Az adatközpontok éves áramfogyasztása több millió háztartáséval vetekszik, aminek jelentős részét a hűtőrendszerek fenntartására fordítják. Az amerikai Penn State Egyetem kutatói mesterséges intelligencia segítségével mérsékelnék a pazarlást: az általuk fejlesztett technológia dinamikusan igazítja az időjáráshoz és az aktuális áramárakhoz a létesítmények energiafelhasználását.

Az egyetem közleménye szerint a kutatócsoport egy fizikai alapú gépi tanulási modellen alapuló szoftvert alkotott. A program valós idejű meteorológiai és gazdasági adatokat elemezve optimalizálja a hűtési folyamatokat. A rendszer egy virtuális adatközpontban – egyfajta digitális ikerben – tréningezi az AI-ügynököt, amely így képes folyamatosan tanulni és komplex döntéseket meghozni.

A betanított algoritmus az adott helyszín éghajlatához és gazdasági környezetéhez szinkronizált javaslatokat tesz.

Wangda Zuo épületgépészeti professzor, a tanulmány levelező szerzője rámutatott: a hűtés jelenleg az adatközpontok teljes villamosenergia-felhasználásának mintegy 40 százalékát teszi ki. Az üzemeltetőknek ráadásul olyan szélsőséges körülményekkel kell megküzdeniük, mint a hűtési költségeket fokozó kánikula, a volatilis energiaárak vagy kriptovaluta-bányászat esetén a bitcoin árfolyamának ingadozása.

„Az adatközpontokat hagyományosan a statikus hőmérsékleti célértékek mentén hűtik, ami magas áramárak mellett jelentős veszteséget okozhat” – magyarázta Zuo. „A piacon lévő AI-megoldások többsége hatalmas mennyiségű adatot igényel, és nem tud hatékonyan reagálni az ismeretlen helyzetekre. Olyan szoftvert terveztünk tehát, amely figyelembe veszi a külső körülményeket, és jobban irányítja ezeket a változtatásokat.”

A kutatás során Houston forró és párás környezetét szimulálták. A szakemberek az iparági hardverszabványok alapján határozták meg az elvárt hőmérsékleti és páratartalmi határértékeket.

Viswanathan Ganesh épületgépészeti doktorandusz, a tanulmány vezető szerzője szerint a biztonsági követelmények integrálása a stabilitás veszélyeztetése nélkül tette lehetővé az energiafelhasználás dinamikus módosítását. „Az adatközpontok hűtésére használt minden egyes hardverkomponensnek megvan a saját működési tartománya, amit nem szabad átlépni. Így növelhetjük a hatékonyságot, miközben garantáljuk, hogy az AI-ügynök tartja magát az ajánlott biztonsági értékekhez.”

A szoftver a kriptovaluta-bányászat jövedelmezőségét is növelheti, mivel a kalkulációba beépíti az adott digitális valuta aktuális árfolyamát. A tesztek alapján a betanított ügynök több mint 24 százalékkal mérsékelheti a hűtési energiaigényt, miközben több mint nyolc százalékkal javíthatja a bitcoin-bányászat profitabilitását.

Bár a modellt elsősorban adatközpontokra kalibrálták, az eljárás alkalmas lehet kereskedelmi épületek, repülőterek vagy erőművek hűtésének korszerűsítésére is – áll a közleményben.

Gábor János, NEW technology

The post Negyedével vághatja vissza az adatközpontok rezsijét egy új AI-szoftver appeared first on NEW technology.

A világűrben keringő roncsok és üzemen kívüli eszközök egyre nagyobb veszélyt jelentenek a működő műholdakra, a Földről végzett megfigyelések pedig nem adnak elég pontos képet az űrszemét állapotáról. Ezt a problémát orvosolná az Astroscale Japan legújabb projektje, az ISSA-J1 küldetés. A vállalat 2027-re tervezi annak a hatszázötven kilogrammos vizsgálóegységnek a fellövését, amely két, évtizedek óta néma japán műholdat keres fel különböző Föld körüli pályákon.

Ez lesz az első alkalom, hogy egy magáncég egyetlen misszió keretében hajt végre ilyen összetett, több pályát érintő inspekciós feladatot.

„Az űrbéli helyszíni szemle olyan kritikus fontosságú információkat nyújt a műholdak állapotáról, amelyeket a földről lehetetlen megszerezni” – magyarázta közleményben Nobu Okada, az Astroscale Japan ügyvezető igazgatója. Az ISSA-J1 űreszköz tíz kémiai és két elektromos hajtóművével képes lesz arra, hogy biztonságos távolságból felmérje a célpontok mozgását, majd fizikai érintkezés nélkül közeli felvételeket készítsen az elhasználódás jeleiről.

Húsz év után néznek szembe a múlt óriásaival

A több mint féltonnás vizsgálóegység két ikonikus japán műholdat vesz górcső alá. Az első a 2006-ban indított, közel négytonnás ALOS lesz, amely 691 kilométeres magasságban kering. Miután befejezte a munkát, az ISSA-J1 pályát vált, és megkeresi a 2002-ben startolt és mindössze egy évig működött ADEOS-II-t is. Utóbbi műhold még magasabban, 800 kilométer feletti pályán tartózkodik.

Mindkét eszköz több mint húsz éve van az űrben, így állapotuk felmérése kulcsfontosságú a jövőbeli takarítási vagy javítási munkálatok tervezéséhez.

A japán küldetés azért is különleges, mert bár a jelenlegi űrszemétfigyelő rendszerek követik az objektumokat, a technikai részleteket nem látják. „Azáltal, hogy egyetlen küldetéssel több, különböző pályán lévő objektumot is megvizsgálunk, az ISSA-J1 olyan új képességeket mutat be, amelyek segítik az üzemeltetőket az űreszközök állapotának megértésében és a jövőbeli javítási munkálatok előkészítésében” – mutatott rá Okada.

A projekt nem csupán piaci alapú kezdeményezés, hanem a japán állam technológiai innovációs programjának része. A fejlesztést az oktatási, kulturális, sport-, tudományos és technológiai minisztérium alapja támogatja.

Gábor János, NEW technology

The post Japán helyszíni szemlét tart az űrben: a világon először meglátogatnak két régi műholdat appeared first on NEW technology.

A világűrbe jutni eddig elképzelhetetlen bonyolultságú mérnöki munkát és gyártást igényelt, de egy új európai innováció alapjaiban változtathatja meg a folyamatot: a kutatók immár képesek több különböző fém egyidejű felhasználásával, egyetlen menetben kinyomtatni a kritikus rakétaalkatrészeket.

A Fraunhofer Intézet szakemberei olyan eljárást dolgoztak ki, amely feleslegessé teszi a különálló darabok utólagos hegesztését vagy ragasztását.

Az Európai Unió 38 millió eurós (14,8 milliárd forintos), Enlighten névre keresztelt projektje keretében épülő technológia révén közvetlenül a számítógépes tervekből születnek végleges űripari alkatrészek.

„A hatalmas rugalmasság révén megspóroljuk az átfutási időt, és a követelmények változása esetén gyors iterációkat végezhetünk. Ez hetekkel rövidíti le a fejlesztést” – állítja közleményben Constantin Jugert, az intézet tudósa.

Megszűnnek a gyenge pontok

A hagyományos rakétahajtóművek gyártása során a különböző tulajdonságú fémeket – például a hőálló és a nagy szilárdságú ötvözeteket – külön munkálják meg, majd illesztik össze. Ez a módszer nemcsak időigényes, hanem minden egyes hegesztési pontnál potenciális hibaforrást is jelent. Az additív gyártás, vagyis a 3D-nyomtatás viszont ma már lehetővé teszi, hogy az anyagokat pontosan oda helyezzék, ahol szükség van rájuk: nagy szilárdságú fémeket a mechanikai terhelésnek kitett helyekre, hőállókat pedig a forró gázok útvonalába.

A kutatók már sikeresen tesztelték az eljárást egy olyan rakétaszelepen, amely mágneses és nem mágneses acél keverékéből áll.

Ez korábban csak több lépcsőben, bonyolult utómunkával volt kivitelezhető. A fejlesztés legnagyobb kihívását az jelentette, hogy bizonyos fémek (pl. titán és nikkel) érintkezéskor rideggé teszik az anyagot. Ezt a problémát egy köztes, vékony molibdénréteg alkalmazásával küszöbölték ki a Fraunhofer szakemberei.

Európai függetlenség az űrversenyben

A projektet az az igény fűti, hogy Európa gyorsabban és hatékonyabban legyen képes megépíteni saját hordozórakétáit, például az Ariane–6-okat és utódait. Bár az olyan magánvállalatok, mint a SpaceX vagy a Rocket Lab már alkalmazzák a 3D-nyomtatást, az államilag finanszírozott európai szervezeteknek most kell behozniuk a lemaradást a tömeggyártás optimalizálása terén.

A technológia kaput nyit a kompaktabb és nagyobb teljesítményű hajtóművek előtt, amelyekkel az Európai Űrügynökség is versenyképesebb maradhat.

„Nem csupán azt akarjuk bemutatni, hogy hogyan működik napjainkban a többanyagú 3D-nyomtatás. Az Enlighten projekttel a rakéták fenntartható, rugalmas tömeggyártásának alapjait fektetjük le, ami hosszú távon függetlenebbé teszi a kontinenst” – tette hozzá Jugert.

Gábor János, NEW technology

The post Az additív gyártás új szintje: több fémből, egyszerre nyomtatják a jövő európai rakétáit appeared first on NEW technology.

Az Audi Hungaria újabb műszaki csúcstechnológiát képviselő nagy teljesítményű benzinmotor gyártását kezdte meg. A győri motorgyárban készülő új V6 Otto EVO LK3, a vállalat legerősebb benzines erőforrása 375 kW teljesítménnyel és 600 Nm nyomatékkal dolgozik az összehasonlíthatatlan RS élményért.

Az új hathengeres Otto EVO LK3 motor fontos építőelem a vállalat hosszú távú stratégiájában: bővíti a motorgyártás hajtásportfólióját, a következő években stabil kapacitáskihasználást biztosít, valamint hangsúlyozza a győri vállalat technológiai kompetenciáját.

„Az új V6 Otto EVO LK3 gyártásának elindítása újabb mérföldkő az Audi Hungaria 33 éves történetében. Ez a nagy teljesítményű erőforrás egyszerre testesíti meg a győri hajtásgyártás mérnöki tudását és rugalmasságát. Ezzel a projekttel tovább erősítjük szerepünket az Audi és a Volkswagen konszern globális hajtáslánc hálózatán belül” – mondta Peter Will, az Audi Hungaria hajtásgyártásért felelős igazgatósági tagja.

Az új motor több mint 60 alkatrészében tér el a korábbi hathengeres benzinmotoroktól, és olyan fejlesztéseket tartalmaz, mint a 350 barra növelt üzemanyagnyomás, az elektromosan állítható turbina-geometria, valamint az integrált töltőlevegő-hűtés. Ezek a fejlesztések nagyobb hatékonyságot, gyorsabb reakcióidőt és ugyanakkor magasabb teljesítményt tesznek lehetővé.

A V6-os motorcsalád fejlesztése szoros együttműködésben zajlott az Audi ingolstadti központjával. Az Audi legújabb V-motorjai – köztük a V6 TFSI evo LK3, amely többek között az Audi RS5 modellben debütált – egy új munkamodell keretében készültek. A győri és neckarsulmi fejlesztőcsapatok 2021 óta szorosan, közös felelősséggel dolgoztak a motorok megalkotásán. A nemzetközi együttműködés során a mérnökök különböző párosításokban dolgoztak, ami egy rendkívül inspiráló, országokon átívelő mérnöki környezetet teremtett.

Az új V6 Otto erőforrás jelentős technológiai előrelépést képvisel. A két üzemanyagpumpának, a megnövelt befecskendezési nyomásnak, az elektromosan állítható turbó geometriai megoldásának és a szívócsőbe integrált töltőlevegő hűtésnek köszönhetően a motor egyszerre kínál nagy teljesítményt, gyors reakciót és kedvező fogyasztást. A motor fejlesztése során számos műszaki kihívást kellett megoldani – többek között a turbófeltöltő új rögzítési pontjait, az integrált hűtőrendszerek előre szerelt egységként történő kialakítását, valamint a vezérműtengelyek pozíciójának módosítását. Ezek az intézkedések kulcsfontosságúak az EURO 7 norma teljesítéséhez, és egyben bizonyítják az Audi Hungaria mérnökeinek magas szintű szakértelmét.

Az Audi Hungaria Magyarország egyik legjelentősebb autóipari vállalata és az Audi és Volkswagen Konszern 35 gyártóüzemét kiszolgáló kulcsfontosságú kompetenciaközpontja. A vállalat 2025-ben több mint 1,5 millió, fennállása óta több mint 46 millió hajtást gyártott.

Audi Hungaria

The post Új, nagy teljesítményű benzinmotor az Audi Hungariától appeared first on NEW technology.

Olaszország hamarosan Európa egyik meghatározó hidrogénközpontjává válhat, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a kormány hatmilliárd eurós (közel 2300 milliárd forintos) állami támogatási programját. Róma célja nem kevesebb, mint az, hogy radikálisan felgyorsítsa a megújuló forrásokból származó hidrogén előállítását, ezzel párhuzamosan pedig csökkentse az ipari és közlekedési szektor függőségét a fosszilis energiahordozóktól.

A döntés az európai ellátási lánc egészére hatással lesz, hiszen az elektrolizálók és a kapcsolódó energetikai infrastruktúra iránti kereslet jelentős növekedését vetíti előre.

A most engedélyezett program keretében Olaszország évi 200 ezer tonna megújuló hidrogén gyártásába fog. A kezdeményezés elsősorban azokat a területeket célozza, ahol technikai vagy gazdasági okokból közvetlenül nem megoldható a villamosítás. A támogatások révén nemcsak a vízbontással, hanem a biogén forrásokból, például biokémiai folyamatokkal előállított hidrogén termelése is lendületet kap.

Az olasz kormány ún. kétoldalú különbségtételi szerződéseket alkalmaz a finanszírozáshoz.

Ennek lényege, hogy a versenytárgyaláson rögzített elszámolási árhoz képest kompenzálják a termelőket. Ha a piacon használt alternatív üzemanyag ára ezen szint alá esik, az állam kifizeti a különbséget, de ha meghaladja azt, a termelők utalják vissza a többletet a költségvetésbe. Ez a mechanizmus a tervek szerint 2029 decemberéig marad érvényben.

Brüsszeli zöld lámpa a hidrogénipar versenyképessége jegyében

A Bizottság az uniós állami támogatási szabályok, különösen az éghajlatvédelmi és energetikai iránymutatások alapján vizsgálta meg a tervezetet. A testület szerint a beavatkozás nélkülözhetetlen, mivel ezek a beruházások piaci alapon, állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg. Az EB érvelése szerint a környezetvédelmi előnyök messze felülmúlják a belső piaci verseny esetleges torzulását.

Gábor János, NEW technology

The post Ezermilliárdos tőkeinjekciót kap az olasz hidrogénipar az Európai Uniótól appeared first on NEW technology.

A megújuló energiaforrások térnyerése ellenére a napenergia-hasznosítás technológiája évtizedek óta küzd egy alapvető ellentmondással: a nagyobb hatásfok elérése általában a berendezések élettartamának rövidülésével, míg a tartósabb kialakítás az áramtermelés hatékonyságának romlásával jár. A Joule-ben közölt tanulmány szerint a dél-koreai KAIST kutatóinak a perovszkit alapú napelemek szerkezeti módosításával sikerült áthidalni ezt a problémát.

A perovszkit alapú cellák a napenergia-ipar nagy reménységei, azonban érzékenyek a környezeti hatásokra. Magas hőmérséklet, páratartalom vagy tartós fényterhelés mellett az anyag szerkezete gyorsan elhasználódik. A szakemberek korábban is kísérleteztek védőbevonat felvitelével, de ha ez a kétdimenziós passziváló réteg nem volt kellően robusztus, akkor a panel idővel deformálódott, és csökkent a teljesítménye.

A KAIST tudósai egy szerkezetileg stabilabb, úgynevezett Dion-Jacobson típusú réteget vezettek be. Az eljárás lényege a rétegen belüli atomi elhelyezkedés precíz szabályozása. A technológia alkalmazásával a perovszkit rétegeket mindkét oldalon szerves molekulákkal kapcsolták össze, így egy ellenállóbb szerkezet jött létre.

„Ez a tanulmány bizonyítja, hogy a régi kihívás – miszerint a hatékonyság növelése lerövidíti az élettartamot, az élettartam növelése pedig rontja a hatásfokot – egyszerre orvosolható a felületi passziváló réteg szerkezeti tervezésével” – emelte ki Jangwon Seo professzor a publikáció kapcsán.

A kísérletek során kiderült, hogy a hőkezelés hatására az anyagok találkozásánál újrarendeződnek az atomok. A kutatók pontosan meghatározták azokat a gyártási feltételeket, amelyekkel ez a folyamat reprodukálható, így a technológia megbízhatóan alkalmazható.

Az új stratégiával készült napelemek a tesztek során 25,56 százalékos energiaátalakítási hatásfokot produkáltak, amelyet hivatalos hitelesítés során 25,59 százalékra emeltek. A cellák 85 Celsius-fokos hőségben és 85 százalékos relatív páratartalom, valamint folyamatos megvilágítás mellett is megőrizték magas teljesítményüket.

A technológia jelentőségét növeli, hogy nemcsak kisméretű laboratóriumi cellákon, hanem nagy felületű modulokon is igazolták a hatékonyságát. Ez kritikus lépés a tömeggyártás felé, mivel a perovszkit napelemek eddig főként laboratóriumi körülmények között voltak csak stabilak.

A kutatás eredményei szerint a felületi rétegek tudatos tervezésével a perovszkit napelemek versenyképessé válhatnak a piacon jelenleg uralkodó szilícium alapú megoldásokkal szemben, hiszen egyszerre nyújtanak magas hatásfokot és ipari követelményeknek megfelelő élettartamot.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a perovszkit napelem fejlesztésében: még nagyobb hatásfok és tartósság appeared first on NEW technology.

Dél-Korea legnagyobb akkumulátoripari szakkiállításán, a közelmúltban Szöulban megrendezett InterBattery 2026-on mutatta be legújabb innovációit az SK On. Az „Unlock the Next Energy” jelmondat szellemében az új technológiák és fejlesztések a vállalat elektromos járműveken messze túlmutató, egyre bővülő energiaportfólióját voltak hivatottak demonstrálni. Az SK On standja három tematikus zónára – Leading Tech, Future Tech és Core Tech – tagolódott, átfogó képet nyújtva a piacvezető vállalat jelenlegi eredményeiről, jövőbeli innovációiról és alapvető termékstratégiájáról.

A Leading Tech zónában az SK On az akkumulátortervezéstől a gyártásig terjedő teljes folyamatot mutatta be. Kiemelkedő újdonság volt az On-Vent prizmás cella, amelynél lézermarásos technológiával tetszőleges pozícióba helyezhetők a gáz- és hőszellőzők, így nagyobb tervezési rugalmasságot biztosítva. Emellett bemutatkozott a száraz elektróda eljárás is, amelynek során az elektródákat oldószer helyett száraz, porformátumú alapanyagból gyártják. Az SK On 2024-ben már üzembe is helyezte e technológia kísérleti gyártósorát, és jelenleg a kereskedelmi hasznosítás megvalósításán dolgozik.

A stand középpontjában elhelyezkedő Future Tech zóna a vállalat innovációit vonultatta fel. Az SK Enmove-val közösen kidolgozott merítéses hűtési technológia lényege, hogy az akkumulátorokat szigetelő hűtőfolyadékba merítve, a folyadékot közvetlenül a pakkon belül áramoltatva tartják egyenletesen alacsony hőmérsékleten. Ez a megközelítés a következő generációs hőkezelési technológia egyik legígéretesebb iránya, amely egyszerre növeli a biztonságot és a teljesítményt. Szintén itt kapott helyet a HYPER FAST akkumulátor, az SK On villámgyors töltési megoldása, amely mindössze hét perc alatt képes 10-rőll 80 százalékra tölteni az akkumulátort. A zónát egy Hyundai WIA autonóm mobil robot (AMR) is gazdagította, amelyet SK On NCM-akkumulátorral szereltek fel, és jelenleg ipari környezetekben alkalmaznak. A látogatók közvetlenül is interakcióba léphettek a robottal.

Az idei kiállítás fókuszpontját a Core Tech zóna jelentette, ahol az SK On az energiatároló rendszerek (ESS) területén elért eredményeit és az azokat megalapozó kulcsfontosságú technológiákat helyezte középpontba. A vállalat itt mutatta be először nyilvánosan saját, integrált Cell-to-Pack (CTP) megoldásait. A bemutatott négy pakk-szintű termék közé tartozott a pouch CTP, amely eltünteti a modulszintet, és közvetlenül integrálja a cellákat a pakkal, ezzel növelve az energiasűrűséget és csökkentve a gyártási költségeket – kereskedelmi gyártása 2027-re tervezett. A nagy felületű hűtéses CTP (LSC CTP) technológiának köszönhetően háromszor hatékonyabb hűtési teljesítmény érhető el a hagyományos akkumulátormodulokhoz képest.

Az ESS területén a vállalat nagy energiasűrűségű LFP tasakcellás akkumulátort is bemutatott, továbbá az iparágban elsőként alkalmazta az elektrokémiai impedanciaspektroszkópián (EIS) alapuló megelőző diagnosztikai rendszert egy konténeres ESS DC blokkon.

Az InterBattery 2026 kiállítással az SK On azt is egyértelművé tette, hogy a vállalat stratégiája az elektromos járműveken túl az energiatárolás, az ipari robotika és a jövő generációs alkalmazások irányába mutat, megtestesítve a „Next Energy” víziót.

SK On

The post Hétperces töltéssel és autonóm robotokkal mutatta be innovációit az SK On az InterBattery 2026 kiállításon appeared first on NEW technology.

A HMS Networks bejelentette az Ixxat CAN@net Basic piaci bevezetését. Az Ixxat CAN@net Basic egy leegyszerűsített CAN-FD-Ethernet-átjáró, amit az ipari és autóipari környezet számára fejlesztettek ki az egyszerű, skálázható és költséghatékony csatlakoztathatóság iránti növekvő igény kielégítésére.

A modern alkalmazások egyre nagyobb számban igényelnek zökkenőmentes kommunikációt az elosztott CAN-hálózatok és az Ethernet-alapú rendszerek között. A mérnököknek azonban gyakran kell kompromisszumot kötniük a teljesítmény, a késleltetés és a rendszerköltség között. A meglévő megoldások általában vagy felesleges funkciókat tartalmaznak, vagy teljesítményük túl korlátozott a valós CAN FD-követelmények kezeléséhez. A CAN@net Basic úgy kezeli ezeket a kihívásokat, hogy a legfontosabbakra – a hatékony adatcserére, az alacsony késleltetésre és a megfizethetőségre – összpontosít.

A tervezési kihívás megoldása I.: A késleltetés és a jitter kiegyensúlyozása

Sok CAN-Ethernet rendszerben az Ethernet-keretek minden CAN-üzenethez történő továbbítása jelentős megszakításokkal jár, ami magas jitterhez és instabil rendszerteljesítményhez vezet. Az adatok összesítése ezzel szemben csökkenti a jittert, de növeli a késleltetést. A CAN@net Basic UDP/IP kommunikációt használ, jelentősen csökkentve a protokoll terhelését és minimalizálva a megszakítást okozó terhelést. Ez kiegyensúlyozott megközelítést tesz lehetővé alacsony késleltetés és szabályozott jitter mellett, így az eszköz időérzékeny alkalmazásokhoz is használható.

A tervezési kihívás megoldása II.: Az elosztott rendszerek skálázása

Azokban az alkalmazásokban, ahol sok eszköz (pl. tesztbeállítások vagy elosztott gépek) között kell CAN FD adatokat cserélni, a fizikai CAN busz korlátai jelentenek szűk keresztmetszetet – különösen a busz hosszát és a csomópontok számát tekintve. A CAN@net Basic Etherneten keresztüli rugalmas hálózatbővítést tesz lehetővé, lehetővé téve az elosztott rendszereket csatlakoztatását anélkül, hogy a tervezőket lekorlátoznák a klasszikus CAN topológiai korlátok.

A tervezési kihívás megoldása III.: Költségcsökkentés kompromisszumok nélkül

Bár sok felhasználónak a modern átjárófunkciók egy részhalmazára van csak szüksége, mégis kénytelenek kifizetni a teljes funkcionalitású megoldásokat. A CAN@net Basic átjérót kifejezetten költségoptimalizált alternatívaként fejlesztették ki, a piachoz igazított 270 eurós listaáron biztosítva az alapvető funkciókat, mindeközben megőrizve az ipari minőségű teljesítményt és minőséget.

Főbb műszaki jellemzők
• Egy CAN CC/CAN FD csatorna;
• Akár 8 Mbit/s CAN adatsebesség;
• Egy Ethernet csatorna (RJ45);
• ASCII interfész mód;
• UDP/IP Etherneten keresztül;
• USB-C interfész, nagy sebességű USB 2.0 (480 Mbit/s);
• Levehető dugaszolható csatlakozók;
• Galvanikus leválasztás (CAN: 2,5 kV 1 perc; Ethernet: 1,5 kV 1 perc);
• Üzemi hőmérséklet -25 °C és +85 °C között;
• IP20 osztályú behatolásvédelem;
• DIN sínre szerelhető ház (108 × 149 × 27 mm).

További információkért kérjük, látogasson el a weboldalunkra: www.hms-networks.com/ixxat

HMS Networks

The post A HMS Networks bemutatja a költséghatékony Ixxat CAN@net Basic CAN-FD-Ethernet-átjárót a skálázható ipari hálózatépítéshez appeared first on NEW technology.

A természet évmilliók alatt csiszolt megoldásai gyakran nyújtanak inspirációt a modern technológia számára. Az amerikai Worcesteri Politechnikai Intézet (WPI) kutatóit most a denevérek különleges tájékozódási képessége sarkallta innovációra. Egy tenyérnyi méretű drón segítségével bebizonyították, hogy az eszköznek nincs szüksége kamerákra vagy drága lézeres letapogatókra ahhoz, hogy kijusson egy akadályokkal teli útvesztőből. Az eszköz a hangvisszaverődés elvét kihasználva látja a környezetét, ami áttörést hozhat a katasztrófavédelemben.

Mesterséges intelligencia a zaj mögött

A fejlesztés során egy kisméretű, X-alakú kvadrokoptert alakítottak át, amelyet alacsony fogyasztású ultrahangos érzékelőkkel szereltek fel. A mérnöki munka egyik legnagyobb kihívását a propellerek által keltett zaj jelentette, amely elnyomta volna a visszaverődő hangokat. Ezt egy speciális akusztikus pajzzsal orvosolták, a fedélzeti számítógép pedig mesterséges intelligencia segítségével elemzi a gyenge visszhangokat – olvasható a WPI közleményében.

A rendszer működése kísértetiesen hasonlít a denevérek lokációjához: az eszköz rövid impulzusokat bocsát ki, majd a visszaérkező jelekből térképezi fel a környezetét.

A kutatók extrém körülmények között vetették be a prototípust. Sűrű ködben, sötétségben és mesterséges hóesésben – tehát olyan körülmények között is tesztelték, ahol a hagyományos optikai szenzorok csődöt mondtak volna. A drón vékony és átlátszó akadályok között manőverezett, ami azért is jelentős eredmény, mert az üvegfelületek gyakran a modernebb navigációs rendszereket is megtévesztik. A száznyolcvan tesztrepülés során az eszköz stabilitása elég meggyőzőnek bizonyult: 72 és 100 százalék közötti sikeraránnyal teljesítette a küldetéseket.

A drón ugyanarra képes, mint a denevérek

„A denevérek rövid csipogások kibocsátásával képesek hajszálpontosan navigálni a sötét, nyirkos és poros barlangokban, miközben a gyenge visszhangokat csupán korlátozott számú neuronnal dolgozzák fel” – magyarázta Nitin J. Sanket, az egyetem robotikai mérnöki tanszékének adjunktusa. A kutatásvezető kiemelte: a rendszer mindössze két apró érzékelőt és minimális számítási teljesítményt igényel, ami megnyitja az utat a kisebb és hatékonyabb robotok előtt.

A technológia viszont egyelőre korlátokkal küzd, hiszen a milliwattos teljesítményű rendszer mindössze ötperces repülési időt biztosít. A fejlesztők következő célja a drón tömegének további csökkentése és az üzemidő növelése. Ez kulcsfontosságú lehet a gyakorlati alkalmazás során, különösen a kutató-mentő akciókban, ahol a láthatóság korlátozott, az idő pedig kritikus tényező.

Gábor János, NEW technology

The post Egy új drón a denevérek képességeit utánozva menthet életeket appeared first on NEW technology.

Egy német startup olyan üzemet indított be, amely az elhasznált akkumulátorokból nyer vissza értékes nyersanyagokat, és közvetlenül visszavezeti azokat a gyártásba. A Tozero bemutató akkumulátor-újrahasznosító létesítménye a müncheni Gendorf vegyipari parkban működik, és évente 1500 tonna akkumulátorhulladék feldolgozására képes.

A vállalat célja, hogy az új technológiával csökkentse Európa függőségét a külső nyersanyagforrásoktól, különösen Kínától.

„Európának jelenleg még nincsenek meg azok a kritikus nyersanyagai, amelyekre szüksége lenne ahhoz, hogy felépítse és felskálázza saját energiaátmenetét, illetve akkumulátoriparát” – érvelt a technológia mellett Sarah Fleischer, a cég vezérigazgatója.

Értékes visszanyert anyagok nyitnak új utakat az akkumulátor-újrahasznosítás előtt

A Tozero saját fejlesztésű, savmentes hidrometallurgiai eljárást alkalmaz. A technológia nagy tisztaságú lítium-karbonátot, grafitot és nikkel–kobalt keveréket nyer ki az úgynevezett „black massból”, vagyis itt: az előkezelt akkumulátoranyagból. A vállalat szerint ezek az anyagok közvetlenül visszakerülhetnek az akkumulátorgyártás folyamataiba.

A cég közölte, hogy az eljárás több mint 80 százalékos lítium- és százszázalékos grafitvisszanyerést tesz lehetővé – mindezt úgy, hogy a technológia néhány év alatt jutott el a laboratóriumi kísérletektől az ipari alkalmazásig.

„A technológiánk, amelyet mostanra tízezerszeresére skáláztunk, lehetővé teszi, hogy az élettartamuk végére ért akkumulátorokból ipari léptékben nyerjük ki ezeket az anyagokat” – fűzte hozzá Fleischer.

Gyors növekedés, ipari célok

A Tozero 2022-ben alakult, és rövid idő alatt több mérföldkövet is elért. Áprilisban elsőként szállított újrahasznosított lítiumot különböző kereskedelmi partnereknek Európában, aztán február során 100 százalékban újrahasznosított grafitot is minősített ipari cellagyártáshoz.

A most elindított bemutatóüzem egy nagyobb, kereskedelmi léptékű gyár előkészítését szolgálja, amelynek működését a következő években tervezik.

A technológia fejlesztésében olyan ipari partnerek is részt vettek és hathatós segítséget nyújtottak, mint a BMW és a MAN. Utóbbi két vállalat megjelenése nem a véletlen műve, ahogy az időzítés sem az: a projekt olyan időszakban valósul meg, amikor az elektromos autók terjedése miatt folyamatosan nő az akkumulátorok iránti igény, miközben egyre több használt akkumulátor jelenik meg a piacon. A cég szerint az újrahasznosítás kulcsszerepet játszik abban, hogy ezek az anyagok visszakerüljenek az ellátási láncba.

Gábor János, NEW technology

The post Új üzemmel lép szintet az akkumulátor-újrahasznosítás Európában appeared first on NEW technology.

Spanyolország befejezte a kontinens legnagyobb, alkalmazott kutatási célokat szolgáló vanádium-redox áramlási akkumulátorának (VRFB) üzemi tesztjeit az északnyugat-spanyolországi Cubillos del Sil technológiai központjában. A projekt mérföldkövet jelent a fenntartható, hosszútávú energiatárolás területén.

A vizsgálatokat a spanyol kormány által támogatott Fundación Ciudad de la Energía (Ciuden) kutatóintézet végezte. A 2006-ban létrehozott szervezet egy 1 megawatt teljesítményű és 8 megawattóra tárolókapacitású VRFB-t hitelesített, és a berendezés nem csupán ipari tároló, hanem kísérleti platformként is szolgál: magában foglal egy százkilowattos és egy 800 kilowattórás modult is, amely speciális kutatás-fejlesztési méréseket tesz lehetővé.

A nagyméretű, hálózati szintű tárolásra alkalmas, hosszú élettartamú VRFB technológia lényege, hogy folyékony elektrolitokban lévő vanádiumionokat használ az energia megőrzésére, amelyet nem szilárd elektródákban, hanem külső tartályokban raktároz.

Ez a kialakítás a hagyományos lítiumion-megoldásokkal szemben akár 15 órás folyamatos rendelkezésre állást és 20 évet is meghaladó élettartamot garantál. A felépítésnek köszönhetően a rendszer teljesítménye és kapacitása egymástól függetlenül skálázható.

A létesítmény egy szélesebb körű hibrid energetikai tesztkörnyezet része. A vanádiumrendszer mellett a telephelyen üzemel egy 1 MW/5,8 MWh-s nátrium-kén egység, valamint egy 600 kW/1,3 MWh-s lítiumion-blokk is. Egy 2,2 megawattos napelemparkkal kiegészülve a komplexum összes kapacitása eléri a 15 megawattot, ami lehetővé teszi a napi termelés teljes eltárolását a csúcsidőszakokban.

„A 6,4 millió euró értékű szerződést a spanyol CYMI vállalat nyerte el, amely a dél-koreai H2 Inc. technológiáját alkalmazza” – közölte a Ciuden. A szakemberek azt is vizsgálják, hogy a tároló hogyan integrálható hidrogéntechnológiával. Ennek érdekében két elektrolizálót – egy 300 kW-os protoncsere-membrános és egy 250 kW-os szilárd oxidos egységet – is hálózatba kötöttek.

A beruházást a NextGenerationEU helyreállítási program finanszírozza, amely a járvány utáni gazdasági stabilizációt és a zöld átállást szolgálja.

Gábor János, NEW technology

The post Működésbe lépett Európa legnagyobb vanádiumakkumulátora appeared first on NEW technology.

A Renault-csoport a Wandercraft robotikai vállalattal együttműködve 350 humanoid robotot telepít gyártóegységeibe a következő 18 hónapban. Ez lehet az autógyártás történetének egyik legnagyobb szabású robottechnológiai projektje, amely során az eszközöket kutatási fázis helyett közvetlenül a termelési környezetbe integrálják.

A technológiaváltás a francia autógyártó azon gyártási stratégiájának része, amely az automatizálásra és a rugalmas termelési rendszerekre összpontosít, különösen a logisztika, az anyagmozgatás és az ismétlődő ipari folyamatok terén.

A két cég együttműködése viszont a tavalyi bejelentés idején még exoskeletonok szállításáról szólt. Ehhez képest a friss hír az, hogy a robotgyártóCalvin néven ismert humanoid platformja már meg is kezdte a munkát a vállalat douai-i üzemében.

Az Interesting Engineering cikke szerint a gépek jelenleg gumiabroncs-kezelési feladatokat látnak el, amely nehéz alkatrészek emelését és mozgatását vonja maga után. A Calvin-40-es változatot úgy fejlesztették ki, hogy képes legyen az önálló navigációra az üzem területén, és zökkenőmentesen illeszkedjen az eredetileg emberi munkaerőre szabott folyamatokba.

A robotokat barnamezős környezetbe, vagyis nem új építésű, teljesen automatizált létesítményekbe telepítik, hanem már működő, régebbi gyárakba.

A hagyományos ipari gépek rögzített cellákra és speciális berendezésekre támaszkodnak, ezzel szemben a humanoidok képesek a meglévő padlón közlekedni, anyagokat szállítani, valamint anélkül kommunikálni a gyártósorokkal, hogy ehhez jelentős infrastrukturális átalakításokra lenne szükség.

A Calvin robotok AI-alapú érzékelő- és navigációs rendszereket használnak, ami lehetővé teszi számukra a tevékenységet a kevésbé strukturált környezetben is. A feladatellátás során olyan digitális rendszerekkel működnek együtt, mint a digitális ikrek, a beépített szenzorok és a valós idejű termelésfelügyeleti megoldások.

Gábor János, NEW technology

The post 350 humanoid robotot állít munkába a Renault appeared first on NEW technology.

„Vezető” (Leader) minősítést kapott a Schneider Electric globális tanácsadó üzletága, az SE Advisory Services által fejlesztett Resource Advisor+ platform a Verdantix „Green Quadrant: Enterprise Carbon Management Software 2026” elemzésében. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott megoldás új korszakot hoz az energiafelhasználási és fenntarthatósági adatok hasznosításában.

A Verdantix a tanulmányához 21 globális szolgáltató megoldásait vizsgálta meg. A független, éghajlat-, energia- és fenntarthatósági technológiákra szakosodott kutató és tanácsadó cég a Resource Advisor+ kapcsán kiemelte annak egységes architektúráját, fejlett, MI-vezérelt adatminőség-kezelési képességeit, valamint azt, hogy képes egyetlen platformon összekapcsolni az energia-, szén-dioxid- és ellátási lánc-információkat.

Mivel érdemelte ki a Resource Advisor+ a „Vezető” pozíciót?

Adatkezelés és adatminőség: A Resource Advisor+ az adatminőség-ellenőrzés terén a legmagasabb pontszámokat érte el a vizsgált megoldások közül. A mesterséges intelligenciával támogatott ellenőrzések jelzik az anomáliákat, hogy milyen adatok hiányoznak, valamint a következetlenségeket, mielőtt azok bekerülnének a jelentésbe.

Automatizált hiánypótlás: Az energia- és szén-dioxid-adatok gyakran hiányosak az elmaradt mérések, a késleltetett számlázás és a nem következetes beszámolók miatt. A Resource Advisor+ gépi tanulást alkalmaz a hiányzó adatok felismerésére és statisztikailag megbízható becsléseket ad a korábbi minták alapján. Ez felváltja a manuális adattisztítást, amely akár hónapokig is eltarthat minden egyes jelentési ciklusban.

Valós idejű adatbázis: Az energia- és épületirányítási rendszerekből származó mérési adatok közvetlenül a platformba kerülnek, ezáltal a kibocsátás-számítások becslések helyett valós adatokra támaszkodnak. Ez a valós idejű információ elengedhetetlen az auditok magabiztos teljesítéséhez.

Energia-beszerzés és nyomon követés: A Resoruce Advisor+ lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ugyanazon a rendszeren belül kezeljék a villamosenergia-vásárlási megállapodásokat (PPA), az energiaattribútum-tanúsítványokat (EAC) és a megújulóenergia-tanúsítványokat (REC), amelyet a szén-dioxid-elszámoláshoz is használnak. Ezáltal megszűnik a különböző eszközökből származó adatok összehangolásával kapcsolatos feladat, és biztosítható, hogy minden igény teljes mértékben nyomon követhető maradjon.

„AI-first” architektúra: A Resource Advisor+ az „AI-first” adatbázisával és MI-műveleteivel a 21 megoldás közül a legmagasabb pontszámot érte el. A platformot úgy alakították ki, hogy ne statikus adattárként funkcionáljon, hanem intelligens alkalmazásokat működtessen, mint például az automatizált anomália-felismerés, az előrejelzés, a forgatókönyv-modellezés és a termék szintű szén-dioxid-elemzés.

„Iparágtól függetlenül a vezetők ugyanazzal a problémával szembesülnek: az adatok, amelyekre a szén-dioxid- és energiaügyi döntéseiket alapozzák, hiányosak, inkonzisztensek vagy a szervezeten belül szétszórtan találhatók. Ez a fragmentáció lassítja a fejlődést és aláássa a bizalmat. A Resource Advisor+ kifejezetten ennek a problémának a megoldására készült, az MI-vel támogatott adatminőséget ötvözve tanácsadó csapataink szakértelmével, így ügyfeleinknek világos és pontos képet ad a kibocsátásukról. Amikor pedig a szabályozás vagy a módszertanok megváltoznak, akkor is zökkenőmentesen tudnak alkalmazkodni, mert már olyan szakértőkkel dolgoznak, akik értik, hogy ezek a változások milyen hatással járnak az ügyfeleink portfóliójára” – mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

Schneider Electric

The post Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása appeared first on NEW technology.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár. A következő ciklusra a főigazgatók kiválasztása nemzetközi pályázati eljárás keretében történik, amely a HUN-REN megújulási stratégiájának kiemelt mérföldköve. A folyamat célja, hogy a kutatási intézményeket a jövőben is kiemelkedő tudományos és intézményvezetői teljesítményt nyújtó szakemberek irányítsák, akik a HUN-REN küldetésével összhangban tovább erősítik a tudományos kiválóságot, az innovációs teljesítményt és a nemzetközi beágyazottságot.

A főigazgatói pályázati felhívások három egymást követő körben jelennek meg. A 2026. április 7-én elindult első kör négy kutatási intézmény vezetésére vonatkozik: a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont; a HUN-REN Atommagkutató Intézet (Debrecen); a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Budapest); valamint a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (Sopron). A jelentkezési határidő 2026. május vége. A következő pályázati köröket a HUN-REN 2026 májusában, illetve júniusában hirdeti meg.

A HUN-REN a pályázatokra nemzetközi szintű magyar és külföldi kutatók jelentkezését várja, akik jelentős tudományos eredményekkel, széles körű intézményvezetői és kutatásmenedzsment-tapasztalattal rendelkeznek, és a kiválóság legmagasabb szintjét képviselik. A kinevezett főigazgatók legkésőbb 2027. január 1-jéig veszik majd át az intézmények vezetését. A pályázati kiírások a HUN-REN honlapján érhetők el (hun-ren.hu/dg_positions). A főigazgatói pályázati felhívásokat a HUN-REN közzéteszi a tekintélyes Nature és Science nemzetközi tudományos szaklapokban is.

„A főigazgatói pályázatok nemzetközi meghirdetésével a globális tudományos közösség kiemelkedő magyar és nemzetközi szereplőit kívánjuk megszólítani. Meggyőződésünk, hogy a nyílt, nemzetközi kiválasztási eljárás szélesebb merítést tesz lehetővé, és hozzájárul ahhoz, hogy a jelentkezők közül a legkiválóbbak kerüljenek a HUN-REN kutatási intézményeinek élére. Célunk egyértelmű: olyan főigazgatókat választani, akik képesek tovább erősíteni intézményeink tudományos teljesítményét és globális versenyképességét, lendületet adnak a folyamatoknak és erősítik a HUN-REN, így a magyar tudomány hírnevét” – mondta Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

„A HUN-REN jövője szempontjából kulcsfontosságú az is, hogy mennyire tudjuk a tudományos eredményeket innovációvá, gazdasági és társadalmi értékké alakítani. Olyan nyitott és inspiráló kutatási környezetet kívánunk építeni, amely egyszerre erősíti az innovációt, a partnerségeket, valamint a tudomány iránti érdeklődést és elköteleződést, és ebben minden főigazgatónak kulcsszerepe van.” – hangsúlyozta Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója.

A HUN-REN várja a tudományos közösség legkiválóbb magyar és nemzetközi szereplőinek jelentkezését, akik elkötelezettek a tudományos felfedezés, az intézményi kiválóság és a nemzetközi együttműködés iránt.

A főigazgatói pályázatok részletei a HUN-REN honlapján érhetők el (hun-ren.hu/dg_positions).

HUN-REN Kommunikáció

The post A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióinak betöltésére appeared first on NEW technology.

A győri Széchenyi István Egyetem az Energiaügyi Minisztérium támogatásával olyan komplex programot valósít meg, amelynek középpontjában a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó, mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizációs rendszer fejlesztése áll. A projekt eredményeinek tesztelése ipari – köztük meghatározó fuvarozó vállalati – partnerségben zajlik, miközben az intézményben kialakított új laboratóriumok és eszközpark a kutatási-tesztelési hátteret biztosítják.

A Széchenyi István Egyetem kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatósághoz való hozzájárulást, amely az intézmény képzési és kutatási portfóliójában kiemelt helyet kap. Ezt szolgálja az a projekt is, amelynek célja, hogy a digitális és önvezetési technológiákra építve csökkenjen a közlekedés környezeti terhelése.

„A szén-dioxid-kibocsátás mérséklését több, egymásra épülő fejlesztési pillér mentén valósítjuk meg. A modern infokommunikációs eszközökkel támogatott közlekedés- és környezetmonitoring platform a levegőminőség- és a közlekedési adatok gyűjtését biztosítják. Ezekre épül a mesterséges intelligencián alapuló fuvaroptimalizálási platform, amely a logisztikai folyamatok hatékonyságát javítja” – ismertette dr. Budai Tamás, a projekt szakmai vezetője. Hozzátette: emellett a városi zöldfelületek levegőminőségre és hőérzetre gyakorolt hatásainak vizsgálatára, valamint a lakossági szemléletformálásra is figyelmet fordítanak. Az egyetemen kialakított infrastruktúra a szenzoros adatgyűjtéshez és az ezekre épülő elemzésekhez, valamint a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésekhez biztosít hátteret.

„A fenntarthatóság vizsgálata nemcsak szakmai elhivatottságunk következménye, hanem egyetemünk versenyképességét is szolgálja, mert a csúcstechnológiák fejlesztése és a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése kéz a kézben haladnak” – fogalmazott dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese. Kiemelte, hogy alapvető feladatuk a hallgatók sikeres pályára való felkészítése, amihez az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett az intézmény további fontos elemet ad: a valós projektekben való részvétel lehetőségét.

Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese kifejtette, hogy a helyzet ma hasonló, mint az 1979-es második olajválság idején: a 2022-es energiakrízis után kopogtat az újabb. Emiatt szerinte a következő másfél, kétéves időszak rendkívül nehéz lesz, különösen Európa számára, amely levágta magát a keleti energiahordozókról, és hozzákötötte magát a nyugatiakhoz, miközben nem rendelkezik számottevő belső tartalékkal. Megjegyezte: kontinensünk versenyképességét – szemben az Egyesült Államokkal vagy Kínával – a szén-dioxid-kvóták szabályozása is rontja, amelyek jelentősen drágítják az áram- és földgázszektort. „Ehelyett a többet ésszel, mint szabállyal elvnek kellene érvényesülni. Az olyan projekteknek van létjogosultságuk, mint a Széchenyi István Egyetemé, amelyek a hazai szürkeállományra alapozva csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, s így Magyarország ki tud kerülni abból a csapdából, amiben Európa benne van” – húzta alá.

Dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos elmondta: a Széchenyi István Egyetem meghatározó szerepet játszik abban, hogy Győr és térsége Magyarország és Közép-Európa egyik legerősebb gazdasági központjává vált. Hangsúlyozta: „A mostani és a jövőbeni fejlesztések ezt a pozíciót erősítik, amelyhez elengedhetetlen a magas szintű szakemberképzés, valamint az egyetem és a gazdasági szereplők együttműködése.”

SZIE

The post Innovációk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért: alkalmazásokat és fuvaroptimalizációs rendszert fejleszt a Széchenyi István Egyetem appeared first on NEW technology.

Már az előző évben is hangsúlyosnak bizonyult, idén pedig alig akadt olyan pályázat, ami nem a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazási lehetőségeivel foglalkozott a Siemens Media Award díjra nevezett tartalmak közül. Ez a tendencia jól tükrözi az AI robbanásszerű térhódítását az élet szinte minden területén. A beküldött cikkek, videók és podcastok számos szegmenst felöleltek, az oktatástól a mezőgazdaságig, a humanoid robotoktól a vallásig, de a leggyakrabban feldolgozott témának egyértelműen az AI egészségügyi, diagnosztikai és gyógyítói potenciálja bizonyult.

A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal április 2-án este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el. Most is olyan, 2025. március 1. és 2026. február 28. között publikált médiaanyagok nevezésére volt lehetőség, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíjának nyertesét idén már 11 ország képviselői közül választják ki: Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Izrael, Kazahsztán, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia hirdetett versenyt.

Idén 19 nevezőtől összesen 37 pályamű érkezett, amelyeket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt: a Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője; Vass Enikő, kommunikációs szakember; Szigeti Péter tartalomfejlesztési- és médiaszakember, valamint Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján pontozták a tartalmakat, amelyből kialakult a végső sorrend.

A fődíjat Bolcsó Dániel (Telex.hu) „Rácseteltem Jézus Krisztusra” c. munkája nyerte el, ami az AI avatárok és chatbotok, a hit, illetve a vallás területén játszott szerepét járta körül, miközben a súlyos morális dilemmákat is felvető kérdéseket kellő humorral és érzékenységgel, jól emészthető formában mutatta be.

A másik két Media Award elismerést úttörő hazai projekteket megismertető pályaművek kapták. Kis Judit (Forbes) a „Forradalom a hídellenőrzésben: a BME-ről indult csapat mesterséges intelligenciával védi az infrastruktúrát” c. cikkében az úthálózatban kulcsszerepet játszó hidak terhelhetőségét, állapotát, valamint a rajtuk keresztülhaladó forgalmat minden korábbinál precízebben monitorozó BridgeAid, hidak alá telepített szenzorokon alapuló, megoldását mutatta be.

Rádi Balázs (Index.hu) pedig az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” c. írásában egy itthon vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológia használatáról készített helyszíni riportot, bemutatva, hogyan képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, és teszi minden eddiginél precízebbé  a műtéti beavatkozást.

Emellett a zsűri Gyetván Csaba „Így hasznosítják újra a használt gumiabroncsot” c. riportját videós különdíjjal jutalmazta, amiért egyedi hangvételével, közvetlenségével a nagyközönség számára is közelivé tette ezt, a fenntarthatóság szempontjából kiemelten fontos témát.

A díjazott cikkek egyúttal tovább is jutottak a Siemens régiós versenyére, ahol a többi ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a 2026. május 22-i nemzetközi díjátadóra, amelynek idén először Budapest adhat otthont. Itt hirdetik ki a győztes pályamunka benyújtóját, aki kétfős belépőt és szállodai ellátást nyer a Salzburgi Ünnepi Játékokra.

A díjazottakról:

Bolcsó Dániel 2014 óta dolgozik újságíróként. Pályáját Index.hu-nál kezdte, 2020 óta a Telex.hu alapító tagja, és azóta is a lap TechTud rovatának szerkesztő-újságírója. Ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő munkásságát Junior Prima díjjal és Hevesi Endre-díjjal is elismerték. 2016-ban Az Év Információbiztonsági Újságírójának, 2018-ban Az Év Informatikai Újságírójának választották. 2021 júniusában Minőségi Újságírásért Díjat kapott a koronavírus-gyorstalpaló cikkéért, 2023-ban pedig elnyerte az MTA Akadémiai Újságírói Díját, valamint második helyezést kapott az Év Európai Tudományos Újságírója díjon.

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa. A Siemens Media Award hazai fődíját kétszer, 2024-ben és 2025-ben is elnyerte, majd 2025-ben hazavitte a nemzetközi Siemens Media Award fődíjat is.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on több mint 100 ezer, Facebookon pedig 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Siemens

The post A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia appeared first on NEW technology.

A modern civilizáció egyik legfontosabb kérdése, hogyan biztosítható hosszú távon olcsó és tiszta energia a lakosság számára úgy, hogy közben a kontinens ne kerüljön függő helyzetbe külső szereplőktől. Az Európai Bizottság döntő lépést tett ezen az úton azzal, hogy elfogadta a következő két évre vonatkozó Euratom Kutatási és Képzési Munkaprogramot. A kezdeményezés nem kevesebbet tűz ki célul, mint az európai energiafüggetlenség és versenyképesség megerősítését, miközben a nukleáris technológiák révén igyekszik elérni a 2050-re tervezett karbonsemlegességet.

Magántőkét vonnak be a fúziós kutatásokba

A fúziós energia ígérete alapjaiban írhatja át az európai gazdaság jövőjét, hiszen ez a technológia tiszta és biztonságos módon láthatná el villamos energiával a lakosságot. A program keretében 222 millió eurót, azaz mintegy 86 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a kísérleti fázisban lévő fejlesztéseket közelebb vigyék a gyakorlati megvalósításhoz és a hálózati csatlakozáshoz.

A stratégia részeként új piaci partnerséget hoznak létre a köz- és a magánszféra között, hogy egy erős európai beszállítói lánc épüljön a fúziós szektor köré.

„A ciklus prioritásként kezeli az alapvető fúziós kutatásokat, a fúziós szakemberek képzését, valamint a kutatási létesítmények közös kihasználását” – jelenti ki az EB közleménye. A startupok növekedését az Európai Innovációs Tanács eszközeivel támogatják, kifejezetten azért, hogy több magánbefektetést vonzzanak a szektorba.

Moduláris reaktorok és orvosi izotópok

A bizottsági előrejelzések szerint a jelenlegi villamosenergia-igény 2050-re megduplázódik, ezért a hagyományos nukleáris technológiák, a fisszió területére is jelentős összegeket, 108 millió eurót (közel 42 milliárd forintot) csoportosítanak át. A forrásokból a radioaktív hulladékok kezelését, a sugárvédelmet és a nukleáris anyagok innovációját finanszírozzák. Kiemelt figyelmet kapnak továbbá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek), amelyek kulcsszerepet játszanak Von der Leyen elnök márciusi atomenergia-csúcstalálkozón bemutatott stratégiájában.

A technológiai fejlesztések mellett az emberi tényezőre is áldoznak: Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjakkal igyekeznek bevonzani a nukleáris tudományágak tehetségeit, és több mint 230 kutatóintézetet tesznek hozzáférhetővé az Unióban. A program a nukleáris medicina fejlődését ugyancsak szolgálja.

Az Euratom program a Horizon Europe keretrendszert egészíti ki, és kifejezetten a nukleáris biztonságra, a védelemre, valamint a hulladékgazdálkodásra fókuszál. A most elfogadott munkaterv szervesen illeszkedik a nettó zéró iparról szóló törvényhez és a közösségi nukleáris stratégiához. A szerződések értelmében eredetileg ötéves ciklusokban működő programot most azért hosszabbították meg két évvel, hogy az összehangolható legyen az Unió 2027-ig tartó hosszú távú költségvetésével.

Gábor János, NEW technology

The post Európa rákapcsol: tízmilliárdokat fektet az EU a jövő fúziós erőműveibe appeared first on NEW technology.

Amikor már azt hittük, hogy a mesterséges intelligencia körüli láz elérte a csúcspontját, és a globális tőkepiacok minden korábbi várakozást alulmúltak januárban és februárban, kiderült, hogy olyan léptékű forrásbevonás zajlik az AI-szektorban, amely nemrég még elképzelhetetlen lett volna. Az eeNews a Crunchbase adatai alapján azt írja, a startupok világszerte összesen 244 milliárd dollár (több mint 83 200 milliárd forint) forrást vontak be az év első két hónapjában, és ebből 220 milliárd dollárt (75 000 milliárd forintot) hasítottak ki maguknak az AI-fókuszú cégek.

Szemléletes, hogy a globális kockázatitőke-befektetések összege januárban 55 milliárd dollárra (18 755 milliárd forintra) rúgott, februárban viszont már rekordméretű, 189 milliárd dolláros (közel 64 500 milliárd forintos) hullám következett.

A számok mögött drasztikus piaci torzulás látszik: a tőke nem a széles startup-ökoszisztémára, hanem csupán néhány kiválasztott óriásvállalatra ömlik. Januárban az xAI-nak jutott a globális kockázatitőke-befektetések 36 százaléka (20 milliárd dollár), aztán februárban még extrémebb helyzet állt elő: az OpenAI 110, az Anthropic 30, a Waymo pedig 16 milliárd dollár forráshoz jutott.

Így utóbbi három tranzakció adta ki a havi globális kockázatitőke-befektetés 83 százalékát.

A tőke agresszív koncentrációja komoly jelzés az európai piacnak, ahol a finanszírozási verseny elválaszthatatlan az adatközpont-kapacitásokhoz való hozzáféréstől. A folyamat hatásai begyűrűznek a félvezetők, az optikai eszközök, a felhőalapú beszerzések és az energiafelhasználás területére is. Ez a trend mélyíti Európa lemaradását az AI-versenyben.

De a helyzetnek van egy másik olvasata is: miközben az óriási tőkebevonások rekordokat döntenek, a korai fázisú, úgynevezett seed finanszírozás éves szinten visszaesett februárban. A piac polarizálódik, a tőzsdén jegyzett szoftvercégek részvényeit pedig az AI okozta piaci felfordulás aggodalmai rázzák meg. Eközben az Alphabet, az Amazon, a Meta és a Microsoft összesen mintegy 650 milliárd dollárt költhet AI-infrastruktúrára. Miközben tehát a magánbefektetők az alkalmazási és modellréteget pénzelik, a tőzsdei óriások az ezek alá tartozó hardveres és felhőalapú alaprétegbe öntik a pénzt.

Gábor János, NEW technology

The post Pénzeső hullik az AI-óriásokra: két hónap alatt 220 milliárd dollárt égettek el a befektetők appeared first on NEW technology.

A kereskedelmi személyszállításra alkalmas elektromos légi taxikat fejlesztő Joby Aviation bemutató repüléssorozatot hajtott végre a San Francisco-öböl térségében. A vállalat a Golden Gate híd környékén demonstrálta műszaki felkészültségét: az Oaklandi Nemzetközi Repülőtérről felszálló N545JX lajstromjelű repülőgép – Andrea Pingitore irányításával – csendesen átszelte az öblöt, megkerülte a Marin-félszigetet, majd visszatért bázisára.

A cég közleménye szerint ez a tesztfolyamat mérföldkő, hiszen így már kijelenthetik, hogy készen állnak a jelenlétük kiterjesztésére az Egyesült Államok egész területén. Erre – hét további légitaxi-gyártóval egyetemben – lehetőséget is kapnak, hiszen a Fehér Ház által támogatott „eVTOL Integrációs Pilot Program” (eIPP) keretében összesen 26 államban (a Joby speciel tízben) – köztük Floridában, New Yorkban és Texasban – kezdhetik meg a korai műveleteket.

Ez a fejlemény érdemben felgyorsítja a kereskedelmi szolgáltatások elindítását az amerikai légitaxi-iparágban, amelyre a Joby, saját állítása szerint, több mint 80 000 megtett kilométerrel készült fel. A fejlesztés során a biztonság és az alacsony zajszint mellett a nagy teljesítmény volt az elsődleges szempont.

A San Franciscó-i repülés egyben a 2026-os „Electric Skies Tour” országos bemutató nyitánya is volt, amelyet az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójára időzítettek. A program célja, hogy országszerte megismertesse az utazóközönséggel a jövőt, ahol a napi ingázás órák helyett csak percekig tart.

A Joby folyamatosan menetel a típusalkalmassági vizsga megszerzése felé is. Sikeresen teljesítette első repülését az a modell, amely már teljes mértékben megfelel a Szövetségi Légügyi Hivatal előírásainak, így a hatóság pilótái még az idén elvégezhetik a hivatalos teszteket. A vállalat ezt követően az Uberrel és a Delta Air Lines-szal kötött stratégiai partnerségek révén olyan integrált rendszert akar kiépíteni, amely az utazás minden szakaszát megkönnyíti.

A megnövekedett kereslet kiszolgálására gyorsan bővítik a gyártókapacitást is. A kaliforniai Marina és San Carlos mellett egy újonnan vásárolt, 65 000 négyzetméteres ohiói létesítmény is támogatja a termelés felpörgetését. A tervek szerint 2027-re havi négy repülőgépet állítanak elő, hosszú távon viszont a daytoni üzem évi 500 egység gyártására is alkalmassá válhat.

Gábor János, NEW technology

The post Ikonikus környezetben bizonyított a Joby elektromos légi taxija appeared first on NEW technology.

A Brit Királyi Haditengerészet Atlantic Bastion névre keresztelt programjában debütált az a technológia, amellyel egy autonóm felszíni hajó segítségével indítottak útnak egy víz alatti kutatóeszközt, így az a drága anyahajók hasonló feladatainak ellátására is alkalmas lehet. A februárban bejelentett, majd nemrég sikerrel végrehajtott teszt a tengeri hadviselés és kutatás jövőjét vetíti előre, hiszen a világon először bocsátottak le önvezető víz alatti járművet – egy szintén legénység nélküli felszíni járműről.

A ZeroUSV bemutatója annak igazolása volt, hogy a kisméretű, távvezérelt platformok képesek átvenni a hatalmas, élőerővel üzemeltetett hadihajók számos feladatát.

A kísérlet során egy Oceanus12 típusú autonóm felszíni jármű szolgált hordozóként a Teledyne Slocum Glider nevű víz alatti rendszer számára. Ez a technológiai párosítás lehetővé teszi, hogy a hasonló, hosszú üzemidejű járműveket emberi beavatkozás nélkül juttassák el a célterületre, majd ott önállóan üzemeltessék őket. A megoldás drasztikusan csökkentheti az operációs költségeket és a kockázatokat a tenger alatti műveletek során.

Stratégiai védelem a víz alatt

Az Atlantic Bastion program nem csupán egy technológiai erődemonstráció; a brit védelmi minisztérium ezzel a kezdeményezéssel keresi a választ a kritikus víz alatti infrastruktúra és a tengerfenék védelmének kihívásaira. Az autonóm rendszerek integrálása kulcsfontosságú a tengeri biztonság fenntartásához, legyen szó megfigyelésről vagy hírszerzésről.

A tesztsorozathoz két Oceanus12 egységet használtak, amelyek bebizonyították, hogy a speciális érzékelőkkel felszerelt autonóm hajók képesek egységes hálózatban működni a víz alatti eszközökkel.

A fejlesztők szerint az igazi előny a reagálási idő rövidségében és a logisztikai rugalmasságban rejlik. Ha a vitorlázókat nem egy távoli kikötőből, hanem egy, már a közelben tartózkodó, humán vezető nélküli platformról indítják, a rendszer hatékonysága a többszörösére nő.

A hajóipari cégek és a hadsereg szakmai összefogása nem áll meg ezen a ponton. Már zajlanak az Oceanus17 munkálatai, amely nagyobb teherbírással és hatótávolsággal rendelkezik majd. A nagyközönség júniusban, a southamptoni SeaWork szakkiállításon láthatja majd az új generációs platformot – írja a The Engineer.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a tengeri hadviselésben: legénység nélkül indítottak autonóm víz alatti robotot appeared first on NEW technology.

Kínai mérnökök megtervezték az ország első olyan turista-tengeralattjáróját, amely képes akár 1000 méterrel az óceán felszíne alá merülni. A fejlesztés új lendületet adhat ennek az exkluzív utazási ágazatnak, amelyre évek óta sötét árnyékot vet egy világszerte ismertté vált tragédia.

A Sanghajtól nyugatra fekvő Vuhszi városában működő Kínai Hajó Tudományos Kutatóközpont szakemberei a tervek szerint még az év vége előtt elkészítik a prototípust, és a jármű 2030-ban állhat kereskedelmi forgalomba.

A kutatóközpont igazgatója, Je Cong a South China Morning Postnak azt mondta: a kulcsfontosságú elemeket – köztük a mélytengeri eszközök egyik legkritikusabb részét, a panoráma-kitekintőbúrát – már kifejlesztették. A jármű egyszerre legfeljebb négy utast lesz képes a mélybe szállítani.

A kiránduló-tengeralattjárók általában tavak és part menti vizek bejárására alkalmasak, de egy 1000 méteres mélységet ígérő szerkezetnek nagyságrendekkel nagyobb víznyomást kell kibírnia. A fejlesztőintézet viszont korábban már bizonyított a tudományos célú Csiaolung és Deep Sea Warrior nevű eszközökkel, igaz, legújabb projektjük már azzal az ambiciózus céllal számol, hogy civil hozzáférést biztosít a világóceánok mélyéhez.

Az új modell olyan nemzetközi gyártók (például Deep Rover, Triton, U-Boat Worx) flottájához csatlakozik, amelyek évtizedek óta készítenek hasonló paraméterekkel bíró eszközöket. Azt ugyanakkor Steven Zhao, a China Highlights utazási iroda vezérigazgatója is elismeri, hogy az eszköz egy meglehetősen szűk társadalmi réteget szólít meg. Mint ismert, az OceanGate Titan nevű, a Titanic roncsaihoz tartó merülőhajójára, amely 2023 nyarán öt emberrel a fedélzetén megsemmisült, fejenként 250 ezer dollár (jelenlegi árfolyamon 80-85 millió forint) volt a belépőjegy.

Az újabb, működő és biztonságosabb megoldásokhoz aligha lehet majd ennél olcsóbban hozzáférni, sőt.

Adele Doran, a Sheffield Hallam Egyetem kalandturisztikai főelőadója úgy véli, az extrém kereslet a tragédiák és a magas árak ellenére sem szűnik meg. „Némely utazó az incidensek után kétszer is meggondolja majd a mélytengeri merülést, de a lappangó igények miatt mindig lesznek mások, akik a helyükbe lépnek” – nyilatkozta.

A kínai fejlesztők közlése szerint számos helyi turisztikai hivatal és utazási iroda jelezte már érdeklődését az új technológia iránt.

Gábor János, NEW technology

The post Kína bejelentkezett a mélytengeri luxusturizmus piacára appeared first on NEW technology.

Olyan hidrogénmeghajtású drónt építettek a kutatók, amely kiválthatja a nehéz és korlátozott hatótávolságú akkumulátoros eszközöket. Ez a technológia felgyorsíthatja az áramszünetek elhárítását, és biztonságosabb alternatívát kínál a kockázatos helikopteres küldetések helyett.

„Ha ki kell deríteni, hogy egy fa rádőlt-e a villanyvezetékre, a lehető leggyorsabban a helyszínre kell jutni. Jelenleg ehhez gyakran helikoptert kell használni” – emelt ki egy példát a TechXplore-nak a norvég SINTEF vezető kutatója. Federico Zenith világossá tette, hogy a helikopteres bevetés rossz időjárási körülmények között veszélyes a személyzet számára, a hagyományos drónok hatótávolsága viszont túl rövid a hálózat ellenőrzéséhez.

Ezzel szemben egy hidrogénnel hajtott eszköz azonnal bevethető, ami kulcsfontosságú lehet, például az áramszolgáltatás mielőbbi helyreállításában is.

A kutatók szerint az új technológia a kutató-mentő akciókban, a nagy területek feltérképezésében és a hótakaró monitorozásában is hasznosítható. Utóbbi segítheti az árvizek vagy a vízerőművek teljesítményének előrejelzését, valamint a földcsuszamlások és lavinák megfigyelését.

Drága dróntechnológia, de olcsón lehet üzemeltetni

A SINTEF független kutatószervezet – amely szerződéses kutatási és fejlesztési projekteket végez – kifejezetten azokra a feladatokra fókuszált a projekt során, amelyekkel a jelenlegi dróntechnológia nem bír el.

„Nem az akkumulátoros drónokat akarjuk leváltani, hiszen azok sok mindenre praktikusak. Inkább olyan műveleteket akarunk lehetővé tenni, amelyeket a nagy távolságok miatt eddig nem lehetett drónnal elvégezni. Jelenleg egy akkumulátoros eszközzel képtelenség végigrepülni a távvezetéket egyik transzformátorállomástól a másikig. A hidrogén azonban ezt lehetővé teszi: a drón több órán át repülhet, a tartályt pedig szükség esetén könnyű kicserélni” – magyarázta Zenith.

Bár a technológia drága, az üzemanyagcella üzemeltetése jóval olcsóbb a helikopteres megoldásnál.

Emellett a hidrogén biztonságosabb és fenntarthatóbb is a benzinnél. Míg a belső égésű motorral szerelt drónok élettartama rövid, és motorjaik gyakori cserét igényelnek, az üzemanyagcella legalább ezer órát üzemel. „Az akkumulátoros drónokat ráadásul nem nehéz hidrogénüzeműre alakítani. Mi is egy nagy teherbírású modellt használtunk, amelyre üzemanyagcellát szereltünk” – fűzte hozzá a kutató.

A SINTEF laboratóriumában készült eszköz jelenleg az egyetlen üzemelő hidrogéndrón Skandináviában. A fejlesztés következő szakasza a berendezés téliesítése lesz. A jelenlegi üzemanyagcella ugyanis elvileg csak csapadékmentes időben, fagypont feletti hőmérsékleten használható. A kutatócsoport most forrásokat és partnereket keres a projekt folytatásához, hogy a drón a zord norvég viszonyok között is bevethető legyen.

Gábor János, NEW technology

The post Akkumulátor helyett hidrogén: új távlatokat nyit ez az új dróntechnológia appeared first on NEW technology.

Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) nyolc kiemelt projektet választott ki, hogy az ország 26 államában megkezdjék a légitaxi-szolgáltatások, a teherszállító drónok és az egészségügyi repülések valós körülmények közötti vizsgálatát. A kereskedelmi célú légi közlekedés ezen új ága a tervek szerint 2026 nyarán startol.

Az FAA és Sean P. Duffy amerikai közlekedési miniszter az ún. Fejlett Légi Mobilitási és Elektromos Függőleges Felszállási és Leszállási Integrációs Pilot Program (eIPP) keretében hirdetett győzteseket. A kezdeményezés célja, hogy felgyorsítsa a következő generációs légi járművek biztonságos beillesztését a mindennapi forgalomba.

Az eIPP keretében a vállalatok például New York-i, texasi, Mexikói-öbölbeli és louisianai helyszínek között végeznek személyszállítást, míg Florida területén kiterjedt áru- és utasszállító, valamint sürgősségi egészségügyi szállítást is tesztelnek a rendszerekkel

A több mint 30 beérkezett javaslat közül kiválasztott nyolc, állami vezetésű projekt a világ legnagyobb összehangolt tesztkörnyezetét hozza létre az eVTOL eszközök számára.

„Az amerikai drónfölény felszabadítása” névre keresztelt elnöki rendelet ezeket a cégeket hozza helyzetbe:

• Archer Aviation
• Joby Aviation
• BETA Technologies
• Electra
• Wisk
• Ampaire
• Elroy Air
• Reliable Robotics

A program egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a korlátozott kereskedelmi műveletek megkezdését a teljes típusengedélyezési folyamat lezárulta előtt. Ez áthidalhatja azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek miatt például a Joby Aviation évek óta a 97 százalékos megfeleltségi szinten várakozik.

A tesztidőszakban összegyűjtött adatok közvetlenül segítik a jövőbeli szabályozási környezet kialakítását. Chris Rocheleau, az FAA helyettes vezetője hangsúlyozta: a partnerségek olyan műveleti tapasztalatokat nyújtanak, amelyek megalapozzák a nemzeti légtérbe történő integráció szabványait.

Adam Archer, az Archer Aviation vezérigazgatója szerint a megközelítés a Waymo önvezető autóinak indulásához hasonlít. „Ahelyett, hogy »mindent vagy semmit« alapon várnánk a mindenhol érvényes típusengedélyre, néhány koncentrált területen kezdünk el dolgozni, ahol rendkívül magas biztonsági ráhagyással repülhetünk. Ez lehetővé teszi, hogy alacsony szintű műveletekkel kezdjünk, majd onnan terjeszkedjünk tovább. Így bebizonyíthatjuk a hatóságoknak és a közönségnek, hogy ezek a gépek biztonságosak, a fogyasztóknak pedig, hogy ez egy lenyűgöző termék” – fejtette ki a cégvezető.

Gábor János, NEW technology

The post Óriási lehetőséget kaptak a légitaxi-vállalatok – egyszerre több tucatnyi államban szállhatnak fel appeared first on NEW technology.

A cargo-partner, mint  a NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. vállalatcsoport tagja, a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét ismét EcoVadis ezüstéremmel és 72 pontos összpontszámmal ismerték el. Ez a vállalatot az EcoVadis, a világ egyik vezető vállalati fenntarthatósági minősítő szervezete által értékelt összes vállalkozás felső 15 százalékába helyezi.

„Az EcoVadis ezüstérmének megtartása a fenntarthatóság iránti hosszú távú elkötelezettségünk erős megerősítése” – mondta Luca Ferrara, a cargo-partner vezérigazgatója. „Az EcoVadis általi felső 15 %-ba helyezés kiemeli csapataink világszerte végzett folyamatos erőfeszítéseit az ESG-elvek beépítése a mindennapi működésünkbe és a gyakorlatias, jövőorientált logisztikai megoldások fejlesztése érdekében. Ezt az elismerést egyrészt eredménynek, másrészt motivációnak tekintjük fenntarthatósági programunk további előmozdítására.”

Az EcoVadis a világ egyik vezető vállalati fenntarthatósági minősítő szervezete, amely négy fő témakörben értékeli a vállalatokat: környezetvédelem, munkaügy és emberi jogok, etika és fenntartható beszerzés. A vállalkozásokat 0-tól 100-ig terjedő skálán értékelik, az érmeket pedig az összteljesítményük alapján ítélik oda.

Konzisztens teljesítmény egy dinamikus fenntarthatósági környezetben

Miután a tavalyi évben bronzról ezüstre javított, a cargo-partner most sikeresen megőrizte ezüst státuszát, változatlanul erős, 72 pontos összesített pontszámmal. Az új értékelőlap 2027. március 26-ig érvényes, és tükrözi a vállalat folyamatos elkötelezettségét a felelős üzleti gyakorlatok iránt a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) területeken.

Az emberek felhatalmazása és a tisztességes feltételek biztosítása

Az idei év sikerének szerves részét képezi a cargo-partner globális munkaerőre való összpontosítása. A vállalat elkötelezett a tisztességes munkakörülmények biztosítása és olyan környezet megteremtése iránt, ahol minden alkalmazott boldogulni tud. Ennek középpontjában a munkavállalói képességek folyamatos fejlesztése áll, biztosítva, hogy a csapat felkészült legyen a logisztika jövőjére. Emellett a cargo-partner továbbra is elkötelezett a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás (DEI) iránt, elismerve, hogy a sokszínű munkaerő az innováció és a rugalmasság kulcsfontosságú mozgatórugója.

Konfliktusmentes etikai normák és irányítás

A cargo-partner az integritás és a vállalati megfelelés robusztus keretrendszere szerint működik. Ez magában foglal egy átfogó alapokmányt és egy részletes magatartási kódexet, amely az emberi jogokat, a korrupció elleni küzdelmet és a csalás megelőzését tárgyalja, és amelynek betartása minden alkalmazott számára kötelező. Az átláthatóság biztosítása érdekében a vállalat biztonságos belső jelentési csatornákat tart fenn az etikai aggályok esetén. Ezenkívül a vállalat szinte az egész szervezetben megszerezte a szükséges ISO-tanúsítványokat az információbiztonság terén, megerősítve elkötelezettségé az adatvédelem és az etikus irányítás iránt.

Fenntartható beszerzés és környezetvédelmi innováció

Társadalmi és etikai fókusza mellett a cargo-partner továbbra is vezető szerepet tölt be a fenntartható beszerzés és a környezetvédelmi kezdeményezések terén. A vállalat strukturált fenntarthatósági megközelítéssel támogatja ügyfeleit, amely három pillérre épül: Mérés – Optimalizálás – Csökkentés. A SPOT ellátási lánc menedzsment platformján keresztül a vállalat automatizált, szállítmányszintű ÜHG-kibocsátási adatokat szolgáltat, elismert nemzetközi szabványok alapján. Ez átláthatóságot teremt, és lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megalapozottabb logisztikai döntéseket hozzanak. Ezen adatokra építve a cargo-partner segít az ügyfeleknek optimalizálni az útvonalakat, javítani a kapacitáskihasználást és azonosítani az alacsonyabb kibocsátású szállítási lehetőségeket.

A logisztikai értékláncon belüli valódi kibocsátáscsökkentések támogatása érdekében a cargo-partner tanúsított beépítési megoldásokat is kínál. Ezek közé tartozik a vasúti szállítás, az elektromos teherautók és az alacsonyabb kibocsátású üzemanyagok, például a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF), a fenntartható tengeri üzemanyagok (SMF) és a hidrogénezett növényi olaj (HVO) használata. A vállalat emellett bővíti a megújuló energia felhasználását telephelyein, és erősíti a környezetgazdálkodási szabványokat globális működésében.

Előretekintés

Azáltal, hogy 2027 márciusáig fenntartja ezüst státuszát, a cargo-partner megerősíti felelősségteljes partnerként betöltött szerepét a globális ellátási láncban. A vállalat továbbra is elkötelezett amellett, hogy a fenntarthatósági ambíciókat mérhető cselekvéssé alakítsa, egyensúlyt teremtve a környezetvédelemmel, a társadalmi felelősségvállalással és az etikus irányítással.

cargo-partner

The post Fenntartható logisztika: a cargo-partner ismét EcoVadis ezüstérmet kapott appeared first on NEW technology.

A Techman Robot az NVIDIA GTC 2026 konferencián mutatta be a Quanta Cloud Technology-val (QCT) és az NVIDIA-val való stratégiai együttműködésének legújabb gyümölcsét. A vállalat „Látni · Gondolkodni · Cselekedni – Mesterséges Intelligenciával hajtott Robotika” néven hirdette meg 2026-os márkastratégiáját. A fejlesztő egy olyan kettős architektúrát vonultatott fel, amely a kollaboratív és a humanoid robotok integrálásával mutat utat az okosgyártástól a fizikai AI irányába.

A Techman Robot standjának legnagyobb szenzációja bizonyosan a TM Xplore I elnevezésű humanoid robotplatform volt.

A szerkezet egy humanoid felsőtestet ötvöz keréken guruló alappal, amely nagy stabilitást és rendkívül ügyes manipulációs képességeket biztosít. A gép lelke az NVIDIA Jetson Thor modul, amely nagy teljesítményű, szélsőérték-alapú (edge) számításokat tesz lehetővé. A Vision-Language-Action (VLA) multimodális modell bevezetésével a TM Xplore I képes a szenzoros adatok összehangolására, generatív AI-alapú következtetések levonására és az autonóm navigációra.

Ez lehetővé teszi, hogy a berendezés gyorsan alkalmazkodjon a nagy precizitást igénylő folyamatokhoz a félvezetőgyártás, az elektronikai összeszerelés vagy az autóipar területén.

A Techman kiterjesztette az NVIDIA Isaac Sim és az NVIDIA FoundationStereo technológiák alkalmazását is. A munkafolyamatok élethű digitálisiker-szimulációival a robot már a tényleges üzembe helyezés előtt ellenőrizheti az összetett mozgási útvonalakat, miközben rendkívül pontos mélységérzékelési képességre tesz szert.

„A QCT-vel való együttműködésünk révén felgyorsítottuk a TM Xplore I fejlesztési folyamatát. Kihasználjuk a szakértelmünket, valamint az NVIDIA Jetson Thor és az NVIDIA Isaac GR00T platformokon végzett tréningek során elsajátított precizitást. Ezzel a fizikai mesterséges intelligenciát a digitálisiker-szimulációk világából a valós üzemi műveletek szintjére emeljük, így az együttműködés eddig soha nem látott termelékenységet hoz a magas hozzáadott értéket képviselő gyártóipar számára” – állítja a vállalat közleményében Scott Huang operatív igazgató.

Gábor János, NEW technology

The post Ipari célú kerekes humanoiddal és új AI-stratégiával rukkolt elő a Techman Robot appeared first on NEW technology.

Időkapszulát helyeztek el a Győri Járműipari Tudásközpont leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusának területén április 1-jén. A beruházás a térség számára kiemelten fontos ágazatban járul hozzá a szakképzés sikerességéhez.

A Győri Járműipari Tudásközpontot a „Szakképzési Ágazati Tudásközpontok létrehozása” elnevezésű GINOP Plusz pályázat 4 milliárd 243 millió forintos támogatásából valósítja meg a Győri Szakképzési Centrum. A beruházás leendő helyszínén, a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mobilis Interaktív Élményközpont és a kosárlabda-edzőcsarnok közötti területen ünnepélyes keretek között időkapszulát helyeztek el április 1-jén.

Az eseményen dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár kifejtette: a szakképzés és a szakmatanulás következő szintugrásának garanciái lesznek az ágazati tudásközpontok, amelyek révén az egyetemek elméleti és a szakképzés gyakorlati tudása, valamint a piaci szereplők ismeretei együtt formálják a jövő gazdaságát, adnak teret az innovációknak és ruházzák fel a legnaprakészebb ismeretekkel a szakembereket. Hozzáfűzte, hogy öt helyen, több mint 21 milliárd forintból hozzák létre az új intézményeket, amelyek nemcsak az adott térségben, hanem az egész országban biztosítják az ágazatban tanulók képzését.

„A Győri Szakképzési Centrum több mint tizenegyezer diákkal rendelkezik, és évről évre nő a szakképzést választók száma. Ma már százból hatvanhárom tanuló ezt az utat választja a régióban. A gép- és járműgyártás pedig hagyományosan hangsúlyos a térségben” – fogalmazott az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy miért Győr az egyik helyszíne a programnak.

„Erős gazdaság nincs erős szakképzés nélkül. Akkor tudjuk a győri gazdasági térség kiemelkedő pozícióit megtartani, ha a jövőben is lesznek olyan tehetséges fiatalok, akik a szakmát választják, biztosítva a vállalkozások számára a minőségi munkaerő-utánpótlást” – emelte ki dr. Fekete Dávid Győr és térsége élhetőségéért és fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. Hozzátette, a fenntartó és a szakképző intézmények úgy kívánják a szakmaválasztás irányába terelni a fiatalokat, hogy az ne B terv legyen a számukra, hanem biztos életpálya, s a tudásközpont is ehhez járul majd hozzá.

Szeles Szabolcs győri önkormányzati képviselő, sportért és egyetemi kapcsolatokért felelős tanácsnok aláhúzta: üzenetértékű, hogy a beruházás a campus területén valósul meg. „A Széchenyi-egyetem szervesen kapcsolódik Győrhöz, és mindenki előtt nyitva áll. Számos olyan intézmény és létesítmény működik itt, amely széles körű együttműködés révén született meg. Ilyen a Mobilis, a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra elkészült új kollégium, és ilyen a városi egyetemi csarnok is. A megvalósuló tudásközpont jól illeszkedik ebbe a sorba, ahol diákok százai tanulhatnak majd” – sorolta.

Perényi Lóránt építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy koncepciók sikere a részletekben rejlik, így ez a fejlesztés is akkor lehet igazán sikeres, ha minden építőkockára gondosan odafigyelnek a résztvevők.

Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja közölte, a Járműipari Tudásközpont a duális partnereikkel, a város és a térség vállalkozásaival, valamint a felsőoktatási intézményekkel való együttműködést is szimbolizálja. A szakmai háttértudást biztosító partnerek közt említette az Audi képzőközpontját, a Gábor Dénes Egyetemet, az Edutus Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet. Utóbbinak köszönetet mondott azért, hogy helyet ad a ma már építési engedélyes tervdokumentációval rendelkező beruházásnak, amely így Győr frekventált pontján valósulhat meg.

SZIE

The post Innováció a szakképzésben: a Széchenyi István Egyetem győri campusán épül meg a Győri Járműipari Tudásközpont appeared first on NEW technology.

Az elektromos járművek terjedésének egyik legnagyobb gátja továbbra is a töltési idő, és ez nem csak az autósok számára dilemma: küszködnek vele a motorosok is. Egy friss technológiai áttörés ugyanakkor közelebb hozhatja számukra a benzinkutas tankolás élményét. A Donut Lab motor- és akkumulátorgyártó a Verge Motorcycles-szel közösen tesztel egy elektromos motorkerékpárba épített szilárdtest-akkumulátort, amely alig kilenc perc alatt tölt fel 10-ről 70 százalékra.

A két cég kísérletéről közölt videó alapján a mérnökök nem steril laboratóriumi körülmények között vizsgálták az egyes cellák viselkedését, hanem teljes akkumulátorcsomagot integráltak egy működő járműbe. A technológiát léghűtéses egységbe építették, amelyet kifejezetten a Verge TS Pro modellhez terveztek.

A 18 kilowattóra névleges kapacitású egység a korábbi modellek bonyolult folyadékhűtése helyett egyszerűbb kialakítással is beérte.

„Ez az első olyan, szélesebb közönség számára közzétett tesztünk, amely szemlélteti több akkumulátorcella teljesítményét és viselkedését valós járműkörnyezetben” – mondta sajtóközleményben Ville Piippo, a Donut Lab technológiai igazgatója. A szakember kiemelte: a technológia nagy energiasűrűsége rugalmas tervezést tesz lehetővé a korlátozott helykínálatú motorkerékpároknál.

Háromszoros sebesség a töltőoszlopnál

A gyorstöltési tesztet egy nyilvános, nagy teljesítményű töltőnél végezték el, 20 Celsius-fokos induló akkumulátor-hőmérséklet mellett. A rendszer a folyamat során végig tartotta a 100 kilowatt feletti csúcsteljesítményt, ami ötszöröse az akkumulátor kapacitásának.

Az adatok szerint az 50 százalékos töltöttségi szinthez mindössze öt percre volt szükség, a 80 százalékot pedig nagyjából 12 perc alatt érte el a rendszer.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az új megoldás körülbelül háromszor gyorsabb töltésre képes, mint a Verge korábbi rendszerei. A fejlesztők szerint a csomagszintű működőképesség igazolása az utolsó lépések egyike a technológia sorozatgyártású járművekbe történő beépítése előtt.

„Képesek vagyunk azonos méretű, de eltérő kapacitású csomagokat kínálni a járműgyártóknak, miközben még a legkisebb egységeink is kiemelkedő kapacitással bírnak” – ígérte Piippo.

A projekt hátterét a Verge Motorcycles és a Donut Lab tartós együttműködése adja. A gyártó célja, hogy a lehető legegyszerűbb műszaki felépítés mellett érje el a maximális teljesítményt. A tesztben használt Verge TS Pro alapmodell léghűtéses rendszere a mérnökök szerint azért maradhatott ilyen egyszerű, mert az új akkumulátortechnológia hőtűrése kedvezőbb a hagyományos lítium-ionos megoldásoknál.

Gábor János, NEW technology

The post Kilenc perc alatt feltölthető az elektromos motorkerékpárok új generációja appeared first on NEW technology.

A Crytur cég integrált optoelektronikai és optomechanikai szerelvények tervezésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A termékek alapelemeinek számítanak a cég által házon belül előállított szintetikus kristályok. Mivel a Crytur által gyártott termékek nagyon igényesek a méret- és formapontosság tekintetében, a cég a Mitutoyo csúcsminőségű mérőgépeit és -műszereit használja a minőség-biztosításhoz.

A Crytur vállalat székhelye a csehországi Turnovban található, a Cseh Paradicsom néven ismert régióban. A gyönyörű természeti környezet és a történelmi emlékek mellett a régió a féldrágakövek lelőhelyeként is ismert. Az achát, a jáspis, az ametiszt vagy éppen a hegyikristály a perm-karbon időszaki vulkáni tevékenység maradványai.

A Crytur szakértői a természetes folyamatokat igyekeznek utánozni, és szintetikus kristályokat állítanak elő műszaki alkalmazásokhoz. A szintetikus gránátköveket és perovszkitokat aktív közegként használják lézerekben, illetve röntgentechnikához és elektronmikroszkópiához. Az ólom-volframát kristályok nagy energiájú fizikai kísérletekben használt szcintillációs kristályok. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) ez a fajta kristály jelentősen hozzájárult például egy új elemi részecske – a Higgs-bozon – 2012-es felfedezéséhez. Bár a Crytur nem gyártott ólom-volframát kristályokat a CERN számára ehhez a konkrét projekthez, a CERN összes új kulcsfontosságú kísérlete jelenleg is több ezer turnovi kristályra épül.

A cég zafír profilokat is gyárt, amiket többek között védő hőelem burkolatként használ az üvegipar vagy a petrolkémia. A választékban vékony rétegű optikai elemek is megtalálhatók: a funkcionális rétegeket vákuumpárologtatással viszik fel az optikai felületekre.

Az alkatrészektől a komplett szerelvényekig

A gyártási volumen legnagyobb részét azonban jelenleg az elektronmikroszkópia detektorai teszik ki. A detektorok – különösen a visszavert elektronok és a szekunder elektronok detektorai – a mikroszkóp egyik kulcsfontosságú elemeinek számítanak. Nélkülük lehetetlen extrém részleteket megjeleníteni a nanométeres tartományban.

„A Crytur cseh és külföldi elektronmikroszkóp gyártókkal működik együtt – mondta Jan Bitman, a Crytur marketingmenedzsere. – A Crytur által gyártott csúcskategóriás detektorokat nemcsak laboratóriumi műszerekbe építik be, hanem az ipari elektronmikroszkópokban is széles körben használják a mikrochipgyártás minőségellenőrzésére. Nem túlzás azt állítani, hogy a félvezetőipar számára gyártott csúcskategóriás detektorok komoly arányt képviselnek a mikrochip gyártásban betöltött kevés közvetlen cseh jelenlétből.

Új követelmények a minőségellenőrzés terén

A Crytur termékkínálatának a komplex optoelektronikai és optomechanikai részegységekkel történő bővítése új követelményeket támasztott a minőség-ellenőrzés területén. „A precíziós alkatrészeknek nagyon pontosan kell illeszkedniük – jelentette ki Gabriela Tausig, a Crytur minőségirányítási vezetője. – Amikor nagyon pontos méretekről és tűrésekről van szó, akkor tíz mikronokról, míg az alak- és pozíciótűrések esetében szubmikronos értékekről beszélünk.” Az egyes alkatrészek pontos méréséhez és a helyes összeszerelés ellenőrzéséhez a Crytur egy nagyon komoly Mitutoyo mérőgép flottát szerzett be.

Koordináta mérőgépek

A koordináta mérőgépek képezik a gyártási minőség ellenőrzésének alapját. A STRATO-Apex koordináta mérőgépek két méretben – STRATO-Apex 574 és a STRATO-Apex 9106 – érkeztek a Crytur telephelyére. Ezek híd kialakítású csúcskategóriás gépeknek számítanak minden tengelyen légcsapágyakkal és nagy pontosságú, termostabil mérőlécekkel. A kisebb STRATO-Apex 574 mozgástartománya 500 × 700 × 400 mm, a nagyobb STRATO-Apex 9106 pedig akár 900 × 1000 × 600 mm méretű alkatrészek mérésére is képes Mindkét gép felbontása 0,02 µm.

A vállalat mindkét mérőlaboratóriumában két-két géppel rendelkezik

A beszerzési listába tartoznak még a kis és közepes méretű alkatrészek mérésére tervezett RYSTA-Apex S 574 és a CRYSTA-Apex V 544 CNC koordináta mérőgépek. A flottát két CRYSTA-Plus M 443 kompakt, egyszerűen kezelhető kézi mérőgép teszi teljessé a kisebb alkatrészek ellenőrzéséhez.

Egyéb méréstechnikai eszközök

Szintén a csúcskategóriás mérőműszereknek számítanak a Mitutoyo ROUNDTEST RA-2200 CNC és ROUNDTEST RA-1600 gépei. Ezek a berendezések nagyon pontosan képesek mérni a körkörösség vagy a koncentrikusság eltéréseit. Az első gép a mért alkatrész automatikus középre igazítására szolgáló funkciót is tartalmaz, a második pedig a DAT (Digimatic Adjustment Table) funkció segítségével manuálisan igazítható középre. Mindkét megközelítésnek megvannak a maga előnyei: az automatikus középre igazítás gyorsabb, ugyanakkor még a nagyon összetett mérési feladatok is elvégezhetők manuális középre igazítással.

Egyes polírozott felületek nem mérhetők mechanikus mérőfejekkel, mivel az károsítaná a felületet. Ezért a Crytur két Quick Vision Active QVT1-L404 vizuális mérőműszert használ. A műszerek motoros zoommal, többforrású megvilágítással és nagy teljesítményű adatelemző szoftverrel rendelkeznek. A mérési tartomány 400 × 400 × 200 mm, a felbontás pedig 0,1 µm. A kisebb sík alkatrészekhez két egyszerűbb vizuális műszer, a Quick Scope QS-250 Z (200 × 250 × 100 mm) érkezett a Crytur telephelyére.

A vállalat öt TM-1005B mérőmikroszkópot vásárolt a kisméretű alkatrészek méreteinek, szögeinek és alakjának méréséhez. Ezek két objektívvel és LED-es megvilágítással rendelkező mikroszkópok monokuláris szemlencsével.

A Crytur más Mitutoyo mérőberendezéseket és idomszereket is beszerzett: tolómérőket, mikrométereket stb., amelyek mindegyike rendelkezik digitális kimenettel. „Léteznek a Mitutoyo termékeinél olcsóbb mérőeszközök a piacon, de biztosnak kell lennünk abban, hogy az általunk használt technika a teljes élettartama alatt pontosan és megbízhatóan mér” – jegyezte meg Gabriela Tausig a Mitutoyo kiválasztásának okáról.

Mérőgépekhez és -rendszerekhez készült szoftverek

A Crytur nem foglalkozik tömeggyártással. Az egyedi és kisszériás gyártási tételek általában csak néhány tíz darabból állnak. Gabriela Tausig ezért nagyra értékeli a mérőgépek és -berendezések szerves részét képező szoftvereket: „Az MCOSMOS szoftver a MiCAT Planner offline programozási környezettel együtt lehetővé teszi számunkra, hogy kényelmesen és gyorsan készítsük elő a mérési metódusokat közvetlenül az alkatrészből, modellből vagy rajzból. Fontos szempont az eszközök és az eszköztípusok közötti kompatibilitás is. Ezenkívül MeasurLink szoftverrel is rendelkezünk a mérési eredmények statisztikai kiértékeléséhez (SPC). Ez azzal az előnnyel jár, koordináta-mérőgépekből, körmérésekből vagy bármilyen más mérőberendezésből tudunk adatokat bevinni, és a teljes folyamat stabilitását és ismételhetőségét kiértékelhetjük.” A statisztikai folyamatszabályozás (SPC) a mérési adatok valós idejű kiértékelését és a gyártási folyamatok trendjeinek nyomon követését teszi lehetővé. Időben reagálhatunk a romló paraméterekre, csökkentve ezáltal a selejtszámot és növelve a gyártási hatékonyságot.

A Mitutoyo a végfelhasználók számára is minőségi garanciát jelent

A Crytur nagyra értékeli a Mitutoyo mérőgépek és -berendezések kiemelkedő ár/minőség arányát. Tulajdonképpen ez az érv rendkívül sokat nyomott a latban a mérőgép beszállító kiválasztása során. De ez még nem minden. „Nagyszerű a kapcsolatunk, és amikor benne vagyunk egy munkában és nem tudjuk, mit tegyünk, a Mitutoyo mérnökei készen állnak kisegíteni minket. Mind a szerviz, mind a kalibrálás és az esetleges hibák elhárítása terén nagyon segítőkészek. A válaszidejük nagyon rövid – tette hozzá Gabriela Tausig. – Sokat számít az is, hogy a Mitutoyo márka még igényes ügyfeleink számára is garanciát jelent a minőségre.”

„Ha kulcsszerepet akarsz játszani a piacon, az elérhető mérési technológiákból a legjobbat kell alkalmaznod – fogalmazta meg gondolatait Jan Bitman. – Vegyük például a félvezetőipari szilíciumlapkák gyártását. Hibát találni rajtuk olyan, mint hangyát keresni egy nagyvárosban. És körülbelül tíz másodperced van rá. Ha ilyen pontosságot kell elérned az érzékelésben, akkor lehetetlen bármit is alábecsülni a detektor gyártásban.”

Mitutoyo 

The post Az elektronmikroszkóp detektorok gyártásában elengedhetetlen a minőség biztosítása appeared first on NEW technology.

Kínai kutatók olyan új típusú fotokatalizátort fejlesztettek ki, amely a napfény erejét használja fel az antibiotikumok lebontására, így akadályozva meg az élővilág károsodását és a rezisztencia terjedését. Ez kritikus kérdés, hiszen a széles körben alkalmazott antibiotikumok és gyógyszerek a csatornahálózaton keresztül egyre nagyobb koncentrációban jelennek meg a természetes vizekben.

A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások sokszor tehetetlenek ezekkel a vegyületekkel szemben, így a maradványok a folyókba és tavakba jutva súlyos környezeti kockázatot jelentenek.

Erre a globális problémára kínálhat megoldást a Henani Városépítési Egyetem és a Henani Tanárképző Egyetem kutatócsoportjának legújabb fejlesztése: egy bioszén segítségével megerősített kompozit anyag.

A bioszén segítségével szinte minden káros anyag eltűnik

A kutatók a Biochar szaklapban részletezték az MBC-500 kódjelű katalizátor működését, amely titán-dioxidból, grafitos szén-nitridből és biomasszából előállított bioszénből áll. A kísérletek során az anyagot a szulfadiazin nevű, gyakori szulfonamid típusú antibiotikum ellen vetették be, és az eredmények minden várakozást felülmúltak: szimulált napfény hatására alig egy óra alatt a szennyezőanyag több mint 98 százalékát sikerült eltávolítani.

Ez a teljesítmény háromszorosan haladja meg a tiszta titán-dioxid vagy a szén-nitrid katalizátorok hatékonyságát.

Az antibiotikum-szennyezés nem csupán esztétikai kérdés, hiszen felborítja a vízi mikrobiális közösségek egyensúlyát, és közvetetten hozzájárul az emberiségre is veszélyes antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez. A kínai kutatók által fejlesztett fotokatalizátor a környezetbarát napenergiát hívja segítségül, hogy darabokra törje a makacs molekulákat. A technológia lelke az alkalmazott bioszén, amely drasztikusan javítja az anyag belső folyamatait.

És a megoldás nemcsak hatékony, hanem tartós is. A számítógépes szimulációk megerősítették, hogy a bioszén módosítja a titán-dioxid és a szén-nitrid közötti fázishatárt, ami felgyorsítja az elektronátvitelt. Ez a stabilitás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anyag hatékonysága ötszöri újrafelhasználás után is csak mérsékelt csökkenést mutat.

A folyamat végén a képződő reaktív oxigénfajták, például szuperoxid- és hidroxilgyökök fokozatosan kisebb, teljesen ártalmatlan vegyületekké alakítják a szulfadiazin-molekulákat. A lebontás végső fázisában a káros anyagok szén-dioxidra, vízre és szervetlen ionokra bomlanak, ezáltal nem marad utánuk a vízben semmilyen veszélyes melléktermék.

Gábor János, NEW technology

The post Bioszén segítségével tisztítanák meg a gyógyszermaradványoktól a természetes vizeket appeared first on NEW technology.

A Jungheinrich a március 24. és 26. között Stuttgartban megrendezésre kerülő LogiMAT 2026 kiállításon mutatta be legújabb megoldásait a jövő hálózatba kapcsolt és hatékony anyagáramlásához. A „Megfelelő megoldások. Minden szempontból” mottó alatt a bemutatta, hogyan lehet a kézi és automatizált folyamatok zökkenőmentes integrációjával az anyagáramlást az ügyfelek igényeihez igazítva optimalizálni. Az idei kiállítás központi eleme az új homlokvillás targonca-portfólió, amely az „AntOn by Jungheinrich” belépő szintű modelljeitől az EFG 2-es és 3-as sorozat új generációján át a nagy teljesítményű zászlóshajó FalcOn prototípusig terjed.

Teljes körűen hálózatba kapcsolt anyagáramlási megoldások

A 9-es csarnokban a Jungheinrich „Hálózatba kapcsolt megoldások” koncepcióját mutatta be, amely minden méretű vállalatot támogat abban, hogy intralogisztikai folyamatait hatékonyabbá és jövőbiztosabbá tegye. A hangsúly a manuális és automatizált alkalmazások pontos összekapcsolásán van, hogy biztosítsák a folyamatlánc folytonosságát. A 8-as csarnokban a Jungheinrich emellett bemutatta mobilrobot-megoldásait, és a látogatók élőben is meggyőződhettek arról, hogyan gyorsítják fel a mobilrobotok a folyamatokat, hogyan teremtenek szabad kapacitást a raktárban, és hogyan integrálhatók zökkenőmentesen a meglévő rendszerekbe. A 9-es és 10-es csarnok közötti kültéri területen a Jungheinrich új márkája, az „AntOn by Jungheinrich” állt a középpontban. A látogatók közelről megismerhették, milyen targoncákat vezetett be a piacra a Jungheinrich a belépő szegmensben.

Új EFG-sorozatú 2/2i és 3/3i elektromos targoncák: kompakt, nagy teljesítményű és kezelőbarát

Az EFG 2/2i és 3/3i sorozat új elektromos homlokvillás targoncaival a Jungheinrich egy teljesen új fejlesztésű targoncagenerációt vezet be a piacra a két tonnáig terjedő teherbírási osztályban. A targoncák különösen kompakt kialakításukkal emelkednek ki, amely jobb területkihasználást és biztonságos munkavégzést tesz lehetővé szűk raktári, valamint gyártási területeken is.

A három különböző teljesítményváltozat számos felhasználási lehetőségeket kínál. Emellett a kezelőmunkahelyét is átfogóan továbbfejlesztették: a jobb kilátás, a csökkentett rezgések, valamint a modern asszisztensrendszerek hozzájárulnak a nagyobb kényelemhez, biztonsághoz és termelékenységhez a mindennapi használat során.

Új ETV 4i tolóoszlopos targonca: maximális áruforgalmi teljesítmény a legalacsonyabb rakodási költségek mellett

Az új ETV 4i tolóoszlopos targoncával a Jungheinrich bővíti nagy teljesítményű elektromos targoncáinak portfólióját, amelyek különösen nagy rakodási teljesítményt igénylő magasraktári alkalmazásokhoz készültek. A gép tervezésénél a termelékenységre és az energiahatékonyságra helyezték a hangsúlyt: a liftingPRO rendszer segítségével terhelés nélkül akár 1,5 m/s emelési sebesség is elérhető, ami a piacon kategóriájában a leggyorsabb rakodást nyújtja. A teljesen integrált lítiumion technológia a gyors- és köztes töltéssel magas rendelkezésre állást biztosít, míg a kompakt járműkoncepció optimális helykihasználást tesz lehetővé a raktárban. Az ergonomikusan kialakított munkaállomás, a jobb kilátás és a precíz, átmenet nélküli emelőoszlop-mozgások támogatják a biztonságos munkavégzést még intenzív üzemeltetés mellett is.

Magasfeszültségű jövő: FalcOn. Előrelépés az elektromos rakodóképek világába

A FalcOn prototípussal a Jungheinrich bemutatta a nehéz teherbírású ellensúlyos targoncákhoz készült magasfeszültségű rendszerét, és ezzel kitekintést nyújt az intralogisztika elektromos mobilitásának következő fejlesztési szakaszára. A jelenlegi EFG 5-ös sorozaton alapuló elektromos nehéz teherbírású targonca különösen nagy igénybevételű felhasználásra lett tervezve, például nagy terhelések, hosszú emelkedők vagy tartós kültéri üzem esetén. A Jungheinrich célja, hogy reális körülmények között bemutassa a nagyfeszültségű technológia teljesítménybeli potenciálját, és bizonyítsa, hogy az elektromos hajtások a nehéz teherbírású szegmensben is hatékony alternatívát jelentenek a belső égésű motorral hajtott járművekkel szemben.

Mobile Robot EAC 212a. Intelligens automatizálás rakodási folyamatokhoz

Az automatizálás területén a Jungheinrich a EAC 212a típusú mobil robot modellel egy autonóm megoldást mutatott be a raktári és gyártási környezetben végzett alkalmazásokhoz. A robot lehetővé teszi a raklapok és rácsos tárolók automatizált be- és kirakodását, valamint szállítását 1200 milliméteres átadási magasságig, ezzel támogatva a folyamatos, stabil anyagáramlást. A mesterséges intelligencián alapuló 3D raklapfelismerés megbízható folyamatokat biztosít még a kézi alkalmazásokkal történő vegyes üzemeltetés esetén is. A kontúralapú navigációnak köszönhetően az EAC 212a raktári átalakítások nélkül integrálható a meglévő környezetbe, és magas szintű biztonságot nyújt a dolgozók, a rakomány és az infrastruktúra számára.

Jungheinrich

The post LogiMAT 2026. Megfelelő megoldások, minden szempontból appeared first on NEW technology.

Föld alatti mikroöntözési rendszer épült ki mintegy 330 hektáron Mezőfalván a Wienerberger-csoporthoz tartozó Pipelife Hungária Kft. szakmai támogatásával. A projekt európai összevetésben is ritkaságnak számít, és akár 30–50%-os vízmegtakarítást tehet lehetővé a hagyományos öntözési módszerekhez képest.

Föld alá telepített mezőgazdasági mikroöntözési rendszer telepítése fejeződött be mintegy 330 hektáron Mezőfalván, Fejér vármegyében. A fejlesztés keretében speciális csepegtetőcsöveket telepítettek a talajba, amelyek közvetlenül a növények gyökérzónájába juttatják a vizet és a tápanyagokat. A területen kukoricát, mákot és őszi kalászos növényeket termesztenek majd az új technológiával.

A gerincvezetékekből, szárnyvezetékekből és csepegtetőcsövekből álló zárt rendszer kiküszöböli a felszíni öntözés jellemző veszteségeit: a párolgást, a víz elsodródását és az állomány égését, és csökkenti a gyomosodás és a gombás betegségek kockázatát is. A helyi adottságoktól függően a rendszer így akár 30–50%-os vízmegtakarítást is lehetővé tehet a hagyományos megoldásokhoz képest. Ekkora kiterjedésű, felszín alatti szántóföldi csepegtetőrendszer Európában csak kevés helyen üzemel, a mezőfalvi projekt így kontinentális léptékben is úttörőnek számít.

A fejlesztés hátterében az éghajlatváltozás hatására egyre súlyosabbá váló aszályhelyzet áll. A HungaroMet adatai szerint Magyarországon a csapadék időbeli eloszlása egyre szélsőségesebb: a hosszú, csapadékszegény időszakok légköri aszállyal párosulnak, és komolyan veszélyeztetik a termésbiztonságot.

A projekt keretében a rendszer hosszú távú gazdasági és ökológiai előnyeit is vizsgálják – az első mérési eredmények 2026-ban várhatók, a nemzetközi tapasztalatok alapján pedig a hozam a hagyományos öntözéshez képest jelentősen magasabb lehet.

„A klímaváltozás hatására a víz mára stratégiai erőforrássá vált a szántóföldi növénytermesztésben is. Nem elég öntözni, olyan korszerű megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre segítik a víz hatékony felhasználását és a termelés stabilizálását” – mondta Fotyék Tibor, a Pipelife Hungária Kft. öntözési üzletágvezetője. „A Pipelife-nál azon dolgozunk, hogy a legkorszerűbb csőrendszerekre épülő öntözési megoldásainkkal és a tervezéstől az üzemeltetésig nyújtott szakmai támogatásunkkal a gazdálkodók ne az időjárásra bízzák a termésátlagot” – tette hozzá.

A mezőfalvi projekt nem csupán egy nagyléptékű beruházás, hanem szemléletét tekintve is újszerű megközelítést képvisel a hazai szántóföldi gazdálkodásban. A precíziós öntözési rendszerek eredményes működése ugyanis körültekintő tervezést és következetes kivitelezést igényel, a Pipelife Hungária Kft. szakmai támogatása ezért a beüzemelés után is kiterjed a rendszer folyamatos működtetésére és az elért eredmények nyomon követésére.

Wienerberger

The post Európai szinten is kiemelkedő öntözési projekt valósult meg Mezőfalván appeared first on NEW technology.

Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.

Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.

A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.

Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart.

A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.

A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.

„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát” – mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.

Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart. „A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át” – tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.

Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.

„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni” – mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke.

A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.

A kutatásról

A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.

Schneider Electric

The post Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint appeared first on NEW technology.

2026. június 2–3. között a DMG MORI stockeraui központjában rendezi meg Technológiai Napjait, ahol a legújabb gyártástechnológiai és automatizálási megoldásokat mutatja be az érdeklődőknek.

Az esemény középpontjában a kis- és középvállalatok (KKV-k) aktuális gyártási kihívásai állnak, különös tekintettel a hatékonyság növelésére, az automatizációra és a komplex alkatrészek gazdaságos előállítására.

A bemutatók során a látogatók működés közben ismerhetik meg a legújabb technológiákat.

Főbb látnivalók

A rendezvényen többek között az alábbi megoldások kerülnek bemutatásra:

• 5 tengelyes megmunkálás új szinten
  A DMX 60 U és DMU 40 Pro gépek a szerszám- és formagyártás, valamint komplex alkatrészek gyártásának hatékony eszközei, PH 150 palettakezelő rendszerrel kiegészítve.
• Komplett megmunkálás egy befogásból
  A CLX 450 TC + Robo2Go kombináció lehetővé teszi az esztergált és mart alkatrészek 6 oldalú megmunkálását, automatizált környezetben.
• Precíziós esztergálás sorozatban és egyediben
  Az NLX2500 | 700 és CTX350 V4 berendezések nagy pontosságú, stabil megoldást kínálnak különböző gyártási igényekhez.

REGISZTRÁCIÓ

Több mint gépbemutató

A technológiai újdonságok mellett a résztvevők betekintést nyerhetnek a DMG MORI szolgáltatási portfóliójába is:

• Full Service 5.0 – teljes körű szervizmegoldás akár 5 évre
• DMG MORI Finance – rugalmas finanszírozási konstrukciók, kiszámítható költségek mellett

Szakmai program és networking

A kétnapos esemény során strukturált szakmai program várja a résztvevőket:

• köszöntő és alkalmazásbemutató
• csoportos technológiai bemutatók
• előadások és záró prezentáció
• személyes konzultációs lehetőségek

A programot közös ebéd és networking lehetőség egészíti ki.

Helyszín

Stockerau, Ausztria
Josef-Jessernigg utca 16.

A szervezők szeretettel várják az ipari szakembereket és döntéshozókat a rendezvényen.

REGISZTRÁCIÓ

DMG MORI

The post DMG MORI Technológiai Napok Stockerau-ban – fókuszban a KKV-k gyártási kihívásai appeared first on NEW technology.

A fúziós energia évtizedek óta az energiaszektor egyik legnagyobb ígérete: a kutatók szerint szinte korlátlan mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiát adhatna. Most egy japán vállalat öles lépést tett a nukleáris fúzió megvalósítása felé: megkezdte első demonstrációs berendezésének építését.

A tokiói Helical Fusion bejelentette, hogy elindítja a Helix Haruka nevű integrált demonstrációs berendezés első fázisát, és ki is jelölte az építkezés helyszínét. A cég közleménye szerint a projekt a fúziós energiát kereskedelmi szinten hasznosító technológiák felé vezető fejlesztési program része.

A Helical Fusion 2021-ben jött létre, miután kivált egy japán kutatóintézetből. Az intézmény a fúziós kutatás egyik meghatározó szereplője, és egy nagy méretű plazmakísérleti berendezést is működtet.

A világ legtöbb fúziós startupja a tokamak nevű reaktortípussal próbál áttörést elérni. Ezekben a berendezésekben a plazmát egy fánk alakú reaktorban tartják össze rendkívül erős mágneses mezők segítségével. A Helical Fusion ezzel szemben a „sztellarátor” megközelítést választotta. Ebben a rendszerben a plazma egy csavart tórusz alakú vákuumkamrában kering, miközben a mágneses mezők stabil állapotban tartják.

A japán kutatóintézet a kísérleti berendezésében már 3268 másodpercig, vagyis 54 perc 28 másodpercig tartotta fenn a plazmát. A kutatók szerint ez a tapasztalat fontos alapot ad a hosszú ideig tartó működéshez, amelyre a kereskedelmi energiatermelésnél szükség lesz – de előbb fel kell épüljön a kísérleti üzem.

Három szakaszban húzzák fel a későbbi fúziós erőmű demonstrációs rendszerét

Az első fázisban a mágnesrendszert tesztelik. A vállalat egy nem sík geometriájú, spirális kialakítású, magas hőmérsékletű szupravezető mágnesrendszert épít össze, majd ellenőrzi annak működését.

A második fázisban a mágnesrendszer és a fő alrendszerek integrációja következik. Ebben a szakaszban a Helical saját, Helix Kanata nevű energiatermelő rendszerét is beépítik, de ekkor még nem próbálnak meg áramot előállítani.

A harmadik fázis célja viszont már a gyakorlati energiatermelés bemutatása. Ebben a szakaszban a nettó villamosenergia-termelést, a folyamatos működést és a karbantarthatóságot fogják vizsgálni.

A tesztüzem felépítésére kijelölt helyszín a japán kutatóintézet kampuszán található, ahol a két szervezet közös munkaterületet alakít ki. A tervek szerint 2027-ben már elindulnak a tekercsáram-kísérletek, miközben ipari partnerekkel együttműködve kialakítják a szükséges hardveres rendszereket. A vállalat célja az, hogy a következő évtizedben már fúziós energiát állítson elő.

Gábor János, NEW technology

The post Egy japán fúziós startup elkezdte első demonstrációs reaktorának építését appeared first on NEW technology.

Bár a gépi látás az elmúlt években hatalmasat fejlődött, a kamerákra támaszkodó rendszerek számára a tükröződések és a víztiszta felületek továbbra is komoly kihívást jelentenek. Erre a problémára kínálhat megoldást a Texas Instruments (TI) és az NVIDIA nemrég bejelentett együttműködése, amely az érzékelési technológiák, a valós idejű vezérlés és a mesterséges intelligencia egyesítésével kívánja felgyorsítani a humanoid robotok biztonságos bevezetését a mindennapi környezetbe.

A két technológiai óriás partnersége kulcsfontosságú mérföldkő a fizikai mesterséges intelligencia fejlődésében.

A cél az, hogy a robotikai fejlesztők a szimulációs fázisból jóval gyorsabban jussanak el a való világban történő alkalmazásig. A koncepció lényege a TI precíziós érzékelési és energiaellátási megoldásainak integrálása az NVIDIA nagy teljesítményű számítási és szimulációs platformjaiba. Ez az összehangolt működés teszi lehetővé, hogy a robotok ne csupán „lássák”, hanem értelmezzék is a körülöttük lévő fizikai környezetet.

Radar és kamera: a tévedhetetlen páros

A fejlesztés technikai hátterét a szenzorfúzió adja, amely a Texas Instruments mmWave radartechnológiáját kapcsolja össze az NVIDIA Jetson Thor platformjával. A két rendszer közötti akadálymentes adatforgalmat az NVIDIA Holoscan Sensor Bridge biztosítja, ami rendkívül alacsony késleltetést tesz lehetővé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a robot három dimenzióban, valós időben érzékeli a környezetét, miközben folyamatosan tisztában van a biztonsági zónákkal is.

A megoldás legnagyobb előnye, hogy a radar- és a kameraadatokat egyetlen egységesített rendszerben kezeli.

Ezzel az integrációval a tárgyfelismerés, a helymeghatározás és az objektumkövetés pontossága jelentősen javul, miközben a téves riasztások száma minimálisra csökken. A TI IWR6243 típusú radarja Ethernet-kapcsolaton keresztül kommunikál a központi számítási egységgel, így skálázható és megbízható adatforrást nyújt a fizikai AI-rendszerek számára.

A radar alkalmazása ott hoz áttörést, ahol a hagyományos kamerák csődöt mondanak. Az olyan környezetekben, ahol sok az üvegfelület vagy a tükröződő anyag, a kamera gyakran nem észleli az akadályt, a radarhullámok viszont következetesen visszaverődnek ezekről a tárgyakról. Ez a technológiai többlet teszi lehetővé, hogy a humanoid gépek biztonságosan közlekedjenek irodákban, kereskedelmi egységekben vagy akár egészségügyi intézményekben is.

Ez azért fontos, mert a humanoid robotok elterjedésének legfőbb gátja eddig a kiszámíthatatlan környezetben nyújtott bizonytalan teljesítmény volt. Ahhoz, hogy egy gép biztonságosan dolgozhasson emberek között, komplex AI-modelleket, hatalmas mennyiségű szenzoradatot és precíz motorvezérlést kell ezredmásodpercek alatt összehangolni.

Az NVIDIA és a TI közös technológiájának bemutatására előbbi cég GTC 2026 konferenciáján, San Joséban került sor.  A demonstráció során a látogatók működés közben láthatták, miként dolgozza fel a rendszer a TI mmWave radarjának jeleit a Holoscan ökoszisztémában.

A fejlesztés várható sikere megnyithatja az utat az előtt, hogy a humanoid robotok a laboratóriumi körülmények közül kilépve megkezdjék tényleges munkájukat a mindennapokban.

Gábor János, NEW technology

The post Szenzorfúzióval teszi biztonságosabbá a humanoid robotokat az NVIDIA és a TI appeared first on NEW technology.

A finn Jyväskylä-i Egyetem kutatói nemzetközi együttműködés keretében tárták fel, miként teszik lehetővé a félvezető anyagok a zöldhidrogén fotoelektrokémiai úton történő előállítását. Az atomi szintű szimulációk és a nagy pontosságú spektroelektrokémiai kísérletek azonosították a hidrogénfejlődési reakció alapvető mechanizmusait egy prototípusnak számító titán-dioxid félvezetőn.

A kutatás egy korábban ismeretlen jelenséget is azonosított: az elektródpotenciál alkalmazása helyi töltésközpontokat, úgynevezett polaronokat hoz létre, amelyek aktiválják a hidrogénfejlődési reakciót a felületen.

A jelenleg leghatékonyabb elektrokatalizátorok olyan ritka és drága nemesfémeken alapulnak, mint a platina, ami jelentősen korlátozza a hidrogéntermelés ipari léptékű bővítését. A félvezetők ezzel szemben gyakoribb és gazdaságosabb elemeket használnak, ám a fejlesztésüket eddig lassította, hogy tulajdonságaikat nem teljesen értettük – erre találtak megoldást a finnek.

A kutatók közleményben mutatták be a vizsgálathoz alkalmazott új számítási metódust, az ún. „állandó belső potenciálú sűrűségfunkcionál-elméletet”.

„Két éve fejlesztettük ki ezt az eljárást, amely új lehetőségeket nyit a félvezető elektródák modellezésében. Szimulációink megmutatták, hogyan és miért teszi lehetővé az elektródpotenciál megváltoztatása a hidrogéntermelést a titán-dioxidon. A számításaink alapján azt jósoltuk, hogy polaronok jönnek létre a felületen, amelyek katalizálják a folyamatot” – mutatott rá Marko Melander, az egyetem akadémiai kutatója.

A Nature Communicationsben közölt tanulmány szerint az elméleti jóslatokat rendkívül komplex kísérleti módszerekkel – köztük fotoelektrokémiai Raman-mérésekkel és működés közbeni fotoelektron-spektroszkópiával – ellenőrizték. Karoliina Honkala professzor azt állítja, a mérések közvetlenül megerősítették, hogy az elektródpotenciál szabályozásával létrehozott töltésközpontok elindítják a reakciót a titán-dioxidon, és vélhetően más félvezetőkön is.

Ez a jelenség a hagyományos fémelektródákon nem figyelhető meg. A kutatók szerint a polaronok kialakulása lehetővé teszi, hogy a félvezetők kikerüljék azokat a specifikus összefüggéseket, amelyek a fémek esetében elméleti határt szabnak a katalitikus aktivitásnak. Ez a felfedezés alapjaiban megváltoztathatja a jövő katalizátorainak tervezését és a költséghatékony energiaátalakító technológiák fejlesztését.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a zöldhidrogén-előállításban: megtalálták a platina olcsóbb alternatíváját appeared first on NEW technology.

Az OMRON vállalat bemutatja a VHV5 inline hitelesítőt, egy nagy sebességű kódhitelesítő rendszert, amelyet az 1D, 2D és közvetlen alkatrészjelölő (DPM) kódok gyártósoron történő hitelesítéséhez terveztek. A VHV5 Code 128, DataMatrix és QR-kódok, valamint DPM-jelölések valós idejű hitelesítését végzi akár 1000 kód per perces sebességgel, biztosítva, hogy a jelölés vagy nyomtatás során elhelyezett összes kód olvasható, szabványos és nyomon követhető legyen.

A gyártási és csomagolási környezetekben a kód minősége közvetlenül befolyásolja a belső kezelés, a végső összeszerelés, a forgalmazás és a felhasználási hely folyamatainál történő nyomon követhetőséget, szabványoknak való megfelelőséget és megbízható beolvasást. Az inline hitelesítés lehetővé teszi, hogy a gyártók a létrehozás pillanatában ellenőrizzék a kód minőségét, így azonnal észlelhetik és korrigálhatják a javítási vagy jelölési problémákat.

A VHV5 megfelel az 1D kódok nyomtatási minőségével kapcsolatos ISO/IEC 15416 szabványnak, a 2D szimbólumok osztályozásával kapcsolatos ISO/IEC 15415 szabványnak, valamint a lézerrel, pontütéssel vagy tintasugaras eljárással közvetlenül az alkatrészre jelölt kódokkal kapcsolatos ISO/IEC TR 29158 (AIM DPM) szabványnak. Ezen szabványok inline alkalmazásával a rendszer konzisztens és megismételhető osztályozási eredményeket biztosít címkéken, csomagolásokon és tartósan jelölt komponenseken, amelyek az autóiparban, az elektronikában, a gyógyszeriparban, az orvostechnikai eszközök gyártásában és az általános ipari termelésben kerülnek felhasználásra.

A döntött koaxiális megvilágítás használata javítja a hitelesítés pontosságát a fényvisszaverő, ívelt és alacsony kontrasztú felületeken azáltal, hogy csökkenti a csillogást és javítja az élek észlelését. Ez az optikai megközelítés különösen hatékony a fém alkatrészeken, fényes címkéken és ívelt műanyag csomagolásokon található DPM‑kódok esetében, amelyeket gyakran használnak nagy sebességű gyártósorokon.

A szűk létesítményekben és a kihívást jelentő látószögek esetén a VHV5 torzításmentes transzformációs technológiát alkalmaz az ívelt vagy döntött felületek által okozott képtorzulás korrigálására, lehetővé téve a 2D kódok tengelyirányú egyenetlenségeinek pontos osztályozását. Emellett a homogénmező-korrekció biztosítja az egyenletes megvilágítást és pixelválaszt az egész látómezőben, megakadályozva, hogy nem kívánt fényhatások a kód bármely helyén befolyásolják az osztályozási eredményeket.

A rendszer beépített GS1 szintaxis‑ellenőrzéssel is rendelkezik, amely az ISO‑osztályozással együtt hitelesíti a kódolt adatszerkezetet, segítve a gyártókat abban, hogy még a termékeknek a gyárból történő távozása előtt azonosítsák a formázási hibákat. A beállítás és a működtetést egy irányított kalibrációs varázsló és egy böngészőalapú WebLink felület teszi egyszerűbbé, így további szoftver nélkül végezhető a konfigurálás, a felügyelet és a diagnosztika.

A VHV5 az OMRON több évtizednyi, a szabályozott iparágakban világszerte megbízhatóan alkalmazott kódhitelesítési technológiák terén szerzett vezető szerepére épít.

OMRON

The post Az OMRON új VHV5 inline hitelesítője az ISO előírásainak megfelelő, valós idejű kódminőség-ellenőrzést biztosít appeared first on NEW technology.

Stabil, magas folyamatminőség, valamint energia-, erőforrás- és üzemeltetési költségmegtakarítás – ezek azok a követelmények, amelyeknek a vízalapú tisztítási folyamatoknak manapság meg kell felelniük. Ezen követelmények biztonságos és hatékony megvalósítása érdekében az Ecoclean kifejlesztette az innovatív Lab-on-a-Chip rendszert. Ez automatizált elemzésekkel, különböző mérési eljárások alapján tartja optimális szinten a tisztító- és öblítőfürdők minőségét. Az új Smart-Drying technológia lehetővé teszi a meleg levegővel és vákuummal történő szárítási folyamatok mesterséges intelligencián alapuló, intelligens vezérlését és optimalizálását.

Az alkatrészek minőségével szemben támasztott egyre magasabb követelmények bonyolultabb tisztítási folyamatokhoz vezetnek. A megadott tisztasági előírásokat stabilan és reprodukálhatóan kell betartani. Ez egyre gyakrabban jár együtt a folyamatparaméterek dokumentálási kötelezettségeinek szigorításával. Ugyanakkor felmerül az igény az energia- és erőforrás-kímélőbb tisztításra a CO₂-lábnyom és a költségek csökkentése érdekében. Ezzel szemben hiány van a megfelelő képzettséggel és tisztítási szakértelemmel rendelkező szakemberekből.

Az Ecoclean innovatív fejlesztésekkel reagál erre a helyzetre, mint például a Lab-on-a-Chip (LOC) rendszer és a Smart-Drying technológia, amelyek a tisztítási minőség automatizált felügyeletét és intelligens vezérlését teszik lehetővé. Ezek a megoldások biztosítják a tisztítási és szárítási folyamatok optimális lefolyását, és a paraméterek folyamatos rögzítésével a dokumentációs előírásokat is teljesítik.

LOC – átfogó tisztítószer- és fürdőelemzések egyetlen rendszerrel

A tisztító- vagy passziváló közegek koncentrációjának, valamint a fürdő szennyezettségének elemzéséhez eddig a legkülönbözőbb érzékelők voltak szükségesek, amelyeket az adott közeghez vagy a fürdőkben zajló folyamathoz igazítva alkalmaztak. Ezen felül a mérések általában számos manuális beavatkozást igényelnek. A fürdőminőség bonyolult meghatározása gyakran oda vezet, hogy a tisztítószert a fogyasztástól függetlenül utántöltik. Hasonlóképpen, a fürdőcserét továbbra is részben időfüggően végzik. Mindkettő nem optimális fürdő- és ezáltal tisztítási minőséghez, valamint erőforrás-pazarláshoz vezethet.

Ez megváltozik az új LOC-rendszerrel, amely mind a többfürdős merülő-, mind a kamrás berendezésekbe integrálható. A különböző mérési eljárások egyetlen rendszerben való kombinálása hatalmas lehetőségeket nyit meg a tisztítószer- és fürdőelemzés terén. Mindezt anélkül, hogy minden fürdőt különféle érzékelőkkel kellene felszerelni, valamint függetlenül a használt tisztító- vagy passziváló közegtől és a folyamattól. A rendszerbe integrált rendszereknél a mintavétel automatikusan történik az értékelő egységhez csatlakoztatott megfelelő állomásokról.

A tisztítószer-koncentráció meghatározásához titrálás, pH-érték, vezetőképesség és most először felületi feszültségmérés is rendelkezésre áll. Ez utóbbi moduláris tisztítórendszerek esetén lehetővé teszi a fürdőben jelen lévő felületaktív anyagok arányának külön meghatározását, és ezáltal e komponens célzott utólagos adagolását. A fürdők szennyezettségét fluoreszcencia- és vezetőképesség-méréssel lehet meghatározni. Ezeket a mérési módszereket a jövőben a teljes szerves szennyeződés (TOC) meghatározására szolgáló eljárások és a részecskemérés egészíti ki. A rendszer vezérlőjén keresztül lehet beállítani, hogy a fürdőből vett mintával milyen méréseket hajtsanak végre. A fürdőkből történő mintavételek között egy automatikus öblítés gondoskodik arról, hogy az eredmények torzításmentesen jelenjenek meg a kijelzőn, és szükség esetén megkezdődjenek a megfelelő intézkedések, például a közeg vagy víz utólagos adagolása, illetve a fürdő cseréje.

A szintén elérhető önálló változatnál a mintákat kézzel veszik ki az ellenőrizendő fürdőkből, a további eljárás szintén automatikusan zajlik. Mindkét változatnál a mérési módszerek igény szerint kombinálhatók, és további funkciók, illetve új mérési módszerek egyszerűen integrálhatók.

Smart Drying – optimális szárítás minimális idő- és energiaigény mellett

A szárítás nemcsak az egyik legenergiaigényesebb folyamat, hanem az időigénye miatt a alkatrésztisztítás szűk keresztmetszete is. Ennek ellenére nem ritkán merülnek fel problémák – különösen akkor, ha különböző alkatrészeket kell tisztítani és szárítani. A biztonság kedvéért a szárítási folyamatokat gyakran a legrosszabb esetet figyelembe véve túl hosszúra tervezik, ami megnövekedett energiaigényt, az azzal járó magas költségeket és csökkent termelékenységet eredményez.

A cél ezért az, hogy minimális energia- és időigény mellett optimálisan szárított alkatrészeket kapjunk a berendezésből. Ezt az Ecoclean valósította meg a mesterséges intelligencián alapuló, intelligens Smart Drying technológiával a kombinált meleglevegős-vákuumszárítási folyamatokhoz. Az alapot egy kifejezetten erre az alkalmazásra kifejlesztett páratartalom-hőmérséklet-érzékelő képezi, amely mára a gyártó különböző berendezéstípusainál már alapfelszereltségnek számít.

A szárítás idő- és energiaoptimalizált vezérléséhez a Smart Drying technológia mesterséges intelligencia modelljét először több ezer szárítási kísérlet adataival tanították be, amelyek során a legkülönbözőbb alkatrészeket és célparamétereket használtak. Ezen know-how alapján a mesterséges intelligencia a folyamatkamrában mért páratartalom, hőmérséklet és nyomás paramétereinek elemzésével értékeli az éppen zajló szárítási folyamat minőségét. Ezután eldönti, hogy az optimális szárítás érdekében melyik lépés a legcélszerűbb. Ez például vékonyfalú alkatrészek vagy műanyag munkadarabok esetében meleg levegő befúvása lehet. A Smart Drying technológia alkalmazásához elengedhetetlenek a technológiai szempontból stabil, reprodukálható folyamatok, amelyek révén az -es kamrában mindig azonos feltételek uralkodnak. A kopott tömítések vagy a nem rendszeresen kalibrált érzékelők például változásokat okoznak.

Az Ecoclean következő fejlesztési lépései közé tartozik a gépi tanulásból nyert ismeretek átültetése a mesterséges intelligencia alkalmazására a tisztítási és öblítési folyamatok vezérlésében és optimalizálásában.

Ecoclean

The post A tisztítási és szárítási minőség, valamint az erőforrás-felhasználás és a költségek automatikus ellenőrzése appeared first on NEW technology.

A Toyota európai hálózatában egyedülálló energetikai rendszerrel bővítette óbudai központját a Toyota Sakura márkakereskedés. A hidrogén tüzelőanyag-cellás microgrid a Business Center teljes energiaszükségletét képes hidrogénből előállított, zöld energiával fedezni.

A március elején elvégzett, sikeres tesztüzemet követően mostantól egy hidrogén tüzelőanyag-cellás (fuel cell, FC) áramfejlesztő képes biztosítani a főváros harmadik kerületében, Óbudán működő Toyota Sakura Business Center minden tevékenységének áramellátását. A francia EODev által gyártott berendezés telepítésének előkészítését és megvalósítását a Toyota Sakura és az Óbudai Egyetem szakemberei közösen végezték el. A 100 kW teljesítményű microgrid mindennemű károsanyag kibocsátása nélkül üzemel, és már rövid távon lehetővé teszi, hogy a Toyota Sakura Business Center energetikai szempontból teljesen önellátóvá váljon.

„A Toyota Beyond Zero stratégiája nem pusztán a járművek emissziójának minimalizálására törekszik: a vállalat minden tevékenysége, így a gyártás és a kereskedelem terén is ki kívánja küszöbölni a káros anyagok kibocsátását, a hulladékok keletkezését.” – mondta Szilasi János, a Toyota Sakura vezérigazgatója, az Óbudai Egyetem Hidrogén és Hibrid Rendszerek Tanszékének vezetője, Címzetes Egyetemi Docens. „Ennek a végső célnak a megvalósításában kap fontos szerepet a most beüzemelt hidrogén tüzelőanyag-cellás microgrid, amely 2500 négyzetméteres létesítményünk teljes energiaszükségletét képes emissziómentesen fedezni.”

A Toyota több mint három évtizede kutatja és fejleszti a hidrogén tüzelőanyag-cellás technológiát, amely hidrogénből és a légköri oxigénből állít elő elektromos áramot; a folyamat egyetlen mellékterméke a víz. A technológia zászlóshajója a Toyota Mirai modell, amelynek két generációjából 2014 óta több mint 20 ezer példány állt forgalomba világszerte. Ezen kívül a japán autógyártó rendszere buszokban (Toyota Sora), valamint külső partnerek által gyártott vasúti vontatójárművekben, közúti teherjárművekben, vízi járművekben is szolgálatot teljesít.

Ezen partnerek egyike az Energy Observer, egy megújuló energiával hajtott kísérleti hajó, amelyet a Toyota tüzelőanyag-cellás rendszerével szereltek fel. A 2017-ben útjára indított Energy Observer projektből nőtt ki az az ipari felhasználásokat fejlesztő EODev vállalkozás, amely 2019 óta fejleszt stacionárius (telepített) hidrogén tüzelőanyag-cellás áramfejlesztő berendezéseket. A Toyota nem csak technológiát, hanem tudást és anyagi forrásokat is biztosít a start-up működéséhez.

Az EODev legújabb, harmadik generációs FC generátorai méretüket, költségeiket és hatásfokukat tekintve már alkalmasak a széles körű, kereskedelmi célú felhasználásra. Világszerte több mint 150 ilyen rendszert telepítettek már, akár elsődleges áramforrásként (ha pl. az adott területen nem áll rendelkezésre kiépített elektromos hálózati infrastruktúra), akár az átmenetileg megnövekedett energiaigényt kiszolgáló, illetve vészhelyzeti generátorként. Utóbbiként alkalmazva egyértelműek az előnyei a dízelüzemű áramfejlesztőkkel szemben: néhány ezredmásodperc alatt bekapcsol, működése csendes (65 dB) és nem jár káros anyagok kibocsátásával, ráadásul nincsenek benne kopó, mozgó alkatrészek, ami hosszú élettartamot és nagyfokú megbízhatóságot ígér.

„A berendezés helyigénye nem nagyobb egy átlagos személyautóénál, és a fejlesztések nyomán a beruházás költsége is jelentősen csökkent: jelenleg nagyjából két-három autó árának megfelelő összegből telepíthető egy ilyen rendszer.” – árulja el Szilasi János, miért versenyképes a technológia. „Jelenleg külső partnertől vásárolt hidrogénnel üzemeltetjük a berendezést, ám egy éven belül kiépítjük saját vízbontó rendszerünket, amely napenergia segítségével, vízből állítja majd elő a hidrogént. Onnantól kezdve nem csak gazdaságossá válik a rendszer működése, hanem megvalósul a teljes önfenntartás: létesítményünk működése függetleníthető az elektromos hálózattól, ami nem csak mindenkori üzembiztonságot, hanem gyors megtérülést is eredményez. Ennek műszaki feltételei részben már most adottak. A microgridet ugyanis kiegészítettük egy 50 kW-os napelemes rendszerrel, amely jelenleg a tüzelőanyag-cellás berendezés belső, 44 kWh kapacitású akkumulátorát tölti, illetve létesítményünk egyéb elektromos rendszereit táplálja.”

A technológia önmagában is említésre méltó – nem utolsósorban azért, mert a Toyota Motor Europe hálózatában egyedülálló fejlesztésről van szó –, ugyanakkor a Toyota Sakurának hosszabb távú stratégiai céljai vannak az alkalmazásával.

„Kísérleti és demonstrációs projektként tekintünk a beruházásra. Már most tárgyalásokat folytatunk hazai telekommunikációs, infrastruktúrakezelő cégekkel – olyan nagyvállalatokkal, amelyeknek a praktikus előnyök mellett az ESG szempontok, azaz a fenntartható és etikus működés lehetősége is kulcsfontosságúak.” – árulta el Szilasi János. „Az EODevvel kötött megállapodásunk értelmében elfogadtuk a térség négy országára érvényes kereskedelmi és szervizjogokat. Így a tapasztalatokat regionális szinten tudjuk hasznosítani, és részt vehetünk a hidrogén alapú gazdaság megvalósításában. A full és plug in hibrid és tölthető elektromos TOYOTA modellek értékesítése és javítása mellett ezzel is hozzájárulunk a TOYOTA BEYOND ZERO globális startégiájához itt Magyarországon.”

Toyota

The post Hidrogén mérföldkő a Toyota Sakuránál appeared first on NEW technology.

A Toyota Motor Europe új beruházás keretében második európai körforgásos működésű újrahasznosító üzemét hozza létre a lengyelországi Wałbrzychben. Az évente 20 000 forgalomból kivont jármű feldolgozására tervezett létesítmény kulcsszerepet játszik a vállalat körforgásos gazdasági stratégiájának megvalósításában és a karbonsemlegesség felé vezető átmenet felgyorsításában.

A Toyota Motor Europe (TME) bejelentette legújabb körforgásos működésű újrahasznosító gyárának létrehozását a lengyelországi Wałbrzychben. A létesítmény 25 000 négyzetméteren működik majd, és évente közel 20 000 forgalomból kivont jármű feldolgozására lesz képes. A beruházás újabb jelentős lépés a TME stratégiájában, amely a csökkentés, az újrahasználat és az újrahasznosítás, elveire épülő körforgásos gazdasági modell kialakítását célozza. A cél a környezeti előnyök maximalizálása az élettartamuk végére érkező járművek precíz és rendszerszintű feldolgozásával.

Az új lengyelországi gyár átfogó megközelítést alkalmaz a forgalomból kivont járművek feldolgozásában. A létesítmény újra felhasználható alkatrészeket, valamint értékes nyersanyagokat nyer vissza. Az olyan elemeket, mint az akkumulátorok és a kerekek, megvizsgálják abból a szempontból, hogy alkalmasak-e felújításra, újrahasznosításra. A Toyota emellett olyan anyagokat is visszanyer, mint a réz, az acél, az alumínium és a műanyag, amelyeket új járművek gyártásához kíván felhasználni.

Az újra felhasználási tevékenység bővíti a már működő wałbrzychi üzem eddigi tevékenységlistáját, amely jelenleg a Toyota hibrid és hagyományos hajtásláncaihoz gyárt kulcsfontosságú alkatrészeket.

„Ez a második körforgásos működésű újrahasznosító üzemünk Európában. Az első 2025-ben indult el az Egyesült Királyságban, Burnastonban, és mérföldkővé vált a körforgásos gazdasági működésünk fejlesztésében” – mondta Leon van der Merwe, a Toyota Motor Europe körforgásos gazdaságért felelős alelnöke.

„Lengyelországot a forgalomból kivont járművek beszerzésében rejlő erős piaci potenciál, a teljes értékláncot lefedő újrahasznosítási lehetőségek, valamint a már meglévő gyártási infrastruktúránk miatt választottuk. A következő években hasonló beruházásokat tervezünk más európai piacokon is” – tette hozzá.

A körforgásosság egyszerre út és eszköz a karbonsemlegesség eléréséhez. Csökkenti a magas szén-dioxid-kibocsátású nyersanyagok iránti keresletet, és erősíti az ellátási láncokat. Azáltal, hogy a járműveket már a tervezési szakaszban az újrahasználat, felújítás, újrahasznosítás és anyaghatékonyság elvei mentén alakítják ki, a körforgásosság hozzájárulhat a teljes értéklánc mentén jelentkező kibocsátások csökkentéséhez.

A Toyota az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz hozzájárulva azon dolgozik, hogy 2040-re teljes európai működésében elérje a karbonsemlegességet.

Toyota

The post A Toyota új beruházást jelent be egy körforgásos működésű újrahasznosító üzem létesítésére Lengyelországban appeared first on NEW technology.

Egy teljesen hálózaton kívül működő, napenergiára épülő hidrogéntermelő projekt fejlesztéséről állapodott meg a H2Pro és a Doral Hydrogen. Előbbi közleménye szerint az Európai Hidrogén Energia Konferencián jelentették be az együttműködést, míg maga a projekt a spanyolországi Extremadurában indul.

A tervek szerint ez lehet az első olyan kezdeményezés a világon, amely teljes egészében hálózaton kívüli napenergiából állít elő hidrogént, majd azt a meglévő földgázvezeték-hálózatba keveri.

A projekt során előállított hidrogént az Enagás által működtetett spanyol gázhálózatba vezetik, így a fejlesztők külön hidrogénszállító infrastruktúra nélkül is integrálhatják az új energiahordozót az energiarendszerbe. A későbbi szakaszban a helyszínen termelt hidrogén közvetlenül csatlakozik majd a H2Med hidrogén-gerinchálózathoz, amely ezen a területen halad át.

A projekt egy ötmegawattos elektrolizáló rendszerrel indul, és a berendezést közvetlenül egy tíz megawatt csúcsteljesítményű napelemes kapacitáshoz kapcsolják. A fejlesztők a következő fázisokban bővítik a rendszert: az elektrolízis kapacitása 50 megawattra nőhet, a napelemes teljesítmény pedig elérheti a 80 megawattot.

A rendszert úgy tervezték, hogy teljesen hálózaton kívül működjön, és kizárólag napenergiával termeljen hidrogént, miközben megfelel a megújuló eredetű üzemanyagokra vonatkozó szigorú követelményeknek is.

A most bejelentett projekt a H2Pro úgynevezett leválasztott vízelektrolízis-technológiájára épül. Ez a rendszer időben választja el a hidrogén és az oxigén előállítását, és nem egy membrán segítségével, egyszerre termeli őket. A technológia így rugalmasabban alkalmazkodik az ingadozó energiatermeléshez.

A napenergia elhozhatja a hidrogéntermelés új korszakát

A fejlesztők szerint a rendszer korlátlan alkalommal be- és kikapcsolható, miközben széles terhelési tartományban képes hatékonyan működni. A hidrogéntermelés ezért követheti a nap- vagy szélenergia természetes termelési ciklusát.

A projekt helyszínéül pedig nem véletlenül választották Spanyolországot.

Az Ibériai-félsziget egyre fontosabb szerepet tölt be Európában a megújuló hidrogén fejlesztésében: jelentős megújuló energiaforrásokkal rendelkezik, miközben gyorsan bővül a napelemes kapacitása, és a hidrogénfejlesztéseit nemzeti, illetve európai stratégiák is támogatják.

Extremadura pedig különösen kedvező adottságokkal rendelkezik: a térség Európa egyik legmagasabb napsugárzási értékével bír, ami alkalmassá teszi nagy léptékű megújulóenergia-projektek számára.

Gábor János, NEW technology

The post Napenergiából hidrogén – A világon először teljesen hálózaton kívül oldja meg két vállalat appeared first on NEW technology.

Az idei Eplan Next26 egy teljesen új rendezvényformátum premierje lesz: egy globális fesztivál debütál, amelyen a különböző iparágak és a mérnöki szakma döntéshozói és felhasználói találkoznak. Az inspiráló „Ahol az ipar a holnappal találkozik” mottó alatt az Eplan 2026. május 20-21. között egy nemzetközi közösséget hoz össze a müncheni Cavalluna Parkban. A több mint 1 200 résztvevőt – alkatrészgyártók, gépgyártók, üzemeltetők és a különböző szektorok szakértői – az ipari automatizálás és a mérnöki tudományok jövőjének alakítása motivál.

A kétnapos rendezvény sokkal töb, mint egy hagyományos konferencia. Inspiráló előadások, Future Lab, bevált sikertörténetek, kézzelfogható eredményeket hozó mesterkurzusok, élőben zajló bemutatók és interaktív élmények várják a látogatókat. „Az Eplan Next26 nem csupán egy esemény, hanem valódi élmény lesz mindenki számára, aki hozzájárul a mérnöki terület jövőjének alakításához – nyilatkozta Jan Fleming, az Eplan ügyfélélményért felelős alelnöke. – Célunk, hogy a világ minden tájáról összehozzuk azokat az embereket, akik előmozdítják az ipari fejlesztéseket. Felhasználóink konkrét ötleteket kapnak munkafolyamataik felgyorsítására és leegyszerűsítésére, a döntéshozók pedig megismerik a legújabb trendeket, és egyértelmű iránymutatást kapnak a vállalati stratégia meghatározásához.

Premier: bepillantás a Platform 2027-be és az mesterséges intelligencia által működtetett innovációba

Az esemény kiemelt programpontjai között szerepel egy exkluzív betekintés az új Eplan Platform 2027 verzióba  – amelyről a világon először Münchenben rántják le a leplet. Ezenkívül két kulcsfontosságú újítás is debütál majd:

• Az Eplan Copilot, amivel az mesterséges intelligencia méltó helyére kerül a mérnöki tervezés során;
• Az Eplan Smart Sourcing, egy új megoldás az automatizált, adatalapú alkatrész-beszerzéshez.

„Az Eplan Next26-tal egy teljesen új formátumot hozunk létre nemzetközi mérnöki közösségünk számára – mondja Sebastian Seitz, az Eplan vezérigazgatója. – A Siemens és a DMG Mori, valamint az Eaton China vezető előadói csatlakoznak hozzánk Münchenben. A résztvevők exkluzív bepillantást nyerhetnek azokba a folyamatokba és technológiákba, amelyek az elkövetkező években formálják majd az ipari fejlődést.”

Élő demók: mesterkurzusok értékes ismeretátadással

Különböző mesterkurzusok adnak közvetlen gyakorlati előnyöket a felhasználók számára, többek között olyan témakörökben, mint:

• Intelligens vezérlőszekrény-építés a tervezéstől a gyártásig;• Hatékony automatizálás a projektek gyorsabb befejezéséhez a minőség javítása mellett;
• Automatizált adatfeldolgozás és a munkafolyamatok optimalizálása;
• Hatékony gépkábelezés a digitális iker alapján;
• Termékstrukturálás – skálázható, újrafelhasználható sablonokhoz.

Az iparág legfontosabb szereplői

A kísérő szakkiállításon több, mint húsz Eplan partner lesz jelen, akik bemutatják Eplan megoldásaikat. Az iparág vezető cégei – ABB, Eaton, Lapp, Phoenix Contact, Rittal, Rockwell Automation, Siemens és Weidmüller –, valamint még sokan mások is csatlakoztak a rendezvényhez. Megoldásaik, interfészeik és munkafolyamataik bemutatása mellett a rendezvény ideje alatt a résztvevők rendelkezésére állnak majd.

Összefoglalva

Jan Fleming szavaival: „Münchenben nem csak beszélünk majd a jövőről –  személyesen is megtapasztalhatjuk azt. Az Eplan Platform 2027, a mesterséges intelligencia által nyújtott támogatás, valamint az intelligens adatok és folyamatok egy új fejezetet nyitnak meg. Az, hogy ezeket az újításokat először élőben mutatjuk meg, az Eplan Next26 rendezvényt igazi mérföldkővé teszi.”

Eplan

The post Világpremier Münchenben appeared first on NEW technology.

A 2025 végén Budapesten megrendezett TRANSLOG Connect Congress ismét összehozta a közép- és kelet-európai logisztikai és ellátási lánc közösségét a mai iparágat meghatározó legégetőbb témák körül – a digitális átalakulástól és a mesterséges intelligenciától a rezilienciáig, a fenntarthatóságig és a változás emberi oldaláig. Az előre megtervezett, egyéni találkozók formátumáról és rendkívül fókuszált programjáról ismert rendezvény olyan környezetet teremt, ahol a valódi üzleti kérdésekre valódi válaszokat kapunk.

A kongresszus programjának részeként a gyártás, a kiskereskedelem, a disztribúció és a technológia területének vezetői megvitatták, hogyan válik az adatokon alapuló döntéshozatal és a fejlett elemzés az elméletből a mindennapok gyakorlatává.

A kongresszuson készített interjúnkban Lana Herceg Gojević, az Orbico Group logisztikai projektmenedzsere gyakorlati betekintést nyújtott abba, hogy a mesterséges intelligencia hogyan támogatja már most az Orbico raktározási, szállítási, tervezési és adminisztratív folyamatait, és hogy a vállalat hogyan kezeli a hatékonyságot, a rugalmasságot, a szabályozást és a változáskezelést az egyre összetettebb európai ellátási láncban.

Lana Herceg Gojević tapasztalt supply chain szakember, több mint 20 éves tapasztalattal piacvezető vállalatoknál. Közgazdász diplomát szerzett. Lana karrierjét a Konzumnál, Horvátország legnagyobb kiskereskedelmi láncánál kezdte, különböző ellátási lánc szerepeket betöltve, mint például Művelettervezési menedzser, Beszerzési kapcsolatok menedzser és Készletgazdálkodási menedzser, részt vett különböző üzleti és IT projektekben, kiemelt figyelmet fordítva a készletoptimalizálásra, folyamatoptimalizálásra és csapatfejlesztésre. Karrierjét az Atlantic Group-nál folytatta, amely egy jelentős horvát elosztó és gyártó vállalat az Adriai térségben, mint Beszerzési és készletgazdálkodási vezető. Jelenleg a Orbico cégcsoport logisztikai projektmenedzsereként dolgozik, amely egy 55 európai országban aktív elosztó vállalat, ahol stratégiai ellátási lánc projekteket vezet, több ország között koordinálva azokat, kiemelt figyelmet fordítva a változásmenedzsmentre, a transzformációra és az optimalizációra.

Milyen elérhető AI támogatott megoldásokat használnak a raktározásban?

A raktározásban az AI használata különböző területeken lehetséges, AI-vezérelt raktárautomatizálási rendszereink támogatják a megrendelések teljesítését, a készletoptimalizálást, valamint a raktárak egyes részlegeinek munkaszervezését is. Természetesen a teljes automatizálás nélkül is használható az AI, például a raktárkészlet optimalizálására. Különböző típusú áruk esetén néhányuk jobban eladható, mások kevésbé, különböző forgási sebességgel számolhatunk. A különböző forgási sebességű termékek raktározási szervezése mellett az AI segítségével optimális helykihasználást is be tudunk állítani a hatékony és produktív munkavégzés érdekében. Az optimális módszerekkel felépítésével választja ki számunkra a megfelelő lokációt, így lerövidül az anyagmozgatáshoz szükséges útvonal.

Kiterjeszthető ez az egyéb logisztikai folyamatokra is?

Ugyanezt a megközelítést lehet alkalmazni a szállításban is, az útvonalak optimalizálásával, a járművek teljesítményének növelésével. Az AI használatával lehetőség nyílik a feladatok automatikus elvégzésére,

különösen az ismétlődő feladatok esetén, és a munkavállalók erőfeszítéseit az elemzésre, a döntéshozatalra és a folyamatok fejlesztésére összpontosíthatjuk.

Mérhető eredményekről beszélhetünk?

A különböző teljesítménymutatók mérése is automatizálhatóvá válhat – a vállalatok előre definiált, mesterséges intelligencián alapuló jelentésekkel mérhetik a termelékenységet, a hatékonyságot és az összes többi releváns KPI-t. Mérjük a termelékenységet, a hatékonyságot és természetesen az eladási számokat is. Ha például a raktárakban felmerülő problémák miatt nem szállít egy cég árut az ügyfeleknek, akkor pénzt veszítenek. Ezt elég könnyű számszerűsíteni. A tapasztalatok alapján látványos a különbség az AI használata előtt és az AI támogatott funkciók, rendszerek bevezetését követően. A cégek AI támogatott raktár automatizálásába történő befektetése megtérül, könnyen kiszámítható, hogy mekkora az adott vállalat megtakarítása, és ez megmutatkozik a megbízásokban is. Megnövekszik a hatékonyság, a termelékenység, a raktári KPI-k átláthatóak és meglehetősen egyszerűen mérhetők.

Fizikai anyagkezelésen túl milyen AI funkciók segítik a hatékony munkavégzést?

Más egységeknél, például a rendelési részlegnél, a készletellenőrzésnél eddig is egyszerűen mérhető volt a készlethiány, a túlkészlet stb. százalékos aránya. De felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az adminisztratív munkával? Azt is meg kell mérni, és az ott dolgozókra különös terhet ró az adatgyűjtés és azok feldolgozása. Ezért is nagy kihívás az adminisztratív folyamatok AI támogatása, a dokumentációs lépések fejlesztése.

Ön szerint a döntésekhez mindenképpen emberi ellenőrzés szükséges, vagy úgy látja, hogy a közeljövőben talán az AI-nek lesz joga dönteni a különböző folyamatokról?

Nem vagyok teljesen biztos az AI korlátlan szerepében, a döntéshozatali folyamatban. Most is vannak a piacon olyan eszközök, amelyek kereslettervezést és előrejelzést végeznek, és egyik napról a másikra megrendeléseket tudnak előállítani az ügyfelek és a beszállítók számára. Emberi beavatkozás nélkül működőképesek, szinte azonnal elvégzik a feladatokat. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján humán ellenőrzési pontok jelenleg szükségesek. Mert nem arról van szó, hogy nem bízunk a technológiában, hanem sajnos

előfordulhatnak olyan események, amelyekre az algoritmus „tudása” nem terjed ki. Előfordultak már eltérések, furcsa események a piacon, egyes versenytársak például ugyanazon cikkekre vonatkozó akciókat hirdettek és gyorsan kellett reagálni. Az AI akkor rendelkezik ezekkel az adatokkal, ha betápláljuk őket. Szóval szerintem az emberi beavatkozás, döntési pontok még mindig nagyon fontosak. A közeljövőben azt látom, hogy az egyszerű, például az ismétlődő feladatokat az AI technológia fogja felváltani, és az emberek a munkák sokkal „okosabb” részét fogják végezni, mint például a döntéshozatal vagy az elemzés. Így a jövőben megvalósul, hogy a kreatív feladatokat végezzük mi, a monoton munkákat az AI. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy inkább az agyamat használom, mint a kezemet.

Melyek a következő kihívások a cég számára?

A kihívás az, hogy hogyan lehetünk rugalmasabbak és agilisabbak ebben az intenzív piaci környezetben. Európa-szerte jelen vagyunk, nyilvánvalóan az egyes országokban különbözőek a körülmények. A geopolitikai helyzet a legnagyobb kihívás. Nem minden országra vonatkozik, de ha Európáról van szó, akkor elég instabil a helyzet. A nyersanyagok, a megbízható és biztonságos szállítási útvonalak és a piac is változik folyamatosan. Mindenki rendet rak, költségeket takarít meg, mi is költségeket akarunk megtakarítani, hatékonyak akarunk lenni, és persze meg akarjuk tartani a jó embereket.

Erősen jelen van a fenntartható megoldások iránti igény is.

A fenntarthatóságra összpontosítunk, és különböző szinteken végzünk különböző fejlesztéseket, mérjük a kibocsátásokat stb. Emellett stratégiai beszállítóinkkal, megbízóinkkal fenntarthatósági projekteket hajtunk végre, és összehangoljuk a közös célokat. Különböző piacokon digitális átalakulási tervet dolgozunk ki a folyamatok optimalizálása és a hatékonyság növelése érdekében. A folyamatok optimalizálásával és új technológiák bevezetésével különböző ellátási lánc területeken lehet megtakarításokat elérni, például a kereslet és kínálat tervezésében, a raktározásban és a szállításban. A változáskezelés az a legfontosabb pillér, amelyre összpontosítanunk kell. Az emberek, alkalmazottak azok, akik az új technológiákat fogják használni, és változást hoznak a folyamatokba, ami költségmegtakarítást és optimalizálást eredményez, ezért a technológiák és a változások elfogadásának kulcsfontosságú szerepe van minden átalakulásban.

Mit gondol a szabályozási környezetről?

A törvényekre gondol?

Igen, az AI használatának szabályozási hátterére. Időben vannak a jogalkotók? Mert hatalmas és nagyon gyors a fejlődés az AI területén.                                                                                                                                             

Igen, így van. Az Orbico minden országban külön jogi személyiséggel van jelen. Tehát különböző szabályok és előírások vonatkoznak az egyes leányvállalatainkra, helyi képviseleteinkre. Ha tehát van egy vállalatunk Romániában, akkor az ottani törvények vonatkoznak rá, de például Horvátországban egészen más kihívásokkal és jogszabályi környezettel számolunk. Természetesen be kell tartanunk az összes szabályt, és alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. A helyi szabályozási környezet befolyásolja a döntéseket, de ahogy mondtam, csak rugalmasnak kell lenni és együtt fejlődni az intenzíven változó világgal.

Köszönöm a beszélgetést.

Karacs Alexandra, NEW technology magazin

The post Raktározás a mesterséges intelligencia korában appeared first on NEW technology.

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

Schneider Electric

The post Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása appeared first on NEW technology.

A tehervonati közlekedés jövőjét formáló mérnöki megoldások hozták el a sikert a Knorr-Bremse Budapest számára a Joint Venture Szövetség idei Companies for the Future Award versenyén. A zsűri a Best Technology Investment kategóriában díjazta a vállalatot két olyan fejlesztésért, amelyek a digitalizáció és az automatizáció mentén gondolják újra az európai vasúti áruszállítás működését.

A negyvenéves fennállását ünneplő Joint Venture Szövetség március 19-én immár ötödik alkalommal rendezte meg Companies for the Future Award gálaestjét, amelyen nyolc kategóriában díjazta azokat a hazai vállalatokat, amelyek az elmúlt évben a legnagyobb mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság erősítéséhez, a társadalmi értékteremtéshez és a fenntartható jövő építéséhez. A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. a Best Technology Investment kategóriában nyert el harmadik helyezést a tehervonati közlekedés hatékonyságát új dimenzióba emelő innovációiért. A vállalat budapesti telephelye a piacvezető Knorr-Bremse vasúti ágazatának legjelentősebb központja.

A 21. századi vasútiparban a versenyképesség és a fenntarthatóság elválaszthatatlanul összefonódik a technológiai megújulással. E felismerésből kiindulva a vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó vállalat mérnökcsapata két olyan megoldást fejlesztett ki, amelyek a tehervonatok energiafelhasználásának optimalizálását és üzemeltetési hatékonyságuk ugrásszerű javítását célozzák.

A LEADER Flow tehervonati vezetéstámogató rendszer valós idejű forgalmi adatok feldolgozásával határozza meg a mozdonyvezetők számára azt az optimális haladási sebességet, amely a lehető legalacsonyabb energiafogyasztást eredményezi. Használata akár tíz százalékot is meghaladó energiamegtakarítást tesz lehetővé, számottevő módon csökkentve a vasúti árufuvarozás környezeti lábnyomát. A digitális jeltovábbításra képes elektromos csatolóval ellátott tehervonati központi vonó- és ütközőkészülék (Digital Automatic Coupler, DAC) pedig az üzemeltetési folyamatok automatizálásában jelent paradigmaváltást azáltal, hogy alkalmazásával a teherkocsik egymással, valamint a mozdonnyal való csatlakoztatáskor is képessé válnak mechanikus, pneumatikus és elektronikus kapcsolatot is létrehozni. Mindez jelentősen csökkentheti a vonatrendezés idejét és költségét, illetve lehetővé teszi hosszabb szerelvények biztonságos összeállítását, nagy mértékben javítva a vasúti teherszállítás eredményességét.

„Rendkívül büszkék vagyunk erre az elismerésre, amely egyaránt tükrözi szakembereink elkötelezettségét és innovációs kiválóságát – fogalmazott az elismerés kapcsán Veres László, a Knorr-Bremse Budapest ügyvezető igazgatója. – A LEADER Flow és a DAC projekt is remekül bizonyítja, hogy vállalatunk nem csupán alkalmazkodik a vasútipar 21. századi átalakulásához, hanem aktívan formálja is azt. Ezek a fejlesztések nem pusztán technológiai mérföldkövek: olyan stratégiai beruházások, amelyek valódi hatással lehetnek az európai vasúti teherszállítás jövőjére.”

A két innováció közös értéke, hogy a digitalizáció és az automatizáció erejét állítja a vasúti áruszállítás biztonságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának szolgálatába. Mindkét projekt túllépett a fejlesztési fázison: a LEADER Flow már mérhető megtakarításokat produkál üzemi körülmények között, a DAC az Európai DAC Megvalósítási Program valamennyi követelményének megfelelve jelenleg több helyszínen is intenzív tesztelés alatt áll. Az fejlesztések nemcsak a Knorr-Bremse Budapest innovációs erejét mutatják, hanem a magyarországi fejlesztőmérnöki tudás nemzetközi súlyát is.

Knorr-Bremse

The post Technológiai innovációiért kapott rangos elismerést a Knorr-Bremse Budapest appeared first on NEW technology.

Termelékenység és folyamatstabilitás mérnöki megközelítése az öntvény megmunkálásában

Ahogy a globális gyártóipar egyre nagyobb nyomással szembesül a nyersanyagárak ingadozása és az ellátási láncok koncentrációja miatt, számos megmunkálási folyamatban újraértékelik, hogyan alkalmazzák a kritikus szerszámanyagokat a gyártási folyamatokban.

A volfrám-karbid továbbra is nélkülözhetetlen számos alkalmazásban. Ugyanakkor a volfrámra — egy stratégiailag érzékeny nyersanyagra — való támaszkodás arra ösztönzi a gyártókat, hogy újragondolják, mely műveletekben biztosítja a legnagyobb értéket, és hol kínálhatnak az alternatív anyagok egyértelmű technikai előnyöket.

A kerámia anyagfejlesztés és az alkalmazástechnika területén szerzett mély szakértelmére építve az NTK folyamatosan fejleszti a forgácsolószerszámok teljesítményét a legigényesebb megmunkálási környezetekben. Az öntvény megmunkálásában ezek a speciálisan kifejlesztett kerámia minőségek az egyik legmegbízhatóbb megoldást jelentik a magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz.

Ahol a kerámia technikai előnyt biztosít

Az öntvény megmunkálása rendkívül magas hőmérsékletet eredményez a vágóélnél, különösen száraz megmunkálás és nagy vágósebességek esetén. Ilyen körülmények között az alumínium-oxid és szilícium-nitrid alapú kerámiák keménysége és kopásállósága meghaladja a hagyományos keményfémek teljesítményhatárait.

Stabil, hőterhelés által dominált műveletekben a kerámia lehetővé teszi:

• magasabb vágósebességek alkalmazását
• rövidebb ciklusidőket
• egyenletes abrazív kopást öntvény megmunkálásakor
• megbízható száraz megmunkálási teljesítményt

Ezek az előnyök az anyagtudomány alapelvein nyugszanak, és olyan gyártási környezetekben igazolódtak, ahol a hőállóság meghatározó szerepet játszik a szerszám élettartamában.

A szerszámanyagok stratégiai alkalmazása

A kerámia nem arra szolgál, hogy minden műveletben helyettesítse a keményfémet. A keményfém továbbra is optimális megoldás erősen megszakított forgácsolás, instabil befogások vagy maximális élállóságot igénylő alkalmazások esetén.
A lehetőség abban rejlik, hogy azonosítsuk azokat a műveleteket, ahol a mechanikai ütésekkel szemben elsősorban a hőterhelés dominál. Ilyen körülmények között a kerámia minőségek jelentős termelékenységnövekedést biztosíthatnak, miközben a keményfém továbbra is ideális választás ott, ahol a szívósság kulcsfontosságú.
Ez a célzott anyaghasználat növeli a folyamat hatékonyságát és csökkenti az egyetlen szerszámanyagtól való függőséget.

NTK kerámia megoldások öntöttvas megmunkálásához

Az NTK kerámia portfólióját kifejezetten az öntöttvas megmunkálására fejlesztették ki:

• SP9 – bevonatos szilícium-nitrid kerámia nagyolástól a simító műveletekig szürkeöntvény és gömbgrafitos öntvény esetén
• SX6 – nagy szívósságú szilícium-nitrid kerámia szürkeöntvény nagyoló megmunkáláshoz, akár öntési kéreggel rendelkező felületeken is
• HC1 / HW2 – alumínium-oxid alapú kerámiák, amelyek nagy sebességű simító megmunkálásra optimalizáltak szürkeöntvény esetében

Ezeket a minőségeket széles körben alkalmazzák az autóiparban, a nehézgépgyártásban, szivattyú- és szelepegységek gyártásában, valamint ipari öntvényalkatrészek sorozatgyártásában.

Valós gyártási alkalmazások igazolják a vágósebesség és a termelékenység jelentős növekedését olyan alkatrészek esetében, mint a kerékagyak vagy szerkezeti házak, ahol a kerámia minőségek bizonyos műveletekben sikeresen váltották ki a keményfémet.

Hatékonyság nagy sorozatú gyártásban

A magasabb vágósebességek csökkentik az egy alkatrészre jutó megmunkálási időt, és javítják az orsó kihasználtságát nagy sorozatú gyártás esetén. Számos öntöttvas megmunkálási alkalmazásban a kerámia szerszámok száraz megmunkálásban is használhatók, így a hűtőfolyadék alkalmazása minimalizálható vagy akár teljesen elhagyható.

A termelékenység növekedése mellett ez a megközelítés csökkenti az egy alkatrészre jutó energiafogyasztást, valamint mérsékli a hűtőfolyadék kezelésével és ártalmatlanításával kapcsolatos igényeket, támogatva az erőforrás-hatékonyabb gyártást.

A folyamat mérnöki megközelítése

A kerámia szerszámok alkalmazása az öntöttvas megmunkálásában nem egyszerű anyagcsere, hanem tudatos mérnöki alkalmazás.

A szerszámanyag tulajdonságainak összehangolása az adott műveletet meghatározó terhelésekkel — legyenek azok hő- vagy mechanikai jellegűek — lehetővé teszi egy robusztusabb és nagyobb teljesítményű megmunkálási stratégia kialakítását.

Megfelelő körülmények között alkalmazva az NTK fejlett kerámia minőségei növelik a termelékenységet, miközben megőrzik a folyamat stabilitását az öntöttvas megmunkálási műveletek során.

NTK Cutting Tools

The post Az öntvény megmunkálás optimalizálása kerámia szerszámok stratégiai alkalmazásával appeared first on NEW technology.

A nagy méretű ipari alkatrészek 3D nyomtatásánál eddig a gyártási idő jelentette az egyik legnagyobb kihívást. Most azonban jelentős előrelépés történt: a T25 nagysebességű nyomtatófej alkalmazásával az F770 rendszer akár 1,5–2-szeresére növelheti a nyomtatási sebességet, egyes geometriák esetében pedig a gyorsulás megközelítheti a kétszeres értéket. Mindez úgy valósul meg, hogy közben az ipari minőség és az alkatrészek pontossága és mechanikai tulajdonságai változatlanok maradnak.

MIÉRT KULCSSZEREPLŐ AZ F770 A NAGY ALKATRÉSZEK PIACÁN?

Az F770 hosszú ideje meghatározó szereplő a nagyformátumú FDM rendszerek között. Népszerűségét több tényező alapozta meg:
• Kifejezetten nagyméretű prototípusok és gyártószerszámok előállítására tervezték.
• Ipari teljesítményt kínál elérhető áron.
• A kategóriájában kiemelkedően nagy, fűtött építőkamrával rendelkezik.
• ASA és ABS alapanyagokkal dolgozik.
• Ideális választás olyan alkalmazásokhoz, ahol a méret, a stabilitás és a méretpontosság elsődleges szempont.

A nagy alkatrészek esetében azonban a hosszú nyomtatási idő gyakran szűk keresztmetszetet jelentett – erre ad választ az új fejlesztés.

MITŐL GYORSABB A T25 FEJ?

A T25 nyomtatófej a standard T14 egyszerűen cserélhető alternatívája, de több ponton is továbbfejlesztett kialakítással rendelkezik:
• Erősebb extrúdermotor a stabil alapanyag adagolásért,
• gyorsabb filament továbbítás,
• újratervezett hotend a hatékonyabb extrudálás érdekében,
• nagyobb, 0,635 mm-es fúvókanyílás (szemben a 0,356 mm-rel).

Fontos, hogy a rétegvastagság továbbra is 0,330 mm marad, így a legtöbb alkatrész esetében a felületi minőség gyakorlatilag változatlan. A T25 fej kompatibilis az ASA alapanyag mind a hét elérhető színével.

MÉRHETŐ EREDMÉNYEK A GYAKORLATBAN

A belső tesztek és ügyféloldali tapasztalatok egyaránt alátámasztják a teljesítménynövekedést:
• 1,96–2,27-szeres sebességnövekedés a T14 fejhez képest,
• egy autóipari felhasználónál egy nagyméretű ajtókeret-szerelő szerszám gyártási ideje közel a felére csökkent,
• a gyorsabb gyártás lehetővé tette a just-in-time szerszámgyártási modellre való átállást.

A gyorsulás nem csupán időmegtakarítást jelent, hanem működési rugalmasságot is.

TERMELÉKENYSÉGNÖVELÉS KOMPROMISSZUMOK NÉLKÜL

A T25 fej alkalmazása nem jár minőségromlással vagy az ipari megbízhatóság csökkenésével. Ehelyett:
• nő a gyártási kapacitás,
• javul az erőforrás-kihasználás,
• csökken az állásidő,
• gyorsabb reakcióidő válik lehetővé a gyártási igényekre.

Ez különösen fontos azoknál a vállalatoknál, ahol nagyméretű alkatrészek, prototípusok vagy gyártószerszámok készülnek, és a határidők versenyelőnyt jelentenek.

FEJLESZTÉS VAGY ÚJ BERUHÁZÁS?

Akár meglévő F770 rendszer bővítéséről, akár új gépbeszerzésről van szó, a T25 nagysebességű fej jelentős termelékenységi ugrást kínál. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a nagyformátumú FDM gyártás ne csak méretben, hanem tempóban is megfeleljen a mai ipari elvárásoknak.

Az F770 rendszerrel és a T25 fej gyakorlati előnyeivel kapcsolatos további információk a gyártó hivatalos oldalán és esettanulmányaiban érhetők el.

varinex.hu

The post Új szintre lép a nagyformátumú FDM gyártás: gyorsul a Stratasys F770 appeared first on NEW technology.

Az ipari automatizálás fejlődésével a karbantartás szerepe jelentősen átalakult. A hagyományos, reaktív szemléletet egyre inkább felváltja a digitális technológiákra épülő, adat vezérelt megközelítés. Az olyan vállalatok, mint az SMC és a RUMED Kft. is kulcsszerepet játszanak ebben az átmenetben, ahol a karbantartás és a digitalizáció szorosan összekapcsolódik. A téma fontosságát tekintve a Nyíregyházi Egyetemen „Ipar–Szakma–Jövő” címmel közös szakmai nap keretében több szemszögből kerültek megvizsgálásra a kulcs kérdések.

A karbantartás stratégiai jelentősége

Az ipari termelésben a karbantartás nem csupán támogató funkció, hanem a versenyképesség egyik alapköve. A megfelelően kialakított karbantartási program:

• növeli a berendezések rendelkezésre állását, 
• javítja az OEE-t (Overall Equipment Effectiveness), 
• csökkenti a teljes életútköltséget (TCO). 

Az SMC szakértői szerint az alkatrészek élettartamának növelése közvetlenül csökkenti a karbantartási és javítási költségeket, miközben növeli a termelékenységet és a rendszerhatékonyságot. 

A modern ipari környezetben már nem kérdés, hogy „szükséges-e” a karbantartás. A fő kérdés az, hogy milyen módszerrel végezzük azt.

A digitalizáció hatása a karbantartásra

A digitalizáció mára a pneumatika és az automatizálás szinte minden területét áthatja. 

Ez különösen igaz a karbantartási stratégiákra, ahol az alábbi technológiák játszanak kulcsszerepet:

1. Prediktív karbantartás

A prediktív (előrejelző) karbantartás célja a meghibásodások megelőzése még azok bekövetkezése előtt. Ez:

• csökkenti a nem tervezett leállásokat, 
• optimalizálja az alkatrészcserék időzítését, 
• javítja az eszközök kihasználtságát. 

Az SMC megközelítésében a prediktív karbantartás nem feltétlenül igényel teljes rendszerszintű átalakítást: már kisebb digitális fejlesztések is jelentős javulást hozhatnak az üzemidőben és hatékonyságban.

2. Ipari kommunikáció és IoT

Az olyan megoldások, mint az IO-Link és az ipari kommunikációs rendszerek lehetővé teszik:

• valós idejű adatgyűjtést, 
• eszközszintű diagnosztikát, 
• központi felügyeletet. 

Ezek révén a karbantartás már nem helyszíni ellenőrzésekre épül, hanem adatvezérelt döntéshozatalra.

3. Digitális iker és szimuláció

A digitális modellezés és szimuláció (pl. tervezést segítő szoftverek) lehetővé teszi:

• a rendszerek virtuális tesztelését, 
• hibák előrejelzését, 
• optimalizált karbantartási stratégiák kialakítását. 

Az SMC által kínált szimulációs eszközök például már a fizikai megvalósítás előtt képesek modellezni az automatizált rendszerek működését. 

Preventív vs. prediktív megközelítés

A hagyományos preventív karbantartás (időalapú ellenőrzések) továbbra is fontos, de önmagában már nem elegendő. 

A digitalizációval kiegészítve azonban:

A két megközelítés kombinációja adja a legnagyobb hatékonyságot.

Energiahatékonyság és fenntarthatóság

A digitalizált karbantartás nemcsak a működést optimalizálja, hanem az energiafelhasználást is csökkenti. A hibás vagy nem megfelelően működő komponensek – például szűrők, vagy aktuátorok – jelentősen növelhetik az energiafogyasztást. 

Az intelligens monitoring rendszerek segítségével:

• azonosíthatók az energia-veszteségek, 
• optimalizálható a sűrített levegő felhasználása, 
• csökkenthető a CO₂-kibocsátás.

  

Tudás és digitalizáció: az ember szerepe

A technológiai fejlődés mellett kiemelt szerepet kap a szakemberképzés is. Az SMC digitális oktatási platformjai (webináriumok, e-learning, szimulációs szoftverek) támogatják:

• a mérnökök és technikusok folyamatos képzését, 
• az új technológiák gyors adaptációját, 
• a digitális kompetenciák fejlesztését. 

A digitalizáció tehát nemcsak technológiai, hanem kulturális és tudásbeli átalakulást is jelent.

A szakmai nap fő konklúziói

A karbantartás és a digitalizáció kapcsolata az ipari automatizálás egyik legfontosabb fejlődési iránya. Az adatvezérelt megközelítés, a prediktív stratégiák és az intelligens kommunikációs rendszerek együttesen:

• növelik a termelékenységet, 
• csökkentik a költségeket, 
• javítják a fenntarthatóságot. 

A jövő gyáraiban a karbantartás már nem különálló tevékenység lesz, hanem a digitális ökoszisztéma integrált része – ahol az adatok, az automatizálás és az emberi szakértelem együtt biztosítják az optimális működést.

További termék információk a Rumed Kft. webshop oldalán: https://www.csapagypiac.hu/

SMC

The post Karbantartás és digitalizáció az ipari automatizálásban – az új hatékonysági paradigma appeared first on NEW technology.

Kritikus nyersanyaghiány mellett a cermet racionális alternatíva keményfém helyett, különösen simító megmunkálásnál.

Ahogy a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés egyre korlátozottabbá válik, a gyártók újraértékelik, hogyan használják a forgácsolószerszámok anyagait a megmunkálási folyamat különböző szakaszaiban. Bár a keményfém számos műveletben továbbra is nélkülözhetetlen, széles körű alkalmazása nem mindig indokolt műszaki szempontból, különösen a simító megmunkálási folyamatokban.

Ezekben az alkalmazásokban a hangsúly a terhelhetőségről a folyamatstabilitásra, a felületi minőségre és az anyagok hatékony felhasználására helyeződik át. Ebben a környezetben a cermet racionális és mérnöki szempontból megalapozott alternatívát jelent.

Kevesebb keményfém tudatos alkalmazással

A keményfém elengedhetetlen a nagyoló megmunkálási műveleteknél és a nagy terhelésű forgácsolásnál. A simító megmunkálás azonban általában az alábbi jellemzőkkel bír:

• kis fogásmélység
• nagy vágósebesség
• alacsony forgácsolási terhelés
• folyamatos vagy enyhén megszakított megmunkálás

Ezekben a körülményekben a keményfém nagy szívóssága és anyagmennyisége gyakran nincs teljes mértékben kihasználva.

A cermet — kerámia és fém komponensek kombinációjából álló anyag — kifejezetten erre a működési tartományra lett kifejlesztve. A keményfémtől való függőség csökkentése mellett stabil forgácsolási teljesítményt biztosít, így gyakorlati megoldást kínál az alapanyagok szűkösségére anélkül, hogy a megmunkálási eredmények romlanának.

Hol teljesít a cermet a legjobban

A cermet nem univerzális helyettesítő anyag. Értéke a megfelelő alkalmazásban rejlik.

Tipikus felhasználási területek:
• simító és elősimító műveletek
• folyamatos vagy enyhén megszakított megmunkálás
• stabil megmunkálási körülmények
• olyan alkalmazások, ahol a felületi minőség kritikus

Ha a cermetet ezekben a feltételekben és megfelelő forgácsolási paraméterekkel alkalmazzák, a termelékenység fenntartható, miközben javul a felület egyenletessége és a szerszámkopás tervezhetősége.

Tungaloy cermet minőségek simító megmunkáláshoz

A Tungaloy Corporation célzott cermet minőségválasztékot kínál acélok és ötvözött acélok simító és könnyű megmunkálási műveleteihez:

NS9530 – Kiegyensúlyozott szívósság és kopásállóság stabil simításhoz és közepes forgácsolási feltételekhez.
GT9530 – Precíziós simításhoz optimalizálva, kiváló felületi minőséggel és kopásállósággal.
AT9530 – Ötvözött acélok megmunkálására fejlesztve, folyamatos megmunkálásnál egyenletes felületi minőséget biztosít.

A minőségek számának növelése helyett ez a sorozat úgy lett kialakítva, hogy egyértelműen és kiszámítható módon fedje le a tipikus simító megmunkálási feltételeket.

Termelékenység mérnöki megközelítéssel — nem egyszerű helyettesítés

A cermet alkalmazása nem azt jelenti, hogy a keményfémet minden alkalmazásban ki kell váltani. Sokkal inkább a megmunkálási folyamat mérnöki optimalizálásáról van szó.

Gyártási szempontból a cermet megfelelő körülmények között:
• csökkentheti a keményfém erőforrásoktól való függőséget
• stabil termelékenységet biztosíthat simító műveletekben
• magas és egyenletes felületi minőséget nyújthat
• javíthatja a folyamat költséghatékonyságát

A kulcs az, hogy a szerszámanyagot, az élgeometriát és a forgácsolási paramétereket a tényleges alkalmazási követelményekhez igazítsuk.

Az anyagok intelligensebb felhasználása

Ahogy az erőforrások elérhetősége hosszú távú kihívássá válik, a megmunkálási stratégiáknak túl kell lépniük az anyagok túlzott felhasználásán. A cermet egy célzott, alkalmazásorientált megoldás, amely lehetővé teszi a simító teljesítmény fenntartását, miközben a keményfém felhasználása tervezetten csökken.

A mai gyártási környezetben a hatékonyság már nem csupán a gyorsabb forgácsolást jelenti. A hatékonyság azt jelenti, hogy a megfelelő anyagot a megfelelő helyen és a megfelelő okból használjuk.

TUNGALOY

The post Mikor érdemes cermetet használni a keményfém növekvő költségei mellett appeared first on NEW technology.

A cargo-partner harmadik éve folytatja sikeres partnerségét a HHLA Pure-ral. Ez a tartós együttműködés jelentősen növelte a klímasemleges szállítmányok mennyiségét és több mint 24 500 fa által elnyelt szén-dioxid-kibocsátással egyenértékű teljes kibocsátásmegtakarítást eredményezett, megerősítve a vállalat elkötelezettségét a környezettudatos logisztika iránt.

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. csoportvállalata, a cargo-partner fenntarthatósági programjának előmozdítása érdekében megújítja együttműködését a HHLA Pure kezdeményezéssel. A Hamburger Hafen und Logistik AG (HHLA) és a METRANS által kidolgozott program CO₂-mentes konténerszállítást tesz lehetővé az energiahatékony vasúti rendszerek és az elektromos terminálműveletek kihasználásával, a fennmaradó szén-dioxid-kibocsátást pedig Gold Standard tanúsítvánnyal rendelkező klímavédelmi projekteken keresztül ellensúlyozza.

„Folyamatos környezetvédelmi kezdeményezéseink kiegészítéseként a HHLA Pure-ral kötött partnerségünkre támaszkodva proaktív, környezettudatos szállítási megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek, amelyek segítenek csökkenteni szállítmányaik karbonlábnyomát” – nyilatkozta Luca Ferrara, a cargo-partner vezérigazgatója. „Aktívan csökkentjük a szállításból származó kibocsátásokat, és tanúsított harmadik féltől származó projekteken keresztül kompenzáljuk az elkerülhetetlen maradék kibocsátásokat.”

Fenntartható növekedés a kulcsfontosságú kelet-közép-európai piacokon

2025-ben a cargo-partner összesen 13 349 TEU-t szállított klímasemleges módon a három részt vevő országban, ami jól mutatja e hosszú távú kezdeményezés sikerét.

• Magyarország: A magyar fióktelep élen járt azzal, hogy 6140 TEU-t szállított fenntartható módon. Ez a mennyiség becsült 407,5 tonna CO₂ kibocsátás-megtakarítást eredményezett, ami több mint 18 300 kifejlett fa által egy év alatt elnyelt szén-dioxid mennyiségnek felel meg.
• Szlovákia: A szlovákiai csapat 3678 TEU-t kezelt a HHLA Pure program keretében. Ez az erőfeszítés becsült 71,6 tonna CO₂ kibocsátás-megtakarítást eredményezett, ami egyenértékű több mint 3200 kifejlett fa által egy év alatt elnyelt szén-dioxid mennyiséggel.
• Csehország: A cargo-partner Csehországban 3531 TEU klímasemleges mennyiséget regisztrált. Ez becsült 66,7 tonna CO₂ megtakarításnak felel meg, ami összehasonlítható 3000 kifejlett fa által évente elnyelt kibocsátással.

Ezek az eredmények rávilágítanak a vállalat sikeres alacsony kibocsátású szállítási folyosóinak megvalósítására a nagyobb európai csomópontokból induló vasúti továbbutazáshoz. Stratégiai eszközeinek, mint például a dunaszerdahelyi cargo-partner raktárnak, amely közvetlenül kapcsolódik a METRANS konténerterminálhoz, köszönhetően a vállalat kézzelfogható előnyöket teremt ügyfelei számára, miközben környezetbarát megoldásokat népszerűsít.

Átfogó megközelítés a környezeti felelősségvállalás terén

A HHLA Pure kezdeményezésen túl a cargo-partner továbbra is elkötelezett a fenntarthatósági projektek széles skálája iránt. A vállalat aktívan kínál olyan megoldásokat, mint a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF), korszerűsíti a létesítményi szabványokat és optimalizálja az erőforrás-fogyasztást a teljes hálózatban, biztosítva, hogy a cargo-partner raktárai megfeleljenek a fenntartható logisztika legújabb környezetvédelmi követelményeinek. A HHLA Pure-ral megújult együttműködés megerősíti a cargo-partner proaktív álláspontját a fenntarthatóság iránt és elkötelezettségét a környezettudatos szállítási megoldások iránt.

cargo-partner

The post Klímasemleges vasúti szállítás: a cargo-partner meghosszabbítja partnerségét a HHLA Pure-ral Közép-Európában appeared first on NEW technology.