Nagyon más a tűzvédelem egy automatizált raktárban – Maguk a robotok terjeszthetik tovább a tüzet

Christopher Culp, a Henderson Engineers szakértője a Supply & Demand Chain Executive-ben megjelent elemzésében méltatlanul elhanyagolt oldalról, a tűz keletkezésének és terjedésének feltételeit vizsgálva járja körül az automatizáció kérdését. A mérnök szerint a fő kérdés nem az, hogy az automatizálás önmagában növeli-e a problémát, hanem az, hogy „a védelmi stratégia képes-e lépést tartani az üzemeléssel”.

A hagyományos raktárak oltóberendezései talán megfelelnek az ismerős terepen: átlátható és szabványos folyosók, polcok, útvonalak, felettük sprinkler szórófejekkel. De az automatizált létesítményekben ennél bonyolultabb a tűzvédelem. Több dokumentált esetben ugyanis maguk a robotok vitték tovább az égő árut a polcrendszerek között, pillanatok alatt túlterhelve a különálló pontokra tervezett mennyezeti oltórendszert.

A szakértő szerint a tűzvédelem alapkérdése az, hogy lesz-e elegendő víz, ha valami meggyullad, és elég gyorsan eljuttatható-e a tűzfészekhez?

A tárolók e szempontból komoly fejtörést jelentenek: a nyitott tetejű ládák összegyűjtik a permetezett vizet, így a hirtelen hatalmas súly alatt összeomolhatnak a hőtől meggyengült acélállványok, míg a zárt dobozok megvédhetik a tüzet a vízsugártól. A felülről töltött polcrendszereknél ráadásul sokáig rejtve maradhat a tűzfészek, ezért már a tervezéskor meg kell egyezni a tűzoltósággal a beavatkozás módjairól, ki kell alakítani a tömlőcsatlakozókat, a rálátást és az automata vízágyúkat.

A védelem gerincét mindazonáltal a korai érzékelés adja.

Az aspirációs füstérzékelők és a szállítópályák mentén futó hőérzékelő kábelek már az első pillanatban beavatkozást indíthatnak: vészhelyzetben leállítják a futószalagokat, biztonságos pozícióba küldik a robotokat, lekapcsolják az akkumulátortöltőket, kezelik a tűzgátló ajtókat, és készenlétbe helyezik a sprinklerhálózatot.

Miért inkább víz a gáz helyett?

A hatalmas légterek és a nyitott csarnokok miatt a speciális gázos oltók ritkán jelentenek alternatívát, míg a vízködös oltás hatékonysága függ a légáramlástól és a beépített eszközöktől. Éppen ezért a sprinklerrendszer és a tűzoltók beavatkozási lehetősége alapvető marad. A sűrűn beépített gépsorok, a védett robotzónák és a szűk szervizjáratok miatt a hozzáférési útvonalakat az elrendezés véglegesítése előtt ki kell jelölni, mert ha a mérnökök a telepítés után próbálnak helyet szorítani a szelepeknek vagy a vészleállítóknak, a karbantartás napokra megbéníthatja a folyamatosan működő logisztikai központot.

Culp arra is figyelmeztet, hogy az alkatrészek tesztelése nem bizonyítja a teljes épület működőképességét.

A kivitelező hiába ellenőrzi külön a sprinklereket, a riasztókat és a robotokat, mivel éles helyzetben mindnek egyszerre, összehangolt műveleti sorrend szerint kell reagálni. A cél tehát nem az, hogy a korszerű raktárakat régi sémákhoz igazítsuk, hanem az, hogy olyan védelmi stratégiával óvjuk a befektetést és a folyamatos működést, amely képes tartani a lépést a technológiával.

Gábor János, NEW technology