Fahulladékból repülőgép-üzemanyag – ezzel az új eljárással lehetséges

A globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 2-3 százalékáért a légi közlekedés felel, a zöld átállás azonban egyelőre várat magára: a jelenleg felhasznált kerozinnak kevesebb mint 1 százaléka származik fenntartható forrásból. A váltás legfőbb gátja eddig a technológia kiforratlansága és a rendkívül magas előállítási költség volt. A Kínai Tudományos Akadémia sanghaji kutatóintézetének legújabb fejlesztése azonban épp ezen a ponton hozhat fordulatot.

A szakemberek olyan kobalt-mangán alapú katalizátort hoztak létre, amely fás biomasszából és egyéb alapanyagokból nyert szintézisgázt alakítja repülőgép-üzemanyaggá.

A kínai kutatók tanulmánya szerint egy speciálisan maratott béta-zeolitra épülő megoldással küszöbölték ki a repülőgép-üzemanyag gyártásának alapját jelentő Fischer-Tropsch-eljárás egyik hátrányát, a nemkívánatos gázok keletkezését, így a megoldásuk egyszerre garantálja a gyors feldolgozást és a végtermék magas minőségét.

A laboratóriumi és kísérleti tesztek meggyőzőek: az eszköz a szén-monoxid közel 83 százalékát átalakította, a keletkező szénhidrogének több mint 67 százaléka pedig pont abba a tartományba esett, amely a repülőgép-üzemanyag gyártásához szükséges. A folyamat stabilitása kiemelkedő: a katalizátor még a magas szén-dioxid-tartalmú, tisztítatlan nyersanyagokat is jól kezeli.

A technológia hatékonyságát jelzi, hogy óránként minden egyes gramm kobaltra vetítve több mint 5,15 gramm terméket állítottak elő. A keletkező folyadék 79 százaléka közvetlenül a repülőgép-üzemanyaghoz szükséges szénhidrogénekből állt.

Az elméleti sikert hamarosan gyakorlati alkalmazás követi. Szecsuán tartományban már zajlik egy évi 100 000 tonna kapacitású üzem építése, amely a tervek szerint 2028 előtt megkezdi a működést. A gazdasági előrejelzések pedig kedvezőek: az üzem 2028-ra várhatóan 302 millió dolláros (kb. 99 milliárd forintos) éves bevételt ér el, miközben a működési költségeket 114 millió dollárra (37,3 milliárd forintra) becsülik. Ez 55 százalék körüli bruttó haszonkulcsot jelent, ami alapjaiban írhatja át a szektor üzleti modelljét.

Gábor János, NEW technology