1972. december 14-én volt az Apollo-misszió utolsó napja a Holdon. Öt évtizeddel később a NASA azt tervezi, hogy űrhajósokat küld az égitestre. Az Artemis program célja, hogy a Hold egy új területére látogasson, és új mintákat gyűjtsön – írja összefoglalójában az MIT Technology Review.
Bár a program hivatalosan csak hároméves, az Artemis elemei már évek, sőt évtizedek óta készülnek. A NASA-nál és az Egyesült Államok egyetemi partnereinél lévő projektek sok esetben már jóval azelőtt léteztek, hogy a Trump-kormányzat nevet adott volna nekik. A program elindulása rázósan kezdődött, ugyanis nemcsak az üzemanyaggal kapcsolatos problémák jelentkeztek, hanem két hurrikán is késleltette az első, novemberi startot.
Az Artemis program számos céllal rendelkezik. A projekt első küldetése volt a személyzet nélküli tesztrepülés 2022. november 16-án, amely az éjszaka közepén indult. A valaha indított legerősebb rakéta, a Space Launch System (SLS) szállította az űrbe. Az SLS a Szabadság-szobornál 15 méterrel magasabb, narancssárga főtartályból áll, amelyet fehér gyorsítórakéták szegélyeznek, így meghajtásban és programozási stílusban hasonlít elődjére.
- Hirdetés -
Piaci szereplők az űriparban
Az űripar az elmúlt időszakban virágzásnak indult. A SpaceX vállalata kifejlesztette többször felhasználható Falcon 9 rakétáját (majd később a Falcon Heavy-t), és katonai, valamint polgári műholdakat indított a kormány megbízásából. A vállalat 2020-ban megkezdte az űrhajósok felszállítását, újraindítva ezzel a lehetőséget, hogy embereket küldjenek az űrbe az USA területéről. Más magáncégek, köztük Jeff Bezos Blue Origin nevű vállalata civileket, főként hírességeket és turistákat kezdett el az űrbe juttatni. Eközben a NASA mérnökei tovább dolgoztak az űrsikló-technológián. Az olyan nagy múltú vállalkozók, mint a Boeing, továbbra is komoly bónuszokat kaptak az SLS-en végzett munkájukért, a késedelmek és a gombamód szaporodó költségek ellenére.
Az első lépés a Marshoz a Holdon keresztül vezet
A Holdra való visszatéréssel kapcsolatos retorika nagy része a Marsra való esetleges utazást is magában foglalja. Az ügynökség tisztviselői gyakran mondják, hogy a Holdra való visszatérés megtanít majd minket arra, hogyan éljünk és dolgozzunk egy másik világban, és megnyitja az utat a vörös bolygó esetleges emberi felfedezésére.
Az Artemis lassan érheti el ezeket a lépéseket. A rakéta a tervek szerint másfél évente egyszer indul; a kritikusok szerint a lendület és a közvélemény támogatása csökkenhet, ha ilyen hosszú idő telik el a kilövések között. A 25. űrsikló-küldetésnél a NASA azzal próbált új izgalmat kelteni, hogy egy tanárt ültetett a fedélzetre. Christa McAuliffe a legénység hat másik tagjával együtt életét vesztette, amikor a Challenger űrrepülőgép alig több mint egy perccel az indulás után, 1986 januárjában megsemmisült.
Több alternatíva is képbe került
Az emberek Holdra való visszatérésének alternatív módjai is létezhetnek. Számos nehéz rakéta áll fejlesztés alatt. A SpaceX egy Starship nevű, újra felhasználható járművet épít, amely egy olyan konfigurációt tartalmaz, amelynek célja, hogy űrhajósokat juttasson el egészen a Holdra; a Blue Originnek van egy New Glenn nevű, újra felhasználható rakétája; és még a United Launch Alliance hagyományos rakétaépítő cégnek is van egy hatalmas rakétája, a Vulcan Centaur, amely a tervek szerint idén év elején kezdi meg tudományos műszerek és magán finanszírozású leszállóegységek Holdra juttatását. Garver azt mondja, meglepte, hogy a NASA Joe Biden elnök vezetésével a Starship egyik változatát választotta az Artemis programban résztvevő űrhajósok holdfelszínre juttatására: „Ez annak elismerése, hogy a Starship működni fog. És ha a Starship működni fog, akkor nincs szükség más alternatívákra.”
További akadályok…
Jelenleg a rakéta nem az Artemis program egyetlen akadálya a Holdon való hosszú távú emberi tartózkodás felé vezető úton. Az űrutazás még mindig kihívást jelenthet, még akkor is, ha rengeteg fejlesztés jelent meg e területen. A Holdra való visszatérés pedig nehéznek bizonyul a NASA számára. Egyes megfigyelők szerint a 2025-ös emberi leszállás túlságosan ambiciózus elképzelés.
Ha az Artemis kizárólag a tudományról szólna, a NASA robotokat küldene, ahogyan azt már megtette a Naphoz, a Marshoz, a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a Naprendszer peremén túlra irányuló küldetésekkel.
Némethi Botond, NEW technology magazin