a jövőbeli gyakorlati alkalmazásra nézve.

Az eldobott szőnyegek újrahasznosítása mindemellett azzal a környezeti kihívással is foglalkozik, hogy a szőnyeganyagok elégetése során mérgező anyagok, például égésgátlók, színezékek és ragasztók szabadulnak fel, szennyezve a levegőt, a talajt és a vizet. A kutatók szerint, ha az ausztrálok által évente kidobott 23 kilogramm textilhulladéknak legalább egy részét betongyártáshoz használnák fel, az máris jelentős környezetvédelmi előnyökkel járna.

A kutatócsapat a szőnyegek mellett más textilhulladékokat is vizsgál, például a leselejtezett tűzoltóruházatot, amelynek újrahasznosítása különösen nehéz a magas hőállóságot és tartósságot biztosító összetett anyagok miatt. Shadi Houshyar, az RMIT textil- és anyagtudósa kiemelte, hogy a textilhulladék akár 70 százaléka is alkalmas lehet rostokká alakításra, ami hatalmas potenciált jelentene a körforgásos gazdaságban. A hagyományos beton előállítása rendkívül energiaigényes és jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár. Ezzel az új módszerrel azonban nemcsak a beton tulajdonságai javulnának, hanem a textilhulladék csökkentésével a környezetvédelemhez is hozzájárulhatnak.

A kutatók további kísérleteket és számítógépes modellezést hajtanak végre annak érdekében, hogy valós körülmények között is teszteljék az új anyagot, és céljuk, hogy ipari partnerekkel és helyi önkormányzatokkal együttműködve terjesszék el ezt a fenntartható megoldást.

Gábor János, NEW technology