Kiválthatja a fosszilis forrást: kenyérhulladékból készülhet hidrogén

Egy új tanulmány szerint a kenyérmorzsa segíthet kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat a vegyipar egyik leggyakrabban alkalmazott reakciójában. A kutatók egy olyan, egyedényes mikrobiális eljárást dolgoztak ki, amely hulladék kenyérből származó cukrokat használ, hogy kiváltsa a fosszilis tüzelőanyagokból származó hidrogént a hidrogénezés során.

A kutatók szerint az új módszer karbonnegatív, és új utakat nyithat a bioalapú gyártás előtt, megújuló és hulladékból származó alapanyagok felhasználásával.

A hidrogénezés a modern vegyipari gyártás egyik alapfolyamata, de szinte teljes egészében fosszilis tüzelőanyagokból előállított hidrogéngázra támaszkodik. A hidrogén előállítása és felhasználása rendkívül energiaigényes, gyakran több száz Celsius-fokos hőmérsékletet és mélytengeri szintű nyomást igényel.

Az élelmiszeriparban a hidrogénezés során a folyékony növényi olajokat tartósabb, szilárd zsírokká alakítják. Az ipar más területein kulcsszerepet játszik a gyógyszerek, finomvegyszerek, üzemanyagok és polimerek előállításában, jellemzően nikkel, palládium vagy platina katalizátor alkalmazásával.

Az Edinburghi Egyetem Wallace Laboratóriumának kutatói kimutatták, hogy a hidrogénezést élő baktériumok által természetes módon termelt hidrogéngázzal is el lehet végezni.

A vizsgálat során egy általánosan használt laboratóriumi E. coli törzset tápláltak hulladék kenyérből kivont cukrokkal, és oxigénmentes környezetben tenyésztették. Ilyen körülmények között a baktériumok természetes módon hidrogéngázt termelnek. Amikor ugyanabba a reakcióedénybe kis mennyiségű palládiumkatalizátort és a kívánt vegyületet is hozzáadták, a mikrobák által előállított hidrogén elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy enyhe, alacsony energiaigényű körülmények között végbemenjen a hidrogénezés.

Az egész folyamat egyetlen lezárt lombikban zajlik, közel szobahőmérsékleten, fosszilis tüzelőanyagok és külső forrásból származó hidrogéngáz nélkül.

Az eljárás karbonnegatív lehet, ha kiindulási anyagként hulladék kenyeret használnak. Mivel nem fosszilis eredetű hidrogént alkalmaznak, és az élelmiszer-hulladék nem kerül lerakóba vagy égetőbe, a rendszer több üvegházhatású gázt von ki a környezetből, mint amennyit kibocsát.

A kutatócsoport értékes mindennapi termékek széles körére kívánja kiterjeszteni a módszert, és különböző mikrobiális gazdasejteket vizsgál, hogy olyan törzseket fejlesszen, amelyeknél nincs szükség fémkatalizátorra. A kutatásról szóló tanulmány a Nature Chemistryben jelent meg – írja az egyetem közleménye.

Gábor János, NEW technology