A légi közlekedés fenntartható jövője nem csupán a szárnyak alatt megbújó hajtóműveken, hanem a géptestben futó elektromos vezetékeken és az intelligens energiagazdálkodáson is múlik. Az Airbus most olyan úttörő vállalkozásba kezdett, amely a repülőgépek „nem-meghajtási célú” rendszereit állítja át hibrid-elektromos alapokra. A LEIA névre keresztelt projekt az uniós támogatással megvalósuló Clean Aviation Joint Undertaking program keretében jött létre, a célja pedig a következő generációs kereskedelmi repülőgép nagyfeszültségű energiatermelésének és -elosztásának tökéletesítése.

A fejlesztés legfontosabb küldetése, hogy áthidalja a szakadékot az egyes alkatrészek laboratóriumi kísérletei és a teljes repülőgép-szintű érettség között.

A mérnökök olyan technológiákon dolgoznak, amelyek készen állnak a jövőbeli beépítésre és a szigorú repülésbiztonsági tanúsításra. A projekt európai, brit és amerikai partnerek összefogásával valósul meg, ezzel is jelezve a téma globális súlyát.

„A hibrid-elektromos technológiák fejlesztése terén elért haladásunk és a LEIA demonstrátor elindítása döntő fordulatot jelent a repülés jövőjének tervezésében” – nyilatkozta az Airbus kutatás-fejlesztési vezetője. Karim Mokaddem hozzátette: „Az integrált, intelligens hibrid-elektromos architektúrákra való áttéréssel aktívan fektetjük le a következő generációs repülőgépek fizikai és digitális alapjait.”

A LEIA a korábbi, SWITCH projekt eredményeire épít, ami a hibrid-elektromos hajtáslánc-alrendszerekre fókuszált, és júliusban zárt le egy fontos szakaszt, a Collins Aerospace integrált laboratóriumi tesztjeit. A munkafolyamatban olyan meghatározó iparági szereplők vettek részt, mint a Pratt & Whitney, a GKN Aerospace és az MTU Aero Engines.

A fejlesztés most új szakaszba lép: az alrendszereket a németországi Ottobrunnba szállítják, ahol az Airbus saját STEP laboratóriumában végzik el a repülőgép-szintű integrációs vizsgálatokat.

A tesztek során a mérnökök ellenőrzik a tervezési paramétereket, az akkumulátor-interfészek működését és az energiagazdálkodási rendszerek hatékonyságát. Ekkor már szimulált repülőgép- és motorrendszerekkel összhangban vizsgálják az új technológiát.

Az Airbus irányítása mellett zajló integrációs folyamat kiterjed a skálázható motor-generátorokra, a következő generációs elektronikus vezérlőkre és a speciális energiaelosztó berendezésekre is. A technológiai arzenált egy átfogó tesztelési program keretében validálják, amely a tervek szerint 2027-ben éri el a csúcspontját egy látványos földi bemutatóval.

A projekt hátterét az a globális törekvés adja, amely a regionális és középtávú repülés villamosítását célozza. A Clean Aviation program részeként megvalósuló kollaborációk az ellátási láncok határokon átnyúló összehangolásával igyekeznek választ adni a környezetvédelmi kihívásokra. A cél nem kevesebb, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése és a repülőgépipar fenntarthatóbbá tétele.

Gábor János, NEW technology

The post Elektromos forradalom előtt a légi közlekedés: az Airbus a jövő hajtásrendszerét fejleszti appeared first on NEW technology.

Bár az emberiség évtizedek óta vizsgálja a Holdat, az égitest sarkvidéki területei még mindig számos titkot rejtenek. Az Európai Űrügynökség (ESA) most technológiai szintet ugrik a kutatásban: jóváhagyta a finanszírozást az ispace MAGPIE programjának második szakaszához.

A 65 millió eurós, azaz körülbelül 23,4 milliárd forintos szerződés a misszió teljes hátralévő részét fedezi. Ez magában foglalja a holdjáró fejlesztését, gyártását, tesztelését, valamint magát a szállítást és a felszíni operatív feladatokat is.

A projekt fővállalkozójaként az ispace-EUROPE felel a tervezésért és a tudományos célkitűzések megvalósításáért. A fejlesztés előzménye, hogy a cég már sikeresen teljesítette a tervezési prototípus felülvizsgálatát, így a következő állomás a szerkezeti és termikus modell gyártási felkészültségének ellenőrzése lesz.

Nemzetközi összefogás a Hold sötét oldalán

A misszió célpontja a Hold déli sarkvidéke, ahol a szakemberek az illékony anyagokat, a vízjég stabilitását és a regolit, vagyis a holdi talaj tulajdonságait fogják elemezni. Ezek az adatok elengedhetetlenek a jövőbeli erőforrás-kutatáshoz és a hosszú távú emberi jelenlét fenntartásához.

A MAGPIE rover az ispace negyedik holdi küldetésének leszállóegységén utazik majd, várhatóan 2029-ben.

A küldetés sikere jelentős részben a japán technológián múlik, hiszen az ispace-t korábban a Japán Űrügynökség választotta ki a sarkvidékeken alkalmazott nagy pontosságú leszállási technológia kidolgozására. Ez a rendszer teszi lehetővé, hogy a rover pontosan a kijelölt, tudományos szempontból értékes területen érjen talajt.

Bár a technikai kivitelezés egy bonyolult nemzetközi együttműködés keretében valósul meg, a program hátterét az ESA azon stratégiai váltása adja, amely során a nagyszabású, évtizedes projektek mellett egyre nagyobb teret kapnak a gyorsabb fejlesztésű, kereskedelmi partnerek bevonásával zajló missziók. Ez a megközelítés lehetővé teszi a technológiai képességek gyorsabb kiépítését.

„A MAGPIE kiváló példája az ESA azon törekvésének, hogy innovatív, gyors fejlesztésű küldetésekkel és erős nemzetközi összefogással ambiciózus kutatási célokat érjen el” – mondta Sara Pastor, az ESA holdprogramjának vezetője. Az ispace közleményében megjelent nyilatkozat szerint a küldetés kulcsfontosságú tudást nyújt a holdkutatás következő szakaszához, egyúttal szorosabbra fűzi Európa és Japán stratégiai kapcsolatát az űrkutatás területén.

Gábor János, NEW technology

The post Európai rover indul a Hold déli sarkvidékére, hogy jég után kutasson appeared first on NEW technology.

A Bosch az 1976-ban kifejlesztett lambdaszonda-technológiával forradalmasította az autóipart. A megjelenés évében a Volvo volt az első autógyártó, amely sorozatgyártású modelljeibe beépítette ezt a megoldást, mára pedig a benzin- és dízelmotoros járművek elengedhetetlen alkatrészévé vált. Idén 50 éves a Bosch kulcsfontosságú technológiája, amely jelentősen hozzájárult a károsanyag-kibocsátás és az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez. A vállalat mára közel 1,7 milliárdot gyártott belőle világszerte.

Úttörő teljesítmény, amely globális sztenderddé vált

A Bosch 50 évvel ezelőtt azért készítette elő a lambdaszondát sorozatgyártásra, hogy lehetővé tegye a hatékony kipufogógáz-kezelést a hármas hatású katalizátorokban. Az érzékelő precízen méri a kipufogógáz maradék oxigéntartalmát, és ellátja a motorvezérlő egységet az optimális levegő-üzemanyag keverék (lambda = 1) szabályozásához szükséges információkkal. A katalizátor egyedül így képes teljes hatékonysággal működni, és megbízhatóan átalakítja a szennyező anyagokat.

A kezdetben csak benzinmotorokhoz fejlesztett alkatrész technológiai fejlődésének következő lépését a szélessávú lambdaszonda jelentette. Ez jelentősen bővítette az alkalmazási körét, hiszen dízel- és közvetlen benzinbefecskendezésű motorokban is használható lett. Ami egykor úttörő teljesítményként indult, mára kulcsfontosságú technológiává vált a kipufogógázutánkezelésben. A lambdaszondát számos telephelyen gyártja a Bosch Németországban, Délkelet-Európában, Észak-Amerikában, Kínában és Indiában.

A sorozatgyártástól a pótalkatrészpiacig

Több évtizedes szakértelmére és tapasztalatára építve a Bosch a gyári beépítésű lambdaszondák egyik vezető gyártója, emellett a pótalkatrészpiac meghatározó szereplője is. Mintegy ezer cikkszámból álló lambdaszonda-portfóliója az európai járműállomány körülbelül 70 százalékát lefedi.

A vállalat szakértelme messze túlmutat a lambdaszondán – a kipufogógáz-érzékelők teljes körére kiterjed. A Bosch a lambdaszondák mellett részecske-, nitrogénoxid- és kipufogógáz-hőmérséklet-érzékelők széles választékát kínálja szervizpartnereinek. Ezek az alkatrészek fontos szerepet töltenek be a modern járművek károsanyag-kibocsátásának szabályozásában és az előírt határértékek betartásában. Az átfogó termékkínálat révén a szervizek valamennyi fontos kipufogógáz-érzékelőt egyetlen forrásból szerezhetik be, ami egyszerűbb beszerzést, kiváló kompatibilitást és egységesen magas minőséget biztosít.

A sokoldalú technológiát már nem csak járművekben használják

A lambdaszondák precíz mérési technológiáját ma már tehergépjárművekben, motorkerékpárokban, sőt modern fűtési rendszerekben is alkalmazzák. Ezek mellett a Bosch Perfect Bake sütőiben is megtalálható, ahol biztosítja az optimális sütési körülményeket.

The post Kulcsfontosságú technológia ír történelmet: 50 éves a lambdaszonda appeared first on NEW technology.

A Geely Automobile Holdings és a Ford Motor Company hivatalosan is bejelentette, hogy Európa-központú vegyesvállalatot alapítanak a Ford spanyolországi gyártóbázisán. Az együttműködés keretében közösen használják majd a valenciai üzem kapacitásait, és mindkét márka modelljeit gyártani fogják. A megállapodás értelmében a létesítmény az alacsony és zéró károsanyag-kibocsátású járművek új generációjának központjává válik – kifejezetten európai vásárlók igényeire szabva. A vegyesvállalat a tervek szerint 2027 első felében kezdi meg működését, és az első közös modellek valamikor 2028-ban gördülhetnek le a szalagokról.

A tulajdonosi struktúra alapján a Geely 34, a Ford pedig 66 százalékos részesedéssel rendelkezik majd az új közös vállalatban.

A partnerség célja a hatékonyság növelése és a fejlesztési költségek megosztása, miközben biztosítják a gyár évi 500 000 darabos kapacitásának optimális kihasználását. A gyártási terv szerint három Ford márkájú, vegyes hajtású modellt, valamint két tisztán elektromos hajtású Geely modellt készítenek az üzemben. Ez a lépés jelentősen felgyorsítja a Geely európai terjeszkedését, amely már az idei év első felében is kimagasló,

158 százalékos növekedést mutatott a nemzetközi értékesítések terén.

„A Forddal kötött stratégiai együttműködés fontos lépés a nyitott kooperáció felé, amely mindkét fél számára előnyös. Mérföldkő ez a Geely Auto globális fejlődésében, és tovább erősíti jelenlétünket Európában” – mondta Alex Nan, a Geely Auto Group alelnöke, hozzátéve, hogy olyan piacvezető funkciókkal ellátott, magas minőségű járműveket fognak kínálni, amelyek érdemben hozzájárulnak a kontinens zöld jövőjéhez.

Ford és Geely: bizalomra épített közös jövő

A két autógyártó kapcsolata nem új keletű: a mostani megállapodás egy 2010-ig visszanyúló, régi bizalmi viszonyon alapuló együttműködés folytatása. A Ford akkor adta el a Volvo Carst a kínai vállalatnak, amikor sikeresen meg is újította az eredetileg svéd márkát. A jelenlegi projekt során a valenciai egység technológiai átalakítása a cél, hogy megfeleljen a modern autóipar elvárásainak és a szigorodó környezetvédelmi normáknak.

Jim Baumbick, a Ford Europe elnöke hangsúlyozta: olyan rugalmas és költséghatékony ipari rendszert építenek ki, amely megőrzi a hamisítatlan Ford-karaktert, miközben többféle hajtástechnológiát kínál az európai sofőröknek. A vállalatok közös hitvallása szerint az ügyfeleknek meg kell hagyni a választási lehetőséget, hogy maguk döntsék el, milyen típusú meghajtással kívánnak részt venni az energiaátmenetben.

Gábor János, NEW technology

The post Európában fog össze a Geely és a Ford: közös gyárban készülnek az új modellek appeared first on NEW technology.

Sokan ismerik azt a frusztráló folyamatot, amikor egy szemészeti vizsgálat után heteket vagy akár hónapokat kell várni az egyedi gyártású kontaktlencsékre. Ez különösen azoknak jelent problémát, akik szabálytalan szaruhártyájuk miatt nem viselhetnek tömeggyártott lágy lencséket. A Waterloo-i Egyetem kutatói most egy olyan komplex platformot mutattak be, amely véget vethet a várakozási időnek: a 3D nyomtatás segítségével kidolgozott új eljárással mindössze 20 perc alatt, közvetlenül az optometriai vizsgálat helyszínén elkészülhet a páciens szemére pontosan illeszkedő lencse.

A technológia jelentőségét az adja, hogy a jelenleg elérhető kontaktlencsék döntő többségét korlátozott méret- és formaválasztékban állítják elő. A hagyományos gyártás során a páciensnek gyakran többszöri konzultációra kell visszamennie, mire megtalálják a számára funkcionálisan is megfelelő illeszkedést. Az új digitális gyártási platform azonban egy egyedi tervezőszoftvert, egy speciálisan erre a célra kifejlesztett szilikonanyagot és modern rétegelt gyártási megoldásokat ötvöz.

Speciális anyag és 3D nyomtatás a tűpontos látásért

Az áttörés kulcsa egy újonnan alkotott, hidrofil szilikon formula. Bár a szilikon alapvetően kedvelt alapanyag a látásjavító eszközök gyártásában, a hagyományos változatai éppen a biokompatibilitás és a kiváló légáteresztő képesség miatt nem alkalmasak a 3D nyomtatásra.

A kanadai kutatócsoport ugyanakkor olyan anyagot fejlesztett, amely megtartja a szükséges optikai tulajdonságokat, miközben rétegről rétegre nyomtatható.

Ezen túlmenően meg kellett oldaniuk a 3D nyomtatás réteges felépítéséből adódó mikroszkopikus, lépcsőzetes egyenetlenségek problémáját is. Ezek az apró hibák rontják a kényelmet és zavarják a látást. A probléma kiküszöbölésére a csapat egy ultravékony, érintésmentes bevonatolási eljárást dolgozott ki, amely anélkül simítja ki a felületet, hogy módosítaná a lencse egyedi formáját.

Dr. Shirley Tang professzor az egyetem közleményében hangsúlyozta: a technológiájuk olyan lencséket hoz létre, amelyek felülete pontosan illeszkedik a páciens szeméhez, miközben biztosítják a kereskedelmi forgalomban kapható termékektől elvárt optikai tisztaságot és mechanikai teljesítményt.

A kutatócsoport már elvégezte a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, amelyek megerősítették az új anyag biokompatibilitását is. A következő lépésben az élő szervezeten végzett tesztek következnek. A szakemberek ideiglenes szabadalmat már benyújtottak a különleges szilikonanyagra, és jelenleg egy látáskutatással foglalkozó nemzetközi intézettel együttműködve dolgoznak a technológia piacra vezetésén.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörést hoz az optikákban a 3D nyomtatás: 20 perc alatt kész az egyedi kontaktlencse appeared first on NEW technology.

Elon Musk neurotechnológiai vállalata olyan agyi implantátumot mutatott be, amely lehetővé teszi a mozgássérült emberek számára, hogy kizárólag a gondolataik segítségével irányítsák a kerekesszéküket. A Neuralink N1 névre keresztelt egysége segítségével a felhasználók tudnak tolatni és kormányozni, valamint módosíthatják a szék ülésének és háttámlájának dőlésszögét. A technológia alapját egy mindössze 23 milliméter átmérőjű eszköz adja, amit a motoros kéregbe, azaz az akaratlagos mozgások tervezéséért felelős agyi területbe ültetnek be a szakemberek.

A cég tájékoztatása szerint az implantátum összesen 1024 elektródát tartalmaz, amelyeket több mint 100 ultravékony szálon osztottak el.

Ezek a szálak vékonyabbak az emberi hajszálnál, a beültetésüket pedig egy speciális sebészrobot végzi el, úgy, hogy a környező agyszövetek a lehető legkisebb mértékben károsodjanak. A rendszer működési elve azon alapul, hogy a mozgásban érintett neuronok akkor is generálnak elektromos aktivitást, ha a páciens fizikailag már nem képes mozogni.

Az eszköz valós időben rögzíti a jeleket, egy gépi tanulási modell pedig digitális parancsokká alakítja őket.

„A Neuralink implantátuma valós időben fejti meg a mozgási szándékot a képernyőn látható kurzor mozgatásához” – közölte friss videójában a vállalat. A virtuális kurzor egyedi alkalmazást irányít, amely a kerekesszékre szerelt kamera élő képét mutatja a felhasználónak. A rendszer a kurzor mozgását fordítja le a szék vezérlése számára értelmezhető parancsokra. „Minél messzebbre tolja valaki a kurzort bármelyik irányba, annál gyorsabban halad a szék” – állítja a demonstrációban a Neuralink.

A fejlesztők különös figyelmet fordítottak a biztonságra, így a kerekesszék nem halad a végtelenségig egyetlen irányba. Amennyiben a felhasználó figyelme lazul, vagy már nem koncentrál az irányításra, a kurzor automatikusan visszaáll a középső helyzetbe, a jármű pedig fokozatosan lassít, majd megáll.

A technológia alapját a cég januárban indult PRIME című klinikai vizsgálata adja. A legfrissebb adatok szerint június második feléig világszerte 26 ember kapta meg az N1 implantátumot. Bár a fejlődés szemmel látható, a Neuralink hangsúlyozza: a kerekesszék-vezérlés jelenleg egy kutatási eredmény, és nem piaci termék. Az eszköz szélesebb körű elterjedése előtt további tesztekre van szükség, mivel az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem engedélyezte az implantátumot. Az agyi chip egyébként megérkezett Európába is: az Egyesült Királyságban eddig hét pácienst vontak be a klinikai vizsgálatokba.

Gábor János, NEW technology

The post A Neuralink megoldotta: már gondolatokkal is irányítható a kerekesszék appeared first on NEW technology.

A Geely Aegis Gold Brick akkumulátor elsőként lépte át a 1000 kW-os teljesítményfelvételi kapacitást a Kínában végzett autóipari teszteken. Az új, 1093 kw-os maximális járműoldali csúcstöltési sebesség elérésére képes akkumulátort a cégcsoport Lynk & Co 10 elektromos szedánjában próbálták ki. A hibrid és elektromos hajtásrendszerek és biztonsági technológiák vezető fejlesztőjeként ismert kínai autógyártó újítása jól példázza, hogy az elektromos autók fejlesztésében a hangsúly a hatótávnövelés után egyre inkább a hagyományos tankoláshoz közeledő töltési idő elérésére helyeződik át.

Villámgyors töltés kompromisszumok nélkül

Az új, Short Blade, lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátor mindössze 4 perc 22 másodperc alatt képes a 10%-os töltöttségi szintről 70%-ra tölteni. A 10%-ról 97%-ra történő töltéshez pedig csak 8 perc 42 másodpercre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a rendszer másodpercenként közel 2 kilométernyi hatótávolságnak megfelelő energiát képes felvenni, így az elektromos autó töltési ideje már a hagyományos tankolással is összemérhető.

A 900 Voltos elektromos architektúra előnye

Az új akkumulátor a Geely korszerű, 900 Voltos EV-architektúrájára épül. A töltőberendezés fejlesztése során nem a teljesítmény növelésére helyezték a hangsúlyt, hanem arra, hogy maga az autó legyen képes biztonságosan fogadni az extrém nagy töltési teljesítményt. A magasabb feszültség minimalizálja az energiaveszteséget a töltés alatt, maximalizálja az áramfelvételt a kábelvastagság növelése nélkül, csökkenti a jármű saját tömegét a kompaktabb komponensek révén, illetve optimalizálja a töltőoszlop és az akkumulátor közötti energiaáramlást.

A hőkezelés jelenti az igazi technológiai kihívást

A magyar piacon idén tavasszal debütáló, leginkább globális kínai autógyártó radikálisan új akkumulátorhűtési megoldása valós körülmények között végzett stressztesztek és maximális töltési terhelés mellett is 64°C-on stabilizálja a maximális hőmérsékletet. Ez kritikus, a cellák között áramló hatalmas energiamennyiség miatt fellépő hősokk ugyanis roncsolhatja az akkumulátor belső kémiai szerkezetét, drasztikusan lerövidítve az élettartamát. A mérnöki bravúr egy speciális, kétoldalú, 3D-s folyadékhűtési megoldásnak köszönhető, amely hűtőközeggel veszi körül a cellákat. Ezzel a tervezők megduplázták a hőcserélő felületet. Az akkumulátor prediktív vezérlőszoftvere pedig folyamatosan monitorozza a hőmérsékleti adatokat, és korrigálja a hűtésintenzitást, még a forró pontok (hotspotok) kialakulása előtt.

Brutális, akár egymillió kilométeres akkumulátorélettartam

Az Aegis Gold Brick akkumulátort 4500 teljes töltési ciklusra tervezték, ez több mint egymillió kilométeres futásteljesítményt jelenthet. Az alkalmazott lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátor eleve kedvező hosszú távú tartósságot biztosít, a fejlett hőkezelési rendszer pedig tovább csökkenti a nagy teljesítményű töltésekből eredő degradációt.

Az innováció az iparág fejlődését is segíti

A vállalat a technológia szélesebb körű elterjedése érdekében nyílt hozzáférésűvé tette az akkumulátor 12 szerkezeti kialakításra vonatkozó szabadalmát. A cél, hogy más gyártók is felhasználhassák a Geely megoldásait saját elektromos járműveik fejlesztése során, elősegítve az ultragyors töltési technológiák iparági fejlődését és az egységes szabványok kialakulását.

Geely

The post Forradalmi, akár több, mint 1000 kW-os töltési sebességre képes akkumulátort villantott a Geely appeared first on NEW technology.

Nap mint nap a Toyota alkatrészeinek, tartozékainak és járműveinek ezrei szelik át Európa útjait. Ezt a hatalmas árumozgást a világ egyik legfejlettebb működési rendszere, a Toyota Motor Europe (TME) európai ellátási lánca biztosítja, amely a legendás Just-in-Time elvre épül.

A logisztika a TME mindennapi működésének egyik alappillére. Feladata nem csupán az autók és alkatrészek célállomásra történő szállítása, hanem egy olyan átfogó rendszer működtetése, amely a járművet az első alkatrészek megtervezésétől egészen a forgalomból történő kivonásig és az újrahasznosításig végigkíséri. A folyamat a fenntarthatóság, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a körforgásos gazdaság elveinek megfelelően zajlik. Az optimalizálás már az alkatrészek és csomagolások tervezésének szakaszában megkezdődik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló rakodóteret a lehető leghatékonyabban használják ki, és lerövidítsék a szállítási időt.

Ötéves előretervezés

A gyártási logisztika központi eleme a Termelésirányítási Osztály, ahol az elkövetkező öt évre vonatkozó stratégiai gyártási terv készül. Ez a hosszú távú szemlélet lehetővé teszi a Toyota nyolc európai gyárának – köztük a lengyelországi Toyota Motor Manufacturing Poland jelcz-laskowicei és wałbrzychi üzemének, amelyek a hibrid hajtásláncok gyártására specializálódtak – számára, hogy folyamatosan igazítsák termelési kapacitásukat és pontosan felkészüljenek az előttük álló feladatokra.

A fejlett konszolidációs és cross-docking átrakóhálózatnak köszönhetően az alkatrészek pontosan akkor érkeznek meg a gyárakba, amikor szükség van rájuk. Ez gyakorlatilag megszünteti a raktározási költségeket, miközben minimalizálja a veszteségeket. Ez a Toyota mérnökei által kidolgozott Just-in-Time elv gyakorlati megvalósítása, amely a Toyota Production System (TPS) mellett alapvető szerepet játszott az autóipar globális forradalmában.

A logisztikai központok kulcsszerepe

Az elkészült jármű a Toyota európai logisztikai ökoszisztémájának következő állomása. A stratégiailag elhelyezett hét elosztóközpontból álló hálózat – köztük a csehországi Kolínban működő, Ausztria, Csehország, Németország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország piacait kiszolgáló központ –, valamint a tengeri kikötők feladata, hogy az európai gyárakban és a Japánban készült Toyota modellek egyaránt késedelem nélkül jussanak el az ügyfelekhez.

A Toyota folyamatosan törekszik a megrendelések teljesítési idejének csökkentésére és a várható érkezési idő minél pontosabb betartására, miközben a szállítói flotta szén-dioxid-kibocsátását is mérsékli.

Éjszakai alkatrészszállítás és hidrogénüzemű teherautók

A Toyota európai logisztikai rendszerének meghatározó eleme az alkatrészek és tartozékok elosztása, amelyek nap mint nap eljutnak a márkakereskedésekbe és a hivatalos márkaszervizekbe. A vállalat a hub & spoke elosztási modellt alkalmazza, amelynek segítségével naponta több ezer alkatrészt és tartozékot szállít Európa több mint 3300 márkakereskedésébe és szervizébe, valamint a világ különböző pontjain működő kapcsolt vállalatokhoz.

A szállítások jellemzően éjszaka történnek, így az előző nap megrendelt alkatrészek már másnap megérkezhetnek a szervizekbe. Ez jelentősen lerövidíti a javítási időt és növeli az ügyfelek elégedettségét.

2025 májusa óta a Toyota európai alkatrészlogisztikájában négy, a Toyota üzemanyagcellás technológiáját alkalmazó hidrogénüzemű teherautó is dolgozik. A járművek a belgiumi Diest városában működő Toyota Parts Centre Europe (TPCE) mindennapi logisztikai tevékenységének részévé váltak. A TPCE a vállalat egyik legfontosabb európai alkatrész- és tartozékelosztó központja. A hidrogénüzemű teherautók bevezetése hozzájárul a Toyota Motor Europe azon célkitűzéséhez, hogy 2040-re elérje a teljes karbonsemlegességet.

Toyota

The post Naponta több mint félmillió alkatrész és hét logisztikai központ – így működik a Toyota európai ellátási lánca appeared first on NEW technology.

2026. július 31-ig még Early bird áron regisztrálhat a XXXIII. Nemzeti Minőségügyi Konferenciára, amelyet 2026. szeptember 10–11. között rendezünk meg Balatonalmádiban. A kedvezményes jelentkezési időszak lejártát követően a részvételi díjak emelkednek.

Miért érdemes ott lennie?

– aktuális szakmai előadások a minőségügy, digitalizáció, mesterséges intelligencia és ESG témakörében,

– elismert hazai előadók és vállalati vezetők,

– értékes kapcsolatépítési lehetőségek,

– inspiráló szakmai közösség.

Program

Jelentkezz most, és használja ki az Early Bird kedvezményt július 31-ig.

Ha az idei konferencián most nem tudnak részt venni, de szervezetük szívesen kapcsolódna a rendezvényhez, erre kiállítói vagy szponzori partnerként is van lehetőség. Ez kiváló alkalom arra, hogy szakmai közönség előtt mutassák be termékeiket, szolgáltatásaikat vagy megoldásaikat. Ha érdekli Önöket valamelyik együttműködési forma, kérjük vegyék fel velünk a kapcsolatot!

Felhívás szponzor és kiállító részére

Inspiráló előadások, gyakorlati tudás, értékes kapcsolatok. Találkozzunk szeptemberben Balatonalmádiban!

The post Utolsó esély a kedvezményes jelentkezésre! appeared first on NEW technology.

Az ipari 3D szkennelés az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül. A mérési pontosságban ma már alig vannak eltérések, ezért egyre inkább az számít, milyen gyorsan, egyszerűen és rugalmasan lehet a méréseket elvégezni, majd az eredményeket kiértékelni.

Ezt a szemléletváltást jól példázza a SHINING3D két újdonsága. A vállalat FreeScan Omni metrológiai 3D szkennere nemrég Red Dot Design Award 2026 díjat nyert, míg a SHINING3D Inspect 2026 minőségügyi kiértékelő szoftver teljesen új, moduláris felépítéssel jelent meg. Mindkét fejlesztés ugyanabba az irányba mutat: a metrológiai munkafolyamatok könnyebbé és hatékonyabbá tételét szolgálják.

A metrológiai 3D szkenner új generációja

A FreeScan Omni egyik legfontosabb újdonsága, hogy szakít a hagyományos felépítéssel. A beépített számítógépnek és kijelzőnek köszönhetően nincs szükség külön laptopra, adatkábelekre vagy külső tápellátásra, így a mérés valóban ott végezhető el, ahol arra szükség van: közvetlenül a gyártósoron, a mérőszobában vagy akár egy ügyfélnél.

A FreeScan Omni eggyel tovább megy más vezeték nélküli metrológiai 3D szkennereknél. Az előre elkészített mérési sablonok alapján a szkenner fedélzetén nemcsak a mérés végezhető el, hanem a CAD összehasonlítás, az ellenőrzés és a visszakövethető, PDF-formátumú minőségügyi riport elkészítése is – külön PC használata nélkül.

A rendszer természetesen továbbra is a FreeScan sorozattól megszokott metrológiai pontosságot, lézeres 3D szkennelési technológiát, fotogrammetriát (VPG) és intelligens, AI-ra is építő mérési funkciókat kínál, miközben jelentősen egyszerűbbé teszi a helyszíni munkát.

Nem véletlen, hogy a Red Dot zsűrije nem csupán az ipari formatervezést, hanem a termék ergonómiáját, használhatóságát és innovációját is kiemelte az értékelésében.

A mérés csak az első lépés

A metrológiai munkafolyamat nem ér véget a 3D szkenneléssel. A mérési adatok gyors kiértékelése, a CAD-modellel történő összehasonlítás, a GD&T elemzés és a riportkészítés ugyanilyen fontos része a folyamatnak. Minderre a FreeScan Omni a fedélzeti számítógépen is képes, míg a többi SHINING3D szkenner esetében vagy más gyártók metrológiai szkennereinél PC alapon történik a kiértékelés.

Az Omni fedélzeti riportkészítését és az adatok PC-s kiértékelését is támogatja a SHINING3D Inspect 2026 szoftver, amely a korábbi verziókhoz képest teljesen új, moduláris munkafolyamatot vezet be. Az új felépítés gyorsabb és áttekinthetőbb mérési folyamatokat tesz lehetővé, miközben tovább bővültek az igazítási (alignment), a teljes felületi összehasonlítási (color map), a GD&T kiértékelési, a metszetelemzési és az automatikus riportkészítési lehetőségek is.

A SHINING3D az Inspecttel és a reverse engineeringet támogató ExModel Pro szoftverrel egyre teljesebb szoftverkörnyezetet épít a FreeScan szkennerek köré. Ezzel egyértelműen jelzi, hogy nem csupán hardvergyártóként kíván jelen lenni a piacon, hanem komplett munkafolyamat-megoldásokat kínál. Az Inspect 2026-ot képességei már olyan, régóta piacvezető szoftverek alternatívájává teszik, mint a Geomagic Control X, a PolyWorks Inspector vagy a ZEISS INSPECT.

Milyen műszaki adatok alapján érdemes 3D szkennert választani?

Ha éppen szkennerbeszerzés előtt áll, ajánljuk az ADMASYS HU friss cikkét, amely közérthetően bemutatja a pontosság, a precizitás, a felbontás és a térfogati pontosság közötti különbségeket. Így könnyebben eldönthető, hogy melyik mérési paraméter számít igazán az Ön alkalmazásában.

Kipróbálható az ADMASYS HU bemutatótermében

A SHINING3D szkennereket forgalmazó ADMASYS HU-nál a FreeScan Omni nemcsak megtekinthető, hanem saját alkatrészekkel is kipróbálható. A mérések kiértékeléséhez a SHINING3D Inspect 2026, a PolyWorks Inspector vagy a Geomagic Control X szoftvereket is bemutatják, így ugyanazt a mérési munkafolyamatot akár több különböző metrológiai környezetben is össze lehet hasonlítani.

ADMASYS

The post A metrológiai 3D szkennelés új iránya: vezeték nélküli mérés a gyártás bármely pontján appeared first on NEW technology.

Az önvezető járművek, a futurisztikus robotok és az intelligens városok korában a gumiabroncsok szerepe, formája és funkciója is alapjaiban értékelődik át. A Hankook legújabb fejlesztései megmutatják, hogyan válhat a gumiabroncs egyszerű alkatrészből a jövő mobilitásának kulcsfontosságú, csúcstechnológiás elemévé. A vállalat mérnökei és dizájnerei olyan forradalmi megoldásokon dolgoznak, mint például a teljesen 3D-nyomtatással készülő, levegőmentes abroncsok vagy a minden irányba mozogni képes, önvezető robotplatformok.

Levegőmentes abroncsok – búcsút inthetünk a defekteknek?

A Hankook jövőálló technológiájának egyik legizgalmasabb pillére a levegő nélküli abroncsok (Non-Pneumatic Tyre – NPT) fejlesztése. Ezek teljesen kiküszöbölik a nem megfelelő keréknyomásból vagy a defektből adódó kockázatot, ami különösen az olyan önvezető járműveknél kritikus, ahol nincs sofőr, aki ellenőrizhetné a kerekek állapotát vagy reagálhatna a hirtelen nyomásvesztésre menet közben.

A Hankook legújabb, fenntartható koncepcióabroncsa szakít a hagyományos felépítéssel: nincs szükség külön felnire, az abroncs merev központi része maga a kerék, amely a futófelület felé haladva fokozatosan vált át lágyabb, rugalmasabb polimer anyagokra. Ez teljesen új tervezési filozófiát képvisel. Ráadásul az abroncsgyártásban eddig elengedhetetlen korom elhagyásával a dizájnerek előtt is új távlatok nyílnak meg: a jövőben akár színes vagy teljesen áttetsző abroncsok is megjelenhetnek az utakon.

„A Hankooknál az a célunk, hogy aktívan hozzájáruljunk a mobilitás jövőjének alakításához. Ehhez világos jövőképre, innovatív erőre és technológiai szakértelemre van szükség. Koncepcióabroncsaink jól mutatják, hogyan gondoljuk újra az abroncs szerepét az alapoktól kezdve” – mutat rá a vállalat jövőképére Sung Hee Youn, a Hankook Tire Technology Dizájninnovációs stúdiójának vezetője.

Cél: a 100 százalékban fenntartható jövő

A Hankook hosszú távú célkitűzése, hogy 2050-re minden termékét 100 százalékban fenntartható anyagokból gyártsa. A koncepcióabroncsok már most polimer-alapú, biológiailag lebomló, valamint önjavító anyagokból készülnek, amelyek képesek a mikroszkopikus sérülések önálló helyreállítására, ezzel drasztikusan meghosszabbítva az abroncs élettartamát.

A zöld átállás nem tudományos-fantasztikum, hanem folyamatos fejlesztés eredménye. A Hankook kínálatában már ma is megtalálhatók olyan sorozatgyártott prémium termékek, mint az elektromos és hibrid autókra tervezett iON GT, amely 77 százalékban fenntartható anyagokból készül.

A fenntartható gyártástechnológiát független tanúsítványok is igazolják globálisan. A Hankook rácalmási gyára már 2023-ban megkapta az ISCC PLUS (International Sustainability & Carbon Certification) minősítést, amely igazolja a bioalapú-és újrahasznosított anyagok fenntartható használatát és a teljes ellátási lánc átláthatóságát.

Wheelbot 2: Amikor a gumiabroncs és a robotika találkozik

A jövő mobilitása jóval sokszínűbb lehet a mainál, a különböző járművek eltérő megoldásokat igényelnek majd. Ennek mintapéldája a Hankook Dizájninnovációs stúdiója és a CALMANTECH robotikai startup közötti együttműködésében létrejött Wheelbot 2. A Wheelbot 2 egy teljesen működőképes, önvezető robotplatform, amely képes minden irányba (akár oldalazva vagy helyben megfordulva) elmozdulni. Ez a technológia forradalmasíthatja a városi logisztikát, az önvezető futárszolgálatokat (last-mile delivery), vagy akár a repülőtéri, zárt térben történő személyszállítást is.

3D-nyomtatás a mindennapi gyártásban

A teljesen 3D-nyomtatott abroncsok tömeggyártása még nem időszerű, a technológia azonban egyre több területen jelenik meg az iparágban. Az additív gyártástechnológiák már ma is a Hankook mindennapjainak fontos részét képezik. Anyagtakarékossága és hatékonysága miatt a vállalat prototípusok készítésére, új mintázatok tesztelésére, valamint a gumiabroncsok vulkanizáló formáinak előállítására is használja a 3D fémnyomtatást. Az így gyártott, komplex elemek a tervek szerint a Rácalmáson 2026. második felében induló a tehergépjármű- és buszabroncsokat (TBR) gyártó üzemben is jelen lesznek.

„A megújuló és újrahasznosított anyagok, illetve az innovatív technológiák folyamatos tökéletesítésével úgy tudunk aktívan hozzájárulni a mobilitás formálásához, hogy közben a teljesítmény és a megbízhatóság terén is a legmagasabb elvárásoknak felelünk meg” – mondta el a vállalat törekvéseiről Massimo Cialone, a Hankook Európai K+F központjának anyag- és keveréktechnológiai főmérnöke.

A Hankook koncepciói bizonyítják, hogy a vállalat már ma azokon a technológiai válaszokon dolgozik, amelyeket az élvonalbeli autógyártó partnerek a következő évtizedekben várnak majd el a prémium gumiabroncsoktól.

Hankook

The post Színes, levegőmentes és 3D-nyomtatott: a Hankook bepillantást enged a jövő mobilitásába appeared first on NEW technology.

Egy vállalat 25 éves jubileuma mindig jó alkalom a visszatekintésre. De vannak cégek, amelyeknél az évforduló nem csupán egy kerek szám, hanem egy szakmai közösség története is. A Horn Magyarország Kft. esetében pontosan erről van szó: negyedszázad alatt nem egyszerűen egy erős márkanév épült fel a hazai forgácsolóiparban, hanem egy olyan partneri jelenlét, amely sok magyar gyártó számára ma már egyet jelent a precíziós szerszámtechnológiával, a mérnöki támogatással és a megbízható emberi kapcsolatokkal.

A NEW technology magazinnál hosszú ideje követjük a HORN működését, számomra pedig különösen személyes ez a kapcsolat. Többször jártam már a tübingeni gyárban, ahol testközelből láthattam azt a gyártási kultúrát, amely a vállalat nemzetközi szakmai tekintélyét megalapozza. Ugyanígy több alkalommal megfordultam a magyar irodában is, és az évek során egyre világosabbá vált számomra: a Horn Magyarország nem egyszerűen egy hazai képviselet, hanem egy stabil szakmai csapat, amelynek a partnerek felé mutatott hozzáállása legalább annyira fontos, mint maga a szerszámtechnológia.

Ebben a történetben külön szerepe van Lajtmann Zsoltnak, aki immár 25 éve felel a magyar cég működéséért. Az ipari rendezvényeken ma már szinte baráti természetességgel köszöntjük egymást, ami jól mutatja, hogy a Horn magyarországi jelenléte nemcsak üzleti, hanem emberi szinten is maradandó nyomot hagyott a hazai forgácsolóipari közegben.

A nemzetközi háttér természetesen önmagában is komoly alapot jelent. A Paul Horn GmbH precíziós szerszámait az összes kontinens 70 országában használják, többek között az autóiparban, a vegyiparban, a repülőgépiparban, az orvostechnikában, valamint a szerszám- és formagyártásban. A vállalat fő kompetenciái saját kutatás-fejlesztési részlegre, saját bevonatolási technológiára, saját keményfémgyártásra és saját gyártástechnológiákra épülnek. A HORN termékskáláját több mint 25 000 standard szerszám és 150 000-nél is több speciális megoldás alkotja, miközben a speciális szerszámok Greenline megrendelésként akár a rajz jóváhagyását követő öt munkanapon belül szállíthatók.

Ezek a számok jól mutatják a márka erejét, de a magyarországi jubileum igazi értékét talán mégis azok a partneri történetek adják, amelyek mögött 25 év közös munka, bizalom és sokszor kifejezetten nehéz gyártási feladat áll.

Az ünnepségen két olyan partnerrel is beszélgettem, akik régóta kötődnek a Hornhoz. Mindkét interjúból ugyanaz a gondolat rajzolódott ki: a HORN értéke nem kizárólag a szerszámok minőségében mérhető, hanem abban a szakmai háttérben is, amely a partnerek mögé áll, amikor valóban meg kell oldani egy gyártási problémát.

Polgár Attila, a Magyarmet Finomöntöde Kft. megmunkáló gyáregységének vezetője elmondta, hogy vállalatuk 25 éve használ HORN-termékeket. A Magyarmet Finomöntöde Magyarország egyetlen precíziós acélöntödéjeként, kifejezetten magasan ötvözött, beépítésre kész acéltermékeket gyárt, köztük duplex és szuperduplex öntvényeket. Ezek rendkívül nehezen megmunkálható anyagok, így egyáltalán nem mindegy, milyen szerszám kerül a gépekbe. Mint fogalmazott, a HORN ezekben az anyagokban kiemelkedően működik, ráadásul rövid határidővel képes egyedi, bonyolult geometriájú megoldásokat is szállítani.

A beszélgetés egyik legerősebb példája egy extrém horonyvésési feladat volt, ahol húsz milliméter széles hornyot kellett elkészíteni. Polgár Attila szerint ez olyan kihívás, amelyet nem sok gyártó tud ezekben az anyagokban, megfelelő minőségben megoldani. A végeredményt a megrendelő validálta, sőt külön kiemelte, hogy ilyen minőségben korábban más beszállítónál nem nagyon találkozott hasonló termékkel. Ehhez a sikerhez a HORN nemcsak szerszámot adott, hanem szakmai támogatást is: technológiai segítséget, rajzi és gépi kontrollt, valamint jelenlétet a megmunkálás során.

Ez a gondolat talán az egész jubileum egyik legfontosabb üzenete. A Horn Magyarország partnerei nem egyszerűen terméket vásárolnak, hanem olyan szakmai támogatást kapnak, amely a gyártási folyamat kritikus pontjainál is kézzelfogható értéket jelent. Különösen igaz ez azoknál a vállalatoknál, amelyek nem átlagos anyagokkal, nem átlagos geometriákkal és nem átlagos vevői elvárásokkal dolgoznak.

Hasonlóan személyes és szakmailag is erős történetet osztott meg Szokoli Ferenc, a TF CNC Kft. részéről. Mint elmondta, már 2001 végén együtt dolgozott a Hornnal, és számára a kapcsolat kezdettől fogva a kölcsönös tiszteletről szólt. A HORN szerszámait már korábban is ismerte, de a magyarországi csapat megjelenésével a termék mögé végre közvetlen emberi és szakmai háttér is társult.

Szokoli Ferenc különösen fontosnak nevezte, hogy kisvállalkozóként olyan mérnöki hátteret tudott mozgósítani a saját gyártási problémáihoz, amely egyébként inkább nagyvállalati környezetben lenne természetes. Egy kisebb cégnek nincs százfős mérnöki csapata, de ha megfelelő partner áll mellette, akkor a nemzetközi tudás mégis elérhetővé válik számára. Az interjúból világosan kiderült: számára a Horn ebben jelentett valódi hozzáadott értéket.

A beszélgetésben elhangzott egy különösen találó megfogalmazás is: a HORN nem úgy volt jelen, hogy „ráerőltette” a szerszámot a felhasználóra, hanem azt mondta, próbálják ki, és mutassa meg magát a megoldás. Ez a hozzáállás sokat tett hozzá ahhoz a vevői kultúrához, amelyben a technológia, a bizalom és a hosszú távú gondolkodás fontosabbá válik a pillanatnyi árkülönbségeknél.

Szokoli Ferenc egy olyan tesztről is beszélt, amely már sokezer darabnál tartott. A felek között idővel már inkább azon ment a viccelődés, hogy meddig lehet még folytatni, hiszen a szerszám éltartama és darabköltsége a szokásos számítási kereteken is túllépett. Ez a történet jól mutatja, hogy a megfelelő szerszám nemcsak technológiai biztonságot ad, hanem hosszú távon kiszámíthatóságot, termelékenységet és gazdasági előnyt is jelenthet.

A Horn Magyarország 25 éves története így nem csupán egy hazai képviselet sikertörténete. Sokkal inkább annak bizonyítéka, hogy a magyar iparban is komoly értéke van a következetesen épített, bizalomra alapozott technológiai partnerségeknek. Azoknak a kapcsolatoknak, ahol a beszállító nem tűnik el az ajánlatadás után, hanem ott van a problémamegoldásnál, bevonja a szükséges mérnöki tudást, és a partnereivel együtt keresi a legjobb megoldást.

A HORN nemzetközi története Tübingenből indult, de a magyarországi jelenlét mára önálló szakmai értékké vált. Ebben a 25 évben benne van a precíziós szerszámgyártás fejlődése, a hazai forgácsolóipar átalakulása, a partnerek bizalma és az a személyes jelenlét is, amelyet Lajtmann Zsolt és csapata negyedszázada képvisel.

A jubileum ezért nem lezárás, hanem visszaigazolás. Visszaigazolása annak, hogy a technológia mögött mindig emberek állnak: mérnökök, értékesítők, gépkezelők, gyártásvezetők, vállalkozók és partnerek, akik közösen keresik a jobb megoldásokat. A Horn Magyarország Kft. 25 éves története pedig éppen ettől válik igazán erőssé: nemcsak szerszámokról szól, hanem arról a szakmai kultúráról, amely a szerszámokkal együtt értéket teremt.

Czakó Miklós, NEW technology

The post 25 év bizalom, szakmai háttér és közös megoldások – jubileumot ünnepelt a Horn Magyarország Kft. appeared first on NEW technology.

Idén ismét a legjobbnak bizonyult a Schneider Electric a Gartner „Supply Chain Top 25” rangsorában, ezzel sorban negyedik alkalommal vezeti a vállalat az ellátási láncok teljesítménye alapján összeállított listát.

Az elmúlt évben a Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata, három alapvető prioritásra – emberek, digitalizáció, fenntarthatóság – összpontosítva folytatta ellátási láncának megerősítését. A cég tovább fejlesztette végponttól végpontig terjedő digitális képességeit és a mesterséges intelligencián alapuló döntéshozatalt, javítva ezzel globális hálózatában az átláthatóságot, a megbízhatóságot és a működési teljesítményt. Ugyanakkor a Schneider Electric jelentős erőforrásokat fordított arra is, hogy küldetésvezérelt, a jövő kihívásaira felkészült csapatot hozzon létre, ami képes támogatni a gyorsabb üzleti növekedést. A fenntarthatóság továbbra is a vállalat működésének egyik alapja maradt. Egyszerre segítette a hatékonyabb, rugalmasabb működést és a hosszú távú értékteremtést, miközben a vállalat fenntartható innovációit egyre szélesebb körben tette elérhetővé.

„Annak ellenére, hogy ez az év is bőven tartogatott kihívásokat és zavaró tényezőket, sorban negyedik éve szerepelünk a Gartner „Supply Chain Top 25” ranglistáján. Minden év más-más módon teszi próbára az ellátási láncunkat, amelyet folyamatosan fejlesztünk és alakítunk ügyfeleink és partnereink érdekében. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy elismerik az erőfeszítéseinket, hiszen annak ellenére, hogy az üzleti környezet változásai jelentősen felgyorsultak, mi továbbra is az emberekre, a digitalizációra és a fenntarthatóságra összpontosítunk” – mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője.

A Gartner „Supply Chain Top 25” rangsor két kulcsfontosságú tényezőt vesz figyelembe: a vállalat üzleti teljesítményét és a szakmai közösség értékelését. Az üzleti teljesítményt nyilvános pénzügyi és ESG-adatok (környezeti, társadalmi és irányítási mutatók) alapján értékelik, amelyek betekintést nyújtanak a vállalatok elmúlt három évben nyújtott teljesítményébe. A szakmai közösség véleménye viszont az iparági szakemberek és a Gartner szakértőinek nézőpontjait tükrözi, kiemelve a cégekben rejlő jövőbeli potenciált és vezető szerepüket az ellátási lánc közösségében. Ezeket az elemeket egyetlen összetett pontszámban egyesítik.

Impact Supply Chain program

A Schneider Electric az „Impact Supply Chain” programjának utolsó szakaszába lépve tovább gyorsítja ellátási láncának átalakítását. Ennek részeként fejleszti munkatársai képességeit, felgyorsítja a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia bevezetését, valamint egyszerűbb, jobban összekapcsolt és regionálisan kiegyensúlyozott működést alakít ki. Mindezzel nagyobb hatékonyságot, rugalmasságot és még magasabb ügyfélértéket kíván teremteni.

A program négy stratégiai pillére:

Munkatársak: A Schneider Electric ellátási láncában dolgozó munkatársak támogatása abban, hogy folyamatosan újítsanak, és minden nap értéket teremtsenek az ügyfelek számára.

Bolygó: A Schneider Electric fenntarthatósági céljainak támogatása egy fenntartható, felelős és a nettó zéró kibocsátásra felkészült ellátási lánc kialakításával.

Ügyfelek: Iparágvezető minőség és megbízhatóság biztosítása egy robusztus és rugalmas ellátási lánc révén.

Teljesítmény: A működési kiválóság növelése a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, a folyamatok egyszerűsítésével, a regionális ökoszisztémák erősítésével és az együttműködésen alapuló tervezéssel.

Schneider Electric

The post Negyedszer végzett az élen a Gartner ellátási lánc rangsorában a Schneider Electric appeared first on NEW technology.

A raktári alapterület bővítése nélkül növelte tárolókapacitását és komissiózási teljesítményét a német Fastbolt. A kötőelemek nagykereskedelmével foglalkozó vállalat gronaui központjában a Jungheinrich PowerCube automatizált kompakt raktári rendszere váltotta fel a korábbi, raklapalapú tárolás egy részét.

A csavarok, anyák, alátétek és kötőrudak európai forgalmazására szakosodott Fastbolt gronaui raktára az elmúlt években elérte kapacitásának határait. A vállalat előtt két, egymással szorosan összefüggő feladat állt: növelni kellett a kisalkatrészek tárolására rendelkezésre álló kapacitást, miközben a komissiózási folyamatok teljesítményét és hatékonyságát is javítani kellett.

A megoldást nem egy új raktárépület kialakítása, hanem a meglévő terület intenzívebb kihasználása jelentette. A Fastbolt ezért a Jungheinrich PowerCube automatizált tárolóládás kompakt raktári rendszerének bevezetése mellett döntött.

Az automatizálás alapja az anyagáramlás elemzése

A rendszer kialakítását részletes anyagáramlás-elemzés és szimuláció előzte meg. Ennek során nemcsak a tárolandó áruk mennyiségét és jellemzőit vizsgálták, hanem a be- és kitárolási gyakoriságot, a rendelési struktúrát, valamint a szükséges teljesítményszinteket is.

Az elemzés alapján olyan megoldás született, amely a Fastbolt jelenlegi igényeit kiszolgálja, ugyanakkor a későbbi növekedéshez is megfelelő tartalékokkal rendelkezik. A PowerCube-ot mindössze 480 négyzetméteres alapterületen, 7,5 méteres magasságban építették ki. A rendszer induláskor három munkaállomást, öt szatellitkocsit és 15 000 tárolóláda-helyet foglalt magában.

A kialakított kapacitás munkaállomásonként óránként akár 90 be- és kitárolási műveletet tesz lehetővé. A rendszer ugyanazon az alapterületen a későbbiekben akár 18 szatellitkocsira, illetve 18 500 tárolóládára is bővíthető.

Nagyobb tárolási sűrűség, rövidebb anyagáramlási utak

A PowerCube működésének alapja az áruk függőleges és nagy sűrűségű tárolása. A ládákból kialakított tárolási struktúrában szatellitkocsik mozognak, amelyek automatikusan eljuttatják a megfelelő tárolóládát a komissiózó munkaállomáshoz.

A rendszer így a hagyományos állványos kisalkatrész-tároláshoz képest lényegesen nagyobb tárolási sűrűséget tesz lehetővé. A megoldás a meglévő raktári területet akár négyszer hatékonyabban használhatja ki, miközben csökkenti a dolgozók által megtett útvonalakat is.

Az áru kerül a dolgozókhoz, nem pedig a dolgozóknak kell keresni árut. Ez nemcsak gyorsabb folyamatokat eredményez, hanem mérsékli a komissiózás fizikai megterhelését és a tévesztések lehetőségét is.

Intelligens rendszer választja ki a megfelelő tárolóládát

A raktári folyamatokat a Jungheinrich Warehouse Control System, vagyis WCS vezérli, amely kapcsolatban áll a Fastbolt saját raktárirányítási rendszerével. Az intelligens algoritmusok folyamatosan meghatározzák, hogy az egyes tárolóládák hol helyezkedjenek el, és milyen sorrendben kerüljenek a munkaállomásokhoz.

A gyorsan forgó termékek a rendszer könnyebben elérhető területeire kerülhetnek, míg a ritkábban igényelt áruk mélyebben helyezhetők el a tárolószerkezetben. A vezérlés mindig azt a ládát készíti elő, amely az aktuális megrendelés következő tételéhez szükséges.

A komissiózó munkahelyeken vákuumemelők támogatják a nehezebb kartondobozok mozgatását. Az automatizálás így nemcsak a tárolási és anyagáramlási teljesítményt növeli, hanem az ergonomikus munkavégzéshez is hozzájárul.

Hat hónap alatt integrálták a meglévő raktárba

A PowerCube-ot körülbelül hat hónap alatt telepítették és integrálták a Fastbolt működő raktári környezetébe. A megvalósítás során fontos szempont volt, hogy a rendszer karbantartása ne okozzon teljes leállást.

A szatellitkocsik és a munkaállomások egyenként eltávolíthatók és karbantarthatók, ezért egy-egy egység kiesése nem állítja le a teljes rendszert. A napi üzemeltetéshez mindössze négy, kifejezetten erre a feladatra kiképzett munkatárs szükséges. Az egyszerűbb hibák jelentős részét helyben is el tudják hárítani.

„A meglévő raktárkapacitást maximálisan kihasználjuk, miközben a teljesítményünk jelentősen javult. A PowerCube megnyitotta számunkra az utat az egyszerű raklapos tárolástól az automatizált kisalkatrész-logisztika felé” – mondta Ekkehard Beermann, a Fastbolt Group GmbH ügyvezető igazgatója.

A vezető szerint a projekt sikeréhez az is hozzájárult, hogy a Fastbolt és a Jungheinrich együttműködése 1995-re nyúlik vissza. A hosszú távú szakmai kapcsolat és a korábbi közös projektek tapasztalatai megkönnyítették az összetettebb automatizálási megoldás előkészítését és bevezetését.

Skálázható alap a további növekedéshez

A Fastbolt számára a rendszer üzembe helyezése nem a fejlesztési folyamat végét, hanem egy új automatizálási szakasz kezdetét jelenti. A vállalat tervei között szerepel a tárolóládák belső szektorokra osztása, a tárolókapacitás további növelése és a rendszer teljesítményének fokozatos bővítése.

A projekt példája azt mutatja, hogy egy automatizált kompakt raktár nemcsak új építésű logisztikai központokban alkalmazható. Megfelelő előzetes elemzéssel és szimulációval egy működő raktárba is integrálható, miközben a vállalat elkerülheti az alapterület költséges bővítését.

A nagy tárolási sűrűség, az automatizált áruelőkészítés és a skálázható rendszerstruktúra együttesen olyan alapot teremt, amely a jelenlegi hatékonysági célok mellett a későbbi növekedést is támogatja.

www.jungheinrich.hu/powercube

The post Kapacitás növelése automatizált kisalkatrész-raktárral appeared first on NEW technology.

A magas épületek modern építészetét meghatározó óriási üvegfelületek eddig csupán esztétikai előnyt és energetikai veszteséget jelentettek, ám egy új technológiával megoldható, hogy e felületek aktív energiaforrássá változzanak. A University College London (UCL) vezette nemzetközi kutatócsoport olyan áttetsző napelem kifejlesztésével büszkélkedhet, amellyel nemcsak a közvetlen napsugárzás aknázható ki, hanem a belső világítás fénye is.

Ezzel a fejlesztéssel a napelem-technológia eddigi legnagyobb hátrányán is sokat lehet enyhíteni: az épületek még éjszaka, felhős időben és beltéri mesterséges fény mellett is folyamatosan termelhetik az energiát.

Míg a hagyományos napelempanelek működése függ az időjárástól és a napszaktól, az UCL speciális ablakai a nap huszonnégy órájában hozzájárulhatnak az épületek fenntartásához. A tanulmány állítása szerint ezek a felületek csak a természetes fény 30 százalékát engedik át (a hagyományos ablaküvegek 80-90 százalékos fényáteresztésével szemben), ám cserébe rekordmennyiségű energiát nyernek ki a belső terek világításából, és nyáron – kvázi sötétített üvegként – nagyon sokat spórolnak a hűtésre szánt energiaköltségeken.

A UCL fejlesztésének hátterében az az igény áll, hogy az urbanizált környezetben korlátozottan rendelkezésre álló tetőfelületek mellett a homlokzati elemeket is be kellene vonni az energiatermelésbe.

A kutatók távlati célja, hogy a technológiát rugalmas formában is elérhetővé tegyék. Ezzel nemcsak ívelt üvegfelületekkel tervezett épületek, hanem autóablakok borítását is megoldhatnák, nem beszélve arról, hogy a technológia a jövőben ruházati cikkekben vagy hátizsákokban szintén megjelenhet, hogy kisebb eszközök, például telefonok vagy okosórák, e-bőrök töltését szolgálják.

„A hosszú távú verziónk az, hogy a félig átlátszó fényelektromos elemeket ugyanolyan egyszerűen lehessen integrálni, mint egy ablakfóliát” – hangsúlyozta az egyik szerző, Dr. Mojtaba Abdi-Jalebi.

A hatékonyság kulcsa ez esetben is a jövő napelemeinek kulcsanyagát jelentő perovszkit lehet, amely a hagyományos szilíciumalapú rendszerekkel szemben képes a belső világítás specifikus hullámhosszainak elnyelésére is. A kutatócsoport számítógépes modellezéssel optimalizálta a rétegrendet: létrehoztak egy mindössze 185 nanométer vastagságú fényelnyelő réteget, amely ötszázszor vékonyabb az emberi hajszálnál.

Ez a vastagság harmada-negyede a megszokott napelemes rétegeknek, ami kritikus tényező az átlátszóság megtartásához. A tartósság fokozása érdekében egy speciális molekulát is adtak a keverékhez, amely stabilizálja a kristályszerkezetet, és megakadályozza az elektronok elvesztését. Az áram kivezetéséhez pedig egy újszerű, átlátszó elektródát alkalmaztak, amelynél a vékony aranyréteget két molibdén-oxid réteg közé szendvicsszerűen helyezték el – a lehető legjobban csökkentve a fényvisszaverődést.

Az eddig tesztelt 30×30 centiméteres panelek az erős beltéri fény 22 százalékát, a napfénynek pedig 14 százalékát alakították árammá, miközben a tartóssági vizsgákon is robusztusnak bizonyultak.

Gábor János, NEW technology

The post Minden ablak perovszkit napelem: az új üveg éjszaka is képes lesz az áramtermelésre appeared first on NEW technology.

Németország súlyos eurómilliók árán igyekszik faragni valamennyit a globális félvezetőpiacon jelenleg tapasztalható technológiai lemaradásán, és egyúttal csökkenteni a tengerentúli beszállítóknak való kitettségét. Az Európai Bizottság pedig zöld utat adott annak a 659 millió eurós (több mint 240,5 milliárd forintos) állami támogatási keretnek, amely négy vállalat technológiai szempontból fontos projektjének megvalósítását teszi lehetővé. A finanszírozás olyan üzemek létrehozását segíti, amelyek a teljesítmény-félvezetők, a speciális detektorchipek és a gyártóberendezések területén töltenek majd be nagyon is hiánypótló szerepet az európai piacon.

A legnagyobb szeletet ebből a tortából az Element 3-5 GmbH hasította ki.

Ez a vállalat önmagában elvisz a keretből 353 millió eurót (majdnem 129 milliárd forintot), hogy új egységet építsen Baesweilerben. Itt olyan szilícium-karbid félvezető hordozókat, ún. epitaxiális szeleteket fognak gyártani, amelyeket az autóipar, a távközlés és az energiaipar használ fel.

Szintén jelentős forráshoz jut a Vishay Siliconix Itzehoe GmbH, amely 214 millió eurót (bő 78 milliárd forintot) fordíthat a schleswig-holsteini telephelyének bővítésére. A cég következő generációs teljesítmény-MOSFET speciális térvezérlésű tranzisztorok gyártására fókuszál, amelyek elengedhetetlenek a modern járművek elektronikai rendszereihez.

Ezeken felül Weilburgban a KLA-Tencor MIE GmbH fejleszthet optikai mérőberendezéseket 74,4 millió euróból (27,1 milliárd forintból), míg a müncheni KETEK GmbH 17,9 millió euró (6,53 milliárd forint) állami támogatást költhet speciális szilícium drift detektorok gyártósoraira – ezeket elsősorban az ipari újrahasznosító rendszerekben alkalmazzák.

Szigorú feltételekhez kötött közpénz

A brüsszeli jóváhagyás nem jelenti azt, hogy a vállalatok feltételek nélkül jutnak a forrásokhoz. A Bizottság kikötötte, hogy a kedvezményezetteknek szorosan együtt kell működniük az egyetemi és kutatói szférával, valamint szakirányú képzésekkel kell segíteniük a munkaerőpiacot. Emellett a cégek vállalták, hogy egy esetleges globális chiphiány esetén prioritásként kezelik az európai szállításokat, ha pedig a vártnál magasabb profitot termelnek, a nyereség egy részét kötelesek visszafizetni a német államnak. A négy érintett vállalat emellett pályázik az integrált gyártólétesítmény státuszra is.

Ez a besorolás további kötelezettségeket ró a cégekre, cserébe viszont kiemelt szerepet kapnak az európai ellátási lánc ellenálló képességének javításában.

A program keretében olyan gyárak jönnek létre, amelyek Európában első alkalommal állítanak elő bizonyos típusú komponenseket. A Bizottság álláspontja szerint ezek a beruházások állami szerepvállalás nélkül ebben a formában nem valósulnának meg. A projekt nem csupán a gyártási volumen növeléséről szól, hanem az ellátási lánc kritikus pontjainak biztosításáról is.

Gábor János, NEW technology

The post Százmilliárdos támogatás ömlik a chipgyártásba: Brüsszel német fejlesztésekre bólintott rá appeared first on NEW technology.

Néhány évvel ezelőtt még csak elméleti lehetőségként beszéltünk a mesterséges intelligencia mindent átható hatásáról, ma viszont ez a technológia diktálja a tempót a világgazdaság egyik legfontosabb szektorában. A félvezetőgyártó berendezések piaca olyan ötéves növekedési ciklusba lépett, amely alapjaiban írja át a korábbi várakozásokat – írja legfrissebb piaci jelentésében a SEMI. A gyártók 2026-ban már 165,9 milliárd dolláros (53 254 milliárd forintos) forgalomra számítanak, ami több mint 23 százalékos emelkedést jelent egyetlen év leforgása alatt.

Ez a lendület a legfrissebb előrejelzések szerint egészen 2028-ig kitart, amikor a szektor bevételei elérhetik a 229,5 milliárd dolláros (73 670 milliárd forintos, vagyis Új-Zéland éves GDP-jével közel egyenértékű) történelmi csúcsot.

A növekedés hátterében egyértelműen az AI-infrastruktúra kiépítése áll. A nagyobb számítási sűrűség és a nagy sávszélességű memóriák iránti éhség arra kényszeríti a chipgyártókat, hogy soha nem látott összegeket költsenek új eszközökre.

„A mesterséges intelligencia felpörgeti a keresletet a nagyobb teljesítményű és hatékonyabb chipek iránt, ami fokozott beruházásokat ösztönöz a félvezetőipari tőkeeszközök piacán” – emelte ki a riportban a SEMI elnök-vezérigazgatója. Ajit Manocha hozzátette: a chipgyártók a jövő technológiáihoz szükséges logikai megoldásokba, memóriákba, tesztelési és csomagolási kapacitásokba fektetik a legtöbb tőkét.

De a fejlődés nem áll meg a gyártósoroknál: az utómunka, azaz a tesztelés és csomagolás területe is hatalmasat ugrik. A tesztberendezések eladása 2026-ban várhatóan 15,3 milliárd dollárra (több mint 4900 milliárd forintra) bővül, míg az összeszerelő eszközök forgalma megközelíti a hétmilliárd dollárt (2247 milliárd forintot).

Ezt a folyamatot a készülékek bonyolultságának növekedése és a szigorúbb teljesítménykövetelmények vezérlik, hiszen az AI-feladatokhoz használt eszközöknek hibátlanul kell működniük.

A globális térképen egyébként továbbra is Kína, Tajvan és Dél-Korea játssza a főszerepet. A kínaiak várhatóan megőrzik vezető pozíciójukat a beszerzésekben, bár a növekedési ütemük valamelyest mérséklődik. Tajvanon a nagy teljesítményű számítástechnika csúcstechnológiás fejlesztései, Dél-Koreában pedig a fejlett memóriatechnológiák hajtják a piacot. A világ más régióiban 2027-től várható erőteljesebb bővülés, amit az állami támogatások és a kapacitások helyi kiépítésére irányuló törekvések támogatnak.

Gábor János, NEW technology

The post Brutális növekedés előtt a chipgyártás: az intelligens gépek kora rekordbevételt hoz appeared first on NEW technology.

Hosszú ideig tartotta magát az a vélekedés, hogy az elektromos autózás a kiváltságosok hobbija marad, ám a legfrissebb kutatási adatok cáfolják a borúlátó feltételezést. Bár a szalonok árcéduláin egyre nagyobb összegek szerepelnek, a háttérben zajló folyamatok valójában a technológia demokratizálódása felé mutatnak.

Európa vezető autópiacán, Németországban ugyanis a valóságban nem drágultak, hanem éppen olcsóbbá váltak az elektromos modellek – nem is kicsit.

A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) és a Fraunhofer Intézet közös tanulmánya szerint az akkumulátoros elektromos járművek reálértéken mintegy 18 százalékkal kerültek kevesebbe 2025-ben, mint 2020-ban. Ez a megállapítás elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a névleges átlagárak ugyanebben az időszakban 37 ezerről 53 ezer euróra (13,4 millióról 19,3 millió forintra) kúsztak fel.

A kutatók szerint ez a növekedés nem a technológia drágulását, hanem a piac átrendeződését jelzi: a gyártók kínálatában a közép- és felső-középkategóriás modellek aránya 73 százalékra nőtt, és elnyomták az olcsóbb szegmenseket.

A piaci adatok elemzése során a kutatók több mint százezer adatpontot vizsgáltak meg hat különböző szegmensben. Az eredmények azt mutatják, hogy ha figyelembe vesszük a járművek tömegét, a növekvő motorteljesítményt és a hatótávolságot, sőt az inflációt is belekalkuláljuk az egyenletbe, akkor bizony az elektromos autók ára jelentősen esett. Ezzel szemben a belső égésű motorral szerelt gépkocsik reálára ugyanebben az időszakban két százalékkal emelkedett.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az elektromos autók piaca jelentősen fejlődött az elmúlt években. Napjainkban ezek a járművek átlagosan nagyobb hatótávolságot és nagyobb motorteljesítményt kínálnak, miközben az összehasonlítható modellek tényleges ára csökkent. Ez egyértelmű jelzése annak, hogy merre tart az európai autópiac” – hangsúlyozta Peter Mock, az ICCT európai ügyvezető igazgatója.

Az átrendeződést jól szemlélteti a választék bővülése is. Öt év alatt a választható elektromos modellek száma 38-ról 159-re emelkedett, miközben a hagyományos, belső égésű motoros típusok köre 275-ről 194-re szűkült.

A technológiai fejlődés egyik legfontosabb motorja az akkumulátorok árának zuhanása volt. Egy kilowattóra tárolókapacitás költsége az inflációval korrigálva 35-37 százalékkal esett vissza 2020 óta. Ez a hatalmas megtakarítás azonban eddig csak részben jelent meg a vásárlók számára elérhető listaárakban.

A gyártók a felszabaduló forrásokat inkább a hatótávolság növelésére (ami átlagosan a harmadával nőtt 2020-2025-ben) vagy a fejlesztési költségek fedezésére fordították.

Bár a nagyobb kategóriákban bőséges a választék, a mini- és kisautók szegmensében még mindig a hagyományos technológia dominál: 35 benzin- vagy dízelüzemű modellel szemben mindössze 19 elektromos alternatíva áll a vásárlók rendelkezésére. A tanulmány készítői szerint a szabályozási biztonság és a stabil kibocsátási határértékek kulcsfontosságúak maradnak ahhoz, hogy az elektromos járművek végleg elérjék az árparitást a belső égésű motoros autókkal, és a kisebb járműkategóriákban is felgyorsuljon az átállás.

Gábor János, NEW technology

The post Jóval olcsóbbak lettek a villanyautók, mégis többet fizetünk értük – Kiderült, miért appeared first on NEW technology.

Amikor egy űrhajó hajtóművének alkatrésze vagy egy stratégiai fontosságú energetikai berendezés készül, ma már nem feltétlenül hagyományos öntödékre, hanem nagy teljesítményű lézerekre és fémporra van szükség. Az integrált additív gyártási megoldásokat fejlesztő Velo3D ennek szellemében nyitotta meg Livermore-ban a „Forge 1” névre keresztelt grandiózus gyártóbázisát, amely mérföldkövet jelent az amerikai nehézipar digitalizációjában.

A kb. 26 850 négyzetméteres létesítmény kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a kísérleti fázisban lévő, fémalapú 3D nyomtatással készülő fejlesztéseket a nagyüzemi sorozatgyártás szintjére emelje.

A komplexum átadóján helyi politikusok és a védelmi szektor képviselői is részt vettek, hogy hangsúlyozzák a beruházás stratégiai jelentőségét. A Forge 1 létrehozásának alapvető oka az Egyesült Államok és szövetségesei előtt álló sürgető kihívás: a kritikus alkatrészek gyártásának gyors és megbízható skálázása, miközben csökkentik a külső beszállítóktól való függőséget.

A Velo3D ezen a piacon számít különleges szereplőnek, mivel a hardvereit és a szoftvereit is az országon belül fejleszti és gyártja, így garantálja az ellátási lánc integritását.

A vállalat célja, hogy az űrkutatás, a védelem és az energiaipar számára olyan platformot nyújtson, amely támogatja a szövetséges államok ipari együttműködését. Az új bázis a tervezést, a minősítést és a digitális gyártást sűríti egyetlen integrált folyamatba – áll a cég PRNewswire-on megosztott közleményében.

Százas nagyságrendű gépkapacitás

A livermore-i egység lelke a 25 000 négyzetméteres tiszta gyártótér. A mérnökök úgy tervezték az infrastruktúrát, hogy kezdetben több mint 40 nagy formátumú fémipari additív gyártórendszert tudjon kiszolgálni, de a bázis kapacitása a későbbiekben 100 gép fölé bővíthető. A vállalat fremonti székhelyével együtt – amely továbbra is a kutatás-fejlesztésért felel – a Velo3D összesen 125 rendszert üzemeltet majd a két helyszínen. Ezzel a bővítéssel az egyik legnagyobb integrált fémnyomtatási környezet jön létre az észak-amerikai kontinensen.

A gyár vertikálisan integrált szemléletben működik: egy fedél alatt végzik a gépösszeszerelést, a sorozatgyártást, az utómunkálatokat és a minőségbiztosítási ellenőrzést. Ez a felépítés jelentősen lerövidíti az utat a koncepciótól a késztermékig, és lehetővé teszi a gyártókapacitás rugalmas változtatását az aktuális keresletnek megfelelően.

Gábor János, NEW technology

The post Így néz ki egy hatalmas 3D nyomtató gyártóbázis – Bonyolult fémalkatrészekhez építették appeared first on NEW technology.

Amikor egy több száz millió dolláros műholdnak kifogy az üzemanyaga vagy elromlik egy alkatrésze, az eszköz legtöbbször használhatatlan űrszemétté válik, mivel a Földtől távol szinte lehetetlen megjavítani őket. A Northrop Grumman legújabb fejlesztése ezen a rutinon változtat azzal, hogy Föld körüli pályára juttatott egy robotizált szervizjárművet, amely képes az űrben manőverezni és dokkolni, illetve technikai segítséget nyújtani bármely bajba jutott vagy elöregedett űrjárműnek.

Az ún. Mission Robotic Vehicle (MRV) és a hozzá tartozó három Mission Extension Pod (MEP) egység megnyitja az utat az autonóm űrbéli karbantartás előtt.

A projekt nem csupán elméleti kísérlet, hiszen a rendszert úgy tervezték, hogy a mesterséges intelligencia segítségével képes legyen tanulni és alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez. Az MRV két csuklós robotkarral és speciális szerszámokkal rendelkezik, amelyeket az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutatólaboratóriuma fejlesztett ki. Ez a technológia lehetővé teszi a robotizált vizsgálatokat, az alkatrészek javítását, sőt akár kísérleti eszközök felszerelését is a pályán keringő objektumokra.

Szerelőműhely a megfáradt műholdaknak

Az élettartam-hosszabbítás legfontosabb eszközei a MEP egységek, amelyek egyfajta „hátizsákként” funkcionáló kiegészítő meghajtómodulok. Ezeket a szervizjármű rögzíti az adott műholdakra, így azok újabb manőverezési képességhez jutnak, és tovább tarthatók üzemben. A rendszer fenntarthatóságát fokozza, hogy az MRV-t ellátták egy passzív utántöltő modullal is. Ez a dokkoló és üzemanyagtöltő interfész lehetővé teszi, hogy magát a szervizrobotot is újratöltsék a világűrben, így az hosszú ideig végezheti a munkáját anélkül, hogy vissza kellene térnie, vagy megsemmisülne.

A vállalat nagy hangsúlyt fektet a mesterséges intelligencia alkalmazására is. Az AI-alapú műveletek célja a megbízhatóság növelése és a költségek csökkentése. A rendszerek képesek lesznek olyan összetett feladatok elvégzésére, mint az űrszemét eltávolítása vagy az űrbéli összeszerelés – amelyek korábban szintén kivitelezhetetlennek tűntek.

A vállalat okkal állítja, hogy a fenti képességek birtokában új életet adhat a korábban elengedett műholdaknak, hiszen már bizonyította képességeit az első generációs MEV egységekkel, amelyekből kettő még mindig működik. A korábban fellőtt eszközök három, geoszinkron pályán keringő kereskedelmi távközlési műholddal dokkoltak sikeresen, és összesen több mint tízévnyi plusz üzemidőt adtak nekik. A MEP egységek is ezen a sikeren alapulnak, de kisebbek, olcsóbbak és gyorsabban bevethetők.

Gábor János, NEW technology

The post Új életet kaphat minden műhold – Robotizált szerelőműhely nyílik a világűrben appeared first on NEW technology.

A modern hadviselés és a polgári légi közlekedés találkozása gyakran szül radikális megoldásokat, de az Anduril és az Archer Aviation legújabb bejelentése mindkét területen szintlépést ígér. A két vállalat a júliusi Farnborough Airshown leplezte le közösen tervezett, soros hibrid-elektromos, függőleges fel- és leszállásra képes (VTOL) platformját. A technológiai alap közös, a felhasználási mód viszont kettős: amíg a polgári szféra nagy teherbírású VTOL szállítóeszközt kap, addig a védelmi szektor számára Anduril Thunder néven kínál pilóta nélküli, autonóm támadóeszközt.

A fejlesztők szerint az új, 5-ös kategóriájú (Group 5) repülőgéposztály olyan képességeket egyesít, amelyek eddig csak külön-külön léteztek. A Thunder sebességben, hatótávolságban és hasznos teherbírásban is felveszi a versenyt a hagyományos gépekkel, miközben üzemeltetési költségei jelentősen alacsonyabbak maradnak. Az eszköz elsődleges harctéri feladata a személyzet által irányított, jelenlegi és következő generációs támadó, illetve csapatszállító gépek műveleti hatékonyságának megtöbbszörözése lesz – foglalja össze az Archer közleménye.

Hibrid hajtás és billenőrotorok az Archer boszorkánykonyhájából

A technológia gerincét az Archer által tökéletesített elektromos hajtásrendszer és rotorkialakítás adja. A mérnökök soros hibrid-elektromos hajtásláncot alkalmaztak, amely számottevő repülési időt biztosít, miközben optimalizálja a teljesítményt. A gép különlegessége a dupla billenőrotor, amely a repülési fázisnak megfelelően képes változtatni a fordulatszámát.

Ez a megoldás drasztikusan csökkenti az utazósebességnél történő üzemanyag-fogyasztást, miközben a minimalizált zajszint kulcsfontosságú az alacsonyan végrehajtott, észrevétlen behatolások során.

A konstrukció legnagyobb előnye a rugalmasság. Mivel a gép függőlegesen száll fel és le, nincs szüksége kifutópályákra, és akár mostoha terepviszonyok között, közvetlenül a frontvonal közelében is bevethető. A szárnyakkal történő repülés ezzel egy időben lehetővé teszi, hogy megszabaduljanak a hagyományos helikopterekre jellemző hatótávolság-korlátoktól. A platform moduláris kialakítása biztosítja, hogy a kereskedelmi és védelmi feladatokhoz igazodva nagy tömegű hasznos terhet juttathassanak el a célállomásra.

A projekt az Archer évek óta tartó légitaxi-fejlesztési és tesztelési folyamataira épül. Ez a háttér tette lehetővé a védelmi változat gyors megtervezését és gyártásának előkészítését. A platform kettős felhasználású jellege nem csupán marketingfogás, hanem a gazdaságos üzemeltetés alapja is, hiszen a globális logisztikai igények és a modern hadviselés követelményei sok ponton találkoznak.

A fejlesztési folyamat már előrehaladott állapotban van: a mérnökök több sikeres tesztrepülést hajtottak végre teljes méretű kísérleti gépekkel, ezzel igazolták a Thunder rendszereinek hatékonyságát. Bár a technológia már repül, a sorozatgyártáshoz és a teljes körű bevethetőséghez még idő kell. A Thunder első nyilvános – kvázi hivatalos – repülésére várhatóan 2027-ben kerül majd sor. Az Archer reméli, hogy az üzleti szektor rövid időn belül reagál az újdonságra, amit tovább ösztönözhet, hogy a napokban tervezik bejelenteni az első üzleti partnereiket.

Gábor János, NEW technology

The post Óriási hibrid-elektromos autonóm repülőt fejleszt az Archer és az Anduril appeared first on NEW technology.

Európa energiafüggetlenségi törekvései szintet léphetnek: Brüsszel olyan átfogó stratégiát vázolt fel, amely alapjaiban írhatja át a kontinens gazdasági működését. Az Európai Bizottság által bemutatott Elektrifikációs Akcióterv és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálata szorosan összekapcsolódik.

A javaslatcsomag elsődleges célja az ipari dekarbonizáció gyorsítása, miközben az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget a tiszta energia javára csökkentenék. Az intézkedések egyszerre érintik az ipart, a közlekedést és az épületeket.

A Bizottság víziója szerint Európa lesz az első olyan kontinens, amelynek működése elsősorban a villamos energián alapul. Bár a statisztikák szerint az unió villamos energiájának mintegy 70 százaléka hazai, tiszta forrásokból származik, hiába az impozáns arány, ha a teljes energiaigény villamosítása terén megtorpant a fejlődés: ez az elmúlt évtizedben 23 százalék körül stagnált.

Nem véletlen, hogy az Energiaunió keretrendszerben 2040-re már a jelenlegi kétszerese, 46 százalékos elektrifikációs cél szerepel – magyarán addigra az EU összes energiaellátását ekkora arányban kell villamos energiából fedezni – fosszilis üzemanyagok, például földgáz helyett.

Az EB úgy számol, hogy e szint elérése évente kb. 260 milliárd euróval (mintegy 94 ezer milliárd forinttal) csökkentené az unió olaj- és földgázimportjának számláját.

A stratégia egyik legfontosabb eleme a villamos energia és a fosszilis tüzelőanyagok közötti árkülönbség szűkítése. A döntéshozók szerint ugyanis a magas áramárak jelenleg akadályozzák az átállást. A javaslatcsomag ezért bizonyos fogyasztói csoportok hálózati díjainak mérséklését, az adórendszer átalakítását és az okosmérők terjedését irányozza elő. Pénzügyi támogatást kapnának a hőszivattyúk, az elektromos járművek és az akkumulátorok is.

Az elektrifikációs törekvésekkel párhuzamosan az ETS rendszert is átalakítanák, hogy egyensúlyt teremtsenek a környezetvédelmi célok és a piaci realitások között.

Az Ipari Dekarbonizációs Bank százmilliárd eurós forrással támogatja majd az ipari dekarbonizációt egész Európában.

Az uniós ETS Innovációs Alap továbbra is támogatni fogja az innovatív, tiszta technológiák első kereskedelmi célú alkalmazását számos ágazatban, emellett a tagállamok kötelesek lesznek nemzeti ETS-bevételeik 50 százalékát az ETS hatálya alá tartozó ágazatok dekarbonizációját szolgáló beruházásokra fordítani. Mindez összesen több mint 100 milliárd eurónyi beruházást jelent 2030-ig.

Az Elektrifikációs Akcióterv hatálya közben kiterjedhet a hulladékégetésre, valamint a vízi és légi közlekedés szigorúbb szabályozására, illetve közvetlenül érinti a félvezetők, a hálózati infrastruktúra, az akkumulátorok és az ipari automatizálás piacait is – mintegy meghatározva a kontinens jövőbeli beruházási irányait. Az ipari szereplők számára az ingyenes kvóták 2030 után is elérhetőek maradnának, de csak akkor, ha azokat igazoltan európai dekarbonizációs beruházásokhoz kötik.

Gábor János, NEW technology

The post Európa a gázcsapok helyett a konnektorokra szavaz – Itt az Elektrifikációs Akcióterv appeared first on NEW technology.

A Lhyfe és a Messer új szintre emeli együttműködését: tízéves szerződés és 30 százalékos Messer-részesedés négy megújuló hidrogént termelő létesítményben. A megállapodás kiszámíthatóbbá teszi a Lhyfe jövőbeni bevételeit, és tovább erősíti pozícióját a megújuló hidrogén piacán.

Stratégiai partnerségre lép a zöld és megújuló hidrogén előállításának egyik globális úttörője a Lhyfe (EURONEXT: LHYFE), valamint a világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari-, orvosi-, elektronikai- és különlegesgáz-vállalata, a Messer. A két cég átfogó kereskedelmi, ipari és pénzügyi megállapodást kötött.

A tranzakció részeként a Messer 30 százalékos tulajdonrészt szerez a Lhyfe négy, Franciaországban és Németországban működő megújulóhidrogén-termelő létesítményében. A két vállalat emellett tízéves megállapodást köt a megújuló hidrogén szállítására.

A Messer ezzel nemcsak a Lhyfe hosszú távú ügyfelévé, hanem stratégiai ipari partnerévé, és a létesítmények társbefektetőjévé is válik. Az ügylet támogatja a Lhyfe közvetett értékesítési csatornákon keresztüli növekedését, kiszámíthatóbbá teszi a bevételeit, és jelzi a vállalat projektportfóliójának piaci értékét. Egyúttal ez a Lhyfe első tőkerotációs tranzakciója.

A partnerség két, egymást kiválóan kiegészítő vállalatot kapcsol össze. A Messer több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hidrogéntechnológiák, a hidrogénalkalmazások, a logisztika és a gázellátási szolgáltatások területén, míg a Lhyfe a megújulóhidrogén-termelő létesítmények egyik vezető fejlesztője és üzemeltetője.

Három pillérre épülő stratégiai partnerség

A tízéves ellátási megállapodás a Lhyfe három franciaországi és egy németországi termelőegységére épül. A Messer 2026-tól egy meghatározott minimális mennyiség átvételét vállalja, amely várhatóan fokozatosan növekszik, és idővel eléri az évi több száz tonnát. Ezen felül a Messer célja, hogy a három érintett franciaországi telephely termelésének felét megvásárolja.

A Messer 30 százalékos részesedése jelzi a létesítmények ipari színvonalát, piaci potenciálját, valamint a Lhyfe által fejlesztett projektek hosszú távú értékteremtő képességét. A Messer az ipari gázok területén felhalmozott szakértelmével is hozzájárul az együttműködéshez, különösen a biztonság, az üzemeltetés, a logisztika, a gázok kezelése, az ügyfélkapcsolatok és a széles gázportfoliót magában foglaló értékesítési megoldások terén. Az együttműködés elősegíti az érintett termelőegységek hatékonyabb működését, rugalmasságát, valamint értékesítésük felfutását.

A megállapodás hosszú távú hozzáférést biztosít a Messer számára a Franciaországban és Németországban előállított megújuló hidrogénhez, beleértve az RFNBO-tanúsítvánnyal rendelkező hidrogént is. A Messer ezt beépíti gáztermékeinek kínálatába, így még hatékonyabban tudja támogatni meglévő és új ipari ügyfeleinek dekarbonizációs törekvéseit.

A partnerség azt is jól mutatja, hogy a Lhyfe és a Messer hasonlóan ítéli meg a megújuló hidrogén piacának közép-, és hosszú távú növekedési lehetőségeit.

A partnerség tovább erősíti a Lhyfe pénzügyi helyzetét

A hosszú távú szerződés és a minimális átvételi kötelezettség rendszeres és jobban tervezhető bevételt biztosít. A négy termelőegység 30 százalékos részesedésének értékesítése tovább javítja a csoport pénzügyi helyzetét.

A Lhyfe a jövőben is teljes körűen konszolidálja a vállalatot, miközben több erőforrást fordíthat a legelőrehaladottabb, kereskedelmileg már megalapozott és jelentős értékteremtő képességgel rendelkező projektekre.

Az ügylet újabb mérföldkő a Lhyfe megújulóhidrogén-létesítményeinek fejlesztésére és üzemeltetésére épülő üzleti modelljében. Az engedélyezési, finanszírozási, építési és üzembe helyezési szakaszok sikeres lezárását követően a csoport első tőkerotációs tranzakciójával azt is bizonyítja, hogy képes eszközei értékének realizálására. Eközben megtartja többségi tulajdonrészét és részesedését a létesítmények jövőbeni növekedéséből, és továbbra is kizárólagos üzemeltetőjük marad. A Lhyfe ezért a továbbiakban is üzemeltetési és menedzsmentszolgáltatásokat nyújt az eszközöket tulajdonló vállalatok számára.

Az ügylet lezárása a következő hónapokban várható, és a hatályos megállapodások értelmében a hitelezők jóváhagyásához kötött.

Peter Mohnen, a Messer SE & Co. KGaA vezérigazgatója:

„Ez a megállapodás jelentős mérföldkő a Messer és a Lhyfe együttműködésében, és jól mutatja hosszú távú elkötelezettségünket a hidrogénalapú gazdaság fejlesztése iránt. A jelentős mennyiségű megújuló hidrogénhez való hozzáférés révén számos iparágban még hatékonyabban segíthetjük meglévő és leendő ügyfeleink dekarbonizációs céljait.

A megújuló hidrogén iránti kereslet folyamatosan nő. Az érintett létesítmények földrajzi elhelyezkedése lehetőséget ad számunkra az ellátási láncok optimalizálására, a szállítási távolságok csökkentésére és az ezekhez kapcsolódó kibocsátások mérséklésére. A Messernél felelősségünknek érezzük, hogy aktívan hozzájáruljunk korunk legfontosabb kihívásainak kezeléséhez. Ez a partnerség fontos lépés egy ellenállóbb, versenyképesebb és fenntarthatóbb ipari jövő megteremtése felé”.

Matthieu Guesné, az Lhyfe alapítója és vezérigazgatója:

„Erőteljes üzenet az egész ágazat számára, hogy a több mint 125 éves múltra visszatekintő Messer, a világ egyik vezető iparigáz-vállalata úgy döntött, hogy csatlakozik hozzánk. Ez egyszerre igazolja üzleti modellünk erejét és a megújuló hidrogén egyre gyorsabb térnyerését az iparban.

A Messer több éve a Lhyfe ügyfele, és közös meggyőződésünk, hogy a megújuló hidrogén az ipar jövőbeli energiamixének egyik meghatározó pillére lesz. A megállapodás tovább erősíti a Lhyfe pénzügyi stabilitását, segíti stratégiai céljaink gyorsabb megvalósítását, és alapot teremt ahhoz, hogy egyre nagyobb léptékű, jelentős változást hozó projektek fejlesztéséhez. Mindezzel Európa dekarbonizációját is gyorsítjuk.”

Magyarországon is napirenden vannak a hidrogénes fejlesztések

Bár a megállapodás franciaországi és németországi termelőlétesítményeket érint, a hidrogén az ipari kibocsátások csökkentésében és a közlekedés zöldítésében Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kaphat. A Messer Hungarogáz hidrogénnel lát el egy ljubljanai busztöltőállomást, emellett hidrogénüzemű taxik tesztelésében és belső égésű motorok hidrogénüzemre történő átalakításában is közreműködik.

Magyarországon több fejlesztés is körvonalazódik, köztük hidrogénvölgy-projektek és hulladékszállító flották átállítása. Kisebb kezdeményezések már a közeljövőben elindulhatnak, a szlovén töltőállomás-ellátáshoz hasonló beruházás pedig reálisan 2028 körül valósulhat meg. A Messer hidrogéngyártóként és technológiai partnerként a hazai fejlesztésekben is részt vesz.

Messer

The post Tiszta hidrogén előállítása és szállítása appeared first on NEW technology.

Az új, Exd modell veszélyes környezetre vonatkozó tanúsítvánnyal egészíti ki a QuadSense technológiával ellátott Rosemount 965 lángérzékelőt, mely gyárilag a teljes élettartamra rendelkezik kalibrációval.

Az Emerson ma bejelentette a Rosemount™ 965 lángérzékelő új, Exd modelljét, amely veszélyes környezetre vonatkozó tanúsítvánnyal egészül ki azokhoz az alkalmazásokhoz, ahol megbízható szénhidrogén-lángérzékelésre van szükség. Az új modell ötvözi a QuadSense™ technológiát, a gyárilag teljes élettartamra kalibrált működést, a széles körű integrációs lehetőségeket és a strapabíró burkolatot, hogy támogassa az alkalmazási igényekhez igazodó tűzvédelmi stratégiákat.

Az új, Exd modell segítségével az ügyfelek kiterjeszthetik a Rosemount 965 használatát veszélyes helyszínekre is, miközben megőrzik az érzékelési teljesítmény, a csökkentett rutin-kalibrálás és a telepítési rugalmasság közötti praktikus egyensúlyt.

A QuadSense technológia négy infravörös érzékelőt használ a szénhidrogén-tüzek és a láng nélküli háttérsugárzás megkülönböztetéséhez, támogatva ezzel a megbízható észlelést és a téves riasztások elkerülését. Meghatározott feltételek mellett az érzékelő akár 45 méter (150 láb) távolságból is képes észlelni a szénhidrogén-tüzeket, és a válaszidő általában kevesebb, mint öt másodperc. Öt választható érzékenységi szint segíti a felhasználókat a teljesítménynek az alkalmazási igényekhez való igazításában.

A Rosemount 965 gyárilag a teljes élettartamra kalibrálva van, ami segít csökkenteni az ismétlődő kalibrálási feladatok számát. A beépített infravörös tesztfunkciók folyamatosan ellenőrzik az optikai és elektronikus alkatrészek épségét, így biztosítva a megbízhatóságot a kézi ellenőrzések között. A többféle jelkimeneti lehetőség, beleértve a HART^® csatlakozási lehetőséget is, támogatja a szabványos kommunikációs infrastruktúrákkal való integrációt, míg az univerzális bekötés segít egyszerűsíteni a specifikációt és hatékonyabbá tenni a telephelyszintű bevezetést. Az IP66 és IP68 védelmi osztályú burkolat biztosítja a teljesítményt igényes működési környezetekben is.

Az új Exd modell olyan környezetekben alkalmazható, amelyek gyakran előfordulnak olaj- és gáziparban, vegyipari és petrolkémiai üzemekben, tartályparkokban, veszélyes anyagok tárolási területein, valamint robbanóanyag- vagy lőszer-tároló helyszíneken. A Rosemount 965 nem veszélyes és könnyűipari alkalmazásokat is támogat, például közlekedési infrastruktúrákat, középületeket, kábelalagutakat, félvezető-gyártó létesítményeket, raktárakat és egyéb helyszíneket, ahol megbízható szénhidrogén-lángérzékelésre van szükség.

„Az ügyfeleknek olyan lángérzékelő technológiára van szükségük, amely igazodik az egyes alkalmazások kockázati profiljához, környezeti feltételeihez és üzemeltetési igényeihez” – mondta Evgeny Rivkin, az Emerson mérőműszerek üzletágának láng- és gázérzékelő termék-menedzsere. „Ez az új, Exd modell bővíti a Rosemount 965 veszélyes helyszínekre szánt kínálatát, segítve az ügyfeleket az érzékelési teljesítmény, a téves riasztásokkal szembeni ellenállás és a rutin kalibrálási követelmények közötti egyensúly megteremtésében.”

Emerson

The post Az Emerson bővíti lángérzékelő-termékcsaládját a széleskörűbb alkalmazhatóság érdekében appeared first on NEW technology.

Az elektromos légi taxi hosszú ideje a futurisztikus városi közlekedés egyik legnagyobb ígérete, és az úttörő gyártók (pl. Archer, Joby, Eve) első modelljei láttán kijelenthetjük, hogy az elterjedését már nem is igazán a technológia, hanem az elektromos infrastruktúra hiánya akadályozza. A tömeges megjelenéséhez speciális leszállóhelyekre, vertiportokra van szükség, amelyek anélkül képesek kiszolgálni a rendkívül nagy energiaigényű gyorstöltési ciklusokat, hogy túlterhelnék a meglévő városi elektromos hálózatokat.

E küldetés jegyében született a Hitachi Energy és az Embraer hátterével működő Eve Air Mobility nemrég aláírt szándéknyilatkozata.

Az együttműködés során a felek azt vizsgálják, hogy a függőlegesen fel- és leszálló (eVTOL) eszközöket hogyan lehet zökkenőmentesen integrálni a meglévő energiarendszerekbe. Ehhez a Hitachi Energy a Grid-eMotion töltési infrastruktúráját veti be, amely a globálisan alkalmazott megoldásokat igazítja eVTOL-okhoz, garantálva a stabil teljesítményt, még nagy igénybevétel mellett is.

A projekt ugyanakkor nem csak a vertiportok kialakításáról szól. A vállalatok a teljes életciklust figyelembe véve azt is vizsgálják, hogy a repülőgépek elöregedett akkumulátorait miként hasznosítsák újra energiatárolási céllal, tovább stabilizálva a mikrohálózatok működését.

A fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a méretezhetőségre, hogy a technológia ne csak kísérleti jelleggel, hanem globális szinten, egész városokat lefedő hálózatként is működőképes maradjon.

Úton a 2028-as kereskedelmi start felé

A fejlesztést komoly iparági várakozások övezik. Az Eve Air Mobility mögött álló brazil anyagcég, az Embraer 56 éves repülőgépipari tapasztalattal rendelkezik, ami jelentős bizalmat kölcsönöz a projektnek. Éppen ezért a New York-i és a brazíliai tőzsdén is jegyzett cég saját fejlesztésű eVTOL-jára eddig mintegy 2700 darab igénylés futott be.

Az első járművek a tervek szerint 2028-ban állnak kereskedelmi forgalomba – közvetlenül azután, hogy megkapják a szükséges hatósági tanúsítványokat.

A Hitachi Energy ezzel párhuzamosan hatalmas összegeket mozgat meg a hálózatfejlesztés érdekében: összesen mintegy 2845 milliárd forintnak megfelelő befektetést hajt végre a kutatás-fejlesztés, a gyártási kapacitás és a stratégiai együttműködések területén. Ez a tőkeinjekció biztosítja, hogy a vertiportok ne csupán elszigetelt töltőpontok, hanem egy intelligens, rugalmas és tiszta városi közlekedési ökoszisztéma szerves részei legyenek.

Gábor János, NEW technology

The post Óriási összefogás: a Hitachi és az Embraer együtt dolgozik tovább a légi taxi jövőjéért appeared first on NEW technology.

Ellenőrök lepték el kedden a BYD szegedi gyárépítésének munkaterületét, ahol a dolgozók tartózkodási engedélyét, társadalombiztosítási kártyáját, munkaszerződését és egyéb hivatalos iratait vizsgálták. Az akció nem korlátozódott csak a magyar helyszínre: a South China Morning Post úgy tudja, hogy hétfőn egy, az akkumulátoripari ellátási láncban érdekelt kínai cégnél is ellenőrzés volt: ott a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett az importengedélyekre is kíváncsiak voltak.

A hatósági fellépés előtt egy nappal Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette, hogy átfogó vizsgálat indul a kínai autógyártó magyarországi beruházásainál. A kormányfő közölte, hogy górcső alá veszik az autógyártóhoz elszegődött Szijjártó Péter korábbi külgazdasági és külügyminiszter minden olyan döntését, tárgyalását és állami kötelezettségvállalását, amely a BYD-hoz kapcsolódott.

„Megvizsgáljuk a vállalatnak nyújtott támogatásokat, adókedvezményeket, gyorsított engedélyeket, környezetvédelmi mentességeket és közpénzből finanszírozott beruházásokat is” – jelentette ki a kormányfő, de a Miniszterelnökség egyelőre nem erősítette meg, hogy a szegedi szemle közvetlenül e vizsgálat részét képezte-e – írja a HVG.

Hirtelen váltás és gyanús dokumentumok a BYD háza táján

A vizsgálatok hátterében Szijjártó Péter múlt heti váratlan bejelentése állhat. A volt tárcavezető lemondott parlamenti mandátumáról, hogy a BYD külső kapcsolatokért és üzletfejlesztésért felelős vezetőjeként folytassa karrierjét. Szijjártó még miniszterként játszott kulcsszerepet a szegedi gyárépítés ösztönzésében, és tavaly májusban ő írta alá a stratégiai együttműködési megállapodást a BYD budapesti európai központjáról is.

A Külügyminisztérium belső dokumentumai most új megvilágításba helyezik a korábbi tárgyalásokat. Velkey György László, a tárca parlamenti államtitkára közösségi oldalán azt írta, hogy a minisztériumi iratok szerint Szijjártó személyesen szorgalmazta a beruházás nemzetgazdasági kiemelt státuszát, valamint a kínai munkavállalók vízumkérelmeinek gyorsított elbírálását. Az államtitkár adatai szerint a BYD és alvállalkozói több ezer harmadik országbeli munkavállaló számára kértek és kaptak csoportos munkavállalási engedélyt, amely szám nagyjából megegyezik a projekt által ígért összes munkahely számával.

Az államtitkár megerősítette, hogy a beruházási szerződést a kormány részéről Szijjártó tárgyalta le és írta alá a vállalattal. Sem a BYD, sem az érintett volt miniszter nem reagált a sajtómegkeresésekre.

A hatósági razziák híre gyorsan elterjedt a kínai üzleti körökben. Egy Debrecenben működő kínai vállalat például levélben figyelmeztette partnereit, hogy gondoskodjanak a dolgozók megfelelő okmányairól és tartsák be a munkaügyi előírásokat.

Gábor János, NEW technology

The post Célkeresztben a BYD: ellenőrök szállták meg a kínai autógyártó épülő szegedi gyárát appeared first on NEW technology.

Újra szigorúbb útdíjfizetési környezetben működik a magyar közúti áruszállítás. Május közepétől megszűntek azok a veszélyhelyzeti intézkedések, amelyek átmenetileg lehetővé tették az autópályák, autóutak és főutak használatához kapcsolódó, megtett úttal arányos díjfizetési rendszer egyes szabályainak eltérő alkalmazását. A Raben szakértői szerint a változás egyik legfontosabb hozadéka, hogy a fuvarozási folyamatokban tovább nő a pontos adatátadás, az előzetes ellenőrzés és a jól tervezett logisztikai együttműködés szerepe.

2026. május 14-től megszűntek az útdíjfizetési rendszer eltérő alkalmazását lehetővé tevő veszélyhelyzeti intézkedések. A legfontosabb változás, hogy a veszélyhelyzeti rendelkezések megszűnésével már nem alkalmazhatók azok az átmeneti könnyítések, amelyek bizonyos esetekben utólagos korrekciós lehetőséget biztosítottak.

A változás különösen fontos a szállítmányozási, fuvarozási és raktározási szolgáltatásokat igénybe vevő vállalatok számára, mivel a hibás vagy hiányos fuvaradatok ismét közvetlenebb működési és költségkockázatot okozhatnak.

„Az útdíjfizetés sok vállalat számára elsőre fuvarozó felelősségi körébe tartozó adminisztrációnak tűnik, valójában azonban az egész ellátási láncot érintő kérdés. A pontos címadatok, rakományinformációk, járműigények és időben jelzett módosítások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szállítás zökkenőmentes, kiszámítható és költséghatékony legyen” – mondta Vincze Adrián, a Raben Trans European Hungary Kft. szállítmányozási üzletágvezetője.

Az útdíjfizetéssel kapcsolatos kockázatok jelentős része nem önmagában a szabályozás bonyolultságából, hanem a hiányos, késve érkező vagy pontatlan adatokból fakad. Egy hibás fel- vagy lerakóhely, nem megfelelő rakományadat, utolsó pillanatban módosított útvonal, pontatlan tömegadat vagy nem megfelelő járműigény közvetlen hatással lehet az útvonaltervezésre, a díjfizetésre, a költségkalkulációra és a teljesítési határidőkre.

A változás ezért nem kizárólag a fuvarozók és logisztikai szolgáltatók feladatait érinti. A megbízói oldalon működő gyártó, kereskedelmi, e-kereskedelmi és ipari vállalatoknak is érdemes áttekinteniük, hogy belső folyamataikban időben és ellenőrizhető formában állnak-e rendelkezésre a fuvarozáshoz szükséges adatok.

„A logisztikai együttműködés minőségét ma már nemcsak az határozza meg, hogy egy szállítmány időben megérkezik-e. Legalább ilyen fontos, hogy a szállítás mögött pontos adatok, előre tisztázott felelősségi körök és gyors információáramlás álljon. Az útdíjfizetési szabályok változása ezt a szemléletet erősíti tovább” – tette hozzá Vincze Adrián.

Az új útdíjkörnyezetben érdemes megerősíteni a fuvarindítás előtti ellenőrzési pontokat, amikhez a következő területek különösen fontosak lehetnek:

• Pontos cím- és útvonaladatok: a fel- és lerakóhelyek, köztes megállók, időablakok és útvonalhoz kapcsolódó korlátozások pontos megadása elengedhetetlen a megfelelő fuvartervezéshez. Az útvonalhoz kötött jogosultságok esetében egy késői módosítás már közvetlen útdíjfizetési és operációs kockázatot jelenthet.
• Megbízható rakományinformációk: a rakomány tömege, jellege, mennyisége, kezelési igénye és esetleges speciális szállítási feltételei meghatározzák, milyen járműre, milyen útvonalra és milyen tervezési feltételekre van szükség. A pontatlan rakományadat nemcsak díjfizetési, hanem kapacitás- és teljesítési kockázatot is okozhat.
• Időben jelzett változások: a megbízói oldalon előforduló utolsó pillanatos módosítások, például címváltozás, mennyiségi eltérés, eltérő rakodási időpont vagy új megálló, a szállítási folyamat több pontját is érinthetik.
• Járműigények és kategóriák ellenőrzése: a díjkategória és a környezetvédelmi besorolás alapvetően fuvarozói adat, a megbízói igények pontos meghatározása azonban segíti a megfelelő jármű kiválasztását. Speciális szállításoknál, eltérő tömeg- vagy méretigényeknél különösen fontos az előzetes egyeztetés.
• Költségtervezés és szerződéses átláthatóság: az útdíjak, a díjköteles úthálózat változásai, az útvonalmódosítások és a nem tervezett kerülők hatással lehetnek a logisztikai költségekre.

Az új útdíjkörnyezetben a vállalatoknak érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk az előzetes ellenőrzésre és a partneri adatátadás minőségére. A Raben Magyarország szerint azok a cégek tudnak biztonságosabban és kiszámíthatóbban működni, amelyek a szállítási feladatokat nem utólagos korrekciókkal, hanem pontos tervezéssel, időben átadott adatokkal és világos felelősségi körökkel kezelik.

A változó útdíjszabályok egyben lehetőséget is jelentenek arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják saját logisztikai folyamataikat. A pontosabb adatkezelés, a tudatosabb fuvartervezés és a gyorsabb információáramlás nemcsak a megfelelési kockázatokat csökkenti, hanem hosszú távon hatékonyabb és átláthatóbb működést is eredményezhet.

Raben Group

The post Szigorúbb útdíjszabályok mellett nő a pontos fuvaradatok szerepe appeared first on NEW technology.

A világon működő adatközpontok összesített eszközértékének több mint egyharmadát, 388 milliárd dollárt kitevő értékvesztést okozhatnak a be nem árazott éghajlati kockázatok a Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services friss tanulmánya szerint. A megoldást a klímaváltozás hatásait figyelembe vevő proaktív alkalmazkodás jelentheti olyan lépésekkel, mint PPA-k megkötése, folyadékhűtés alkalmazása vagy mikrohálózatok kiépítése.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által nyilvánosságra hozott új elemzés egyik fő tanulsága, hogy az éghajlati kockázatokat még mindig nem veszik figyelembe a szükséges mértékben az adatközpontok fizikai eszközállományának értékelése során, és emiatt elmaradnak azok a lépések is, amelyek csökkenthetnék az esetleges károkat. Pedig a tanulmány szerint a strukturált, ellenállóképességet erősítő beruházások egyharmadával mérsékelhetik az éghajlati kockázatoknak való kitettséget.

A Schneider Electric Research Institute és az SE Advisory Services által készített elemzés számszerűsíti is, hogy az éghajlati kockázatok mekkora értékvesztést okozhatnak. A mesterséges intelligencia-korszak (MI) leggyorsabban bővülő eszközállománya, az adatközpontok esetében ez 388 milliárd dollárnyi – a globális adatközponti eszközérték több mint egyharmadát (38 százalék) jelentő – be nem árazott éghajlati kitettséget jelent, és egyben azt is mutatja, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az ellenállóképességet növelő beruházásokban.

A tanulmány rámutat arra is, hogy az új, kimondottan az MI használat támogatására létrejövő adatközpontokban az egy GW-ra jutó fizikai kockázat mintegy 2,6-szor magasabb, mint a meglévő létesítményekben, ami elsősorban a nagyméretű leállások nagyobb pénzügyi hatásának tudható be. A mesterséges intelligencia használat jövőbeli alakulását bemutató különböző forgatókönyvekkel számolva a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az éghajlati kockázatoknak kitett eszközállomány, a jelenleg tervezés és építés alatt álló adatközpontokat figyelembe véve jelentős mértékben bővülhet, és 388 milliárd dollárról 1,0 és 3,7 billió dollár közé emelkedhet.

Az elemzés alapján az éghajlati kockázatoknak való kitettség régiónként jelentősen eltér, ami a helyi veszélyek és hőterhelés, az energia- és hálózati jellemzők, valamint a zavarok beszállítói láncra való tovább terjedése közötti különbségekre vezethető vissza. Kína (56 százalék) és Európa (53 százalék) közel kétszer olyan mértékben ki van téve az értékcsökkenés kockázatának, mint az Egyesült Államok (28 százalék) és az APMEA-régió (Ázsia és a Csendes-óceáni térség, Közel-Kelet és Afrika – 28%).

A tanulmány az éghajlati kockázatok által veszélyeztetett öt fő területet azonosít, a hűtést, az üzletmenet megszakadását, a fizikai károkat, a fűtési hatékonyságot és a szén-dioxid-költségeket. Egy éghajlati tényezőkkel kiigazított értékelési modell alkalmazásával a tanulmány a fizikai veszélyeket és az átállási kockázatokat diszkontált cash flow-hatásokká alakítja át, így ellenőrizhető, létesítményi szintű becsléseket adva az eszközérték-veszteségről.

Az elemzés szerint 2025-ben a globális természeti katasztrófákból származó veszteségek körülbelül 170 milliárd dollárral meghaladták a biztosítási fedezetet. Ez a különbség évente 6–10 százalékkal növekszik, így az éghajlati veszélyek erősödésével az eszközök tulajdonosai egyre nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az adatközpontok üzemeltetői és tulajdonosai számára ez azt jelenti, hogy az éghajlati kockázatok egyre inkább kívül esnek a biztosítási fedezeten, ami még inkább rámutat arra, hogy mennyire fontos, hogy a klímaváltozással szembeni ellenállóképesség szempont legyen a létesítmények tervezésénél és üzemeltetésénél.

Az alkalmazkodás haszna

A kutatás megállapítja, hogy az éghajlati változásokkal szembeni ellenállóképesség érdekében végzett beruházások jelentős értéket képesek megóvni. A proaktív alkalmazkodás 150 milliárd dollár nettó védett értéket eredményez a meglévő létesítményeknél, ami minden tesztelt forgatókönyv szerint a kockázatnak kitett érték 30–39 százalékát teszi ki. Azok számára, akik már alkalmazzák az olyan intézkedéseket, mint a PPA-k (zöldáram-vásárlási megállapodás), a folyadékhűtés, a mikrohálózatok és az éghajlati szempontokat figyelembe vevő telephelyválasztás, a tanulmány pénzügyi keretrendszert is kínál, amivel számszerűsíthető, hogy ezek a lépések milyen mértékben növelik a védett eszközállományt.

„Az éghajlati kockázatot nem lehet beárazni anélkül, hogy felmérnénk azokat létesítményi szinten is. Ez a modell kiküszöböli ezt a vakfoltot, és részletes, ellenőrizhető értékeléseket állít elő, amelyek az egyes eszközöktől a globális portfóliókig terjednek, és közvetlenül felhasználhatók az alkalmazkodást segítő intézkedések meghozásához. A legellenállóbb létesítmények azok lesznek, amelyek olyan energiatechnológiával és intelligens rendszerekkel rendelkeznek, amelyekkel előre felmérhetik az éghajlati kockázatokat, alkalmazkodni tudnak hozzájuk és reagálni tudnak rájuk” – mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” területért felelős ügyvezető alelnöke.

A teljes jelentés, melynek címe: „The Repricing of Compute: The Economics of Climate Risk and Resilience for AI-Era Capital”, innen tölthető le.

Schneider Electric

The post Így csökkenthető a többszázmilliárd dolláros klímakockázat az adatközpontokban appeared first on NEW technology.

Szó szerint válhat valósággá az, hogy a tengerpartokon összegyűjtött samponos flakonok és eldobható zacskók nem hulladéklerakókban végzik, hanem egy új eljárásnak köszönhetően utasszállító repülőgépek üzemanyagtartályába kerülnek. Bár ez az elképzelés futurisztikusnak tűnik, kínai kutatók karnyújtásnyi közelségbe hozták: olyan kémiai eljárást dolgoztak ki, amellyel a legmakacsabb műanyaghulladék is nagy hatékonysággal alakítható repülőgép-üzemanyaggá.

A laboratóriumi kísérletek során a kutatók 82,3 százalékos folyadékhozamot értek el, melynek jelentős része a repüléshez elengedhetetlen szénatomszámú összetevőkből állt. A világon jelenleg is hatalmas az igény az ilyen jellegű innovációkra, hiszen évente több mint 460 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek feldolgozása komoly környezetvédelmi kihívást jelent.

A legtöbb hulladékot az úgynevezett poliolefinek teszik ki, amelyek szerkezete kísértetiesen hasonlít a fosszilis tüzelőanyagokéhoz. A műanyagok a kőolajból származó szén- és hidrogénatomok hosszú, szívós láncaiból, polimerekből épülnek fel. Az üzemanyaggá történő visszaalakítás lényegében egy „visszafejtési” folyamat, ahol ezeket a hatalmas láncokat rövidebb, használható molekulákra vágják szét.

Eddig a legnagyobb akadályt az jelentette, hogy a molekulaláncok bomlása kiszámíthatatlan, ezért a leggyakrabban értéktelen gázok keletkeztek a vágyott folyékony üzemanyag helyett. A Fudani Egyetem és a Sanghaji Fejlett Kutatóintézet szakemberei azonban egy kobalt-nikkel katalizátorral megoldották a problémát – írja a South China Morning Post.

Az eljárás egyik legnagyobb előnye az ár

Amíg a korábbi kísérletekhez méregdrága nemesfémeket, például platinát használtak, az új módszerhez csak bőségesen rendelkezésre álló és olcsó fémekre van szükség. Környezetvédelmi szempontból is jelentős a nyereség: ha a folyamatot megújuló energiával hajtják végre, a károsanyag-kibocsátás 80 százalékkal alacsonyabb lehet a hagyományos üzemanyaggyártás számaihoz képest.

Bár a megoldás ígéretes, még nem áll készen a tömeges terjesztésre, hiszen kísérleti fázisban van. Bár az iparágban már látni az elmozdulást – például Nagy-Britanniában már megnyílt az első ehhez hasonló módszert alkalmazó üzem –, egyelőre jelentős fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy az utasszállító gépek bevásárlószatyrokból nyert üzemanyaggal emelkedjenek a magasba.

Gábor János, NEW technology

The post Bevásárlószatyrokból tankolhatják a jövő repülőgépeit appeared first on NEW technology.

Az Egyesült Arab Emírségek Általános Polgári Légiközlekedési Hatósága kiadta a műszaki tervezési engedélyt az ország első kereskedelmi vertiportjára, amely teljes körűen képes függőleges fel- és leszállást végző járművek (eVTOL) kiszolgálására. Ez a döntés kulcsfontosságú mérföldkő, amely lehetővé teszi a fejlesztő Skyports Infrastructure számára, hogy megkezdje a DXV névre keresztelt létesítmény építését. A cél, hogy 2026-ban megindulhasson a menetrend szerinti légitaxi-szolgáltatás Dubajban.

A Dubaji Nemzetközi Vertiport közvetlenül a nemzetközi repülőtér szomszédságában kap helyet. Ez az első olyan objektum, amely a közelmúltban kidolgozott, speciális állami szabályozás alapján kap zöld utat. A helyszín egy nagyobb, négy állomásból álló hálózat első eleme, amelyet a helyi közlekedési hatósággal, illetve a metropoliszban várhatóan elsőként szolgáltatást indító Joby Aviationnel partnerségben alakítanak ki.

A műszaki jóváhagyás megszerzése nem csupán formalitás, hanem a hatósági szabályozási keretrendszer kritikus eleme. A folyamat során a szakemberek vizsgálták a fizikai méreteket, az alaprajzi elrendezést és a légtérhasználati szempontokat is. Kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentes környezetre, valamint a speciális mentési és tűzvédelmi szolgáltatásokra.

A Skyports külön stratégiát dolgozott ki az akkumulátortüzek kezelésére, ami elengedhetetlen a modern eVTOL-ok üzemeltetéséhez.

A fejlesztés nem csupán a technológiáról, hanem a közlekedési szokások alapvető megváltoztatásáról szól. Duncan Walker, a Skyports vezérigazgatója szerint a dubaji projekt mintául szolgálhat más régiók számára is. „Amit Dubajban véghez viszünk – és amit más régiókban is ösztönzünk –, az teljesen új alapokra helyezi az emberek városi és régiók közötti közlekedését” – emelte ki közleményben a cégvezető, hozzátéve: az elfogadott szabályozási keretek garantálják a repülési infrastruktúra biztonságos és jól skálázható fejlődését.

A hatóság közben folyamatosan dolgozik azon a jogi környezeten, amely lehetővé teszi a légitaxi-műveletek országos kiterjesztését. A mostani engedélyezés vélhetően garancia lesz arra, hogy az épülő infrastruktúra megfeleljen a legmagasabb nemzetközi védelmi követelményeknek, miközben utat nyit a 2026-os kereskedelmi indulás előtt.

Gábor János, NEW technology

The post Kézzelfogható közelségben a légi taxi – Itt az engedély az első vertiportra appeared first on NEW technology.

Hajókra telepített gyárak és a nyílt tengeren, 3D-nyomtatás segítségével épülő drónok formálják át a modern hadviselést. Az amerikai haditengerészet posztgraduális iskolája (NPS) a 2026-os Rim of the Pacific (RIMPAC) hadgyakorlata keretében arra készül, hogy prezentálja az amerikai védelmi minisztérium történetének eddigi legnagyobb additív gyártási bemutatóját. A Hawaii-szigetek térségében megrendezett esemény monumentális léptékét jelzi, hogy 40 felszíni hajó, 5 tengeralattjáró és több mint 140 repülőgép vesz részt rajta.

A gyakorlat során az oktatók és hallgatók modern gyártórendszereket telepítenek a flottára és különböző szárazföldi pontokra. Ezekkel a decentralizált logisztikai csomópontokkal közvetlenül a műveleti területen pótolják a kritikus alkatrészeket, így javítva a csapatok harckészültségét. Magyarán: a projekt során először vonják össze a fejlett gyártástechnológiát, a mesterséges intelligenciát és az önvezető rendszereket, egyetlen közös katonai bemutatón.

„Ahelyett, hogy egyetlen gyártási technológiára koncentrálnánk, a bemutató során a teljes expedíciós gyártási folyamatot végigvisszük: a digitális igény beérkezésétől és a szabad gyártási kapacitás azonosításától kezdve a decentralizált csomópontokon át történő előállításon keresztül egészen az alkatrészek szállításáig és a harcoló alakulatokhoz való eljuttatásáig” – vezette le Chris Curran programmenedzser az NPS közleményében.

3D-nyomtatás és rugalmas ellátás – ellenséges tűz alatt is

A digitális hálózat alapjaiban változtatja meg a logisztikát. A parancsnokoknak nem kell heteket várniuk a hagyományos ellátási láncok lassúsága miatt, hanem digitális kérést küldhetnek a legközelebbi alkalmas gyártónak. Ez a modell lehetővé teszi, hogy a harctér közvetlen közelében állítsák elő a szükséges eszközöket.

„Ha képessé tesszük a katonákat arra, hogy a legmagasabb szinten gyártsák le a legfontosabb alkatrészeket, azzal garantáljuk, hogy a hadműveleti erőknek világszerte legyenek biztos megoldásaik a harckészültség és a csapásmérő képesség fenntartásához” – magyarázta a RIMPAC küldetését Michael Radigan alezredes.

A 2026-os bemutató technikai újdonságokat is hoz: egy kanadai hajó fedélzetén saját fejlesztésű eljárással állítanak elő fémport, amiből aztán a nyílt tengeren nyomtatnak alkatrészeket. A kísérlet során drónellenes védelmet is tesztelnek. A 3D-nyomtatással készült drónplatformok egy részét már a Hawaiira tartó úton legyártják, majd a szigeteken szerelik össze őket. A folyamat zárásaként autonóm, digitálisan vezérelt hajók szállítják ki az elkészült eszközöket a szövetséges egységeknek, ami teljesen új megközelítést jelent a tengeri logisztikában.

Gábor János, NEW technology

The post Harctéri 3D-nyomtatás: katonai hajón, távoli vizeken pótolható bármilyen alkatrész appeared first on NEW technology.

A digitális hadviselés korszaka szintet léphet, hiszen a legmodernebb AI-technológiák egyszerre kínálnak védelmi pajzsot és adnak korábban elképzelhetetlen sebességű támadóeszközt a hackerek kezébe. Az Európai Bizottság felismerte, hogy a technológia alapjaiban írja át a kiberbiztonság játékszabályait: a fejlett rendszerekkel a támadók automatizálhatják a szoftveres sebezhetőségek felkutatását, és minden eddiginél gyorsabb offenzívákat indíthatnak ipari üzemek, infrastruktúrák, pénzintézetek, sőt akár közművek ellen is.

Válaszul Brüsszel olyan akciótervet terjesztett elő, amely a tagállamok, az ipari szereplők és az uniós szervezetek összefogásával próbálja betömni a réseket a pajzson.

Az uniós stratégia központi eleme a szigorú előzetes kockázatkezelés. Az AI-szabályozás értelmében a fejlett modelleket már piaci bevezetésük előtt alapos vizsgálatnak vetik alá, különös tekintettel a visszásságokra és a biztonsági résekre. Brüsszel ezen felül egy önálló értékelési kapacitás felállítására hirdetett pályázatot. E szakmai egység várhatóan augusztusban kezdi meg az érdemi munkáját, hogy az AI-iroda felügyelete alatt független, globális rálátást biztosítson a mesterséges intelligencia képességeire és veszélyeire.

A stratégia egyik eleme, hogy az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége kidolgoz egy tervezetet, amely strukturált kereteket ad az állami és magánszervezeteknek a legmodernebb technológiák eléréséhez. A cél az, hogy a kiberbiztonsági szakemberek legális keretek között, szimulált környezetekben tesztelhessék az AI képességeit, mielőtt a kritikus ágazatokban, például az egészségügyben vagy az energiaszektorban alkalmaznák őket.

A válaszlépések nem merülnek ki az elméleti szabályozásban.

A Bizottság szerint a szervezeteknek azonnal el kell kezdeniük a beépített biztonság elveinek alkalmazását és a kiberhigiéniai gyakorlatok fokozását. Ehhez javasolják a már elérhető, akár nyílt forráskódú megoldások használatát is, mivel ezekkel gyorsabban azonosíthatók a sérülékenységek.

Az újonnan bemutatott akcióterv nem vákuumban létezik, hanem egy kiterjedt jogi hálóra támaszkodik. A szabályozási folyamat egyik legfontosabb mérföldköve az AI Act, amelynek bizonyos rendelkezéseit már tavaly augusztus óta kötelező alkalmazni. Ez a keretrendszer már rögzíti a modellek kockázatainak értékelését, az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó magatartási kódex pedig tovább pontosítja a technológiai óriásokkal szembeni elvárásokat. Mindezt kiegészítik a jövő évi határidőkkel és későbbi hatálybalépésekkel rendelkező egyéb jogszabályok.

Gábor János, NEW technology

The post Brüsszel új akcióterve a mesterséges intelligencia kockázataitól védi az ipart appeared first on NEW technology.

A logisztikai piacot jellemző országos túlkínálat ellenére a prémium lokációk továbbra is erős keresletet vonzanak, amire a Weerts Logistics Parks (WLP) új fejlesztései is bizonyítékul szolgálnak. A vállalat Ebesen átadta logisztikai csarnok- és irodakomplexumának második, 33 400 négyzetméteres ütemét, míg Vecsésen a közel 17 ezer négyzetméteres új logisztikai fejlesztés kivitelezése terveiknek megfelelően halad. A Debrecen térségében és a fővárosi repülőtéri régióban megvalósuló beruházások nemcsak a hazai logisztikai infrastruktúrát erősítik, hanem jelentős gazdaságélénkítő hatással is bírnak: a WLP tapasztalatai szerint egy 50 ezer négyzetméteres fejlesztés akár több, mint 300 új munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá, míg a teljes fejlesztési területek benépesülésével hosszabb távon több mint 1000 új állás jöhet létre.

A jó lokáció ma már versenyelőny

Egyértelműen látszik, hogy azokban a régiókban, ahol az elmúlt években jelentős ipari beruházások történtek, új logisztikai igények is megjelentek. Debrecen, Nyíregyháza vagy Kecskemét környezetében már önálló logisztikai központok formálódnak. A közös pont mindenhol ugyanaz: a jó lokációk még nehezebb piaci környezetben is jobban teljesítenek.

„Ha a nagy képet nézzük, a számok helyesek, a hazai ipari-logisztikai ingatlanpiacon jelenleg országosan mintegy 15 százalékos üresedési ráta jellemző. Ugyanakkor ez egy országos átlag, amely mögött jelentős regionális különbségek vannak. Azt látjuk, hogy nem minden lokáció teljesít ugyanúgy. Budapest környékén és vidéken is vannak olyan alpiacok, ahol az üresedés lényegesen alacsonyabb. A jó lokációk válságállóbbak, ha lehet így fogalmazni. A jelenlegi piaci helyzet ugyanakkor lehetőséget is teremt a bérlők számára. Sok vállalat most gondolkodik azon, hogy egy régebbi épületből modernebb, energiahatékonyabb csarnokba költözzön, vagy jobb lokációt válasszon. A verseny erősödésével kedvezőbb feltételek is elérhetők.” – hangsúlyozta Hadnagy Ernő a WLP Hungary tulajdonosa és vezérigazgatója

A beszállítói hálózatok új otthonai lehetnek a WLP fejlesztései

A WLP fejlesztéseinek célja túlmutat az új logisztikai kapacitások létrehozásán, nem egyszerűen bérbe adható területeket kínál, hanem olyan rugalmas fejlesztési környezetet teremt, amely támogatja a vállalatok együttműködését, növeli az ellátási láncok hatékonyságát, és hosszú távon is versenyelőnyt biztosít a betelepülő cégek számára.

„WLP komplex vállalkozói ökoszisztémát épít, ami magában foglalja a nagyvállalatok, legyen az logisztika, könnyűipari tevékenységet folytató nagyvállalatok és multinacionális vállalatok számára elérhető, bérelhető kapacitást, ugyanakkor ez lehetőséget teremt kis- és középvállalkozások számára is. Legtöbb lokációnkban a bigbox termékünk, a WLP mellett fejlesztünk RaktárAD KKV parkokat is, ami egy potenciális beszállítói pool-ként is értelmezhető, mert, ha idejön egy nagyvállalat, akkor magával tudja hozni a beszállítói körét, a kulcsfontosságú beszállítóját, akit maga mellett akar tudni, vagy egy olyan operációs tevékenységet, leányvállalatot, ami a működéséhez elengedhetetlen, akkor könnyedén tud a WLP dinamikusan bővíthető kapacitásában, vagy akár a RaktárAD KKV parkjaiban számára helyet biztosítani a közvetlen közelében.” – mondta Nagy Tamás a WLP Hungary marketing és kommunikációs igazgatója.

A repülőtér vonzásában: újabb mérföldkőhöz érkezett a vecsési fejlesztés

Tovább bővül a WLP vecsési logisztikai parkja, amely a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és az M0 autógyűrű közelségének köszönhetően a dél-pesti logisztikai alpiac egyik legvonzóbb helyszínének számít. A jelenleg megvalósuló második ütem közel 17 000 négyzetméter korszerű logisztikai területtel növeli a kínálatot, 12,3 méteres belmagassággal, 5 tonna/m² padlóterheléssel, valamint energiahatékony műszaki megoldásokkal és BREEAM Excellent minősítésnek megfelelő kialakítással. A régió az elmúlt években Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő logisztikai központjává vált, ahol a növekvő cargo-forgalom, a kiváló közlekedési kapcsolatok és az erősödő bérlői kereslet egyaránt hosszú távú növekedési potenciált teremtenek. A WLP ugyanakkor nem csupán új raktárkapacitásokat hoz létre: a vállalat egy olyan, összesen 60 hektáron megvalósuló logisztikai ökoszisztéma kiépítésében gondolkodik, amelyben a nagy nemzetközi vállalatok mellett a hazai kis- és középvállalkozások is hozzáférhetnek ugyanahhoz a kiemelkedő lokációs előnyhöz, amelyet a repülőtér közelsége biztosít. A nagy alapterületű big box csarnokok mellett a RaktárAD koncepció keretében 300–3000 m² közötti egységeket is kínálnak, így a fejlődő magyar vállalkozások számára is elérhetővé válik ugyanaz a lokációs előny, amelyet a repülőtér és az M0 közelsége biztosít.

Több 10 millió eurós beruházás, erősödő bérlői érdeklődés

A WLP a vecsési második ütemet spekulatív fejlesztésként indította el, ami jól tükrözi a vállalat bizalmát a dél-pesti logisztikai régió hosszú távú növekedési potenciáljában. A modern, magas műszaki színvonalú és BREEAM-minősítésre törekvő logisztikai fejlesztés ma már több tízmillió eurós beruházást jelent, amelynek megtérülését a minőség, az energiahatékonyság és a fenntartható működés iránti egyre erősebb piaci igény alapozza meg. A közel 17 ezer négyzetméteres csarnok iránt már a kivitelezés szakaszában erős érdeklődés mutatkozik, a társaság több potenciális bérlővel folytat tárgyalásokat, elsősorban a logisztikai és ellátási lánc szektor szereplőivel. A WLP számára kedvező visszajelzést jelent az első ütem meghatározó bérlőjével, a nemzetközileg elismert Magnával kialakított sikeres együttműködés is, amely stratégiai és operatív szinten egyaránt hosszú távú partnerséggé fejlődött.

„A partnerekkel való együttműködés stratégiai fókusz nálunk. Azt látjuk, hogy a hosszú távú siker alapja minden esetben a kapcsolat minősége. Az ingatlan önmagában csak az alap. A valódi értéket az jelenti, hogy mennyire tudjuk megérteni és kiszolgálni az adott ügyfél működését. Azok a partnereink, akik velünk fejlődnek, jellemzően ezt a rugalmasságot és együttműködési szemléletet emelik ki.” – hangsúlyozta Bántó Ruben a WLP Hungary Értékesítési Igazgatója.

Fenntartható fejlesztések és több száz új munkahely teremtése

A logisztikai ingatlanfejlesztések hatása messze túlmutat az új raktárkapacitások létrehozásán: a beruházások közvetlenül és közvetetten is hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. Már a kivitelezési szakaszban számos helyi vállalkozás és szakember kapcsolódik be a projektek megvalósításába, az átadást követően pedig a betelepülő cégek teremtenek új munkahelyeket. A vállalat fejlesztései így hosszú távon nemcsak a logisztikai infrastruktúrát erősítik, hanem a régiók gazdasági versenyképességéhez is érdemben hozzájárulnak. A vállalat ugyanakkor a fenntarthatóságot is hosszú távú üzleti szemléletként kezeli: a 40-50 éves időtávra tervezett épületek esetében jelenleg is zajlik a BREEAM Excellent minősítés megszerzésének folyamata. A WLP filozófiájának fontos eleme, hogy nem pusztán bérbe adható területeket kínál, hanem partnereivel szoros együttműködésben, azok növekedési terveihez és egyedi logisztikai igényeihez igazodó, testreszabott megoldásokat alakít ki. Ezt a szemléletet jól példázza az ebesi fejlesztés is, amely a Debrecen környéki ipari növekedésre reagálva kiváló közúti, intermodális és repülőtéri kapcsolatokkal támogatja a térség vállalatainak működését.

140 ezer négyzetméteres növekedési potenciál rejlik a debreceni ipari régióban

A debreceni ipari régió dinamikus fejlődésére építve a WLP átadta ebesi logisztikai parkjának második ütemét, amely 33 400 négyzetméternyi korszerű logisztikai és irodaterülettel bővíti a térség kínálatát. A 12,3 méteres belmagassággal, 5 tonna/m² padlóterheléssel, 52 dokkolókapuval és 14 szintbeni kapuval kialakított létesítmény a logisztikai, e-kereskedelmi és könnyűipari vállalatok mellett speciális, akár hőmérséklet-szabályozott vagy gyógyszeripari igények kiszolgálására is alkalmas. A fejlesztés iránt már most élénk érdeklődés tapasztalható, a társaság több potenciális bérlővel folytat előrehaladott tárgyalásokat. Az energiahatékony megoldásokat – többek között LED-világítást, hőszivattyús rendszert, intelligens épületfelügyeletet és a későbbi napelemtelepítés lehetőségét – felvonultató BREEAM Excellent minősítésre törekvő logisztikai fejlesztés több tízmillió eurós beruházás keretében valósult meg. A WLP hosszú távon is jelentős növekedési potenciált lát a térségben: a rendelkezésre álló fejlesztési területeken összesen közel 140 ezer négyzetméternyi további kapacitás kialakítására nyílik lehetőség, igazodva a kelet-magyarországi ipar és logisztika növekvő igényeihez.

Intelligens épületek, alacsonyabb üzemeltetési költségek

A fenntarthatóság és az energiahatékonyság ma már a nagyvállalati bérlők alapvető elvárásai közé tartozik, ezért a WLP fejlesztései a kezdetektől a BREEAM minősítési rendszer szempontjai szerint készülnek. A modern big box csarnokok korszerű épületgépészeti rendszerekkel, LED-világítással, magas hőszigetelési paraméterekkel és intelligens épületfelügyeleti (BMS) megoldásokkal támogatják az energiafogyasztás folyamatos monitorozását és optimalizálását. Az épületek kialakítása emellett lehetővé teszi a megújuló energiaforrások – például napelemes rendszerek – integrálását is, így a vállalat olyan ingatlanokat hoz létre, amelyek nemcsak az ESG-elvárásoknak felelnek meg, hanem hosszú távon is alacsonyabb üzemeltetési költséget és fenntartható működést biztosítanak partnereik számára. A vállalat számára az energiahatékonyság nem pusztán szabályozási kérdés, hanem a jövőálló és versenyképes logisztikai infrastruktúra egyik legfontosabb alapköve.

Stabil finanszírozás, testre szabott megoldások

A modern, „A” kategóriás logisztikai ingatlanok ma már jóval többet jelentenek egyszerű raktárépületeknél: olyan komplex infrastruktúrát képviselnek, amelynek egyszerre kell megfelelnie a technológiai, energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárásoknak. A WLP fejlesztéseit stabil, hosszú távú intézményi finanszírozási háttérre alapozza, miközben partnerei számára rugalmas konstrukciókat kínál, legyen szó build-to-suit megoldásokról, egyedi műszaki igények kiszolgálásáról vagy hosszú távú bérleti együttműködésekről. A vállalat tapasztalatai szerint a különböző állami és európai uniós támogatások elsősorban a betelepülő cégek számára teremthetnek további növekedési lehetőségeket, különösen munkahelyteremtési, gyártásfejlesztési és technológiai beruházások esetén. A WLP célja, hogy finanszírozási és fejlesztési oldalról egyaránt kiszámítható, hosszú távon is versenyképes hátteret biztosítson partnerei számára.

Nemcsak raktár, hanem befektetés és üzleti közösség

A vállalat RaktárAD koncepciója új perspektívát kínál a hazai kis- és középvállalkozások számára: a Vecsésen, Alsónémediben és Nagytarcsán megvalósuló fejlesztések révén a cégek nemcsak korszerű, energiahatékony raktárkapacitásokhoz juthatnak, hanem akár saját tulajdonú ingatlanhoz is, kiemelkedő lokációban (Budapest közelsége, intermodális logisztika, kiemelt gazdasági zóna) és versenyképes ár-érték arány mellett. A rugalmas méretű egységek a bővülő vállalkozások, valamint a befektetési céllal vásárló társaságok számára egyaránt vonzó alternatívát jelentenek, miközben a tulajdonszerzés hosszú távon a bérleti költségek kiváltását és értéknövekedési potenciált is biztosíthat. A raktáringatlanok akár évi 7 százalékos hozamot kínálhatnak, miközben az ingatlanok értéke is folyamatosan növekedhet. A kedvező, jelenleg elérhető finanszírozási lehetőségek – köztük a KAVOSZ kamattámogatott hitelkonstrukciója – tovább erősítik a modell vonzerejét. A RaktárAD ugyanakkor nem csupán ingatlanokat kínál: az ipari társasházi környezet ösztönzi az üzleti együttműködéseket, a cégcsoport szakmai háttere pedig logisztikai és informatikai támogatással segíti a vállalkozások fejlődését. A modern építési megoldásoknak és a később integrálható energiatakarékos technológiáknak köszönhetően a fejlesztések hosszú távon is fenntartható és költséghatékony működést tesznek lehetővé.

WLP

The post A prémium lokációk erejére épülő újabb fejlesztések Vecsésen és Ebesen appeared first on NEW technology.

Az ALTEO Csoport 2026 nyarától jelentősen, a tervek szerint évi 28 ezer tonnára növeli a visszagyűjtött italcsomagolások feldolgozási kapacitását, biztosítva ezzel a PET-palackok és fém italosdobozok körforgásos gazdaságban tartását. A cél elérése érdekében az ALTEO Nyrt. leányvállalata, az ALTEO Circular Kft. kistarcsai telephelyén a szükséges hatósági engedélyek birtokában elindult az új, DRS hulladékfeldolgozó üzem próbaüzeme.

A beruházást az ALTEO körforgásos gazdasági üzletágához tartozó FE-GROUP INVEST Zrt. valósította meg, az ugyanezen üzletág részeként működő ALTEO Circular Kft. kistarcsai telephelyén. A szoros kooperációban megvalósult fejlesztés eredménye a két cégből kialakított és egységesítetten irányított ALTEO körforgásos gazdaság üzleti szegmensét erősíti majd.

A kistarcsai DRS hulladékfeldolgozó üzem 2026 július 6-án megkapta a tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyt, így elindult a létesítmény próbaüzeme. Az új feldolgozó üzem stratégiai szerepet tölt be a hazai kötelező visszaváltási rendszerben. Az új létesítmény jelenleg Magyarország legmodernebb visszaváltott csomagolásokat feldolgozó üzeme. A vállalatnak ez a második ilyen típusú gépsora, egy évvel korábban a kőbányai telephelyen telepített hasonló rendszert.

A kiépített, teljesen automatizált technológia révén az italcsomagolások szakszerű előkezelésen esnek át ezzel visszakerülve az alapanyag-körforgásba. A körforgásos gazdasági modell elveit követve így az ALTEO aktívan hozzájárul a termékdíjköteles csomagolóanyagok élettartamának meghosszabbításához és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, közvetlen környezeti előnyt biztosítva a régió számára.

A kistarcsai üzem éves kapacitása 14 ezer tonna, amellyel az ALTEO Csoport teljes DRS hulladékfeldolgozó-kapacitása a tervek szerint éves szinten a kétszeresére, 28 ezer tonnára növekszik.

Az új projekt az ALTEO körforgásos gazdasági stratégiájának részeként, intenzív fejlesztési, tervezési és engedélyezési munka eredményeként valósult meg. A következő időszakban a próbaüzem tapasztalatai alapján az üzemi folyamatok finomhangolása történik azzal a céllal, hogy rövid idő alatt az üzem teljes kapacitás mellett folytassa a működését.

ALTEO

The post Még több italcsomagolás kap új életet: újabb automatizált DRS hulladékfeldolgozó üzemmel erősít az ALTEO Csoport appeared first on NEW technology.

Németország egyik legfontosabb ipari körzetében nem a füstölgő kémények, hanem a földfelszín alatti rétegek jelenthetik a megoldást az energiaválságra. Miközben az ország gőzerővel készül a szénerőművek végleges kivezetésére, Weisweiler közelében egy olyan projekt vette kezdetét, amely alapjaiban írhatja át a régió fűtési térképét, és a geotermikus forrásokban gazdag Magyarország számára is tanulságos lehet. A kutatók ötszáz méteres mélységig fúrtak le, hogy bebizonyítsák:

a szénkorszak után a geotermikus hőenergia veheti át az uralmat.

A feltárást vezető Fraunhofer Intézet szakemberei szerint a feltárásuk a technológia elterjedésének legnagyobb gátját, a felszín alatti ismeretlen tényezőket hivatott felszámolni. Az RWE Power AG, valamint több egyetemi partner közreműködésével zajló kutatás során két próbafúrást végeztek. Az egyik 100, a másik 500 méter mélyre hatol le a kőzetlemezek közé.

A tudósok nem bízták a véletlenre az adatgyűjtést: a fúrólyukakat modern száloptikai kábelekkel szerelték fel. Az idw szakportál szerint ez a technológia lehetővé teszi, hogy a furat teljes hosszában, valós időben és folyamatosan monitorozzák a hőmérsékleti viszonyokat. Ezen felül kőzetmintákat is vettek, hogy pontos képet kapjanak a föld alatti szerkezetek hővezetési képességeiről.

A mérések során kiderült, hogy a felsőbb rétegeket fiatal üledékek alkotják, ám 70 métertől kezdődően már a 300 millió éves formációk dominálnak.

Ebben a mélységben homokkő, agyagkő és korábbi szénrétegek váltják egymást. A vizsgálatok megerősítették, hogy a homokkő-képződmények sűrűek és vízzáróak, ami természetes gátat jelent a különböző geológiai szintek között. A kutatók számításai szerint a távhőszolgáltatás szempontjából kulcsfontosságú, vízáteresztő mészkőrétegek nagyjából 1300 méteres mélységben helyezkednek el. Ez a tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy az önkormányzatok és az ipari szereplők minimális kockázat mellett dönthessenek az új beruházásokról.

A szénkorszak vége és a fenntartható, geotermikus távhő

A projekt hátterében kényszerű, de tudatos tervezés áll. A weisweileri szénerőművet 2029-ben leállítják, ezzel párhuzamosan pedig az indeni külszíni lignitbánya kitermelése is befejeződik. A térség távhőellátása ezzel veszélybe kerül – hacsak nem találnának időben stabil alternatívát. A szakértők szerint a geotermikus energia a legígéretesebb jelölt, mivel folyamatos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hőt képes biztosítani, lakóházak és gyárak számára egyaránt.

Gábor János, NEW technology

The post A németek szerint a geotermikus energia váltja ki a szénerőműveket appeared first on NEW technology.

A Toyota helyhez kötött áramfejlesztőkben alkalmazott hidrogén üzemanyagcellái az Egyesült Államokban olyan tanúsítványokat szereztek, amelyek igazolják, hogy a technológia megfelel a szigorú biztonsági előírásoknak. Ez fontos lépést jelent a Toyota Hydrogen Solutions számára az energiaellátás biztonságát növelő megoldások amerikai kereskedelmi bevezetése felé.
A Toyota a hidrogéntechnológia fejlesztésének egyik világelső szereplője, és már 1992 óta úttörő szerepet tölt be ezen hajtásrendszerek fejlesztésében. A 2014-ben bemutatott Mirai volt a világ első sorozatgyártású hidrogén üzemanyagcellás személyautója, az abban alkalmazott technológiákat pedig azóta számos más területen is hasznosítják. A Toyota által gyártott üzemanyagcella-modulok ma már autóbuszokat, teherautókat és hajókat is hajtanak, miközben a hidrogén egyre nagyobb szerepet kap a helyhez kötött energiaellátási megoldásokban is, hozzájárulva az energiaellátás biztonságának növeléséhez.

Hidrogénalapú előretörés az Egyesült Államokban

A Toyota Hydrogen Solutions az Egyesült Államokban megszerezte az ANSI/CSA FC 1 és ANSI/CSA FC 6 tanúsítványokat a helyhez kötött áramfejlesztőkben alkalmazott üzemanyagcellás rendszereihez. A tanúsítványok igazolják, hogy a rendszerek megfelelnek az American National Standards Institute (ANSI) és a CSA Group által meghatározott biztonsági szabványoknak és követelményeknek.

A hidrogén üzemanyagcellás helyhez kötött generátorok támogatást nyújthatnak a túlterhelt villamosenergia-hálózatok számára, energiával láthatják el a kritikus infrastruktúrát – például a kórházakat –, valamint áramot biztosíthatnak a hálózattól független helyszíneken is. Működésük a helyi zéró CO₂-kibocsátásnak és az alacsony zajszintnek köszönhetően jelentősen kedvezőbb a hagyományos, belső égésű motorral működő generátorokénál.

„A Toyota moduljainak ANSI/CSA FC 1 és FC 6 tanúsítványai jelentősen csökkentik a technológia bevezetésének akadályait. A tanúsítvány ügyfeleink számára is igazolja, hogy megoldásaink megfelelnek a legszigorúbb előírásoknak” – mondta Thibaut de Barros Conti, a Toyota Hydrogen Solutions alelnöke.

A Toyota moduljai növelik az energiaellátás biztonságát

A hidrogén egyre népszerűbb alternatív energiahordozó a helyhez kötött alkalmazásokban, legyen szó tartalék energiaforrásról vagy elsődleges áramtermelésről. A hidrogén üzemanyagcellákra épülő rendszerek nemcsak elektromos energiát képesek előállítani különböző létesítmények számára, hanem az energiaellátó hálózatok védelmét is segíthetik a szélsőséges időjárási eseményekkel és a túlterhelésekkel szemben. Ezért a Toyota folyamatosan bővíti üzemanyagcella-moduljainak felhasználási területeit az autóiparon túl is.

A Toyota technológiáját alkalmazó helyhez kötött áramfejlesztőt idén májusban mutatták be a Las Vegasban megrendezett ACT Expo 2026 kiállításon. A Toyota hidrogén üzemanyagcellái a világ egyik vezető energetikai és tartalékenergia-rendszereket fejlesztő vállalata, a Rehlko által gyártott, 1 MW teljesítményű helyhez kötött generátorokat is működtetik. Európában pedig az EODev már piacra dobta a GEH2 helyhez kötött generátorokat, amelyek hidrogénből állítanak elő villamos energiát.

Toyota

The post Amerikai biztonsági tanúsítványt szereztek a Toyota hidrogénes áramfejlesztői appeared first on NEW technology.

Amikor egy több száz tonnás acélszerkezetet kell milliméter pontosan a helyére illeszteni a nyílt tenger hullámai között, a hagyományos mérnöki megoldások gyakran csődöt mondanak. A dél-kínai Kuangtung tartományban, Jiangmen városában júliusban átadott Sihang Yongsheng azonban éppen ilyen extrém kihívásokra készült. Az ország eddigi legnagyobb emelőkapacitású, teljes körbeforgásra képes, félig merülő darushajója nemcsak a méreteivel, hanem a technológiai újításaival is kiemelkedik a nemzetközi mezőnyből – írja a Global Times.

A Jiangmen Hengtong Shipbuilding által épített vízi óriás paraméterei tiszteletet parancsolóak: a 110 méter hosszú és közel 44 méter széles fedélzetén több mint 4800 négyzetméteres munkaterület áll rendelkezésre. A hajó leglátványosabb eleme azonban a 149 méteres gémhosszúságú daru.

Ez a szerkezet a MOL Campusnál is jóval magasabb, 172,5 méteres maximális emelést biztosít, ami azt jelenti, hogy akár több mint 50 emeletes magasságban képes precíziós műveletek elvégzésére.

A hajó rögzített állapotban egyszerre 2200 tonnát tud felemelni, ami nagyjából 1500 személyautó tömegének felel meg. A 360 fokos elfordulásra a nyílt tengeren lehorgonyozva is képes – ez alkalmassá teszi olyan ultranagy szerkezetek hatékony emelésére, mint a tengeri szélturbinák alapjai, az acélszerkezetek és a nehéz hídelemek.

A Sihang Yongsheng egyik legfontosabb újítása az a teljesen automatizált, intelligens terhelésszabályozó rendszer, amely emberi beavatkozás nélkül képes szinten tartani a hajót a műveletek során.

A szoftver folyamatosan számítja az üzemi paramétereket, és önállóan fenntartja az egyensúlyt a nehéz terhek mozgatásakor, ami technológiai áttörést jelent. A jármű közben kettős funkciót lát el: nehézemelési feladatai mellett félig merülő bárkaként is funkcionál, így képes akár 10 000 tonna össztömegű alkatrészek szállítására. A tervezők kifejezetten az összetett tengeri műveletek hatékonyságának növelésére és a korlátozott munkakörülményekből adódó nehézségek leküzdésére optimalizálták a konstrukciót.

Az óriási darushajó szervesen illeszkedik Kína mélytengeri erőforrások feltárására és a megújuló energiaforrások kiaknázására összpontosító stratégiájába. A Sihang Yongsheng olyan kiemelt projekteket támogat majd, mint a tengeri hidak és kikötői létesítmények építése, valamint a mélytengeri akvakultúra-telepek kialakítása.

Gábor János, NEW technology

The post Kína ötvenemeletes darushajó vízre bocsátásával sokkol – Magasabbra ér, mint a MOL Campus appeared first on NEW technology.

Egy német kutatócsoport bebizonyította, hogy az elektromos autók akkumulátora nem csupán passzív energiatárolóként funkcionálhat, hanem folyamatosan jelentést küldhet a saját belső állapotáról, figyelmeztetve ezzel a legkisebb rendellenességre is. A Kieli Egyetem tudósai egy olyan új kommunikációs elvet dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az akkumulátorok „elárulják”, ha a belsejükben megváltozik a hőmérséklet vagy gázok képződnek.

A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel plusz adatkábeleket, így az akkumulátorkezelő egységek egyszerűbbé, olcsóbbá és biztonságosabbá válhatnak.

A „beszélő” akkumulátor természetesen nem szavakat használ, hanem digitális adatfolyamon keresztül kommunikál a külvilággal. A fejlesztés lényege, hogy a cellák belsejében elhelyezett szenzorok külön vezetékek nélkül juttatják el a mérési adataikat a vezérlőhöz. A rendszer a már meglévő tápcsatlakozókat, valamint a töltést és kisütést szabályozó elektronikát használja fel az információ továbbítására.

„A munkánk az első lépés az intelligens akkumulátorok felé, amelyek folyamatosan figyelik a saját állapotukat, és jelentenek is róla” – jelentette ki az Uni Kiel közleményében Dr. Hamzeh Beiranvand, a Teljesítményelektronikai Tanszék munkatársa. A szakember szerint ez a megoldás egyszerre teheti biztonságosabbá és gazdaságosabbá az akkumulátorrendszereket.

Biztonság a cellák mélyén

A jelenlegi technológiai háttér komoly korlátokat szab a biztonságnak. A modern elektromos járművekben vagy lakossági energiatárolókban használt telepek rengeteg egyedi cellából állnak, a hőmérséklet-érzékelőket pedig általában csak ezek külső felületére illesztik fel.

Ez azért kockázatos, mert a veszélyes túlmelegedés rendszerint az akkumulátorcella belsejében kezdődik, ahol kezdetben láthatatlan marad a külső szenzorok számára.

Bár elméletileg eddig is elhelyezhettek volna érzékelőket a cellákon belül, ehhez olyan kiegészítő elektronikára és kábelezésre lenne szükség, amely értékes helyet foglalna el a szorosan csomagolt egységekben. A kieli kutatók ezt a fizikai akadályt hidalták át egy apró áramkör beépítésével, közvetlenül a cellába, így az minimális helyigény mellett digitális jellé alakítja a szenzorok értékeit. A jel pedig ugyanazokon a pólusokon távozik, amelyeket az áramfelvételre és -leadásra használnak.

Az új módszer nemcsak technikai, hanem gazdasági előnyökkel is jár, mivel kétszeresen használja ki a meglévő alkatrészeket. A kutatócsoport első számításai szerint a rendszer alkalmazása körülbelül 35 százalékkal csökkentheti a kiadásokat a hagyományos, külön szenzorvezetékeket alkalmazó megoldásokhoz képest.

A fejlesztők a jövőben az áramkör további miniatürizálását tervezik, sőt azt akár közvetlenül az új típusú akkumulátor-alapanyagokba is beépíthetik. A technológia hosszú távon minden olyan területen megjelenhet, ahol nagy teljesítményű akkumulátorokat használnak. Ez érinti az elektromos autóipart, a szél- és napenergia tárolására szolgáló ipari telepeket, valamint a háztartási energiatároló rendszereket is.

Gábor János, NEW technology

The post „Beszélő” akkumulátorok hozhatják el az energiatárolás forradalmát appeared first on NEW technology.

Igenis elérhető, hogy egy elektromos autó feltöltése alig tart tovább, mint egy hagyományos tankolás, miközben az akkumulátor életciklusa akár az egymillió kilométert is meghaladja. Ezzel a technológiai ugrással kecsegtet a kínai Geely autógyártó legújabb fejlesztése, az Aegis Gold Brick akkumulátor, amely a legutóbbi tesztek során olyan eredményeket produkált, amelyek alapjaiban írhatják felül a felhasználói szokásokat.

Az államilag hitelesített kínai vizsgálatok megerősítették, hogy a vállalat rövid pengéjű lítium-vasfoszfát akkumulátora 1093 kW-os csúcsteljesítményt ért el a töltési folyamat során. Ez az érték azért kiemelkedő, mert korábban a legtöbb gyártó számára az 1000 kW-os határ átlépése hőtermelés miatt elérhetetlennek tűnt.

A több mint egy megawattos teljesítmény kezelése komoly mérnöki munkát igényelt, hiszen a kínai szabályozás biztonsági okokból tiltja, hogy az akkumulátor hőmérséklete töltés közben meghaladja a 65 Celsius-fokot, és az adatok alapján a rendszer a maximális teljesítményfelvétel mellett is megállt 64 foknál. A siker kulcsa a 900 voltos rendszer és egy speciális, kétoldalú, 3D-s folyadékhűtési megoldás, amely hűtőközeggel veszi körül a cellákat.

Ez a kialakítás megduplázza a hőcserélő felületet, miközben az akkumulátorkezelő szoftver folyamatosan monitorozza a hőmérsékleti adatokat, hogy megakadályozza a forró pontok kialakulását.

A technológia gyakorlati hasznát a Lynk & Co Z10 elektromos szedán tesztjei demonstrálták. Míg a gyártó korábban 9 perces töltési időt irányzott elő, a hitelesített mérések során az akkumulátor 4 perc 22 másodperc alatt töltött fel 10-ről 70 százalékra. A teljes folyamat sem tartott sokkal tovább: 8 perc 42 másodperc alatt érte el a rendszer a 97 százalékos töltöttséget. Ez a sebesség azt jelenti, hogy a töltőn töltött minden egyes másodperc körülbelül 2 kilométernyi hatótávot ad a járműnek – vezeti le az Interesting Engineering.

A nagy teljesítményű töltés ellenére a tartósságra is erős hangsúlyt fektettek. A Geely tájékoztatása szerint az akkumulátort brutális, 4500 teljes töltési ciklusra hitelesítették, amivel az egymillió kilométert meghaladó várható élettartam is valószínű.

Gábor János, NEW technology

The post Egymillió kilométert is kibírhat a Geely új, percek alatt feltölthető akkumulátora appeared first on NEW technology.

A természetes vízi ökoszisztémákra a túlzott tápanyagterhelés jelenti az egyik legsúlyosabb fenyegetést: nemcsak a halakra mérgező, hanem drasztikusan csökkenti a vizek oxigéntartalmát is. Egy németországi projekt keretében olyan technológiát ültettek át a gyakorlatba, amely a környezetvédelmi előírások szigorodása előtt kínál hatékony és fenntartható megoldást a települési szennyvíz tisztítására. Az Ulmi Egyetem munkatársai a Steinhäule Szennyvíztisztító Szövetséggel közösen építették meg azt a kísérleti üzemet, amely a neu-ulmi telephelyen immár élesben bizonyítja, hogy működik.

A fejlesztés fókuszában az ammónium eltávolítása áll, mivel a jelenléte kritikus probléma a víztisztítás során. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az anyag jelenléte serkenti az algák és vízinövények növekedését, ami a víz zavarossá válásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet. A kutatók által kidolgozott eljárás lényege, hogy a szennyvíziszap víztelenítésekor keletkező, ammóniummal erősen terhelt vizet egy függőleges oszlopban felfelé áramló gőzzel kezelik.

A hő hatására a kötött ammónium gáz halmazállapotú ammóniává alakul, amelyet a gőz egyszerűen kivezet a rendszerből.

A folyamat végén a rendszer nemcsak megtisztított vizet bocsát ki, hanem a kinyert ammóniát lehűtve és cseppfolyósítva tömény ammóniaoldatot állít elő, amely a későbbiekben újra felhasználható.

A technológia bevezetése nem csupán környezetvédelmi, hanem jogi kényszer is. Az Európai Unió új irányelve a települési szennyvíz kezeléséről ugyanis kötelező érvényű előírásokat fogalmaz meg a tagállamok számára. Eszerint 2027 augusztusától az önkormányzatoknak a korábbinál lényegesen több nitrogént és foszfort kell eltávolítaniuk a szennyvízből. A kísérleti üzem és az ott zajló mérések közvetlenül ezt a felkészülést szolgálják, mivel a nitrogén jelentős része éppen ammónium formájában van jelen a vízben.

A projekt keretében több hónapon keresztül tesztelik a berendezést, hogy a technológia a kísérleti üzemben szerzett tapasztalatok alapján később ipari méretekben is alkalmazható legyen.

Gábor János, NEW technology

The post A szennyvíztisztítás nagy áttörése: környezetbarát technológiával vonják ki az ammóniumot appeared first on NEW technology.

Az elektromos autózás terjedésével a lítium iránti globális kereslet sosem látott méreteket öltött, a kitermelés hatékonysága pedig stratégiai kérdéssé vált. A kanadai LibertyStream most egy olyan teljesen automatizált, „hatodik generációs” rendszerrel állt elő, amely a hagyományos bányászati eljárások helyett az olajmezők sós vizéből nyeri ki a kritikus fontosságú alapanyagot.

A vállalat „Freedom Launchpad” nevű létesítményében (képünkön) működő technológia nem csupán prototípus, hanem a közvetlen lítiumkitermelés kereskedelmi léptékű megvalósításának előszobája.

A calgary-i technológiai vállalat új platformja naponta mintegy 795 köbméter, azaz 5000 hordó sós víz feldolgozására alkalmas. A rendszer feladata kettős: miközben lítium-karbonátot állít elő, folyamatosan optimalizálják a gyártási folyamatait, és itt zajlik a leendő kezelőszemélyzet betanítása is. A megoldás különlegessége a skálázhatóságban rejlik, ugyanis a tervezett nagyüzemi létesítményekben is ugyanezt a folyamatarchitektúrát fogják alkalmazni, a kapacitást pedig további kitermelő modulok beépítésével növelik.

Az automatizáció nem csupán a gyorsaságot garantálja, hanem a végtermék állandó minőségét is.

Az Interesting Engineering riportja szerint a Gen 6 platform programozható logikai vezérléssel működik, amely folyamatosan monitorozza a hőmérsékletet, a nyomást, az áramlási sebességet, a pH-értéket és a vizsgált közeg vezetőképességét. Ez a precizitás tette lehetővé, hogy a korábbi, Gen 5 rendszer egyórás ciklusidejét mindössze húsz percre csökkentsék.

A projekt hátterét egy kétéves, intenzív tesztelési időszak adja, amely során a mérnökök több mint 63 ezer köbméter sós vizet dolgoztak fel. Ebben az időszakban 2500-nál is több üzemi tesztet végeztek el a folyamat finomítása érdekében.

Érdekesség, hogy a mérnökök szándékosan hónapokig kézzel irányították a folyamatokat az automatizálás előtt, hogy minden lehetséges hibát elhárítsanak, és tökéletesen megismerjék a kémiai eljárásokat.

A vállalat nem egyetlen óriásgyár felépítésére törekszik, hanem egy megismételhető, moduláris modell kialakítására. E koncepció a már meglévő olaj- és gázipari vízi infrastruktúrát hasznosítja másodlagos nyersanyagforrásként. A piaci bizalmat jelzi, hogy már született egy hosszú távú megállapodás: 2027-től évente 600 tonna lítium-karbonátot szállítanak egy meg nem nevezett partnerüknek.

Gábor János, NEW technology

The post Új korszak a lítiumkitermelésben: az olajmezők sós vize lehet az akkumulátorgyártás kulcsa appeared first on NEW technology.

A robotika világában eddig komoly biztonsági kockázatot jelentett a korlátozott látótér, és miközben a mesterséges intelligencia rohamosan fejlődött, az érzékelő technológia megragadt a síkbeli tájékozódásnál. A Sonair legújabb fejlesztése, az ADAR One szenzor ugyanakkor kilép a kétdimenziós térből, és ultrahang segítségével 180×180 fokos látószögben monitorozza a környezetét. Ez a technológia azért jelentős mérföldkő, mert megkapta a nemzetközi biztonsági tanúsítványokat, így mostantól hivatalosan is alkalmas emberek védelmére az ipari csarnokokban.

A fejlesztést egy régóta fennálló technológiai hiányosság ösztönözte. A jelenleg elterjedt 2D lézerszkennerek csupán egyetlen vízszintes síkban pásztázzák a környezetet. Ez azt jelenti, hogy ha egy akadály – például egy polc széle vagy egy kinyúló gépalkatrész – a lézersugár alatt vagy felett helyezkedik el, a robot észrevétlenül nekiütközhet. Hasonló veszélyt jelentenek a holtterek is, amelyekben ember tartózkodhat.

A Sonair megoldása ezzel szemben a hanghullámok terjedését használja ki, így teljes térkitöltéssel érzékeli a tárgyakat, függetlenül azok magasságától vagy a fényviszonyoktól.

Knut Sandven vezérigazgató a BusinessWire-ön megosztott közleményben hangsúlyozta: a hitelesség alapja a biztonságos észlelés, vagyis az a megbízhatóság, amellyel bármilyen körülmények között felismerhető az ember jelenléte. „Ez a mérföldkőnek számító tanúsítás az első alkalom, amikor egy 3D-s szenzort független szakértők hitelesítettek. Ez az eszköz fény helyett hanggal dolgozik – egy olyan új érzékelési mód ez, amely ott is kiegészíti a kamerákat, ahol azok kudarcot vallanak.”

A vizsgálatok során igazolták, hogy a berendezés megfelel a nagy kockázatú ipari környezetben elvárt funkcionális biztonsági követelményeknek.

További érdekesség, hogy ez az első olyan biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező beágyazott rendszer, amelyet Rust nyelven programoztak. Ezt a nyelvet kifejezetten a nagy teljesítmény és a megbízhatóság érdekében választották, miközben az ADAR One kompakt mérete lehetővé teszi, hogy a gyártók közvetlenül a robotok burkolatába építsék be, így akár humanoid formájú gépekben is alkalmazható – anélkül, hogy a belső szerkezetet alapjaiban át kellene tervezni.

A technológia gyakorlati hasznosítása már a küszöbön áll. Az automatizált raklapozó megoldások egyik vezető szereplője, a beRobox már megállapodást is kötött a Sonairrel a szenzorok jövőbeli alkalmazásáról. Ez különösen fontos azokon a területeken, ahol a gépek és az emberek rendkívül szűk helyen, nagy áteresztőképesség mellett dolgoznak együtt. A tanúsított biztonsági rendszer lehetővé teszi a plug-and-play telepítést, így a rendszerintegrátorok külön engedélyek kérése nélkül építhetik be az eszközt autonóm mobil robotokba vagy együttműködő robotrendszerekbe.

Gábor János, NEW technology

The post Áttörés a robotikában: hanggal „látnak” az önvezető ipari gépek appeared first on NEW technology.

A közúti közlekedés karbonsemlegességéhez vezető úton a Toyota következetesen a technológiasemleges megközelítés mellett áll ki. A japán gyártó meggyőződése, hogy a különböző hajtásláncok és energiaforrások egymást kiegészítve járulhatnak hozzá a kibocsátások csökkentéséhez, figyelembe véve az egyes piacok eltérő adottságait és a jelenleg közlekedő járműállományt is. E szemlélet jegyében indított közös pilotprogramot a Toyota Motor Europe a BMW Grouppal, a Boschsal és a Repsollal, amely valós közúti körülmények között vizsgálja a 100%-ban megújuló benzinnel működő járművek alkalmazhatóságát.

A Toyota Motor Europe (TME) a BMW Grouppal, a Boschsal és a Repsollal együttműködésben egy úttörő, hat hónapos spanyolországi pilotprogramot indított, amelynek célja, hogy valós körülmények között mutassa be a kizárólag megfelelő üzemanyaggal működő járművek (Vehicles running Exclusively on Eligible Fuels – VEEF)* lehetőségeit.

A projekt keretében mintegy húsz Toyota és BMW jármű közlekedik a Repsol 100%-ban megújuló Nexa 95 benzinjével, miközben a Bosch fejlett digitális üzemanyag-követő technológiája biztosítja az üzemanyag felhasználásának nyomon követését és hitelesítését.

A kezdeményezés célja, hogy kézzelfogható bizonyítékot szolgáltasson arra, hogy a kizárólag megfelelő üzemanyaggal működő járművek már ma is nagy léptékben alkalmazhatók, hozzájárulva az európai közlekedés dekarbonizációjához egy technológiasemleges megközelítés mentén, amely senkit sem hagy hátra.

„A technológiai nyitottság a BMW Group stratégiájának egyik alapköve, miközben célunk, hogy egyre környezetbarátabb és hatékonyabb járművek közlekedjenek az utakon. A pilotprogramban részt vevő BMW és MINI modellek értékes adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy a jövőben is a lehető legjobb és leghatékonyabb hajtásláncokat kínálhassuk ügyfeleink számára világszerte.”

– Stefan Heller, a BMW Group VEEF-programjának fejlesztési vezetője

A pilotprogram három fő területre összpontosít

• A megújuló benzin piaci elérhetősége – a Repsol infrastruktúrájára építve, amely jelenleg az egyetlen vállalat Spanyolországban, amely nyilvános töltőállomásokon 100%-ban megújuló benzint kínál.
• A digitális nyomon követési és tanúsítási technológiák alkalmazhatósága – a Bosch „Digital Fuel Twin” rendszere révén, amely az üzemanyag teljes életciklusán keresztül hitelesíti a megújuló üzemanyag felhasználását.
• A VEEF-flották gyakorlati üzemeltetése – bemutatva, hogy a meglévő járművek már ma is képesek kizárólag 100%-ban megújuló üzemanyaggal működni a jelenlegi infrastruktúra használatával.

A Bosch rendszere több forrásból – a járművekből, a töltőállomásokról és az üzemanyagkártyás tranzakciókból – gyűjti és hitelesíti a tankolási adatokat, biztosítva a megújuló üzemanyagok felhasználásának átlátható és megbízható nyomon követését.

„A Digital Fuel Twin megoldással a Bosch teljes digitális átláthatóságot biztosít az üzemanyag teljes értéklánca mentén, így a megújuló üzemanyagok útja a piacra kerüléstől egészen a végfelhasználóig megbízhatóan követhető és hitelesíthető. Az egyes járművek üzemanyag-felhasználásának valós idejű nyomon követésével megteremtjük azt a bizalmat és szabályozási megfelelést, amely elengedhetetlen a megújuló üzemanyagok szélesebb körű elfogadásához a mobilitásban és a közlekedésben.”

– Dr. Marko Babic, a Bosch Digital Fuel Twin termékterületének vezetője

Azonnal alkalmazható megoldás a meglévő járművekkel és infrastruktúrával

A pilotprogram egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel új járműtechnológiákat vagy új infrastruktúra kiépítését. A demonstráció során a Toyota España (TES) által biztosított Toyota és Lexus személygépkocsik, valamint a BMW flottajárművei vesznek részt, bemutatva, hogy a megújuló üzemanyagok már ma is azonnal alkalmazható megoldást kínálnak a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.

A Repsol Nexa 95 megújuló benzine az Európai Unió Megújuló Energia Irányelvének (RED) megfelelő alapanyagokból készül, jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis üzemanyagokhoz képest, miközben teljes mértékben kompatibilis a jelenlegi benzinmotorokkal és üzemanyag-ellátó infrastruktúrával.

Spanyolországot a megújuló benzin elérhetősége, a projektpartnerek szoros együttműködése és a Toyota España működési támogatása miatt választották a demonstráció helyszínéül.

„A Repsolnál úgy gondoljuk, hogy minden kibocsátáscsökkentő megoldásnak szerepe van a közlekedés dekarbonizációjában. Ez a projekt jól mutatja, hogy a megújuló üzemanyagok bővítik a fogyasztók választási lehetőségeit, lehetővé téve a karbonlábnyom csökkentését a meglévő járművek és infrastruktúra használatával. Büszkék vagyunk arra, hogy a Toyota, a BMW és a Bosch partnereként hozzájárulhatunk szakértelmünkkel és infrastruktúránkkal ehhez a kezdeményezéshez.”

– Estíbaliz Pombo, a Repsol energiaipari termékekért felelős igazgatóhelyettese

A technológiasemleges megközelítés támogatása Európában

A pilotprogram célja olyan megbízható adatok és tapasztalatok gyűjtése, amelyek hozzájárulhatnak az európai közlekedés dekarbonizációjáról szóló szakpolitikai egyeztetésekhez.

Miközben az Európai Unió jelenlegi szabályozási fókusza elsősorban az elektromos mobilitásra irányul, a projekt azt kívánja bizonyítani, hogy a megújuló üzemanyagok is fontos, jól skálázható szerepet tölthetnek be a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

A pilotprogram során gyűjtött adatokat és időközi eredményeket az európai döntéshozókkal, iparági szereplőkkel és a sajtóval is megosztják, támogatva a technológiasemleges szabályozásról és a VEEF járművek jövőbeli szabályozási elismeréséről szóló párbeszédet.

„Meggyőződésünk, hogy a megújuló üzemanyagok az elektromos hajtás mellett is fontos szerepet tölthetnek be a CO₂-kibocsátás csökkentésében. Ahogy haladunk előre az átállásban, egyre inkább látszik annak a kockázata, hogy 2035-re nem valósul meg teljes mértékben a kizárólag zéró emissziós járművekre való átállás. Ebben az esetben a megújuló üzemanyagok – különösen a hibrid és plug-in hibrid technológiákkal kombinálva – jelentős segítséget nyújthatnak a karbonsemlegességi célok elérésében. Ez a pilotprogram azt kívánja bemutatni, hogy a megújuló üzemanyagok már ma is érdemi és fenntartható hozzájárulást jelenthetnek a dekarbonizációhoz, mind az új, mind a már forgalomban lévő járművek esetében.”

– Pascal Ruch, a Toyota Motor Europe vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöke

Mérhető eredmények

A projekt egyik legfontosabb sikerindikátora a megújuló üzemanyag minél szélesebb körű használata a részt vevő flottában, ezzel támogatva a kibocsátáscsökkentést és a technológia társadalmi elfogadottságát.

A pilotprogram emellett értékes tapasztalatokat nyújt majd a kutatás-fejlesztési validáció, a fizikai tankolások nyomon követési módszereinek skálázhatósága, valamint az üzemanyag-forgalmazók azon képessége terén, hogy az üzemanyag-felhasználást egyedi járművekhez kapcsolják.

*Megfelelő üzemanyagok (Eligible Fuels): olyan megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok, amelyek megfelelnek az Európai Unió Megújuló Energia Irányelvében (RED) meghatározott fenntarthatósági követelményeknek, és a fosszilis üzemanyagokhoz képest jelentős, teljes életciklusra vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentést biztosítanak. Ide tartoznak a fenntartható bioüzemanyagok, valamint a hulladékból, melléktermékekből vagy megújuló energiaforrásokból előállított megújuló üzemanyagok, összhangban az ACEA és a FuelsEurope VEEF-járműveket támogató álláspontjával.

Toyota

The post A Toyota, a BMW, a Bosch és a Repsol valós körülmények között teszteli a 100%-ban megújuló benzinnel működő járműveket appeared first on NEW technology.

Ahogy az emberi ujjlenyomat barázdái megismételhetetlen mintázatot alkotnak, úgy válhat egyedivé minden egyes elektronikai eszköz is egy új technológiai áttörésnek köszönhetően. A szaúdi Abdullah Király Tudomány és Technológiai Egyetem szakemberei olyan eljárást fejlesztenek, amely a lézerfény sajátos tulajdonságait használja a hardverek azonosítására. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg a kiberbiztonsághoz való hozzáállásunkat, hiszen nem tárolt kódokra, hanem magának a fizikai alkatrésznek a megmásíthatatlan jellemzőire támaszkodik.

A Nature Electronics folyóiratban publikált tanulmány szerint a rendszer olyan apró lézereszközöket alkalmaz, amelyek mindegyike egyedi fénymintázatot bocsát ki. Ez a fotonikai megoldás a mesterséges intelligencia segítségével szinte a kibocsátás pillanatában képes hitelesíteni az adott eszközt.

A technológia jelentősége abban rejlik, hogy a hálózatba kapcsolt gépeknek nem kell többé külső kulcsokra várniuk, mivel a biztonsági azonosító eleve a hardver részét képezi.

A megoldás létjogosultságát jól jelzi, hogy a digitális ökoszisztéma jelenlegi védelmi vonalai gyakran mutatkoznak sérülékenynek. A felhőalapú szolgáltatások és az okoseszközök terjedésével a hagyományos, jelszavakon alapuló rendszerek egyre több támadási felületet hagynak a hackerek számára. A kutatócsoport megközelítése ezzel szemben egy olyan belső tulajdonságot használ ki, amelyet külsőleg lehetetlen reprodukálni vagy ellopni.

Minden hálózatba kapcsolt eszköznek szüksége van egy módszerre, amellyel igazolhatja a hitelességét. A mai gyakorlatban ez leginkább szoftveres alapokon nyugszik, ami kockázatokat hordoz. „A mi megközelítésünk viszont azt vizsgálja, hogy az eszközök képesek-e önmagukat olyan jellemzők alapján azonosítani, amelyek eleve a hardver részét képezik” – magyarázta Yating Wan adjunktus, a kutatás vezetője.

A műszaki megvalósítás során úgynevezett kaotikus, függőleges üregű felületi sugárzó lézereket használtak.

Ez a speciális fotonikai megoldás elképesztő sebességet tesz lehetővé: a rendszer több mint 500 gigabit/szekundumos válaszadási ráta mellett generálja az egyedi kulcsokat. Annak érdekében, hogy a hitelesítés valós időben, a hatalmas adatforgalom mellett is működjön, a lézertechnológiát egy konvolúciós neurális hálózati modellel ötvözték.

A laboratóriumi körülmények között végzett tesztek meggyőző eredményeket hoztak. A dinamikus kulcsegyeztetés során a rendszer szinte nulla téves pozitív hibaaránnyal dolgozott, ami kiemelkedő megbízhatóságot jelez. Bár a technológia egyelőre korai szakaszban van, a kutatók már a gyakorlati integrációt tervezik a jövőbeli kommunikációs hálózatokba.

Gábor János, NEW technology

The post Lézerfény hozhatja el a szuperbiztonságos digitális azonosítás forradalmát appeared first on NEW technology.

Naponta több tízezer járat szeli át csak az Egyesült Államok egét, és a sűrűsödő forgalom rendre feszegeti a technológiai határokat. Ahhoz, hogy a következő két évtizedben elkerülhetők legyenek a légtérben a fennakadások, és garantálható legyen a biztonság, a Szövetségi Légügyi Hivatal elindította a globálisan is jó gyakorlatot jelentő, országos repülőgép-követő hálózat teljes körű korszerűsítését. A megbízást az L3Harris Technologies kapta meg: a szerződés értelmében a vállalat 2045-ig felel az infrastruktúra üzemeltetéséért és modernizálásáért.

A beruházás gerincét több mint 700 földi állomás fejlesztése adja. Ezek a létesítmények nem csupán a hagyományos módon követik a gépeket, hanem valós idejű, műholdalapú pozícióadatokat juttatnak el a légiforgalmi irányítóknak.

A koncessziót elnyerő cég szerint a technológiai váltás elengedhetetlen, mivel a légtérben folyamatosan tűnnek fel új típusú szereplők, akiket a régi rendszerekkel már nem lehet hatékonyan kezelni. Az L3Harris persze fejlett védelmi megoldásokat is bevezet, hogy a kritikus légtéradatok biztonságban maradjanak a külső behatásoktól.

A projekt nem előzmények nélküli, hiszen a vállalat már majdnem két évtizede szorosan együttműködik a hatóságokkal. Jelenleg is ők üzemeltetik a világ legnagyobb, földi telepítésű légiforgalmi megfigyelő hálózatát. Az adatfeldolgozás központja egy nonstop működő hálózati csomópont, amely több ezer forrásból érkező információt integrál, és juttat el a kormányzati létesítményekbe.

A védelmi technológiák piacán meghatározó cég megoldásai így az űrbéli és a kiberbiztonsági területeket is összekapcsolják a nemzetbiztonsági célok érdekében. Bár a tervek ambiciózusak, a vállalat jelezte, hogy a jövőbeli teljesítményre vonatkozó becslések hordoznak kockázatokat, a cél egyértelmű: minden egyes repülőgép és a teljes légtér biztonságának fenntartása a huszonegyedik század közepéig.

Gábor János, NEW technology

The post Gigantikus légtérfejlesztés indul: egyetlen repülőgép sem maradhat észrevétlen appeared first on NEW technology.

Amikor a felhasználó ma kérdést tesz fel egy ismert nyelvi modellnek, az eredmény általában néhány másodpercen belül, minimális villamosenergia-befektetéssel megérkezik. A technológia következő lépcsőfokát jelentő, önállóan tervezni és cselekedni képes AI-ügynökök azonban olyan mennyiségű erőforrást emésztenek fel, amelyre a jelenlegi infrastruktúra biztosan nincs felkészülve.

Egy friss kutatás szerint ezek a rendszerek több mint százszor annyi villamosenergia-igénnyel rendelkeznek, mint az elődeik, ami komoly infrastrukturális és fenntarthatósági kérdéseket vet fel az iparág gyors terjedésével kapcsolatban.

A Koreai Fejlett Tudományos és Technológiai Intézet (KAIST) munkatársai elvégezték az első olyan kvantitatív elemzést, amely részletesen méri az AI-ügynökök számítási költségeit és energiafogyasztását. Az eredmények rávilágítottak, hogy egy 70 milliárd paraméteres nagy nyelvi modellt használó ügynök lekérdezésenként átlagosan 348,41 wattórát fogyaszt.

Ez a mutató 136,5-szer magasabb, mint amit egy egyszerű kérdés-válasz feladatot végrehajtó, hagyományos generatív rendszer igényel.

A kutatás rávilágított, hogy a drasztikus növekedés az ágensek működési mechanizmusából fakad. Ezek a rendszerek ugyanis a többlépcsős feladatok során ismételten meghívják a háttérben futó modelleket, ami nemcsak az energiaigényt, hanem a válaszidőt is az egekbe emeli. Az elemzés szerint a válaszidő akár a 153,7-szeresére is nőhet. Miközben a felhasználó vár, a méregdrága grafikus processzorok a teljes végrehajtási idő több mint felében, 54,5 százalékában tétlenül állnak. Ennek oka, hogy a hardver a külső eszközök, például webes keresők vagy kódfuttató platformok visszajelzéseire vár – fejtegetik a KAIST kutatói az IEEE Xplore-ban közölt tanulmányban.

A szakemberek egy jövőbeli forgatókönyvet is felvázoltak, hogy szemléltessék a technológia méretgazdaságossági korlátait.

Amennyiben az AI-ügynökök népszerűsége eléri a Google jelenlegi forgalmát, és naponta 13,7 milliárd ilyen típusú lekérdezés születik, az adatközpontok teljesítményigénye 198,9 gigawattra ugrik. Ez a mennyiség megközelítőleg az Egyesült Államok teljes átlagos energiafogyasztásának felét jelentené, és a terhelés messze meghaladja a jelenleg fejlesztés alatt álló legmodernebb adatközpontok kapacitását is.

A helyzet kezelése érdekében a szakértők szerint alapvető szemléletváltásra van szükség a technológiai szektorban. A fejlesztéseknek már nem csupán a szoftveres képességekre, hanem az erőforrások optimalizálására is koncentrálniuk kell.

Gábor János, NEW technology

The post Energiazabáló ügynökök – Az AI új generációja romba döntheti a villamosenergia-hálózatot appeared first on NEW technology.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), melynek célja a mesterséges intelligencia (MI) használatát támogató adatközpontok új generációjának létrehozása. A két vállalat olyan megoldásokat kínál, amelyek lehetővé teszik az ilyen létesítmények gyorsabb megvalósítását és hatékonyabb üzemeltetését.

Az MI egyre szélesebb körű elterjedésével alapvetően változnak meg a digitális infrastruktúrával szemben támasztott követelmények is. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata és a Hon Hai Technology Group (Foxconn), a világ legnagyobb elektronikai gyártója összefogása erre az új kihívásra ad választ. A stratégiai együttműködés egyesíti a Foxconn páratlan szakértelmét a fejlett számítástechnikai platformok, az MI rack-integráció és a globális gyártás terén a Schneider Electric áramellátási rendszerek, a hűtés és az energiagazdálkodás területén meglévő tapasztalatával és tudásával. A vállalatok közös célja olyan integrált, azonnal bevethető megoldások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy régiókon átívelően gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék az MI működését támogató infrastruktúrát. A gyártás még ebben az évben megkezdődik.

Az együttműködés keretében a két cég közösen kifejleszti a mesterséges intelligencia adatközpontok következő generációs referenciaarchitektúráit. A partnerség révén új innovációk jönnek a zárt rendszerű energiaoptimalizálás, a moduláris áramellátó és hűtőegységek, valamint a szabványosított tervezési keretrendszerek terén is, ezáltal könnyen másolható, a nagy teljesítményt biztosító terveket alkotnak meg annak érdekében, hogy világszerte támogassák az MI-gyárak kialakítását. A magas színvonalú gyártás és az energiaintelligencia egyesítésével a két vállalat megalapozza egy új típusú mesterséges intelligencia-infrastruktúra kialakulását, amely tervezésénél fogva skálázható, alapértelmezés szerint hatékony, és készen áll az MI-korszak egyre nagyobb igényeinek kiszolgálására.

„Az MI fejlődésének ütemét figyelembe véve új modellre van szüksége az infrastruktúra tervezése, kiépítése és megvalósítása terén. A Foxconn MI-rendszerek területén meglévő erősségeinek és globális gyártási kapacitásának, valamint a Schneider Electric energiaellátás és energiagazdálkodás kapcsán szerzett mélyreható szakértelmének ötvözésével olyan utat teremtünk az ügyfelek számára, amelyen nagy léptékben tudják kiépíteni az MI-kapacitást – ráadásul gyorsabban, okosabban és fenntarthatóbban, mint korábban” – mondta el Young Liu, a Foxconn elnöke.

„A mesterséges intelligencia iránti kereslet egyre gyorsabban bővül, és ahogy a számítási kapacitás igyekszik lépést tartani ezzel a növekedéssel, az ezt tápláló energia alapvető fontosságú tényezővé válik. Ha felelősségteljesen szeretnénk bővíteni az MI használatát, akkor össze kell kapcsolnunk ezeket a rendszereket. Ez az a pont, ahol elengedhetetlenül fontossá válik az energiaintelligencia. A Schneider Electric szintet lép az energiatechnológiában annak érdekében, hogy a leghatékonyabb és legfenntarthatóbb MI-gyárakat építhessük ki úgy, hogy integrált áramellátási, hűtési és digitális képességeket vezetünk be a mesterséges intelligencia használatát támogató adatközpontokban. Egy olyan iparág energiatechnológiai partnereként, amely eltökélt abban, hogy belépjen az intelligencia korszakába, a Foxconnnal együttműködve segítjük ügyfeleinket, hogy valóban gyorsan, rugalmasan és hatékonyan bővítsék kapacitásaikat” – tette hozzá Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.

Schneider Electric

The post Az MI adatközpontok új generációját hozza el a Schneider Electric és a Foxconn appeared first on NEW technology.

A gyárak sötét, piszkos és veszélyes zugaiban hamarosan nem emberek, hanem kerekes humanoid robotok végezhetik el a legnehezebb fizikai feladatokat. A kanadai Mirsee Robotics gőzerővel fejleszti harmadik generációs, MH3 elnevezésű egységét, amelynek elsődleges küldetése a gyártósorok melletti kockázatos folyamatok teljes körű automatizálása. A fejlesztők állítják: a technológia nem az emberi munkaerő kiszorításáról, hanem a testi épséget veszélyeztető terhek átvételéről szól. A startup jelenleg nyolc prototípust tesztel az ontariói Cambridge-ben található központjában.

A vállalat célja, hogy 2027-ben elindítsák a sorozatgyártást, és a rákövetkező három évben több ezer egységet juttassanak el az ipari szereplőkhöz. A humanoid robotot kifejezetten olyan munkakörnyezetbe szánják, ahol a munkaerőhiány és a biztonsági kockázatok már gátolják a hatékony termelést.

Az MH3 paraméterei jelentősen meghaladják a korábbi modellek képességeit. A vállalat videós demonstrációja szerint a gép 31 szabadságfokú mozgásra képes, ami lehetővé teszi számára az emberéhez hasonló kar- és kézmozdulatok precíz utánzását. Karonként harminc kilogrammos emelési kapacitással rendelkezik, akkumulátora pedig tízórás folyamatos üzemidőt biztosít. A hatékonyságot növeli a vertikálisan integrált technológiai háttér, amelynek része a speciális látórendszer is. A Hadron Vision System 3D-érzékelést tesz lehetővé, így a gép pontosan felismeri a környezetében lévő tárgyakat és akadályokat.

A technológia egyik leglátványosabb eleme a távvezérlés: egy operátor akár 1500 kilométeres távolságból is irányíthatja a robotot egy virtuálisvalóság-szemüveg és mozgáskövető kesztyű segítségével.

A rendszer 3D-s élő képet közvetít a kezelőnek, aki a saját mozdulataival instruálja az MH3-at. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy úgy végezzenek el javításokat, például egy távoli víztisztító telepen vagy mérgező anyagokkal dolgozó létesítményben, hogy közben az emberi személyzet biztonságos távolságban marad.

A mozgékonyság kulcsa az Advanced Mobile Platform, amely úgynevezett Mecanum-kerekeket használ. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a robot bármilyen irányba el tud indulni anélkül, hogy fordulnia kellene. A platform teherbírása meghaladja a 300 kilogrammot, integrált felfüggesztése pedig stabil munkavégzést tesz lehetővé. A gyártó ugyanakkor készül a nehezebb, kültéri terepviszonyokra is, ahová alternatív meghajtást kínálnak.

A Mirsee az orvostudomány területén is dolgozik: a Stanford Egyetemmel közösen olyan sebészrobotokon dolgoznak, amelyek a hibrid hidrosztatikus technológiának köszönhetően szinte teljes egészében műanyagból készülnek. Ez a különleges kialakítás lehetővé teszi, hogy az eszközöket biztonságosan használják erős mágneses terekben, például MRI-vizsgálatok közben végzett beavatkozásoknál. Az MH3 fejlesztése során gyűjtött tapasztalatok és az egyedi technológiai megoldások így a gyártócsarnokok mellett a műtőkben is hasznosulhatnak a jövőben.

Gábor János, NEW technology

The post Elveszi a veszélyes gyári munkát: ez a humanoid célzottan emberek helyére kerül appeared first on NEW technology.

A szélenergia városi környezetben történő hasznosítása előtt korábban komoly akadályt jelentett a berendezések túlságosan nagy súlya és bonyolult gyártási folyamata. A függőleges tengelyű szélturbinák ugyan kiválóan alkalmazkodnának a változó irányú városi légáramlatokhoz, de az ívelt lapátok előállítása eddig költséges és időigényes feladat volt, mivel a hagyományos technológiák során minden egyes görbülethez egyedi öntőformákra lenne szükség, ami nemcsak az árat növeli, hanem korlátozza a tervezői szabadságot is. A kanadai Concordia Kompozitközpont kutatói, Emad Fakhimi doktorandusz és Suong Van Hoa professzor áttörést értek el ezen a területen.

Kidolgoztak egy olyan 4D-nyomtatási technológiát, amely lehetővé teszi, hogy az alkatrészek sík lapokból indulva a gyártási folyamat végén maguktól vegyék fel a végleges, ívelt formájukat.

A szakemberek szerint az eljárás alapjaiban változtathatja meg a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó alkatrészgyártást.

Sík lapokból ívelt panelek és városi szélenergia

A kutatás során alkalmazott „inverz” tervezési eljárás megfordítja a hagyományos mérnöki logikát. A szakemberek nem a rétegek elrendezésével kezdték a munkát, hanem először a lapát pontos, ideális alakját határozták meg. Ezt követően számították ki azt a speciális rétegelrendezést, amely a kikeményedés és a lehűlés hatására pontosan a kívánt ívbe kényszeríti az anyagot.

A folyamat során sík szénszálas és epoxigyanta-kompozit lapokat használtak, amelyek a 4D-nyomtatásnak köszönhetően külső mechanikai beavatkozás nélkül nyerték el végső alakjukat. Ez a módszer teljesen feleslegessé teszi a nehéz és drága öntőformák használatát, miközben a kompozitanyagok különböző tulajdonságú rétegei garantálják a matematikai pontosságú formát.

A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy az új eljárással készült lapátok geometriája szinte teljesen megegyezik a kereskedelmi forgalomban kapható alumíniumlapátokéval. A legjelentősebb különbség azonban a tömegben mutatkozik meg: a szénszálas kompozit alkalmazásával 80 százalékos súlycsökkenést értek el.

Az alacsonyabb tömeg közvetlen hatással van a turbinák teljesítményére is. A tesztek során a kompozitlapátokkal felszerelt egységek gyorsabban forogtak, mint a hasonló méretű alumínium eszközök. Ez azt jelenti, hogy azonos szélviszonyok mellett a könnyebb szerkezet több elektromos energia előállítására képes.

A Polymer Compositesban publikált tanulmány szerint az új 4D-nyomtatott megoldás nemcsak a szélenergia területén, hanem minden olyan iparágban alkalmazható, ahol könnyű, de erős ívelt alkatrészekre van szükség alacsony gyártási költségek mellett.

Gábor János, NEW technology

The post 4D-nyomtatás forradalmasíthatja a városi szélenergia alkalmazását és az ívelt alkatrészek gyártását appeared first on NEW technology.

A nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező hatalmas mennyiségű betonhulladék a jövőben – eddig teljesen elképzelhetetlen módon – kulcsszerepet játszhat a környezetvédelemben. Egy friss kutatás szerint ugyanis a zúzott beton képes talajvízből kivonni és tartósan megkötni a stroncium-90 nevű radioaktív izotópot. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a gyengén szennyezett területek rehabilitációját és a hulladékkezelési stratégiákat.

A Manchesteri Egyetem, az Egyesült Királyság Nemzeti Nukleáris Laboratóriuma és a Clemson Egyetem szakemberei az ACS ES&T Water folyóiratban közölték az eredményeiket. Vizsgálataik középpontjában a stroncium-90 állt, amely az egyik legkritikusabb szennyezőanyag a régi nukleáris helyszíneken.

Ez az izotóp azért különösen veszélyes, mert a talajvízben viszonylag könnyen mozog, így messzire juttathatja a sugárzást a forrástól.

A kísérletek viszont rávilágítottak, hogy a beton megoldhatja a problémát, mivel „nem egy élettelen és közömbös hulladék, hanem aktívan képes kivonni a stronciumot az oldatból, és hosszú távon stabil formában megkötni azt” – mutatott rá Katherine Morris kutatásvezető professzor.

A szakértők három hónapon keresztül vizsgálták a zúzott beton és a mesterséges talajvíz kölcsönhatását. Két különböző környezetet modelleztek: egy oxigénben szegény, zárt, föld alatti teret és egy olyan rendszert, amely szabadon érintkezik a levegővel. Az eredmények jelentős eltérést mutattak: a levegőnek kitett beton a stroncium 82 százalékát vonta ki az oldatból, míg a zárt környezetben ez az arány csupán 14 százalék volt.

A különbség hátterében a természetes „karbonátosodás” áll. Amikor a beton reagál a levegő szén-dioxid-tartalmával, kalcit képződik rajta. Ebben a kémiai folyamatban a stroncium atomjai képesek helyettesíteni a kalciumot, így szervesen beépülnek az ásvány kristályszerkezetébe. E folyamat hatékonyságát ráadásul tovább is fokozták a kutatók: amikor a zúzott betont foszfáttal kombinálták a szellőztetett környezetben, a stroncium 98 százaléka mindössze 48 óra alatt eltűnt a vízből. Ebben az esetben a beton felületén egy speciális kalcium-foszfát bevonat alakult ki, amely extra kötőhelyeket biztosított a szennyeződésnek.

A stroncium így hosszú ideig rögzül az anyagban, egészen addig, amíg természetes radioaktív bomlás útján stabil cirkóniummá nem alakul.

A kutatás eredményei komoly segítséget jelentenek a Nukleáris Leszerelési Hatóság számára is, amely a projektet finanszírozta. Mivel a bontási munkálatok során rengeteg beton keletkezik, a szakemberek régóta keresik a módját annak, hogyan lehetne ezt az anyagot helyben, biztonságosan újrahasznosítani. Most kiderült, hogy a zúzott állapotú beton és a szellőztetés – ami a hulladék kezelése során amúgy is természetes módon megtörténik – jelentősen javítja egy szennyezett helyszín biztonságát.

Ahol pedig kevés a levegő, ott a foszfátkezelés nyújthat megoldást a szivárgások megállítására.

A kutatás ezen a ponton nem áll meg, mert a folyamatok pontosabb ismerete lehetővé teszi, hogy a hatóságok ne csupán a megérzéseikre, hanem pontos tudományos adatokra támaszkodjanak a kármentesítés során.

Gábor János, NEW technology

The post Új felfedezés: kiderült, hogy a zúzott beton képes megfékezni a nukleáris szennyezést appeared first on NEW technology.