„A Z generációt nem lehet megkerülni!” – Interjú Kiss Zoltánnal, az Endrich export igazgatójával

2023 novemberében a TECHference ipari konferencián találkoztam Kiss Zoltánnal, az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH exportmenedzserével. Akkor IoT, NarrowBAnd IoT és Neomesh témájú workshopja és előadása keltette fel az érdeklődésemet. Az idei Electrosub kiállításon ültünk le beszélgetni az Endrich-en belüli strukturális változásokról, fejlesztési irányvonalakról, valamint a Z generáció szerepéről az innovációban.

Az Endrich egy vezető, speciális elektronikai alkatrész disztribútor cég Európában, forgalmazói minőségben, nagyon sok éve, mindenféle kiállításon részt veszünk itt Magyarországon és szerte Európában. A negyvennyolc éve alapított, mintegy kétszáz fős német cég az elektronikai alkatrész disztribútorok élvonalában szerepel Európában. A világjárvány idején kezdtünk termékfejlesztéssel is foglalkozni, majd versenyeken, konferenciákon, kiállításokon jelentünk meg a fejlesztéseinkkel. A visszajelzések és nyertes megjelenések, mint például az Ipar Napjai Innovation Award nagydíja, arra utaltak, hogy az ipar érdeklődik az általunk fejlesztett IoT-termékek iránt. Míg korábban a disztribútori szerepben az alkatrészeinkkel szerepeltünk kiállításokon, most már kisebb, tematikus rendezvényeken kizárólag a saját fejlesztésű, tiszta innovációkat mutatjuk be, ahol nincs alkatrészreklám, csak újdonságok, design, és olyan témakörök, amelyeket az Endrich alkatrész szinten is támogat. Az ötlet onnan indult, hogy saját alkatrészeinkből kezdtük fejleszteni a rendszereket. Célunk volt, hogy megmutassuk: nemcsak az alkatrészekhez értünk, hanem ahhoz is, hogy ezeket hogyan lehet a lehető legjobban felhasználni. Alapmottónk, hogy dizájner disztribútorként nemcsak a cikkszámot és az árat tudjuk megadni, hanem azt is, hogyan kell ezeket betervezni, optimalizálni és implementálni.

Mi az elsődleges stratégia? Inkább az a megközelítés, hogy fejlesztünk, majd piacra dobjuk a terméket, vagy inkább az ügyfelekre szabott megoldások a jellemzők?

Forgalmazóként olyan szerepkörben vagyunk, hogy alapvetően az értékesítés a cél, ha mondjuk valaki tárgyal egy akusztikai projekt kapcsán egy vevővel, akkor ne csak a hangszórót adja el, hanem akkor adja el rögtön az erősítő IC-t is. Kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberként viszont azt gondolom, hogy ennél sokkal nagyobb dolog, hogyha elémegyünk az igényeknek és koncepciók mentén gondolkodunk.

Ez egy harmadik stratégia.

Igen, ezek a koncepciók valós ipari projektek alapján születnek. Ha kifejlesztünk egy prototípust vagy „proof of concept” terméket, és azt bemutatjuk a vevőknek, könnyen felkelthetjük a figyelmüket. Az IoT egy olyan termékcsoportot ölel fel, amely számos lehetőséget kínál ezekre a koncepciókra. Mindenhol jelen vannak szenzorok, van adat és kommunikáció. A fejlesztések nyomán érkeztek az újabb megoldási javaslatok és projektek is. Kiváló példa a hűtőgép projektünk, amely után már számos tapasztalattal gazdagabban vágtunk bele a hűtőszekrény projektbe. Bár két eltérő ipari és tervezési feladat, rámutatott, hogy a K+F nemcsak a fejlesztésről szól, kutatást is kell végezni. A kutatás során „proof of concept”-eket és prototípusokat hozunk létre, amiből a vevő ötleteket nyer, felmérjük, mit szeretne pontosan, és lecsupaszítva, az egyébként általában túltervezett terméket helyett a vevőnek már azt bocsájtjuk rendelkezésére, ami csak azt tartalmazza, amire neki szüksége van. Az igényekre szabott fejlesztések sikeresek, mivel olcsóbbak, robusztusabbak és a kevesebb funkció miatt hosszabb ideig bírják az elemek.

Az európai viszonylatban vagy ebben a régióban mennyire tud a magyarországi csapat zászlóshajó lenni?

Érdekes, mert általános trendként Európát a dizájn, Ázsiát pedig a gyártás központjaként emlegetik. A mi esetünkben az Endrich német vezetősége úgy döntött, hogy a cég jövőjének az egyik lába a termékfejlesztés lesz, és ezt teljes egészében ránk bízta, itt Magyarországon, tehát a design kizárólag magyar mérnökök munkája és gyakorlatilag Németország és Nyugat-Európa a piac, ami felhasználja az itthoni K+F csapat eredménytermékeit. Magyarországon is vannak ígéretes kezdeményezések, projektjeink, de nem mindegy, hogy tízmilliós piacra vagy többtíz milliós piacra dolgozunk, így elsőként minden először Németországban kerül bemutatásra. Egy másik szempontból is úttörők vagyunk. Ahogy elhangzott ma az egyik előadáson: Magyarország büszke a szürkeállományára, amelynek exportja kiemelt jelentőségű. Mi viszont ezt a tudást Magyarországon tartjuk, és itt alapítjuk meg a teljesen magyar üzemeltetésű, német tulajdonú kutató-fejlesztő cégünket.

Hogyan tükröződik ez a céges struktúrában?

A cég eddig főként forgalmazói tevékenységet végzett, így az európai kollégák, a támogató mérnökök mind sales-esek. Mi, akik a fejlesztésben részt vettünk, mintegy „szabadidős” tevékenységként éltük ezt meg, de szükségessé vált a változás. Az utóbbi két évben, még annak ellenére sem éreztük hosszabb távon fenntarthatónak a helyzetet, hogy két kollegát már tisztán K+F-en foglalkoztatunk. Szeretnénk gyorsan bővülésnek indulni, öt éves távlatban 30-35 fős fejlesztői gárda felállítása a cél, egyetemi és ipari kapcsolatink alapján viszonylag könnyűnek látjuk a fiatal szakemberek toborzását és Budapest is vonzó lokáció. Én leszek a szervezet vezetője, mivel eddig is én irányítottam a fejlesztési tevékenységeket. Itt, Magyarországon döntünk a kutatási irányokról, amiknek szervesen illeszkednie kell a német anyacég értékrendjéhez. Fontos számunkra, hogy továbbra is egymásra figyelő, tanulásra és fejlődésre ösztönző környezetet biztosítsunk.

Milyen módszerrel lehet behívni a fiatal szakembereket? Vonzónak találják a kutatás-fejlesztést?

A német cég az ottani graduális képzésben hosszú évek óta jelen van, így a tanulók, akik az egyetemi vagy középiskolai tanulmányainak, gyakorlatainak egy részét a cégnél végzik, a későbbiekben hozzánk érkeznek munkavállalóként. Mi is szorgalmazzuk itthon, hogy a fiatalok nálunk írják a diplomamunkájukat. Igazság szerint a Z generációt nem lehet és nem is kell megkerülni! Ezek a fiatalok teljesen más gondolkodásúak, teljesen más a világképük. Nekünk pedig meg kell tanulnunk, hogy szükséges a csocsóasztal és a pingpongasztal, és figyelnünk kell az igényeikre. Nagyon sok dolgot kapunk tőlük cserébe, itt a kiállításon is számos diplomázó vagy diploma közeli fiatalemberrel beszéltem, akik jelezték, hogy izgalmasnak találják az előadásunkat, és esetleg szívesen velünk dolgoznának. Nyilván fiatalítani kell, ehhez teremtjük meg mi az inspiráló környezetet, ahol együtt szárnyalhatunk.

Szenzorok szintjén néhányat már érintettük halványan, de ne menjünk el szó nélkül az okos otthon okos város modell mellett, amivel ezen a kiállításon is jelen vagytok.

Az okos ipar óriási terület; két hete Lyonban a SIDO konferencián, az „Okos otthon, okos város” témakörében adtam elő meghívottként, és csak az Endrich elérhető okos otthon megoldásairól negyven percig beszéltem. Okos ipar kacsán nem feltétlenül a felhasználói élményt kiszolgáló megoldásokra gondoljunk, mint a távoli fűtéskapcsolás, vagy mosógép indítás, mint inkább az ipari célzatú felhasználásokra, amik szintén megjelenhetnek az otthonban, például figyeljük azt, hogy a tűzjelző mit csinál, vagy hogy a hűtőszekrény optimálisan üzemel-e, milyen a fogyasztása. Az otthonon kívüli ipari, okos város megoldások között szerepel például a városi eszközmenedzsment, kukakövetés, az okosmérők hálózatba kötése, hotel vagy irodai terek szobafoglaltság jelzése, közösségi terek levegőminőségének a kontrollja, környezeti monitorozás, a városi park talajnedvességének ellenőrzése, közlekedés figyelés. Egyik érdekes, tavaly pályázatot elnyert projektünk kapcsán egy szállópor koncentrációt mérő állomást terveztünk együttműködő partnerünk, a Neocortec által fejlesztett technológiával kombinálva. Úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy a szenzorok nemcsak az eredeti céljukra használhatók, hanem átjáróként működnek kis adatállományok, például külső szenzoradatok mozgatására. Emellett szemben az otthoni, internetes kommunikációra épülő, kiberbiztonsági szempontból sérülékeny technológiákkal, mi azt szorgalmazzuk, hogy gazdaságosabb és technikailag is előrehaladottabb nem felruházni a szenzort internet kapcsolattal, hanem lokálisan gyűjteni az adatokat és egy ponton kicsatornázni a világháló felé. Természetesen szigorú ipari szabványok mentén dolgozunk, valamint az egyes szektorok és a vevők elvárásait is beépítjük a fejlesztéseinkbe. Alkalmazott tudományról beszélünk: mi nem feltalálók vagyunk, hanem innovátorok, akik a jól bevált technológiákat kombinálva hoznak létre innovatív és piacképes termékeket.

dr. Karacs Alexandra, NEW technology magazin