Barion Pixel

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Először hoztak létre fotoszintézist végző állati sejteket

Japán kutatóknak először sikerült beültetniük energiatermelő kloroplasztiszokat (növényi sejtek fotoszintézisért felelős részecskéit) állati, jelen esetben hörcsögsejtekbe. A különböző képalkotó módszerekkel, például elektronmikroszkópiával kimutatott eredmények szerint az állati sejtbe ültetett, vörös algákból tenyésztett sejtek két teljes napig fenntartották a fotoszintézist. Ez az áttörés megváltoztathatja a szövetmérnöki kutatások irányát, hiszen a fotoszintetizáló sejtek képesek lehetnek oxigéntermelésre, és ha állati – majd később talán emberi – sejtekbe is integrálhatóvá válnak, akkor például segíthetnék laboratóriumban növesztett mesterséges szövetek, például bőr és szervek életben maradását.

Jönnek a fotoszintetizáló állati – majd talán – emberi szövetek?

„Ez az első alkalom, hogy fotoszintetikus elektrontranszportot tapasztaltunk állati sejtekbe ületetett kloroplasztiszokban” – idézi a Tokiói Egyetem közleménye Sachihiro Matsunaga kutatásvezető professzort. Hozzátette: az elektrontranszport nélkülözhetetlen a fotoszintézishez szükséges kémiai energia előállításához, amit viszont általában csak növények és algák végeznek.

- Hirdetés -

Az ötlet elsőre talán fantasztikusnak tűnhet, de egyes állatok, például az óriáskagylók már hasznot húznak fotoszintetizáló élőlényekkel való együttélésből. Ezek a kagylók algákat tárolnak, amelyek oxigént és táplálékot biztosítanak a gazdaállat számára. E kapcsolat ihlette a japán kutatókat is, akik megvizsgálták, hogy lehetséges-e állati sejtek működésébe kloroplasztiszokat illeszteni. A tudósok egyébként arra számítottak, hogy a kloroplasztiszok hamar lebomlanak az állati sejtekben, de meglepetésükre akár két napig is képesek voltak fenntartani a fotoszintetikus működést, sőt, a kloroplasztiszokat tartalmazó sejtek növekedési üteme közben nőtt is. Ez arra utal, hogy a fotoszintézis szénalapú energiát biztosított számukra.

Matsunaga szerint a kutatásuk különösen hasznos lehet a szövetmérnöki fejlesztések terén, hiszen a laboratóriumban növesztett mesterséges szövetek gyakran oxigénhiánnyal küzdenek, ami akadályozza a sejtosztódást. „A kloroplasztiszokkal ellátott sejtek révén ugyanakkor fény hatására oxigén biztosítható, így javíthatók a szöveten belüli növekedési feltételek.”

A kutatók bíznak benne, hogy a jövőben tovább fejleszthetik a „planimális” (növényi és állati tulajdonságokat ötvöző) sejteket, hiszen azok forradalmasíthatják a biotechnológiát, fenntarthatóbb megoldásokat kínálhatnak, és hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A következő vizsgálatok során a gazdasejtek és a kloroplasztiszok közötti anyagcserét fogják elemezni, mert úgy vélik, a munkájuk új utakat nyithat a mesterséges szövetfejlesztés és a fenntartható biotechnológia innovációi számára.

Gábor János, NEW technology

- Hirdetés -

- Hirdetés -

Érdemes elolvasni
NEW technology