3D nyomtatással már az emberi szövetek is modellezhetők

A Melbourne-i Egyetem biomérnökei kifejlesztettek egy új, nagy sebességű 3D bionyomtatót, amivel lehetőség nyílik emberi szövetek precíz modellezésére. Ez az új bioprinting technológia radikálisan átalakíthatja a regeneratív orvostudományt, mivel jelentősen gyorsabb és pontosabb a hagyományos eljárásoknál.

A hagyományos 3D bioprinting során rétegenként helyezik el a sejteket, ami nemcsak lassú folyamat, de sejtkárosodáshoz és strukturális pontatlanságokhoz is vezethet. A mostani áttörést az jelenti, hogy az új 3D nyomtató „vibráló buborékokat” használ a sejtek irányított elhelyezésére és rendezésére, lehetővé téve a komplex szövetstruktúrák létrehozását.

David Collins vezető fejlesztő professzor szerint a sejtek megfelelő elhelyezkedése elengedhetetlen a szövetek helyes működéséhez, hasonlóan ahhoz, ahogy egy autóban is pontosan kell egymás mellé illeszteni a mechanikai elemeket. Az eddigi technológiák legtöbbször a sejtek spontán igazodására hagyatkoztak, ami korlátozta a nyomtatott szövetek bonyolultságát. A mostani innovációval ugyanakkor olyan életszerű struktúrákat lehet alkotni, amelyek sokkal jobban reprezentálják az emberi szöveteket.

A bioprinternek a sebessége is rendkívüli: az új technológia akár „350-szer gyorsabb” a hagyományos módszereknél, ami növeli a sejtek túlélési arányát, és elkerülhetővé teszi a kényes, rétegenkénti átvitelt. A nyomtatás egyből laboratóriumi tárolóedénybe történik, megőrizve a szövetek sterilitását és szerkezeti épségét. Callum Vidler, a tanulmány egyik vezető szerzője kiemelte: ez a megoldás „hidat képez” a laboratóriumi kutatások és a klinikai alkalmazások között, ami új lehetőségeket nyit a betegségek modellezésében és a kezelések fejlesztésében.

A bioprinting új módszere forradalmasíthatja a rákterápiát is: lehetővé teszi specifikus szövetek és szervek pontos másolatainak elkészítését, ami kulcsfontosságúnak bizonyulhat új gyógyszerek kifejlesztésében, emellett megteremtheti a személyre szabott orvoslás alapját, vagyis a beteg egyedi genetikai tulajdonságaihoz igazítható terápiát.

Gábor János, NEW technology