A logisztikában az A terv mellett már akkor készen kell állnia a B, C vagy akár D opciónak, amikor az eredeti még tökéletesen működik. A megbízók ugyanis ma már nem egyszerűen fuvart vásárolnak, hanem rugalmasságot, ellátásbiztonságot és gyors reakcióidőt: ahogy egy jó navigáció sem ragaszkodik mindenáron az eredeti útvonalhoz, hanem a körülmények változásakor azonnal újratervez, úgy a modern szállítmányozásnak is olyan rugalmas rendszert kell működtetnie, amely képes minimális tranzitidő mellett kezelni a váratlan helyzeteket anélkül, hogy mindez többletköltséget generálna. Mihályka Dáviddal, a Trans-Sped szakértőjével beszélgettünk.

A rugalmasság lett az új iránytű

A közúti szállítás továbbra is a logisztika gerince, de a kiszámíthatatlanabbá váló környezetben egyre fontosabb a több lábon állás. A növekvő útdíjak, a sofőrhiány, a bér- és energiaárak, valamint a változó piaci környezet mellett geopolitikai konfliktusok, határtorlódások és útfelújítások is felülírhatják az eredeti fuvartervet. Ezért az alternatív útvonalak, a stabil partnerhálózat, a valós idejű adatok és az intermodális megoldások ma már az ellátásbiztonság alapjai. A rugalmasság ma már nem tartalékmegoldást jelent, hanem tudatosan felépített működési képességet. A legjobb útvonal nem feltétlenül a legrövidebb, hanem az, amely a legbiztonságosabban teljesíthető. Hiszen egy késedelmes szállítás költsége gyakran magasabb, mint a fuvardíjon elérhető megtakarítás.

Digitalizáció minden mennyiségben

A szállítmányozásban az adat ma már ugyanolyan kritikus erőforrás, mint maga a szállítási kapacitás. Az ICS2-höz és az eFTI-hez hasonló digitális követelmények, valamint a rendszerintegráció és az adatminőség egyre nagyobb szerepet kapnak a hatékony működésben. A valós idejű nyomon követést telematikai rendszerek, GPS-alapú flottakövetés és TMS-rendszerek támogatják, amelyeket egyre gyakrabban egészítenek ki mesterséges intelligenciára épülő ETA-előrejelzések. Ezek a forgalmi helyzetet, az időjárást és a határátkelők várakozási idejét is figyelembe véve egyre pontosabb képet adnak arról, mi történik a szállítmánnyal – és ami még fontosabb, mi fog történni vele. A digitalizáció valódi értéke ezért már nem az, hogy megmutatja, hol jár egy jármű, sokkal inkább az, hogy előre jelzi a várható eltéréseket, így még a késés bekövetkezése előtt lehetővé teszi a beavatkozást. Aki előbb látja a kockázatot, előbb tud reagálni.

Nincs trade-off: ár, minőség és fenntarthatóság egyszerre számít

A logisztikai szolgáltatások értékelésénél egyre kevésbé lehet egyetlen szempont alapján dönteni. A megbízók a szigorú kiszállítási időablakok betartását, a végponttól végpontig biztosított nyomon követhetőséget, a magas OTIF-teljesítményt és olyan kapacitásbiztonságot várnak el, amely a csúcsidőszakokban is garantálja a folyamatos ellátást. Emellett a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb elvárássá válik. Az ESG-követelmények hatására már nemcsak a kibocsátás csökkentése, hanem annak hiteles mérése és riportálása is felértékelődik: egyre több vállalat kér szállításonkénti CO₂-adatokat és konkrét kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. Az intermodális megoldások, a korszerű Euro 6-os flották, az útvonal-optimalizálás és a digitális kibocsátásmérés ezért egyre fontosabb szerepet kapnak. A fenntarthatóság nem külön szolgáltatás. Egyre inkább a logisztikai teljesítmény egyik alapvető mérőszámává válik.

Trans-Sped

The post A logisztika ma már nem A-ból B-be szállítás: kockázatkezelés appeared first on NEW technology.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási intézmény, amely bekerült az AWS 18 ország 132 egyetemére kiterjedő Kiro Students programjába. A BME hallgatói egy éven keresztül ingyenesen használhatják az Amazon Web Services mesterségesintelligencia-alapú fejlesztőeszközét, amelyet többek között a Siemens, a Delta és az Ericsson mérnökcsapatai is alkalmaznak.

Az Amazon Web Services (AWS) Magyarországon is elindítja Kiro Students programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) együttműködésben. Szeptember 8-tól a BME igazolt hallgatói egy teljes éven át, havi 1000 kredittel, bankkártya megadása és próbaidőszak nélkül férhetnek hozzá a Kiróhoz. A BME jelenleg az egyetlen magyar egyetem a nemzetközi kezdeményezésben. Az AWS 2026 márciusában 11 egyetemmel, két országban indította el a Kiro Students programot. A kezdeményezés azóta jelentősen kibővült: 121 új felsőoktatási intézmény csatlakozásával immár 132 egyetem hallgatói számára érhető el 18 országban.

AI-eszköz, amelyet már a nagyvállalatok is használnak

A Kiro az AWS mesterségesintelligencia-alapú fejlesztőeszköze, amely a szoftverfejlesztés teljes folyamatát képes támogatni a tervezéstől a kódoláson át egészen a kész alkalmazásig. A technológiát már olyan nemzetközi vállalatok fejlesztőcsapatai használják, mint a Siemens, a Delta, az Ericsson, a Rackspace Technology vagy a Mondelēz International. Az Amazonon belül többek között az Alexa+, a Fire TV, a Prime Video és az AWS szolgáltatásain dolgozó csapatok munkafolyamataiba is beépült.

A Kiro egyik fontos sajátossága az úgynevezett specifikációalapú fejlesztés. A felhasználó hétköznapi nyelven írhatja le, milyen alkalmazást vagy funkciót szeretne létrehozni, az eszköz pedig ebből strukturált követelményeket, fejlesztési tervet és lépésekre bontott feladatlistát készít. A fejlesztő mindvégig ellenőrizheti és módosíthatja az egyes lépéseket, így az AI nem önállóan generálja a teljes megoldást, hanem átlátható fejlesztési folyamatot támogat.

Az eszköz iránti érdeklődés gyorsan nő: az AWS adatai szerint a fejlesztők száma negyedévről negyedévre megduplázódott, az összesített használat megháromszorozódott, a vállalati felhasználás pedig közel ötszörösére emelkedett.

Ugyanaz az eszköz az egyetemen, mint a munkahelyen

A Kiro Students program célja, hogy a hallgatók már egyetemi éveik alatt olyan AI-alapú fejlesztőeszközökkel szerezhessenek gyakorlati tapasztalatot, amelyekkel később professzionális környezetben is találkozhatnak.

A BME hallgatói a Kirót egyetemi projektek, szakmai feladatok és saját fejlesztési ötletek megvalósítására egyaránt használhatják. Az eszköz segítségével egy összetettebb féléves projekt lépésekre bontható, gyorsan elkészíthető egy prototípus vagy hackathondemó, és számos rutinfeladat is automatizálható. A Kiro böngészőből is használható, így telepítés nélkül, akár egyetemi gépteremből is elérhető. A hallgatók saját AI-ágenseket is létrehozhatnak és különböző eszközöket kapcsolhatnak hozzájuk. Ezek segítségével automatizálható például adathalmazok változásainak követése, kódok frissítése vagy más rendszeresen ismétlődő feladatok elvégzése.

„Magyarország kiemelkedő mérnöki tehetségbázissal rendelkezik, és a BME több mint 240 éve áll ennek középpontjában. A Kiro Students program elindítása itt azt jelenti, hogy a BME hallgatói ugyanazokat a professzionális AI-fejlesztőeszközöket kapják, mint társaik a világ vezető egyetemein – és valódi projekteken használhatják őket, nem demókon” – mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép- és kelet-európai üzletfejlesztési vezetője.

Az AI-alapú fejlesztőeszközök használata egyre inkább a szoftverfejlesztés mindennapi gyakorlatának részévé válik. A program ezért az AWS és a BME várakozásai szerint a hallgatók munkaerőpiaci felkészültségét is erősítheti. Már diplomázás előtt valódi projektekben próbálhatják ki ugyanazokat a technológiákat, amelyekkel nemzetközi fejlesztőcsapatok dolgoznak.

„Hallgatóink mindig is a régió legerősebb problémamegoldói közé tartoztak. A Kiróhoz hasonló eszközök használata lehetőséget ad nekik arra, hogy ezt a tudást már egyetemi éveik alatt valós szoftverprojektekben kamatoztassák. Pontosan ez az a gyakorlati tapasztalat, amely komoly értéket jelent, amikor belépnek a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Dr. Varga Pál egyetemi docens, a BME VIK Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője.

Egyetemi e-mail-címmel lehet csatlakozni

A BME hallgatói egyetemi e-mail-címükkel regisztrálhatnak a Kiro oldalán, majd a SheerID rendszerén keresztül igazolhatják hallgatói státuszukat. A jogosultság ellenőrzése után egy éven keresztül havi 1000 kreditet kapnak, bankkártya megadása nélkül.

A Kiro Students program szeptember 8-tól érhető el a BME hallgatói számára.

AWS

The post A BME egyetlen magyarként felkerült az AWS globális egyetemi térképére appeared first on NEW technology.

A cargo-partner Szlovénia fennállásának 30. évfordulóját ünnepli. 1996-ban alapították a ljubljanai repülőtéren egy kis irodával, majd a vállalat Szlovénia egyik vezető logisztikai szolgáltatójává, valamint a cargo-partner közép-kelet-európai hálózatának fontos részévé fejlődött.

Mára a cargo-partner Szlovénia több mint 150 munkatársat foglalkoztat, és átfogó légi, tengeri, közúti, vám- és szerződéses logisztikai szolgáltatásokat kínál. Tevékenysége közel 50 000 m²-nyi raktárkapacitást foglal magában, fontosabb létesítményei pedig Ljubljanában, Brnikben és Logatecben találhatók.

A helyi kezdetektől az integrált logisztikai megoldásokig

A cargo-partner szlovéniai leányvállalata kezdetben a légi áruszállításra összpontosított, mielőtt tevékenységét kiterjesztette a tengeri és közúti szállításra, a vámügyintézésre és a raktározásra is. A Koperben, 2002-ben megnyiló iroda megerősítette a vállalat kapcsolatát a koperi kikötővel és az európai piacokkal. 2013-ban a cargo-partner elindította szerződéses logisztikai szolgáltatásait, és megnyitotta első raktárát Ljubljanában.

Egy jelentős mérföldkő volt a 2019-es év, amikor megnyílt az iLogistics Center Ljubljana, Brnikben.

A kezdetben 25 000 m²-es létesítményt azóta 39 100 m²-esre bővítették, így a cargo-partner hálózatának egyik legnagyobb logisztikai központjává vált. 2025-ben a szlovén szervezet további raktárkapacitással bővült Logatecben, és új vámhivatalt nyitott Ljubljanában.

Viktor Kastelic, a cargo-partner szlovéniai ügyvezető igazgatója és a CEE-Adriai régió igazgatója így nyilatkozott: „Az elmúlt 30 év során sikerünk az elkötelezett csapatok, a megbízható partneri kapcsolatok és az ügyfelekre való kiemelt összpontosításra épült. A Nippon Express Group részeként – 2024 óta – ötvözhetjük helyi szakértelmünket globális képességeinkkel és továbbra is megbízható, innovatív megoldásokat fejleszthetünk Szlovéniában és azon túl.”

Otto Zsivkovits, a cargo-partner Group kereskedelmi igazgatója (CCO) hozzátette: „Szlovénia egy  fontos piac a cargo-partner és a közép-kelet-európai régió számára, köszönhetően a stratégiai elhelyezkedésének, a koperi kikötőnek és a helyi csapatunk szakmai erejének. Ez az évforduló erős alapot tükröz, mellyel a cargo-partner Szlovénia megalapozta növekedésének következő szakaszát a Nippon Express Csoporton belül.”

Három évtizedes közös ünneplés

Az évforduló alkalmából a cargo-partner szlovéniai leányvállalata kétnapos rendezvényt tartott,  Vranskóban, az AMZS Biztonságos Vezetéstechnikai Központban ügyfelei, üzleti partnerei, munkatársai és azok családtagjai számára. A program gyakorlati vezetési és logisztikai feladatokat, sportot, szórakozást és családi programokat is magában foglalt, kiemelve azt a csapatszellemet és együttműködést, amelyek formálták a vállalat fejlődését.

A jövőre tekintve a cargo-partner továbbra is elkötelezett a jelenlétének erősítése mellett Szlovéniában és az adriai régióban, ötvözve a helyi szakértelmet a globális hálózat képességeivel, hogy csúcskategóriás ellátásilánc-megoldásokat nyújtson az ügyfeleinek világszerte.

cargo-partner

The post A cargo-partner Szlovénia a növekedés és a logisztikai szakértelem 30. évét ünnepli appeared first on NEW technology.

Atomreaktorral hajtott óriás konténerszállító hajók szelhetik át az Atlanti-óceánt a jövőben, ha megvalósul az a terv, amelyen mostantól a világ legnagyobb logisztikai és tengerészeti szereplői dolgoznak együtt. A dán A.P. Moller – Maersk és a brit Lloyd’s Register e hónap elején bejelentett, Pink Corridor névre keresztelt projektjében részt vesz az angliai Felixstowe és az amerikai Charleston kikötő is. A partnerek egy – egyelőre – elméleti, atommeghajtású konténerhajó működését modellezik a két kikötő közötti transzatlanti útvonalon.

A vizsgálat a logisztikai, biztonsági és védelmi követelményekre fókuszál, hogy megalapozza a technológia jövőbeli szabályozását.

„A Pink Corridor fontos lépés a nukleáris technológia kereskedelmi hajózásban történő alkalmazása felé” – nyilatkozta a Lloyd’s Register konténerhajózási szegmensigazgatója. Nick Gross hozzátette: a partnerség a hajózás, a kikötők és a hajóosztályozás vezető szereplőit fogja össze, ami jól tükrözi a technológia iránt növekvő érdeklődést.

A nukleáris meghajtású kereskedelmi hajók előtt mindazonáltal komoly jogi és biztonsági akadályok állnak.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet vonatkozó kódexe 1981-es, szóval nem igazán illeszkedik a modern reaktortípusokhoz, és a nemzeti nukleáris hatóságok, valamint a tengerészeti szervezetek elvárásai sincsenek megfelelően összehangolva. Emellett a hagyományos hajózási biztosítók jelenleg kizárják a nukleáris kockázatokat a fedezetből, így a polgári felelősségvállalás és az esetleges kártérítési összegek kezelése sem egyértelmű.

A sűrűn lakott part menti övezetekben működő kikötők védelme szintén kiemelt feladat. A szakembereknek meg kell oldaniuk a hajók kiberbiztonsági védelmét, a sugárvédelmi intézkedéseket és az azonnali vészhelyzeti elhárítási protokollokat is.

A kétoldalú tengeri nukleáris folyosó vizsgálatát az USA és az Egyesült Királyság kormánya 2025-ben rögzítette. A Lloyd’s Register és a brit Core Power ezt a lépést jócskán megelőzve, még 2024 augusztusában indított elvi szabályozási tanulmányt a negyedik generációs reaktorral felszerelt konténerszállító hajók kikötői műveleteiről, amelyhez később a Maersk is csatlakozott. Bár a kereskedelmi hajózásban ma szinte kizárólag hagyományos üzemanyagot használnak, a szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentésére keresett megoldások miatt újra előtérbe került a nukleáris meghajtás.

Gábor János, NEW technology

The post Készül a transzatlanti konténerszállító atomhajó terve – A Maersk is beszállt appeared first on NEW technology.

A tengeri hajózás évszázadokon át a szél erejére támaszkodott, a modern kereskedelmi teherhajókra azonban nem lehet pusztán a hagyományos vitorlákat visszaszerelni. A fedélzetre utólag épített, nagy méretű szerkezetek komoly fejtörést okoznának a kikötőkben: akadályozzák a daruzást, a hidak alatt sem feltétlenül férnek el, és ha nincsenek közvetlenül összekötve a motorral vagy az útvonaltervező rendszerrel, a várt üzemanyag-megtakarítás is elmarad. Ezt a működési és műszaki problémát akarja felszámolni egy norvég konzorcium, amely szerdán indította el a WINTEGRATE nevű kutatás-fejlesztési projektet – közölte az egyik résztvevő, a Kongsberg Maritime.

A hároméves program a norvég állami Green Platform programból legfeljebb 68 millió norvég korona (kb. 2,33 milliárd forint) támogatást kap. A projektet vezető Kongsberg Maritime, valamint a kutatóintézetek és hajózási társaságok nem új típusú vitorlákat akarnak kitalálni, hanem a már meglévő szélrásegítő technológiákat hangolják össze a hajók hajtási, energiagazdálkodási és vezérlési rendszereivel.

A szélrásegítő rendszerek az eddigi tapasztalatok szerint 5–25 százalékos üzemanyag-megtakarítást realizálnak, de a valós eredmény sokszor elmarad a várakozásoktól, főleg ha a szerkezetek nem kapnak valós idejű adatokat a motor fordulatszámáról és az időjárási viszonyokról.

A merev szárnyak és a forgó hengerek emellett megváltoztatják a hajók súlypontját, extra terhelést rónak a hajótestre, a kikötőkben pedig ütközhetnek a rakodódarukkal.

A kereskedelmi hajókon alkalmazott széltechnológia éppen ezért nem hagyományos vászonvitorlákra épül. A mérnökök főként a Magnus-hatást kihasználó, függőlegesen forgó Flettner-rotorokkal vagy a repülőgépszárnyakhoz hasonló szívószárnyakkal igyekeznek közvetlen vonóerőt teremteni, ezzel alaposan lecsökkentve a hajómotor terhelését.

A hajózási társaságokat az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi előírásai űzik a szélenergia sürgős bevetése felé.

Az EU még 2024 elején terjesztette ki a tengeri fuvarozásra a kibocsátáskereskedelmi rendszerét, 2025-től pedig kötelezővé tette a fedélzeten felhasznált energia üvegházhatásúgáz-intenzitásának fokozatos lefaragását. A szabályozási nyomás mellett a tengeri minősítő társaság, a DNV külön biztonsági és üzemeltetési szabványokat dolgozott ki a szélrásegítő rendszerekre. A technológia működőképességét a korábbi tesztek – például a Pyxis Ocean teherhajó 32 százalékos energiamegtakarítást elérő útja – már bizonyították, ám ezek a próbautak az automatizáció és a rendszerintegráció hiányosságaira is rávilágítottak.

Gábor János, NEW technology

The post Nem vitorla, hanem forgó turbina: szélenergia támogatja a jövő teherhajóit appeared first on NEW technology.

A Schneider Electric ismét a DeepInsight Creative-ot választotta PR- és közösségimédia-kommunikációs partnerének. A hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg megbízását egy nyílt, átfogó tendereljárásban.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata 2019-ben bízta meg először a DeepInsight Creative ügynökséget magyarországi kommunikációs feladatainak ellátásával. A mostani, komoly szakmai versenyt jelentő nyílt tender sikeres lezárásával a két fél 2026 júliusától megújított szerződés keretében folytatja együttműködését. A DeepInsight a Schneider Electric magyarországi PR- és médiatanácsadási, press office tevékenységét, szövegalkotási és kríziskommunikációs feladatait, belső kommunikációs projektjeit, vállalati közösségimédia-jelenlétét gondozza a stratégiai tervezéstől a tartalomgyártáson át a riportálásig.

„Az energetika világa az egyik legösszetettebb kommunikációs terep: technológiailag szerteágazó, folyamatosan változó, ugyanakkor egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó téma. Kiemelt feladatunk, hogy a Schneider Electric üzeneteit hatékonyan és érthetően juttassuk el a különböző – sokszor speciális – B2B célcsoportoknak. Ez tipikusan az a terület, ahol az eredményeket minőségük, és nem mennyiségük alapján értékeljük. A DeepInsight csapata nemcsak a megoldásainkat és azok kontextusát érti, de napi szinten segít üzeneteink célba juttatásában, sokszor egyedi, a fogyasztói márkák által nem használt kommunikációs megoldásokat alkalmazva.”  – mondta Tengelits András, a Schneider Electric Magyarország kommunikációs vezetője.

“A megbízás ismételt elnyerése a DeepInsight számára kiemelt szakmai visszaigazolás: a hét éve tartó együttműködés során az ügynökség immár harmadik alkalommal védte meg a Schneider Electric kommunikációs megbízását nyílt tendereljárásban. Az eredmény egyszerre igazolja a csapat folyamatos megújulási képességét, proaktív tanácsadói szemléletét, a komplex energetikai témákban felépített mély szakmai tudását, ugyanakkor tanúskodik ügyfelünk kimagasló szakmai kvalitásairól és a mindennapi munka során mutatott rugalmas, támogató hozzáállásáról is” – foglalta össze Vágvölgyi Mihály, az ügynökség ügyvezetője.

A megújított szerződés megerősíti a Schneider Electric azon elkötelezettségét, hogy kommunikációs üzeneteit szakmai partnerei segítségével következetesen és hitelesen juttassa el a hazai sajtóhoz, az iparági szereplőkhöz és a szélesebb nyilvánossághoz egyaránt.

Schneider Electric

The post Hét év alatt harmadszor nyerte el a Schneider Electric kommunikációs megbízását a DeepInsight appeared first on NEW technology.

Európa megépíti és a Holdra küldi az öreg kontinensen zajló űrkutatás történetének legelső saját holdjáróját. Az ambiciózus és rendkívül drága projekt sorsa érdekes módon egy olyan cég kezébe kerül, amelynek az elmúlt három évben két űreszköze is a Hold felszínébe csapódott.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a japán ispace luxemburgi leányvállalata a hónap elején írta alá Koppenhágában a MAGPIE névre keresztelt holdmisszió megvalósításáról szóló szerződést, amelynek értéke 65 millió euró (23,9 milliárd forint). A program célja az égitest déli sarkvidékén található erőforrások, elsősorban a vízjég és egyéb illékony anyagok feltérképezése.

A kráterek állandóan árnyékos részein megmaradt jégkészlet alapvető fontosságú a jövőbeli bázisok ivóvízellátásához és a rakéta-üzemanyag helyszíni előállításához.

Az ESA járműve a tervek szerint nagyjából tíz földi napon át működik majd a felszínen, ahol fúrásokat végez és elemzi is a mintákat. A fedélzeti műszerek és alrendszerek fejlesztésében német, brit, norvég és cseh intézetek vesznek részt.

A program egyik főszereplője, az ispace hordoz némi kockázatot, hiszen az űreszköz szállítására frissen szerződött magáncég eddigi mindkét holdi küldetése kudarccal zárult. Az ispace 2023 áprilisában próbálta meg végrehajtani a világ első magánfinanszírozású holdraszállását, ám a felszín elérése előtt megszakadt a kapcsolat a Mission 1 leszállóegységgel, amely a számítások szerint a Holdba csapódott. Az ESA 2025 júniusában kötötte meg a MAGPIE előkészítő fázisáról szóló szerződést, mire három nappal később a vállalat második leszállóegysége, a Mission 2 is a Hold felszínére zuhant landolás közben. Az űrügynökség ennek ellenére a luxemburgi leányvállalatnak ítélte oda a teljes kivitelezési szerződést – erről először itt írtunk –, és most meg is erősítették a tervet.

Daniel Neuenschwander, az ESA emberi és robotikai kutatásaiért felelős igazgatója szerint „a Hold déli sarka a jövőbeli kutatás kulcsfontosságú célpontja. Mint az ESA első holdjárója, a MAGPIE az európai szakértelmet és a JAXA-val való partnerségünk révén a nemzetközi együttműködést ötvözi” – hangsúlyozta közleményben. Julien-Alexandre Lamamy, az ispace európai leányvállalatának vezérigazgatója hozzátette: a MAGPIE azt a tudományos mélységet, mérnöki képességet és kereskedelmi agilitást hozza össze, amelyre Európának szüksége van ahhoz, hogy tartós szerepet építsen ki a holdkutatásban.

Az európai rovert a tervek szerint 2029-ben juttatják el az égitestre az ispace Mission 4 leszállóegységével.

Gábor János, NEW technology

The post Két holdjárója is lezuhant, mégis ezzel a japán céggel küldi fel első roverjét az ESA appeared first on NEW technology.

Bokrétaünnepséggel ünnepelte a Flex és a KÉSZ Építő a zalaegerszegi „F” raktár- és irodaépület kivitelezésének újabb meghatározó állomását. A mintegy 8000 négyzetméteres fejlesztés a meglévő, szintén a KÉSZ Csoport által épített gyártócsarnok bővítéséhez kapcsolódva valósul meg. A mostani, két ütemben zajló beruházás egyik legnagyobb szakmai kihívása, hogy az építési munkákat a működő gyártóüzem zavartalan fenntartása mellett kell elvégezni. A generálkivitelező a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., de a megvalósításban a KÉSZ Csoport további tagvállalatai is közreműködnek. A terveket a vállalatcsoport stratégiai partnere, a bim.GROUP készítette.

A zalaegerszegi bokrétaünnepséggel, azaz a tartószerkezet legmagasabb pontjának elérésével újabb mérföldkőhöz érkezett a KÉSZ Csoport Flex telephelybővítéséhez kapcsolódó fejlesztése és a vállalatok hosszú távú együttműködése. A mostani építési terület közvetlen szomszédságában álló 10 000 négyzetméteres gyártócsarnokot 2025-ben ugyancsak a KÉSZ Csoport valósította meg. A jelenlegi megbízás keretében a meglévő gyártócsarnok bővítéséhez kapcsolódóan egy mintegy 8000 négyzetméteres raktár- és irodaépület készül.

Az új épület kivitelezése 2026 februárjában indult, két egymásra épülő ütemben. Az első, mintegy 3000 négyzetméteres szakasz július 31-én sikeresen megszerezte a használatbavételi engedélyt. A rendkívül szoros határidő miatt a munkák összehangolása már a kezdetektől kiemelt figyelmet igényelt. Mindezt tovább nehezítette, hogy a szomszédos gyártóterületen a termelés a teljes építési időszak alatt folyamatosan, két műszakban zajlott.

Jelentős műszaki teljesítmény néhány hónap alatt

A kivitelezés első hónapjaiban több mint 20 400 köbméter földet mozgattak meg, az alaptestek kialakításával párhuzamosan pedig 12 100 négyzetméternyi területen készült talajstabilizáció. A mélyalapozás során 483 darab, 40 centiméter átmérőjű, 6 és 10 méter közötti hosszúságú cölöp került a helyére.

Az alapozási és monolit vasbeton munkákhoz csaknem 921 köbméter betont használtak fel. Az előregyártott szerkezeti rendszer 121 kehelynyakból, 139 pillérből és 252 gerendából áll, emellett több mint 3200 négyzetméternyi körüreges födémpanel épült be. Az épület merevítéséhez meghaladta a 40 tonnát a felhasznált szerkezeti acél mennyisége.

A leendő logisztikai folyamatokat hat, dokkolóval ellátott előtét zsilip szolgálja majd. A munkaterületen a legintenzívebb időszakokban napi 140–150 szakember dolgozik, ami jól érzékelteti a fejlesztés volumenét és a munkaszervezés összetettségét.

Az anyagmozgatás, a munkaterületek megközelítése, az egyes szakágak ütemezése és a biztonságos munkavégzés egyaránt folyamatos egyeztetést követel a megrendelői és kivitelezői oldal között.

Több KÉSZ-es kompetencia kapcsolódik össze a megvalósításban

A fejlesztésben a KÉSZ Csoport több szakterületének tudása találkozik. A generálkivitelezést a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. végzi, míg egyes kivitelezési feladatokba további tagvállalatok is bekapcsolódtak. A tervezési munkákért a KÉSZ Csoport stratégiai partnere, a bim.GROUP felelt.

A visszatérő munkák lehetőséget teremtenek arra, hogy a felek a már megszerzett tapasztalatokra, kialakult munkakapcsolatokra és bevált folyamatokra építve valósítsák meg a telephely további fejlesztését.

„A bokrétaünnepség fontos szakmai és emberi mérföldkő, hiszen mögötte hónapok összehangolt munkája áll. Különösen értékes számunkra, hogy a Flex-szel folyamatos és egymásra épülő együttműködésben dolgozhatunk. A tavaly megvalósított csarnokot követő újabb megbízás a kölcsönös bizalom egyértelmű visszaigazolása. Az eddig elért eredmények a megrendelővel kialakított partneri együttműködésnek, valamint a projektben részt vevő valamennyi szakember elkötelezett munkájának köszönhetők” – mondta Pappert Attila, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. projektigazgatója.

A szerkezetkész állapot után folytatódnak a szakipari munkák

A bokrétaünnepség fontos állomás, ugyanakkor a megvalósítás következő időszaka is jelentős feladatokat tartogat. Folyamatban van a második ütem kivitelezése, valamint az irodaterek kialakítása. A munkák része a sprinklerhálózat, az esővíz-elvezetés, továbbá az elektromos és gépészeti rendszerek kiépítése, a nyílászárók és kapuk beépítése, illetve a rakodástechnikai szerkezetek telepítése.

A következő meghatározó munkafázis az összesen 5000 négyzetméteres ipari padló elkészítése, amelyet a KÉSZ Építő saját szakemberei végeznek. Az ipari padlóhoz és a vasalt aljzatokhoz mintegy 1700 köbméter beton felhasználásával számolnak, az esztrichbeton mennyisége pedig meghaladja a 70 köbmétert.

A projekt eddigi szakaszában a csapatnak szélsőséges időjárási körülményekhez is alkalmazkodnia kellett. A nagytömegű földmunkák és a cölöpalapozás még téli időjárásban zajlott, míg a tető-, homlokzat- és padlóépítési munkák egy része már a nyári hőség idejére esett. A szoros határidők, a folyamatos üzemi működés és az összetett műszaki feladatok ellenére az első ütem a tervezett időben eljutott a használatbavételig.

KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.

The post Újabb mérföldkőhöz érkezett a Flex zalaegerszegi fejlesztése appeared first on NEW technology.

A robotika és az AI nukleáris leszerelésben és fúziós munkákban való alkalmazását támogató brit szervezet, a RAICo mérnökei olyan digitálisiker-technológiát fejlesztettek ki, amely valós időben avatkozik be a robotkarok vezérlésébe. A rendszer célja a bonyolult távirányítású eszközök kezelésének egyszerűsítése és a betanítási folyamat érdemi lerövidítése.

A megoldást egy olyan elszigetelt, vastag betonfalakkal és ólomüvegekkel védett kamrában tették próbára, amelyben tonnás fémroncsok és erősen sugárzó fűtőelem-maradványok hevernek. Az emberi jelenlét egy ilyen helyszínen kizárt, ezért a munkát távolról irányított robotkarok végzik. Amikor a kezelő meghúzza az irányítókart, a robot azonnal reagál, de a mozdulat mégsem teljesen az övé: egy láthatatlan virtuális védőháló simítja ki az apró pontatlanságokat, és megállítja a szerkezetet, mielőtt egy rossz mozdulattal veszélyes alkatrésznek ütközne.

A technológia gyakorlati hasznát Nagy-Britanniában, Oldbury leállított atomerőművében tesztelték, ahol a fűtőelem-törmelékek mozgatását vizsgálták távirányítású robotkarokkal. A brit kormány oldala szerint a 3D-s vizualizációt és a haptikus vezérlést azért integrálják, hogy pontosabb legyen a teleoperáció.

A nukleáris létesítmények leszerelése a világ legveszélyesebb és legköltségesebb ipari feladatai közé tartozik. A szakembereknek sokszor milliméteres pontossággal kell darabolniuk, válogatniuk és konténerekbe tenniük a veszélyes anyagokat. A helyszíni próba a magas sugárzás és a hibák súlyos következményei miatt lehetetlen. A virtuális másolat viszont valós időben közvetíti a fizikai erőhatásokat a kezelő eszközére, miközben folyamatosan ellenőrzi a környezetet. Érdemes hozzátenni, hogy a kezelők kiképzését is alaposan lerövidíti. A RAICo azt állítja, hogy egy másik telephelyen tapasztaltak alapján az új operátoroknak átlagosan három napra van szükségük egy négylábú robot alapvető kezelésének elsajátításához, míg a magabiztos, önálló munkavégzéshez szükséges rutin megszerzése akár két hetet is igénybe vehet.

A virtuális tréning viszont csökkenti a betanítás idejét, és mérsékli a kockázatot.

A távoli mozgatás megkönnyítése mellett egy másik, 9,5 millió fontos (közel 4,1 milliárd forintos) projekt is indult az önműködő szortírozás és szétválasztás tesztelésére. Ez a rendszer képes önállóan azonosítani és szétválogatni a különböző radioaktív hulladékfajtákat.

A technológia tesztelése 2027-ben a helyszínen folytatódik, a kísérleti eredmények alapján pedig a robotok a jövőben még több kockázatos emberi feladatot vehetnek át.

A digitális ikrek ipari alkalmazása a hazai nukleáris hulladéktárolásban és a tervezett leszerelési munkákban is fontos hivatkozási ponttá válhat. A teleoperáció fejlődése felgyorsítja a veszélyes terek megtisztítását. Ahol a kezelő és a digitális iker közvetlen kapcsolatban dolgozik együtt a robotkarral, ott egyre több feladat a biztonságos vezérlőtermekbe kerülhet.

Gábor János, NEW technology

The post Digitális ikerrel védenék ki a hibákat a sugárzó romok között dolgozó robotoknál appeared first on NEW technology.

A DSV új, közvetlen légi összeköttetést indít Luxemburg és a sanghaji Pudong Nemzetközi Repülőtér (PVG) között globális Air ThermoDirect hálózatának részeként, emellett további amerikai útvonalak bevezetését is tervezi. A fejlesztés tovább erősíti a vállalat hőmérséklet-szabályozott légi szállítmányozási szolgáltatásait, miközben támogatja a megbízható gyógyszerlogisztikai megoldások iránt folyamatosan növekvő piaci igényeket.

A DSV újabb mérföldkőhöz érkezett globális Air ThermoDirect hálózatának fejlesztésében: közvetlen légi kapcsolatot létesít Luxemburg és a sanghaji Pudong Nemzetközi Repülőtér (PVG) között, emellett további amerikai összeköttetések bevezetését is tervezi. A bővítés tovább növeli a vállalat hőmérséklet-szabályozott légi szállítmányozási kapacitásait, és hozzájárul a gyógyszeripari ellátási láncok még biztonságosabb, valamint megbízhatóbb működéséhez.

Az új szolgáltatás keretében közvetlen teherszállító járatok kapcsolják össze Luxemburgot és Sanghajt. A dedikált cargo repülőgépekkel üzemelő megoldásnak köszönhetően a DSV teljes ellenőrzést gyakorol a járatok ütemezése, az útvonaltervezés és a küldeménykezelés felett, ami kiemelkedő megbízhatóságot biztosít a kritikus fontosságú egészségügyi ellátási láncokban.

A sanghaji Pudong Nemzetközi Repülőtér a hőmérséklet-érzékeny gyógyszeripari szállítmányok egyik legfontosabb ázsiai elosztóközpontja, amely kulcsszerepet játszik a nemzetközi gyártók és az ázsiai egészségügyi piac összekapcsolásában. A DSV jelenlétének erősítésével tovább növeli képességét arra, hogy egyaránt magas színvonalú szolgáltatást nyújtson a bejövő és a kimenő gyógyszeripari szállítmányok kezelésében.

„Ez jóval több egyszerű hálózatbővítésnél. Egy stratégiai jelentőségű kaput nyitunk Nagy-Kína és a teljes ázsiai régió felé. A DSV támogatja ügyfeleit az ellátási láncok hatékonyságának javításában, az üzemeltetési költségek csökkentésében, valamint az egészségügyi termékek minőségének és sértetlenségének megőrzésében a világ egyik legdinamikusabban fejlődő piacán. Fenntartható, újra használható hőszigetelő csomagolási programunk révén mérsékeljük a csomagolási hulladék mennyiségét, és javítjuk a hűtőláncos logisztikai megoldások környezeti teljesítményét. Ez a beruházás újabb fontos lépést jelent egy ellenállóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb egészségügyi ellátási lánc kialakítása felé Ázsiában” – mondta Kenneth Kallström, a DSV egészségügyi iparágért felelős globális üzletágvezetője és ügyvezető alelnöke.

A szolgáltatás működését a DSV és az Eastern Air Logistics (EAL) stratégiai együttműködése támogatja. Az EAL sanghaji, gyógyszeripari áruk kezelésére specializált földi kiszolgáló létesítményei biztosítják az Air ThermoDirect zavartalan működését. A megoldást tovább erősíti a China Eastern Logistics Cold Chain Ltd., amely dedikált hűtőláncos szakértelmével és infrastruktúrájával járul hozzá a szolgáltatás magas színvonalához.

A moduláris hőszigetelő csomagolási technológia alkalmazásával az Air ThermoDirect jelentősen csökkenti az aktív hőmérséklet-szabályozott konténerek és a hagyományos passzív csomagolási megoldások használatának szükségességét. Ennek köszönhetően a hőmérséklet-érzékeny légi szállítmányok kezelése rugalmasabban és költséghatékonyabban végezhető, valamint hatékonyan alkalmazkodik a változó szállítási igényekhez, miközben maradéktalanul megfelel a gyógyszeripari logisztika szigorú követelményeinek.

DSV

The post A DSV közvetlen sanghaji összeköttetéssel bővíti Air ThermoDirect hálózatát a globális gyógyszeripari központok kiszolgálására appeared first on NEW technology.

Az új fejlesztés magasabb hatékonyságot és egyszerűbb energiaelosztást kíván biztosítani az adatközpontoknak.

Előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia (AI) feladatok ellátására használt adatközpontok száma 2030-ra 33 százalékkal nőni fog, 2028-ra pedig akár negyvenszeresére emelkedik az ilyen létesítmények energiaigénye. Továbbá a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása összesen megközelítheti a 945 terawattórát, ami Magyarország jelenlegi átlagos éves áramfogyasztásának húszszorosát jelenti. Emiatt egyre nagyobb az igény a skálázható, nagy hatékonyságú villamosenergia-elosztási rendszerek iránt.

E változó igényekre adhat választ az egyenáramú (DC) energiaelosztási rendszerek elterjedése. A villamosenergia-fogyasztók többsége több mint száz éve elsősorban váltakozó áramra (AC) épül. A mai, decentralizált hálózati rendszerben viszont az új energetikai és digitális infrastruktúrák közül egyre több (például AI-adatközpontok, napelemes rendszerek, energiatárolók, villámtöltők vagy bizonyos ipari elektronikai fogyasztók) eleve egyenáramot igényelnek. Amíg ezek az eszközök hagyományos AC-hálózaton keresztül működnek, az energiát át kell alakítani, ami veszteségekkel, nagyobb hőtermeléssel és rendszerkomplexitással jár.

Itt kíván előrelépést hozni a Siemens és a Reinhausen együttműködése. A két vállalat egy olyan szilárdtest-transzformátort (SST) fejleszt, amely középfeszültségű, akár 36 kV-os hálózati feszültségről is képes stabil 800 V egyenáramú kimenetet biztosítani. Az új megoldás így megbízhatóbbá teheti a nagy teljesítménysűrűségű adatközpontok energiaellátását.

Az ilyen moduláris felépítésű SST-k egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentik a közbenső átalakítási lépéseket, ezáltal mérséklik a veszteségeket, miközben a hely- és infrastruktúraigényük is alacsonyabb. A robusztus rendszerarchitektúra emellett növeli a rendelkezésre állást, ami különösen fontos az AI-adatközpontok ingadozó terhelései mellett.

A Reinhausen a teljesítménytranszformátorok feszültségszabályozási technológiájának világelső gyártója, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az energiaminőség és a hálózati stabilitás területén. A vállalat emellett kiterjedt szaktudást halmozott fel a középfeszültségű teljesítményelektronika és a kapcsolódó komponensek terén is, amelyek a modern SST-architektúrák szívét képezik.

A Siemens mély szakértelmet ötvöz a teljesítményelektronika, az elektromos energiaellátási megoldások, a hálózatvédelmi és automatizálási rendszerek, valamint a digitalizáció területén. Az SST-k telepítése során a Siemens a hálózati integráció, az energiaátalakítás, a védelem és a vezérlés terén szerzett képességeit alkalmazza, hogy a következő generációs energiarendszereket biztosítsa az AI adatközpontok számára.

Siemens

The post Szilárdtest-transzformátor jöhet az AI-adatközpontok energiaéhségének csillapítására appeared first on NEW technology.

Négy, eddig különálló automatizálási üzletágat gyúr egyetlen gigantikus szervezetbe a Siemens, hogy megerősítse automatizálással foglalkozó üzletágait, valamint közös ernyő alá rendezze a szoftveres és AI-alapú megoldásait. A német technológiai óriásvállalat október 1-jével vonja össze az ügyfélszolgálati, a gyárautomatizálási, a hajtástechnikai és a folyamatautomatizálási részlegét az új, Automatizálás elnevezésű szervezetbe.

A cég közölte továbbá, hogy az újonnan létrehozott egység élére Rainer Brehmet (képünkön) nevezték ki elnöknek, aki közvetlenül Cedrik Neikének, a Siemens igazgatósági tagjának és a Digitális Iparágak vezérigazgatójának felel. Ez a lépés része a társaság Egy Technológiai Vállalat nevű stratégiájának, amellyel a szoftveres és mesterségesintelligencia-megoldásokat hangolják össze a hardveres gyártástechnikával.

„Az ipar jövője az automatizálás, a szoftver és a mesterséges intelligencia metszéspontján található, ami gyorsabb innovációt, nagyobb skálázhatóságot és testreszabottabb ügyfélmegoldásokat tesz lehetővé” – érvelt az új egység létrehozása mellett Neike.

„A mesterséges intelligencia átalakítja az ipart, ezért egy erős automatizálási partner fontosabb, mint valaha. Közös célunk, hogy formáljuk az ipar következő korszakát, és előmozdítsuk a mesterséges intelligenciával támogatott autonóm termelést, segítve ügyfeleinket abban, hogy rugalmasabbá, produktívabbá és versenyképesebbé váljanak” – nyilatkozta Brehm.

A Siemens vezetése 2025 novemberében hirdette meg az új stratégiát azzal a céllal, hogy 2030-ig megduplázza a digitális bevételeit. Ennek keretében három év alatt egymilliárd eurót (mintegy 367 milliárd forintot) fordítanak a mesterséges intelligencia ipari alkalmazásainak felfuttatására. A cégcsoport a 2025-ös pénzügyi évben egyébként 78,9 milliárd eurós (közel 29 billió forintos) árbevétel mellett 10,4 milliárd euró (több mint 3,8 billió forint) nettó nyereséget ért el.

A most elnökké kinevezett Brehm eddig a Digitális Iparágak automatizálási üzletágának operatív vezetőjeként és technológiai igazgatójaként már irányította a szoftveralapú technológiák és az ipari mesterséges intelligencia fejlesztését, korábban pedig a gyárautomatizálási divízió vezérigazgatói posztját töltötte be.

Gábor János, NEW technology

The post Óriási átszervezés előtt a Siemens: közös szervezetbe vonják össze az automatizálást – ő az új elnök appeared first on NEW technology.

Miután vasárnaponként leintik a Forma-1-es futamot, a mérnököknek csupán néhány napjuk marad arra, hogy áttervezzék a több ezer egyedi alkatrészből álló versenyautót, majd felkészítsék a következő hétvégére, és megelőzzék a riválisokat. A modern autósportban a győzelem és a dobogó legfelső foka már legalább annyira múlik a precíz digitális mérnöki munkán, mint a puszta sebességen – osztotta meg a The Engineernek írt cikkében a Siemens Digital Industries Software autóipari és közlekedési üzletágának globális vezetője. Royston Jones szerint a mérnökök mára az adatgyűjtés mestereivé váltak:

a szélcsatornától a pályáig minden pillanat olyan összefüggéseket rejt, amelyeket az ipari mesterséges intelligencia segítségével tesznek láthatóvá és azonnal használhatóvá a csapatok számára.

A siker egyik kulcsa a digitális iker, vagyis a fizikai versenyautó számítógépes mása, amely összeköti a virtuális modellt a valós járművel. Ez nem egy egyszerű látványterv, hanem olyan rendszer, amely folyamatos adatkapcsolatban áll a pályán száguldó autóval. A technológia alkalmazása körül ugyanakkor komoly szakmai vita zajlik. Sokan vitatják, hogy a csapatok valódi digitális ikret használnak-e kétirányú, valós idejű szinkronizációval, vagy csupán egyirányú „digitális árnyékot”, amely jelentős számítási kapacitást igényel, és lassabban reagálhat a változásokra.

A Forma–1 szigorú költségplafonja és a szélcsatornatesztek korlátozása szintén rákényszeríti az istállókat a digitális módszerekre.

A legnagyobb kockázatot a korreláció hiánya jelenti: ha a digitális modell számításai nem egyeznek a valós pályán mért fizikai adatokkal, a csapatok jelentős pénzt és időt veszíthetnek a félresikerült fejlesztésekkel. Mivel a szoftvereket és a felhőinfrastruktúrát külső beszállítók hozzák, az iparági szereplők szerint az érzékeny aerodinamikai adatok és a szellemi tulajdon védelme gyakori feszültségforrás a partnerek között. A technológia terjedését pedig a fizikai tesztelések drasztikus korlátozása indította el az elmúlt évek során.

„Ha az első futamon a leggyorsabb idővel kvalifikáló autót változatlan formában indítanád az utolsó versenyre, az lenne a leglassabb” – vázolta az egyetlen idény alatt elérhető eredményeket – egyben a folyamatos fejlesztési kényszert – Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

És miért fontos ez az eszeveszett tempó az autóiparban és a világpiaci értékesítésben? A General Motors például éppen idén nyáron áradozott a digitális technológia előnyeiről, és elárulta, hogy Forma-1-es istállónál begyűjtött adatok virtuális integrációja révén gyakorlatilag havonta emeli át a motorsportban szerzett tapasztalatokat a szériamodellek fejlesztésébe.

Gábor János, NEW technology

The post Hogy jön össze a futamgyőzelem pár nap fejlesztéssel? Mérnöki bravúrok a Forma-1 mögött appeared first on NEW technology.

Egyszerűen telepíthető, különböző környezetekben is hatékonyan működik és lehetőséget nyújt a távoli felügyeletre és irányításra is – többek között ezt kínálja a Schneider Electric új, háromfázisú szünetmentes tápegysége, az Easy UPS 3S Pro. A kritikus infrastruktúrákat üzemeltető vállalkozások számára megbízható és költséghatékony megoldást jelentő berendezés már elérhető az összes IEC-piacon, beleértve Európát, a Közel-Keletet és Afrikát is.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által most piacra dobott Easy UPS 3S Pro 10–40 kVA teljesítménytartományban kapható, és mind belső, mind külső akkumulátor-konfigurációkat támogat. A berendezést úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot a kis- és közepes méretű adatközpontokban, kereskedelmi épületekben, egészségügyi intézményekben, a gyártás, távközlési infrastruktúrákban és még a közlekedésben is.

A Schneider Electric bevált Easy UPS termékcsaládjára építve az Easy UPS 3S Pro ötvözi a robusztus elektromos teljesítményt az egyszerű telepítéssel, üzemeltetéssel és karbantarthatósággal, mindezt kompakt és könnyű kivitelben. A megoldás kettős átalakítási üzemmódban 96% feletti, ECO üzemmódban pedig akár 99%-os hatékonysági szintet biztosít, így az ügyfelek csökkenthetik az energiafogyasztást, miközben a kritikus infrastruktúráik számára továbbra is rugalmas áramellátást biztosítanak.

„A mai vállalkozásoknak olyan rugalmas és hatékony áramellátási megoldásokra van szükségük, amelyek egyszerűen telepíthetők és kezelhetők. Az Easy UPS 3S Pro-t úgy tervezték, hogy biztosítsa az üzletmenet-folytonosságot ötvözve a megbízható áramellátást, egyszerű telepítést és integrált felügyeleti funkciókat. Mindezt egy rendkívül költséghatékony csomag teszi elérhetővé mind az ügyfelek, mind a forgalmazói partnerek számára” – mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Cooling” üzletágának hazai vezetője.

Egyszerű telepítés és működési hatékonyság

A kivitelezők, a telepítést végzők és a forgalmazók igényeinek figyelembevételével tervezett Easy UPS 3S Pro kompakt méretekkel, könnyű szerkezettel és beépített megszakítókkal rendelkezik, amelyek leegyszerűsítik a telepítési és üzembe helyezési folyamatokat. Az Easy Loop tesztfunkció lehetővé teszi az UPS teljesítményének ellenőrzését speciális tesztberendezés használata nélkül, míg a szervizelésre szolgáló elülső, oldalsó és hátsó hozzáférési pontok megkönnyítik a folyamatos karbantartást.

Az új megoldás továbbfejlesztett ember-gép interfésszel, széles üzemi hőmérsékleti tartománnyal, beépített porszűrőkkel és védőbevonattal rendelkezik, hogy rugalmas működést biztosítson a legkülönbözőbb telepítési környezetekben. Az Easy UPS 3S Pro lehetőséget kínál a párhuzamos üzemmódra a kapacitásbővítés vagy az N+1 redundancia érdekében, valamint megosztott akkumulátor-konfigurációkat is támogat az infrastruktúra-költségek optimalizálása érdekében.

Továbbfejlesztett átláthatóság, felügyelet és kiberbiztonság

A Easy UPS 3S Pro beépített hálózati menedzsmentkártyával rendelkezik, amely lehetővé teszi a távoli felügyeletet és irányítást a Schneider Electric EcoStruxure™ IT szoftvercsomagján keresztül, valamint az épületirányítási rendszerekkel való integrációt a BACnet protokoll támogatásának köszönhetően. A felhasználók felhőalapú és helyszíni felügyeleti eszközöket egyaránt igénybe vehetnek az adott infrastruktúra teljesítményének jobb követése érdekében, ami hozzájárul az üzemidő és az üzemeltetési rugalmasság javításához.

A folyamatosan változó kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében a Secure Network Management Card rendszer az IEC 62443-4-2 szabvány szerinti független tanúsítvánnyal rendelkezik, ami segít a szervezeteknek, hogy csökkentsék a kiberbiztonsági fenyegetéseknek való kitettségüket, miközben biztosítja, hogy a csatlakoztatott infrastruktúra-rendszerek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.

Schneider Electric

The post Tovább növeli az áramellátás biztonságát a Schneider Electric appeared first on NEW technology.

Egy apró, mindössze rizsszem méretű eszköz lehet a jövő nagy sebességű kommunikációs hálózatainak alapköve. A Loughborough Egyetem fizikusai egy nemzetközi csapattal együttműködve mutattak be egy olyan technológiát, amely képes precízen felépített fényspektrumot előállítani, majd a 6G hálózatokhoz elengedhetetlen milliméteres hullámokká alakítani. A Nature Communicationsben publikált tanulmány rávilágít, hogy ez a technológia a kommunikáción túl a csillagászatban és a kvantumfizikában is új kapukat nyithat.

A modern adatforgalom iránti igény folyamatosan nő, a jelenlegi infrastruktúra pedig hamarosan eléri kapacitásai felső határát.

A megoldást a milliméteres hullámok jelentik, amelyek a korábbiaknál jóval nagyobb sávszélességet biztosítanak. Előállításuk azonban komoly technikai nehézségekbe ütközött, mivel a stabilitás és a pontosság fenntartása rendkívül bonyolult feladat. A kutatócsoport ún. „mikrofésűt” használt arra, hogy speciális antenna segítségével hozza létre a szükséges frekvenciákat.

A korábbi megoldásokkal ellentétben a brit vezetésű projekt egyszerre több, pontosan meghatározott közökkel elválasztott hullámfrekvenciát képes generálni. Ehhez a chipalapú mikrorezonátort egy nagyobb optikai szálhurokkal kombinálták, hogy a lézerfény folyamatos keringésbe lendüljön.

A rendszer különlegessége a reziliencia: a kísérletek során a berendezés mellett ugráló emberek okozta rezgések sem tudták megzavarni a mikrofésű stabilitását.

A kutatás során bebizonyították, hogy a mikrofésűn belül az egyes frekvenciák erőssége szabályozható, miközben a jelek megőrzik a tisztaságukat. Ez a fajta kontroll pedig elengedhetetlen a későbbi ipari és tudományos alkalmazásokhoz.

A technológia jelentősége messze túlmutat a gyorsabb interneten. A milliméteres hullámok alkalmazhatók radarrendszerekben, anyagok szerkezetét vizsgáló spektroszkópiában és a világegyetem távoli pontjait figyelő csillagászati műszerekben, de a rendszer által biztosított rendkívüli precizitás kritikus fontosságú lehet a felemelkedőben lévő kvantumtechnológiák számára is.

Gábor János, NEW technology

The post Rizsszemnyi találmány hozhatja el a szupergyors 6G-korszakot appeared first on NEW technology.

Elhanyagolható kapacitásvesztés mellett több mint 9315 töltési ciklust bírt ki az amerikai Pure Lithium lítiumfém-akkumulátora, és a cellák jelenleg is működnek a laboratóriumban – írja a vállalat Business Wire-on megjelent közleményben. Saját bevallásuk szerint a „fejlett anód” névre keresztelt technológiával elért eredmény jóval meghaladja bármely kereskedelmi forgalomban kapható lítiumion-akkumulátor jellemzően 250 és 2000 közötti ciklusszámát, sőt, egyetlen más fejlesztés alatt álló lítiumfém-akkumulátor sem ért el hasonló eredményt ilyen feltételek mellett.

A teszteket teljes, 100 százalékos kisütési mélység és 1C–1C töltési és kisütési ráta mellett végezték.

Emilie Bodoin, a társaság alapító-vezérigazgatója úgy véli, a több mint 9315 ciklus elérése azt jelzi, hogy a lítiumfém-akkumulátor végre készen áll a hálózati energiatárolás, az adatközpontok és az elektromos járművek piacának kiszolgálására.

Az igazi csáberőt pedig az jelentheti, hogy az új eszköz ciklusélettartama akár 75 százalékkal csökkentheti a költségeket.

E bejelentés körül viszont maradnak nyitott kérdések: a közölt adatok kizárólag a cég saját laboratóriumából származnak, és azokat egyelőre nem erősítette meg egyetlen független fél sem. Bár a töltési rátát és a kisütési mélységet nyilvánosságra hozták, a közlemény nem tér ki a cellák pontos kapacitására, a katód kémiai összetételére és arra sem, mekkora külső nyomás alatt tartották a cellákat a mérések során.

A közlemény lábjegyzetében ugyanakkor elismerik, hogy a tesztek elején mértek nagyobb ingadozásokat, de azokat a korábbi bostoni laboratóriumuk hőmérséklet-szabályozási hiányosságai és többszöri áramszünetek okozták.

A lítiumfémanód az energiatárolás egyik legnagyobb ígérete, mivel a lítium a legkönnyebb fém, energiasűrűsége pedig tízszerese a hagyományos akkumulátorokban használt grafiténak. A grafit lítiumfémre cserélésével megduplázható az akkumulátorok energiasűrűsége, miközben a súlyuk és az előállítási költségük is csökkenhet. A technológia elterjedésének eddig éppen a rövid élettartam, vagyis az alacsony ciklusszám szabott gátat.

Gábor János, NEW technology

The post Több mint 9300 töltési ciklust bírt ki egy új lítiumfém-akkumulátor appeared first on NEW technology.

Hatalmas, nyitott medencékkel és genetikailag módosított tengeri baktériumokkal kötnék meg a levegőben lévő szén-dioxidot a Harvard és a Stanford Egyetem kutatói. A szakemberek olyan eljárást fejlesztettek ki, amely az óceán vizével és szilikátásványokkal gyorsítja fel a Föld természetes szénelnyelő folyamatait. A kutatók szerint a módszer kockázatmentesen alkalmazható a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A koncepcióhoz a természetből vették a mintát: az olivin nevű zöld szilikátásvány vízzel és levegővel érintkezve lassan feloldódik, miközben a vízben lévő szén-dioxidot bikarbonáttá alakítja. A folyamat során azonban a kőzetből kioldódó vas oxidálódik, és rozsdaréteget képez az ásvány felületén, ami leállítja a további oldódást és a szén megkötését is. Bizonyos tengeri baktériumok képesek eltávolítani ezt a bevonatot ún. sziderofór molekulákkal, de a vad típusok azonnal leállnak a termeléssel, amint a növekedésükhöz elegendő vashoz jutnak.

A Harvard Egyetem Wyss Intézete, a Harvard Orvostudományi Kara és a Stanford kutatócsoportja ezért egy elterjedt tengeri baktérium, az Alteromonas macleodii genetikáját módosítva érte el, hogy az egysejtű mindig termeljen sziderofórokat. „Lényegében leválasztottuk a sziderofór-termelést a környezeti vasról” – magyarázta az EurekAlerten megjelent közleményben Neil Dalvie, a kutatás vezető szerzője.

A bostoni kikötőből származó nyers tengervízzel és olivinhomokkal végzett tesztek során a mikrobák 2,6-szorosára gyorsították a kőzet oldódását, és ez az apró rendszer naponta 0,5 gramm szén-dioxidot nyelt el a levegőből.

A kutatók elképzelése szerint az eljárást a jövőben szennyvíztisztítókhoz hasonló, nagy medencékben lehetne alkalmazni, ahol a kezeletlen tengervíz átfolyatása után a megkötött szén-dioxidot tartalmazó, lúgosabb vizet visszavezetnék az óceánba. Pamela Silver, a Wyss Intézet törzstagja szerint könnyen alkalmazható, kockázatmentes környezetmérnöki stratégiáról van szó, amely valódi dekarbonizációs eredményeket hozhat. A szakértők egy része viszont óvatosabb: a kőzet feloldódása során nikkel és króm is kerülhet a vízbe, ami veszélyeztetheti a tengeri élővilágot, a genetikailag módosított mikrobák nyílt vízi alkalmazása pedig szigorú hatósági engedélyezéshez kötött.

Az óceán lúgosítása és a kőzetmállás felgyorsítása körül évek óta éles szakmai vita zajlik a kioldódó nehézfémek kockázatai miatt, ráadásul a korábbi kísérletekben a természetes baktériumok csak minimális gyorsulást tudtak elérni. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, honnan lehetne gazdaságosan beszerezni a szilikátásványokat, és kinyerhetők-e értékes fémek a folyamat során.

Gábor János, NEW technology

The post Génmódosított tengeri baktérium kötheti meg a légköri szén-dioxidot appeared first on NEW technology.

A Tiangong Ultra nevű humanoid robot 8,64 másodperces eredménnyel állított fel új világcsúcsot a Pekingben augusztus utolsó heteiben rendezett 2. Humanoid Robotok Világjátékán (WHRG), kvázi a világ eddigi egyetlen robotolimpiáján, ahol a gépek a humán sportolók teljesítőképességének határait ostromolják, sőt, át is lépik azt.

Persze joggal legyintünk rá, hogy egy robot gyorsabban fut a leggyorsabb embernél is (hiszen biciklivel tekerve se érnénk el soha egy személyautó végsebességét), de az űripar vagy a koncepciójárművek esetében sem az a legfontosabb a világ számára, hogy mire képes az adott technológia, hanem az, hogy idővel mi költözik át belőle az ipari vagy akár hétköznapi alkalmazásainkba.

Ilyen megvilágításban máris érdekesebb, hogy a humanoid gépek a futópályán állva hagynák a történelem leggyorsabb futóit is.

A Tiangong Ultra nem csupán győzött, hanem olyan sebességtartományba lépett, amely korábban elképzelhetetlen volt a mechanikus szerkezetek számára. A kínai X-Humanoid fejlesztése az ötnapos esemény zárónapján, a nagycsoportos döntőben mutatta meg, mire képes a legmodernebb algoritmus és hardver párosítása.

A döntő futamban elért 8,64 másodperces időeredmény új versenyrekordot jelent, amely közel egy másodperccel gyorsabb Usain Bolt 9,58 másodperces világcsúcsánál.

Bár a gépi és az emberi teljesítmény élettani okokból közvetlenül nem összehasonlítható, a Tiangong Ultra fejlődése így is látványos. A humanoid robot már a finálé előtt is kimagaslóan teljesített – írja az Interesting Engineering: a vigaszágon futott 8,86 másodperces idejéből további 0,22 másodpercet faragott le a mindent eldöntő versenyre. A mezőnyben nem ez a gép volt az egyetlen, amely átlépte az emberi teljesítőképesség határait: legszorosabb riválisa, a Honor által fejlesztett Lightning egy korábbi pekingi teszten 9,32 másodperc alatt teljesítette a 100 métert, miközben 52,2 km/órás csúcssebességet ért el.

Ezek a teljesítmények jelentős ugrást mutatnak az előző évi WHRG-hez képest, amelyen a leggyorsabb 100 méteres idő még 12 másodperc felett volt. A fejlődés jól szemlélteti, hogy milyen rohamléptekben javult a robotok mobilitása.

A látványos sportteljesítmények mögött komoly mérnöki tesztelés áll. A játékok elsődleges célja, hogy a fejlesztők számára kiderüljön, miként teljesítenek a gépek extrém terhelés alatt. Az atlétikai számok például rávilágítanak az ízületi vezérlés, az energiagazdálkodás, az érzékelés, valamint a mozgást összehangoló szoftverek legkisebb hiányosságaira is.

Gábor János, NEW technology

The post Világrekordot futott száz méteren a humanoid, folyamatosan javul a robotolimpián appeared first on NEW technology.

A globális gazdaság hullámzása és a piaci bizonytalanságok ellenére a mérnöki, építészeti és tanácsadó szektor szereplői meglepően optimistán tekintenek a jövőbe. A szektor vállalkozásainak több mint háromnegyede a nyereség emelkedésével számol 2026-ban, minden ötödik cég pedig kifejezetten dinamikus, 10 százalékot meghaladó javulást prognosztizál. Ez az önbizalom azonban nem a piaci bőségnek, sokkal inkább egy kényszerű, de tudatos belső stratégiaváltásnak köszönhető: a cégek felhagytak a növekedés hajszolásával, és a szigorú költséggazdálkodás felé fordultak – állapítja meg a Deltek idei piacelemző riportja.

A korábbi évek gyakorlatával szemben a vállalkozások már nem a bevételek mindenáron való növelésétől várják a pénzügyi stabilitást.

A vezetők 34 százaléka a beszerzési kontroll szigorítását és a jóváhagyási folyamatok optimalizálását jelölte meg a jövedelmezőség legfőbb zálogaként. Ez a szemléletváltás a technológiai beruházásokban is tükröződik, bár a gyakorlati megvalósítás még várat magára.

Miközben a döntéshozók 91 százaléka alapvetőnek tartja a mesterséges intelligenciát a hosszú távú sikerhez, a többség egyelőre nem tapasztalt mérhető termelékenységjavulást az AI alkalmazásától.

A kutatás rávilágított egy komoly strukturális ellentmondásra is: bár a cégvezetők zöme elégedett az üzemi eredmény követésével, csupán 22 százalékuk használ a teljes működést lefedő, integrált projektmenedzsment-rendszert. Ez azt jelenti, hogy a stratégiai döntések jelentős részét továbbra is manuálisan összeállított vagy töredékes adatsorok alapján hozzák meg, ami növeli a hibalehetőségeket.

A modern vállalatvezetésben a pénzügyi igazgatói szerepkör közben túllépett a hagyományos könyvelési és beszámolási feladatokon. A vezetők ma már közvetlenül felügyelik a technológiai fejlesztéseket és a kiberbiztonsági stratégiákat is. Utóbbi terület kritikus jelentőségű lett, hiszen a megkérdezett cégek 66 százalékát érte kibertámadás az elmúlt három év során, és az incidensek közel felénél ez közvetlen anyagi veszteséggel járt.

A januárban végzett online felmérés során az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztráliában 375 felsővezető, köztük vezérigazgatók és pénzügyi döntéshozók véleményét kérdezték meg a most közzétett kutatási eredményekhez.

Gábor János, NEW technology

The post Növekedés helyett szigorú költségkontroll – Így reagálnak a cégek a bizonytalanságra appeared first on NEW technology.

Az SK On bejelentette, hogy hosszú távú stratégiai megállapodást írt alá 9 gigawattóra (GWh) kapacitásnyi lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorcella szállításáról a NeoVolta Power amerikai energiatároló vállalat részére, tovább erősítve pozícióját az Egyesült Államok akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) piacán. A megállapodás értelmében az SK On 2027-től 2031-ig szállít LFP pouch cellákat, amelyeket egyesült államokbeli gyárában állít elő.

Az SK On lesz a NeoVolta Power LFP pouch cellákra épülő BESS-termékeinek elsődleges cellabeszállítója, így kulcsfontosságú partnerré válik a NeoVolta Power bővülő termékportfóliójában.

A megállapodás egyúttal keretet teremt egy szélesebb körű együttműködéshez, amely a NeoVolta Power BESS-gyártási képességeire épül. Ennek keretében az SK On további 9 GWh LFP-cellát szállít a NeoVolta Power részére, a NeoVolta Power pedig olyan energiatároló pakkokat gyárt, amelyeket 2027 és 2031 között az SK On vásárol meg. Az aláírt cellaszállítási megállapodással együtt ez a további konstrukció 18 GWh-ra emeli a két vállalat együttműködésének teljes volumenét.

 Az SK On és a NeoVolta Power augusztus 27-én tartotta az aláírási ünnepséget az SK On szöuli székházában. Az eseményen részt vettek Daejin Choi, az SK On ESS-üzletágának vezetője, Steve Bond, a NeoVolta Power elnöke, valamint mindkét vállalat képviselői. A megállapodás újabb lépés az SK On amerikai piaci jelenlétének bővítésében. Helyi gyártási bázisára építve a vállalat a magas nikkeltartalmú, elektromos járművekbe szánt akkumulátorokból álló alaptevékenységén túl bővíti portfólióját, és gyorsítja a BESS-célú LFP-üzletágának növekedését.

A NeoVolta Power fejlett amerikai akkumulátoros energiatároló rendszereket gyártó vállalat, amely belföldön előállított LFP-akkumulátoros megoldásokat fejleszt és skáláz közműméretű, valamint kereskedelmi és ipari alkalmazásokhoz. A vállalat a georgiai Pendergrassban működtet gyárat, amelyet nagy volumenű BESS-gyártásra terveztek. A NeoVolta Power többségi tulajdonosa a NeoVolta Inc. (NASDAQ: NEOV), egy egyesült államokbeli energiatechnológiai vállalat, amely skálázható energiatárolási megoldásokat fejleszt a lakossági, a kereskedelmi és a közműméretű piacokon.

„Az SK On akkumulátorcella-technológiája és egyesült államokbeli gyártási képességei a NeoVolta Power energiatárolási szakértelmével és gyártási kapacitásaival kiegészülve erős alapot adnak ennek a stratégiai partnerségnek” – mondta Steve Bond, a NeoVolta Power elnöke. „Azt várjuk, hogy az együttműködés mindkét vállalat növekedését felgyorsítja a BESS piacon, és hozzájárul az Egyesült Államokban növekvő kereslet kiszolgálásához.”

„Ez a partnerség megerősíti az SK On pozícióját az amerikai BESS-piacon, és egyesíti az SK On Egyesült Államokban gyártott LFP-akkumulátortechnológiáját a NeoVolta Power bővülő energiatárolási gyártási képességeivel” – mondta Daejin Choi, az SK On ESS-üzletágának vezetője. „A NeoVolta Powert stratégiai partnerünknek tekintjük az amerikai energiatárolási piacon való térnyerésünk során. Képességeink egyesítésével új üzleti lehetőségeket keresünk, és olyan versenyképes BESS-megoldásokat kínálunk, amelyek megfelelnek a piac változó igényeinek.”

SK On

The post Tovább erősít az amerikai piacon az SK On: 9 gigawattórás LFP-cellaszállítási megállapodást írt alá a NeoVolta Powerrel appeared first on NEW technology.

Az utóbbi évek szórakoztatóelektronikai vásárain jellemzően az okostévék és az önvezető autók voltak a standok sztárjai, de idén várhatóan nagyot fordul a világ, és inkább a humanoid robotok kerülnek reflektorfénybe. Erre utal legalábbis a szeptember első hetében induló IFA, amelynek programját leuralta a fizikai mesterséges intelligencia. A kiállítás leglátványosabb programja várhatóan a „Robots on the Runway” lesz, hiszen a technológiai seregszemlét divatbemutatóval ötvözik, olyan gyártók részvételével, mint az Agibot, az Unitree, az EngineAI vagy a Dobot Robot.

Az IFA hivatalos programja alapján a mesterséges intelligencia a humanoidokon túl szinte minden más fogyasztói kategóriába is beköltözik a berlini expón. A kijelzőknél az új generációs, rendkívül alacsony fogyasztású színes elektronikus tinta technológia hódít, miközben a közösségi finanszírozással induló okos képkeretek, mint a Fraimic vagy az Inkanva, közvetlenül a falon jelenítik meg a mesterséges intelligencia által alkotott képeket.

A látványos bemutatók ellenére a technológia elterjedése előtt komoly akadályok állnak. Jensen Huang, az NVIDIA alapító-vezérigazgatója szerint „a humanoid robotok a világ legnagyobb iparágaiba hozzák el a fizikai AI-t, ezzel több trillió dolláros gazdasági lehetőséget nyitnak”, ám a hardveres háttér még nem áll készen a tömeggyártásra. Az eeNews emlékezet: az NVIDIA alig pár hete mutatta be a robotok agyaként szolgáló Jetson Orin Nano 2 processzort, a fejlesztői készletek és a chipek viszont leghamarabb csak a jövő év első felében kerülnek piacra.

A gépeknek ráadásul azonnal, helyben kell meghozniuk a biztonsági döntéseket, így a gyártók nem támaszkodhatnak a távoli szerverekre.

Hasonló vitákat váltanak ki a kiállítás sztárjaiként fellépő cégek bejelentései is. Ezek közül is az egyik legvadabb nyilatkozat a német NEURA Robotics alapítójához kötődik. David Reger azt állítja, a cége több mint egymilliárd dolláros (315 milliárd forintos) megrendelésállománnyal rendelkezik humanoid robotokra. Az iparági szereplők viszont kételkednek, mondván, nem tudni, hogy a hivatkozott összeg ténylegesen aláírt szerződéseket vagy csupán előzetes szándéknyilatkozatokat takar-e.

A NEURA mindenesetre agresszív felvásárlásokkal alapozta meg az IFA-n várható bemutatóját, hiszen augusztusban megszerezte a Bosch Rexroth autonóm járműves üzletágát, majd átvette az ADLATUS Robotics takarítórobot-gyártót is – mindezt alig két hónappal azután, hogy végrehajtott egy 1,4 milliárd dolláros (mintegy 441 milliárd forintos) tőkebevonást, amelyet nem mellesleg egy Qualcomm-mal kötött egyezség előzött meg, robotikai processzorok beépítésére. Elég esélyes, hogy ez a cég vonja magára a legtöbb figyelmet az idei IFA-n.

Gábor János, NEW technology

The post Humanoid robotok divatbemutatójával nyit az egyik legnagyobb szórakoztatóelektronikai vásár appeared first on NEW technology.

A fukusimai reaktorbaleset 15 éves évfordulója kapcsán indult kutatás augusztus végén közzétett eredményei szerint a Tokyo Electric Power Company Holdings (Tepco) által üzemeltetett atomerőműben a romeltakarítás kezdete óta összesen 53 145 dolgozó kapott az évi 5 millisievertes határértéket meghaladó sugárterhelést. Ez a szint nem csupán egészségügyi mutató, hanem jogi választóvonal is: döntő küszöbérték annak megállapításakor, hogy például a leukémiában megbetegedett dolgozók jogosultak-e munkahelyi balesetbiztosítás keretében benyújtott kártérítésre.

A legfrissebb adatok a 2026 márciusát megelőző másfél évtizedet ölelik fel. A számítások a Tepco sugárvédelmi jelentésein alapulnak, amelyeket a 2011-es hármas reaktorolvadás után nyújtottak be a Nukleáris Szabályozó Hatóságnak. A helyi egészségügyi minisztérium The Japan Timesban is közölt adataiból kitűnik, hogy 15 év alatt 17 megbetegedést ismertek el foglalkozási ártalomként a fukusimai dolgozók körében, vagyis a hatóságok csupán ennyi esetben állapították meg, hogy közvetlen okozati összefüggés van a daganatos elváltozás és a nukleáris baleset elhárítása során elszenvedett sugárterhelés között.

Mivel a fukusimai erőmű leszerelése várhatóan még 2041 és 2051 között is folytatódni fog, a magas sugárterhelés okozta foglalkozási megbetegedések száma a jövőben tovább emelkedhet.

A jelentések szerint a legkritikusabb időszak közvetlenül a katasztrófa utáni években volt. A 2010-es pénzügyi évben (ami ugye hónapokkal a reaktorbaleset után ért véget) még 403, aztán 2011-ben 205, míg 2012-ben már csak egy fő lépte át a súlyos, évi 50 millisievertes határt. Kedvező fejlemény, hogy 2013 óta ennyire extrém eseteket egyáltalán nem regisztráltak.

A baleset előtt a normál körülmények között dolgozó munkások felső dózishatára öt év alatt összesen 100, egy évben pedig legfeljebb 50 millisievert volt, és az egy főre jutó átlagos sugárdózis azóta folyamatosan csökken.

A 17 elismerten foglalkozási megbetegedés közül nyolc esetben leukémiát, két-két esetben pedig torok-, pajzsmirigy-, tüdő- és vastagbélrákot diagnosztizáltak az orvosok, és az érintettek közül legalább ketten már életüket vesztették. A sugárvédelmi jelentések arra is rávilágítanak, hogy a fukusimai dolgozók az átlagnál jelentősen nagyobb veszélynek vannak kitéve, hiszen a terhelésük idén elérte a 20,97 sievertet, ami közel tízszerese a takahamai erőműben mért második legmagasabb értéknek (2,22 sievert).

Gábor János, NEW technology

The post A reaktorbalesetek valósága: 53 ezer fukusimai dolgozót ért kritikus sugárterhelés appeared first on NEW technology.

A tárgyak textúrájának és hőmérsékletének érzékelése az ép emberi szervezet számára természetes, a végtaghiánnyal élőknek azonban a legmodernebb protézisekkel is kihívást jelent a környezetből érkező fizikai visszacsatolás. A Washington Állami Egyetem (WSU) kutatói erre a problémára fejlesztettek sci-fibe illő technológiát, amely a mesterséges végtagokat az emberi bőrhöz hasonló érzékenységgel ruházza fel. A Cell Reports Physical Science-ben publikált tanulmány szerint az új eszköz nem csupán a nyomást, de a hőmérsékletet is valósághűen képes továbbítani.

A tudósok egy speciális, többrétegű szenzormodult alkottak, amely a kereskedelmi forgalomban lévő okoskesztyűknél tízszer finomabb skálán dolgozik. A fejlesztés áthidalja azt a gyakori problémát, hogy a komplex érzékelőhálózatok lassítják az adatfeldolgozást, vagy nem követik a test egyedi formáit.

„A megközelítésünk demokratizálja az orvosi minőségű e-bőrök gyártását, és széles körű klinikai alkalmazások számára teszi elérhetővé a fejlett tapintással kapcsolatos visszacsatolást” – állítja Hongyi Shen, a tanulmány vezető szerzője.

A technológia egyik legfontosabb újdonsága a gyártási folyamat. A kutatók egy „szkennelés-modellezés-nyomtatás” elnevezésű módszert alkalmaztak, amellyel a szenzorokat közvetlenül a páciens protézisének egyedi geometriájához igazítják. Az így létrejött modulok úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint az építőkockák, így ragasztóanyag használata nélkül is stabil egységet alkotnak – sík és ívelt felületeken egyaránt.

A 3D nyomtatáson és lézervágáson alapuló eljárás jelentősen csökkenti a gyártási költségeket, miközben fenntartja a mechanikai megbízhatóságot és a kényelmet.

Bár a jelenlegi fejlesztés már precízen azonosítja a felületi textúrákat és az anyagok tulajdonságait, a WSU kutatói már a következő lépésen dolgoznak. A cél egy olyan teljes bionikus rendszer, amely nemcsak érzékeli a környezeti behatásokat, hanem azokat ingerekké alakítva közvetíti is a páciens idegrendszerének. Ez a haptikus stimuláció tenné lehetővé, hogy a felhasználó valós időben „érezze” a tárgyakat, ami alapvetően megkönnyítené a mindennapi feladatok elvégzését. A projekt a kutatók reményei szerint hamarosan klinikai fázisba léphet.

Gábor János, NEW technology

The post Új korszak jön a mozgássérültek gondozásában: okos e-bőr adhatja vissza a tapintás érzését appeared first on NEW technology.

A modern hadviselés és az űrkutatás határait ma már nemcsak a mérnöki zsenialitás szabja meg, hanem az alapanyagok tisztasága vagy speciális tulajdonságai. Ezen a területen ért el fontos áttörést a PyroGenesis, amely az ultramagas hőmérsékletű eljárások és a plazmatechnológia egyik legfontosabb piaci szereplőjének számít. A vállalat bejelentette: durva szemcsés titánport szállít egy neves amerikai kutatóintézetnek, amely az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a NASA támogatásával végez anyagkutatásokat.

A kutatóintézet a vállalat saját fejlesztésű, NexGen elnevezésű „plazma-atomizációs” eljárásával készült Ti64 titánporát vásárolta meg. Ez a 45 és 106 mikrométer közötti szemcseméretű anyag elengedhetetlen a sugaras olvasztáshoz, amelyet a repülőgépiparban és a gyógyászati segédeszközök gyártásánál használnak bonyolult, mégis rendkívül könnyű szerkezetek létrehozására.

A technológia különlegessége, hogy a plazma-atomizáció eljárását és magát a kifejezést is a PyroGenesis szabadalmaztatta, és a szakma már a fém 3D nyomtatás Szent Gráljaként tartja számon.

A titánt közben mind Kanadában, mind az Egyesült Államokban kritikus fontosságú ásványkincsként kezelik. Kiváló szakítószilárdsága és korrózióállósága miatt nélkülözhetetlen az űrkutatás, a védelem, a hidrogéntechnológia és az elektromos járműgyártás területén.

A várható gazdasági adatok pedig jól igazolják a PyroGenesis törekvéseit: a titánporhoz kapcsolódó globális 3D nyomtatási piac mérete a becslések szerint a 2023-as 214 millió dollárról (kb. 66,4 milliárd forintról) 2032-re 1,4 milliárd dollárra (434 milliárd forintra) duzzad.

A vállalat tudatosan építette fel piaci pozícióit, a laboratóriumi mintáktól indulva a 100 kilogrammos tételeken át jutottak el a tonnás nagyságrendű kereskedelmi megrendelésekig. A jelenlegi megállapodás az első közvetlen üzlet az amerikai kutatóintézettel, amely már jelezte, hogy a közeljövőben további utánrendelésekre tarthat igényt a kritikus fontosságú anyagkutatások folytatásához.

Gábor János, NEW technology

The post Új technológiával készült titánpor jelent meg – precíziós fém 3D nyomtatására szánják appeared first on NEW technology.

A zsanérok összekötik az alkatrészeket, és biztosítják, hogy az ajtók, fedelek vagy burkolatok megbízhatóan legyenek mozgathatók. A helyzet akkor válik bonyolultabbá, ha a burkolatok elülső részeit síkba kell illeszteni, illetve ha a nyitáskor az élek, profilok és tömítések útban vannak. Ilyenkor olyan zsanérokra van szükség, amelyek többet nyújtanak, mint csupán összekötést. Az ilyen alkalmazások számára norelem nagy szabadságfokú, hattyúnyakkal, illetve dupla csuklóval ellátott zongorapántokat kínál.

A síkban illeszkedő homlokfelülettel rendelkező házak és burkolatok, valamint a bonyolult beépítési helyzetek esetében norelem zongorapántjai két speciális megoldást kínálnak: Hattyúnyakú, illetve dupla csuklós kiviteleket. Mindkét változat biztosítja, hogy az ajtók és fedelek még zavaró élek mellett is biztonságosan és helytakarékosan legyenek mozgathatók.

Hattyúnyakú zongorapántok: rugalmasak, precízek és robusztusak

A hattyúnyakú zongorapántok a ház belsejébe szerelhetők, és olyan alkalmazások számára vannak tervezve, ahol a zsanéroknak nem szabad láthatónak lenniük. Így azok védettek a rongálástól, szennyeződésektől és az időjárási hatásoktól. A jellemző alkalmazási területek közé a kapcsolószekrény-gyártás, a gép- és járműgyártás, valamint az igényes bútor- és belsőépítészet tartozik.

Két kivitelben kaphatók: 90 fokos nyitási szöggel a helytakarékos, derékszögű nyílásokhoz, illetve 120 fokos nyitási szöggel a karbantartási és szervizelési munkák során különösen kényelmes hozzáférés érdekében.

Dupla csuklós zongorapántok a nagyobb mozgékonyság érdekében

A beépített dupla csuklóval rendelkező zongorapántok további megoldást kínálnak azokhoz az alkalmazásokhoz, ahol a standard zsanérok nem elegendőek. A két forgáspont segítségével az ajtók vagy fedelek szabályozottan vezethetők el a kiálló élek mellett.

Az alumíniumból készült változat mellett – amely ideális a klasszikus gépgyártáshoz, kapcsolószekrényekhez és ipari burkolatokhoz – egy korrózióálló változat is kapható kiváló minőségű rozsdamentes acélból. Ez tartósan ellenáll a nedvességnek, a zord környezeti feltételeknek és a tisztítószereknek, így kiválóan alkalmas kültéri alkalmazásokhoz, jármű- és hajóépítéshez, továbbá olyan területeken, ahol a gépelemeket rendszeresen nedvesen tisztítják.

norelem

The post Amikor a hagyományos zsanérok elérik határaikat appeared first on NEW technology.

A mesterséges intelligencia alkalmazások kiszolgálására létrehozott adatközpontokban gyorsan terjedő, 800 VDC-s áramellátási architektúra biztonságos kialakításához és működtetéséhez nyújt segítséget a Schneider Electric új, az ívzárlati kockázatokat vizsgáló elemzése. A tanulmány egyik legfontosabb eredménye, hogy az ilyen rendszerekkel kapcsolatos kockázatok a tipikus AC-rendszerekével összehasonlítható mértékűre csökkenthetők.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata által készített elemzés során az extrém nagy méretű (hyperscale) adatközpontokat működtető szolgáltatók tervezési mintái alapján két, különböző konfigurációjú 800 VDC-s architektúrát hasonlítottak össze. Az eredmények azt mutatják, hogy az ívzárlat következményei nagymértékben függenek az architektúrától, a kondenzátorok elhelyezkedésétől és a hibaelhárítási gyakorlattól.

Az elemzés egyik legfontosabb eredménye, hogy még a legszigorúbb forgatókönyv mellett is kezelhető az ívzárlat kockázata a 800 VDC-s rendszerekben, és sok esetben ez a kockázat a tipikus AC (váltakozó áramú) rendszerekével összehasonlítható mértékűre csökkenthető. Ezenfelül a fejlett szoftverek és a digitális ikrek segítségével végzett pontosabb modellezés hozzájárulhat az ívzárlat kockázatának megbízhatóbb meghatározásához.

A Schneider Electric által kiadott elemzés azért különösen aktuális, mert a 800 VDC-s architektúrákat egyre szélesebb körben alkalmazzák a mesterséges intelligencia (MI) támogatására szolgáló adatközpontokban a nagyobb teljesítménysűrűségű rackek kiszolgálására. Az NVIDIA vezetésével és a Schneider Electrichez hasonló energiatechnológiai partnerek közreműködésével megvalósuló átállás a 800 VDC-s adatközponti tápellátási infrastruktúrára lehetővé teszi majd, hogy a nagyméretű adatközpontokban és az MI-gyárakban* 400 kW-os és annál nagyobb teljesítményű IT-rackeket alakítsanak ki.

A 800 VDC-s elosztás a megawatt-nagyságrendű rackek hatékony áramellátásának gyakorlati megoldásaként jelent meg. Ugyanakkor a magasabb elektromos feszültség miatt szükséges az esetleges hibalehetőségek, a védelem és a biztonságos munkavégzési gyakorlatok átfogóbb megértése.

„A 800 VDC-s áramelosztás komoly változást jelent az adatközpontok tervezésében, ugyanakkor olyan biztonsági szempontokat is felvet, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni. A világ vezető, extrém nagy méretű adatközpontokat üzemeltető vállalataival megvalósult együttműködésünk révén az elsők között biztosítunk gyakorlati keretrendszert az ívzárlat jelentette kockázatok értékeléséhez a mérnökök és a biztonsági szakemberek számára, amely strukturált megközelítést nyújt a hibajelenségek megértéséhez, a biztonságos munkavégzési gyakorlatok kialakításához és a hatékony védelmi rendszerek tervezéséhez. Célunk, hogy segítsük az iparágat abban, hogy magabiztosan és biztonságosan váltson át a magasabb feszültségű architektúrákra” – mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” területért felelős ügyvezető alelnöke.

Az ívzárlat-elemzés már bevett gyakorlat az AC adatközpontokban, de jelenleg nincs iparági szabvány vagy iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a 800 VDC-s rendszerek esetében milyen elektromos veszélyekkel szembesülhetnek az üzemeltetést végzők. A Schneider Electric tanulmánya az ívzárlat jelentette kockázatok értékelése és kezelése mellett abból a szempontból is kiemelkedően fontos, hogy a 800 VDC-s architektúrák a meglévő áramellátó rendszerekhez hasonló biztonsági szintet érjenek el. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi szabványok túlbecsülik az ívzárlat-kockázatot, míg a fejlett szoftverek és a digitális ikrek pontosabban modellezik azt.

Két különböző 800 VDC-s architektúra értékelése

A Schneider Electric az első gyakorlati ívzárlati elemzést készítette el rackszintű, valamint létesítményszintű 800 VDC-s architektúrákról, lefedve a területen kialakuló főbb megvalósítási irányokat. A tanulmány értékeli a szabványokon alapuló módszereket, a szimulációt és a rendszerszintű modellezést. Az eredmények azt mutatják, hogy a meglévő ívzárlat-keretrendszerek alkalmazhatók a 800 VDC-s rendszerekre, ha azokat az architektúrát és az időtényezőt is figyelembe vevő módon használják, emellett kiderült az is, hogy a tervezési döntések hatással vannak az eredményekre.

• Rackszintű 800 VDC-s architektúrák: A konzervatív módszerek és forgatókönyvek alkalmazásával kapott eredmények azt mutatták, hogy az incidensenergia (villamos íváramütési energia) jóval az egyéni védőfelszerelések (PPE) esetében elfogadott 1,2 cal/cm²-es referenciaérték alatt maradt, még védelmi eszközök nélkül is.
• Központosított 800 VDC-s architektúrák: A létesítményi szintű esettanulmány azt mutatja, hogy a rackszintű tervezésekhez képest valamivel nagyobb incidensenergia alakulhat ki, ha egy konzervatív, kevésbé reális, túláramvédelem nélküli architektúrát veszünk figyelembe. Az elemzés a rendszer topológiájának hatását is értékeli, és bemutatja, hogy a fordított blokkoló diódák előtti, valamint az azok utáni hibahelyek hogyan befolyásolják a visszatáplálást, a csúcsáramot és az ívzárlattal kapcsolatos eredményeket. Ha a hiba hatását szabványos védelmi eszközökkel időben korlátozzák, az ívzárlat energiája a munkakörnyezetekhez megfelelő szintre csökken, és általában összhangba kerül a szokásos váltakozó áramú architektúrákkal.

A kutatás azt is megállapította, hogy:

• A tranziens viselkedés fontos: A 800 VDC-s rendszerekben az ívzárlatot az időfüggő hibák idézik elő, és az esemény első milliszekundumaiban a kondenzátor-kisülés dominál.
• A szimuláció javítja a pontosságot: Az üzemeltetők jelentősen csökkenthetik az ívzárlat kockázatát, ha védelmi stratégiájukat fejlett szoftverekkel és digitális ikrekkel, például az ETAP-pal támasztják alá.
• A tervezési döntések csökkentik a kockázatot: Az ívzárlat következményei az architektúrától és a rendszerkonfigurációtól függenek, nem csupán az egyenáramú elosztástól. A kondenzátorok elhelyezkedése, a visszaáram-gátló eszközök és a milliszekundum-szintű védelem kulcsfontosságú tényezők a biztonságos 800 VDC-s telepítésekhez.

„Az ipari szabványok továbbra is elengedhetetlenek az ívzárlat és az elektromos biztonság szempontjából, de a hagyományos módszerek túlságosan konzervatívak lehetnek, mivel nem tükrözik teljes mértékben az összetett egyenáramú rendszerek működését. A valós kockázat megértéséhez a mérnököknek értékelniük kell a rendszer topológiáját, a hibajelenségethiba jellegét, a védelmi koordinációt, a konverter reakcióját, a kapcsolási logikát és az aktív védelmi rendszereket. Az ETAP lehetővé teszi az üzemeltetést végzők üzemeltetők számára, hogy a 800 VDC-s rendszereket működés közben modellezzék és validálják, elősegítve ezzel az átállást a konzervatív feltételezésekről a pontosabb, mesterséges intelligenciával kiegészített, fizikai modelleken alapuló biztonsági és üzemeltetési döntésekre” – hangsúlyozta Tanuj Khandelwal, az ETAP vezérigazgatója.

Az elemzés eredményei már elérhetők a „DC Arc Flash Analysis: A Practical Study on 800 VDC in Data Centers” című fehér könyvben.

*Az MI-gyár egy speciális számítástechnikai infrastruktúra, amelyet arra terveztek, hogy az adatokból értéket teremtsen a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kezelésével.

Schneider Electric

The post Úttörő elemzést készített a Schneider Electric a 800 VDC-s adatközponti architektúráról appeared first on NEW technology.

Az új változatok egyetlen megoldásban egyesítik az energiaelosztást, a vezeték- és készülékvédelmet, valamint a diagnosztikát a modern gép- és berendezéskoncepciókhoz.

Az új MICO67-Standard-4.6 és MICO67-Standard-4.4 változatokkal a Murrelektronik tovább bővíti a decentralizált energiaelosztáshoz kínált portfólióját. A kompakt, IP67-es védettségű modulok egyetlen megoldásban ötvözik a 24 V DC energiaelosztást és az elektronikus vezeték-, illetve készülékvédelmet, így közvetlenül a terepen biztosítják a berendezést.

A MICO67 megbízhatóan védi a csatlakoztatott fogyasztókat a rövidzárlat és a túláram okozta károktól. Hiba fellépése esetén a modul célzottan lekapcsolja az érintett csatornát, még mielőtt a vezetékek vagy az eszközök megsérülhetnének. Ezzel párhuzamosan a beépített összáram-felügyelet folyamatosan ellenőrzi a teljes terhelést, és védi magát a modult is a túlterheléstől. Az elektronikus biztosítás és a közvetlenül a terepen történő áramelosztás kombinációja tökéletes alapot nyújt egy robusztus és rendkívül könnyen szervizelhető rendszerarchitektúrához.

A biztosítás kapcsolószekrényből a terepi szintre történő áthelyezésével jelentősen csökken a kábelezési munka. A rendszerek tervezői ezáltal plusz helyet nyernek a kapcsolószekrényben, és lényegesen rugalmasabban alakíthatják ki az energiaelosztást. A koncepció ráadásul lehetővé teszi a szabványoknak megfelelő keresztmetszet-csökkentést a terepen, amivel az anyagfelhasználás és a telepítési költségek egyaránt optimalizálhatók.

Az új változatokkal a Murrelektronik még nagyobb rugalmasságot biztosít a felhasználóknak rendszereik tervezése és méretezése során. Mindkét új modul négy biztosított kimenettel rendelkezik, és 24 V DC tápfeszültségre lett tervezve. A maximális összáram 16 A. A MICO67-Standard-4.6 változat M12 L-kódolású kimenetekkel van felszerelve, és csatornánként akár 6 A kimeneti áramot tesz lehetővé. A MICO67-Standard-4.4 változat M12 A-kódolású kimenetekkel van felszerelve, és csatornánként akár 4 A kimeneti áramot tesz lehetővé. Ezáltal a különböző teljesítményigényekhez mindig a megfelelő megoldások állnak rendelkezésre.

Kiemelt figyelmet kapott a diagnosztikai képesség. A beépített csatornánkénti diagnosztika lehetővé teszi a hibák egyértelmű hozzárendelését az egyes kimenetekhez, ezáltal jelentősen lerövidül a hibakeresési idő. A diagnosztikai porton keresztül riasztási és reset-jelek állnak rendelkezésre, amelyek digitális be- és kimenetekként egyszerűen integrálhatók a meglévő vezérlési koncepciókba. A hibaállapotok közvetlenül a PLC-hez futnak be, ahonnan kényelmesen visszaállíthatók. A modulon található státusz-LED-ek emellett a gyors helyszíni diagnosztikát is támogatják.

Az új MICO67-változatokkal a Murrelektronik tovább bővíti a decentralizált energiaelosztásra kínált portfólióját. A terepi modulok gyártófüggetlenül integrálják az energiaelosztást, a védelmet és a diagnosztikát közvetlenül a gépen. Ezáltal növelik a modern rendszerek hatékonyságát, transzparenciáját és szervizbarát kialakítását.

Murrelektronik

The post Built to protect: A Murrelektronik új változatokkal bővíti az MICO67 termékcsaládot a decentralizált vezeték- és készülékvédelem érdekében appeared first on NEW technology.

A Generalist AI legújabb fejlesztése, a GEN-1.5 modell elhozhatja azt az áttörést a robotika területén, amelyben nem kell még egy egyszerű feladat végrehajtásához is bonyolult kódsorokat írni, akár egy háztartási, akár egy ipari robot számára: elég csupán megmutatni neki, és azonnal lemásolja.

A rendszer 3-12 másodperces bemutatóból képes elsajátítani különböző fizikai készségeket, méghozzá mindenféle utólagos finomhangolás vagy frissítés nélkül.

A modell különlegessége, hogy közvetlenül fizikai példákból tanul. A mérnököknek így nem kell minden egyes új feladathoz újra képezniük a teljes rendszert, ami korábban rengeteg időt és erőforrást igényelt. „A modell egy rövid szenzomotoros bemutatóból kikövetkezteti a feladatát, és azonnal megpróbálja végrehajtani azt” – írják közleményben a fejlesztők. A tesztek során a GEN-1.5 tíz különböző fizikai feladatnál (például pénz kivétele pénztárcából, poharak egymásba rakása vagy egy könyv kinyitása) átlagosan 59 százalékos sikerarányt ért el már az első próbálkozásnál.

Ez az arány 83 százalékra emelkedett, ha a robot ötpercnyi specifikus adatot és minimális optimalizálást kapott.

A technológiai háttér egy nagy multimodális modellen alapul, amely a videókat szenzoros, nyelvi és a saját testhelyzet-érzékelési adatokkal együtt dolgozza fel. A rendszer 30 másodpercnyi információt őriz meg a memóriájában, és rendkívül magas, 100 Hz-es frekvenciával generálja a mozdulatokat. A folyamat lelke a „fizikai prompt”, amelyhez ember vagy egy másik robot is mintát adhat: amint a példa bekerül a modell látóterébe, azonnal, betanítási fázis nélkül próbálkozik a kivitelezéssel. A GEN-1.5 ráadásul képes a látott utasítások kombinálására is: ha külön látja a cipzár elhúzását vagy a pénz kivételét, akkor képes a kettőt egyetlen folyamatba fűzni, ezzel kitölti a mozdulatok közötti réseket.

A modell az általánosítás terén is meglepő eredményeket produkált. Egy szimulációban látott bemutatót képes volt átültetni a fizikai valóságba egy valódi robotkar irányításával, még akkor is, ha korábban nem találkozott szimulációs adatokkal. Mindezen túl alkalmazkodott a különböző méretű tárgyakhoz és a változó környezethez is. Ez a rugalmasság alapjaiban változtathatja meg a robotprogramozást. A technológia fejlődése a statikus gyári környezetből a változékony, mindennapi helyszínek felé tereli az automatizációt, ahol a gépeknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az előre nem látható körülményekhez.

Gábor János, NEW technology

The post Rögtönző ipari robotok: pár másodperc elég, hogy új feladatot tanuljanak meg appeared first on NEW technology.

A világ eddigi egyik legjelentősebb energetikai felfedezésére bukkantak kutatók a kínai Szecsuáni-medencében, ahol szinte teljesen tiszta természetes hidrogént azonosítottak a föld alatt. A Csengtutól délre vett gázminták laboratóriumi elemzése során döbbenetes 97,33 és 98,24 százalék közötti tisztaságot mértek, ami nemcsak az országban számít abszolút rekordnak, hanem globális viszonylatban is a legritkább leletek közé emeli a kínai lelőhelyet.

A szakemberek még a nyár elején figyeltek fel egy ismeretlen eredetű gázszivárgásra a térségben, az ezt követő vizsgálatok pedig meglepő eredménnyel zárultak: a gáz szinte kizárólag hidrogénből áll, metánt és nitrogént csak elenyésző mértékben tartalmaz.

A felfedezés azért is kiemelt jelentőségű, mert a tudományos közösség korábban úgy vélte, a hidrogénmolekulák méretük és súlyuk miatt nem képesek tartósan megmaradni a föld alatti tározókban.

A kémiai és szénizotóp-vizsgálatok során a kínai kutatók megállapították: a gáz nem hagyományos szerves lebomlásból, hanem a földkéreg mélyén zajló szervetlen folyamatokból származik. A jelek szerint a hidrogén egy permi vulkáni kőzetrétegben keletkezik, ahol a mélységi kőzetek vízzel való érintkezése, az ún. szerpentinesedés geológiai folyamata állandó föld alatti hidrogéngenerátorként működik – áll a tanulmányban.

A gáz a regionális törésvonalak mentén rendkívül gyorsan jutott a felszín közelébe, ezért kerülhette el azokat a kémiai reakciókat, amelyek során a hidrogén általában más szénhidrogénekké, például metánná alakul. A tudósok szerint ez a sebesség a kulcsa annak, hogy a gáz megőrizte rendkívüli tisztaságát. A felfedezés megerősíti, hogy az üledékes medencék is képesek nagy tisztaságú hidrogénkészletek befogadására.

A természetes hidrogénre vagy más néven „fehér hidrogénre” ma már nem ritka érdekességként, hanem stratégiai erőforrásként tekintenek. A globális becslések szerint a föld alatti készletek elérhetik az 5,6 milliárd tonnát. Amennyiben az ipar képes lenne kitermelni a teljes globális készlet mindössze két százalékát, az kétszer annyi energiát biztosítana az emberiség számára, mint a jelenleg ismert összes földgázkészlet. A kínai kutatócsoport a következő időszakban a forráskőzetek pontos feltérképezésére és a vándorlási útvonalak elemzésére koncentrál, hogy meghatározzák a Szecsuáni-medencében zajló folyamatos hidrogéntermelődés pontos ütemét.

Gábor János, NEW technology

címkék:

The post Felborulhat a világpiac: rekordtisztaságú természetes hidrogént találtak Kínában appeared first on NEW technology.

A Starrag legújabb fejlesztése, a Heckert X90 öttengelyes megmunkálóközpont a helykihasználás és a termelési sebesség közötti egyensúly problémájára kínál megoldást: az eszköz úgy biztosít kimagasló dinamikát a nagyméretű alkatrészek megmunkálásához, hogy közben jelentősen kisebb alapterületet igényel, mint akár a közvetlen elődei. A gép alapját a már bizonyított Heckert H-sorozat váza adja, ám a hagyományos forgó-billenő asztal helyett egy németországi fejlesztésű, robusztus forgó-dönthető egységgel szerelték fel.

Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a legösszetettebb alkatrészeket is egyetlen befogásban, öt tengelyen munkálják meg.

A Machineryben részletezett technikai paraméterek a hatékonyságot szolgálják. A Heckert X90 percenként 65 méteres sebességgel rendelkezik, a palettacsere pedig mindössze 22 másodpercet vesz igénybe. A megmunkálási tartomány ugyancsak tekintélyes: X, Y és Z irányban 1750 x 1300 x 1400 milliméteres mozgásra képes, miközben 18 százalékkal kisebb helyet foglal, mint a HEC sorozat tagjai. A gép akár kéttonnás, 1,6 méter átmérőjű munkadarabokat is fogad, és a stabilitásról a precíziós, 6 mikrométer görbületi mélységgel rendelkező, homorú felületekkel ellátott paletták gondoskodnak.

A szerszámcsere időtartama szintén piacvezetőnek tűnik: mindössze 8,3 másodperc.

A felhasználók különféle orsó- és szerszámtárolási opciók közül választhatnak, a 15 000-es motororsótól a nehézforgácsolási feladatokhoz szükséges, nagy nyomatékú hajtóműves orsókig. A szerszámtárak akár 120 darabos kapacitással is elérhetőek, ami elengedhetetlen a felügyelet nélküli gyártáshoz.

A gépkezelők munkáját egy olyan 24 hüvelykes, érintőképernyős kezelőfelület segíti, amely a Siemens SINUMERIK ONE vezérlőrendszerre épül. Ez a kijelző kesztyűben is használható, a munkateret pedig beépített kamerán keresztül figyelhetik a szakemberek. Az esztergálási technológia a gépkoncepció szerves része, így a berendezés a megmunkálóközpontok termelékenységével végzi el az összetett esztergálási feladatokat, akár heti hétnapos, napi 24 órás működés mellett.

A tervezésnél kiemelt szempont volt a kompatibilitás: az X90 palettái csereszabatosak a kisebb modellekkel és a régebbi sorozatokkal. Ez a rugalmasság védi a korábbi beruházásokat, miközben a 80 bar nyomású hűtőfolyadék-ellátás és a hatékony forgácselvezetés a modern gyártási követelményeket is teljesíti.

Gábor János, NEW technology

The post Helytakarékos óriással újít a nehézipar: érkezik az új Heckert X90 appeared first on NEW technology.

Az Nvidia az Apollo, a BlackRock, a Blackstone, a Brookfield, a Goldman Sachs és a KKR vállalatokkal írt alá szándéknyilatkozatot egy olyan stratégiai szövetség létrehozására, amellyel több mint 500 milliárd dollár, azaz mintegy 157 billió forint külső tőkét csatornáznának be a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges infrastruktúrába, amely így hosszú távú befektetési portfóliókba is bekerülhet. A megállapodás értelmében olyan független finanszírozási eszközöket fejlesztenek, amelyek kifejezetten az Nvidia-alapú számítástechnikai rendszerek telepítését és működtetését támogatják.

Az Nvidia szerint a számítási kapacitás az új valuta

A kezdeményezés alapjaiban írja felül a technológiai beruházásokról alkotott korábbi elképzeléseket. Míg korábban a szerverek és hardverek beszerzésére egyszerű informatikai kiadásként tekintettek a cégek, az új modellben az AI-adatközpontok és az úgynevezett AI-gyárak hosszú távú, bevételt termelő infrastrukturális eszközökké válnak.

Az Nvidia érvelése szerint a GPU-kapacitás hasonló szerepet tölt be a modern gazdaságban, mint az energetikai vagy akár a közlekedési hálózat az élet más területén, hisz a munkafolyamatokon keresztül közvetlen értéket teremt, a hardverek pedig rugalmasan átadhatók a különböző felhasználók és üzemeltetők között.

„Az AI területén a számítási kapacitás maga a bevétel” – jelentette ki Jensen Huang, az Nvidia alapító-vezérigazgatója, megjegyezve, hogy a rendszereik a CUDA szoftveres ökoszisztéma révén folyamatosan fejlődnek, meghosszabbítva ezzel a hardverek hasznos élettartamát és javítva a gazdasági megtérülést.

A tervezett platformok révén az AI-laboratóriumok, nagyvállalatok és felhőszolgáltatók az eddiginél kedvezőbb, az Nvidia közlése szerint kifejezetten vonzó kamatszinteken juthatnak tőkéhez.

Ez a lépés jelentősen felgyorsíthatja a GPU-k, a hálózati eszközök és a teljesítményelektronikai komponensek iránti globális keresletet, miközben stabil hátteret biztosít a nagy nyelvi modellek tanításához szükséges, rendkívül költséges adatközpontok építéséhez.

Példátlan léptékű beruházási hullám jön

A szövetségben részt vevő hat pénzügyi óriás évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magántőke és a globális tőkepiacok irányításában. Szerepvállalásuk azt jelzi, hogy a pénzügyi szektor a mesterséges intelligenciát már nem csupán spekulatív technológiai trendként, hanem a kritikus infrastruktúra új formájaként kezeli. Amennyiben a megállapodások érvénybe lépnek, az új finanszírozási modellek világszerte alapjaiban változtathatják meg a technológiai szektor és a pénzpiacok viszonyát: fixálják ugyanis az AI helyét a hosszú távú befektetési portfóliókban.

Gábor János, NEW technology

The post Ötszázmilliárd dolláros AI-szövetséget kötött az Nvidia a legnagyobb pénzügyi óriásokkal appeared first on NEW technology.

A hazai e-kereskedelmi piacon évente több mint 80 millió online rendelést teljesítenek, így minden csomagolási döntésnek közvetlen üzleti hatása van. A megfelelő csomagolás túlmutat a termék védelmén: befolyásolja a fulfillment-folyamatok hatékonyságát, a szállítási költségeket, a raktári működést, a CO₂-kibocsátást és végső soron a vásárlói élményt is. A csomagolás ezért ma már nem pusztán operatív feladat, hanem komoly stratégiai kérdéskör. Az alábbi interjúban Szepesi Gábor és Balla Ágnes, a Trans-Sped szakértői bemutatják, hogyan válhat a megfelelő csomagolási stratégia a hatékonyabb és fenntarthatóbb logisztikai működés egyik fontos eszközévé.

Az e-kereskedelem újradefiniálta a csomagolás szerepét

A hagyományos logisztika raklapokat optimalizál. Az e-kereskedelem rendeléseket. Ez a szemléletváltás alapjaiban írta át a csomagolás szerepét. Míg a hagyományos ellátási láncokban ugyanazt a terméket százával mozgatjuk gyűjtőcsomagolásban, addig az online kereskedelemben minden rendelés egyedi csomagolási feladatot jelent. A csomagolás ezért ma már nem egyszerű védelmi réteg, hanem a fulfillment teljesítményének meghatározó eleme. Nem véletlen, hogy a méretoptimalizálás került a középpontba: egy átlagos e-kereskedelmi csomag térfogatának akár 43%-át is üres tér teheti ki. A rossz csomagolási döntés rontja a járműkihasználtságot, növeli a szállítási költségeket és a visszárukból eredő veszteségeket. A cél ezért a rendeléshez optimalizált csomagolás: pontos méretezéssel, minimális anyagfelhasználással, a felesleges térkitöltők csökkentésével és – ahol lehetséges – újrahasznosított alapanyagok alkalmazásával.

Miért nem létezik univerzális csomagolás az FMCG-ben?

Az FMCG-szektorban nincs két azonos kockázati profilú áru, ezért univerzális csomagolási megoldás sem létezik. Egy parfüm vagy kozmetikai termék esetében a felületi sérülések megelőzése mellett a prémium megjelenés is fontos szempont, ezért gyakran alkalmaznak selyempapíros védelmet. A folyékony termékeknél – például tisztítószereknél vagy kertészeti tápoldatoknál – a kupakok külön rögzítése, szükség esetén kiegészítő védőcsomagolás, valamint az egyedi dobozolás csökkenti a szivárgás és a sérülés kockázatát. Többtermékes rendelések esetén a megfelelő dobozméret kiválasztása, a stabil térkitöltés és a termékek tömegéhez, illetve sérülékenységéhez igazított elhelyezés biztosítja, hogy a csomag a komissiózástól a futószalagokon át egészen a végfelhasználóig sérülésmentesen jusson el. A korszerű e-kereskedelmi csomagolás ezért nem egyetlen csomagolóanyag kiválasztásáról szól, hanem a termék fizikai tulajdonságaihoz és a logisztikai folyamat sajátosságaihoz igazított csomagolási stratégia kialakításáról.

Az automatizáció a csomagolási döntéseket is optimalizálja

A korszerű e-kereskedelmi logisztikában a csomagolási döntéseket egyre kevésbé rutinok, egyre inkább adatok vezérlik. A magas szintű rendszerintegrációnak köszönhetően a vállalatirányítási rendszerekből érkező valós idejű készlet- és rendelési információk közvetlenül támogatják a fulfillment-folyamatokat, amelyeket automatizált komissiózás egészít ki. Az adatalapú működés így nemcsak gyorsabb és pontosabb rendelésfeldolgozást tesz lehetővé, hanem a készlettervezést, a készletforgást és a kiszolgálási teljesítményt is folyamatosan optimalizálja. A csomagolás ebben a rendszerben már nem a folyamat végén végrehajtott művelet, hanem a fulfillment stratégiai része, amelyet ugyanazok az adatok és üzleti folyamatok irányítanak, mint a teljes ellátási láncot.

Látható, hogy a csomagolás ma már nem költséghely, hanem értékteremtő tényező. Aki továbbra is pusztán raktári műveletként tekint rá, az valójában versenyhátrányt épít. Az e-kereskedelem következő versenyét ugyanis nem önmagában a nagyobb raktárkapacitás vagy a járműflotta dönti el, hanem az, hogy a fulfillment-folyamat mennyire képes adatvezérelten, hatékonyan és fenntarthatóan működni. Ennek a rendszernek az egyik legfontosabb stratégiai döntése a csomagolás, hiszen itt dől el, hogy egy rendelésből költség vagy versenyelőny lesz.

Trans-Sped

The post A kartondobozokon túl: amikor a csomagolás üzleti döntéssé válik appeared first on NEW technology.

A NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. csoportvállalata, a cargo-partner 811 tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását a fenntartható tengeri üzemanyag (SMF) révén 2026 első felében.

A cargo-partner SMF programja lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy csökkentsék tengeri szállítmányozásukkal kapcsolatos kibocsátásokat a Hapag-Lloyd „Ship Green” megoldásának használatával. Január és június között ezeket a csökkentéseket a Hapag-Lloyd flottájában 259,46 tonna hulladék- és maradékalapú bioüzemanyag felhasználásával érték el.

Ügyfeleink segítése a fenntarthatósági célok elérésében

Erich Schatz, a cargo-partner tengerentúli operatív igazgatója kijelentette: „Tanúsított, alacsony kibocsátású szállítási megoldások kínálatával segítjük ügyfeleinket abban, hogy mérhető előrelépést tegyenek fenntarthatósági céljaik felé. A 2026 első felében elért eredmények azt mutatják, hogy egyre nagyobb az igény a globális ellátási láncok kibocsátásának csökkentésére szolgáló gyakorlatias és hiteles megoldásokra.”

Danny Smolders, a Hapag-Lloyd globális értékesítési ügyvezető igazgatója hozzátette: „Együttműködésünk a Cargo-Partnerrel megmutatja, hogy a fenntartható tengeri üzemanyagok hogyan hozhatnak kézzelfogható eredményeket ma. A Ship Greenen keresztül segítünk ügyfeleinknek csökkenteni a kibocsátásokat és előmozdítani fenntarthatósági céljaikat.”

Átlátható jelentéstétel és beszerzés

A jelentések szerint a cargo-partner 290,58 tonnás CO₂-csökkentést ért el az első negyedévben és 520,42 tonnás CO₂-csökkentést a 2026-os fenntartható tengeri üzemanyagprogramján keresztül, ami az év első felében összesen 811 tonnát jelent. Ez összehasonlítható egy átlagos személygépkocsi kibocsátásával, amely több mint 3,2 millió kilométert vezet – körülbelül 80-szor kerüli meg a Földet.

A csökkentést a „well-to-wake” alapon számították ki, összehasonlítva a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok használatából származó kibocsátással.

A bioüzemanyagokat fenntartható ellátási láncokból szerezték be, amelyek megfelelnek az EU II. Megújuló Energia Irányelvének (EU RED-II). A folyamat a Hapag-Lloyd Ship Green Process 2025 jelentésén alapul, és az ISAE 3000 (felülvizsgált) szabványnak megfelelően korlátozott független hitelesítésen esett át.

Átfogó fenntarthatósági stratégia

A kezdeményezés formái a cargo-partner tágabb fenntarthatósági megközelítésének részét képezi, a Mérés – Optimalizálás – Csökkentés elvek alapján.

SPOT platformján keresztül a vállalat szállítmányszintű üvegházhatású gázkibocsátási adatokat szolgáltat, és támogatja az ügyfeleket a hatékonyabb útvonalak azonosításában, a kapacitáskihasználás javításában és az alacsonyabb kibocsátású szállítási lehetőségek kiválasztásában.

A fenntartható tengeri üzemanyag mellett a cargo-partner további tanúsított beépítési megoldásokat is kínál, beleértve a fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF), a vasúti szállítást, az elektromos teherautókat és a hidrogénezett növényi olajat (HVO). A vállalat bővíti a megújuló energia felhasználását létesítményeiben is és erősíti a környezetgazdálkodási szabványokat globális hálózatában.

A cargo-partner fenntarthatósági erőfeszítéseit 2026-ban ismét elismerték az EcoVadis ezüstéremmel. 72 pontos összpontszámmal a vállalat, az EcoVadis által értékelt összes vállalkozás 85. százalákába került. A besorolás a cargo-partner teljesítményét tükrözi a környezetvédelem, a munkaügyi és emberi jogok, az etika és a fenntartható beszerzés területén. A eredménykártya 2027. március 26-ig érvényes.

A jövőbe tekintve, a cargo-partner továbbra is elkötelezett amellett, hogy a fenntarthatósági célkitűzéseket mérhető cselekvéssé alakítsa, és segítsen ügyfeleinek csökkenteni ellátási láncaik környezeti hatását és globális CO₂-lábnyomukat.

cargo-partner

The post A cargo-partner 811 tonna CO₂-kibocsátást takarít meg fenntartható tengeri üzemanyag (SMF) használatával appeared first on NEW technology.

Szeptember 15. és 19. között a CHIRON Group meghívja partnereit a stuttgarti AMB 2026 kiállításra, hogy bemutassa a holnap termelését meghatározó legújabb megoldásait. A vállalat a „Where Automation meets Machining Excellence” szlogen alatt azt szemlélteti, miként ötvözhető a forgácsolási technológia, az automatizálás és a digitális rendszerek világa nagy teljesítményű gyártási rendszerekké.

„A sikeres termelés alapja továbbra is a pontosság. Ugyanakkor a forgácsolástechnológia, az automatizálás és a digitális folyamatok kölcsönhatása egyre inkább döntő tényezővé válik. Gyártási megoldásaink pontosan ezeket a szinteket kapcsolják össze – az automatizált gyártócelláktól kezdve az integrált megrendelés-vezérlésen át egészen a moduláris gépplatformokig” – fejtette ki Markus Unterstein pénzügyi igazgató a CHIRON Group vásári jelenlétén túlmutató stratégiai megközelítését.

A 10-es csarnok C52-es standján látható bemutató fókuszában az egyedi alkatrészek, kis sorozatok és változatok termelékeny gyártási koncepciói állnak, különösen az acélok, a nehezen megmunkálható anyagok és a komplex alkalmazások terén. A portfólió a kisméretű precíziós alkatrészek mikromegmunkálásától a folyamatos eljárással történő készremunkáláson át egészen a nagyméretű munkadarabok gazdaságos gyártásáig terjed.

Termelékenység, rugalmasság és automatizálás

A Micro5 XL gépen a CHIRON Group azt mutatja be, miként integrálható a nagy pontosságú mikromegmunkálás és az automatizálás egy rendkívül kis alapterületű, mégis termelékeny gyártórendszerbe. A berendezés két változatban mutatkozik be: a Micro5 XL-hez csatlakoztatott Variocell PALLET a palettakezelést mutatja be élőben, míg a Variocell UNO a robotizált munkadarab-kezelésért és a kiegészítő folyamatlépésekért felel. Mindkét automatizálási megoldást olyan igényes alkalmazásokhoz tervezték, ahol a pontosság, a dinamika és a hatékonyság egyaránt elengedhetetlen.

Maximális folyamatintegráció és rugalmasság a kis és közepes sorozatok számára: ezt nyújtja az MT 715. A megmunkálóközpont egyetlen gépen egyesíti a marást, az esztergálást, valamint az olyan kiegészítő technológiákat, mint a fogazás vagy a sokszög-esztergálás. A nyersanyagtól a komplex készalkatrészig tartó folyamatos megmunkálási eljárások csökkentik az átfutási időt és a logisztikai ráfordítást, miközben egyenletesen magas minőséget biztosítanak.

A MILL 2000 az optimalizált MILL sorozat egyik megmunkálóközpontja, amelyet nagy és nehéz munkadarabok rugalmas gyártására terveztek, az egyedi alkatrészektől a közepes sorozatokig. Az új, moduláris gépkoncepció még célzottabb konfigurációt tesz lehetővé az egyes gyártási szcenáriókhoz. A kopásmentes torque-billenőfej egyenletesen magas dinamikát és pontosságot garantál. A szabványosított szerkezeti egységek emellett a szállítási határidők, a pótalkatrész-ellátás és a karbantartás terén is előnyöket kínálnak.

A gazdaságos változatgyártáshoz a CHIRON Group egy optimalizált Variocell PALLET rendszerrel felszerelt FZ 16 S öttengelyes megmunkálóközpontot vonultat fel. A 26 palettával rendelkező automatizálási megoldás kiemelkedő rugalmasságot biztosít a váltakozó munkadarabok és megrendelések kezeléséhez. Szintén működés közben tekinthető meg az FZ 19 S öttengelyes megmunkálóközpont, amelyet a vállalat saját fejlesztésű, új palettacserélőjével szereltek fel. A cserélőrendszer az egyorsós gépek esetében két vagy három palettát tud kezelni, míg a kétorsós gépeknél 2 × 2 vagy 3 × 2 palettás konfiguráció áll rendelkezésre. A szabadon hozzáférhető és utólag is felszerelhető megoldás támogatja a nagy és komplex munkadarabok megmunkálását, valamint hosszú autonóm gépfutási időt tesz lehetővé nagy rugalmasság és termelékenység mellett, kis helyigénnyel.

Egyszerű, intelligens és digitális megrendelés-kezelés

A CHIRON Group egy új modullal bővíti SmartLine portfólióját az intelligens gyártási megrendelések és automatizálási megoldások terén. A rendszer támogatja az autonóm és rugalmas gyártási koncepciókat, különösen kis tételméretek esetén, és az AMB 2026 kiállításon élőben működő összes gyártási megoldásba integrálják.

Ezen túlmenően a CHIRON Group tájékoztatást nyújt a teljes gyártási folyamatot átfogó szaktudásáról is – az egyedi automatizálási és kulcsrakész (turnkey) megoldásoktól kezdve a hosszú távú, magas termelékenységet és géprendelkezésre állást biztosító szolgáltatásokig.

A kiállított berendezések mellett az „Interactive Showroom” nyújt áttekintést a teljes portfólióról. A CHIRON Group szakértői többek között az öttengelyes megmunkáláshoz illeszkedő koncepciókról adnak tanácsot a látogatóknak – a filigrán precíziós alkatrészekhez való Micro5-től a sorozatgyártásban alkalmazott, gazdaságos készremegmunkálást biztosító DZ 22 W öttengelyes modellig. A szakértők arra is rávilágítanak, miért a gépet, a folyamatot, az automatizálást és a minőségbiztosítást egyesítő integrált rendszerben rejlő lehetőségek kihasználásával érhető el a legmagasabb hatékonyság ebben a gyártási technológiában.

A CHIRON Group várja a látogatókat az AMB 2026 kiállításon, hogy megvitassák a konkrét projekteket, az új gyártási követelményeket, valamint a termelékeny, automatizált és digitális gyártás nyújtotta lehetőségeket.

Regisztráció és időpontfoglalás

Forrás: CHIRON Group

Rolatast.hu

The post Jövőbe mutató kompetenciák: automatizálás és digitális gyártás appeared first on NEW technology.

Magyar egyetemisták és főiskolások is csatlakozhatnak az Amazon Web Services (AWS) új Student Rewards programjához. A 18 év feletti hallgatók több mint 900, mesterséges intelligenciával és felhőtechnológiával foglalkozó online képzéshez férhetnek hozzá ingyenesen, valamint AWS-krediteket és a szakmai minősítő vizsga díját fedező utalványt is szerezhetnek. A teljes csomag értéke hallgatónként elérheti az 579 dollárt.

Az AWS az AI- és felhőszakemberek iránti növekvő munkaerőpiaci keresletre reagálva indította el a Student Rewards programot. A hallgatók egy éven keresztül több mint 900 kurzushoz, gyakorlati feladathoz, workshophoz és szakmai minősítő vizsgára felkészítő tananyaghoz férhetnek hozzá. A képzésekhez előzetes felhőtechnológiai tapasztalat nem szükséges.

A program a tanulást közösségi aktivitással is összekapcsolja. A résztvevők feladatok teljesítésével és a Builder Center közösségében végzett aktivitással jelvényeket gyűjthetnek. Hét jelvény után 10 dollár értékű AWS-kredit, 14 jelvénynél további 20 dollár, 21 jelvény megszerzése után pedig 100 dollár értékű voucher jár az AWS Certified Cloud Practitioner vizsgához.

„Azt szeretnénk, hogy a diákok valódi projekteket építhessenek, ne csak elmélettel foglalkozzanak.” – emelte ki a program kapcsán Kim Majerus, az AWS globális oktatásért felelős alelnöke. Hozzátette, hogy az AWS Student Builder Groups hallgatói közösségei már több mint 60 ország egyetemein működnek. Magyar hallgatók meglévő csoporthoz csatlakozhatnak, vagy saját közösséget is létrehozhatnak egyetemükön.

A Student Rewards az AWS szélesebb oktatási programjának része, amelynek keretében a vállalat több mint 500 millió dollárt különített el hallgatók képzésének támogatására világszerte. A programhoz az AWS Builder Center felületén lehet csatlakozni, a hallgatói státuszt a SheerID rendszerén keresztül kell igazolni.

AWS

The post Ingyenes AI- és felhőképzést indít az AWS diákoknak appeared first on NEW technology.

Az emberiség elképesztő ütemben termeli az elektronikai hulladékot, ám az ebben rejlő kincsek, például az arany visszanyerése eddig rendkívül környezetszennyező, savakat és lúgokat bőségesen használó folyamat volt. Az Illinois-i Egyetem kutatói most alkottak egy olyan molekuláris struktúrát, amely alapjaiban írhatja át az újrahasznosítás szabályait:

 a hagyományos kémiai eljárások helyett tiszta elektromossággal választják ki a nemesfémeket az összetett hulladékáramokból.

A fejlesztés igazi áttörése egy olyan speciális molekula, amely egyszerre három feladatot lát el. Képes szelektíven megkötni a fémionokat, állandó elektromos töltést hordoz, és oldódik az extrakcióhoz használt szerves folyadékban. Ez a beépített töltés teszi lehetővé, hogy a kutatók közvetlenül, elektromos jelekkel vezéreljék a folyamatot, így a fémek befogásához és elengedéséhez már nincs szükség további agresszív vegyszerekre.

A módszer hatékonyságát e-hulladékból származó oldatokkal tesztelték, és 89 százalékos aranykinyerési arányt értek el.

Az eljárás során a vegyszerfelhasználást a tizedére, sőt bizonyos esetekben a századára sikerült csökkenteni. A technológia alapja egy korábbi, januári rendszer, az úgynevezett folyamatos elektrokémiai folyadék-folyadék extrakció, amelyet mostanra sikerült teljesen elektrifikálni.

Bár a bemutató során az aranyra összpontosítottak, az igazi ígéret a módszer rugalmasságában rejlik. Az ACS-ben közölt tanulmány azt állítja, hogy a molekuláris keretrendszer finomhangolásával más értékes és kritikus fontosságú fémek is visszanyerhetőek lesznek. Ez érintheti az elhasznált gépjármű-katalizátorokban található platinafémeket, vagy a bányászati üledékekben rejlő egyéb ritka elemeket.

A kutatócsoport tovább dolgozik a technológia ipari méretekre skálázásán. Ehhez számítógépes modellezést és mesterséges intelligenciát is bevetnek, hogy felgyorsítsák az új, specifikus extrakciós molekulák felfedezését. A cél egy olyan tisztább ellátási lánc, amely a kritikus ásványkincsek visszanyerését teljesen villamosított alapokra helyezi, minimalizálva ezzel a környezeti terhelést.

Gábor János, NEW technology

The post Vegyszermentes is lehet az elektronikai hulladék újrahasznosítása appeared first on NEW technology.

A coloradói Salida határában fekvő, 22 hektáros területen már nem a hagyományos kőművesmunkák zaját, hanem autonóm gépek zümmögését lehet hallani. A fejlesztés keretében 106 ingatlant húznak fel, amivel ez a projekt lehet a világ egyik legnagyobb 3D-nyomtatott lakóparkja. Az infrastruktúra már a helyén van, hét ház elkészült, több épületet értékesítettek, és jelenleg is két robotizált nyomtatórendszer dolgozik a helyszínen – írják közleményben a fejlesztők.

A beruházás különlegessége, hogy a Cleora lakópark nem csupán egy építkezési terület, hanem önálló közigazgatási körzetként is funkcionál. Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy a közösség saját fenntartású infrastruktúrát üzemeltessen, a közművektől a víztisztításon át a rekreációs és kereskedelmi egységekig.

Míg a korábbi hasonló projektek jellemzően egyedi bemutatóházakra vagy kisebb léptékű kísérletekre korlátozódtak, a Cleora kifejezetten teszteli a technológia skálázhatóságát. A True North generálkivitelezővel olyan modellt alkottak, amely megoldást kínálhat az építőipart sújtó rendszerszintű problémákra, például a tartós munkaerőhiányra és a hatékonysági korlátokra.

A projekt hátterében közel hét év kutatómunkája áll, amely során az építési stratégiákat és a méretezhető lakhatási megoldásokat vizsgálták.

A kivitelezéshez végül a RIC Robotics additív technológiáját választották, amellyel több mint 65 otthon szerkezetét készítik el betonnyomtatással. Ziyou Xu, a RIC Robotics alapítója kiemelte, hogy a modern és egyedi otthonok nagy mennyiségben is gyárthatók anélkül, hogy a költségek elszállnának.

A True North első bemutatóházának szerkezetkész állapotát várhatóan még ebben a hónapban elérik. A RIC Robotics, amely korábban a Walmart üzleteinek 3D-nyomtatott bővítéseivel vált ismertté, saját fejlesztésű mobil robotplatformjaival garantálja a precizitást. A projektvezetők szerint a Cleora tapasztalatai mintaként szolgálnak majd a jövőbeli nagyberuházásokhoz, bebizonyítva, hogy a robotizált építészet képes szép és elérhető lakókörnyezetet teremteni.

Gábor János, NEW technology

The post Robotok építik a jövő lakóparkját: csak 3D-nyomtatás kell egy egész városrészhez appeared first on NEW technology.

A szélenergia-ipar évtizedek óta küzd egy súlyos ellentmondással: miközben a turbinák tiszta áramot termelnek, a kiszolgált lapátok feldolgozása szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a hulladékgazdálkodást. Egy német startup, a Voodin Blade Technology radikális megoldást eszelt ki a problémára: megkezdte a világ első olyan nagyüzemi gyárának kialakítását, amelyben nem műanyagból, hanem fából állítják elő a szélerőművek lapátjait.

A több mint 100 millió eurós, vagyis kb. 36,3 milliárd forintos beruházás a spanyolországi Navarrában valósul meg.

A technológia alapját az északi lucfenyő adja. A minősített európai erdőkből származó alapanyagot először vékony lapokra hántolják, majd ezeket a rétegeket nagy szilárdságú ragasztóval rögzítik egymáshoz. Az így létrejövő rétegelt furnér olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amely alkalmassá teszi a szélsőséges időjárási körülmények elviselésére.

A faanyag a növekedése során megkötött biogén szenet is magába zárja, ami tovább javítja az energetikai beruházás ökológiai lábnyomát.

A gyártási folyamat során a rétegelt tömböket automatizált CNC-marók munkálják meg, így a módszer a legmodernebb gyártási technológiákkal ötvözi a hagyományos faipart, egyben lehetővé teszi a nagyüzemi skálázhatóságot. A falapátok legfőbb előnye azonban az élettartamuk végén jelentkezik. A hagyományos kompozit anyagok többsége hulladéklerakókban végzi, de a faalapú alkatrészek más szerves vagy ipari célokra is újrahasznosíthatók.

A várhatóan 2031-ben induló navarrai üzem a régió befektetői oldala szerint évi 160 darab teljes lapátkészletet állíthat elő, a beruházás pedig mintegy 450 munkahelyet teremt a régióban. A fejlesztők számításai szerint a létesítmény az üzemelésének első évtizede alatt több mint 2,4 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzhet meg.

A projekt sürgető környezetvédelmi igényre válaszol, mivel a globális szélenergia-szektor növekedése hatalmas hulladékproblémát szül.

A világ szélenergia-kapacitása átlépte az 1000 gigawattot, a klímavédelmi célok eléréséhez azonban 2030-ig ezt az értéket 3000 gigawatt fölé kell emelni. Minden megawattnyi szélenergia-kapacitáshoz nagyjából 10 tonna alapanyagra van szükség a lapátok gyártásakor, ami beláthatatlan mennyiségű hulladékot generál: 2050-re elérheti a 43 millió tonnát.

Jelenleg a modern lapátok többsége üvegszálas kompozitból készül, ahol az üvegszálat epoxigyantával ötvözik. Ezt a szerkezetet rendkívül nehéz alkotóelemeire bontani, így a leszerelt egységek körülbelül 78 százaléka hulladéklerakókba kerül vagy égetőkben végzi. A navarrai beruházás sikere esetén a szélenergia nemcsak az áramtermelésben, hanem a teljes életciklusát tekintve is fenntarthatóvá válhat – amennyiben a falapátok megfelelnek a modern turbinák szigorú szerkezeti követelményeinek.

Gábor János, NEW technology

The post Fából készülhet a szélenergia jövője: üvegszálas kompozit helyett északi luc appeared first on NEW technology.

A gravitáció törvényei szerint egy autó csak akkor maradhat a mennyezeten 360 fokos alagúthurok teljesítése közben, ha a rá ható centripetális erő ellensúlyozza a tömegét. A kínai Dongfeng Motor Corporation luxusmárkája, a Voyah pontosan erre tett kísérletet, amikor egy vuhani tesztalagútban a falra futtatva, majd a mennyezeten átfordulva vezette végig új, Passion S típusú elektromos autóját.

A mutatvány során a jármű megközelítőleg 130 kilométer per órás sebességgel robbant be az ívelt szakaszba, miközben a sofőrnek végig precíz, 16 fokos kormányzási szöget kellett tartania a tapadás megőrzéséhez.

A gyártó azt állítja, hogy a jól előkészített – és a sikeres próbálkozásig többször megismételt – manővert egy szériagyártású modellel, egyetlen folyamatos menetben hajtották végre, teljesen mellőzve a számítógépes grafikát.

A fizika ebben a helyzetben nem hagy teret a hibának: ha a sebesség a kritikus szint alá csökken, a gumiabroncsok és az alagút felülete közötti nyomóerő mérséklődik, ami a tapadás azonnali elvesztéséhez vezet. A mérnököknek tehát egy rendkívül szűk működési tartományt kellett meghatározniuk, amelyben a nehéz, elektromos crossover képes megtartani az ívet a teljes hurok alatt.

A hitelességet vitató véleményekre reagálva a Voyah közzétett egy felvételt a korábbi, sikertelen kísérletről is. Ezen az látható, ahogy egy álcázott prototípus lezuhan a mennyezetről. A Motor1 ezt a felvételt elemezve arra jutott, hogy „a balesetről készült felvétel alátámasztja a Voyah állítását”, az első teszt kudarca pedig azt sugallja, hogy a vállalat valódi kockázatot vállalt.

A mutatványt egy ikonikus autós jelenet ihlette: a Mercedes-Benz 2010-es reklámja, amelyben Michael Schumacher egy SLS AMG volánja mögött hajtott végre hasonló manővert. Azt a videót azóta is viták övezik, hogy valódi vezetésről vagy filmes trükkökről volt-e szó.

A Voyah ugyanezt a koncepciót élesztette fel, de a modern elektromos hajtáslánc képességeire támaszkodott.

A Passion S kétmotoros összkerékhajtással rendelkezik, amelynek csúcsváltozata 637 lóerőt és 765 Nm nyomatékot ad le. A sikerhez hozzájárult az alacsonyan elhelyezett akkumulátorcsomag – amely mélyre teszi a jármű tömegközéppontját –, valamint az elektronikus stabilitási rendszer, amely hajszálpontosan kezelte az erőátvitelt a manőver közben.

A kísérlet persze – amellett, hogy tényleg a precíz irányíthatóság látványos demonstrációja – jól időzített marketingfogás volt: a Voyah augusztus 15-én vezette be a modellt a kínai piacra, ahol felszereltségtől függően 229 900 és 279 900 jüan (10,8-13,1 millió forint) közötti áron érhető el.

Gábor János, NEW technology

The post Hihetetlen alagúthurok: 360 fokban futott körbe a falon a kínai sportautó appeared first on NEW technology.

A texasi Dallas Love Field repülőtér történelmi közbiztonsági projekt keretében erősíti meg a létesítményei tűzvédelmét, és teszi ezt a legmodernebb technológiával. A Dallasi Tűzoltó-mentő Szolgálat flottájába felvettek egy példányt a világ első, kizárólag elektromos meghajtású repülőgép-mentő és tűzoltó járművéből. A Rosenbauer Panther 6×6 Electric üzemeltetéséhez azonban nem elegendőek a hagyományos elektromos töltők, ezért az XCharge North America olyan speciális infrastruktúrát telepített a helyszínen, amely képes kiszolgálni a nehézgépjármű hatalmas energiaigényét.

A gyártó közleménye szerint a rendszer lelke egy C7-es típusú ultragyors töltőegység, amely 400 kW teljesítményt ad le folyadékhűtéses kábeleken keresztül.

Ezt a megoldást kifejezetten a Panther hosszú ideig tartó és nagy sebességű töltési ciklusaihoz fejlesztették, hogy a monstrum folyamatosan bevetésre kész állapotban maradjon. A cél az évi közel 18 millió utas biztonságának szavatolása a legmodernebb eszközökkel.

A váltás nem csupán technológiai ugrást jelent, hanem logisztikai és környezeti előnyökkel is jár.

A folyékony üzemanyagok használatának visszaszorítása csökkenti a kockázatokat a kifutópályák közvetlen közelében, és biztonságosabb munkakörnyezetet teremt a földi kiszolgáló személyzet, valamint a légi közlekedés résztvevői számára. A fejlesztés mögött álló technológiai partner szerint a dallasi példa új iparági mércét állít fel.

Gábor János, NEW technology

The post Villámgyorsan tölthető a világ első teljesen elektromos tűzoltóautója – repterek védelmére vetik be appeared first on NEW technology.

Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentett a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

• ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
• tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
• digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
• CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
• fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

• Designcenter platform áttekintés
• Mérnöki tervezés AI eszközökkel
• Immerzív tervezési megoldások
• Következő generációs végeselem
• Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
• Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

graphIT Kft.

The post Bemutatkozik a Siemens Designcenter, az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató appeared first on NEW technology.

A világűr meghódítása és a zöldenergia-tárolás forradalma egyaránt új alapanyagforrások után kutat, a megoldás pedig egészen közel, az emberi szervezet mindennapi melléktermékében rejtőzhet – állítják az Adelaide-i Egyetem szakemberei, akik jelentős áttörést értek el a hidrazin előállításában. Ez a vegyület kulcsfontosságú a modern ipar számára: nemcsak a gyógyszergyártás és a rakéta-üzemanyagok összetevője, hanem az új generációs elektromos autók akkumulátoraiban és különféle energiarendszerekben is alapvető szerepet kap.

„A hidrazint ipari méretekben ammóniából vagy egy bevett eljárással létrehozott karbamidszármazékból állítják elő” – mutatott rá a Nature Synthesisben leírt kutatás vezetője. Dr. Pengtang Wang hozzátette: a hagyományos gyártási megoldások évtizedek óta változatlanok, és ezért nagy árat fizetünk. „Ezekhez a módszerekhez veszélyes vegyszerekre és hatalmas mennyiségű energiára van szükség, ami költségessé és környezetvédelmi szempontból aggályossá teszi a folyamatot. Egy kíméletesebb alternatíva fontos lépést jelentene a zöldebb és gazdaságosabb hidrazingyártás felé.”

A kutatócsoport innovatív elektrokémiai stratégiát dolgozott ki, amelynek fókuszában a vizeletben bőségesen rendelkezésre álló karbamid áll.

Az átalakításhoz elektromosságot és nátrium-kloridot, azaz konyhasót használnak, ami abban segít, hogy az elektróda felületén speciális klórvegyületek jöjjenek létre, és reakcióba lépjenek a karbamiddal, míg végül N-klór-karbamid keletkezik.

És ez anyag már egy egyszerű hidrolízis végén hidrazinná alakul.

A módszer talán legnagyobb előnye, hogy magas hozammal kecsegtet, és többféle forrásból származó alapanyaggal is működik. A kísérletek során tiszta karbamiddal, karbamidban gazdag szennyvízzel és közvetlenül emberi vizelettel is sikeresen előállították ugyanazt a terméket. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy az így nyert hidrazin közvetlenül hasznosítható a hosszú távú űrutazások során, ahol az erőforrások – köztük az asztronauták vizeletének – újrahasznosítása kritikus kérdés.

A kutatók úgy vélik, a könnyen hozzáférhető erőforrás hidrazinná alakítása új utat nyithat az üzemanyaggyártásban, beleértve az üzemanyagcellás alkalmazásokat is.

A technológia tömeges elterjedése előtt azonban még több akadályt le kell küzdeni: a gyakorlatban felmerülő költségek és technikai nehézségek finomhangolást igényelnek.

Gábor János, NEW technology

The post A jövő autóihoz emberi vizelet is kell – fontos forrása egy kritikus összetevőnek appeared first on NEW technology.

Egy kigyulladt elektromos autó oltása vagy egy sérült akkumulátorcsomag kezelése ma még komoly fejtörést okoz a mentőegységeknek, a tulajdonosok számára pedig egy kisebb hiba is a méregdrága alkatrész cseréjét jelentheti. A Grazi Műszaki Egyetem vezetésével működő kutatócsoport olyan új tervezési irányelveket dolgozott ki, amelyek alapjaiban változtathatják meg az iparág hozzáállását az akkumulátorok biztonságához és fenntarthatóságához.

Az E-Track néven futó projekt keretében a szakemberek rámutattak, hogy a jelenlegi fejlesztési irányok túlságosan összetettek. Mivel az elektromos teljesítmény, a hőkezelés és a mechanikai biztonság szorosan összefügg, a gyártók eddig egyedi, gyakran bonthatatlan megoldásokat alkalmaztak. Az egységes szabványok hiánya miatt viszont baleset esetén a mentőegységek nehezen tudják felmérni a kockázatokat, az újrahasznosítás pedig a technológiai sokszínűség miatt válik rendkívül bonyolulttá.

A mai akkumulátorrendszerek legnagyobb gyengesége, hogy a gyártók gyakran ragasztott házakat és hővezető pasztákat használnak a hőmérséklet szabályozására.

Ez a megoldás költséghatékony gyártást eredményez, de lehetetlenné teszi a javítást: ha egyetlen cella meghibásodik vagy megsérül, a tulajdonos kénytelen kicseréltetni a teljes, milliós értékű akkumulátorcsomagot.

A kutatók két olyan alternatívát is kidolgoztak, amelyek szakítanak ezzel a gyakorlattal.

Az egyik koncepció cserélhető fedéllel és hőelvezető párnákkal operál, a másik pedig elektromosan szigetelő olajjal megoldott folyadékhűtést alkalmaz. Utóbbinál a házat tömítéssel és csavarozással rögzítik, ami lehetővé teszi a roncsolásmentes szétszerelést és az egyes cellák célzott cseréjét.

A kutatás rávilágított: a javításbarát kialakítás már akkor megtérül, ha a celláknak mindössze a nyolc százaléka marad újrahasznosítható.

A biztonság növelése érdekében a csoport új diagnosztikai eljárásokat is kifejlesztett. Az elektrokémiai impedancia-spektroszkópia és a virtuális modellek segítségével olyan belső sérüléseket, például mikrozárlatokat is ki tudnak mutatni, amelyek később akkumulátortüzekhez vezetnének. Bár a projektet elsősorban elektromos kétkerekűekre fókuszálva indították el, a módszerek közvetlenül alkalmazhatók személygépkocsik és teherautók esetében is.

Gábor János, NEW technology

The post Ezzel az új eljárással nem kell többé lecserélni a teljes akkumulátort egy hibás cella miatt appeared first on NEW technology.

Egy brit kutatócsoport a probléma gyökerénél oldaná meg a közutak talán legnagyobb globális ellenségét, a hőmérséklet-ingadozásból eredő kátyúképződést. A Surrey-i Egyetem tudósai a „Termoaktív utak a hőgyűjtésért és az útburkolat hőmérséklet-szabályozásáért” című projektben azt szeretnék elérni, hogy a föld mélyén tárolt hő segítségével nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb hőmérsékleten tartsák az aszfaltburkolatot. Ezzel a megoldással az úthálózat ellenállóbbá válhat a szélsőséges időjárással szemben, javulhat a közlekedésbiztonság, és ritkábban lenne szükség forgalmi korlátozásokkal járó felújításokra.

A technológia alapját egy speciális hőcserélő csőhálózat adja, amelyet közvetlenül az aszfaltburkolat alatti rétegekbe építenek be.

A rendszer működési elve pedig a szezonalitásra épül: nyáron a csövekben keringő víz elnyeli a napsütötte aszfalt forróságát, majd ezt az energiát egy 100 méter mély fúrólyukban tárolja el. Amikor beköszönt a fagy, a folyamat megfordul, és a föld alatt tárolt hőt visszakeringetik a felszín közeli csövekbe. Ez a megoldás hatékonyan akadályozza az úttest jegesedését, és minimalizálja a fagyási-olvadási ciklusok számát. Mivel a kátyúk kialakulásáért elsősorban ez a folyamatos tágulás és összehúzódás felelős, a hőmérséklet stabilizálása közvetlenül védi az út szerkezeti integritását.

A módszert a gyakorlatban is tesztelik az egyetem egyik kampusza melletti parkolóban.  A kutatók több éven keresztül figyelik a folyamatokat föld alatti szenzorok segítségével, hogy pontos képet kapjanak a rendszer hatékonyságáról.

A rendszerhez nem szükségesek kísérleti alapanyagok: a szakemberek szabványos műanyag csővezetékeket és keringető szivattyúkat használnak, ami megfizethetőbbé teszi a jövőbeni nagyüzemi alkalmazást. A vizsgálat nem áll meg az útburkolatnál; a kutatócsoport méri a tesztszakasz feletti levegő hőmérsékletét is, mert bíznak benne, hogy a hűvösebb aszfalt a kánikulai hőhullámok idején csökkentheti a környező levegő hőmérsékletét is, megoldva ezzel a betonrengetegekben jelentkező és emberéleteket követelő hősziget-kupola problémáját.

Gábor János, NEW technology

The post Geotermikus megoldás a kátyú ellen – Ez a módszer lehet az útépítés megmentője appeared first on NEW technology.

A fotovoltaikus napelem-kapacitások robbanásszerű bővülése miatt belátható időn belül hatalmas mennyiségű eszköz éri el az élettartama végét. Most kiszámolták, hogy ez várhatóan mekkora kihívás elé állítja a hulladékgazdálkodást.

A kínai, svéd és ausztrál kutatókból álló csapat számításai szerint a globális napelemhulladék mennyisége 2060-ra 297 és 402 millió tonna közé tehető.

Jelenleg a magas jövedelmű régiók termelik a legtöbb ilyen típusú hulladékot, ám 2040 után a súlypont eltolódik. A felső-közepes jövedelmű országok veszik át a vezetést, közülük is Kína válik a legnagyobb kibocsátóvá: az ázsiai ország önmagában 112,8–160,5 millió tonna kidobott panelt termelhet, ami a világ teljes mennyiségének közel 40 százaléka lesz, míg India további 26,8–35,2 millió tonnával járulhat hozzá a szeméthegyhez – állítja a Nature-ben megjelent tanulmány.

A tudósok 1708 különböző forgatókönyvet vizsgáltak meg, figyelembe véve a nyersanyagárakat, a technológiai fejlődést és a kormányzati támogatásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a napelemekben található értékes anyagok – mint a szilícium, az ezüst, a réz és az alumínium – kinyerése óriási gazdasági potenciállal bír.

A rendszerszintű újrahasznosítás 529 és 935 milliárd dollár közötti nettó hasznot termelhet, miközben 3,32 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást előzhet meg.

A gazdasági előnyök kiaknázása azonban nem automatikus. A panelek nemcsak értékes fémeket, hanem veszélyes anyagokat, például ólmot és kadmiumot is tartalmaznak. Megfelelő feldolgozás nélkül ezek komoly környezeti kockázatot jelentenek. Bár a hulladék kezelésének kiszervezése a fejlett technológiával rendelkező országokba hatékonynak tűnhet, ez a modell a profitot is ezeken a piacokon koncentrálja.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha a szegényebb régiók nem férnek hozzá a szükséges infrastruktúrához és beruházásokhoz, akkor kimaradnak a gazdasági haszonból, miközben a környezeti terhek nagy részét ők viselik majd. A megoldást a kutatók szerint a kezdeti, célzott állami támogatások jelenthetik, amelyeket az iparág megerősödésével és önfenntartóvá válásával a kormányok fokozatosan kivezethetnének.

A probléma súlyát jelzi, hogy a napelemek évtizedekig működnek, így a most telepített rendszerek tömege egyszerre zúdul majd a hulladékfeldolgozókra.

Gábor János, NEW technology

The post Belefulladunk a napelemekbe: kiszámolták, mekkora hulladékheggyel jár a napenergia appeared first on NEW technology.

A modern hadviselésben és a hétköznapi biztonságtechnikában is egyre nagyobb fejtörést okoz az olcsó, könnyen beszerezhető, de a hadszíntéren és a városi infrastruktúrában akár óriási károkat okozni képes drónok megfékezése. A védekezéshez eddig drága, speciális radarrendszerekre vagy egyedi szenzorhálózatokra volt szükség, de egy új amerikai fejlesztés a szinte mindenhol ott lévő 5G infrastruktúrát használná a légtér ellenőrzésére. Júliusban Miami közelében sikeresen demonstrálták, hogy a mobilhálózatok rádiófrekvenciás zavarainak elemzésével a drónok nemcsak észlelhetők, hanem valós időben követhetők is.

A Lockheed Martin és partnerei által épített „NetSense Airspace Awareness-as-a-Service” rendszer lényege, hogy a már telepített bázisállomások jeleit használja érzékelőként.

A technológia a hálózati spektrum apró változásait figyeli, amiből mesterséges intelligencia segítségével azonosítja a berepülő eszközöket. Ehhez nincs szükség a meglévő tornyok fizikai átalakítására vagy új antennák telepítésére, ami jelentősen megkönnyíti a későbbi bevezetést. A Verizon, az NVIDIA, a Keysight Technologies, az ODC és az Astris AI segítségével fejlesztett szolgáltatás lehetővé teszi a rádiófrekvenciás zavarok azonnali elemzését, így a biztonsági egységek jóval gyorsabban kaphatnak riasztást egy engedély nélküli drón észlelése után.

A Lockheed Martin közleménye szerint a rendszer rugalmasságát növeli a nyílt architektúra, amely lehetővé teszi, hogy a mérnökök később további érzékelőket vagy akár elhárító eszközöket is a hálózathoz kapcsoljanak. A vállalat arra számít, hogy a technológia 2027-ben válik széles körben elérhetővé, míg a kísérleti telepítések már 2026 második felében megkezdődhetnek.

Egyébként nem hardverként, hanem komplex szolgáltatásként tervezik értékesíteni, mivel az előfizetéses modell lehetővé teszi, hogy az ügyfelek – például stadionok vagy repülőterek üzemeltetői – a saját meglévő biztonsági protokolljaikba integrálják a drónfigyelést. A fejlesztők hangsúlyozzák: a megoldás a jövőbeli 6G hálózatokkal is kompatibilis lesz, így a technológia hosszú távon fenntartható marad.

Gábor János, NEW technology

The post A meglévő 5G hálózat is levadászhatja a drónokat – hamarosan bevezetik a szolgáltatást appeared first on NEW technology.

Az elektromos autózás globális térnyerésével egyre égetőbb kérdéssé válik a motorok gyártásához szükséges nyersanyagok beszerzése. A jelenlegi elektromos motorok szinte kivétel nélkül ritkaföldfém alapú állandó mágneseket igényelnek, de ezeknek az ellátási lánca rendkívül koncentrált. A geopolitikai bizonytalanságoknak, exportkorlátozásoknak és áringadozásoknak kitett európai autógyártás azzal szembesül, hogy biztosan beérkező nyersanyag nélkül kellene minél többet termelni, mivel a villanymotorok iránti kereslet folyamatosan nő.

A nehéz ritkaföldfémek azért kellenek, hogy a mágnesek ellenálljanak a nagy teljesítményű üzem során fellépő magas hőmérsékletnek. Kitermelésük és feldolgozásuk ugyanakkor nehézkes, és jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, ami rontja az elektromos járművek környezeti mérlegét.

A YASA most brit kormányzati támogatással indította el a Project Resilience kezdeményezést, amely két módon keres kiutat a kényszerhelyzetből: az egyik út a nehéz ritkaföldfémek teljes elhagyása, a másik a ritkaföldfémek maradéktalan kiváltása.

A fejlesztés alapja egy közös technológia, amely lehetővé teszi a moduláris felépítést, így a gyártók az adott jármű specifikációihoz mérten választhatnak a különböző rotortechnológiák közül, attól függően, hogy a költséghatékonyság vagy a maximális teljesítménysűrűség fontosabb. A nagy teljesítményű akkumulátoros és hibrid modelleknél a nehéz ritkaföldfém-mentes mágneses motorok biztosíthatják a kompakt méretet, míg más járműkategóriákban a teljesen ritkaföldfém-mentes megoldások válhatnak dominánssá.

„A ritkaföldfémek fontosak a nagy teljesítményű és kompakt villanymotorok fejlesztésében, de az autóiparnak olyan jövőre kell felkészülnie, amelyben egyre fontosabb az elérhetőség, a környezeti hatás és az ellátásbiztonság” – mutatott rá közleményben Tom Hillman motorszimulációs vezető. „A Project Resilience lényege, hogy alternatívákat hozzunk létre, anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a járműgyártók igényeit. A különböző alkalmazások megkövetelik a teljesítmény, a hatékonyság, a méret, a költség és a gyártási volumen más-más egyensúlyát. Ezért fejlesztünk két egymást kiegészítő technológiát egyetlen univerzális megoldás helyett.”

Gábor János, NEW technology

The post Kiút a mágneses csapdából: hogyan tépheti le az európai autóipar a ritkaföldfémek béklyóját? appeared first on NEW technology.

A modern civilizáció szó szerint betonra épült: évente nagyjából négymilliárd tonna cementet állítanak elő világszerte, hogy kiszolgálják az építőipar igényeit. Ez az alapanyag azonban hatalmas ökológiai lábnyomot hagy, hiszen a gyártási folyamata a globális szén-dioxid-kibocsátás 5–8 százalékáért felel. A probléma gyökere a mészkő hevítése, amely során elkerülhetetlenül nagy mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel. Az ETH Zürich szakemberei viszont most egy olyan ígéretes eljárást vizsgálnak, amely nemcsak megállítaná a szennyezést, hanem egyenesen tisztítaná a légkört.

A megoldás kulcsa a közvetlen légköri szén-dioxid-kivonás (Direct Air Capture – DAC) és a hagyományos cementgyártás technológiai ötvözése.

A kutatócsoport az amerikai Heirloom Carbon Technologies vállalattal együttműködve elemezte a „kalcium-hurok” néven ismert kémiai körforgást. Mivel mindkét ipari folyamat ugyanazt az alapanyagot, a mészkövet használja, az integráció lehetősége kézenfekvő.

A módszer lényege, hogy a mészkövet fosszilis tüzelőanyagok helyett elektromos kemencékben hevítik, így elkerülhető a tüzelésből származó emisszió. A folyamat során felszabaduló tiszta szén-dioxidot közvetlenül befogják, míg a keletkező oltott mész a levegővel érintkezve további szén-dioxidot nyel el – még azelőtt, hogy újra cementté vagy mészkővé alakulna.

„Sikerült kimutatnunk, hogy a technológia szén-dioxid-mérlege nettó negatív; vagyis a szén-dioxid-tárolással kombinált, kereskedelmi célú kalcium-hurkos DAC-üzemek a teljes életciklusuk során több szén-dioxidot távolítanak el, mint amennyit termelnek” – hangsúlyozta Vittoria Bolongaro, a tanulmány vezető szerzője.

A hatékonyság nagyban függ a felhasznált energiától. A modellszámítások szerint ha megújuló forrásokra támaszkodnak, a szén-dioxid-eltávolítás hatékonysága 2050-re elérheti a 85–96 százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden tonna tárolt gázra mindössze 40–150 kilogrammnyi járulékos kibocsátás jut a teljes ellátási láncban. A kutatás során figyelembe vették a víz- és földhasználati mutatókat is, hogy kizárják az egyéb környezeti károkat.

A gyakorlati alkalmazhatóság bizonyítéka a partnercég Kaliforniában működő, 1000 tonnás kapacitású létesítménye, valamint az, hogy Louisianában egy ennél is nagyobb egység építését tervezik.

Bár a technológia elméletben és kis léptékben is működik, a globális elterjedéséhez még jelentős akadályokat kell leküzdeni. Az integrációhoz hatalmas szellőztető egységekre, teljesen dekarbonizált villamosenergia-hálózatra, illetve ipari méretű, közvetett fűtésű elektromos kalcináló kemencékre van szükség.

A kutatók elismerték, hogy a gazdasági megtérülésről még nincsenek pontos adatok, mivel a mostani elemzés elsősorban a környezeti hatásokra fókuszált. Az eredmények ettől függetlenül jó kiindulópontot jelentenek egy olyan iparág számára, amely a mai napig az egyik legnagyobb környezetszennyezőnek számít.

Gábor János, NEW technology

The post Közvetlen szén-dioxid-kivonás oldja meg a cementgyártás legnagyobb problémáját appeared first on NEW technology.

Kínában lassult az ipari termelés bővülése és a kiskereskedelmi forgalom növekedése éves szinten júliusban, amikor emelkedett a munkanélküliség júniussal összevetve a statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint.

Júliusban 4,5 százalék volt az ipari termelés éves növekedése a júniusi 5,3 százalék után. Elemzői várakozások átlagában kevésbé lassuló növekedés, 5 százalék szerepelt júliusra.

A feldolgozóiparban a termelés növekedése a júniusi 6 százalékról 5,5 százalékra mérséklődött a múlt hónapban.

Az idei első hét hónapban az ipari termelés 5,3 százalékkal nőtt a hathavi 5,4 százalék után.

Tavaly 5,9 százalékkal nőtt Kína ipari termelése az egy évvel korábbi 5,8 százalék után.

A kínai kiskereskedelmi forgalom éves növekedése 0,6 százalék volt júliusban a júniusi 1 százalék bővülés után. Az elemzői várakozások átlagában 1,5 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedés szerepelt júliusra.

Az idei első hét hónapban a kiskereskedelmi forgalom 1,23 százalékkal nőt a hathavi 1,33 százalékot követően.

Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékkal bővült a 2024. évi 3,5 százalék után.

Ugyancsak hétfőn ismertette a statisztikai hivatal, hogy júliusban 5,2 százalékra ugrott a munkanélküliség a júniusi 5 százalékról. Elemzők 5,1 százalékos júliusi rátával számoltak.

Kínában tavaly az átlagos munkanélküliség 5,2 százalék volt a 2024. évi 5,1 százalékot követően.

MTI

The post Kínában lassult az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése, nőtt a munkanélküliség júliusban appeared first on NEW technology.

Okos mobilhálózatok, öngyógyítás, intelligens energiafogyasztás – a mesterséges intelligencia (MI) a távközlési iparág működésének szinte minden területét átalakítja. Az MI a hálózat megtervezésétől és üzemeltetésétől kezdve az energiahatékonyság javításán át a szolgáltatásminőség fenntartásáig számos feladatban kap szerepet. Ezek közül több már itthon is a mindennapi gyakorlat része.

A CETIN Hungary a közelmúltban több mint százhúszmilliárd forint ráfordítással elvégezte több mint 4080 bázisállomásos hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését. A cég komolyan foglalkozik az MI lehetőségeivel a hatékonyabb és fenntarthatóbb működés, illetve a felhasználói élmény javítása érdekében. Modernizált hálózatára új képességeket is fejlesztett és fejleszt folyamatosan, amelyek működésébe – az automatizációtól az energiafelhasználáson keresztül a hálózatmenedzsmentig – beépíti a mesterséges intelligencia által kínált legkorszerűbb lehetőségeket. A cég a közelmúltban egy, a mesterséges intelligencia telekommunikációs alkalmazásaira fókuszáló szakmai program keretében többek között Koltai Balázs MI-szakértővel tekintette át, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a telekommunikáció működését.

„A távközlésben a fókusz végérvényesen áttolódott a puszta kapacitásbővítésről és optimalizálásról a hálózati intelligenciára. Inspiráló látni, hogy a CETIN-nél ez már a mindennapi mérnöki munka szerves része. A mesterséges intelligenciával támogatott tervezés és üzemeltetés hatékonyabbá teszi a működést, és mentesíti a szakembereket a rutinfeladatok alól – mondta el Koltai Balázs egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető. – A bázisállomások hosszabb távon elosztott MI-számítási adatközpontokká (Edge AI) válhatnak, így a hálózat közvetlenül a helyszínen tudja kiszolgálni a legújabb technológiák nulla-késleltetési igényeit. Mindennek az autonóm, proaktív infrastruktúrának az előnyeit pedig felhasználóként mindannyian érezni fogjuk.”

Mesterséges intelligencia már a hálózattervezésben is

A mesterséges intelligencia képes a hálózat használatából származó aggregált telemetriai adatok, valamint a felhasználói visszajelzések elemzésére. Ezek alapján pontosabban meghatározható, hogy egy-egy földrajzi területen hol és milyen kapacitásra – új bázisállomás építésére vagy a meglévő bővítésére – van szükség. Az így támogatott, cellaszintű okos hálózattervezés hozzájárulhat a jobb lefedettséghez és a felhasználói élmény folyamatos javításához. A CETIN Hungary jelenleg épp azt elemzi, hogy az előbb említett okos hálózattervezés mennyivel gyorsabb és komplexebb tervezést tesz lehetővé, illetve, hogy azonos beruházással mennyivel jobb előfizetői élmény biztosítható.

Működés okosan…

Ha már működik a hálózat, akkor ennek optimalizálásában is segíthet az MI. A CETIN Hungary több ezer teljesítménymutató (KPI) segítségével folyamatosan figyeli és értékeli hálózatát. A mesterséges intelligencia ezeket a mutatókat összeveti a hálózati forgalomra vonatkozó előrejelzésekkel. Így azonosítható a száz legrosszabbul teljesítő bázisállomás, a rendszer pedig segít megtervezni a javított új, optimalizált rádiós konfigurációt, amit utána integrálnak is a hálózatba. A prediktív elemzésekre építve bizonyos hibák vagy rendellenességek automatikusan kezelhetők, azaz a hálózat az öngyógyításra is képes.

A hálózatüzemeltetés során az észlelt problémákhoz részletes dokumentációt és munkajegyeket készítenek a szakértő mérnök kollégák, amelyek alapján meghozzák a döntést a szükséges beavatkozásról. A CETIN-nél generatív mesterséges intelligenciát használnak ezen munkajegyek ellenőrzésére, a hiányosságok azonosítására és szakmai visszajelzés adására. Ez segít abban, hogy csak megfelelően előkészített és dokumentált feladatokat hajtsanak végre, ami egyszerre növelheti a működés minőségét és hatékonyságát.

…és energiatakarékosan

A mesterséges intelligencia az energiafogyasztási mintázatok folyamatos elemzésével képes azonosítani a várttól eltérő működést. Az ilyen anomáliák korai felismerése segíthet a rejtett hibák vagy rendellenességek gyorsabb beazonosításában, így támogatva a hatékonyabb üzemeltetést.

A hálózati terhelés előrejelzése alapján az egyes hálózati elemek működése is dinamikusan szabályozható. Alacsony forgalmú időszakokban az ügyfélélmény befolyásolása nélkül a fölösleges kapacitások ideiglenesen kikapcsolhatók vagy energiatakarékos üzemmódba állíthatók – ezek az úgynevezett smart sleep tornyok. Ez hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához és a fenntarthatóbb működéshez. A CETIN Hungary tapasztalata, hogy az intelligens hálózatvezérlés és power-saving funkciók alkalmazásával éves szinten mintegy 3 millió kWh energia takarítható meg, ami 1295 átlagos magyarországi háztartás éves villamosenergia-igényének felel meg. Célzott MI alapú támogatással további mintegy 20 százalékkal növelhető a megtakarított villamos energia mennyisége.

CETIN Hungary

The post Okosabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb: így változtatja meg a mesterséges intelligencia a távközlést appeared first on NEW technology.