Portlandcement helyett: az új építőanyag betonba zárja a szén-dioxidot

Évtizedek óta a cementgyártás számít az egyik legszennyezőbb iparági folyamatnak, ám egy holland technológia mostantól nemcsak csökkenti a kibocsátást, hanem aktív szén-dioxid-tárolókká alakítja az épületeket. A Paebbl bemutatta a Rebond 300 nevű építőanyag eredményeit, bebizonyítva, hogy a természetes kőzetképződés évezredes folyamatát is képesek néhány percbe sűríteni, ezzel a légkörből kivont gázokat szilárd ásványi formában zárják a szerkezetbe.

Az újítás nem önálló kötőanyag, hanem egy kiegészítő cementképző anyag, amelyet a hagyományos portlandcement helyettesítésére fejlesztettek ki.

A termék környezetvédelmi terméknyilatkozattal igazolt karbonlábnyoma tonnánként 149 kilogramm szén-dioxid, ami tízszeres javulást jelent a vállalat korábbi fejlesztéseihez képest.

Így készül a karbonmegkötő építőanyag

A technológia alapja a gyorsított mineralizáció, amely során a szén-dioxid ásványokkal lép reakcióba, és kőzetté szilárdul. A laboratóriumi körülmények között felgyorsított folyamat végeredménye egy finom, világosszürke por, amely hosszú távon stabilan tartja a megkötött gázokat. A fejlesztés legnagyobb gyakorlati előnye, hogy a betonüzemeknek nem kell új berendezésekre költeniük a használatához, mivel az anyag közvetlenül beilleszthető a meglévő munkafolyamatokba.

A gyártó előírásai szerint a hagyományos cement 30 százaléka váltható ki az új adalékkal, ami akár 40 százalékkal is mérsékelheti egy teljes betonszerkezet beágyazott karbonkibocsátását.

„Minden épület és minden alapozás, amely tartalmazza a Rebond 300-at, állandó szén-dioxid-elnyelővé válik, és az anyag fizikai kémiája révén hozzájárul a közvetett kibocsátási célok eléréséhez” – állítja a vállalat, hozzátéve: az építőanyag eleve arra készült, hogy kivonja a szén-dioxidot a légkörből, és „véglegesen az épített környezetbe zárja”.

Fehér homlokzat, ipari szilárdság

A fenntartható építőanyagok elterjedését eddig gyakran esztétikai akadályok hátráltatták, mivel a legtöbb helyettesítő anyag, például a pernye vagy a kohósalak sötét és fénytelen színt kölcsönöz a betonnak. Éppen ezért az építészek többnyire csak rejtett alapozásoknál használták ezeket az anyagokat. A holland fejlesztők azonban ügyeltek a megjelenésre: a Rebond 300 szinte fehér felületet ad, így látható marad a homlokzatokon és az igényesebb építészeti elemeken is.

A váltás ugyanakkor komoly bizalmi kérdés is, hiszen az építőipar hagyományosan konzervatív ágazat, ahol a biztonsági szabványok felülírják a környezetvédelmi szempontokat.

A piaci bizonytalanság eloszlatására a Paebbl nagyvállalati partnerekkel, köztük a Holcim és a Heijmans bevonásával végzett valós teszteket. Februárban például egy németországi logisztikai központ építéséhez használták az anyagot. A szerkezet mindenféle késedelem nélkül teljesítette a legszigorúbb szilárdsági előírásokat, bizonyítva a technológia ipari érettségét.

Gábor János, NEW technology