Százmilliárdos támogatás ömlik a chipgyártásba: Brüsszel német fejlesztésekre bólintott rá

Németország súlyos eurómilliók árán igyekszik faragni valamennyit a globális félvezetőpiacon jelenleg tapasztalható technológiai lemaradásán, és egyúttal csökkenteni a tengerentúli beszállítóknak való kitettségét. Az Európai Bizottság pedig zöld utat adott annak a 659 millió eurós (több mint 240,5 milliárd forintos) állami támogatási keretnek, amely négy vállalat technológiai szempontból fontos projektjének megvalósítását teszi lehetővé. A finanszírozás olyan üzemek létrehozását segíti, amelyek a teljesítmény-félvezetők, a speciális detektorchipek és a gyártóberendezések területén töltenek majd be nagyon is hiánypótló szerepet az európai piacon.

A legnagyobb szeletet ebből a tortából az Element 3-5 GmbH hasította ki.

Ez a vállalat önmagában elvisz a keretből 353 millió eurót (majdnem 129 milliárd forintot), hogy új egységet építsen Baesweilerben. Itt olyan szilícium-karbid félvezető hordozókat, ún. epitaxiális szeleteket fognak gyártani, amelyeket az autóipar, a távközlés és az energiaipar használ fel.

Szintén jelentős forráshoz jut a Vishay Siliconix Itzehoe GmbH, amely 214 millió eurót (bő 78 milliárd forintot) fordíthat a schleswig-holsteini telephelyének bővítésére. A cég következő generációs teljesítmény-MOSFET speciális térvezérlésű tranzisztorok gyártására fókuszál, amelyek elengedhetetlenek a modern járművek elektronikai rendszereihez.

Ezeken felül Weilburgban a KLA-Tencor MIE GmbH fejleszthet optikai mérőberendezéseket 74,4 millió euróból (27,1 milliárd forintból), míg a müncheni KETEK GmbH 17,9 millió euró (6,53 milliárd forint) állami támogatást költhet speciális szilícium drift detektorok gyártósoraira – ezeket elsősorban az ipari újrahasznosító rendszerekben alkalmazzák.

Szigorú feltételekhez kötött közpénz

A brüsszeli jóváhagyás nem jelenti azt, hogy a vállalatok feltételek nélkül jutnak a forrásokhoz. A Bizottság kikötötte, hogy a kedvezményezetteknek szorosan együtt kell működniük az egyetemi és kutatói szférával, valamint szakirányú képzésekkel kell segíteniük a munkaerőpiacot. Emellett a cégek vállalták, hogy egy esetleges globális chiphiány esetén prioritásként kezelik az európai szállításokat, ha pedig a vártnál magasabb profitot termelnek, a nyereség egy részét kötelesek visszafizetni a német államnak. A négy érintett vállalat emellett pályázik az integrált gyártólétesítmény státuszra is.

Ez a besorolás további kötelezettségeket ró a cégekre, cserébe viszont kiemelt szerepet kapnak az európai ellátási lánc ellenálló képességének javításában.

A program keretében olyan gyárak jönnek létre, amelyek Európában első alkalommal állítanak elő bizonyos típusú komponenseket. A Bizottság álláspontja szerint ezek a beruházások állami szerepvállalás nélkül ebben a formában nem valósulnának meg. A projekt nem csupán a gyártási volumen növeléséről szól, hanem az ellátási lánc kritikus pontjainak biztosításáról is.

Gábor János, NEW technology