Bambusszal kiváltható lehet a drága benzin és gázolaj

A közlekedés dekarbonizációjának egyik legnagyobb akadálya eddig az élelmiszertermelés és az üzemanyaggyártás közötti érdekellentét volt: a bioüzemanyagok előállítására művelt területek az ehető növények elől veszik el a helyet. Az amerikai Worcester Politechnikai Intézet (WPI) vegyészmérnökei most olyan megoldást mutattak be, amely egyrészt feloldhatja ezt a dilemmát, másrészt olcsóbb tud lenni a fosszilis tüzelőanyagoknál. A kutatók a bambuszban azonosították azt a nyersanyagot, amely árban és károsanyag-kibocsátásban is képes felvenni a versenyt a hagyományos benzin és gázolaj párosával.

A WPI-ben kísérletekkel vizsgálták a növény nyersolajjá alakításának hatékonyságát, majd az eredményeket gazdasági és életciklus-elemzési modellekkel egészítették ki. Megállapították, hogy a bambuszból származó energia lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás mellett állítható elő, mint a kőolaj alapú termékek. Michael Timko professzor a Sustainable Energy & Fuels folyóiratban hangsúlyozta: az eredmények a jelenlegi magas energiaárak mellett különösen időszerűek, arról nem beszélve, hogy globálisan a közlekedés és a szállítás felel a legtöbb károsanyag-kibocsátásért: az EU-ban például 25 százalékot tesz ki a közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés emissziója.

A technológiai folyamat kulcsa a hidrotermikus cseppfolyósítás, amely során a biomasszát üzemanyaggá alakítják.

A bambusz több szempontból is ideális alapanyag: a nyersolajjá alakítása hatékonyabb, mint más növényeké, ráadásul hatalmas mennyiségű szenet köt le a növekedése során. Az elemzések szerint a bambuszalapú gyártás képes lenne kiváltani a jelenlegi kukorica-etanol termelést, úgy, hogy az arra szánt földterület 13 százalékán megterem. A gazdasági modellek szintén kedvező számokat mutatnak.

Kereskedelmi léptékű gyártás esetén a bambuszból készült üzemanyag ára – a benzin energiatartalmával egyenértékű mennyiségre vetítve – literenként 233 forint körüli szintre csökkenhet, és ez már tartalmazza a gyártóüzem felépítésének, üzemeltetésének minden költségét is, ami komoly versenyelőnyt jelent a megújuló energia piacán.

A környezeti hatások vizsgálata során kiderült: a bambuszalapú üzemanyag használata 26-szor alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, mint a gázolajé. A növény a föld alatti gyöktörzseiben is jelentős mennyiségű szenet raktároz el, így a teljes életciklust figyelembe véve az előállítás és az elégetés összesen mindössze 3,5 gramm szén-dioxid-egyenértéket termel megajoule-onként. A kutatók szerint a bambusz lehet a megoldás az olyan nehezen villamosítható területek dekarbonizációjára is, mint a repülés vagy a nehézgépjárművekkel végzett szállítás.

Gábor János, NEW technology