Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.

Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.

„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban” – mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.

„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat” – tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Schneider Electric

The post Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn appeared first on NEW technology.

A gyárak sötét, piszkos és veszélyes zugaiban hamarosan nem emberek, hanem kerekes humanoid robotok végezhetik el a legnehezebb fizikai feladatokat. A kanadai Mirsee Robotics gőzerővel fejleszti harmadik generációs, MH3 elnevezésű egységét, amelynek elsődleges küldetése a gyártósorok melletti kockázatos folyamatok teljes körű automatizálása. A fejlesztők állítják: a technológia nem az emberi munkaerő kiszorításáról, hanem a testi épséget veszélyeztető terhek átvételéről szól. A startup jelenleg nyolc prototípust tesztel az ontariói Cambridge-ben található központjában.

A vállalat célja, hogy 2027-ben elindítsák a sorozatgyártást, és a rákövetkező három évben több ezer egységet juttassanak el az ipari szereplőkhöz. A humanoid robotot kifejezetten olyan munkakörnyezetbe szánják, ahol a munkaerőhiány és a biztonsági kockázatok már gátolják a hatékony termelést.

Az MH3 paraméterei jelentősen meghaladják a korábbi modellek képességeit. A vállalat videós demonstrációja szerint a gép 31 szabadságfokú mozgásra képes, ami lehetővé teszi számára az emberéhez hasonló kar- és kézmozdulatok precíz utánzását. Karonként harminc kilogrammos emelési kapacitással rendelkezik, akkumulátora pedig tízórás folyamatos üzemidőt biztosít. A hatékonyságot növeli a vertikálisan integrált technológiai háttér, amelynek része a speciális látórendszer is. A Hadron Vision System 3D-érzékelést tesz lehetővé, így a gép pontosan felismeri a környezetében lévő tárgyakat és akadályokat.

A technológia egyik leglátványosabb eleme a távvezérlés: egy operátor akár 1500 kilométeres távolságból is irányíthatja a robotot egy virtuálisvalóság-szemüveg és mozgáskövető kesztyű segítségével.

A rendszer 3D-s élő képet közvetít a kezelőnek, aki a saját mozdulataival instruálja az MH3-at. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy úgy végezzenek el javításokat, például egy távoli víztisztító telepen vagy mérgező anyagokkal dolgozó létesítményben, hogy közben az emberi személyzet biztonságos távolságban marad.

A mozgékonyság kulcsa az Advanced Mobile Platform, amely úgynevezett Mecanum-kerekeket használ. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a robot bármilyen irányba el tud indulni anélkül, hogy fordulnia kellene. A platform teherbírása meghaladja a 300 kilogrammot, integrált felfüggesztése pedig stabil munkavégzést tesz lehetővé. A gyártó ugyanakkor készül a nehezebb, kültéri terepviszonyokra is, ahová alternatív meghajtást kínálnak.

A Mirsee az orvostudomány területén is dolgozik: a Stanford Egyetemmel közösen olyan sebészrobotokon dolgoznak, amelyek a hibrid hidrosztatikus technológiának köszönhetően szinte teljes egészében műanyagból készülnek. Ez a különleges kialakítás lehetővé teszi, hogy az eszközöket biztonságosan használják erős mágneses terekben, például MRI-vizsgálatok közben végzett beavatkozásoknál. Az MH3 fejlesztése során gyűjtött tapasztalatok és az egyedi technológiai megoldások így a gyártócsarnokok mellett a műtőkben is hasznosulhatnak a jövőben.

Gábor János, NEW technology

The post Elveszi a veszélyes gyári munkát: ez a humanoid célzottan emberek helyére kerül appeared first on NEW technology.

A szélenergia városi környezetben történő hasznosítása előtt korábban komoly akadályt jelentett a berendezések túlságosan nagy súlya és bonyolult gyártási folyamata. A függőleges tengelyű szélturbinák ugyan kiválóan alkalmazkodnának a változó irányú városi légáramlatokhoz, de az ívelt lapátok előállítása eddig költséges és időigényes feladat volt, mivel a hagyományos technológiák során minden egyes görbülethez egyedi öntőformákra lenne szükség, ami nemcsak az árat növeli, hanem korlátozza a tervezői szabadságot is. A kanadai Concordia Kompozitközpont kutatói, Emad Fakhimi doktorandusz és Suong Van Hoa professzor áttörést értek el ezen a területen.

Kidolgoztak egy olyan 4D-nyomtatási technológiát, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészek sík lapokból indulva a gyártási folyamat végén maguktól vegyék fel a végleges, ívelt formájukat.

A szakemberek szerint az eljárás alapjaiban változtathatja meg a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó alkatrészgyártást.

Sík lapokból ívelt panelek és városi szélenergia

A kutatás során alkalmazott „inverz” tervezési eljárás megfordítja a hagyományos mérnöki logikát. A szakemberek nem a rétegek elrendezésével kezdték a munkát, hanem először a lapát pontos, ideális alakját határozták meg. Ezt követően számították ki azt a speciális rétegelrendezést, amely a kikeményedés és a lehűlés hatására pontosan a kívánt ívbe kényszeríti az anyagot.

A folyamat során sík szénszálas és epoxigyanta-kompozit lapokat használtak, amelyek a 4D-nyomtatásnak köszönhetően külső mechanikai beavatkozás nélkül nyerték el végső alakjukat. Ez a módszer teljesen feleslegessé teszi a nehéz és drága öntőformák használatát, miközben a kompozitanyagok különböző tulajdonságú rétegei garantálják a matematikai pontosságú formát.

A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy az új eljárással készült lapátok geometriája szinte teljesen megegyezik a kereskedelmi forgalomban kapható alumíniumlapátokéval. A legjelentősebb különbség azonban a tömegben mutatkozik meg: a szénszálas kompozit alkalmazásával 80 százalékos súlycsökkenést értek el.

Az alacsonyabb tömeg közvetlen hatással van a turbinák teljesítményére is. A tesztek során a kompozitlapátokkal felszerelt egységek gyorsabban forogtak, mint a hasonló méretű alumínium eszközök. Ez azt jelenti, hogy azonos szélviszonyok mellett a könnyebb szerkezet több elektromos energia előállítására képes.

A Polymer Compositesban publikált tanulmány szerint az új 4D-nyomtatott megoldás nemcsak a szélenergia területén, hanem minden olyan iparágban alkalmazható, ahol könnyű, de erős ívelt alkatrészekre van szükség alacsony gyártási költségek mellett.

Gábor János, NEW technology

The post 4D-nyomtatás forradalmasíthatja a városi szélenergia alkalmazását és az ívelt alkatrészek gyártását appeared first on NEW technology.

A nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező hatalmas mennyiségű betonhulladék a jövőben – eddig teljesen elképzelhetetlen módon – kulcsszerepet játszhat a környezetvédelemben. Egy friss kutatás szerint ugyanis a zúzott beton képes talajvízből kivonni és tartósan megkötni a stroncium-90 nevű radioaktív izotópot. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a gyengén szennyezett területek rehabilitációját és a hulladékkezelési stratégiákat.

A Manchesteri Egyetem, az Egyesült Királyság Nemzeti Nukleáris Laboratóriuma és a Clemson Egyetem szakemberei az ACS ES&T Water folyóiratban közölték az eredményeiket. Vizsgálataik középpontjában a stroncium-90 állt, amely az egyik legkritikusabb szennyezőanyag a régi nukleáris helyszíneken.

Ez az izotóp azért különösen veszélyes, mert a talajvízben viszonylag könnyen mozog, így messzire juttathatja a sugárzást a forrástól.

A kísérletek viszont rávilágítottak, hogy a beton megoldhatja a problémát, mivel „nem egy élettelen és közömbös hulladék, hanem aktívan képes kivonni a stronciumot az oldatból, és hosszú távon stabil formában megkötni azt” – mutatott rá Katherine Morris kutatásvezető professzor.

A szakértők három hónapon keresztül vizsgálták a zúzott beton és a mesterséges talajvíz kölcsönhatását. Két különböző környezetet modelleztek: egy oxigénben szegény, zárt, föld alatti teret és egy olyan rendszert, amely szabadon érintkezik a levegővel. Az eredmények jelentős eltérést mutattak: a levegőnek kitett beton a stroncium 82 százalékát vonta ki az oldatból, míg a zárt környezetben ez az arány csupán 14 százalék volt.

A különbség hátterében a természetes „karbonátosodás” áll. Amikor a beton reagál a levegő szén-dioxid-tartalmával, kalcit képződik rajta. Ebben a kémiai folyamatban a stroncium atomjai képesek helyettesíteni a kalciumot, így szervesen beépülnek az ásvány kristályszerkezetébe. E folyamat hatékonyságát ráadásul tovább is fokozták a kutatók: amikor a zúzott betont foszfáttal kombinálták a szellőztetett környezetben, a stroncium 98 százaléka mindössze 48 óra alatt eltűnt a vízből. Ebben az esetben a beton felületén egy speciális kalcium-foszfát bevonat alakult ki, amely extra kötőhelyeket biztosított a szennyeződésnek.

A stroncium így hosszú ideig rögzül az anyagban, egészen addig, amíg természetes radioaktív bomlás útján stabil cirkóniummá nem alakul.

A kutatás eredményei komoly segítséget jelentenek a Nukleáris Leszerelési Hatóság számára is, amely a projektet finanszírozta. Mivel a bontási munkálatok során rengeteg beton keletkezik, a szakemberek régóta keresik a módját annak, hogyan lehetne ezt az anyagot helyben, biztonságosan újrahasznosítani. Most kiderült, hogy a zúzott állapotú beton és a szellőztetés – ami a hulladék kezelése során amúgy is természetes módon megtörténik – jelentősen javítja egy szennyezett helyszín biztonságát.

Ahol pedig kevés a levegő, ott a foszfátkezelés nyújthat megoldást a szivárgások megállítására.

A kutatás ezen a ponton nem áll meg, mert a folyamatok pontosabb ismerete lehetővé teszi, hogy a hatóságok ne csupán a megérzéseikre, hanem pontos tudományos adatokra támaszkodjanak a kármentesítés során.

Gábor János, NEW technology

The post Új felfedezés: kiderült, hogy a zúzott beton képes megfékezni a nukleáris szennyezést appeared first on NEW technology.

2026. július 31-ig még Early bird áron regisztrálhat a XXXIII. Nemzeti Minőségügyi Konferenciára, amelyet 2026. szeptember 10–11. között rendezünk meg Balatonalmádiban. A kedvezményes jelentkezési időszak lejártát követően a részvételi díjak emelkednek.

Miért érdemes ott lennie?

– aktuális szakmai előadások a minőségügy, digitalizáció, mesterséges intelligencia és ESG témakörében,

– elismert hazai előadók és vállalati vezetők,

– értékes kapcsolatépítési lehetőségek,

– inspiráló szakmai közösség.

Program

Jelentkezzen most, és használja ki az Early Bird kedvezményt július 31-ig!

Ha az idei konferencián most nem tudnak részt venni, de szervezetük szívesen kapcsolódna a rendezvényhez, erre kiállítói vagy szponzori partnerként is van lehetőség. Ez kiváló alkalom arra, hogy szakmai közönség előtt mutassák be termékeiket, szolgáltatásaikat vagy megoldásaikat. Ha érdekli Önöket valamelyik együttműködési forma, kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot!

Felhívás szponzor és  kiállító részére

Inspiráló előadások, gyakorlati tudás, értékes kapcsolatok. Találkozzunk szeptemberben Balatonalmádiban!

The post Ne maradjon le a kedvezményes jelentkezési lehetőségről! appeared first on NEW technology.

A logisztikai vállalatok előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem az, hogy van-e elegendő fuvarfeladat vagy raktárkapacitás. A valódi kérdés: lesz-e, aki holnap elvégzi a munkát? Európában közel félmillió betöltetlen tehergépjárművezetői állás figyelmeztet arra, hogy a munkaerőhiány tartós strukturális problémává vált. A megoldás ezért nem egy újabb toborzási kampányban rejlik. Olyan szemléletre van szükség, amely az utánpótlás-építést, a munkavállalók megtartását, a digitalizációt és a sikeres integrációt nem különálló HR-feladatokként, hanem egyetlen stratégia egymásra épülő elemeiként kezeli. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, és milyen válaszokat adhatnak a vállalatok a munkaerőpiaci kihívásokra, arról Kőszegi Boglárkával, a Trans-Sped HR igazgatójával beszélgettünk.

A növekedés új korlátja: a munkaerő

A munkaerőpiacot ma már nem egyszerűen munkaerő-, hanem kompetenciahiány jellemzi. Számos kulcspozícióra – különösen gépkocsivezetői, targoncavezetői és ládamosói munkakörökbe – gyakorlatilag nincs jelentkező. A tartós létszámhiány gyakran már a működést veszélyezteti: csökken a kapacitás, romlik a kiszállítási teljesítmény, nőnek a költségek, és egyre nehezebb teljesíteni az ügyfelek felé tett vállalásokat. A vezetők a fejlesztések helyett folyamatos „tűzoltásra” kényszerülnek. Gyengül a szervezet innovációs képessége, a munkatársak túlterheltté válnak, és nő a fluktuáció. Jól látható: a munkaerőhiány ma már nem egyszerű HR-probléma, hanem valós üzleti kockázat.

A fizetés bevonz, a vállalati kultúra megtart

A legtöbben nem egyszerűen állást, hanem élményt keresnek: közösséget, fejlődési lehetőséget, kiszámíthatóságot és megbecsülést. A korrekt bér belépő a versenybe, a megtartás pedig már a jelentkezés pillanatában elkezdődik. Az álláshirdetéstől a hétfő reggeli műszakkezdésen át az utolsó munkanapig minden érintkezési pont formálja a munkavállalói élményt, és meghatározza, hogy valaki valóban a közösség részévé válik-e. A munkavállalók ugyanis sok esetben nem a vállalatot, hanem a vezetőt és a munkahelyi légkört hagyják el. A biztonság ma már nemcsak munkavédelmet, hanem pszichológiai biztonságot is jelent. Ezért aki csupán toboroz, mindig munkaerőhiánnyal fog küzdeni. Aki viszont tudatosan építi a munkavállalói életciklus minden szakaszát, annak a legerősebb toborzási kampánya maga a szervezet lesz.

A szakmai utánpótlás soha nem „készen érkezik”

A legjobb befektetés ma már nem a kész szakember, hanem a fejlődési potenciál. Az alapok az iskolapadban születnek meg, a valódi szakemberek azonban a vállalatoknál formálódnak. A tanulási képesség, a motiváció és a hozzáállás ma már legalább akkora értéket képvisel, mint a meglévő szakmai tudás. A toborzás fokozatosan átadja helyét a tudatos utánpótlás-építésnek. Aki kizárólag álláshirdetésekkel próbálja megoldani a munkaerőhiányt, ugyanazért a szűk jelölti körért versenyez, mint mindenki más. A valódi versenyelőnyt azok a vállalatok szerzik meg, amelyek saját képzési programokat, oktatási együttműködéseket és hosszú távú karrierutakat építenek, miközben nyitnak a pályakezdők, a pályamódosítók, az idősebb generáció és a harmadik országbeli munkavállalók felé is.

A siker kulcsa: az integráció

Tévhit, hogy a harmadik országbeli munkavállalók elveszik a magyarok munkáját. Jellemzően olyan pozíciókat töltenek be, amelyekre hosszú ideje nem sikerül hazai munkaerőt találni. Az is tévhit, hogy kizárólag a bér motiválja őket: ugyanúgy szeretnének egy közösséghez tartozni, megbecsülést kapni és értékes munkát végezni, mint bármely más munkavállaló. Náluk különösen igaz, hogy az első 90 nap gyakran meghatározza az első három évet, ezért az onboarding nem adminisztráció, hanem a bizalomépítés első lépése. A sikeres integráció alapja az egyenlő bánásmód, a nyelvi támogatás, a vezetői felkészítés és a befogadó csapat. Megfelelő vezetéssel a kulturális sokszínűség nem kockázat, hanem versenyelőny. Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása önmagában nem oldja meg a munkaerőhiányt. A legerősebb megtartó erő végső soron nem a szerződés, hanem az az érzés, hogy „itt számítok, itt szükség van rám.”

A jövő: ember ÉS technológia

A digitalizáció legnagyobb értéke nem az emberi munka kiváltása, hanem a rutinfeladatok automatizálása, amely teret ad a magasabb hozzáadott értékű feladatoknak. Az autonóm rendszerek, a mesterséges intelligencia és az optimalizáló algoritmusok növelik a kapacitást és az erőforrások kihasználtságát, miközben csökkentik az adminisztratív terheket. Paradox módon a digitalizáció nem csökkenti, hanem felértékeli az emberi kompetenciákat. A józan ítélőképesség, az empátia, a kíváncsiság és a bizalmi kapcsolatok építésének képessége továbbra sem automatizálható. Az adatok támogatják ugyan a döntéshozatalt, de a döntésekért továbbra is az ember viseli a felelősséget.

Trans-Sped HR

The post Üres vezetőfülkék, növekvő kockázatok: munkaerőhiány szorításában a logisztika appeared first on NEW technology.

Tulajdonosi és vezetési struktúrájának átalakításával lépett új növekedési szakaszba a Savaria Ipartechnika Kft. Az Ipar 4.0 elvárásainak idehaza az elsők közt eleget tevő gyártóvállalat tulajdonosi háttere svájci kötődésű intézményi befektetőkkel erősödött meg egy Magyarországon kevéssé elterjedt, search fund típusú tranzakció keretében. A lépéssel a gencsapáti cég jelentősen növelheti jelenlétét a nyugat-európai piacokon.

A search fund egy olyan befektetési modell, amelyben egy tapasztalt szakember befektetők tőkéjével és támogatásával szerez tulajdonrészt egy már működő, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásban, majd annak operatív vezetésében is aktív szerepet vállal, hogy elősegítse a cég következő fejlődési szakaszát. Az 1980-as évek óta Nyugat-Európában és Észak-Amerikában jól ismert vállalatátadási és növekedési modell Magyarországon ritkaságnak számít, különösen ebben a vállalatméretben és ipari szegmensben.

„Tőkeerősebbek lettünk, de a Savaria Ipartechnika alapjai változatlanok maradnak. A partnereink ugyanarra a szakmai csapatra, műszaki igényességre és megbízhatóságra számíthatnak, mint eddig, ráadásul a vállalat mögött most még erősebb stratégiai, pénzügyi és nemzetközi háttér áll” – mondta Aszódi János, aki ügyvezetőként továbbra is meghatározó szerepet vállal a cég irányításában. A gyártási, technológiai és műszaki területek az ő vezetése alatt működnek, míg Szabó Áron társügyvezetőként elsősorban az üzleti támogató területek és a növekedési lehetőségek fejlesztésére koncentrál.

„Minden vállalat életében eljön az a pont, amikor a további előrelépéshez érettebb, professzionálisabb struktúrára van szükség. A Savaria Ipartechnika jó infrastruktúrával rendelkező, jól menedzselt, komoly műszaki tudást felhalmozó vállalat. Befektetőként éppen azért láttunk benne lehetőséget, mert az alapok erősek. A cél most az, hogy a meglévő értékekre építve még magasabb szintre emeljük a céget” – hangsúlyozta Szabó Áron, a Savaria Ipartechnika Kft. új társügyvezetője.

A változás új lehetőségeket nyithat a cég számára a nyugat-európai piacok felé, ahol a magyar ipari beszállítók számára a nemzetközi tulajdonosi háttér fontos szempont lehet. Ennek megfelelően a vállalat célja 3 éven belül 20%-os növekedést elérni az exportteljesítményben.

A svájci Novastone Capital Advisors égisze alatt ez a második sikeresen lezárt tranzakció a magyar piacon. Az ügyletben intézményi befektetőként a Széchenyi Alapok is részt vett, amely helyi piaci ismeretével és szakértelmével járult hozzá a sikeres megvalósításhoz. A hazai és a nemzetközi tőkepiaci szereplők mostani együttműködése olyan sikeres modell lehet, amely más magyar kkv-k számára is példát jelenthet a növekedést támogató tőkebevonás terén.

Savaria Ipartechnika Kft.

The post Svájci befektetői háttérrel nyit Nyugat-Európa felé a Savaria Ipartechnika Kft. appeared first on NEW technology.

A mesterséges intelligencia elterjedése nyomán a világgazdaság olyan mélyreható szerkezeti átalakulás előtt áll, amely jelentőségében az ipari forradalomhoz mérhető, annak ütemét azonban várhatóan jóval meghaladja. Az első ipari forradalom ugyan kezdetben jelentős társadalmi ellenállást váltott ki, végül azonban alapjaiban alakította át a gazdaságot és a munkavégzést, miközben a termelékenység és az életminőség javulásához is hozzájárult.

Ez a történelmi párhuzam ma is sokat elárul a technológiával kapcsolatos félelmekről. Az 1811-es luddita mozgalom a képzett kézművesek tiltakozása volt a gépek ellen. A mesterséges intelligencia hasonló szerepet tölt be a szellemi munkában, mint egykor a gőzgép a fizikai erőkifejtésben. A szenet és a vasat ma adat és villamos energia váltja fel, az izmok helyett pedig a gondolkodás egy része válik automatizálttá. Napjainkban a kreatív és szellemi foglalkozásúak közül sokan élik át ugyanezt a szorongást, ahogy az AI-t egyre több területen használják.

Az AI fejlődésének korlátai ma elsősorban fizikaiak: az energia, a víz és az infrastruktúra a legkritikusabb tényezők. Az AI-korszakban ezért nem feltétlenül azok kerülnek előnybe, akik a leggyorsabban telepítik a modelleket, hanem azok, akik megfelelő, ellenálló és hatékony infrastruktúrát építenek mögéjük.

A villamos energia az AI-forradalom üzemanyaga. Hiába válnak egyre hatékonyabbá az AI-eszközök, az alacsonyabb költségek révén összességében mégis nő az energiafogyasztás, mivel a mesterséges intelligencia egyre több területen válik üzletileg nyereségessé. A robbanásszerűen növekvő energiaigényt jól szemlélteti az a tény, hogy egy adatközpont nagyjából 18 hónap alatt felépíthető, miközben a bővített áramátviteli infrastruktúra kiépítése akár tíz évet is igénybe vehet.

Az energiakérdés mellett kevesebb szó esik a vízről, amely az AI-infrastruktúra fejlesztésének egyik legkeményebb korlátjává válik. A legtöbb esetben egy új adatközpont életképessége nemcsak az energiaellátástól függ, hanem attól is, hogy a helyi vízrendszer képes-e kiszolgálni a hűtési és üzemeltetési igényeket. A víz így a fenntarthatóság mellékszereplőjéből stratégiai tényezővé lép elő. A kedvező vízrajzi adottságokkal és hatékony vízgazdálkodással rendelkező országok az aranyhoz vagy a fosszilis energiakészletekhez hasonló komparatív előnyre tehetnek szert.

2050-re az AI és a digitalizáció várhatóan gyökeresen átalakítja a termelékenységet és az erőforrás-hiány természetét. A legfontosabb várható változások:

• Termelékenységi ugrás: az AI hozzájárulhat a négynapos munkahét széles körű elterjedéséhez.
• Gazdasági szerkezet: a munkakörök mintegy 40%-át érintheti az AI, de sok esetben inkább kiegészítésről lesz szó, nem teljes kiváltásról.
• AI-szuverenitás: a geopolitikai verseny középpontjába az infrastruktúra és a technológiai önállóság kerül.

Az AI át fogja alakítani a termelékenységet, a szakmákat és a geopolitikai erőviszonyokat. Ha az infrastruktúra, a szabályozás és a munkaerő alkalmazkodása elmarad a technológia fejlődési ütemétől, társadalmi ellenállás, hálózati túlterhelés és bizalmi válság alakulhat ki. Ha viszont ezek együtt fejlődnek, az AI jelentős jóléti és kreatív potenciált szabadíthat fel.

A Kyndryl Agentic Service Management megközelítése és Kyndryl Agentic AI Framework rendszere abban segíti a vállalatokat, hogy a kísérleti AI-projektekből stabil, skálázható működés jöjjön létre.

Kyndryl

The post A mesterséges intelligencia fejlődése és az ipari forradalom párhuzamai appeared first on NEW technology.

A Flexim FLUXUS 631 sorozat csőfalra szerelhető, igény szerinti áramlásmérést, ellenőrzést és állapotfigyelést biztosít, túllépve a beépített mérőműszerek korlátain.

Az Emerson ma bemutatta az új Flexim™ FLUXUS 631 sorozatú hordozható, csőfalra szerelhető ultrahangos áramlásmérőket. A 631-es sorozat egyetlen platformon biztosítja a folyadékok, gázok és gőz rugalmas, pontos és megbízható mérését számos különböző ipari és lakossági alkalmazásban, a működés megszakítása nélkül. Ez lehetővé teszi az olaj- és gázipar, a vegyipar, az energiaipar, az élelmiszeripar, a víz- és szennyvízkezelés, a fémipar és bányászat, valamint a gyógyszeripar területén működő felhasználók számára, hogy növeljék a karbantartási hatékonyságot és az energiahatékonyságot, valamint javítsák az üzem teljesítményét.

A 631-es sorozat az Emerson hordozható áramlásmérő-portfóliójának zászlóshajója, és rendkívül pontos áramlásméréseket biztosít olyan esetekben, amikor a hagyományos, beépíthető mérőműszerek nem állnak rendelkezésre. A mérési holtpontok kiküszöbölésével és a nem tervezett leállások elkerülésével ez segít fenntartani az üzemeltetés folytonosságát. A felhasználók emellett függetlenül ellenőrizhetik a meglévő áramlásmérő-rendszereket, és felmérhetik a szivattyúk, kompresszorok és egyéb berendezések valós teljesítményét tényleges üzemi körülmények között. Ez gyorsabb, jobban megalapozott döntéseket tesz lehetővé, amelyek javítják az üzemeltetési eredményeket. Azáltal, hogy megkönnyíti az eseti, igény szerinti mérések elvégzését, a 631-es sorozat továbbá erősíti az állapotfigyelést, a szivárgásérzékelést és az energiahatékonysági elemzést – ezzel valódi, az egész üzemre kiterjedő átláthatóságot biztosítva.

A 631-es sorozat következetes és intuitív felhasználói élményt nyújt, gyors beállítással – a folyadékmérés kevesebb mint öt perc alatt elindítható. A kifinomult ember-gép interfész egy nagy, beépített kijelzőt tartalmaz, amelyen telepítési ábrák, valós idejű értékek és trendek jelennek meg, egyszerűsítve ezzel a helyszíni beállítást és üzemeltetést. A nagy kapacitású lítium-ion akkumulátor több mint 25 órányi autonóm működést tesz lehetővé, míg az alacsony energiafogyasztású üzemmód a hosszú távú felügyeleti alkalmazások esetében akár 80 napra is meghosszabbítja az üzemidőt.

A 631-es sorozat robusztus, IP65- és IP67-es minősítésű burkolattal rendelkezik a poros – nedves környezetben történő használathoz, és számos olyan funkcióval van ellátva, amelyek lehetővé teszik a teljesítmény fenntartását a bonyolult műszaki megoldásokat igénylő alkalmazásokban is. A fejlett kompenzációs mechanizmusok pontos méréseket tesznek lehetővé zavart áramlás esetén is, még szűk beépítési körülmények és korlátozott egyenes csőszakaszok mellett is. Különböző modellek állnak rendelkezésre folyadékok, gázok, alacsony és magas hőmérsékletű gőz, valamint hőenergia áramlásának mérésére.

A különböző mérési elvek és a fejlett elektronika kombinációja precíz, ismételhető méréseket tesz lehetővé különféle közegek és bonyolult alkalmazások esetén egyaránt, beleértve az alacsony nyomású gázokat, a gáz- vagy szilárdanyag-tartalmú folyadékokat, a nagy viszkozitású folyadékokat, a telített gőzt és a magas hőmérsékletű gőzt. Az integrált dinamikus gázmérő funkció megbízható áramlásmérést biztosít a gázösszetétel változásai ellenére, miközben lehetővé teszi a gáz sűrűségének és koncentrációjának meghatározását kromatográf használata nélkül.

A 631-es sorozat kettős mérőcsatornákkal és akár 20 milliszekundumig terjedő, rendkívül gyors frissítési sebességgel rendelkezik. Az olyan csatlakozási lehetőségek, mint a Modbus^® RTU, a digitális és villamos kimenetek, valamint az adatátvitelre és konfigurálásra szolgáló USB-interfészek biztosítják a meglévő munkafolyamatokba való zökkenőmentes integrációt.

„A hatékonyság javításához az üzem minden aspektusának jobb átláthatóságára van szükség” – mondta Rebecca Cottrell, az Emerson mérőműszerek üzletágának termékmenedzsere.

„A FLUXUS 631 sorozat hordozható, csőfalra szerelhető eszközzel képes folyadékok, gázok és gőz áramlását mérni, így megalapozottabb döntések meghozatalát teszi lehetővé, amelyek az üzem teljesítményének javulásához vezetnek.”

Emerson

The post Az Emerson új generációs hordozható ultrahangos áramlásmérői nagyobb rugalmasságot biztosítanak az egész üzemre kiterjedő átláthatóság érdekében appeared first on NEW technology.

Miközben a globális felmelegedés és a népességnövekedés miatt az ivóvízhiány napjaink egyik legégetőbb problémája lett, a megoldás kulcsa paradox módon éppen ott rejlik, ahol a víz a legkevésbé iható: az óceánok felett áradó napfényben. A hagyományos sótalanító eljárások azonban eddig túl drágák, bonyolultak és energiaigényesek voltak ahhoz, hogy a távoli, infrastruktúra nélküli régiókban is hatékonyan működjenek. Egy új, júniusban bemutatott technológia viszont alapjaiban változtathatja meg ezt a helyzetet.

A Kínai Tudományos Akadémia és a Sencseni Egyetem kutatói egy különleges, háromdimenziós fototermikus struktúrát fejlesztve létrehoztak egy ún. „nanoerdő mikroszerkezetet”, amely polimerláncok és üreges, többrétegű héjszerkezetek ötvözéséből épül fel. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a rendszer szinte minden elért napsugarat csapdába ejtsen és hővé alakítson, miközben rekordmértékű, négyzetméterenként és óránként 38,14 kilogrammos párolgást produkál.

Ez az adat azért számít tudományos mérföldkőnek, mert nyolcszorosa a korábban alkalmazott kétdimenziós membránok teljesítményének.

A fejlesztés során a szakemberek nem csupán a napfény befogását tökéletesítették, hanem a víz fizikai viselkedését is megváltoztatták – a rendszeren belül. A „nanobebörtönzés” hatásnak köszönhetően a párologtatáshoz szükséges energiafelhasználás 45,7 százalékkal csökkent, ami lehetővé teszi, hogy a rendszer minimális napsütés mellett is kiemelkedő mennyiségű vizet termeljen.

Az Advanced Materialsban közölt tanulmány szerint a kutatók külön figyelmet fordítottak az eszköz tartósságára is. A gépészeti és kémiai stabilitást harmincnapos, folyamatos tengervizes teszttel igazolták, amely során nem tapasztalták a részecskék leválását és káros szabad gyökök képződését sem.

A laboratóriumi sikerek után a gyakorlatban is tesztelték a technológiát. Egy 0,75 négyzetméteres kültéri egység természetes fényviszonyok között naponta 20,16 liter kristálytiszta édesvizet állított elő. Ez a mennyiség eléri az Egészségügyi Világszervezet ivóvízszabványait, és egyetlen ilyen kis méretű eszköz képes fedezni körülbelül tíz ember napi szükségletét. A kutatók azonban nem érték be ennyivel: a sótalanított vízzel egy öt négyzetméteres területen mezőgazdasági kísérletbe kezdtek, és a rendszer sikeresen biztosította spenót, kukorica vagy kínai kel teljes növekedési ciklusát.

Az eredmények azt mutatják, hogy a technológia a legszárazabb vidékeken is képessé teheti a lakosságot az önellátó gazdálkodásra. A gazdasági számítások szerint ez az eljárás fenntarthatóbb, mint a bolti megoldások: kétévnyi folyamatos használat után az így nyert víz előállítási költsége alacsonyabb lesz a kereskedelmi forgalomban kapható palackozott vizek áránál.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés: 10 embernek is elég ivóvíz termelhető egy négyzetméterre eső napfényből appeared first on NEW technology.

A globális bor-, szesz- és élelmiszeripar egyre nagyobb nyomás alatt áll, ami a csomagolást illeti. Az üveggyártás akár 1500°C-os, jellemzően fosszilis energiával fűtött kemencéket igényel, az elmúlt évek energiaválságai, költségemelkedése és alapanyag-hiánya azonban erősen sújtotta ezt az iparágat.  

Ezzel párhuzamosan, számos piacon szigorodnak a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályok, amelyek szerint a vállalatoknak fizetniük kell csomagolásuk környezeti hatásaiért; – a nehéz anyagok, mint az üveg, ebben a rendszerben az egyik legköltségesebb kategóriának számítanak.

Továbbá a kiskereskedők és a vásárlók is egyre jobban odafigyelnek arra, hogy egy-egy termék milyen karbonlábnyommal kerül a polcokra. Az alkoholtartalmú italok márpedig a bolti csomagolások összes környezeti hatásának mintegy harmadáért felelősek, döntően az üvegpalackok miatt. A fiatal Z és Y generációk ezeket ráadásul egyre inkább a klímavédelmi tétlenség jelképének, nem pedig minőségi jegynek tekintik, ezért a csomagolás a márkák látványos eszköze lehet a klímatudatosság kommunikálására is.

Könnyű, környezetbarát és ipari méretekben gyártható

Erre a kihívásra ad megoldást a brit Frugalpac. A vállalat száz százalékban újrahasznosított kartonpapírból készülő Frugal Bottle palackjai jelenleg az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható papírpalackok a piacon. Ez a csomagolás az átlagos, majdnem fél kilós 750 ml-es palack súlyát 100 gramm alá csökkenti, miközben 76 százalékkal alacsonyabb a víz-, és 84 százalékkal kisebb a karbonlábnyoma egy-egy terméknek.

A cég első gépeivel 2020 óta már 4 millió ilyen papírpalack készült, amelyek közel 1400 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását tették lehetővé. A berendezés új generációját pedig már úgy tervezték, hogy kiküszöbölje a globális sorozatgyártás eddigi akadályait is: elődeinél gyorsabb, skálázhatóbb és megbízhatóbb megoldást nyújt.

Az új gépsor a korábbi kapacitás több mint ötszörösével üzemel, és évente mintegy 14 millió papírpalack előállítására képes. Ennek a rendszernek a központi technológiai platformját, az automatizálási architektúrát, a hajtásokat és az adatátláthatósági rendszereket a Siemens szállította.

A papírpalackba csomagolt borok, szeszes italok és olajok már több áruházlánc polcain megtalálhatóak Nagy-Britanniában és Németországban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is. Egyes partnerek a saját telephelyükön végzik a papírpalackok gyártását, így az üres üvegpalackok szállításából eredő karbonkibocsátás is megspórolható.

A technológia július közepén, Manchesterben, a Transform 2026 konferencián is megtekinthető lesz.

Siemens

The post Jöhetnek a papírpalackok appeared first on NEW technology.

Az elmúlt 50 év során a logisztika talán nagyobb átalakuláson ment keresztül, mint története bármely korábbi időszakában. A papíralapú fuvarszervezéstől és a helyi szállítási hálózatoktól eljutott a digitalizált, globális ellátási láncokig, ahol a gyors alkalmazkodás és az előrelátás már egyaránt versenyelőnyt jelent. Az idén 50 éves DSV nemcsak végigkísérte ezt a fejlődést, hanem annak egyik meghatározó alakítójává is vált.

Fél évszázad alatt új korszakba lépett a logisztika

1976-ban, amikor kilenc dán fuvarozó megalapította a DSV-t, a logisztika még egészen másról szólt, mint manapság. A fuvarszervezés főként telefonon és papíralapon zajlott, az ellátási láncok jellemzően országokon belül működtek, a valós idejű nyomon követés vagy az automatizált raktárak pedig még elképzelhetetlennek számítottak. Az elmúlt fél évszázad során azonban a világkereskedelem felgyorsult, a globalizáció új összeköttetéseket teremtett, a digitalizáció és az automatizáció pedig alapjaiban formálta át a logisztikai ágazatot. Ma már a logisztikai szolgáltatók feladata jóval túlmutat az áruk egyik pontból a másikba történő eljuttatásán. Az ügyfelek olyan megbízható logisztikai partnereket keresnek, amelyek képesek összetett nemzetközi ellátási láncokat működtetni, gyorsan reagálni a piaci változásokra, valamint hosszú távon is megbízható és fenntartható megoldásokat kínálni.

Kilenc fuvarozó összefogásával indult: mostanra a világ vezető logisztikai vállalata

A DSV története szintén jól tükrözi a logisztikai iparág elmúlt ötven évének átalakulását. Az 1976. július 13-án alapított dán vállalat kezdetektől vállalkozói szemléletre, decentralizált működésre és ügyfélközpontú gondolkodásra épített. Mindezt emberközpontú vállalatirányítással egészítette ki, amely rendszerint kiemelt figyelmet fordított a munkavállalókra és a hosszú távú együttműködésekre. A kezdeti organikus fejlődést stratégiai akvizíciók sora is gyorsította: a Samson Transport, a DFDS Transport, az UTi Worldwide és más nemzetközi vállalatok integrációját követően, 2019-ben a svájci Panalpina felvásárlásával a DSV már a világ negyedik legnagyobb szállítmányozási és logisztikai vállalatává lépett elő. Két évvel később az Agility Global Integrated Logistics (GIL) akvizíciója tovább erősítette jelenlétét a feltörekvő piacokon, miközben jelentősen bővítette globális logisztikai képességeit. A legújabb mérföldkövet pedig a DB Schenker felvásárlása jelentette, amely gyakorlatilag megduplázta a vállalat méretét. Ez az integráció a DSV-t már a világ vezető szállítmányozási és logisztikai vállalatává emelte. Ötven évvel az alapítás után a DSV már több mint 90 országban van jelen, közel 150 ezer embert foglalkoztat és évente több millió szállítmány kezelésével támogatja ügyfeleit világszerte.

„Az elmúlt 50 év bizonyítja, hogy a logisztika sikere nem kizárólag a méreten múlik, hanem azon is, hogy mennyire tud egy vállalat alkalmazkodni a folyamatosan változó világgazdasági környezethez. A DSV globális hálózata olyan stabilitást és rugalmasságot biztosít ügyfelei számára, amely különösen felértékelődött a geopolitikai és gazdasági kihívások időszakában” – mondta Martin Hvilsom, a DSV légi és tengeri divíziójának magyarországi ügyvezető igazgatója és a divízió kelet-európai alelnöke.

Hazánkban szintén a logisztika élvonalában: több mint 30 éve Magyarországon is

A DSV magyarországi története szintén jól példázza a vállalat folyamatos fejlődését. A hazai jelenlét alapjait az 1995-ben alapított Frans Maas Hungária Kft. teremtette meg, amely a DSV 2006-os felvásárlását követően a nemzetközi csoport részévé vált. Az elmúlt két évtized során a magyar szervezet együtt fejlődött az anyavállalattal: az UTi Worldwide, a Panalpina, az Agility, majd legutóbb a Schenker hazai integrációja tovább bővítette szakmai tudását, szolgáltatási körét és működési kapacitását. Jelenleg a DSV hazánkban már közel ezer munkatársat foglalkoztat, országos telephelyhálózattal és közel 100 ezer négyzetméter magyarországi raktárkapacitással is támogatja partnereit. Teszik ezt jelenleg három fő egységgel: a közúti, a légi és tengeri, valamint a szerződéses logisztikai divízióval.

„Az elmúlt 30 év során Magyarországon is ugyanaz a fejlődési ív rajzolódott ki, mint globálisan: minden integráció új szaktudást, új kompetenciákat és új lehetőségeket hozott. Ma már nem egyszerű raktárlogisztikai szolgáltatásokat nyújtunk, hanem komplex, integrált megoldásokkal támogatjuk ügyfeleink teljes ellátási láncát” – hangsúlyozta Darvasi Árpád, a DSV szerződéses logisztikai divíziójának magyarországi ügyvezető igazgatója.

A következő 50 év már elkezdődött: a jövő logisztikájának kiemelt formálója lehet a DSV

A DSV számára az 50. évforduló nem csupán visszatekintés, hanem egyaránt egy új fejlődési szakasz kezdet. A vállalat a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a digitalizációra, az automatizációra, a fenntartható működésre és az egyre összetettebb ügyféligények kiszolgálására. A cél továbbra is változatlan: olyan rugalmas és megbízható logisztikai megoldások biztosítása, amelyek hosszú távon is versenyelőnyt jelentenek partnerei számára.

„A logisztikában mostanra a megbízhatóság nemcsak azt jelenti, hogy egy szállítmány időben megérkezik. Azt is jelenti, hogy képesek vagyunk előre gondolkodni, gyorsan reagálni a változásokra és ügyfeleinkkel közösen megtalálni a legjobb megoldásokat. Ez az a szemlélet, amely 50 éve meghatározza a DSV működését, és amelyre a következő évtizedeket is építjük” – emelte ki Nyirő Richárd, a DSV közúti divíziójának magyarországi ügyvezető igazgatója.

DSV

The post Fél évszázad logisztikai változásait formálta a DSV: 50 éves a világ vezető logisztikai vállalata appeared first on NEW technology.

A magyar fejlesztők három hónapon át ingyenesen férhetnek hozzá mesterséges intelligenciával, gépi tanulással és generatív AI-jal foglalkozó képzésekhez az Amazon Web Services (AWS) új közép- és kelet-európai programjában. A kezdeményezés az egyre növekvő AI-szakemberhiányra reagál.

Az Amazon Web Services (AWS) Magyarországon és további 17 közép- és kelet-európai országban indít ingyenes AI-képzési programot fejlesztők és technológiai szakemberek számára. Az AWS AI Get Certified Challenge résztvevői három hónapos díjmentes prémium hozzáférést kapnak az AWS Skill Builder AI-, gépi tanulási és generatív AI-képzéseihez.

A kezdeményezés az európai AI-szakemberhiányra reagál. Az AWS megbízásából a Strand Partners által készített Unlocking Europe’s AI Potential tanulmány szerint az európai vállalkozások 54 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát, szemben a két évvel korábbi 33 százalékkal. A vállalatok 44 százaléka ugyanakkor az AI- és digitális készségek hiányát tartja a technológia szélesebb körű alkalmazása egyik fő akadályának. A cégek 2026-ban átlagosan 26 százalékkal növelték AI-beruházásaikat.

Magyarország a több mint kétmillió fejlesztőt számláló közép- és kelet-európai technológiai ökoszisztéma része. A régió fejlesztői a globális fejlesztői közösség 18 százalékát, az EMEA-régió fejlesztőinek pedig közel felét adják.

„Közép- és Kelet-Európa nem csupán alkalmazza az AI-t, hanem építi is. A program világos utat kínál a magyar fejlesztőknek is a tanulástól a szakmai minősítés megszerzéséig” – mondta Gianni Romolo, az AWS közép- és kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője. Hozzátette, hogy AWS-szakértők segítik majd a résztvevők felkészülését, akik szakmai konzultációkon és minősítő vizsgákra felkészítő eseményeken is részt vehetnek. A tanulási követelményeket sikeresen teljesítők 50 százalékos kedvezményt kapnak egy hivatalos AWS AI minősítő vizsga díjából.

A program három képzési szintet kínál az AI alapjait megismerő szakemberektől a gépi tanulási megoldásokkal foglalkozó technikai szakértőkön át a generatív AI-rendszereket fejlesztő tapasztalt szakemberekig. A képzésre 2026. augusztus 15-ig lehet regisztrálni. A tudásmegosztás augusztus végén indul, míg a minősítő vizsgák novemberben és decemberben lesznek. Regisztrálni erre a linkre kattintva lehet.

AWS

The post Ingyenes AI-képzési programot indít magyar fejlesztőknek is az AWS appeared first on NEW technology.

Egy korábbi NAV-bírság önmagában nem feltétlenül zárja ki a vállalkozásokat a közbeszerzésekből. A részvételi alkalmasságot több körülmény alapján vizsgálják, ezért a cégek helyzete egyedileg értékelhető. Az indulók ráadásul együttműködésben is kiegészíthetik egymás referenciáit, szakembereit vagy pénzügyi kapacitását.

A június 23-án elfogadott törvénymódosítás újabb megfelelési és adminisztrációs terheket róhat a résztvevőkre. A változások hírére egyre több vállalkozás kezdte vizsgálni, érdemes-e belépnie az állami megrendelések piacára. Nem maradhatnak homályban a közbeszerzéseken induló vállalkozások valódi tulajdonosai, a közbeszerzésekhez való hozzáférés módja egységesebbé és akadálymentesebbé válik, és a megkötött közbeszerzési szerződésekben is erősebben jelennek meg a korrupcióellenes elvárások. A június 23-án elfogadott közbeszerzésitörvény-módosítás több ponton szigorítja a hazai eljárásokat, de önmagában még nem alakítja át egyik napról a másikra a piac alapvető működését.

Ezért dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft. tulajdonosa és közbeszerzési szakjogásza szerint érdemes óvatosan bánni az új korszakról szóló kijelentésekkel.

„Általánosságban nem változott a beszerzések helyzete az elmúlt egy évhez képest. Pénz nincs. Egyelőre azt az intézményi átalakulást sem látom, hogy például egy kórház önállóan intézhetné a közbeszerzését, vagy egy önkormányzatnak több pénze lenne a saját út építésére” – fogalmazott.

A tulajdonosi háttér kerül a középpontba

A módosítás egyik legfontosabb eleme az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmának megjelenése. A szabályozás célja, hogy az ajánlatkérők a korábbinál pontosabban azonosíthassák az eljárásokban részt vevő cégek tényleges tulajdonosait, valamint átlássák a mögöttük álló tulajdonosi és irányítási viszonyokat.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy már nem elegendő egy általános nyilatkozatban rögzíteni a jogszabályi megfelelést. Az ajánlattevőknek, az alvállalkozóknak és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezeteknek részletesebben kell feltárniuk, kik gyakorolnak tényleges tulajdonosi vagy ellenőrzési jogot felettük. Ha az irányítási láncolat az ajánlatkérő további kérdései után sem tisztázható hitelt érdemlően, az az érintett gazdasági szereplő kizárásához vezethet.

A változás az összetettebb tulajdonosi szerkezetű vállalkozások számára jelenthet különösen komoly feladatot. A módosítás ugyanakkor nem pusztán újabb adatkérési kötelezettségként értelmezhető: az a célja, hogy egy közbeszerzési eljárásban ne csak a pályázó cég neve, hanem a mögötte álló tényleges érdek- és irányítási rendszer is látható legyen.

A hozzáférés területén ezzel párhuzamosan nyitás jöhet. A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés is egyszerűbbé válik: a dokumentumokat főszabály szerint érdeklődésjelzés és regisztráció nélkül is bárki megismerheti az EKR nyilvános felületén. Ez lehetőséget adhat arra, hogy a vállalkozások már azelőtt áttekintsék egy kiírás feltételeit, hogy hivatalosan jeleznék részvételi szándékukat. A szélesebb nyilvánosság nemcsak a lehetséges ajánlattevők dolgát könnyítheti meg, hanem az eljárások külső ellenőrizhetőségét is erősítheti.

Szigorodnak az összeférhetetlenségi előírások is, különösen azokban az esetekben, amikor egy gazdasági szereplő irányítása hatósági vagy állami vezetőkhöz, illetve hozzátartozóikhoz kapcsolódhat. A védelmi, biztonsági, minősített adatokat vagy alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzéseknél szigorúbb kontroll alá kerülhet a közbeszerzési szabályok mellőzése: az illetékes országgyűlési bizottság jóváhagyása önmagában nem zárja ki annak érdemi vizsgálatát, hogy a kivétel alkalmazása jogszerű volt-e.

Több átláthatóság, több adminisztráció

Külön figyelmet érdemel az egyajánlatos eljárások új szabálya is. A módosítás szerint az eljárás főszabály szerint eredménytelen, ha csak egy ajánlat érkezik, kivéve, ha az ajánlatkérő objektív módszerrel igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetéből fakad. Ez az ajánlatkérők számára komolyabb előkészítési és indokolási feladatot jelenthet, az ajánlattevők számára pedig átláthatóbbá teheti, miért maradhat eredményes egy egyajánlatos eljárás.

Az új szabályok a szerződéskötés és a teljesítés időszakát is érintik. A közbeszerzési szerződésekben kifejezetten megjelenhetnek korrupcióellenes feltételek, a nyertes ajánlattevők számára pedig kötelező szerződéses feltételként írható elő az együttműködés a korrupciós, költségvetési csalási és versenykorlátozási kockázatok csökkentése érdekében.

Részletesebbé válik a teljesítés dokumentálása is. A hosszabb időre vagy határozatlan időtartamra kötött szerződéseknél rendszeresen közzé kell tenni, hogy mi valósult meg a vállalt feladatokból, milyen kifizetések történtek, és volt-e eltérés az eredeti feltételektől. Mindez növelheti az utólagos ellenőrizhetőséget, ugyanakkor több munkát kívánhat elsődlegesen az ajánlatkérőktől.

A szakértő szerint a közbeszerzési szerződés teljesítése ezért nem kezelhető ugyanúgy, mint egy hétköznapi piaci megbízás.

„A végén kötünk majd egy szerződést, és ha nem értjük, mi az a folyamat, amelynek eredményeként megkötjük, illetve milyen további szabályok vonatkoznak ránk, annak fájdalmas következményei lehetnek. Nem mindegy, hogy közbeszerzésben elnyert vagy piaci alapon megszerzett szerződés alapján építünk házat. Ha ezt valaki nem érti és nem tudja, akkor súlyos ára is lehet a közbeszerzésnek” – mondta dr. Kovács Balázs.

Egyre több vállalkozás méri fel a lehetőségeit

Miközben a szabályok szigorodnak, a közbeszerzések iránti vállalati érdeklődés is növekszik. Dr. Kovács Balázs tapasztalatai szerint ebben szerepet játszanak a politikai változásokhoz, az intézményi átalakuláshoz és a kilátásba helyezett európai uniós forrásokhoz kapcsolódó várakozások. A cégek egy része még nem konkrét eljárásokra készül, hanem azt próbálja megérteni, egyáltalán milyen feltételekkel léphetne be erre a piacra.

„Voltam több helyszíni előadáson és konzultáción, ahol olyan vállalkozások kérdeztek, amelyek még nem vettek részt közbeszerzésen, de most szeretnék megnézni, hogyan lehet elindulni, mi kell hozzá, és van-e bármi, ami kizárja őket. Ilyen érdeklődést az elmúlt tíz évben nem tapasztaltam. Úgy gondolom, hogy többen megvizsgálják ezt a lehetőséget” – mondta a szakértő.

A közbeszerzési piac sok vállalkozás számára kevésbé zárt, mint amilyennek kívülről látszik. Egy NAV-bírság önmagában például nem feltétlenül jelent automatikus kizárást. A cégek alkalmasságának megítélése több körülménytől függ, és arra is van lehetőség, hogy az indulók együttműködésben egészítsék ki egymás referenciáit, szakembereit vagy pénzügyi kapacitását.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalkozás könnyen és kockázat nélkül válhat ajánlattevővé. A felhívások, műszaki követelmények, alkalmassági feltételek és szerződéstervezetek hibás értelmezése már az ajánlattételkor problémát okozhat, a teljesítés közben pedig még nagyobb pénzügyi és jogi kockázatokat teremthet.

„Minden változtatást, pluszmunkát vagy határidő-módosítást hivatalosan, a közbeszerzési szabályok szerint kell dokumentálni, különben a vállalkozó kötbérrel vagy kifizetetlen számlákkal szembesülhet. Ha valaki nem érti és nem ismeri a rá vonatkozó szabályokat, az komoly veszteséget okozhat. Ez nem a közbeszerzés hibája, hanem annak a hibája, aki nincs felkészülve rá” – figyelmeztetett dr. Kovács Balázs.

NEW technology magazin / dr. Kovács Balázs, a KözbeszGuru Kft.

The post NAV-bírsággal is indulhatnak cégek közbeszerzésen appeared first on NEW technology.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hétfőn a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban egyeztetett Ola Källeniussal, a Mercedes globális vezérigazgatójával, valamint a vállalat vezetői stábjával a jövőbeli együttműködés lehetőségeiről. A találkozóról a miniszter a Facebook-oldalán adott tájékoztatást, az eseményről az MTI számolt be.

Kapitány István közlése szerint Ola Källenius kiemelte, hogy a kecskeméti gyár a megnyitása óta a Mercedes-csoport egyik meghatározó üzeme a minőség, az innováció és a menedzsmentkultúra területén.

A miniszter különösen fontos visszajelzésnek nevezte, hogy Magyarországra ma már nem csupán gyártási helyszínként, hanem a vállalat globális innovációs bázisának egyik meghatározó szereplőjeként tekintenek.

A gazdasági és energetikai miniszter emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Magyar Péter miniszterelnökkel együtt látogattak el a kecskeméti Mercedes-Benz gyárba, ahol a vállalat egy új gyártósort adott át.

Az egymilliárd euró értékű beruházás eredményeként Kecskeméten készül majd a Mercedes következő generációs, elektromos C-osztálya. A fejlesztés 3000 új munkahelyet teremt, az üzem éves gyártókapacitása pedig hamarosan eléri a 350 ezer gépjárművet.

Ezzel a kecskeméti üzem a Mercedes második legnagyobb gyára lesz a világon, Európában pedig az első helyre kerül.

Kapitány István felidézte, hogy a világon elsőként Kecskeméten tesztelték a teljesen automatizált, gyáron belüli alkatrész-szállító rendszert. Szintén itt hozták létre először egy teljes összeszerelő üzem valósághű digitális mását.

A digitális modell lehetővé teszi, hogy a gyártási folyamatokat még az éles bevezetés előtt számítógépes környezetben tervezzék meg és teszteljék.

A gyár technológiai fejlettségét mutatja az is, hogy ugyanazon a gyártósoron egymást követően elektromos és hagyományos meghajtású modellek is készülhetnek.

A miniszter mérföldkőnek nevezte az új gyártósor hétfői átadását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közös munka ezzel nem ér véget.

„Továbbra is azon dolgozunk, hogy az ilyen beruházások egyre több magyar beszállítónak, mérnöknek és kutatónak teremtsenek lehetőséget, hiszen hosszú távon az a célunk, hogy Magyarországon ne csak gyártás, hanem egyre több fejlesztés, innováció és magas hozzáadott értékű tevékenység is megvalósuljon” – fogalmazott.

NEW technology magazin / MTI

The post A Mercedes-csoport vezetőivel egyeztetett hétfőn Kapitány István appeared first on NEW technology.

Tulajdonosi és vezetési struktúrájának átalakításával lépett új növekedési szakaszba a Savaria Ipartechnika Kft. Az Ipar 4.0 elvárásainak idehaza az elsők közt eleget tevő gyártóvállalat tulajdonosi háttere svájci kötődésű intézményi befektetőkkel erősödött meg egy Magyarországon kevéssé elterjedt, search fund típusú tranzakció keretében. A lépéssel a gencsapáti cég jelentősen növelheti jelenlétét a nyugat-európai piacokon.

A search fund egy olyan befektetési modell, amelyben egy tapasztalt szakember befektetők tőkéjével és támogatásával szerez tulajdonrészt egy már működő, növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásban, majd annak operatív vezetésében is aktív szerepet vállal, hogy elősegítse a cég következő fejlődési szakaszát. Az 1980-as évek óta Nyugat-Európában és Észak-Amerikában jól ismert vállalatátadási és növekedési modell Magyarországon ritkaságnak számít, különösen ebben a vállalatméretben és ipari szegmensben.

„Tőkeerősebbek lettünk, de a Savaria Ipartechnika alapjai változatlanok maradnak. A partnereink ugyanarra a szakmai csapatra, műszaki igényességre és megbízhatóságra számíthatnak, mint eddig, ráadásul a vállalat mögött most még erősebb stratégiai, pénzügyi és nemzetközi háttér áll” – mondta Aszódi János, aki ügyvezetőként továbbra is meghatározó szerepet vállal a cég irányításában. A gyártási, technológiai és műszaki területek az ő vezetése alatt működnek, míg Szabó Áron társügyvezetőként elsősorban az üzleti támogató területek és a növekedési lehetőségek fejlesztésére koncentrál.

„Minden vállalat életében eljön az a pont, amikor a további előrelépéshez érettebb, professzionálisabb struktúrára van szükség. A Savaria Ipartechnika jó infrastruktúrával rendelkező, jól menedzselt, komoly műszaki tudást felhalmozó vállalat. Befektetőként éppen azért láttunk benne lehetőséget, mert az alapok erősek. A cél most az, hogy a meglévő értékekre építve még magasabb szintre emeljük a céget” – hangsúlyozta Szabó Áron, a Savaria Ipartechnika Kft. új társügyvezetője.

A változás új lehetőségeket nyithat a cég számára a nyugat-európai piacok felé, ahol a magyar ipari beszállítók számára a nemzetközi tulajdonosi háttér fontos szempont lehet. Ennek megfelelően a vállalat célja 3 éven belül 20%-os növekedést elérni az exportteljesítményben.

A svájci Novastone Capital Advisors égisze alatt ez a második sikeresen lezárt tranzakció a magyar piacon. Az ügyletben intézményi befektetőként a Széchenyi Alapok is részt vett, amely helyi piaci ismeretével és szakértelmével járult hozzá a sikeres megvalósításhoz. A hazai és a nemzetközi tőkepiaci szereplők mostani együttműködése olyan sikeres modell lehet, amely más magyar kkv-k számára is példát jelenthet a növekedést támogató tőkebevonás terén.

Savaria Ipartechnika Kft.

The post Svájci befektetői háttérrel nyit Nyugat-Európa felé a Savaria Ipartechnika Kft. appeared first on NEW technology.

Tisztelt Olvasóink,

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a gödöllői székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete és a TRUMPF Hungary Kft. együttműködésében 2026 őszi félévében Lézeres lemezmegmunkáló szakmérnök / szakember szakirányú továbbképzés indul.

Miért is vállalkoztunk erre?

Tapasztalataink alapján a magyarországi műszaki felsőoktatásban a forgácsolástechnológia a hangsúlyos terület, korszerű lemezmegmunkálási ismeretekről és technológiákról kevesebb szó esik. Ugyanakkor jelentős a hazai lemezfeldolgozó ipar, amely területen tevékenykedő multinacionális és magyar tulajdonú vállalkozások folyamatosan igénylik a korszerű technológiai, gyártáselőkészítési és minőségbiztosítási ismeretekkel rendelkező szakembereket.

A gödöllői MATE, mint a hazai mezőgazdasági szakemberképzés fellegvára, kiváló partner ebben a közös képzésben: tekintettel az egyetem múltjára (mezőgazdasági gépészmérnökképzés) és többek között a hazai mezőgazdasági gépgyártás súlyára.

Meg vagyunk győződve arról, hogy ez az egyetemi szintű szakirányú továbbképzés hiánypótló a maga nemében, és ezzel le tudjuk venni a lemezfeldolgozó vállalkozások válláról a szakemberek betanításának a terhét.

Korszerűsítse és bővítse munkatársai tudását!

A 2026 őszi félévben induló egyetemi szakirányú továbbképzés kiváló lehetőséget biztosít, hogy a pályakezdő mérnökök szakmai tudása bővüljön, ill. a már tapasztalt kollégák ismeretei felfrissüljenek. Ruházzanak be az emberi erőforrásokba, kifizetődik!

Felelős személyek:

Major Tamás ügyvezető / TRUMPF Hungary Kft.

A MATE részéről a szakfelelős:

Név: Dr. Pataki Tamás egyetemi docens

Cím: 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.

E-mail: Pataki.Tamas.Istvan@uni-mate.hu

Telefonszám: +36 28 522-000 / 1490-es mellék

További információk

TRUMPF/MATE

The post Lépj szintet a lézeres lemezmegmunkálásban – jelentkezz szakirányú továbbképzésre! appeared first on NEW technology.

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. cégcsoportjához tartozó cargo-partner újabb fontos mérföldköhöz érkezett közép-európai integrációs folyamatában, kihasználva a saját erősségeit.

A 2024 januárjában az NX csoporthoz csatlakozott cargo-partner több piacon sikeresen megvalósított integrációt követően ezúttal Szlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában hajtott végre kulcsfontosságú lépéseket, tovább erősítve a regionális együttműködést, bővítve az egyesített hálózat képességeit az ügyfelek számára.

Luca Ferrara, a cargo-partner vezérigazgatója elmondta: „Az NX Csoportba való integrációnk továbbra is előrehalad, egyértelmű fókuszunk az ügyfeleink, a munkatársaink és a partnereink számára teremtett érték. A legutóbbi mérföldkövek Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában jól mutatják, hogyan ötvözzük a helyi szakértelmet, az erősebb csapatokat és a szélesebb hálózatot gyakorlatias és ügyfélközpontú módon. Ezzel egyidejűleg biztosítjuk a napi működés folytonosságát és még erősebb platformot építünk a jövőbeni növekedéshez Közép-Európában.”

Szlovákia és Lengyelország: Az NX tevékenységének integrálása a cargo-partnerbe

Szlovákiában jelentős lépés történt az integráció terén azzal, hogy a cargo-partner SR, s.r.o. hivatalosan NX Cargo-Partner Slovakia, s.r.o. névre változott; a névváltoztatás 2026. július 1-jén lépett hatályba. Ezzel párhuzamosan a Nippon Express meglévő szlovákiai fióktelepe megszűnik, és 2026. augusztus 1-jétől a helyi NX-csapat tagjai hivatalosan is csatlakoznak a cargo-partner szervezetéhez.

A cargo-partner erős és jól bejáratott jelenléttel rendelkezik Szlovákiában, ahol 1993 óta működik. 2025-ben a fióktelep több mint 45 000 szállítmányt kezelt, jelentős forgalmat generálva 210 fős csapatával. A vállalat ereje egy átfogó szolgáltatási portfólión alapul, amely lefedi a légi, tengeri, közúti és vasúti szállítást, melyet kiterjedt raktározási és szerződéses logisztikai megoldások egészítenek ki. 26 400 m²-es raktárterülettel, beleértve a dunaszerdahelyi stratégiai iLogisztikai Központot, ami közvetlenül kapcsolódik a METRANS vasúti terminálhoz, a cargo-partner jelentős tranzitidő-előnyöket kínál.

Lengyelországban a két vállalat integrációja – beleértve a Nippon Express Poland csapatának átvételét a cargo-partner Poland szervezetébe – 2026. július 1-jén lépett hatályba. Következő lépéseként a vállalat 2026. augusztus 1-jétől az NX Cargo-Partner Poland Sp. z o.o. nevet veszi fel. Ezek a strukturális változások egységes csapatokat hoznak létre az NX Cargo-Partner szervezetein belül mindkét országban, hozzáférést adva az ügyfelek számára a konszolidált csoport egyesített infrastruktúrájához és szakértelméhez.

Több, mint 25 éves tapasztalattal rendelkező cargo-partner a lengyel piacon évente több mint 96 000 szállítmányt kezel, és országos szinten a negyedik helyet foglalja el a légi import terén. A vállalat kilenc irodával és három iLogisztikai Központtal rendelkezik Varsóban, Zoryban és Poznańban, amelyek stratégiai átjáróként szolgálnak Kelet- és Nyugat-Európa között. Szolgáltatási körét tovább erősítik az ázsiai közvetlen LCL tengeri árufuvarozási kapcsolatok, valamint a Vas-Selyemút mentén található kiterjedt vasúti megoldások.

Ausztria: Egyetlen jogi személlyé történő egyesülés véglegesítése

Ausztriában a cargo-partner GmbH és a Nippon Express osztrák szervezete – a „Nippon Express (Deutschland) GmbH & Co. KG. Vienna Branch” – egyetlen jogi személlyé egyesült cargo-partner GmbH néven, 2026. július 1-jei hatállyal. Ez a lépés nem jár operatív változásokkal a cargo-partner munkavállalói és ügyfelei számára. A fizikai integráció már korábban lezajlott, amikor az NX csapata 2025 végén átköltözött a cargo-partner bécsi repülőtéri irodájába. A jogi egyesítés jelenti most a következő logikus lépést a két szervezet még szorosabb összekapcsolásában az osztrák piacon.

Az 1983-as alapítása óta a cargo-partner eredeti székhelyeként működő osztrák fióktelep, a vállalat európai hálózatának kulcsfontosságú pillére, és az ország öt legnagyobb logisztikai szolgáltatója közé tartozik. A több mint 500 alkalmazottból álló csapat körülbelül 228 000 szállítmányt kezel évente. A légi áruszállításban betöltött vezető pozícióján túl – amely a bécsi repülőtéren mind az import, mind az export tekintetében is az első három legnagyobb szereplő közé tartozik – a vállalat átfogó tengeri és közúti szállítási megoldásokat is kínál. Ezeket a műveleteket speciális infrastruktúra támogatja, beleértve a GDP-kompatibilis Pharma Centert és a Bécs közelében található faalapú iLogistics Centert. Ez a zászlóshajó létesítmény fejlett raktározási képességeket kínál, például egy AutoStore rendszert az apró alkatrészek automatizált tárolására és kezelésére, hogy kiszolgálja a high-tech, az autóipari és egyéb igényeket támasztó iparágakat.

Globális elérhetőség és helyi szakértelem ötvözése

A szlovákiai, lengyelországi és ausztriai integrációs lépések követik, az év eleji NX magyarországi és romániai működésének cargo-partner hálózatba való sikeres áthelyezését. Ezek a fejlesztések egy szélesebb körű ütemterv részét képezik, amelynek célja a regionális struktúrák korszerűsítése és a csoport határokon átnyúló együttműködési kapacitásának bővítése.

Ezen piacok egyesítésével a cargo-partner és a Nippon Express továbbra is a régóta fennálló helyi szakértelem és az erős globális hálózat előnyeit nyújtja ügyfeleinek. Az egyesülést követően a cargo-partner és a Nippon Express egyesített erői világszerte az ötödik helyen állnak a légi áruszállításban és a hatodik helyen a tengeri áruszállításban, jelentősen kibővített szolgáltatási portfóliót kínálva az ügyfeleknek szerte a világon.

cargo-partner

The post Együtt a várakozásokon felül: a cargo-partner és a Nippon Express tovább mélyíti integrációját Szlovákiában, Lengyelországban és Ausztriában appeared first on NEW technology.

Több mint 1000 munkavállalót érintő képzési együttműködést kötött a DEKRA Magyarország és a BYD. A már jelenleg is zajló, egyéves program 20 különböző képzéstípust és összesen több tízezer órányi képzést foglal magában, középpontban a biztonságos munkavégzéshez és a jogszabályi megfeleléshez szükséges felkészítéssel.

A munkavállalók toborzásával és kiválasztásával párhuzamosan elindultak a képzések is a BYD szegedi gyáránál. Az oktatások egy részének a már elkészült irodák adnak otthont, a gyakorlati képzéseket pedig azokon a gépeken tartják, melyeken a munkatársak később dolgozni fognak. Ez lehetővé teszi, hogy a résztvevők a kötelező ismeretek mellett a mindennapi munkájukhoz közvetlenül kapcsolódó gyakorlati tudást is megszerezzék.

A program hat fő területet érint. A legnagyobb arányt a gépkezelői képzések adják, emellett nyomástartó edényekhez kapcsolódó, munkavédelmi, tűzvédelmi és elsősegélynyújtási képzések, hegesztői képzések, robbanásbiztos berendezések karbantartásához és szereléséhez kapcsolódó képzések, valamint villamossági képzések is szerepelnek a palettán. Az oktatás magyar nyelven zajlik, ám a vállalat nemzetközi működéséből fakadó nyelvi igények miatt idővel kínai és angol nyelvű képzésekre is sor kerülhet.

„Egy ekkora volumenű képzési programban a legfontosabb feladat, hogy a munkavállalók a szükséges jogosultságokat és tudást időben, dokumentáltan és a mindennapi munkájukhoz közel álló formában szerezzék meg. Büszkék vagyunk rá, hogy a DEKRA Magyarország szerepe ebben messze túlmutat a képzések lebonyolításán: az igényfelméréstől a kötelező és indokolt képzések meghatározásán és a szervezésen át a dokumentációig, valamint a tanúsítványok átadásáig kézben tartjuk a folyamatot, amit partnerünk konstruktív hozzáállása is segít” – fogalmazott Tornyi Lajos, a DEKRA Expert Kft. értékesítési igazgatója.

Az együttműködés kialakításában fontos szerepet játszott a DEKRA nemzetközi háttere, globális ipari – és célzottan e-mobilitási – tapasztalata, valamint a cég széles hazai képzési portfóliója és a magyar szabályozási környezet precíz ismerete. A program a későbbiekben a kötelező és célszerű továbbképzések alapját is megteremtheti, így hosszabb távon is hozzájárulhat a biztonságos, szabályozott és tervezhető működéshez.

BYD

The post Több tízezer képzési órával készülnek a biztonságos munkavégzésre a szegedi BYD-gyár dolgozói appeared first on NEW technology.

A meglévő villamos hálózatok kapacitásának jóval hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé a jövőben a Schneider Electric és a Kraken együttműködése. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Kraken a most bejelentett együttműködés keretében új megoldásokat kínál az elosztórendszer-üzemeltetőknek (DSO) és a közműszolgáltatóknak. Ezek a megoldások új szintre emelik a hálózat felügyeletével, a torlódások előrejelzésével és a kereslet valós idejű irányításával kapcsolatos képességeiket. Az áramigény rugalmas kezelésének fokozásával és a meglévő hálózati kapacitás jobb kihasználásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az adatközpontok, vagy a nagy ipari fogyasztók gyorsabban kapcsolódhassanak a hálózatokhoz. A két vállalat által kínált megoldások alkalmazása lehetővé teszi a drága hálózati fejlesztések elhalasztását, csökkentve ezáltal a rendszerköltségeket, így elkerülhetővé teszi az áremelést a lakossági fogyasztók és az ipar felé, és támogatja a növekedést, valamint felgyorsítja az energiaátmenetet.

A Schneider Electric és a Kraken összefogása lehetővé teszi a háztartások és a vállalkozások számára, hogy hozzájáruljanak egy rugalmasabb és hatékonyabb villamosenergia-rendszer megvalósításához. A villamosenergia-igény elektromos járművek, otthoni energiatárolók, napenergia-rendszerek, ipari szereplők és közüzemi méretű energiaforrások közötti elosztásának optimalizálásával csökkenthetők a hálózati torlódások, valós időben lehet egyensúlyban tartani a hálózatot és lehet értéket teremteni az egész energiarendszerben. Elemzői becslés szerint, ha csak az iparban és a kereskedelmi szektorban sikerül növelni a keresleti oldali rugalmasságot, az éves szinten akár ezermilliárd dollárt is érhet.

Az áramigény növekedésével egyre sürgetőbbé válik a rugalmasság fokozása. Csak az adatközpontok áramigénye 2024-ben elérte a 415 TWh-t, és ez a szám 2030-ra várhatóan megduplázódik. Ezen felül a hálózatok súlyos túlterheléssel küzdenek, mivel a hálózatüzemeltetőknek gyakran nem áll rendelkezésükre valós idejű információ a hálózat állapotáról. Az erre a problémára adott hagyományos megoldások tőkeigényes, hosszú átfutási idővel járó infrastruktúra-fejlesztésekre támaszkodnak. Ez a patthelyzet pedig késlelteti a hálózati csatlakozásokat, megakadályozza a növekedést és mindenki számára megnöveli a költségeket.

A most bejelentett partnerség gyorsabb, okosabb és rugalmasabb utat kínál. A Schneider Electric a One Digital Grid Platform és az EcoStruxure DERMS segítségével valós időben nyújt átfogó képet a hálózati korlátokról, emellett pedig a szélesebb EcoStruxure ökoszisztéma biztosítja a kereslet oldali rugalmasságot a prediktív optimalizálás, az intelligens energiamenedzsment, az elosztott vezérlés és a rugalmas terheléskezelés érdekében.

A Kraken ezt az átfogó képet kiegészíti azzal, hogy az elosztott energiaforrásokat egyetlen, összehangolt rendszerré alakítja. Az MI-alapú (mesterségesintelligencia-alapú) platform összekapcsolja és összehangolja az elektromos járműveket, az otthoni energiatárolókat és a hőszivattyúkat, aminek köszönhetően pontos képet lehet alkotni a helyi, kisfeszültségű hálózatról. A Kraken ezeket az eszközöket összehangolja a közüzemi méretű tárolókapacitásokkal, áramtermelő berendezésekkel és ipari terheléssel, hogy lehetővé tegye a fogyasztás valós időben történő átirányítását és a hálózat egyensúlyban tartását.

„A Kraken számára egyértelmű: az, hogy milyen gyorsan leszünk rugalmasak, meghatározza, hogy milyen gyorsan tudjuk biztosítani az energiaellátást. A mesterséges intelligencia nem csupán a keresletet növeli – forradalmasítja azt is, hogy mekkora kapacitást tudunk kihozni a már meglévő hálózatból. Mi ezt a képességet nagy léptékben hasznosítjuk, hogy felpörgessük a hálózati csatlakozásokat és bővítsük a rendelkezésre álló energia mennyiségét. A Schneider Electric-kel közösen egy rugalmasabb, megfizethetőbb és tisztább energiarendszert építünk – a fogyasztók és a bolygó érdekében” – mondta el Amir Orad, a Kraken vezérigazgatója.

„A közműszolgáltatók és a hálózatüzemeltetők komoly nyomás alatt állnak, hogy fenntartsák a megbízhatóságot, reagáljanak a változó keresletre és jobb adatok alapján hozzanak jobb döntéseket, miközben elöregedő infrastruktúrával dolgoznak. Célunk egy zökkenőmentesen működő, interoperábilis energiarendszer létrehozása. Azáltal, hogy a Schneider Electric platform-megközelítését ötvözzük olyan partnerekkel, mint a Kraken, segíthetünk az ügyfeleknek a meglévő eszközeik maximális kihasználásában, a komplexitás csökkentésében, az új képességek gyorsabb bevezetésében, a rejtett kapacitások felszabadításában és abban, hogy hamarabb kezdjen értéket termelni a beruházásuk” – tette hozzá Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” részlegért felelős ügyvezető alelnöke.

Schneider Electric

The post Szintet lép a hálózati kapacitás kihasználása – összefogott a Schneider Electric és a Kraken appeared first on NEW technology.

Az ipari digitalizáció napjainkra eljutott arra a pontra, ahol már nem az a kérdés, hogy egy berendezést érdemes-e az internetre csatlakoztatni, hanem az, hogy hogyan tegyük ezt meg a lehető leggazdaságosabban, legmegbízhatóbban és a legkisebb beavatkozással. Az IoT-rendszerek fejlődése az elmúlt években óriási lendületet vett, azonban a különböző iparágakban dolgozó mérnökök hamar szembesültek azzal, hogy nincs univerzális megoldás. Minden alkalmazás más műszaki adottságokkal, más üzleti modellel és más integrációs lehetőségekkel rendelkezik.

Az Endrich R&D Hungary fejlesztőcsapata ezt a problémát választotta kiindulópontként, amikor megkezdte intelligens hűtéstechnikai IoT-platformjának fejlesztését. A cél nem egy újabb szenzor vagy egy újabb gateway megtervezése volt, hanem egy olyan moduláris rendszerfilozófia kialakítása, amely képes alkalmazkodni a különböző ügyféligényekhez és az eltérő műszaki környezetekhez. A

 hűtéstechnika kiváló példát jelentett ehhez. A piacon egyszerre találhatók teljesen önállóan működő hűtőberendezések, nagy áruházláncok központi hűtőrendszerei, valamint olyan modern berendezések is, amelyek már intelligens hőmérséklet-szabályozó elektronikával rendelkeznek. Egyes rendszerekhez nem lehet hozzányúlni garanciális vagy gyártói okokból, míg más esetekben a gyártók kifejezetten támogatják a külső kommunikációt. Mindezek mellett fontos szempont a rendelkezésre álló tápellátás, a vezetékes infrastruktúra megléte, a telepítési költség és természetesen az üzemeltetés gazdaságossága is.

Már a fejlesztés kezdetén világossá vált számunkra, hogy nem létezik egyetlen ideális IoT architektúra. Egy benzinkúton működő egyetlen italhűtő teljesen más megoldást igényel, mint egy hipermarket több száz hűtőberendezésből álló rendszere, vagy egy logisztikai központ hűtött raktára. Ha minden alkalmazásra ugyanazt a technológiát próbálnánk ráerőltetni, az szükségszerűen kompromisszumokhoz vezetne.

Ezért teljesen más szemléletet választottunk.

Ahelyett, hogy egyetlen termékcsaládot fejlesztettünk volna, öt különböző IoT-integrációs modellt dolgoztunk ki, amelyek ugyanazt a felhőplatformot, ugyanazt a szoftveres infrastruktúrát és ugyanazt az adatkezelési filozófiát használják, de eltérő műszaki és üzleti környezetekhez optimalizáltak.

A rendszer legfontosabb sajátossága tehát nem maga a hardver, hanem az a rugalmasság, amellyel alkalmazkodni tud a célberendezéshez. Az egyik végpontot a teljesen független, retrofit módon telepíthető intelligens szenzorok jelentik, amelyek semmilyen kapcsolatban nem állnak a hűtő saját elektronikájával. A másik végpontot azok a megoldások képviselik, amelyek már közvetlenül kommunikálnak a hőmérséklet-szabályozó vezérlőelektronikával, és nemcsak adatokat olvasnak ki, hanem kétirányú kommunikáció révén akár távoli vezérlést is lehetővé tesznek.

A két szélső megoldás között további három architektúrát alakítottunk ki, amelyek különböző kompromisszumokat kínálnak a telepítési költség, a kommunikációs infrastruktúra, az energiafogyasztás és a rendszerintegráció mértéke között. Így minden alkalmazási környezethez kiválasztható az optimális technológia anélkül, hogy új felhőplatformot vagy teljesen új szoftverrendszert kellene fejleszteni.

Bár fejlesztéseink elsődleges alkalmazási területe az ipari hűtéstechnika volt, a bemutatott architektúrák messze túlmutatnak ezen az iparágon. Ugyanezek a megoldások alkalmazhatók épületautomatizálásban, HVAC rendszerekben, ipari gyártósorokon, energiafelügyeleti rendszerekben, intelligens világításban, logisztikai központokban vagy akár Smart City infrastruktúrákban is. A hűtéstechnika tehát nem maga a cél, hanem egy kiválóan modellezhető példa arra, hogyan lehet ugyanazt a digitális ökoszisztémát eltérő műszaki környezetekhez illeszteni.

A következő fejezetekben részletesen bemutatjuk ezt az öt különböző integrációs modellt, azok műszaki hátterét, előnyeit és tipikus alkalmazási területeit. Láthatóvá válik, hogy a modern IoT fejlesztések sikerét sokkal inkább az alkalmazott rendszerfilozófia határozza meg, mint maga a kommunikációs technológia.

Az első lépés – amikor a rendszerhez nem szabad hozzányúlni

Az ipari IoT projektek során az első kérdés, amelyet minden esetben felteszünk, meglepően egyszerű:

Egyáltalán hozzá lehet nyúlni a meglévő rendszer elektronikájához?

A válasz sokkal gyakrabban „nem”, mint azt elsőre gondolnánk.

Egy ipari hűtőberendezés életciklusa jellemzően 10–20 év, miközben a digitális technológiák néhány évente jelentős fejlődésen mennek keresztül. A legtöbb berendezés már hosszú ideje működik az ügyfélnél, sok esetben garanciális vagy karbantartási szerződés alatt áll, ezért a tulajdonosok nem szeretnék, hogy bárki módosítsa a gyári vezérlőelektronikát. Gyakran előfordul az is, hogy maga a hűtőgép egy vállalat tulajdona, míg az értékesített termékek egy másik céghez tartoznak, így a két fél eltérő digitalizációs igényekkel rendelkezik.

Már a projekt kezdetén világossá vált számunkra, hogy az első IoT megoldásnak teljesen függetlennek kell lennie a hűtőberendezéstől. Nem a vezérlő elektronikát akartuk lecserélni vagy módosítani, hanem egy olyan intelligens réteget létrehozni, amely kívülről egészíti ki a meglévő rendszert.

Ebből a gondolatból született meg az első architektúránk, amelyet Point-to-Point Smart Board (PPSB) néven fejlesztettünk ki.

A PPSB valójában egy komplett intelligens IoT számítógép egyetlen NYÁK-on. Tartalmazza a szükséges érzékelőket, a mikrokontrollert, a helyi feldolgozási képességet és a vezeték nélküli kommunikációs modult is. A mérési adatokat közvetlenül a felhőbe továbbítja LPWA celluláris technológiák – például NB-IoT, LTE-M vagy CAT1-bis – segítségével, így nincs szükség helyi kommunikációs infrastruktúrára vagy gateway-re.

Ennek a megoldásnak számos előnye van. A telepítés rendkívül egyszerű, hiszen minden mérési pont önálló internetkapcsolattal rendelkezik. A rendszer teljesen független marad a hűtőberendezéstől, ezért egy már évek óta üzemelő készülék néhány perc alatt intelligens IoT eszközzé alakítható anélkül, hogy a gyári elektronikához vagy annak szoftveréhez hozzá kellene nyúlni.

Ez a megközelítés különösen előnyös kisebb rendszerek esetén, ahol mindössze néhány mérési pontot kell kialakítani. Egy italhűtő, egy laboratóriumi hűtőszekrény vagy egy kisebb fagyasztókonténer esetében a Point-to-Point architektúra gyors, költséghatékony és rendkívül megbízható megoldást jelent.

Természetesen minden műszaki döntés kompromisszumokkal jár.

A celluláris kommunikáció lényegesen nagyobb energiaigényű, mint a helyi vezeték nélküli adatátvitel. Bár a modern LPWA technológiák – különösen az NB-IoT és az LTE-M – már rendkívül energiatakarékosak, folyamatos üzem mellett mégis külső tápellátást igényelnek. A hűtéstechnikában ez jellemzően nem jelent problémát, hiszen a berendezések rendelkeznek hálózati tápellátással, azonban gazdasági szempontból néhány mérési pont felett már célszerű más architektúrát választani.

Tegyük fel például, hogy egy szupermarketben ötven hűtőberendezést szeretnénk felügyelni. Ebben az esetben ötven külön SIM-kártya, ötven celluláris előfizetés és ötven egymástól független internetkapcsolat válna szükségessé. Bár műszakilag ez tökéletesen működőképes, gazdasági oldalról már messze nem ez az optimális megoldás.

Ekkor merül fel a következő logikus kérdés:

Miért ne kommunikálhatnának először egymással a szenzorok, és csak egyetlen ponton keresztül kapcsolódnának az internethez?

Pontosan ez a gondolat vezetett bennünket a második architektúra kidolgozásához: az ultra-alacsony fogyasztású NeoMesh alapú multipoint–point vezeték nélküli hálózat megalkotásához, amelyet a következő részben mutatunk be részletesen.

Amikor már nem három, hanem háromszáz érzékelőt kell összekapcsolni

Az előző részben bemutatott Point-to-Point architektúra rendkívül egyszerű és elegáns megoldást jelent, amikor néhány önálló mérési pontot kell internetkapcsolattal ellátni. A gyakorlatban azonban hamar elérkezünk ahhoz a ponthoz, ahol ugyanaz a megoldás már nem a leggazdaságosabb választás.

Vegyünk példaként egy nagyobb szupermarketet. Egy modern üzletben nem csupán néhány hűtőszekrény működik, hanem akár több tucat vagy száz különböző hűtőbútor, fagyasztó, hűtőkamra és hűtött raktárhelyiség. Ha minden mérési ponthoz külön celluláris modemet, külön SIM-kártyát és külön internetkapcsolatot rendelünk, akkor bár műszakilag kifogástalan rendszert kapunk, annak beruházási és üzemeltetési költségei már jelentősek lesznek.

A költségek mellett egy másik fontos tényező is megjelenik: az energiafelhasználás. Bár az NB-IoT, LTE-M vagy CAT1-bis technológiák a celluláris kommunikáció legenergiahatékonyabb megoldásai közé tartoznak, egy nagy számú végpontból álló rendszer esetében mégis célszerű a rádiós adatforgalmat minimalizálni.

Ekkor született meg fejlesztőcsapatunkban a következő alapgondolat.

Miért kommunikálna minden érzékelő közvetlenül a felhővel, ha először képes lenne egymással együttműködni?

Ez a kérdés vezetett bennünket a második architektúra kidolgozásához, amelyet Multipoint–Point (MP-P) rendszernek neveztünk el.

Egyetlen internetkapcsolat az egész rendszer számára

Az MP-P architektúra alapelve rendkívül egyszerű. Ahelyett, hogy minden érzékelő önálló celluláris kapcsolatot létesítene, a szenzorok egy helyi vezeték nélküli hálózatot alkotnak. Ebben a hálózatban kizárólag rövid távolságokra kommunikálnak egymással, míg az internet felé történő kapcsolatot egyetlen központi átjáró biztosítja.

A helyi kommunikáció megvalósítására a NeoCortec által fejlesztett NeoMesh protokollt választottuk. Ez egy valódi önszerveződő mesh hálózat, amelyben minden csomópont egyszerre érzékelő és kommunikációs résztvevő is. Az adatok szükség esetén több ugráson keresztül jutnak el a gateway-hez, amely ezt követően celluláris kapcsolaton vagy Ethernet hálózaton keresztül továbbítja azokat az Endrich E-Cloud vagy más felhőplatform felé.

A végeredmény ugyanaz marad: minden mérési adat eljut a felhőbe. A különbség azonban az, hogy immár nem száz internetkapcsolat működik párhuzamosan, hanem elegendő egyetlen kapcsolat az egész létesítmény számára.

Nemcsak olcsóbb, hanem intelligensebb is

A mesh hálózat első pillantásra elsősorban gazdasági előnyt jelent. Kevesebb modemre, kevesebb SIM-kártyára és kevesebb előfizetésre van szükség. A gyakorlatban azonban ennél sokkal többről van szó.

A rövid hatótávolságú kommunikáció lényegesen kisebb energiafelhasználást igényel, mint egy celluláris adatkapcsolat. Ez lehetővé teszi, hogy az érzékelőcsomópontok hosszú éveken keresztül működjenek elemes táplálással, miközben a nagyobb energiaigényű internetkapcsolatot kizárólag a központi gateway biztosítja.

A NeoMesh másik fontos tulajdonsága az önszervező működés. Az új érzékelők telepítése nem igényel bonyolult konfigurációt, a hálózat automatikusan felismeri és integrálja az új csomópontokat. Ugyanígy képes alkalmazkodni a környezet változásaihoz is. Ha egy útvonal átmenetileg megszűnik, az adatok automatikusan másik útvonalon jutnak el a gateway felé.

Ez különösen fontos ipari környezetben, ahol a rádiós viszonyok folyamatosan változhatnak a mozgó gépek, targoncák vagy fémszerkezetek miatt.

Egyetlen ökoszisztéma, számos eszköztípus

A mesh hálózat további előnye, hogy nem kizárólag hőmérséklet-érzékelők kapcsolhatók rá. Ugyanabban a hálózatban működhetnek páratartalom-, fény-, ajtónyitás-, energiafogyasztás- vagy CO₂-érzékelők, sőt akár teljesen eltérő funkciójú intelligens eszközök is.

Így egy szupermarketben ugyanaz a vezeték nélküli infrastruktúra szolgálhatja ki a hűtéstechnikát, az épületfelügyeletet, a világításvezérlést vagy akár a biztonságtechnikai rendszereket is. A felhő számára mindegyik adatforrás ugyanannak az IoT ökoszisztémának a része.

Ez a szemlélet már jóval túlmutat egy egyszerű szenzorhálózaton. A cél nem különálló IoT rendszerek létrehozása, hanem egy közös digitális infrastruktúra kialakítása, amelyhez az új alkalmazások később szinte korlátlanul csatlakoztathatók.

De vajon szükség van-e egyáltalán külön szenzorokra?

Ahogy egyre mélyebben megismertük a modern hűtéstechnikai rendszereket, egy újabb felismerésre jutottunk. A legtöbb ipari hűtőberendezés már eleve rendelkezik számos érzékelővel. Hőmérséklet-, nyomás-, ventilátor-, kompresszor- és állapotinformációk folyamatosan rendelkezésre állnak a vezérlőelektronikában.

Felmerült tehát a következő logikus kérdés:

Miért építenénk be új érzékelőket, ha a szükséges adatok már eleve ott vannak a rendszerben?

Ez a gondolat vezetett bennünket fejlesztési filozófiánk harmadik lépcsőjéhez, ahol már nem kívülről figyeljük a berendezést, hanem közvetlenül annak saját intelligenciájával kezdünk kommunikálni.

A harmadik út – Miért építsünk be új érzékelőket, ha a hűtő már tele van velük?

Az első két architektúra közös jellemzője volt, hogy teljesen függetlenül működött a hűtőberendezés saját elektronikájától. Ez tudatos fejlesztői döntés volt, hiszen számos esetben nem célszerű, vagy egyszerűen nem lehetséges módosítani egy már üzemelő rendszer vezérlését. A retrofit szemlélet rendkívül fontos szerepet tölt be az ipari IoT világában, hiszen a meglévő infrastruktúra digitalizálása gyakran sokkal gazdaságosabb, mint annak teljes cseréje.

Fejlesztéseink során azonban egy érdekes felismerésre jutottunk.

A modern ipari hűtőberendezések többsége már eleve rendelkezik szinte minden olyan érzékelővel, amelyre egy felügyeleti rendszernek szüksége lehet. A vezérlőelektronika folyamatosan méri a hőmérsékletet, figyeli a kompresszor működését, ellenőrzi a ventilátorokat, felügyeli a leolvasztási ciklusokat, kezeli a riasztásokat, naplózza az eseményeket, és számos egyéb üzemi paramétert tárol.

Ekkor tettük fel magunknak a következő kérdést.

Valóban szükség van még több érzékelő beépítésére?

A válasz sok esetben egyértelműen nem. Sokkal elegánsabb megoldásnak tűnt közvetlenül a hűtőberendezés saját intelligenciáját felhasználni.

A Modbus – az ipari rendszerek közös nyelve

A legtöbb professzionális hőmérséklet-szabályozó már évtizedek óta rendelkezik valamilyen ipari kommunikációs interfésszel. A legelterjedtebb ezek közül az RS485 fizikai rétegre épülő Modbus protokoll, amely eredetileg szervizelési és diagnosztikai célokra készült.

Az elmúlt években azonban egyre több hűtéstechnikai vezérlőgyártó felismerte, hogy ez az interfész sokkal többre is használható. A korábban kizárólag szervizcsatlakozóként alkalmazott kommunikációs port fokozatosan nyitottá vált külső rendszerek számára is.Ez új lehetőséget teremtett. Az Endrich fejlesztőcsapata olyan vezeték nélküli Modbus gateway-ket fejlesztett, amelyek képesek a vezérlő által szolgáltatott adatokat közvetlenül a felhőbe továbbítani anélkül, hogy egyetlen új érzékelőt is be kellene építeni a berendezésbe.

A vezérlő már mindent tud

Ez a megközelítés alapvetően más szemléletet képvisel, mint az előző fejezetekben ismertetett retrofit szenzoros architektúrák. Itt ugyanis nem mi mérjük meg a hőmérsékletet.Nem mi figyeljük a kompresszort. Nem mi számoljuk a működési időt. Mindezt már régóta elvégzi a hűtő saját vezérlőelektronikája.

Feladatunk csupán az, hogy ezt a rendelkezésre álló információt intelligens módon elérjük, strukturáljuk, majd biztonságosan továbbítsuk a felhő irányába.

A megoldás számos előnnyel jár.

Először is nincs szükség új érzékelők telepítésére, így a szerelési idő jelentősen lerövidül. A mérési pontok gyakorlatilag korlátlan számban rendelkezésre állnak, hiszen a vezérlő által kezelt regiszterek százai tartalmazhatnak hasznos információkat.

Másodszor, a felügyeleti rendszer ugyanazokat az adatokat látja, amelyeket maga a vezérlő is használ. Ez megszünteti az esetleges eltéréseket a külön telepített érzékelők és a szabályozó által mért értékek között.

Több mint adatgyűjtés

A Modbus kommunikáció egyik legnagyobb előnye azonban nem az adatolvasás.

Hanem a kétirányú kommunikáció.

A legtöbb ipari vezérlő nemcsak olvasható, hanem megfelelő jogosultságok mellett írható regisztereket is tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a felhőből érkező parancsok visszajuthatnak egészen a hűtőberendezés vezérléséig.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy felhőalkalmazás közvetlenül átvenné a szabályozás feladatát. Sokkal inkább olyan funkciók valósíthatók meg, mint például:

• új hőmérséklet-beállítások távoli konfigurálása;
• üzemmódok módosítása;
• energiaoptimalizálási stratégiák alkalmazása;
• riasztási határértékek átállítása;
• vagy a szervizdiagnosztika támogatása.

A rendszer ezzel már nem csupán felügyeli a berendezést, hanem annak digitális infrastruktúrájának aktív részévé válik.

Point-to-Point vagy ismét hálózatban gondolkodjunk?

Első lépésként természetesen ezt a Modbus kommunikációt is közvetlen celluláris kapcsolattal valósítottuk meg. Egyetlen gateway kapcsolódik a hűtő RS485 portjára, majd NB-IoT, LTE-M vagy CAT1-bis hálózaton keresztül továbbítja az adatokat az Endrich E-Cloud platformra.

Ez kiváló megoldás egyedi hűtőberendezések vagy kisebb rendszerek esetén.

A történet azonban itt sem ért véget.

Felmerült ugyanis ugyanaz a kérdés, amelyet korábban a szenzorok esetében már megfogalmaztunk.

Mi történik akkor, ha egy áruházban vagy logisztikai központban nem egy, hanem száz Modbus vezérlő működik egyszerre?

Valóban szükség van száz celluláris modemre?

Vagy létezik ennél elegánsabb megoldás is?

Erre a kérdésre ad választ fejlesztési filozófiánk negyedik architektúrája, ahol már nem az érzékelőket, hanem magukat a Modbus vezérlőket kapcsoljuk össze egy közös NeoMesh vezeték nélküli hálózatba, és az egész rendszer számára elegendő egyetlen internetkapcsolat.

Egy egész áruház egyetlen vezeték nélküli hálózatban

A Modbus alapú kommunikáció jelentős előrelépést jelentett az intelligens hűtéstechnikai rendszerek digitalizálásában. Lehetővé vált, hogy a hűtőberendezések saját vezérlőelektronikájából közvetlenül nyerjük ki az üzemi adatokat, és azokat valós időben továbbítsuk a felhő irányába. Egyetlen hűtő vagy néhány önálló berendezés esetében a celluláris Point-to-Point kapcsolat továbbra is kiváló megoldást jelent.

A nagyobb rendszerek azonban ismét új kérdést vetettek fel.

Egy modern szupermarketben, logisztikai központban vagy élelmiszeripari üzemben gyakran több tucat, esetenként több száz önálló hűtőkör működik. Mindegyik rendelkezik saját vezérlővel, saját Modbus interfésszel és saját üzemállapottal. Műszakilag természetesen megoldható lenne, hogy minden vezérlő külön celluláris modemmel kapcsolódjon az internetre, azonban néhány tucat berendezés felett ez már sem gazdaságilag, sem üzemeltetési szempontból nem tekinthető optimálisnak.

Fejlesztéseink során ezért ugyanazt a gondolatot alkalmaztuk, amely korábban már bevált az önálló szenzorcsomópontok esetében.

Ha a hűtők képesek egymással kommunikálni, miért ne alakíthatnának ki egy közös intelligens hálózatot?

A hűtőberendezések mint hálózati csomópontok

Ennek eredményeként született meg negyedik architektúránk, a Modbus–NeoMesh gateway koncepció.

Ebben a rendszerben minden hűtőberendezés saját Modbus gateway-t kap, azonban ezek már nem közvetlenül a mobilhálózatra csatlakoznak. A gateway-ek először egy közös NeoMesh vezeték nélküli hálózatot alkotnak, amely lefedi az egész létesítményt. A hálózat valamennyi csomópontja képes adatokat továbbítani saját szomszédain keresztül, így a teljes infrastruktúra egyetlen intelligens vezeték nélküli rendszerként működik.

A külső világ felé már elegendő egyetlen központi NeoMesh–LPWA gateway, amely összegyűjti az összes hűtőből érkező információt, és továbbítja azt az Endrich E-Cloud vagy bármely más felhőplatform felé.

Ez az architektúra jelentősen leegyszerűsíti a teljes rendszer felépítését. Nemcsak a kommunikációs költségek csökkennek, hanem a telepítés, az üzemeltetés és a karbantartás is átláthatóbbá válik.

Több mint hűtéstechnika

A fejlesztés során hamar felismertük, hogy a vezeték nélküli infrastruktúra kiépítésének költsége csak egyszer jelentkezik. Ha már rendelkezésre áll egy stabil NeoMesh hálózat, akkor azt célszerű más rendszerek számára is felhasználni.

Egy szupermarketben például ugyanazon a hálózaton működhetnek:

• a hűtőberendezések Modbus gateway-ei,
• önálló hőmérséklet- és páratartalom-érzékelők,
• ajtónyitás-érzékelők,
• energiafogyasztás-mérők,
• világításvezérlő egységek,
• CO₂-érzékelők,
• vagy akár intelligens kamerás edge eszközök is.

A NeoMesh hálózat így nem egyetlen alkalmazást szolgál ki, hanem a teljes üzlet digitális gerinchálózatává válik.

Ez a szemlélet jelentősen növeli a beruházás megtérülését. Egy új IoT alkalmazás bevezetésekor ugyanis már nem szükséges új kommunikációs infrastruktúrát kiépíteni; elegendő az új eszközöket csatlakoztatni a meglévő hálózathoz.

Központi menedzsment, egyszerű üzemeltetés

A közös hálózat további előnye, hogy minden adat ugyanarra a felhőplatformra érkezik. Az Endrich E-Cloud egységes módon képes kezelni a különböző típusú berendezéseket, legyen szó önálló szenzorokról, Modbus gateway-ekről vagy egyéb IoT eszközökről.

Ez lehetővé teszi, hogy az üzemeltető egyetlen kezelőfelületen kövesse nyomon:

• az összes hűtőberendezés állapotát,
• az energiafogyasztást,
• a riasztásokat,
• a hőmérsékleti trendeket,
• a karbantartási eseményeket,
• valamint az épület egyéb IoT rendszereit.

A különálló rendszerek helyett egy integrált digitális infrastruktúra jön létre, amely nemcsak az üzemeltetést egyszerűsíti, hanem értékes adatokat szolgáltat a későbbi optimalizálásokhoz és mesterséges intelligencián alapuló elemzésekhez is.

A kommunikáció már nem probléma – hanem szolgáltatás

Ez a fejlesztési irány egy fontos szemléletváltást is jelentett számunkra.

Korábban a kommunikációt önálló feladatként kezeltük: minden eszköznek valahogy el kellett juttatnia az adatait a felhőbe. A NeoMesh architektúrával azonban a kommunikáció önálló termékből háttérszolgáltatássá vált. A fejlesztőnek többé nem kell azon gondolkodnia, hogyan kapcsolódik egy új érzékelő az internethez. Elég csatlakoztatni a meglévő hálózathoz, amely automatikusan gondoskodik az adat továbbításáról.

Ez az a pont, ahol a rendszer már valóban IoT ökoszisztémává válik.

Még mindig létezik egy kompromisszum

A négy bemutatott architektúra már gyakorlatilag minden műszaki igényt lefedett. Mégis maradt egy olyan alkalmazási terület, ahol egyik megoldás sem bizonyult ideálisnak.

Sok esetben ugyanis nem szerettünk volna hozzányúlni a hűtő vezérlőelektronikájához, ugyanakkor nem akartunk külön tápegységet sem telepíteni az önálló szenzorok számára.

Felmerült tehát az utolsó kérdés. Létezik olyan kompromisszum, amely egyszerre megőrzi a retrofit szabadságát, mégis kihasználja a hűtőberendezés meglévő infrastruktúráját?

Erre a kérdésre ad választ fejlesztési filozófiánk ötödik, egyben talán legkreatívabb architektúrája, amelyben az IoT elektronika nem a vezérlőbe, hanem a hűtő egyik meglévő alrendszerébe – a világításba – költözik.

Az ötödik út – amikor a világítás válik IoT platformmá

Az előző fejezetekben bemutatott négy architektúra gyakorlatilag lefedte az ipari hűtéstechnikai alkalmazások döntő többségét. Rendelkeztünk teljesen független retrofit szenzorokkal, helyi vezeték nélküli NeoMesh hálózatokkal, valamint olyan megoldásokkal is, amelyek közvetlenül a hűtőberendezések vezérlőelektronikájával kommunikáltak.

Fejlesztéseink során azonban ismét olyan felhasználói igényekkel találkoztunk, amelyek egyik kategóriába sem illettek bele.A gyártók egy része nem szerette volna, hogy a vezérlőelektronikához hozzányúljunk. Ez teljesen érthető volt, hiszen a hőmérséklet-szabályozó a berendezés egyik legkritikusabb eleme. Ugyanakkor az sem bizonyult ideálisnak, hogy minden önálló szenzoregység számára külön tápellátást alakítsunk ki. Olyan megoldást kerestünk, amely egyszerre őrzi meg a retrofit telepítés egyszerűségét, ugyanakkor kihasználja a hűtőberendezés már meglévő infrastruktúráját.

A válasz ott volt előttünk

A fejlesztés egyik legérdekesebb pillanata az volt, amikor rájöttünk, hogy szinte minden modern kereskedelmi hűtőberendezés rendelkezik egy olyan alrendszerrel, amely minden korábbi problémánkra megoldást kínál. Ez pedig nem más, mint a LED világítás. A világítás gyakorlatilag minden hűtőszekrényben jelen van. Saját stabil tápellátással rendelkezik, könnyen hozzáférhető, a mechanikai kialakítása pedig elegendő helyet biztosít egy kis méretű elektronika elhelyezésére. Ráadásul a világítás jellemzően külön beszállítótól érkezik, így annak módosítása sok esetben lényegesen egyszerűbb, mint magának a hűtővezérlőnek az átalakítása.

Ekkor született meg az ötödik architektúra.

Az intelligens világítás A koncepció lényege első látásra meglepően egyszerű. Nem a hűtő vezérlőjébe építjük be az IoT elektronikát. Nem is külön dobozba szereljük. Hanem magába a világítási modulba.

A LED lámpatest így egyszerre válik:

• világítótestté,
• tápellátási ponttá,
• IoT kommunikációs egységgé,
• valamint intelligens érzékelőplatformmá.

Ez a megoldás egy új kategóriát hozott létre a korábbi architektúrák között.

Nem teljesen független, mint egy önálló retrofit szenzor.De nem is teljesen integrált, mint egy Modbus gateway. Valahol a kettő között helyezkedik el. Ezért neveztük el Semi-Independent IoT architektúrának.

A tápellátás problémája megszűnik

A vezeték nélküli IoT rendszerek egyik legnagyobb kihívása mindig az energiaellátás. A korábban bemutatott Point-to-Point szenzorok esetében a celluláris modem energiaigénye miatt általában külső tápegységre volt szükség. A világítási modul azonban ezt a problémát teljesen megszünteti.

Az elektronika közvetlenül a LED tápegységéről működik, így nincs szükség külön hálózati csatlakozásra, elemekre vagy akkumulátorokra. Sőt, fejlesztéseink során tovább léptünk. A világítási modulba integrált DC/DC tápegység nemcsak a saját elektronikát látja el energiával, hanem egy szabványos 5 V-os USB tápfeszültséget is képes biztosítani. Ez első pillantásra apró részletnek tűnik. Valójában azonban teljesen új lehetőségeket nyit meg.

Egy világítási modul, több IoT rendszer

Az USB tápellátásnak köszönhetően ugyanarról a világítási egységről már külső IoT eszközök is működtethetők.

Például:

• önálló Point-to-Point szenzorok,
• kamerás intelligens érzékelők,
• Edge AI platformok,
• Bluetooth vagy Wi-Fi gateway-ek,
• valamint egyéb intelligens perifériák.

Így a világítás nem csupán saját IoT funkciókat lát el, hanem energiaforrássá is válik a teljes digitális ökoszisztéma számára.

Sokkal több, mint hűtéstechnika

Bár ezt a koncepciót eredetileg kereskedelmi hűtőberendezésekhez dolgoztuk ki, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az ötlet messze túlmutat ezen az alkalmazási területen.

Hasonló világítási infrastruktúrával találkozhatunk:

• hűtő- és fagyasztókamrákban,
• italautomatákban,
• kijelzőhűtőkben,
• vitrinekben,
• ipari szekrényekben,
• raktártechnikai rendszerekben,
• valamint számos egyéb berendezésben.

Sőt, ugyanez a gondolkodásmód más iparágakban is alkalmazható. Egy intelligens világítási modul nemcsak világít, hanem képes érzékelni, kommunikálni, adatot feldolgozni, sőt akár Edge AI alkalmazások energiaellátását is biztosítani.

A világítás így egyszerű kiegészítő funkcióból a teljes IoT infrastruktúra egyik kulcselemévé válik.

Nem öt termék, hanem egy fejlesztési filozófia

A cikk elején azt ígértük, hogy nem egyetlen IoT megoldást mutatunk be, hanem egy mérnöki gondolkodásmódot.

A bemutatott öt architektúra jól szemlélteti ezt a filozófiát. Az első megoldás teljesen független a célberendezéstől. A második már közös vezeték nélküli infrastruktúrát épít. A harmadik közvetlenül a rendszer saját intelligenciáját használja. A negyedik ezt nagy léptékben, hálózatos formában valósítja meg. Az ötödik pedig hidat képez a retrofit és az OEM integráció között. Látható, hogy ezek nem egymás versenytársai. Éppen ellenkezőleg. Ugyanannak a moduláris IoT ökoszisztémának az egymást kiegészítő építőelemei.

A fejlesztés során nem azt kerestük, hogy melyik a legjobb technológia, hanem azt, hogy melyik technológia a legjobb egy adott üzleti és műszaki környezetben.

És talán éppen ez az Endrich R&D Hungary fejlesztési filozófiájának legfontosabb üzenete.

Összefoglalás

Az ipari IoT rendszerek fejlesztése ma már messze túlmutat a vezeték nélküli kommunikáció vagy az érzékelők kiválasztásán. A valódi kihívást az jelenti, hogy minden alkalmazási környezethez megtaláljuk azt az architektúrát, amely műszakilag, gazdaságilag és üzletileg egyaránt optimális. Az Endrich R&D Hungary fejlesztési filozófiája ezért nem egyetlen univerzális termékre épül, hanem egy moduláris IoT ökoszisztémára, amely képes alkalmazkodni a különböző iparágak és felhasználók eltérő igényeihez.

A cikkben bemutatott öt architektúra – a teljesen független Point-to-Point intelligens szenzoroktól kezdve, a NeoMesh alapú vezeték nélküli hálózatokon és a Modbus kommunikációs gateway-ken keresztül egészen a világítási rendszerbe integrált intelligens IoT platformig – ugyanannak a fejlesztési koncepciónak az egymást kiegészítő elemei. Nem egymás versenytársai, hanem olyan építőkövek, amelyekből minden alkalmazáshoz összeállítható az optimális megoldás.

Bár fejlesztéseink elsődleges alkalmazási területe az ipari hűtéstechnika volt, a bemutatott architektúrák ugyanilyen sikerrel alkalmazhatók épületautomatizálásban, HVAC rendszerekben, ipari gyártásban, logisztikában, intelligens városokban, energetikai rendszerekben vagy akár mezőgazdasági alkalmazásokban is. A hűtéstechnika tehát nem a célterület, hanem egy kiválóan modellezhető példa arra, hogyan lehet ugyanazt az IoT ökoszisztémát különböző iparágakra adaptálni.

Külön öröm és egyben szakmai visszaigazolás számunkra, hogy a cikkben bemutatott ötödik architektúra – a hűtőberendezések világítási rendszerébe integrált, félig független (Semi-Independent) IoT platform – 2026-ban elnyerte a rangos German Innovation Award díjat az Excellence in Business to Business – Retail & Trade Solutions kategóriában. Az elismerést a szerző, Kiss Zoltán, az Endrich Group tulajdonos-ügyvezetőjével, Dr. Christiane Endrich asszonnyal közösen vette át a 2026 májusában Berlinben megrendezett German Innovation Award gálaünnepségen. Ez a nemzetközi szakmai díj nem csupán egy innovatív termék sikerét jelenti, hanem visszaigazolása annak a mérnöki szemléletnek is, amely az Endrich R&D Hungary valamennyi IoT fejlesztését vezérli.

Meggyőződésünk, hogy az ipari digitalizáció következő évtizedét nem egyetlen kommunikációs technológia vagy egyetlen hardverplatform fogja meghatározni, hanem azok az intelligens, rugalmas és nyitott ökoszisztémák, amelyek képesek alkalmazkodni a felhasználók valós igényeihez. Fejlesztéseink során mindig ezt a célt tartottuk szem előtt: nem egyszerűen IoT eszközöket kívántunk létrehozni, hanem olyan moduláris rendszerarchitektúrát, amely hosszú távon is biztos alapot nyújt a jövő intelligens ipari alkalmazásai számára.

Kiss Zoltán
Chief Development Officer
Endrich Group – Endrich R&D Hungary Ltd.

The post Az Endrich R&D moduláris megközelítése intelligens hűtéstechnikai rendszerek digitalizálására appeared first on NEW technology.

Évtizedek óta a cementgyártás számít az egyik legszennyezőbb iparági folyamatnak, ám egy holland technológia mostantól nemcsak csökkenti a kibocsátást, hanem aktív szén-dioxid-tárolókká alakítja az épületeket. A Paebbl bemutatta a Rebond 300 nevű építőanyag eredményeit, bebizonyítva, hogy a természetes kőzetképződés évezredes folyamatát is képesek néhány percbe sűríteni, ezzel a légkörből kivont gázokat szilárd ásványi formában zárják a szerkezetbe.

Az újítás nem önálló kötőanyag, hanem egy kiegészítő cementképző anyag, amelyet a hagyományos portlandcement helyettesítésére fejlesztettek ki.

A termék környezetvédelmi terméknyilatkozattal igazolt karbonlábnyoma tonnánként 149 kilogramm szén-dioxid, ami tízszeres javulást jelent a vállalat korábbi fejlesztéseihez képest.

Így készül a karbonmegkötő építőanyag

A technológia alapja a gyorsított mineralizáció, amely során a szén-dioxid ásványokkal lép reakcióba, és kőzetté szilárdul. A laboratóriumi körülmények között felgyorsított folyamat végeredménye egy finom, világosszürke por, amely hosszú távon stabilan tartja a megkötött gázokat. A fejlesztés legnagyobb gyakorlati előnye, hogy a betonüzemeknek nem kell új berendezésekre költeniük a használatához, mivel az anyag közvetlenül beilleszthető a meglévő munkafolyamatokba.

A gyártó előírásai szerint a hagyományos cement 30 százaléka váltható ki az új adalékkal, ami akár 40 százalékkal is mérsékelheti egy teljes betonszerkezet beágyazott karbonkibocsátását.

„Minden épület és minden alapozás, amely tartalmazza a Rebond 300-at, állandó szén-dioxid-elnyelővé válik, és az anyag fizikai kémiája révén hozzájárul a közvetett kibocsátási célok eléréséhez” – állítja a vállalat, hozzátéve: az építőanyag eleve arra készült, hogy kivonja a szén-dioxidot a légkörből, és „véglegesen az épített környezetbe zárja”.

Fehér homlokzat, ipari szilárdság

A fenntartható építőanyagok elterjedését eddig gyakran esztétikai akadályok hátráltatták, mivel a legtöbb helyettesítő anyag, például a pernye vagy a kohósalak sötét és fénytelen színt kölcsönöz a betonnak. Éppen ezért az építészek többnyire csak rejtett alapozásoknál használták ezeket az anyagokat. A holland fejlesztők azonban ügyeltek a megjelenésre: a Rebond 300 szinte fehér felületet ad, így látható marad a homlokzatokon és az igényesebb építészeti elemeken is.

A váltás ugyanakkor komoly bizalmi kérdés is, hiszen az építőipar hagyományosan konzervatív ágazat, ahol a biztonsági szabványok felülírják a környezetvédelmi szempontokat.

A piaci bizonytalanság eloszlatására a Paebbl nagyvállalati partnerekkel, köztük a Holcim és a Heijmans bevonásával végzett valós teszteket. Februárban például egy németországi logisztikai központ építéséhez használták az anyagot. A szerkezet mindenféle késedelem nélkül teljesítette a legszigorúbb szilárdsági előírásokat, bizonyítva a technológia ipari érettségét.

Gábor János, NEW technology

The post Portlandcement helyett: az új építőanyag betonba zárja a szén-dioxidot appeared first on NEW technology.

A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja a közelmúltban idén második alkalommal szervezte meg a Járművek Jövője: Innovációs, Mérnöki és Gazdasági Konferenciát (Future of Vehicles: Innovation, Engineering and Economic Conference, FoV). A kétnapos tudományos esemény a jövő mobilitásának kérdéseit állította középpontba.

A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja második alkalommal adott otthont a FoV-konferenciának, amely a járművek és a közlekedés jövőjét komplex módon vizsgálta. A programot azért hívták életre, hogy interdiszciplináris szakmai fórumot teremtsen a járműiparhoz és a mobilitáshoz kapcsolódó kutatások, fejlesztések és innovációs irányok bemutatására. A programban kiemelt figyelmet kaptak az autonóm járművek, a mesterséges intelligencia, a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás, a járműipari gyártástechnológiák, az anyagtudományi fejlesztések, valamint a mobilitás különböző társadalmi vonatkozásai.

A rendezvényt dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, valamint dr. Weltsch Zoltán, a Zalaegerszegi Innovációs Park vezetője, a konferencia elnöke nyitotta meg. Köszöntőikben hangsúlyozták, hogy Zalaegerszeg és a Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi jelenléte kiemelt szerepet tölt be a járműipari kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a nemzetközi tudományos együttműködések erősítésében.

A program iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: a rendezvényen több mint száz szakember vett részt hazai és nemzetközi egyetemek, kutatóintézetek, valamint ipari szereplők képviseletében. A FoV nemzetközi jellegét erősítette, hogy Magyarország mellett további tizenegy országból érkeztek az eseményre, a hazai felsőoktatást pedig a házigazdán kívül tíz egyetem képviselte.

SZIE

The post A Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi innovációs campusán találkoztak a jövő járműiparának szakemberei appeared first on NEW technology.

Miközben a világ nagy része a hagyományos félvezetők hiányával és a globális ellátási láncok bizonytalanságával küzd, Hollandiában már a számítástechnika következő korszakának alapköveit fektetik le. Az elektromosságot fénnyel kiváltó fotonikai chipek nemcsak gyorsabb adatátvitelt ígérnek, hanem drasztikusan csökkenthetik az adatközpontok és elektronikai eszközök energiaéhségét is. Ahhoz azonban, hogy ez a technológia elhagyja a laboratóriumok falait, és bekerüljön a mindennapi használati tárgyainkba, ipari méretű gyártási kapacitásra van szükség. Ezt a piaci rést kívánja betölteni a holland ASML és TNO legújabb stratégiai megállapodása.

Az együttműködés központja az utóbbi intézet eindhoveni High Tech Campusának területén épülő kísérleti gyártósor lesz.

A létesítmény az integrált fotonikai fejlesztések európai fellegváraként működik majd, ahol a szakemberek a gyártási folyamatok tökéletesítésén dolgoznak. Az ASML többek között DUV és I-Line szkennereket telepít az üzembe, amelyek elengedhetetlenek a precíziós megmunkáláshoz. A beruházás legfőbb célja, hogy Európa megerősítse saját félvezető-ipari pozícióit, és mérsékelje függőségét a tengerentúli beszállítóktól.

Kulcsfontosságú áttörés kell az európai félvezető gyártásához

A technológiai váltás kulcsa az indium-foszfid alapú fotonikai chipek nagy volumenű előállítása. Az új gyártósoron már 15 centiméteres waffereken zajlik majd a munka, ami jelentős előrelépést jelent a korábbi, kísérleti méretekhez képest. Ez a méretnövekedés az alapfeltétele annak, hogy a fotonika versenyképessé váljon a kereskedelmi forgalomban. A projekt keretében technikai workshopokat és bemutatókat is tartanak az ipari partnereknek, hogy a technológia minél szélesebb körben elterjedhessen.

Arnaud de Jong, a TNO High Tech Industry ügyvezető igazgatója a szervezet közleményében azt ígéri, hogy a kutatás-fejlesztési képességek és a világszínvonalú berendezések egyesítésével olyan egyedülálló környezetet hoznak létre, amely az egész iparágnak előnyére válik. A fejlett megoldások iránti igény folyamatosan nő, hiszen a következő generációs távközlési hálózatok, az egészségügyi alkalmazások és a modern érzékelőrendszerek mind profitálnak a fényalapú adatfeldolgozásból.

A felek szerint a legfontosabb feladat a kutatási eredmények és a piaci bevezetés közötti idő lerövidítése. Az új gyártási környezet nemcsak a nagyvállalatoknak, hanem a fotonikai innovációkon dolgozó startupoknak is lehetőséget nyújt a fejlődésre. Európa ezzel a lépéssel próbálja biztosítani, hogy a jövő kritikus technológiáit ne csak importáljuk, hanem helyben is gyártsuk.

Gábor János, NEW technology

The post Európai összefogás vethet véget az ázsiai félvezető-függőségnek appeared first on NEW technology.

A győri Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának friss felmérése szerint az intézmény munkatársainak több mint 95 százaléka használ vagy tervez használni mesterséges intelligenciát (MI), miközben az egyetemen már több tucat MI-projekt fut a mérnöki, egészségügyi, jogi és társadalomtudományi területeken.

A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a tudományos életet. Új lehetőségeket nyit meg az oktatásban, támogatja a kutatásokat, gyorsítja az információfeldolgozást, és a mindennapi munkavégzés számos területén nyújt segítséget. Éppen ezért a Széchenyi István Egyetemen fontos cél, hogy ne csupán kövesse a technológiai változásokat, hanem alakítsa is azokat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy közössége a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket tudatosan, felelősen és hatékonyan alkalmazza. Ezt szolgálja az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központjának működése, az AI Ambassador (MI-nagyköveti) Program, valamint az év elején elfogadott, a mesterséges intelligencia használatát támogató intézményi szabályozás és irányelvek keretrendszere.

A központ idén tavasszal két intézményi felmérést is készített, amelyek megerősítették: a mesterséges intelligencia a Széchenyi István Egyetemen mára széles körben alkalmazott eszközzé vált az oktatásban, a kutatásban és a napi működésben egyaránt. Az eredmények szerint a munkatársak 95,4 százaléka használ vagy tervezi használni a mesterséges intelligenciát, míg közel háromnegyedük heti rendszerességgel alkalmaz ilyen eszközöket.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már jóval túlmutat a klasszikus informatikai vagy kutatási területeken. Az egyetem dolgozói nagy számban alkalmazzák információkeresésre, fordításra, dokumentumok és tananyagok készítésére, de egyre nagyobb szerepet kap a kreatív tartalomalkotásban is. Különösen figyelemre méltó, hogy a kép- és grafikagenerálás már megelőzte a kutatási célú felhasználást, mutatva a vizuális MI-megoldások gyors térnyerését.

Az intézmény munkatársai a kutatási és innovációs projektekben is igénybe veszik a technológia támogatását. A felmérésben részt vevő 196 főből 44-en jelölték be, hogy folyamatban lévő MI-hez kapcsolódó fejlesztésen vagy kutatáson dolgoznak – a mérnöki alkalmazásoktól és a robotikától kezdve akár a jogi, a társadalomtudományi, valamint az egészség- és sporttudományi területekig.

Az egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ballagi Áron elmondta: az intézményben már az elmúlt években is számos kutatás-fejlesztés és hallgatói projekt kapcsolódott a mesterséges intelligencia különböző területeihez, különösen a gépi látás, a mélytanulás, az adatfeldolgozás és az autonóm rendszerek témaköreiben. „Kiemelt kutatási irány az adatalapú döntéstámogatás, a nagyméretű adathalmazok feldolgozása, valamint az egészségtechnológiai alkalmazásokban használt mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis egyre fontosabb szerepet kap az orvosi, sporttudományi és egészségügyi adatok elemzésében, a mintázatok felismerésében, valamint a prediktív és támogató rendszerek fejlesztésében” – jelentette ki.

Hozzátette: szintén meghatározó terület a robotikához, autonóm rendszerekhez és intelligens gépi érzékeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. „A modern robotikai rendszerek, különösen a humanoid robotok, ma már elképzelhetetlenek mesterségesintelligencia-alapú érzékelési, döntési és vezérlési megoldások nélkül. Ezen a területen az egyetem célja, hogy az informatikai, mérnöki, egészségtechnológiai és ipari alkalmazások metszéspontjában olyan kutatásokat és fejlesztéseket valósítson meg, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést, az oktatás megújítását és a gyakorlati, piacképes innovációt” – árulta el.

Dr. Kovács Ákos, a Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék vezetője kifejtette: a 2025/26-os tanév tavaszi félévétől minden hallgató számára elérhetővé vált a mesterséges intelligencia alapjai című tantárgy, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a technológia működéséről, alkalmazási lehetőségeiről, valamint támogassa annak etikus, tudatos és hatékony használatát. „A hallgatók mindennapi tanulását az online tananyagtárba integrált mesterségesintelligencia-alapú eszközök is segítik, amelyek hozzájárulnak az egyéni tanulási utak támogatásához, a tananyagok könnyebb feldolgozásához és a hatékonyabb felkészüléshez. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mikrotanúsítványos képzések fejlesztésére is: egyrészt általános AI-alapismereteket nyújtó képzéseket, másrészt kifejezetten vállalati vezetőknek szóló, gyakorlatorientált képzési programokat kínál” – részletezte.

Kiemelte: a képzési portfólió további jelentős eleme, hogy tíz egyetem együttműködésében az őszi félévtől elindul a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzés, amely többek között autonóm rendszerek és robotika, valamint egészségtechnológia és sporttudomány specializációval várja az érdeklődőket. „Mindezek mellett az egyetem számos AI-hoz kapcsolódó workshopot, szakmai programot és coaching alkalmat szervez, amelyek lehetőséget adnak a technológia iránt érdeklődők számára tudásuk elmélyítésére és gyakorlati alkalmazási készségeik fejlesztésére” – hangsúlyozta.

Kepli József, a Széchenyi-egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője szerint a nagy létszámú felhasználói bázis és a technológia elterjedése többek között az egyetem vezetésének támogató hozzáállása miatt is alakulhatott így. „Az intézményi alkalmazás alapját a mesterségesintelligencia-szabályzat, illetve az MI-irányelvek adják, amelyek biztosítják, hogy egyetemünk felelősségteljesen lépést tudjon tartani a technológia fejlődésével. Felmérésünk azt is bizonyítja, hogy az eddigi intézkedések jó irányba hatnak, bátorítják a használatot, és párbeszédet nyitnak a témában” – állapította meg. Kiemelte: a mindegyik karon dedikált kollégával működő MI-nagyköveti Program is azt a célt szolgálja, hogy a naprakész információk minél hatékonyabban jussanak el a munkatársakhoz, akik így a legfrissebb újításokat tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során.

A vezető szakértő aláhúzta: fontos, hogy a munkatársak merjenek kérdezni a technológiával kapcsolatban, ezért a nagykövetek és a központ munkatársai is szívesen állnak bárki rendelkezésére a témában. „Jó látni, hogy a legtöbben nagyon tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, ismerik a szabályzatot, és nyitottan állnak hozzá az újdonságokhoz – fogalmazott. – A technológia így új dimenzióba emelheti az intézményi ismeretszerzést, információfelhasználást, és eddig soha nem tapasztalt fejlődési potenciálhoz segítheti hozzá a munkatársakat.”

SZIE

The post Mesterséges intelligencia: tudatosan használják a technológiát a Széchenyi István Egyetem munkatársai appeared first on NEW technology.

A Mewa 2026-ban immár kilencedik alkalommal kapta meg a Business Superbrand védjegyet Magyarországon. Ezt az elismerést egy független szakmai zsűri azoknak a B2B márkáknak ítéli oda, amelyek saját szakterületükön mértékadónak számítanak, mind ügyfeleik, mind versenytársaik benchmarkként tekintenek rájuk, és alapvető értékeiket mind szilárd üzleti alapjaikon keresztül, mind pedig marketing-kommunikációjukban érvényre tudják juttatni.

A Mewa olyan márka, amely a textilszolgáltatási ágazatban megbízható, teljes körű szolgáltatásairól ismert. A többször felhasználható ipari törlőkendők területén európai piacvezető cég szolgáltatásaival már több mint húsz éve van jelen a magyar piacon, és 2018 óta minden évben elnyerte a Business Superbrand kitüntető címet.

A nagy presztízsértékkel bíró díjra nem lehet pályázni, a márkák évente különböző gazdasági mutatószámok, valamint ipartestületek és szakmai szervezetek ajánlásai alapján kerülnek a vizsgált cégek körébe. A szűkített listáról a Superbrands Business Brand Council zsűritagjai pénzügyi és szakmai szempontok alapján értékelik és választják ki a díjazottakat.

A Mewa vezetői a Superbrand elismerésről szóló oklevelet Biatorbágyon, a Mewa magyarországi székhelyén vették át Kövesdy Györgytől, a Superbrands Key Account managerétől.

„Rendkívüli öröm, hogy idén is beválasztottak minket a legkiválóbb magyarországi üzleti márkák körébe” – mondta Schiebelhut Nóra, a cég ügyvezetője. A magyar dolgozók nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ügyfeleiknek a lehető legmagasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsák, és a Superbrand-védjegy ezeknek az erőfeszítéseknek az elismerése.  A céget egy sor iparvállalat és műhely olyan megbízható partnerként tartja számon, amely mindennapjai során képes legfontosabb vállalati értékeit, többek közt a szolgáltatás magas színvonalát és a dolgozói, valamint a környezet iránt érzett felelősséget a gyakorlatban is megvalósítani.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a legjobb magyarországi B2B márkák közé tartozhatunk” – mondta Lopejszky Gábor értékesítési vezető az oklevél átadásakor. „Folyamatosan fejlesztjük teljes körű szolgáltatásainkat, így tudjuk ügyfeleinknek a legjobb minőségi színvonalat biztosítani” – fűzte hozzá.

„Rendkívül szívesen jövök a Mewához, hogy átadhassam nekik ezt az elismerést. Itt mindig legfontosabb értékeinket, a minőséget, a szolgáltatást és a kiváló kommunikációt látom megjelenni” – hangsúlyozta Kövesdy György Superbrands Key Account manager az oklevél ünnepélyes átadásakor a Mewa magyarországi központjában, Biatorbágyon. Mint mondta, a szakmai zsűri a kitüntetés megítélésekor többek között a Mewa szolgáltatásainak folyamatos fejlődését és a fenntarthatóság értékeinek érvényre juttatása terén kifejezett elkötelezettségét jutalmazta.

Az elismerés kiválósági védjegy a magyar Mewa számára, amelynek márkaneve a legmagasabb minőségi színvonalú teljes körű szolgáltatást jelzi Magyarországon az ipari törlőkendők, az olajfelfogó szőnyegek és a mosóasztalok területén.

Mewa

The post A Mewa sorozatban kilencedszer lett Superbrand Magyarországon appeared first on NEW technology.

A debreceni gyárral is rendelkező, világvezető akkumulátorgyártó CATL stratégiai lépésre szánta el magát: munkába állította az első olyan, saját fejlesztésű akkumulátorokkal hajtott, nagy teherbírású humanoid robotot, amely közvetlenül a gyártósoron teljesít szolgálatot. A fejlesztés a vállalat lojangi üzemében indult el, ahol korábban már kísérleti jelleggel bevezettek egy humanoid robotokkal támogatott gyártósort.

A kínai akkumulátoróriás a Galbot robotikai fejlesztővel kötött stratégiai partnerséget a projektre.

Az együttműködés célja az intelligens gyártás előmozdítása és a fizikai mesterséges intelligencia vezérelte robotok globális, nagyüzemi elterjesztésének felgyorsítása. A projekt központi eleme a Galbot S1 modell, ugyanis a CATL szerint ez a világ első olyan, ipari környezetben folyamatosan üzemelő intelligens robotja, amelyet a vállalat saját akkumulátortechnológiája működtet. A robot akkumulátorrendszere a milliárdból egy szinten tartja a cellahibák arányát, miközben nyolcórányi folyamatos működést biztosít – írja a CNEVPost.

Súlyos terhek cipelésére és precíz mozdulatokra képes humanoid

A Galbot S1-et kifejezetten gyári követelményekhez tervezték. Két karjával összesen 25 kilogramm emelésére képes, miközben centiméter pontosságú, kizárólag vizuális adatokon nyugvó helymeghatározást használ. A biztonságos munkavégzést egy 360 fokos akadályelkerülő rendszer szavatolja. A robot feladata az anyagmozgatás, a válogatás és egyéb nagy intenzitású gyártósori tevékenységek végrehajtása. Jelenleg önállóan végzi a hosszú távú feladatokat az akkumulátormodulok és -csomagok gyártása során: átveszi azokat az ismétlődő logisztikai munkákat, amelyeket korábban emberek végeztek.

A technológiai háttér rendkívül összetett: a robot energiaellátásáért felelős cellák speciális szemcsézettségű katódanyagokat, alacsony lítiumfogyasztású anódokat és bionikus, önjavító elektrolitot tartalmaznak.

Ez a technológiai ugrás nem előzmény nélküli, hiszen a CATL már tavaly bemutatott egy nagy precizitású feladatokra szánt humanoid robotot, a Xiaomot. Ezt a gépet kifejezetten az akkumulátorcsatlakozók behelyezésére és a minőség-ellenőrzés utolsó lépéseire fejlesztették. A statisztikák szerint már ez a gép is 99 százalék feletti sikeraránnyal végzi a csatlakoztatásokat, illetve tartja a tapasztalt emberi dolgozókhoz mérhető munkatempót. A gyártási szünetekben ráadásul ellenőrzési feladatokra vált: folyamatosan figyeli a kábelcsatlakozásokat, és azonnal jelzi a rendellenességeket, ezzel is mérsékelve a selejtarányt.

Gábor János, NEW technology

The post Humanoid robotokat vet be a CATL egyik legnagyobb akkumulátorgyára appeared first on NEW technology.

A kibertámadások ma már nem elméleti fenyegetést jelentenek az ipar számára, hanem mindennapi működési kockázatot.

Az ipari és energetikai infrastruktúrák elleni kibertámadások száma tovább emelkedik világszerte. Az IBM X-Force 2025 Threat Intelligence Index jelentése szerint a gyártóipar immár negyedik éve a világ leginkább célzott iparága a kibertámadások szempontjából, miközben a kritikus infrastruktúrákat érintő zsarolóvírus-támadások volumene 2025-ben is tovább nőtt.

Mindez ráirányította a figyelmet az OT-rendszerekre (Operational Technology), vagyis az ipari működést irányító technológiákra. Miközben a kiberbiztonságot sokáig elsősorban az IT-feladatok közé sorolták, ma már az ipari vezérlőrendszerek is elsődleges célponttá váltak. A támadók számára különösen vonzóak az elavult vagy már nem támogatott rendszerek, amelyek sok esetben a termelés legkritikusabb pontjain működnek.

Az elavult rendszerek jelentik a legnagyobb kockázatot

A modern ipari működés elképzelhetetlen vezérlőrendszerek nélkül. Ezek szabályozzák az erőművek, vegyipari üzemek, olaj- és gázipari létesítmények vagy akár villamosenergia-hálózatok működését. Éppen ezért egy sikeres kibertámadás nemcsak termeléskiesést okozhat, hanem ellátási zavarokat, komoly gazdasági károkat és társadalmi problémákat is előidézhet.

A veszélyt tovább növeli, hogy sok vállalat még mindig régi, nem támogatott operációs rendszereken futtatja ipari irányítórendszereit. Jó példa erre a Windows 10 támogatásának megszűnése, amely számos régebbi DCS-rendszert tesz sérülékennyé. Ezzel szemben a korszerű vezérlőrendszerek már hosszú távú támogatással rendelkező vállalati operációs rendszereket használnak, amelyek rendszeres biztonsági frissítéseket kapnak.

A probléma nem csupán technológiai kérdés. Míg az IT-területen általában magas szintű kiberbiztonsági kompetencia áll rendelkezésre, az OT-környezetekben gyakran a vezérléstechnikai szakemberek felelőssége marad a rendszerek védelme. Az ő szakterületük azonban elsősorban nem a kibervédelem, így a régi rendszerek sokszor hosszú ideig változatlanul működnek tovább.

Az „air gap” már nem jelent valódi védelmet

Sok ipari szereplő továbbra is úgy gondolja, hogy rendszerei biztonságban vannak, mert fizikailag elszigetelt, külső hálózatoktól leválasztott hálózaton működnek. Az úgynevezett „air-gapped” környezetek korábban valóban erős védelmet jelentettek, ma azonban ez önmagában már nem elegendő. A támadók számos alternatív belépési pontot használnak: terepi eszközöket, nyomtatókat, karbantartási kapcsolódási pontokat vagy akár helyszíni hozzáféréseket. Az elmúlt években ráadásul a támadások jellege is megváltozott: a kizárólag távoli behatolások mellett egyre gyakoribbá váltak a helyszíni, nehezebben észlelhető támadási módszerek.

Egy sikeres fertőzés következménye sokszor nem áll meg egyetlen rendszer leállásánál. Egyes rosszindulatú kódok az egész hálózati infrastruktúrát érinthetik, ami teljes IT- és OT-környezetek újjáépítését teheti szükségessé.

A leállások ára messze túlmutat az IT-költségeken

Az ipari kibertámadások legnagyobb költsége gyakran nem maga a váltságdíj vagy az incidenskezelés, hanem a leállás következménye.

Az ausztrál Ausgrid energiahálózati szolgáltató számításai szerint infrastruktúrájának teljes leállása akár napi 2,9 milliárd ausztrál dolláros gazdasági kárt is okozhatna.

A vállalat több mint négymillió embert, 105 kórházat, három nagy kikötőt és az ország pénzügyi szolgáltatási szektorának jelentős részét látja el energiával.

Az offshore és vegyipari létesítmények esetében a helyzet még összetettebb. Az ilyen környezetekben a nem tervezett leállások költsége akár háromszorosa is lehet az átlagos ipari benchmarkoknak. A szélsőséges körülmények, a speciális anyagok és a bonyolult logisztika jelentősen megdrágítják a helyreállítást. Emellett az álló rendszerekben lévő agresszív vagy korrozív anyagok gyorsan károsíthatják a csővezetékeket és a berendezéseket is.

A Colonial Pipeline 2021-es incidense korán megmutatta, hogy egyetlen sikeres kibertámadás is képes kritikus infrastruktúrák működését és teljes ellátási láncokat megbénítani.

Az IBM 2025-ös Cost of a Data Breach jelentése szerint azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmaznak AI-alapú biztonsági automatizációt, átlagosan közel 2 millió dollárral alacsonyabb veszteséget szenvednek el egy incidens során, miközben a támadások azonosítási és elhárítási ideje is jelentősen csökken.

A modernizáció nem egyszeri projekt

A szakértők szerint az egyik legnagyobb hiba, amikor a vállalatok a modernizációra egyszeri beruházásként tekintenek. Az OT-környezetek védelme ma már folyamatos feladat: rendszeres frissítéseket, javítócsomagokat és naprakész szoftververziókat igényel.

A teljes „rip-and-replace”, vagyis a teljes rendszer egyidejű lecserélése ráadásul sok esetben nem is reális vagy célszerű megoldás. Egy ilyen projekt jelentős leállási kockázatot és magas költségeket hordozhat, miközben az átállás idején újabb sérülékenységek jelenhetnek meg.

Ehelyett egyre több vállalat választja a fokozatos, rétegről rétegre történő modernizációt. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő infrastruktúrára építve, folyamatos működés mellett erősítsék a rendszerek védelmét és ellenálló képességét.

Az ABB szakértői szerint ez a megközelítés különösen fontos az OT-környezetekben, ahol ritkán léteznek „dobozos”, minden helyzetre alkalmazható megoldások. Az egyes iparágak, létesítmények és fenyegetettségi szintek jelentősen eltérnek egymástól.

Hosszú távú partnerségre és folyamatos fejlesztésre van szükség

A modernizáció sikerének egyik kulcsa a tapasztalt technológiai partner és a hosszú távú együttműködés. Erre jó példa az ENGIE dél-ausztráliai Pelican Point erőműve, ahol az ABB már 2000-ben részt vett a vezérlőrendszer kialakításában.

A több évtizedes együttműködésre építve a vállalat később fokozatos modernizációs program keretében frissítette a DCS-rendszert a legújabb verziókra, valamint bevezette a Cyber Security Workplace megoldást is. A cél nemcsak a kibervédelmi szint növelése volt, hanem a működésbiztonság és a kritikus infrastruktúra hosszú távú védelme is.

Az ilyen projektek hátterében általában ugyanaz a felismerés áll: a kibertámadások költsége ma már nagyságrendekkel magasabb lehet, mint a megelőző modernizációé.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e támadás

A szakértők hangsúlyozzák: százszázalékos védelem nem létezik. A korszerűsítés önmagában sem garantálja, hogy minden támadás meghiúsul. Ugyanakkor jelentősen csökkenti a sérülékenységet, növeli az üzembiztonságot és javítja a rendszerek ellenálló képességét.

A vállalatok számára ezért a legnagyobb kockázat ma már sokszor nem maga a technológia, hanem a halogatás. Azok a szervezetek, amelyek csak egy sikeres támadás után kezdenek el foglalkozni az OT-rendszerek korszerűsítésével, gyakran már jóval magasabb árat fizetnek érte – pénzügyi, működési és reputációs értelemben egyaránt.

A modernizáció így ma már nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem az üzletmenet-folytonosság és a kritikus infrastruktúrák védelmének egyik alapfeltétele.

A magyar iparban is egyre sürgetőbb a modernizáció

A magyar ipari szereplők számára a kérdés különösen aktuális, hiszen az energetikai, vegyipari, gyógyszeripari és olajipari létesítményekben ma is nagy számban működnek 15-25 éve telepített irányítórendszerek. Ezeket a rendszereket eredetileg stabil és hosszú távú működésre tervezték, azonban a mai, erősen összekapcsolt digitális környezetben már egészen más kibervédelmi kihívásoknak kell megfelelniük. Közben a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiahatékonyság javítása, az üzembiztonság növelése és a termeléskiesések minimalizálása terén is.

Az ABB tapasztalatai szerint Magyarországon ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a fokozatos, úgynevezett brownfield modernizációs projektek, amelyek lehetővé teszik a vezérlőrendszerek korszerűsítését akár teljes üzemleállás nélkül. Ez különösen fontos olyan folyamatos működésű iparágakban, ahol néhány órás kiesés is jelentős termelési és ellátási kockázatot okozhat.

ABB

The post A kibertámadások elleni védekezés kulcsa az ipari irányítórendszerek korszerűsítése appeared first on NEW technology.

A legtöbb modern gyárban nem az adatok hiánya, hanem azok értelmezhetetlen mivolta jelenti a legnagyobb akadályt: a gyártósorok gépei és a vállalati informatikai rendszerek gyakran más és más „nyelven beszélnek”. Ezt a technológiai szakadékot igyekszik áthidalni a Siemens és a HighByte nemrég bejelentett együttműködése, amely az ipari adatműveletek skálázhatóságát célozza. A partnerség lényege, hogy a HighByte Intelligence Hub nevű szoftvere hivatalos alkalmazásként integrálódik a Siemens Industrial Edge ökoszisztémájába, lehetővé téve a nyers üzemi adatok azonnali kontextusba helyezését és átalakítását.

A megállapodás értelmében a felhasználók zökkenőmentesen kapcsolhatják össze az operatív technológiai forrásokat – például a programozható logikai vezérlőket és a SCADA-rendszereket – a felsőbb szintű informatikai hálózatokkal. Ez a strukturált adatfolyam az alapfeltétele annak, hogy a vállalatok mesterséges intelligencia modelleket és ügynököket futtathassanak a Siemens nemrég bemutatott Intelligence Center X platformján.

Rainer Brehm, a Siemens Digital Industries automatizálási vezérigazgató-helyettese és műszaki igazgatója a cég közleményében kiemelte: a technológiák összevonásával sikeresen hidalják át a gyártócsarnokok és az IT-rendszerek közötti szakadékot. A rendszer kétirányú kommunikációt is lehetővé tesz: a HighByte nemcsak adatokat gyűjt, hanem parancsok visszaküldésére is képes a gyártósori eszközök felé. Ez azt jelenti, hogy a gyártásirányítási rendszerekből érkező módosítások közvetlenül, de biztonságos módon írhatják felül a gépek beállításait.

Tony Paine, a HighByte vezérigazgatója szerint az ipari szervezetek régóta küzdenek a széttagolt adatokkal, de az új integráció közvetlen utat kínál a szabványosított információkhoz.

A technológia gyakorlati hasznát a brazíliai Vivix Vidros Planos példája szemlélteti. A vezető síküveggyártó már harminc különböző ipari alkalmazást használ a termelési folyamatainak teljes körű digitalizálásához. A legjelentősebb fejlesztésük egy olyan okosalkalmazás, amely a vállalat legértékesebb eszközének, egy közel 37,5 milliárd forint értékű üvegkemencének az állapotromlását figyeli. Az algoritmus képes előre jelezni a meghibásodásokat, amivel maximalizálják a berendezés élettartamát és kihasználtságát.

Gábor János, NEW technology

The post Ipari AI-forradalomra készül a Siemens és a HighByte appeared first on NEW technology.

A cargo-partner Szlovákiában tovább erősíti pozícióját, mint kulcsfontosságú logisztikai központ Közép- és Kelet-Európában. A szlovák fővárostól nem messze található dunaszerdahelyi iLogistics Center 2012 óta működik, stratégiai elhelyezkedésének, közvetlen intermodális integrációjának és az autóipari és high-tech szektorokban szerzett speciális iparági szakértelmének előnyeit élvezi.

Közvetlen vasúti összeköttetés és Silk Road Gateway

A cargo-partner iLogistics Center Dunaszerdahely egyik legfontosabb előnye a METRANS intermodális terminálhoz való közvetlen kapcsolódás. Ez lehetővé teszi, hogy az európai kikötőkből, például Bremerhavenből, Hamburgból, Koperből, Rotterdamból, Triesztből és Isztambulból vonattal érkező konténereket közvetlenül a vasúti sínekről a raktárba szállítsák. Az utolsó mérföldes kamionos szállítás kiküszöbölésével a cargo-partner akár két napnyi tranzitidőt is megtakarít az ügyfeleknek, miközben jelentősen csökkenti a CO₂-kibocsátást, valamint a kamionos szállítás és a konténertárolás költségeit a terminálon.

A létesítmény stratégiai dekonszolidációs központként is szolgál az Iron Silk Roadon keresztül közlekedő LCL vasúti szállítmányok számára, kiegészítve a cargo-partner brwinówi (Lengyelország) központját. A METRANS erős vasúti hálózatának köszönhetően a terminál gyakori kapcsolatokat kínál a főbb gazdasági kapukhoz, beleértve a Koperbe és onnan induló, akár heti 21 járatot, valamint a Česká Třebová, Hamburg, Bremerhaven és Kassára és onnan induló rendszeres heti járatokat.

Autóipari Kompetenciaközpont

A létesítmény az autóipar sarokkövévé vált. 2025-ben a dunaszerdahelyi csapat több mint 203 000 raklapműveletet (raklapmozgatást) kezelt és közel 3000 konténert (2934 TEU) dolgozott fel négy kulcsfontosságú autóipari ügyfél számára.

Továbbá a hagyományos raktározás mellett a központ hozzáadott értékű szolgáltatásokat (VAS) is nyújt, amelyeket az autóipari ellátási lánc szigorú szabványainak való megfelelésre terveztek. A legutóbbi kiemelkedő tevékenységek közül néhány:

• Több mint 604 000 címke került felhasználásra egy high-tech ügyfél számára
• Közel 173 000 autóalkatrész újracsomagolása aprólékos „darabonkénti” rendszerrel
• Több mint 20 000 KLT doboz professzionális tisztítása helyszíni ipari ládamosóval

Átfogó megoldások a különböző iparágak számára

Míg az Autóipari Kompetenciaközpont elsődleges fókuszterület, a cargo-partner speciális logisztikát biztosít a high-tech szektor számára, valamint nehéz és túlméretes rakományokat is kezel.

A 18 200 m²-es létesítmény komplex logisztikai igények kezelésére van felszerelve, a következőkkel:

• 9 konténerdokk, amelyeket közvetlenül a földről történő rakodásra terveztek
• 2 túlméretezett kapu, amely lehetővé teszi a járművek közvetlen bejutását a raktárba akár 16 tonna súlyú nehézárukhoz
• 17 standard teherautó-dokk és 1 dedikált csomagkapu
• 11 200 m² vámraktári terület
• Speciális átrakodó zóna, akár 10 t/m²-es nagy padlóterhelési kapacitással
• Rugalmas rövid és hosszú távú tárolási konfigurációk raklapok, kis alkatrészek, valamint hosszú és nehéz ipari áruk számára
• Dedikált Pick & Pack terület, amely teljes körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve az összeszerelést, a minőségellenőrzést, a visszaküldések kezelését és az ökológiai csomagoláskezelést

Tapasztalatban gyökerező növekedés

A cargo-partner több mint három évtizede a szlovák logisztikai élet szerves része. 2012-es megnyitása óta a dunaszerdahelyi iLogistics Center számos bővítésen esett át, hogy lépést tartson ügyfelei változó igényeivel.

Tibor Majzun, a cargo-partner Slovakia ügyvezető igazgatója kijelentette: „Dunaszerdahelyen célunk, hogy ne csak tárolóhelyet biztosítsunk. Zökkenőmentes kapcsolatot kínálunk a globális tengeri útvonalak és a közép-európai gyártósorok között. A közvetlen vasúti összeköttetés és a speciális autóipari szolgáltatásaink kombinációja, beleértve a VMI raktárat is, lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleinknek a mai versenyképes piacon megkövetelt sebességet, pontosságot és fenntarthatóságot kínáljuk.”

cargo-partner

The post A cargo-partner Dunaszerdahelyen keresztül működteti az európai autóipari ellátási láncokat appeared first on NEW technology.

Míg a vasúti közlekedés villamosítása évtizedek óta zajlik a fővonalakon, a nehezen megközelíthető, keskeny nyomtávolságú pályákon eddig a dízelüzem jelentette az egyetlen reális opciót. E technológiai holtponton lendülhet át az egész ágazat a svájci Erlenben bemutatott hidrogénvonat-fejlesztéssel. A Stadler és az olasz Trasporti Regionali della Sardegna közlekedési vállalat közös projektje nem csupán környezetbarát alternatíva, hanem olyan mérnöki válasz a speciális domborzati és infrastrukturális adottságokra, amely radikálisan csökkenti a közlekedés ökológiai lábnyomát.

A hidrogénvonat lelke egy innovatív hajtásrendszer, amelyet a szerelvények középső kocsijában helyeztek el.

Ebben az egységben üzemanyagcellák és hidrogéntartályok találhatók, amelyek elektromos energiává alakítják a hidrogént. Az energia a vontató akkumulátorokat táplálja, így a vonatok külső elektromos vezeték nélkül is zéró károsanyag-kibocsátással közlekednek.

A projekt még különlegesebb, ha tudjuk, hogy az üzemanyagként szolgáló hidrogén teljes egészében napenergiából származik, így „a járművek a keskeny nyomtávolságú hálózat dekarbonizációs stratégiájának központi elemei” – nyilatkozta az olasz közlekedési vállalat központi igazgatója. Carlo Poledrini hozzátette: a szolgáltató ezzel olyan energiacéggé válik, amely képes tiszta energiával ellátni a saját hálózatát. A fejlesztés nagyságrendjét jelzi, hogy tíz ilyen szerelvény használatával évente több mint 2100 tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülnek el – ez nagyjából ugyanakkora mennyiség, mintha egy autóval 450-szer megkerülnénk a Földet.

A hidrogénvonat műszaki kihívásai és az utasok kényelme

Az olaszországi keskeny nyomtávú vágányok egyedi kihívás elé állítják a tervezőket, mivel ezek a pályák csak alacsony tengelyterhelést bírnak el. A mérnökök éppen ezért speciális profilú, könnyűszerkezetes anyagokból építették a vonatokat. A fenntarthatóság mellett a tervezők nagy hangsúlyt fektettek az utazás élményére is: a hidrogénhajtás a korábbi dízelüzemhez képest halkabb működést és kevesebb rezgést garantál. Az utasokat mindemellett panorámaablakok és légkondicionált, alacsony padlós terek várják – utóbbi a mozgáskorlátozottak számára is könnyű beszállást biztosít.

A váltás nem áll meg Szardínia határainál: az olasz kormány és a szakminisztérium támogatásával további régiók is csatlakoznak a programhoz. Jelenleg is épülnek hasonló szerelvények Calabria és Szicília vasútvonalai számára a svájci Bussnangban. A vonatok forgalomba állítása előtt még szigorú biztonsági tesztek várnak a flotta elemeire, hogy mindenben megfeleljenek a nemzeti vasútbiztonsági előírásoknak.

A Svájcban bemutatott járművek várhatóan 2028-tól állnak forgalomba Szardínia több fontos vonalán, többek között az algherói repülőteret és Sassari városát érintő szakaszokon.

Gábor János, NEW technology

The post Ez a hidrogénvonat már kiszoríthatja a dízelt – Keskeny vágányokra szánják appeared first on NEW technology.

Az autóipar és a háztartási eszközök területén is terjedő automatizálás szintet lép: a humanoid robotok hamarosan nemcsak a gyárakban, hanem a szolgáltató szektorban és az otthonainkban is megjelenhetnek. Erre a technológiai ugrásra készül az Infineon Technologies és a vietnámi VinRobotics: a két vállalat nemrég alá is írta a megvalósításról szóló stratégiai szándéknyilatkozatot. Az együttműködés lényege, hogy a német félvezetőgyártó piaci tapasztalatát és alkatrészbázisát ötvözik a délkelet-ázsiai cég mesterséges intelligencia terén szerzett fejlesztői képességeivel.

A felek nem csupán elméleti kooperációban, hanem egy közös kompetenciaközpontban is gondolkodnak, a VinRobotics központjában. A hanoi bázis lesz az alapja az elkövetkező évek kutatási és innovációs folyamatainak, amelyek kifejezetten a humanoid platformokra szabott technológiákat tesztelik.

Sokmilliárdos üzlet a humanoid acélvázak mögött

Egy humanoid robot felépítése jelentősen eltér az ipari robotkarokétól, hiszen emberi mozgást és érzékelést kell szimulálni. Az Infineon a megállapodás részeként hozzáférést biztosít a teljes technológiai tudás- és eszközbázisához. Ez magában foglalja a nagy teljesítményű mikrokontrollereket, a precíziós szenzorokat, a vezeték nélküli kapcsolódási modulokat és a kritikus fontosságú biztonsági megoldásokat is. Ezek az összetevők felelnek majd azért, hogy a gépek stabilan járjanak, finommotoros kézmozdulatokat produkáljanak, és biztonságosan kommunikáljanak a környezetükkel.

Philipp von Schiersteadt, az Infineon számítástechnikai és kommunikációs üzletágának vezetője a cég közleményében azt ígérte: segítséget nyújtanak a vietnámi kollégáknak olyan elvárások teljesítésében is, mint a hatékony energiaáramlás vagy a robusztusság.

A humanoid robotika fejlődése mögött komoly gazdasági érdekek is húzódnak.

Az Infineon piaci becslései szerint egyetlen ilyen gép belső szerkezetében körülbelül 500 dollár (nagyjából 154 ezer forint) értékű félvezető duruzsol majd. Ezek az alkatrészek nem csupán hagyományos szilíciumalapúak, hanem a legmodernebb szilícium-karbid és gallium-nitrid technológiát is hasznosítják. Ez a hardveres háttér szükséges ahhoz, hogy a gép egyszerre tudja feldolgozni a környezeti adatokat, vezérelni a motorokat és garantálni a kiberbiztonsági védelmet.

Az együttműködés során kifejlesztett következő generációs robotokat a tervek szerint éles ipari és lakossági környezetben is tesztelik, ezzel is gyorsítva a gépek integrációját az emberek mindennapi életterébe.

Gábor János, NEW technology

The post Új humanoid korszak jön: félvezető-óriás szövetkezik egy robotikai vállalattal appeared first on NEW technology.

Futurisztikus elképzelés, de mostantól lehetséges, hogy egy tikkasztó sivatagi túrán vagy katasztrófa sújtotta területen sincs szükség nehéz vizespalackok cipelésére, mert a rajtunk lévő textilruházat folyamatosan friss ivóvízzel lát el bennünket. Az austini Texasi Egyetem mérnökei megvalósították a lehetetlent: alkottak egy olyan dzsekit, amely közvetlenül a levegőből vonja ki a nedvességet.

A technológia alapjaiban írhatja felül mindazt, amit eddig az egyéni, hordozható vízellátásról gondoltunk.

„A levegőből történő vízkinyerést többnyire állandó berendezés formájában – például dobozként, panelként vagy nagyméretű adszorbens ágyként – képzeljük el” – mutatott rá a fejlesztés egyik vezetője. Guihua Yu szerint ezúttal sikerült teljesen újraértelmezni a technológia formáját, hiszen, ha maga a szövet képes összegyűjteni a vizet, az új irányt szab az egyéni ellátásnak.

Textil rostjaiba rejtett vízvezetékek

A technológia lelke egy speciális textil, amelyet közvetlenül a dzsekibe építettek. Ez az anyag magába szívja a levegő páratartalmát, majd a nedvességet levehető gyűjtőegységekbe továbbítja. A folyamat zárásaként ezeket az egységeket egy összehajtható elembe helyezik, ahol viszonylag kevés hő hatására az összegyűjtött pára folyékony ivóvízzé alakul.

A mérések szerint a ruhadarab naponta 400 és 900 milliliter közötti mennyiségű ivóvizet képes előállítani – a környezet aktuális páratartalmának függvényében.

A fejlesztés során a legnagyobb kihívást nem maga a vízmegkötés, hanem annak hatékony továbbítása jelentette. „Olyan útvonalat terveztek, amelyen a víz gyorsan mozoghat: a levegőben lévő gőzből folyadékká válik a rostok felületén, majd bejut a textil belsejébe” – magyarázta Keith Johnston, a tanulmány társszerzője. A professzor kiemelte: ez a szállítási mechanizmus teszi lehetővé, hogy az anyag ne csak laboratóriumi körülmények között, hanem hordható, mindennapi használatra szánt rendszerben is megállja a helyét. A textil teljesítménye méretarányosan mérve tízszeresen is felülmúlja a hagyományos víznyerő anyagok hatékonyságát.

Sivatagi tesztek és a jövő eszközei

A hátteret egy többéves molekuláris szintű kutatómunka adta, amelynek során a szakemberek biomassza-alapú hidrogél szövetekkel kísérleteztek. A kutatócsoport a ruházattal párhuzamosan egy másik eszközt is letesztelt, amely még szélsőségesebb körülmények között vizsgázott. Az Új-Mexikó állambeli Chihuahua-sivatag forró, száraz éghajlatán, valamint Austin párás környezetében is rekordmennyiségű vizet sikerült kinyerniük vele. A száraz területeken naponta 1,3 liter tiszta vizet gyűjtöttek, ami az alkalmazott anyag súlyára vetítve figyelemre méltó, 4,3 literes eredményt jelent kilogrammonként.

A mérnökök szerint a dzseki csak a kezdet. A technológiát a közeljövőben hátizsákoknál, sátraknál és segélyszállásoknál is alkalmazni akarják.

Elsősorban olyan területeken látják a hasznát, ahol az infrastruktúra hiánya vagy környezeti katasztrófák miatt nem érhető el vezetékes ivóvíz. A következő lépésben további prototípusok gyártását tervezik, hogy a technológia a világ különböző pontjain, éles terepgyakorlatok keretében is vizsgázhasson.

Gábor János, NEW technology

The post Egy akár hordható textil friss ivóvizet fakaszt a levegőből – még sivatagban is appeared first on NEW technology.

Egy útfenntartó munkagép sikere nemcsak a tervezőasztalon dől el. Legalább ennyire fontos, hogy mennyire segíti azoknak a szakembereknek a munkáját, akik nap mint nap használják az utak mentén, a vízelvezető árkok és a zöldterületek karbantartásában.

A pécsi Hidrot Kft.-nél ezt a szemléletet követik a fejlesztések során. A speciális útfenntartó munkagépek piacán Magyarországon jelenleg nincs a Hidrothoz hasonló hazai gyártó, a piacon elsősorban külföldi gyártók forgalmazói vannak jelen.

A cég nyílt napján Angeli Attila főmérnök sorra mutatja be a különböző fejlesztéseket. Néhány perc alatt nyilvánvalóvá válik: ha kellene, a cég termékei közül itt bemutatott 67 géptípus mindegyikének műszaki sajátosságait is fejből fel tudná idézni. Hamar világossá válik, hogy a Hidrot legnagyobb értéke nem csupán a gyártási kapacitásban, hanem a több évtized alatt felhalmozott mérnöki tudásban rejlik.

A bemutatott fejlesztésekből az is kiderült, hogy a Hidrotnál minden új megoldás egy-egy gyakorlati problémára keres választ – legyen szó a téli síkosságmentesítésről, az út menti növényzet karbantartásáról vagy a gépkezelők mindennapi munkájának megkönnyítéséről.

Minden fejlesztés egy gyakorlati problémából indul ki

A Hidrotnál a fejlesztések célja nem önmagában egy új gép megtervezése, hanem a mindennapi munkavégzés egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele. Ennek megfelelően minden konstrukció egy-egy konkrét feladatra kínál megoldást.

Ennek egyik példája a kombinált munkagép, amely egyetlen berendezésen egyesíti a rézsűkaszálást, a padkakaszálást és az oszlopok körüli növényzet kezelését. A fejlesztés célja, hogy ugyanaz a feladat kevesebb munkamenettel legyen elvégezhető.

A mindennapi használat szempontjai más fejlesztéseknél is visszaköszönnek. A rézsűkaszák teleszkópos gémje nagyobb munkaterület elérését teszi lehetővé, az univerzális segédváznak köszönhetően pedig ugyanaz a munkagép különböző traktortípusokra is felszerelhető. A hóekéknél alkalmazott cserélhető műanyag palást a karbantartást gyorsítja és könnyíti meg. A vállalat fejlesztéseiben ma már meghatározó szerepet kap az elektronikus vezérlés és a GPS-alapú technológia is, amelyek pontosabb és egyszerűbb munkavégzést tesznek lehetővé.

A műszaki szempontok érvényesítése mellett nagyon fontos az üzemeltetői visszacsatolás figyelembevétele is. Az egyik összetett, kombinációs kaszálóberendezés kifejlesztését követő gyakorlati tapasztalatok például rámutattak, hogy egy bizonyos főegység üzemeltethetősége nem nyerte el a kezelők elismerését. Túlságosan nagy odafigyelést igénylő gépnek tartották a hidraulikus működtetésű oszlopkörbevágó fejet, ami az útmenti széljelzők körbekaszálását végzi. E visszajelzések alapján döntöttek egy teljesen új rendszerű, pneumatikus működtetésű fej kialakítása mellett. Az így módosított gép – amelyet a nyílt napon be is mutattak – már sokkal könnyebben kezelhető, megbízhatóbb oszlopkikerülést biztosít, és a gépkezelő munkáját is nagymértékben egyszerűsíti.

Több évtized mérnöki tudása áll a fejlesztések mögött

A nyílt nap során nemcsak a gépek műszaki megoldásai, hanem a mögöttük álló mérnöki tudás is kirajzolódott. Angeli Attila főmérnök a különböző fejlesztéseket bemutatva nemcsak azok műszaki paramétereit ismertette, hanem azt is, milyen szempontok vezettek az egyes konstrukciók kialakításához.

A beszélgetésekből jól kirajzolódott, hogy az új fejlesztések nem elszigetelt ötletekből, hanem a vállalatnál felhalmozott tudásból és a felhasználók gyakorlati tapasztalataiból építkeznek. A hidraulikai, gépészeti és elektronikai ismeretek, valamint a mindennapi használat során szerzett visszajelzések együtt alakítják az új konstrukciókat.

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

The post A felhasználók tapasztalatai is alakítják az útfenntartó gépek fejlesztését appeared first on NEW technology.

A hosszabb távú légi közlekedés dekarbonizációja talán a legnehezebb mérnöki feladat, ám a tajvani ProLogium és a holland Elysian Aircraft nemrég aláírt szándéknyilatkozata szerint az új generációs akkumulátorok megoldást kínálhatnak a nehézségekre. A két vállalat szoros elemzési és fejlesztési munkába kezd, hogy a következő években tisztán elektromos hajtású, nagyméretű repülőgépeket állítsanak forgalomba.

Az elektromos repülés ma még jellemzően olyan légitaxi-társaságokról szól, mint az Archer Aviation és a Joby Aviation, amelyek a világ több pontján is a kereskedelmi indulás küszöbén toporognak. E cégek jellemzően négyszemélyes eVTOL-okat gyártanak, azzal az óriási előnnyel, hogy függőleges fel- és leszállásra alkalmasak (így jóval kisebb infrastruktúrát igényelnek), ám ezért cserébe kevés fizető utast szállítanak, rövid távon. Az elektromos repülés következő áttörése valóban az lehet, hogy nő a befogadóképesség és a hatótáv – ezt ismerte fel a tajvani és a holland gyártó.

Az elektromos repülés legnagyobb kihívása az akkumulátor

A ProLogium és az Elysian együttműködésének központi kérdése, hogy a jelenleg elérhető legmodernebb cellatechnológiák miként ültethetők át a repülés extrém biztonsági követelményeket támasztó világába. A szakemberek két irányban indítják el a vizsgálatokat: egyrészt felmérik a meglévő akkumulátorplatformok kompatibilitását, másrészt meghatározzák a teljesen egyedi, a légi közlekedés speciális súly- és teljesítménycéljaihoz igazított specifikációkat.

A tervezett fejlesztések olyan akkumulátorcsomagokat céloznak meg, amelyek energiasűrűsége eléri a 320–420 wattóra/kilogrammot.

Ez a paraméter kulcsfontosságú, hiszen lehetővé tenné a nagyméretű, elektromos repülőgépek 750–1000 kilométeres hatótávolságát, ami már alkalmassá tenné a technológiát a regionális légi forgalom kiszolgálására. Az elemzések során a mérnökök különös figyelmet fordítanak a tömeghatékonyság javítására és a bevethetőségi rugalmasságra, mivel a tömeg minden grammja kritikus a repülés során.

Európai gyártás és fenntartható ellátási lánc

A projekt nem csupán technológiai, hanem logisztikai szempontból is próbára teszi a feleket. A zéró emissziós repülés ugyanis csak akkor tekinthető valóban környezetbarátnak, ha az alkatrészek gyártása és szállítása is fenntartható módon történik. Ennek érdekében a partnerek felmérik az európai gyártókapacitásokat, hogy lerövidítsék a szállítási útvonalakat és ellenállóbbá tegyék az ellátási láncot. Az életciklus-elemzési szempontok figyelembevétele lehetővé teszi a teljes ökológiai lábnyom érdemi csökkentését, ami alapvető elvárás a modern légi közlekedés felé.

A stratégiai megállapodás hátterében az a globális iparági törekvés áll, amely a szén-dioxid-kibocsátás radikális mérséklését célozza. Ebben a folyamatban az akkumulátorok biztonsága és rendszerintegrációs képessége jelenti a szűk keresztmetszetet. Az elektromos repülőgépek piaci életképessége azon múlik, hogy sikerül-e olyan anyagszerkezeteket létrehozni, amelyek egyszerre garantálnak nagy kapacitást és maximális üzembiztonságot.

A felek bíznak abban, hogy a tisztán elektromos, egyszerre akár 90 utast szállító E9X repülőgép fejlesztése és a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma kialakítása megteremti az alapokat a holnap hatékonyabb és tisztább közlekedéséhez.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés előtt az elektromos repülés: 1000 km-es hatótáv, sokkal több utas appeared first on NEW technology.

Berobbant a nyár, vele együtt pedig az oktatási szünetek is megkezdődtek. A félévi adatok azt mutatják, hogy a logisztikai ismeretek iránt továbbra is jelentős az érdeklődés Magyarországon. A hazai ellátásilánc-menedzsment mesterszakokra 2024-ben például 681 jelentkezés érkezett, míg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzésében csak tavaly több mint félezer, jelenleg pedig már több mint 600 aktív hallgató tanul. Az adatok rávilágítanak, hogy a logisztikai tudás ma már számos területen jelenthet hozzáadott értéket.

A logisztikai tudás mára fontos üzleti kompetenciává vált

Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai eseményei egyaránt rámutattak arra, hogy az ellátási láncok hatékony működése alapvetően befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A koronavírus-járvány, a nemzetközi kereskedelem változásai és egymást érő kihívásai, az e-kereskedelem térnyerése, valamint a hazai gyártóipari beruházások növekvő száma egyaránt felértékelték a logisztikai és ellátásilánc-menedzsment ismereteket. Miközben korábban a logisztikát sokan csak a szállítással és raktározással azonosították, ma már a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a készletgazdálkodás, a projektmenedzsment és a vállalatirányítás területén is meghatározó szerepet tölt be. A vállalatok egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik átlátják a teljes értékteremtési folyamatot.

„A logisztika ma már nem csak egy önálló szakterület a vállalatokon belül, hanem egy olyan integrált szemléletmód is, amely a beszerzéstől az értékesítésig végigkíséri a működést. Az ellátási láncok megértése vezetői kompetenciává vált, ezért egyre több szakember szeretné elsajátítani a területhez kapcsolódó ismereteket” – mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Számos felsőoktatási képzés fontos eleme a logisztikai ismeretek átadása is

A logisztikai ismeretek fontosságát jelzi, hogy ma már számos felsőoktatási képzés tananyagában megtalálhatók. A hallgatók logisztikai és ellátásilánc-ismereteket szerezhetnek logisztikai mérnöki, közlekedésmérnöki, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing, marketing, valamint ellátásilánc-menedzsment képzéseken is. Logisztikai fókuszú felsőoktatási képzések többek között Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Gödöllőn és Veszprémben is elérhetők. Csak az ellátásilánc-menedzsment mesterszak az elmúlt években nyolc hazai felsőoktatási intézmény kínálatában egyaránt szerepelt, ráadásul 2024-ben az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a nyolcadik legnépszerűbb gazdaságtudományi mesterszak volt Magyarországon. A Logisztikai Évkönyv 2025-ös kiadványának 27-es számú tanulmányában publikáltak szerint, a szakra összesen 681 jelentkezés érkezett, ebből 243 jelentkező első helyen jelölte meg a képzést. Figyelemre méltó, hogy az elsőhelyes jelentkezők közül 186-an levelező képzési formát választottak, ami jól mutatja a munkavégzés mellett megszerezhető tudás iránti igényt.

„A logisztikai ismeretek mára nem kizárólag a logisztikai vezetők számára hasznosak. Egy kereskedelmi szakember, termelési vezető, beszerző vagy akár egy vállalkozó számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, ha érti az ellátási láncok működését és összefüggéseit”– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán, aki hozzátette, hogy a munka mellett megszerezhető friss ismeretek iránti igényt ők is tapasztalják.

Kiemelkedő népszerűségnek örvend ez a logisztikai felnőttképzés is

A logisztikai tudás iránti érdeklődés nemcsak a felsőoktatásban, de a felnőttképzések piacán is jól érzékelhető. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) több évtizede foglalkozik logisztikai tudásmegosztással és szakemberképzéssel. Képzési portfóliójának meghatározó eleme a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés, amely egy nagyjából egy év alatt elvégezhető logisztikai felnőttképzés. Online és személyes formában egyaránt elérhető, Budapesten és az ország több nagyvárosában is egyaránt rendszeresen meghirdetésre kerül. A logisztikai felnőttképzés gyakorlatorientált szemléletére jellemző, hogy az oktatók jelentős része maga is aktív logisztikai, ellátásilánc- vagy vállalatvezetési szakember. Emellett hallgatóik számos logisztikai folyamatba a valóságban is betekinthetnek, például céglátogatásokon keresztül. A nagy múlttal és a versenypiac elismertségével is rendelkező oktatás népszerűségét jól mutatja, hogy csak tavaly több mint 500 hallgató vett részt a képzésben, jelenleg pedig már több mint 600 aktív diák tanul a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) különböző képzési csoportjaiban. A résztvevők között pályakezdők, középvezetők és felsővezetők egyaránt megtalálhatók.

„A vállalatok egyre nagyobb értéket tulajdonítanak azoknak a munkatársaknak, akik nemcsak a szűken vett saját szakterületüket ismerik, hanem képesek az egész ellátási lánc működésében gondolkodni. A hallgatóink jelentős része ezért a napi munkája mellett fejleszti tovább logisztikai és menedzsmentismereteit” – emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy persze náluk is van nyári szüneti időszak, de annak végeztével folytatódnak a képzések is.

A minőségi logisztikai tudás iránti igény várhatóan tartós marad

A gyártóipar, az autóipar, a kereskedelem, az e-kereskedelem és a szolgáltató szektor fejlődése egyaránt azt mutatja, hogy a logisztikai szakemberek iránti kereslet hosszabb távon is meghatározó maradhat. Az ellátási láncok összetettségének növekedése, a digitalizáció és az adatvezérelt működés terjedése olyan tudást igényel, amely egyszerre ötvözi az üzleti, technológiai és szervezési kompetenciákat. A szakma fejlődését és a tudásmegosztás fontosságát jól jelzi, hogy a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi hírű rangos elismeréssel is díjazták. A szervezet évek óta MagyarBrands minősítéssel rendelkezik, 2026-ban pedig ismét Business Superbrands elismerésben is részesült, sorozatban harmadik alkalommal. A közel 40 éve működő logisztikai szakmai szervezet épp a közelmúltban vette át a legújabb Business Superbrands oklevelét is.

„A logisztika jelentősége folyamatosan erősödik a gazdaságban, ezért különösen fontos számunkra a tudásmegosztás és a szakmai utánpótlás támogatása. A Business Superbrands és a MagyarBrands elismerések egyaránt visszaigazolásai annak, hogy a szakmai közösségépítő tevékenységeink, valamint az oktatás területén végzett munkánk a versenypiac számára is jelentős értéket képviselnek”– fogalmazott Dr. Doór Zoltán.

Magyar Logisztikai Egyesület

The post Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon appeared first on NEW technology.

A norelem külső jeladós vezérlő- és jelzőkészülékekkel bővíti kínálatát. A nyomógombok a kapcsolási parancsok biztonságos kiváltására, a működési, állapot- és hibaüzenetek egyértelmű megjelenítésére szolgálnak, és olyan területeken kerülnek alkalmazásra, mint a gép- és berendezésgyártás, az automatizálási technológia folyamat- és feldolgozóipar, valamint épületgépészet. A különlegesség: A kapcsolható és kontaktelemek tetszőlegesen kombinálhatók.

Az ipari alkalmazásokban a vezérlő- és jelzőberendezések jelentik a központi kapcsolódási pontot az ember és a gép között. Olyan funkciók vezérlését teszik lehetővé, mint az indítás, a leállítás vagy üzemmódváltás, és egyúttal jelzik az üzemállapotokat és a hibákat.

Moduláris kialakítás a rugalmas eszközkonfigurációhoz

A norelem új vezérlő- és jelzőkészülékeit a robusztus a kialakítás, a tartósság és a magas védettség jellemzi. Különböző érintkező- és fényelemekkel kombinálhatók, és könnyen beépíthetők kapcsolószekrényekbe, gépekbe és berendezésekbe.A készülékek kezelő- vagy kijelzőelemből (nyomógomb, kapcsoló, lámpa  és külső jeladóból  (záró, illetve nyitó) állnak, amely modulárisan beépített. Ez a kialakítás lehetővé teszi a működtetés és az érintkezési technológia egyértelmű szétválasztását, és támogatja a rugalmas eszköztervezést. Az elemek igény szerint kombinálhatók és egymástól függetlenül cserélhetők. Ez megkönnyíti a telepítést, a karbantartást és a különböző alkalmazási követelményekhez való igazítást. A nyomógombok, kapcsolók és jelzőlámpák 22,3 mm átmérőjű beépítési nyílásokhoz alkalmasak.

Kivitelek érzékeny területekre is

A vezérlőkészülékek standard nyomógombként és világító nyomógombént, választókapcsolóként vagy világító  nyomógombként, standard világítógombként, valamint kulcsvezérlésű kapcsolóként vagy gombként kaphatók. A nyomógombokhoz egyedi feliratozó táblák is elérhetők szabványos szövegekkel és szimbólumokkal.
A norelem az olyan érzékeny területek számára, mint az orvosi és laboratóriumi technológia, élelmiszeripar és hasonló higiéniai szempontból fontos alkalmazások számára a következőket ajánlja: fóliatasztatúrák. Zárt, robusztus felülete véd a szennyeződésektől, portól és nedvességtől, könnyen tisztítható és fertőtleníthető.

norelem

The post Új a norelemnél: Vezérlő- és jelzőkészülékek külső jeladókkal appeared first on NEW technology.

Első alkalommal léphettek be a CATL Debrecen modulösszeszerelő üzemébe a média képviselői, akiket július 1-jén egy gyárlátogatással egybekötött sajtórendezvényen fogadtak a vállalat képviselői. Az eseményen több debreceni médium tudósítói is részt vettek, az újságírók betekintést nyerhettek többek között az akkumulátormodulok összeszerelésének folyamatába, továbbá információkat kaptak a CATL debreceni beruházásának aktuális állásáról is.

A CATL Debrecen modulgyárában jártak a debreceni helyi média képviselői. Az esemény részeként az újságírók a vállalat által bérelt létesítményben működő modulösszeszerelő sorokat tekinthették meg, amelyeken 2024 ősze óta zajlik az akkumulátormodulok gyártása összesen 60 ezer négyzetméteren. Ezt megelőzően a résztvevők több tematikus előadás keretében ismerhették meg a CATL Debrecen beruházásának eddigi lépéseit és a vállalat jövőbeli terveit.

Modulgyártás a fenntartható közlekedés szolgálatában

A megjelent újságírókat Qin Liang gyárigazgató köszöntötte, aki a CATL nemzetközi eredményeinek ismertetése mellett a debreceni beruházás eddigi eredményeit mutatta be. Kiemelte, hogy az akkumulátormodulok gyártása 2024 ősze óta tart egy bérelt épületben. Már két gyártósor működik az épületben, és idén május 6-án – miután megszerezték az összes szükséges engedélyt – a CATL Debrecen megkezdte az akkumulátormodulok összeszerelését egy újonnan elkészült épületben is, a cellagyár közvetlen szomszédságában.

Az indulás óta immár 381.000 akkumulátormodul készült el Debrecenben, amelyek együttesen mintegy 87.000 elektromos járművet hajtanak Európa-szerte. „A CATL első, évi 40 GWh-s teljesítményű debreceni akkumulátorcella-gyárának építése befejeződött, beleértve az iparágban elérhető legkorszerűbb gyártóberendezések telepítését is. Amint az utolsó engedélyeket is megkapja a vállalat, az akkumulátorcellagyártás is megkezdődhet” – hangsúlyozta a CATL Debrecen gyárigazgatója.

Prioritás a helyi munkaerő toborzása és foglalkoztatása

A munkaerőfelvétel kihívásairól a vállalat toborzási vezetője, Kitta Alexandra beszélt, aki elmondta: a helyi tudásra és szakértelemre épülő működés továbbra is a CATL Debrecen egyik legfontosabb célkitűzése. Ennek érdekében indul júliusban a cég ötödik toborzási kampánya, amely elsősorban a Debrecenben és az agglomerációban élőket célozza. A vállalat célja, hogy a jelenlegi 1470 fős munkavállalói létszám az év végére elérje a 2300 főt.

A helyi munkavállalók foglalkoztatása továbbra is prioritás a CATL Debrecen számára. A beruházás léptékéből, valamint a gyárban alkalmazott fejlett technológiákból adódóan pedig a vállalatnak nagy számban van szüksége olyan munkavállalókra, akik nyitottak a tanulásra, képesek alkalmazkodni és otthonosan mozognak egy modern gyártási környezetben. „A CATL Debrecen az elmúlt években több régiós oktatási intézménnyel kötött hosszú távú, stratégiai megállapodást, amelyek ma már a vállalat kulcsfontosságú partnerei a jövő munkaerő-utánpótlásának biztosításában” – emelte ki a vállalat toborzási vezetője.

Zéró tolerancia a munkabiztonság területén

A cég fenntarthatósági és működésbiztonsági törekvéseiről Bodnár Mihály, munka- és környezetvédelmi vezető nyilatkozott a megjelent újságíróknak. Beszámolója szerint a CATL Debrecen a debreceni gyár tervezése során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat, miközben hozzájárul Európa energiaátállási és elektrifikációs céljaihoz.

Ennek részét képezte – egyebek mellett – a vállalat saját talaj- és talajvíz-monitoring hálózat kiépítése, valamint az új generációs, adiabatikus hűtőtornyok alkalmazása, melynek eredményeként a gyár vízfelhasználása egy harmadával csökken.  Ennek köszönhetően, a kapcsolódó városi infrastruktúra rendelkezésre állását követően a gyár a hűtési folyamatokhoz kizárólag szürkevizet kíván használni, tovább csökkentve a létesítmény környezeti és vízfelhasználási lábnyomát.

Hasonlóan fontos, hogy a CATL Debrecen a munkabiztonság területén a zéró kompromisszum elvét alkalmazza. Így azok az alvállalkozók, amelyek nem felelnek meg a vállalat elvárásainak, szerződéses és belső szabályozási keretek között szankciókra számíthatnak. „A környezeti felelősségvállalás és az üzembiztonság a CATL Debrecennél nem különálló kezdeményezések és nem csak a gyár felépítésének, hanem a vállalat hosszú távon fenntartható működésre való felkészítésének szerves részei” – tette hozzá a CATL Debrecen munka- és környezetvédelmi vezetője.

A modulösszeszerelő sorok termelési eredményeit, valamint a cellagyár építésének előrehaladását figyelembe véve elmondható, hogy a debreceni üzem egyre fontosabb szerepet tölt be a CATL globális gyártási hálózatában. A CATL nem csupán egy gyárat épít Debrecenben, hanem értékes munkahelyeket és képzési lehetőségeket teremt, hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez, és támogatja egy fenntarthatóbb jövő megteremtését

CATL

The post Megnyitotta kapuit a média képviselői előtt a CATL Debrecen modulösszeszerelő üzeme appeared first on NEW technology.

Szponzorált tartalom

A fóliázógép kiválasztása sok üzemben nem egyszerű gépbeszerzési kérdés. A döntést befolyásolja a napi raklapszám, a kezelői kapacitás, a csomagolási folyamat kiszámíthatósága és az is, hogy a fóliázás mennyire illeszkedik a termelés vagy a raktári kiszolgálás tempójához.

Egy megfelelően kiválasztott raklapfóliázó gép nemcsak a fóliázást automatizálja, hanem stabilabbá, tervezhetőbbé és gazdaságosabbá teheti az egységrakomány-rögzítést. Ehhez viszont először azt kell tisztázni, hogy a vállalatnak félautomata megoldásra, fóliázórobotra vagy sorba integrált automata rendszerre van-e szüksége.

Nem a géptípusból, hanem a folyamatból kell kiindulni

A félautomata fóliázógép sok üzemben megfelelő választás. Akkor működik jól, ha a raklapszám kezelhető, a fóliázás nincs szorosan más technológiai lépésekhez kötve, és a kezelői jelenlét nem okoz szűk keresztmetszetet.

Automata fóliázógépnél a raklap jellemzően pályasoron érkezik, a gép pedig önállóan végzi a fóliázási ciklust. Ez nagyobb raklapszám mellett jelenthet komoly előnyt.

A választásnál nem elég azt nézni, hogy melyik gép gyorsabb. Fontos kérdés az is, hogy mennyire egységesek a rakományok, van-e torlódás a fóliázási pontnál, szükséges-e kapcsolat más berendezésekkel, és mennyi kezelői beavatkozást igényel a jelenlegi folyamat.

Mikor indokolt az automata fóliázás?

Automata megoldásban akkor érdemes gondolkodni, ha a fóliázás már hatással van a teljes sorvégi folyamat teljesítményére. Ilyen helyzet lehet, ha a raklapok feltorlódnak, vagy a kezelői kapacitás egyre nehezebben biztosítható.

A megtérülést nemcsak a gép ára határozza meg. Számít a napi raklapmennyiség, a műszakszám, a kezelői idő, a fóliafelhasználás, a karbantartási igény és az is, hogy a jelenlegi folyamat mennyi hibalehetőséget hordoz.

A túlméretezés ugyanakkor ugyanúgy probléma lehet, mint az alulméretezés. Ha a folyamat nem igényel nagy áteresztőképességet, egy automata rendszer feleslegesen drága lehet. Ha viszont a termelés tempója már meghaladja a félautomata megoldás lehetőségeit, a kisebb beruházás hosszabb távon korlátozhatja a működést.

Valós példa: automata fóliázógép-csere ásványvízgyártó üzemben

A Pántológép Kft. egyik esettanulmányában egy hazai ásványvízgyártó üzemben kellett új automata fóliázógépet telepíteni. A beruházást a növekvő kereslet, a megváltozott csomagolási igények és a meglévő géppark elöregedése indokolta.

A projekt nem egyszerű gépcserét jelentett. A meglévő szállítópálya-elemeket át kellett alakítani és részben újra kellett használni, a különböző korú pályaelemek vezérlését össze kellett hangolni, valamint a címkéző géppel való kommunikációt is meg kellett oldani.

A rendszerrel szemben elvárás volt a porvédő fóliázás, a fél raklapok kezelése és a nagy teljesítményű működés. A gépet ezért 750 mm-es fóliaszélességre tervezték, így egy raklap kevesebb körülfordulással fóliázható. A rendszer duplamotoros előnyújtást, fóliaelősodrót és szoftveres testreszabhatóságot is kapott.

Az eset jól mutatja, hogy nagy volumenű termelésnél a fóliázógép-csere már nem csak kapacitásbővítés. A gépnek illeszkednie kell a meglévő pályasorhoz, a termelési környezethez, az adatkapcsolatokhoz és az üzembiztonsági elvárásokhoz is.

A jó döntés felméréssel kezdődik

A megfelelő fóliázógép kiválasztásához először a jelenlegi folyamatot kell megérteni. Ez alapján dönthető el, hogy félautomata fóliázógép vagy sorba integrált automata rendszer illik-e legjobban a folyamathoz.

A cél nem az, hogy minden üzem automata gépet válasszon, hanem az, hogy a fóliázási technológia arányban legyen a raklapszámmal, a rendelkezésre álló munkaerővel és a termelési környezet elvárásaival.

A Pántológép csapata helyszíni igényfelméréssel, gépválasztási támogatással, sorvégi integrációval és szervizháttérrel segít olyan fóliázási megoldást kialakítani, amely a jelenlegi működéshez és a későbbi kapacitásigényekhez is illeszkedik.

The post Mi alapján döntsünk félautomata vagy automata fóliázógép között? appeared first on NEW technology.

A modern hadviselésben már nem csupán a technológiai fölény, hanem a gyártási kapacitás is döntő tényezővé vált, különösen a pilóta nélküli eszközök területén. Az európai hadiipar egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete eddig a meghajtórendszerek sorozatgyártása volt, ám a Destinus legújabb bejelentése szerint ezt a gátat sikerült áttörni.

A svájci vállalat elérte az ipari léptékű termelést: 2026-ban gördül le a szalagról az ezredik T150-es turbóreaktív hajtómű, amely a Ruta B1 és B2 katonai drónok szívét adja. A mérföldkő azt jelzi, hogy a kontinens képessé vált a stratégiai fontosságú alkatrészek házon belül is tömeges előállítására.

A T150-es program sikere mögött egy tudatosan felépített, önellátó ipari modell áll. A Destinus a nulláról fejlesztette ki a hajtóművet, a gyártás pedig olyan európai gépsorokon zajlik, amelyeket kifejezetten ismételhető és minőségbiztosított gyártásra terveztek. Ezzel a fejlesztéssel a cég közvetlenül orvosolja a katonai drónok tömeggyártását akadályozó tényezőket. Az alkalmazott technológia nemcsak a jelenlegi igényeket elégíti ki, hanem skálázható alapot biztosít a jövőbeli bővítéshez is.

Sidney Berndt, a vállalat gyártási igazgatója hangsúlyozta: a tervezés, a szerszámgépek, a tesztelési infrastruktúra, illetve a teljes ellátási lánc a vállalat saját szellemi tulajdona, és „évente több ezer rakétarendszer kibocsátására képes”.

Az európai hadiipar új áttörése

A gyártási folyamat hatékonyságát a függőleges integráció garantálja. Mivel a cég házon belül tartja a folyamatokat, jelentősen csökkentette a külső beszállítóktól való függőségét. Ez a fajta kötöttség korábban többször is lassította az európai robotrepülőgép-gyártás ütemét. A jelenlegi infrastruktúrát úgy alakították ki, hogy a Ruta modellek mellett a Rheinmetall Destinus Strike Systems vegyesvállalat igényeit is maradéktalanul kiszolgálja.

A Destinus nem áll meg a T150-es sikereinél. Az ezredik hajtómű legyártása körüli bejelentés szorosan kapcsolódik a portfólió bővítéséhez, különösen a nemrég bemutatott Ruta B3 típushoz. Ez a rendszer már 2000 kilométeres hatótávolságú csapásmérésre is alkalmas, ám ehhez új, nagyobb teljesítményű erőforrásra van szükség.

A jövőbeli fejlesztések alapját a T220-as turbóreaktív hajtómű jelenti, amely szintén saját fejlesztésű egység.

A T150 és a T220 típusok együtt olyan hajtóműcsaládot alkotnak, amely a teljes robotrepülőgép-kínálat meghajtásáért felel. Ez a kettős stratégia biztosítja, hogy a vállalat a rövidebb hatótávolságú eszközöktől a stratégiai csapásmérő rendszerekig minden kategóriában önálló, európai megoldást kínáljon a piaci és honvédelmi igényekre.

Gábor János, NEW technology

The post Egy európai cégnél már ezres nagyságrendben készülnek katonai drónok hajtóművei appeared first on NEW technology.

A különleges innovációt az öreg kontinens űrkutatása fejleszti, és adja majd át – remélhetőleg – az ipar számára is. A hét szabadságfokkal rendelkező, 2,4 méteres szerkezet az emberi végtag mozgását utánozza, és önálló döntéshozatalra is képes a minták gyűjtése során.

Miközben az emberiség a Holdra való visszatérésről vagy a Mars meghódításáról ábrándozik, az űrkutatás hátterében olyan technológiák születnek, amelyek alapjaiban változtathatják meg nemcsak a tudomány, hanem az ipar ma ismert folyamatait is. Európa mérnökei jelenleg egy olyan kifinomult robotkaron dolgoznak, amely nemcsak a legösszetettebb eddigi ilyen eszköz a kontinens történetében, hanem kulcsszerepet játszhat akár bolygóközi küldetések sikerében is.

Űrbe szánt robotkar – Földön is hasznosítható innovációkkal

Az ún. mintatovábbító kar (Sample Transfer Arm – STA) egy 2,4 méteresre kinyújtható szerkezet, amely hét szabadságfokának köszönhetően rendkívül rugalmasan mozog. A tervezők az emberi anatómiát vették alapul: a robotkar rendelkezik vállal, könyökkel és csuklóval is. Munkáját ugyanakkor nemcsak mechanikai precizitás, hanem egyfajta digitális intelligencia is segíti.

A beépített kamerák és érzékelők révén a szerkezet lát és érez, saját „agya” pedig képessé teszi az önálló döntéshozatalra.

A kar vége egy speciális megfogóval rendelkezik, és lényegében ugyanolyan funkciókat képes ellátni, mint az emberi kéz. A precizitásért egy összetett erő- és nyomatékérzékelő felel, amely biztosítja a tapintás érzékelését. „Ez a szenzor pontosan érzi, ahogy a háromdimenziós térben egyszerre nyomják, húzzák vagy csavarják az adott tárgyat” – írja közleményben a fejlesztést támogató Európai Űrügynökség (ESA).

Ez az érzékenység – illetve egy csokor, a szerkezet ízületeibe integrált helyzetérzékelő – teszi lehetővé, hogy a robotkar milliméteres pontossággal emeljen fel és helyezzen át geológiai mintákat vagy segítse az űrhajósok munkáját.

A technológia az európai űrrobotika több évtizedes szaktudását sűríti egyetlen eszközbe. Az olasz Leonardo repülőgépipari vállalat mérnökei jelenleg az összeszerelés utolsó fázisán dolgoznak, és a következő hetekben szimulált űrbéli körülmények között tesztelik az STA első mozdulatait.

Út a marsi mintáktól a holdi autonómiáig

A fejlesztés hátterében egy nagyszabású nemzetközi projekt állt. A kart eredetileg az ESA és a NASA közös, „Mars-minta-visszahozatali” kampányához készítették. Ebben a küldetésben az lett volna az elsődleges feladata, hogy a Perseverance marsjáró által összegyűjtött marsi kőzetmintákat átrakodja egy hazatérő egységbe.

A technológia sokoldalúsága miatt azonban a felhasználási területek jelentősen kibővültek.

A széles körű európai összefogásban megvalósuló projektben spanyol, svájci, francia és román partnerek is részt vettek, kiegészülve dán, görög és német beszállítókkal. Az együttműködés célja, hogy Európa autonóm módszerekkel legyen képes végrehajtani a jövőbeli komplex űrműveleteket.

Gábor János, NEW technology

The post Nemcsak megfog, érez és lát is az új európai robotkar appeared first on NEW technology.

A Siemens és az IFS stratégiai partnerséget jelentett be, amelynek célja, hogy az ipari mesterséges intelligencia segítségével egyetlen, folyamatos visszacsatolási rendszerbe kapcsolja a terméktervezést, a gyártást és az eszközök valós üzemi teljesítményét.

A Realize LIVE Europe 2026 rendezvényen bemutatott együttműködés a gyártóvállalatok termelékenységét és alkalmazkodóképességét erősítené. A két vállalat olyan megoldások összekapcsolásán dolgozik, amelyek a tervezési szándéktól egészen a tényleges üzemeltetési eredményekig követhetővé és fejleszthetővé teszik a teljes termékéletciklust.

A partnerség részleteiről a Siemens és az IFS közös közleményben számolt be.

A Siemens az ipari MI, a mérnöki tervezés, az automatizálás és a gyártásvégrehajtás területén szerzett tapasztalatait kapcsolja össze az IFS ipari MI-re, vállalati eszközmenedzsmentre és terepi szervizfolyamatokra épülő megoldásaival. A cél egy régóta fennálló probléma kezelése: sok üzem esetében a gyártás tervezett működése és a valós, napi működés továbbra is jelentősen eltér egymástól.

A nem tervezett leállások, az egymástól elszigetelten működő karbantartási rendszerek, a széttagolt gyártási adatok és az ellátási lánc zavarai egyszerre rontják a teljesítményt, a rugalmasságot és a jövedelmezőséget.

Többet kell kihozni a meglévő eszközökből

A gyártóvállalatoknak egyre nagyobb nyomás alatt kell növelniük a termelési kapacitást, megőrizniük az árrésüket, meghosszabbítaniuk a berendezések hasznos élettartamát, és gyorsabban reagálniuk a változó piaci vagy ellátási helyzetekre.

Ennek ellenére számos vállalatnál a termelésirányítás, a karbantartástervezés és az ellátásilánc-menedzsment rendszerei továbbra sem kapcsolódnak szorosan egymáshoz. Így a mérnöki szándék, a berendezések valós teljesítménye és a szervizstratégia gyakran külön adat- és döntési körben marad.

A Siemens és az IFS szerint az ipari teljesítmény következő korszakát a fizikai és digitális világ szorosabb összekapcsolása határozza meg. Ennek lényege, hogy a gyártók a tervezési elképzeléseket közvetlenül át tudják fordítani működési eredményekké, majd a valós üzemeltetési tapasztalatok visszakerüljenek a fejlesztési és tervezési folyamatokba.

Zárt hurkú digitális iker a teljes életciklus mentén

A Siemens átfogó digitális iker megközelítése a tervezési, szimulációs és gyártási környezet adatait hozza az együttműködésbe. Az IFS ehhez a szerviztörténetet, az eszközök viselkedésére vonatkozó információkat, valamint az üzemeltetési életciklus adatait teszi hozzá.

A felek egy olyan zárt hurkú digitális iker kialakítását tervezik, amely egyszerre épül a tervezési szándékra és a berendezések terepi, valós működési teljesítményére. A megoldást biztonságos, szabályozott és auditálható módon kívánják alkalmazni a tervezéstől és szimulációtól kezdve a szervizadatokon át egészen a gyári végrehajtásig.

Az elképzelés szerint a rendszer ipari léptékben is megbízhatóan támogathatja a döntéseket. Az általános célú MI-modellekkel szemben az ipari környezetekben kiemelt elvárás a pontosság, a megbízhatóság, a szabályozási megfelelés és az alkalmazkodóképesség. Egy kisebb hiba is komoly következményekkel járhat, ha a döntés biztonságkritikus folyamatokat, megfelelőségi kérdéseket vagy nagy értékű fizikai eszközöket érint.

„Az ipari MI akkor teremt valódi értéket, ha a mérnöki szándékra és a valós üzemi teljesítményre egyaránt épül” – mondta Tony Hemmelgarn, a Siemens Digital Industries Software elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: az IFS-szel közösen a tervezési, gyártási és eszközéletciklus-adatok biztonságos, kontextusba helyezett adatstruktúrában kapcsolhatók össze, ami megalapozhatja az operatívan is használható digitális iker megvalósítását.

Mark Moffat, az IFS vezérigazgatója szerint a gyártóknak arra van szükségük, hogy a gyártóterület a tervezett módon működjön. Úgy látja, az ügynökalapú mesterséges intelligencia fontos következő lépés lehet, ehhez azonban olyan zárt hurkú modellekre, megbízható adatokra és gazdag üzemi kontextusra van szükség, amelyek aktív működés közben is pontos eredményeket adnak.

A Siemens és az IFS várakozása szerint az együttműködés közelebb hozhatja egymáshoz a tervezést és a gyártási valóságot, miközben mérhető teljesítményjavulást támogathat a termékek és gyártóeszközök teljes életciklusában.

NEW technology / Siemens

The post Az ipari MI zárhatja össze a tervezést és a gyártási valóságot appeared first on NEW technology.

A DS Smith és a Schneider Electric közösen fejlesztett, nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezésekhez készült csomagolási rendszere elnyerte a 2026-os WorldStar Global Packaging Awards „Electronics” kategóriájának díját. A megoldás a termékek biztonságos kezelését és szállítását szolgálja, miközben a fenntarthatósági szempontokat is előtérbe helyezi. – számolt be róla a Schneider Electric. 

Az International Paperhez tartozó DS Smith, a rostalapú fenntartható csomagolási rendszerek egyik vezető szállítója, valamint a Schneider Electric, az energiatechnológiai megoldások globális szereplője közösen alakította ki az új csomagolási rendszert. A konstrukciót kifejezetten a Schneider Electric nagyteljesítményű elektromos kapcsolóberendezéseinek sajátos kezelési és szállítási igényeihez tervezték.

A díjazott megoldás hullámkartonból készül, és teljes mértékben újrahasznosítható. Az új csomagolás illeszkedik a Schneider Electric azon törekvéséhez, hogy a teljes értékláncban csökkentse környezeti hatásait, csomagolási döntéseit pedig a körforgásos gazdaságra és a dekarbonizációra vonatkozó vállalati céljaihoz igazítsa.

A fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy a nagy ipari berendezések mozgó alkatrészei biztonságosan rögzíthetők legyenek, miközben a termékek a gyártás, a szállítás és az ellátási lánc további folyamatai során is könnyen kezelhetők és mozgathatók maradnak.

Mobilitásra és automatizált folyamatokra tervezve

A csomagolási rendszer kialakításakor arra is figyeltek, hogy az megoldás könnyen beilleszthető legyen automatizált gyártósorokba. Az elektromos kapcsolóberendezések jelentős tömegük miatt kizárólag oldalirányból mozgathatók és csomagolhatók ipari manipulátor segítségével. Ez a merev karú emelőberendezés nehéz, körülményesen kezelhető vagy törékeny csomagok biztonságos mozgatására szolgál.

Az új konstrukció a szállítás és az ellátási lánc teljes folyamatában védelmet kínál, akár nagyobb igénybevétel vagy váratlan körülmények esetén is. A kinyitható oldalsó tálca stabil alapot biztosít, egyszerűbbé teszi a kezelést, és hozzájárul ahhoz, hogy a berendezések megfelelő rögzítés mellett érkezzenek meg rendeltetési helyükre.

A csomagolás része egy polietilén zsák is, amely védi a kenőanyaggal kezelt elemeket a portól. A fém csatlakozók számára hajtogatott hullámkarton betét biztosít védelmet, míg a csomagolás oldalsó elemei több rétegben összeragasztott hullámkartonból készülnek a szükséges stabilitás érdekében.

Ejtési tesztek és anyagtakarékos kialakítás

A DS Smith tervező- és kivitelezőcsapata ejtési tesztekkel is vizsgálta a csomagolás ellenállóképességét. A tesztek során meghatározott magasságból ejtették le a rendszert, hogy felmérjék annak ütésekkel, rázkódással és esetleges szerkezeti sérülésekkel szembeni teljesítményét.

A fejlesztők arra is törekedtek, hogy a kialakításban a lehető legkevesebb kihasználatlan vagy üres tér maradjon. Ez kompaktabb csomagolást, kisebb anyagfelhasználást, valamint alacsonyabb szállítási és raktározási költségeket eredményezhet.

A rendszer összetettsége ellenére az elemek bármely korszerű, automatizált csomagolósoron kevesebb mint egy perc alatt összeállíthatók. Az összeszereléshez mindössze minimális hajtogatásra van szükség, ami a gyártási folyamat hatékonyságát is támogatja.

NEW technology / Schneider Electric

The post WorldStar-díjat nyert a DS Smith és a Schneider Electric ipari csomagolási innovációja appeared first on NEW technology.

Harminchárom ország több mint száz felsőoktatási és ipari vezető szakértőjét látta vendégül Győri Innovációs Parkjában a Széchenyi István Egyetem, a QS Higher Ed Europe Summit idei házigazdája a nemzetközi konferencia nyitónapján. A vállalati szféra és a felsőoktatás kapcsolatát középpontba helyező eseményen a járműipar, az informatika, a védelmi ipar és számos más terület meghatározó szereplői osztották meg tapasztalataikat.

A Quacquarelli Symonds (QS) a világ egyik legismertebb és legbefolyásosabb felsőoktatási elemző és rangsorkészítő szervezete. Legfontosabb kiadványa a QS World University Rankings világranglista, de emellett évről évre megrendezi a kontinens egyik legfontosabb felsőoktatási vezetői fórumát, a QS Higher Ed Europe Summit-ot. A háromnapos, június 23-tól 25-ig tartó eseménynek idén a Széchenyi István Egyetem a házigazdája.

A konferencia nyitónapjának az intézmény Győri Innovációs Parkja adott otthont, ahol 33 ország több mint száz vezető szakértője vett részt az „Advanced Business Skills Forum” elnevezésű programon. A középpontban a felsőoktatás és az ipar kapcsolata állt, ami a Széchenyi-egyetem stratégiájának is fontos pillére, emellett a nemzetközi ranglistákon való szerepléseinek egyik legnagyobb erőssége is.

A gazdaság és a társadalom szolgálatában

Köszöntőbeszédében dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese rámutatott: a QS páratlan adatvagyonnal rendelkezik, hiszen vállalatok, munkavállalók, hallgatók és akadémiai szereplők millióinak tapasztalataira és véleményére építi elemzéseit. „Éppen ezért különösen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a szervezet alapító elnöke, Nunzio Quacquarelli személyes jelenlétével és a QS közösségével ráirányítja a nemzetközi felsőoktatás figyelmét Magyarországra, Győrre és egyetemünkre. Köszönjük a bizalmat, a partnerséget és azt a lehetőséget, hogy Európa és a világ felsőoktatásának meghatározó szereplőit láthatjuk vendégül” – fogalmazott.

Kifejtette, hogy az előadók sorában Örményország, Kína, Csehország, Németország, Japán, Szingapúr, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselői is megtalálhatóak, így a nap során a résztvevők valóban széles körű nemzetközi perspektívákat ismerhetnek meg a járműipar, az informatika vagy épp a védelmi ipar témájában. „A felsőoktatás úgy szolgálja a legjobban a gazdaságot és a társadalmat, ha szoros együttműködést alakít ki a vállalatokkal, az ipari szereplőkkel és az innovációs ökoszisztéma résztvevőivel. Hallgatóinknak akkor tudjuk a legtöbbet nyújtani, ha olyan tudással, készségekkel és kompetenciákkal vértezzük fel őket, amelyek már a beiratkozás pillanatától kezdve hasznosíthatók a munkaerőpiacon – nem csak Magyarországon, hanem bárhol a világon” – foglalta össze az intézmény álláspontját.

Dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának vezetője hangsúlyozta: a létesítmény az egyetem harmadik missziós tevékenységeinek egyik legfontosabb központja, ahol az oktatás, a kutatás és az innováció találkozik a vállalati világgal. „Kiemelt fókuszterületeink az infokommunikációs technológiák, a járműipar és a védelmi ipar. Ökoszisztémánkat olyan meghatározó vállalatok jelenléte és együttműködése erősíti, mint az Audi Hungaria vagy a Bosch” – mondta el. Hozzáfűzte: jelenleg is előkészítés alatt áll a park bővítése, amelynek keretében új kutatás-fejlesztési infrastruktúrák, vállalati innovációs terek, startup- és inkubációs központok, konferencia- és rendezvényközpont, valamint hallgatói és oktatói szállások épülnek.

AI-forradalom: megkerülhetetlen az egyetemek szerepe

Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke köszöntője elején külön gratulált az egyetem gazdaságtudományi karának, amiért idén felkerült a QS szakterületi rangsorára közgazdaságtan és ökonometria területen. Előadásában a cég AI-forradalommal kapcsolatos legújabb kutatásáról beszélt, amelyben az országok és a felsőoktatási intézmények felkészültségét vizsgálták az átalakuló munkaerőpiaci helyzetre. Hangsúlyozta: a változó világban új készségekre és kompetenciákra van szükség, amelyek fejlesztésében hatalmas szerepe van az egyetemeknek. Kifejtette, hogy elemzésük számos területen jelez paradigmaváltást – például a gazdaságban, az energiaiparban, a társadalomban, illetve a technológiában, amely az AI miatt világszerte átalakul. „A nyugat-európai demográfiai csökkenés drasztikus méreteket öltött, ami komoly szakemberhiányhoz vezethet. Ezért is különösen fontos, hogy a kontinens vonzza a világ bármely tájáról érkező, magasan képzett nemzetközi hallgatókat” – szögezte le. Az élethosszig tartó tanulás jelentőségére is kitért, hiszen a sikeres karrierhez ma már folyamatosan frissülő tudás elsajátítására van szükség.

Kiemelte: az országok és a régiók között óriási eltérések lehetnek a még hiányzó kompetenciák között – például Magyarország jól teljesít a felmérésekben, de a projektmenedzsment terén még bőven akad fejlődési lehetőség. „Érdekesség, hogy a kritikus kompetenciák többsége nem technológiai, hanem emberi területen mutatkozik. A mesterséges intelligencia elterjedésével egyre fontosabbak lesznek az olyan készségek, mint a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a csapatmunka és a gyakorlati tanulás – az egyetemeknek pedig ezek fejlesztésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni” – jelentette ki. Elárulta: a magyar egyetemek értékei azért is alakulhattak pozitívan, mert az intézmények szoros kapcsolatban dolgoznak ipari partnerekkel, így együttműködéseiknek köszönhetően közvetlen visszajelzést kapnak képzéseik minőségére.

A kiválóság kiválóságot vonz

A fórum nyitóelőadását Michael Breme, a Győrben autógyárat, motorgyárat, fejlesztőközpontot és szolgáltatási központot is működtető Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartotta. Az egyetemmel szoros együttműködésben dolgozó vállalat vezetője bemutatta a városban 1993 óta működő céget, amely 11 ezer munkavállalóval rendelkezik, és az ország legnagyobb külföldi befektetőjeként tevékenysége a hazai export hét százalékát teszi ki. „A sikereink a munkavállalóink elhivatottságának, tudásának és szakértelmének köszönhetőek. Ennek köszönhetően lettünk nemcsak Magyarország, de a régió meghatározó autóipari vállalata. Mindez azonban nem lett volna lehetséges a partnereink nélkül. Hiszünk abban, hogy a kiválóság kiválóságot vonz, így a legjobbakkal akarunk együtt dolgozni. Jó példa erre a kölcsönös bizalmon, együtt gondolkodáson és a kiemelkedő teljesítmény melletti elkötelezettségen alapuló kooperációnk a Széchenyi István Egyetemmel. Partnerségünk erősségét mutatja, hogy a nálunk dolgozó mérnökök mintegy nyolcvan százalékát az intézményben végzettek adják – ez a mi közös sikertörténetünk” – mondta el.

Az együttműködésről úgy fogalmazott: az intézmény 1996 óta biztosít szakember-utánpótlási bázist a vállalatnak, a partnerség pedig évről évre szélesedett. Az egyetem humán- és innovációs kapacitásával is támogatja a cég igényeit, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar megalapításával pedig még közvetlenebb átjárást biztosított a felek között. „Számos kollégánk vesz részt az egyetemi oktatásban és a jövő mérnökeinek támogatásában, közös innovációs és kutatás-fejlesztési, valamint társadalmi felelősségvállalási projektekben” – részletezte. Aláhúzta: az Audi Hungaria és a Széchenyi-egyetem közötti együttműködés széles körben elismert a konszernen belül is, mint az akadémia és az ipar kooperációjának egyik zászlóshajója.

Neves szakértők az Egyesült Államoktól Kínáig

A program során a nemzetközi szakértők számos, a felsőoktatás és az ipar jövőjét meghatározó témát vitattak meg. Ernie Audino nyugalmazott amerikai dandártábornok, Mehmet Atak, a Nurol Makina Hungary ügyvezetője, İfakat Hande Çevik Enyedi, az ASELSAN Hungary ügyvezetője és Tom Winney, a TATRA Export vezérigazgatója a védelmi innovációk és a biztonság jövőjének összefüggéseit elemezte. Sargis Hayotsyan, az örmény Felsőoktatási és Tudományos Bizottság elnöke az Örményország, Magyarország és az Európai Unió közötti együttműködési lehetőségeket mutatta be. Gurcan Demirci, a Constructor Technology balkáni régiójának elnöke és dr. Stéger Csilla, a PwC Magyarország közép- és kelet-európai oktatási és készségfejlesztési igazgatója a mesterséges intelligencia felsőoktatást átalakító hatásairól beszélt. Az informatikai innovációkról szóló panelben Liu Haoyi, a Huawei Technologies Hungary regionális marketingigazgatója és Li Manfei professzor, a Northwestern A&F University oktatója osztotta meg tapasztalatait, míg Katsuhiko Namikawa japán oktatási szakértő a felsőoktatás és az ipar közötti együttműködések innovációt ösztönző szerepét mutatta be japán példákon keresztül.

The post Felsőoktatás és ipar: a QS Europe Summit első napján Győrben látta vendégül a résztvevőket a házigazda Széchenyi István Egyetem appeared first on NEW technology.

A nukleáris ipar egyik legnagyobb kihívása – már a kezdetek óta – az elhasznált üzemanyag és a felesleges plutónium kezelése. A több évtizedes problémára most két amerikai vállalat kínál újszerű megoldást.

Az adatok szerint az Egyesült Államokban jelenleg közel 100 000 tonna használt nukleáris üzemanyag pihen a tárolókban, és ez jelentős, mindeddig kiaknázatlan energiaforrást jelent. Az Oklo és a Standard Nuclear frissen aláírt szándéknyilatkozata szerint a cégek megfordítanák a folyamatot, és a radioaktív hulladékra nem teherként, hanem az új generációs reaktorok alapanyagaként tekintenének.

A felek szoros kereskedelmi együttműködést terveznek a nukleáris üzemanyag-újrahasznosítás és a korszerű gyártási folyamatok területén. Közös közleményük alapján a partnerség legfontosabb eleme a felhalmozott plutónium biztonságos és gazdaságos átalakítása, amellyel modern reaktorokhoz alkalmas üzemanyagot állítanak elő. Ez a lépés összhangban van azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek a kritikus fontosságú nukleáris anyagok hazai ellátási láncának kialakítását sürgetik – leginkább az importfüggőség csökkentése érdekében.

A használt plutónium újrahasznosításának gyakorlata

Az Oklo az első olyan megállapodását írta alá, amely lehetővé teszi egy külső fél számára az újrahasznosított anyagok átvételét. A tervek szerint a Tennessee állambeli Oak Ridge-ben épülő üzemben kinyert anyagokat a Standard Nuclear használja fel TRISO üzemanyagok gyártásához.

Ez az üzemanyag reaktortípustól független, és egyaránt alkalmazható földi, valamint űrbéli energiarendszerekben.

Az együttműködés során a szakemberek közösen határozzák meg a használt nukleáris üzemanyagból kinyert urán és transzurán anyagáramok specifikációit, valamint a szállítási menetrendet. A kereskedelmi út lehetőséget nyit arra, hogy a kinyert anyagokat az üzemanyaggyártáson túl az egészségügyben, az iparban és az űrkutatásban is hasznosítsák.

„Az Oklo üzemanyag-stratégiájának lényege, hogy a használt nukleáris üzemanyagot és a felesleges nukleáris anyagokat a reaktorok és erőművek számára hasznosítható üzemanyaggá alakítsuk” – mondta Jacob DeWitte, az Oklo társalapító-vezérigazgatója.

Politikai hátszél is kellett

A projekt súlyát jelzi, hogy az Amerikai Energiaügyi Minisztérium nemrég mindkét vállalatot beválasztotta azon öt cég közé, amelyekkel előrehaladott tárgyalásokat folytat a felesleges plutónium hasznosítását célzó állami programban. A felek jelenleg a létesítmények engedélyeztetését, a csomagolást és a logisztikai kérdéseket vizsgálják, hogy a folyamat megfeleljen a szigorú biztonsági előírásoknak és közben gazdaságos maradjon.

A Standard Nuclear az ország egyetlen független TRISO üzemanyag-fejlesztője. A vállalat számára a megállapodás garantálja a folyamatos alapanyag-ellátást a kompakt energiarendszerek és radioizotópos generátorok gyártásához, amelyeket leginkább a védelem és az űrkutatás területén használnak.

Az Oklo közben fejleszti a Pluto nevű, plutóniummal működő gyorsüzemű tesztreaktort. Ezzel a technológiával akarják bizonyítani, hogy a felesleges plutónium hosszú távú hulladékkezelési probléma helyett áthidaló üzemanyagként szolgálhat tiszta villamos energia termelésére.

Gábor János, NEW technology

The post Atomhulladékból energia: plutónium újrahasznosításával lépne szintet a nukleáris ipar appeared first on NEW technology.

Bár az elmúlt időszakban a SpaceX tőzsdére lépése elvitte a showt, a Tesla ismét magára vonta a figyelmet a közelgő robotaxi adatainak megjelenésével. Az autózás jövőjét meghatározó fejlesztések sorában a Cybercab lehet a következő nagy ugrás – legalábbis erről tanúskodnak a nemrég kiadott hatósági adatok. A május végén hitelesített tanúsítási dokumentumokból kiderült, hogy

Elon Musk vállalata meglepően hatékony és könnyű járművet készített, amely szakít a hagyományos elektromos autók felépítésével.

A Tesla még februárban az X-en jelentette be, hogy a texasi Gigafactoryban megkezdte a kétüléses Cybercab robotaxi gyártását. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal nyilvánosságra került jelentése most a fontosabb technikai részletekre is rávilágított: a jármű csupán 1412 kilogrammot nyom, ami még a Model 3 legkönnyebb változatához képest is jelentős súlycsökkenés. Ezt az eredményt elsősorban a kormánykerék, a pedálok – és minden egyéb, emberi beavatkozáshoz szükséges kezelőszerv – elhagyásával érték el.

Kiemelkedő hatékonyság a motorháztető alatt

Mivel az eleve önvezetőnek épített Cybercab tömege alacsony, nem kellett hatalmas akkumulátorcsomagot beépíteni a megfelelő hatótáv eléréséhez. A specifikációk szerint a robotaxi egy 48 kilowattórás akkumulátorról üzemel, és az első tengelyére egy 219 lóerős elektromos motor kerül. A hatékonysági mutatók önmagukért beszélnek: a jármű fogyasztása 102,5 wattóra kilométerenként, ami a hatósági korrekciók után 465–480 kilométeres valós hatótávra lehet elég.

Ez azt jelenti, hogy a Cybercab nagyjából 10 kilométert képes megtenni egyetlen kilowattóra energiával, miközben az átlagos elektromos autók ugyanennyiből csak 5-6 kilométerre képesek.

A Tesla Cybercab tehát az egyik leghatékonyabb elektromos autó lehet, amelyet valaha hitelesítettek – mérlegel a The Verge elemzése, megjegyezve, hogy a technikai fölény kulcsfontosságú lehet a robotaxi-szolgáltatás gazdaságos üzemeltetésében.

A Tesla lépéshátrányban van a riválisokkal szemben

A technológiai bravúrok ellenére a Tesla jelenleg lemaradni látszik a közvetlen versenytársai mögött. A számok közötti különbség látványos: míg az Alphabet tulajdonában álló Waymo már több mint 3000 vezető nélküli járművet működtet 11 amerikai városban, addig a Tesla mindössze 42 felügyelet nélküli Model Y robotaxira rendelkezik texasi engedéllyel, és ezek közül is csak 14 teljesít szolgálatot biztonsági sofőr nélkül. Bár a biztonsági statisztikák eddig a Teslának kedveznek – eddig „csak” 18 balesetet jelentettek a Waymo 697 incidensével szemben –, a jó statisztikák talán csak a kisebb flottának köszönhetők. A kérdés továbbra is az, hogy a Tesla képes lesz-e elég gyorsan felskálázni a gyártást és a szolgáltatást, mielőtt a piacot végleg uralmuk alá hajtják a konkurensek.

Gábor János, NEW technology

The post Bármelyik elektromos autónál hatékonyabb lehet a Tesla pehelysúlyú robotaxija appeared first on NEW technology.

Idén is a világ legfenntarthatóbban működő vállalatának választotta a TIME magazin és a Statista a Schneider Electricet, ezzel a társaság sorban harmadszor végzett a 750 céget tartalmazó rangsor élén. A vállalat az év elején indította el „Impact 2030” programját, és már az első negyedévben 82,5 százalékkal csökkentette a 2017-es referenciaértékhez képest a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását.

Idén harmadik alkalommal készítette el a TIME magazin és a Statista a világ legfenntarthatóbban működő vállalatainak rangsorát, amelyen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a környezetre gyakorolt hatás alapján rangsorolták a világ legnagyobb és legbefolyásosabb 750 cégét. A lista élén 2026-ban is a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata található, amely ezzel sorban harmadszor szerezte meg az első pozíciót. Ez az elismerés is tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiája, teljesítménye és a vállalatirányítás szerves részévé tegye. A mindenki számára elérhető fejlődés érdekében az energiatechnológiában való szintlépést küldetésének tekintő társaság az elektrifikáció, a hatékonyság és a digitalizáció terén betöltött vezető szerepére építve fejt ki széles körű hatást.

„Megtiszteltetés, hogy a harmadik egymást követő évben is elnyertük a TIME és a Statista elismerését. Ahogy az energia egyre fontosabb szerepet játszik a növekedés, a versenyképesség és a fejlődés szempontjából, úgy növekszik az igény az intelligensebb felhasználására is. Meggyőződésünk, hogy az energiaintelligencia a hatékonyság és a dekarbonizáció kulcsfontosságú előfeltétele, amely segít ügyfeleinknek tartós értéket teremteni a kibocsátás csökkentése mellett. Évek óta ez a meggyőződés formálja a Schneider Electricet, és továbbra is irányt mutat innovációs tevékenységünknek, működésünknek és az energiatechnológia fejlesztésének” – mondta el Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Az idei elismerés azért is különösen fontos a vállalat számára, mert a cég a közelmúltban mutatta be új fenntarthatósági programját, az Impact 2030-at. A társaság négy stratégiai pillérre építve – a világ elektrifikációja, az ipar újragondolása, az emberekben rejlő potenciál felszabadítása és a helyi közösségek támogatása – negyedévente, mérhető mutatók segítségével követi nyomon teljesítményét, biztosítva ezzel az elszámoltathatóságot minden szinten.

Az idei első negyedévben a Schneider Electric a 2017-es referenciaértékhez képest 82,5 százalékkal csökkentette a Scope 1 és Scope 2 kategóriába tartozó CO₂-kibocsátását. A cég emellett a január-márciusi időszakban 47,5 millió MWh energiát takarított meg vagy elektrifikált ügyfelei számára, ami közvetlenül erősítette az ellenállóképességet és a hatékonyságot. Csak az első negyedévben 20 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését érte el a társaság ügyfeleinél és saját működésében.

A vállalat emellett folytatta új tervezési keretrendszere bevezetését, aminek eredményeként a tervezési fázisban lévő főbb ajánlatok 14 százaléka már most is kiemelkedő teljesítményt mutat a körforgásos gazdaságra való átállás és a környezetvédelem szempontjából.

Az „Impact 2030” programmal a Schneider Electric tovább erősíti a teljes ökoszisztémájának bevonását a fenntarthatósági törekvésekbe felismerve, hogy akkor lehet átfogó hatást elérni, ha a partnerek együtt haladnak előre. A folyamat a beszállítókkal kezdődik, ennek jegyében az idei első negyedévben több mint 1100 beszállító vett részt a cég „Zero Carbon Pathway” kezdeményezésében.

Az egyre bizonytalanabbá és széttagoltabbá váló globális környezetben a Schneider Electric úgy véli, hogy a tartós fejlődéshez erős helyi alapokra van szükség. A közösségek és az emberek a fenntartható változás helyi támaszaiként tevékenykedhetnek, elősegítve azt, hogy a globális törekvéseknek kézzelfogható, helyi eredményei legyenek. Az év első három hónapjában több mint 2,8 millió ember jutott fenntartható villamosenergia-ellátáshoz a Schneider Electric által támogatott, közösségközpontú megoldások révén. 113000 ember szerezte meg az energia, az elektrifikáció és az automatizálás területén szükséges technikai ismereteket képzési programok keretében – így a 2009 óta képzettek összesített száma meghaladta az 1,2 milliót.

„Ez a harmadik elismerés, amit az új fenntarthatósági ciklus elindításakor kaptunk megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk, és érezzük a felelősségünket abban, hogy tovább kell haladnunk ezen az úton. Az Impact 2030 egy keretrendszert biztosít ahhoz, hogy kiterjesszük a hatásunkat, és alig várjuk, hogy negyedévről negyedévre felgyorsítsuk az előrelépést” – hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

Amellett, hogy a TIME és a Statista harmadik egymást követő évben is a világ legfenntarthatóbb vállalatának választotta, a Schneider Electric az egyetlen olyan cég, amely kétszer is – 2021-ben és 2025-ben – megszerezte az első helyet a Corporate Knights Global 100 ranglistáján, és 15 egymást követő évben szerepelt a CDP Climate A Listáján.

Schneider Electric

The post Ismét első a Schneider Electric a TIME és a Statista legfenntarthatóbban működő vállalatokat bemutató listáján appeared first on NEW technology.

Négy győzelem, négy világcsúcs – ez a SZEnergy mérlege az elmúlt négy évben a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon. A győri Széchenyi István Egyetem csapatának célja idén is címvédés, sőt, ha lehet, a tavalyi rekordjának javítása; az ehhez szükséges fejlesztéseiket és az ezekben a napokban már Lengyelországban versenyző járművüket rollout rendezvényükön mutatták be nemrégiben.

2022 óta példátlan sikerszériát tudhat magáénak a SZEnergy, a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata: különleges autójukkal zsinórban négyszer diadalmaskodtak Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, a Shell Eco-marathonon, mindannyiszor világrekorddal, háromszor saját rekordjukat megjavítva. Nemcsak a győzelem ténye, hanem mértéke is figyelemre méltó: a tavaly produkált 327 kilométer/kilowattóra teljesítmény több mint harminc százalékkal volt jobb, mint a második helyezett eredménye. Mindez azt jelenti, hogy a jármű 1 kilowattóra felhasználásával – ami egy hajszárító félórás használatának felel meg – 327 kilométert tett volna meg.

A csapat idén is folytatná ezt a remek sorozatot, ennek érdekében tovább optimalizálták a 2019-es debütálása óta egyre hatékonyabbra csiszolt járművüket. Az idei fejlesztéseket a hagyományaikhoz hűen külön rendezvényen leplezték le, amelyet dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese nyitott meg.

„A SZEnergy sikerének titka a folyamatos megújulás. A hallgatók minden évben változtatnak valamit az autón, innovatív technológiákkal kísérleteznek, új megoldásokat próbálnak ki. Energiahatékony elektromos hajtású jármű fejlesztésében jelenleg ők a legjobbak a világon, amivel növelik intézményünk hírnevét, valamint példát mutatnak társaiknak. Emellett igazolják azt, hogy a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzései valóban sikeres szakmai pályára készítik fel az ide érkezőket” – fogalmazott.

Novák Bence csapatvezető ismertette a Shell Eco-marathon koncepcióját, amelynek összevont európai és afrikai futamát idén is Lengyelországban, a Silesia Ringen rendezik a hétvégén. Az autók szempontjából két fő típust különböztetnek meg a versenyen: a szabadabban tervezhető prototípus és a kötöttebb városi kisautó kategóriát. A konstrukció belsőégésű, elektromos vagy hidrogéncellás is lehet. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül villamos hajtással indul.

„Az előző évekhez hasonlóan az energiahatékony mellett az autonóm versenyszámban is indulunk. Itt az autónak a pilóta beavatkozása nélkül, önállóan kell egy komplex feladatot kell elvégeznie, amelynek része akadályok kikerülése, valamint STOP tábla felismerése és vonal előtti megállása is” – árulta el.

„Fontos még a csapat nevében megköszönnöm az egyetem vezetésének, mentor oktatóinknak és annak a rengeteg szponzornak, akik idén is támogatták munkánkat. Nélkülük nem valósulhatnának meg évről évre fejlesztéseink” – tette még hozzá.

Mint elhangzott, annak érdekében, hogy továbbra is az élen maradjanak, számos fejlesztést hajtottak végre, amelyek egy könnyebb, kevesebb energiát fogyasztó járművet eredményeznek. Az elmúlt évek újabb világcsúcsai és folyamatosan javuló teljesítménye mutatja, van még tartalék a járműben, ami okos módosításokkal kiaknázható.

A gépészeti részleg idén a futómű és kormánymű módosítását tűzte ki célul, amelyhez új alkatrészeket terveztek és gyártottak.  „Gyártástechnológiai ismereteinket is gyarapítottuk, amely a prototípus autó építése során válik majd javunkra” – említette Madarász István gépészeti részlegvezető, utalva arra, hogy a csapat már tervezi prototípus járművét is, amivel 2027-ben indulnának először a Shell Eco-marathonon.

Az elektronikai fejlesztések kulcsa továbbra is a menetoptimalziációs algoritmus, amely a jármű és a pálya modellezésével meghatározza az ideális fogyasztáshoz tartozó sebességgörbét, jelentős segítséget nyújtva a pilótának. Idén ezt továbbfejlesztették: most már az autó képes a kiszámolt pontos pálya lekövetésére is, a kormány mögött álló vezető csak szükség esetén veszi át az irányítást.

„Az új akkumulátor csomag áttervezése mellett az akkumulátor felügyeleti rendszer átalakítása volt egy kiemelt feladat, mely következtében sikerült helyet spórolnunk a nyomtatott áramköri panelen, ezért ezt teljesen át tudtuk tervezni a jobb szerelhetőség érdekében” – hangsúlyozta Timár András elektronikai részlegvezető.

A csapat az autonóm versenyben a 4. helyezést érte el tavaly, amelyen idén javítanának, emiatt jelentősen belenyúltak az önvezető funkciókat megvalósító szoftverbe. „Eddig a jármű két részre osztotta, amit lát: bejárható útfelületre és az ezen kívül álló környezetre. Így azonban nem tudtuk detektálni például a pálya széli rázókövet, amely kritikusnak bizonyult. Idén ezért a szegmentációs algoritmusunk többszintű lett, amely már az útvonal mellett a pályavonalat is felismeri” – tájékoztatott Halir Szabolcs, az autonóm részleg vezetője.

Szintén fontos változás, hogy korábban főként a környezetet pásztázó és arról pontfelhőt készítő LIDAR szenzort használtak főként tájékozódáshoz, a kamera csak kiegészítette mindezt. Most pont fordított a helyzet: elsősorban a kamera képe alapján tájékozódik a jármű, a LIDAR-t már csak akadályok érzékeléséhez használják. Ezzel nemcsak pontosabb képet kapnak a valóságról, hanem az energiafelhasználást is csökkentették. „A mostani megoldás erőforrásigénye jóval kevesebb, mint a korábbié, így az eddigi két Jetson feldolgozóegységünk helyett már csak egyet használunk, amellyel sokat spórolunk” – jegyezte meg a részlegvezető.

Végső Veronika a marketingrészleg munkáját mutatta be. „A tervezés elkezdésétől a versenyig tartó időszakot videósorozattal mutatjuk be, amellyel közelebb hozzuk követőinket a csapathoz, hiszen beláthatnak a kulisszák mögé. Továbbá a pólónk designját is újra gondoltuk, a fehér alapszínen jelennek meg fekete és sárga színeink. Jelenleg közel ötven szponzorunk szerepel a ruházaton, amire különösen büszkék vagyunk” – zárta szavait.

SZIE

The post Bemutatta autóját a SZEnergy: sorozatban ötödször hozná el a trófeát a Széchenyi István Egyetem csapata appeared first on NEW technology.

Amikor a világ minden tájáról érkező fiatal tehetségek a WorldSkills világbajnokságán CNC-esztergálásban és CNC-marásban mérik össze tudásukat, nem csupán az érmekért versenyeznek. A tét a gyártás iránti szenvedély és a műszaki szakmák nemzetközi jövője is. A DMG MORI 2016 óta a WorldSkills International globális ipari partnere, és esztergagépekkel, univerzális megmunkálóközpontokkal, műszaki támogatással, tapasztalt szakértőkkel, valamint felkészítő képzésekkel segíti a versenyeket.

Például Sanghajban Japán, Korea, Vietnam és Szingapúr résztvevőit készítik fel a megmérettetésekre. Geretsriedben és Stockerauban több európai csapatot, valamint Brazília és Kanada versenyzőit is fogadták. A kezdeményezésről a DMG MORI számolt be.

Jörg Harings, a DMG MORI képzési vezetője, valamint Boris Satarov, a DMG MORI Academy műszaki trénere és a CNC-esztergálás nemzeti felkészítője arról beszéltek, mit jelent a WorldSkills a résztvevők és a DMG MORI számára.

A WorldSkillsre gyakran a szakmák olimpiájaként hivatkoznak. Önök szerint mennyire találó ez az összehasonlítás? Vagy esetleg nem is fedi teljesen a valóságot?

Jörg Harings: Az összehasonlítás mindenképpen helytálló. Akárcsak a sportban, itt is az egyes szakágak legjobbjai találkoznak, hogy összemérjék tudásukat. Idén Sanghajban több mint 1500 fiatal versenyez majd egymással, több mint 70 országból és 64 szakmában. Természetesen mindannyian arról álmodnak, hogy felállhassanak a dobogóra. Ugyanakkor, ahogy az olimpián is, itt is olyan szakágak kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek egyébként kevésbé lennének jelen a nagyközönség előtt.

Boris Satarov: A WorldSkills ezzel nemcsak azokra a szakmákra irányítja rá a figyelmet, amelyeknek szükségük van a következő generációra, hanem lelkesedést is teremt, hiszen minden résztvevő nagy szenvedéllyel versenyez.

Tíz éve globális ipari partnerként támogatják a WorldSkillst. Mi az, ami ennyire szorosan összeköti a DMG MORI-t a szervezettel?

Jörg Harings: Együttműködésünk közel 20 évre nyúlik vissza. Már akkor is szerszámgépekkel támogattuk a versenyeket. Mondhatjuk tehát, hogy ez egy olyan nemzetközi partnerség, amely hosszú évek alatt épült fel. Ebben fontos szerepe van a folytonosságnak, hiszen a lényeg a következő generáció támogatása. Ez egy kifejezetten hosszú távú feladat. A DMG MORI a társadalmi felelősségvállalást a gyártás és a szerszámgépipar jövőjére vonatkozó hosszú távú elképzelésekkel kapcsolja össze.

Ez azt jelenti, hogy a DMG MORI egyre nagyobb szerepet vállalt ebben a partnerségben?

Boris Satarov: Így van. A szerepünk sokat fejlődött. Már rég túlmutat azon, hogy egyszerűen modern CNC-technológiát biztosítunk. A fiatal tehetségeket a WorldSkillsre a CTX 350 V4 és a DMU 40 Plus versenygépekkel készítjük fel. CNC-esztergálásban a 23 részt vevő ország közül 11-et képzünk, CNC-marásban pedig a 27 országból tízet. Ezt a logisztikai kihívást három képzési helyszín segítségével kezeljük.

Jörg Harings: A képzések során a digitális transzformáció is fontos téma. A Siemensszel együttműködve most először vezetünk be digitális ikert a „Run my Virtual Machine” megoldással. Ez a munkadarab-optimalizálás egyik moduljaként a verseny szerves részét képezi.

A felkészülés és maga a verseny sokféle országból, valamint eltérő oktatási rendszerekből érkező csapatokat hoz össze. Hogyan élik meg ezt a nemzetközi tapasztalatcserét a résztvevők és a DMG MORI?

Boris Satarov: A képzések kis csoportokban vagy egyéni formában zajlanak. Az igazi kulturális és szakmai tapasztalatcsere elsősorban a versenyek alatt történik. Ennyi részt vevő ország esetében időnként nagyon eltérő munkamódszerek találkoznak. Ebből minden érintett profitálhat.

Jörg Harings: A DMG MORI szempontjából a nemzetközi szemlélet a vállalat DNS-ének szerves része. Globálisan működünk, ugyanakkor helyi jelenléttel, ügyfeleinkhez közel dolgozunk. Éppen ezért különösen értékes, amikor ennyi nemzetet tudunk egy helyen összehozni.

Milyen mértékben reagál a verseny az iparág előtt álló kihívásokra?

Jörg Harings: Egy munkadarab versenyszellemben történő elkészítése talán nem is különbözik annyira a valós gyártási környezettől. A gyakorlatban az iparban emelkedő minőségi elvárások és az erős szállítási nyomás hasonló gondolkodásmódot, mindenekelőtt pedig ugyanilyen motivációt igényelnek. A nagyfokú pontosság és a hatékony folyamatok versenyképes termelést eredményeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal versenyzők a WorldSkillsen kívül is gyakran olyan vállalatoknál helyezkednek el, amelyek pontosan ezt a szemléletet képviselik.

Boris Satarov: A képzések során a résztvevők a legmodernebb szerszámgép-technológiával és a CELOS-alapú vezérlőrendszerrel is megismerkednek, amennyiben ezekkel korábban még nem találkoztak a képzésük során. Megtanulják, mire képes a CTX 350 V4 turn & mill megoldása, valamint milyen lehetőségeket kínál az öttengelyes megmunkálás a DMU 40 Plus gépen. A WorldSkills így következetesen bemutatja, milyen is a modern gyártás.

Ez azt is jelenti, hogy a WorldSkills stratégiai jelentőséggel bír a DMG MORI számára. Mennyire fontos a következő generáció támogatása a DMG MORI és ügyfelei hosszú távú versenyképességéhez?

Jörg Harings: Bármilyen technológiai fejlesztést is hajt előre a DMG MORI, az ember továbbra is kulcsfontosságú versenytényező marad. Nekünk és ügyfeleinknek is szükségünk van olyan képzett szakemberekre, akik felismerik és ki tudják használni a folyamatintegrációban, automatizálásban és digitalizációban rejlő lehetőségeket. Machining Transformation, vagyis MX szemléletünk kijelöli a gyártás jövőjéhez vezető utat. Ehhez az is hozzátartozik, hogy már ma gondoskodjunk a fiatal tehetségek támogatásáról, hogy az iparban holnap is rendelkezésre álljanak a szükséges szakemberek.

DMG MORI

The post Fiatal tehetségek a gyártás jövőjéért appeared first on NEW technology.

A kis, agilis, hardvereket, ipari vagy logisztikai megoldásokat fejlesztő startupok az innováció bástyái, akik legtöbbször nem a tehetség hiányával küzdenek, hanem például az ipari szoftverek díjainak kigazdálkodásával. Egy ilyen licensz ugyanis akár évi több millió forintos kiadást is jelenthet, amiből egy fiatal csapat több hónapig is működhetne.

Emiatt sok korai fázisban járó vállalkozás elakad a laborból a valódi ipari alkalmazásokba vezető úton. Ezt az akadályt teszi áthidalhatóvá a Siemens azzal, hogy elérhetővé teszi professzionális szoftvercsomagjait startupok számára.

Szélesebbre tárulnak a kapuk az európai startupok előtt

A Siemens for Startups program az elmúlt másfél évben több mint 7 ezer hardvertechnológiai kezdő vállalkozást támogatott szoftveres hozzáférési lehetőséggel.

Ennek köszönhetően például a francia Latitude űripari startup Siemens-eszközökkel fejleszti és szimulálja hordozórakétája, valamint additív gyártással készülő rakétahajtóműve működését, virtuális környezetben. A zürichi egyetemről indult Ethon mesterséges intelligencia platformja pedig valós időben elemzi a gyártási folyamatok viselkedését, feltárva az eltéréseket, és megmagyarázva azok okait. A platform segítségével nemcsak a költségek optimalizálhatóak, de a Siemens svájci, német és amerikai üzemeiben már ezzel az eszközzel felére tudták csökkenteni gyártás során keletkező hulladék mennyiségét.

Ezt a programot bővíti a Siemens, amit a múlt heti, párizsi VivaTech startup- és technológiai szakkiállításon jelentett be.

Új, szuperkedvezményes szoftvercsomagok

Három új, előre összeállított, a gyakori termékfejlesztési igényekhez igazodó szoftvercsomagra tudnak majd kedvezményesen pályázni az európai startupok. Működésük első két évében akár 95 százalékos kedvezménnyel kaphatják meg csomagban szereplő licenszeket, míg a további portfóliótermékeket akár 75 százalékkal alacsonyabb áron érhetik el.

A csomagok két alapeszközre épülnek. Az egyik az NX X felhőalapú 3D tervezőszoftver, amivel a csapatok bárhonnan, egyidőben dolgozhatnak ugyanazon a terméken, fizikai szerver fenntartása nélkül. A másik a Teamcenter X Essentials felhőalapú verziókezelő- és nyilvántartó rendszer, ahol megtalálható az egy-egy projekthez tartozó összes tervfájl és dokumentum, – így mindig mindenki a legfrissebb verzióval tud dolgozni.

Ezeken felül szimulációs, valamint az elektronikai tervezést könnyítő szoftvereszközök lesznek elérhetőek, amelyekhez – csomagoktól függően – különböző mennyiségű használati-, illetve felhőkredit is jár.

Szoftver, piac és partnerség

A három alappillérre – Connect, Collaborate és Empower – épülő program nem csak az ipari szintű technológiákat biztosítja a startupok számára. A szoftverhozzáférés mellett piacra lépési csatornát kínál a Siemens Xcelerator nyílt üzleti digitális platformon keresztül, és bizonyos esetekben a Siemens korai vásárlóként és fejlesztési partnerként is megjelenik.

A programban résztvevő startupok, 3D tervezés és szimuláció alkalmazásával, eddig akár 36 százalékkal növelni tudták jövedelmezőségüket, mivel javult a termelékenységük, csökkentették a hibák számát és az ebből adódó költségeket, valamint több ügyfelet tudtak megtartani. Továbbá az egyszerűbb fájlmegosztásnak, valamint az összekapcsolt CAD- és szimulációs megoldásoknak köszönhetően akár 80 százalékkal le tudták rövidíteni a mérnöki elemzésekre és szimulációkra fordított időt, miközben a virtuális teszteléssel 23 százalékkal kevesebb fizikai prototípus készítésére volt szükség.

Siemens

The post Megnyitja kapuit az ipar a startupoknak appeared first on NEW technology.