Először az ipar profitálhat belőle: forradalmian új bionikus szem készül

Amikor a telefonunkkal videózunk, a készülék a rögzített – többnyire hatalmas – adatmennyiséget azonnal továbbküldi a processzornak. Ez a folyamat rengeteg energiát és tárhelyet igényel, a telefon pedig gyorsan merül és melegszik, ami persze nem jó, csak nem találtak ki ennél jobbat. Egyelőre. Mert az ausztrál RMIT Egyetem kutatói az emberi szem és agy évmilliók alatt összecsiszolódott, minimális energiával működő, mégis elképesztően hatékony párosát veszi alapul a bionikus szem megalkotásához.

A biológiai működést már le is másolták, és olyan prototípust építettek, amely a hagyományos kamerákkal ellentétben nem küldözget nyers adatokat.

A rendszer lelke egy mindössze 2×2 centiméteres, atomvékony molibdén-diszulfidra épülő chip, amelyet egy 15×14×3 centiméteres, olvasó és kommunikációs elektronikát tartalmazó dobozba építettek be.

Az apró chip önmagában végzi a képérzékelést, a tárolást, valamint a feldolgozást, magyarán észleli a változásokat, a fontos vizuális adatokat helyben elmenti, és azonnal értelmezi.

„Ahelyett, hogy folyamatosan mozgatnánk az adatokat a különálló memória- és feldolgozóegységek között, a munka nagy része ott történik, ahol az információ keletkezik” – érvelt az új technológia mellett a tanulmányt társszerzőként jegyző Taimur Ahmed.

A fejlesztés közvetlen utat nyithat a valóban használható okos bionikus szemek felé. Egy ilyen, akár orvosi eszköznek rendkívül gyorsan kell reagálnia a külvilág változásaira, miközben alig fogyaszthat energiát.

„A természet már megoldotta a legtöbb kihívást, amivel az elektronikában küzdünk. Az emberi szem és az agy hihetetlenül hatékonyan dolgozik együtt, hatalmas mennyiségű információt dolgoz fel meglepően kevés energiával. Kutatásunk segít lefektetni azoknak a technológiáknak az alapjait, amelyek hasonló módon működnek” – nyilatkozta közleményben a kutatócsoportot vezető Sumeet Walia.

A tudósoknak a gyártás terén is sikerült áttörést elérniük: egy tiszta, vízbázisú eljárást dolgoztak ki, amellyel az atomvékony rétegeket és elektródákat a korábbi módszereknél kevesebb hibával tudják átvinni a felületekre, ami jelentősen javítja az elektromos és fényérzékelési teljesítményt. A fejlesztésre nemzetközi szabadalmi bejelentést nyújtottak be.

Bár a gyakorlati megvalósítására és klinikai alkalmazására még éveket kell várni, az eljárás az önvezető járművek, a robotika és a fenntarthatóbb, energiatakarékos mesterséges intelligencia fejlesztését is támogathatja.

Gábor János, NEW technology