Az ellátási láncok világa gyorsan változik, és ez a folyamat az elmúlt évtizedben csak felgyorsult. A pandémia, a geopolitikai konfliktusok és a klímakatasztrófa együttes hatása példátlan kihívások elé állítja a vállalatokat.
Az új korszakban a legfontosabb feladat a krízisek kezelése és az előrelátó rendszerek kialakítása. Ez csak megfelelő adatokkal és okos stratégiákkal érhető el – vázolja a Jabil 2024-es felmérése. A globális gyártási szolgáltató cég beszerzésért és ellátási láncért felelős alelnöke, Frank McKay szerint a legtöbb szervezet felismerte az adatok és az elemzések fontosságát a kockázatcsökkentésben, de sokan még mindig nehezen alakítanak ki hatékony stratégiát.
A Jabil kutatásába bevont 200 döntéshozó 96 százaléka már használja a piaci intelligenciát az ellátási lánc kezelésére, de több mint felük beismerte: átfogóbb adatokra van szükség a pontos kockázatelemzéshez.
A siker kulcsa az átláthatóság
A felmérés szerint a vállalatok 69 százaléka korlátozott átláthatósággal küzd. Ahhoz viszont, hogy ez pozitív irányban változzon, az adatgyűjtés nem lesz elég – állítja McKay. Az átláthatóságot arra kell használni, hogy a vállalatok előre lássák és elkerüljék a lehetséges problémákat, mielőtt krízissé válnának. Ebben lehet segítségükre az AI – sokkal jobban annál, mintha „csak” automatizálnák a rutin feladatokat. A felmérésben résztvevők kétharmada (66%) már használ AI-t és gépi tanulást az előrejelző analitikához, ami stratégiai döntéseket támogat az ellátási lánc kapcsán. Az AI egyik legnagyobb előnye számukra az átláthatóság növelése – ezt a válaszadók 76 százaléka tartja kulcsfontosságúnak.
Ahhoz azonban, hogy az AI alkalmazások igazán eredményesek legyenek, elengedhetetlen a megfelelő adatkezelési stratégia, ami biztosítja az AI-hoz használt adatok egységesítését és egyszerűsítését.
Az optimalizálás növeli az ellátási lánc ellenálló képességét és fenntarthatóságát
A Jabilnak válaszolók 82 százaléka szerint az optimalizálás a következő két év prioritása. A vállalatoknak fel kell mérniük meglévő technológiai képességeiket, majd azonosítaniuk kell, hogy hol van szükség további fejlesztésekre. A döntéshozók 93 százaléka máris pozitív eredményeket lát azokkal a technológiákkal kapcsolatban, amelyeket a cégük a beszerzési- és ellátásilánc-menedzsmentben alkalmaz.
Az AI és gépi tanulás nemcsak az átláthatóságot növeli, hanem a hatékonyságot is javítja, így versenyelőnyt biztosít. A kutatás résztvevőinek 70 százaléka azt látja, hogy az automatizálás csökkenti a munkaerőköltségeket, míg 64 százalékuk szerint AI segítségével finomhangolhatók a kereslet-előrejelzési folyamatok.
Az AI a fenntarthatósági kockázatok kezelésében is segít: a válaszadók több mint felének (54%) meggyőződése, hogy az AI megmutathatja, hol javíthatnak a fenntarthatóságon, ami egyre nagyobb kockázat, hiszen a világ kormányai mind szigorúbb szabályozásokat vezetnek be a szén-dioxid-kibocsátásra, a hulladékgazdálkodásra és a vízhasználatra vonatkozóan.
A Jabil szerint számos vállalat már most lépéseket tesz a fenntarthatóság növelése érdekében: 79 százalék energiatakarékos folyamatokat alakít ki, 74 százalék fenntartható beszerzési politikát vezet be, míg 68 százalék fenntartható beszállítóktól rendel anyagokat. Mindez szép, de a jövőben nem lesz elég: ahogy az európai szabályozások (pl. ReFuelEU Aviation, EU ETS) szigorodnak, a vállalatoknak még gyorsabban kell majd alkalmazkodni – figyelmeztet a Jabil alelnöke.
Gábor János, NEW technology