Geotermikus megoldás a kátyú ellen – Ez a módszer lehet az útépítés megmentője

Egy brit kutatócsoport a probléma gyökerénél oldaná meg a közutak talán legnagyobb globális ellenségét, a hőmérséklet-ingadozásból eredő kátyúképződést. A Surrey-i Egyetem tudósai a „Termoaktív utak a hőgyűjtésért és az útburkolat hőmérséklet-szabályozásáért” című projektben azt szeretnék elérni, hogy a föld mélyén tárolt hő segítségével nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb hőmérsékleten tartsák az aszfaltburkolatot. Ezzel a megoldással az úthálózat ellenállóbbá válhat a szélsőséges időjárással szemben, javulhat a közlekedésbiztonság, és ritkábban lenne szükség forgalmi korlátozásokkal járó felújításokra.

A technológia alapját egy speciális hőcserélő csőhálózat adja, amelyet közvetlenül az aszfaltburkolat alatti rétegekbe építenek be.

A rendszer működési elve pedig a szezonalitásra épül: nyáron a csövekben keringő víz elnyeli a napsütötte aszfalt forróságát, majd ezt az energiát egy 100 méter mély fúrólyukban tárolja el. Amikor beköszönt a fagy, a folyamat megfordul, és a föld alatt tárolt hőt visszakeringetik a felszín közeli csövekbe. Ez a megoldás hatékonyan akadályozza az úttest jegesedését, és minimalizálja a fagyási-olvadási ciklusok számát. Mivel a kátyúk kialakulásáért elsősorban ez a folyamatos tágulás és összehúzódás felelős, a hőmérséklet stabilizálása közvetlenül védi az út szerkezeti integritását.

A módszert a gyakorlatban is tesztelik az egyetem egyik kampusza melletti parkolóban.  A kutatók több éven keresztül figyelik a folyamatokat föld alatti szenzorok segítségével, hogy pontos képet kapjanak a rendszer hatékonyságáról.

A rendszerhez nem szükségesek kísérleti alapanyagok: a szakemberek szabványos műanyag csővezetékeket és keringető szivattyúkat használnak, ami megfizethetőbbé teszi a jövőbeni nagyüzemi alkalmazást. A vizsgálat nem áll meg az útburkolatnál; a kutatócsoport méri a tesztszakasz feletti levegő hőmérsékletét is, mert bíznak benne, hogy a hűvösebb aszfalt a kánikulai hőhullámok idején csökkentheti a környező levegő hőmérsékletét is, megoldva ezzel a betonrengetegekben jelentkező és emberéleteket követelő hősziget-kupola problémáját.

Gábor János, NEW technology