Az emberiség elképesztő ütemben termeli az elektronikai hulladékot, ám az ebben rejlő kincsek, például az arany visszanyerése eddig rendkívül környezetszennyező, savakat és lúgokat bőségesen használó folyamat volt. Az Illinois-i Egyetem kutatói most alkottak egy olyan molekuláris struktúrát, amely alapjaiban írhatja át az újrahasznosítás szabályait:
a hagyományos kémiai eljárások helyett tiszta elektromossággal választják ki a nemesfémeket az összetett hulladékáramokból.
A fejlesztés igazi áttörése egy olyan speciális molekula, amely egyszerre három feladatot lát el. Képes szelektíven megkötni a fémionokat, állandó elektromos töltést hordoz, és oldódik az extrakcióhoz használt szerves folyadékban. Ez a beépített töltés teszi lehetővé, hogy a kutatók közvetlenül, elektromos jelekkel vezéreljék a folyamatot, így a fémek befogásához és elengedéséhez már nincs szükség további agresszív vegyszerekre.
A módszer hatékonyságát e-hulladékból származó oldatokkal tesztelték, és 89 százalékos aranykinyerési arányt értek el.
Az eljárás során a vegyszerfelhasználást a tizedére, sőt bizonyos esetekben a századára sikerült csökkenteni. A technológia alapja egy korábbi, januári rendszer, az úgynevezett folyamatos elektrokémiai folyadék-folyadék extrakció, amelyet mostanra sikerült teljesen elektrifikálni.
Bár a bemutató során az aranyra összpontosítottak, az igazi ígéret a módszer rugalmasságában rejlik. Az ACS-ben közölt tanulmány azt állítja, hogy a molekuláris keretrendszer finomhangolásával más értékes és kritikus fontosságú fémek is visszanyerhetőek lesznek. Ez érintheti az elhasznált gépjármű-katalizátorokban található platinafémeket, vagy a bányászati üledékekben rejlő egyéb ritka elemeket.
A kutatócsoport tovább dolgozik a technológia ipari méretekre skálázásán. Ehhez számítógépes modellezést és mesterséges intelligenciát is bevetnek, hogy felgyorsítsák az új, specifikus extrakciós molekulák felfedezését. A cél egy olyan tisztább ellátási lánc, amely a kritikus ásványkincsek visszanyerését teljesen villamosított alapokra helyezi, minimalizálva ezzel a környezeti terhelést.
Gábor János, NEW technology


