Egy Ausztriában fejlesztett karbonkivonó állomás évi 50 tonna szén-dioxidot választ ki a légkörből, és ehhez tonnánként csak annyi villamos energiára van szüksége, mint 6-7 háztartási gépnek.
A Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) által tervezett kísérleti állomást, ami az Austrian Pilot Unit 1 (APU1) nevet kapta, az amerikai DAClab és az osztrák DACworx startup valósította meg, a szintén amerikai Peter Relan Dharma Karma Alapítványának közreműködésével.
A kompakt, egyetlen konténerben elférő modul a fejlesztők közleménye szerint rugalmasan használható: kkv-k vagy civil kezdeményezések számára egy-egy APU1 is beüzemelhető, de a nagyobb cégek több modul összekapcsolásával számolhatnak.
A szén-dioxid-kivonás folyamata
A karbonleválasztás elterjedése olyan forgatókönyvek része, amelyek hangsúlyozzák: a szén-dioxid-kibocsátást mindenképp csökkenteni kell, de a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez légköri leválasztásban szintén gondolkodni kell.
Bár a napjainkban születő klímamodellek számolnak ezzel a lehetőséggel, kipróbált karbonkivonó technológia egyelőre nem érhető el a piacon.
A TU Wien ezen igyekszik változtatni, miután rájött, hogy például az aminok megkötik a szén-dioxidot. Ezt az anyagot finomszemcsés formában viszik fel egy szilárd hordozóra, és levegőt szűrnek át rajta, szinte teljesen eltávolítva belőle a szén-dioxidot.
Ha a szűrőanyag telítődik, a megkötött szén-dioxidot el kell belőle távolítani, hogy újra felhasználható legyen. E folyamathoz a szűrőanyag felmelegítésére van szükség – ami az energiaigény javát képviseli.
A ma ismert eljárásokban a szűrés és a regenerálás ugyanott történik, így nemcsak a szűrőanyag melegszik és hűl, hanem a tartályok és a berendezések is, ami energiaveszteséget okoz. Az új megoldás lehetővé teszi, hogy a szűrőanyag automatikusan mozogjon a forró és a hideg tartály között.
Mivel a szűrést végző tartályokat nem, csak a regenerátort kell fűteni, a regenerálás rendkívül energiahatékony: egy tonna szén-dioxid kivonásához kevesebb mint 2000 kWh energia kell – annyi, mint 6-7 otthoni hűtőszekrény üzemeltetéséhez.
A fejlesztők szerint a következő lépés egy ezertonnás kivonásra képes létesítmény megépítése lesz, amely már kereskedelmi méretű modullá fejleszthető.
Gábor János, NEW technology

