A kreatív ipar és a digitális gazdaság köré összpontosult a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának nemzetközi tudományos konferenciája a Menedzsment Campus új épületében, Győrben.
„Az ipar digitalizációs átalakulásának legnagyobb kihívása az emberhez köthető, ezért a kutatói, egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír. A hazai ökoszisztéma szereplőinek ipar 4.0 érettsége jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában” – hangzott el a konferencián.
Papp Ilona dékán köszöntőjében a genius loci, a hely szelleme kifejezés került középpontba, nem véletlenül, hiszen először rendezték a Kautz-konferenciát az üvegpalotának is nevezett, átlátható ipari és felsőoktatási találkozási pontban, az új Menedzsment Campusban. „Mindannyiunk tudása, mindannyiunk akarata lesz ennek a helynek a genius locija” – hangsúlyozta a dékán.
A tudományos konferencián tíz szekcióban (digitális turizmus; családi vállalkozások és dilemmák a digitális korban; új kihívások a menedzsmentben; sharing economy; a logisztika eszközei a digitális gazdaságban; egészség, fittség, életminőség, munkatermelékenység; marketing kihívások a globalizáció korában; ökológiai lábnyom kalkulációk és kalkulátorok; a technológiai változás távlatos társadalmi költség-haszon elemzése; digitális gazdaság; digital transformations: opportunities, risks and challenges) csaknem száz előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Olyan témák kerültek terítékre, mint például a Carsharing – az önvezető autók regionális hatásai, az ipar 4.0 megoldások gyakorlati megközelítése, vajon hány hektár lehet egy családi gazdaság ökológiai lábnyoma, illetve a digitális forradalom és a helyi gazdaság fejlesztésének lehetőségei.
A szekcióprogramot megelőző plenáris előadásokon Győr kreatív gazdasági stratégiájáról (Fekete Dávid), az ipar szolgálatában álló kutatóintézetekről (Gallina Viola és Nick Gábor) és a kreatív gazdaság hazai térszerkezetének kihívásairól (Kovács Zoltán) adtak áttekintést az előadók.
Gallina Viola, a Fraunhofer Austria Research GmbH tudományos munkatársa és Nick Gábor, az EPIC InnoLabs Kft. szakértője, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa bemutatták, hogyan tudnak együttműködni a kutatóintézetek az iparral, és hogyan lehet sikeres digitalizációs projekteket megvalósítani. Gallina Viola elmondta, hogy régi jó kapcsolat fűzi a Fraunhofer Intézetet az MTA SZTAKI-hoz, konkrét ipari projektekben működnek együtt, közösen kínálnak terméket, szolgáltatást.
A Fraunhofer Társaság Európa vezető, alkalmazott kutatással foglalkozó intézete. Huszonnyolcezer munkatársat foglalkoztatnak világszerte több mint hetven kutatóintézetükben, és az árbevételük meghaladja a 2 milliárd eurót. Ennek kétharmada ipari projektekből, tanácsadásból származik, egyharmada kutatási projektekből. A kutatásban szorosan együttműködnek az egyetemi szférával. A Fraunhofer Austria tíz éve alakult, és ez alatt több mint 110 támogatott kutatóprojektjük, kétszáz ügyfelük volt. Termelés- és logisztikamenedzsment, valamint visual computing üzletágakra szakosodtak, és az ausztriai intézet a bécsi egyetemmel dolgozik együtt.
Kutatóprojektjeikben olyan konkrét megoldásokat fejlesztenek ki, amelyek hozzáadott értéket adnak az iparnak. Példaként említette a Swarovskit, ahol kristály polírozási idejét jelezték előre gépi tanulás alkalmazásával. A témák az ipari igényekhez igazodóan folyamatosan változnak.
Nick Gábor az MTA SZTAKI és a Fraunhofer Kutatóhálózat „közös gyermekéről”, az EPIC InnoLabs Kft. és Kiválósági Központról beszélt, amelynek portfóliójában ugyanúgy megtalálhatjuk az ipar 4.0 stratégiai tanácsadást, mint a mesterséges intelligenciát és az adatelemzést. Az innováció területén például 3D nyomtatásra, ember-robot kollaborációra, okosváros kezdeményezésekre koncentrálnak. A megszerzett tudást, amilyen széles körben csak lehet, terjesztik. Kiemelte, hogy bármennyire is digitalizálódik a világ, a központjában mindig a kreatív, gondolkodó ember marad.
A világ felgyorsulására kézzel fogható példát hozott Nick Gábor. Míg a hetvenes években a fociban a két passz közötti átlagos idő 5,8 másodperc volt, ez 2010-re 3,7 másodpercre csökkent. Ugyanígy az autóiparban néhány évtizeddel ezelőtt márkánként még alig néhány típus közül választhatott a vásárló, ma már viszont teljesen egyénre szabott a kiszolgálás, talán nem is fut le két azonos jármű a gyártósorról. Ahhoz, hogy a további gyorsulást ki tudjuk szolgálni, paradigmaváltásra van szükség. A piaci és technológiai trendek közül kiemelte az integráció, az együttműködés fontosságát. Már nem az a kérdés, hogy vannak-e kapcsolódási pontok a vállalati, egyetemi és (ön)kormányzati szféra között, sokkal inkább az, hogy mennyire tudnak együttműködni a regionális ökoszisztéma részeiként.
Nem megkerülhető Nick Gábor szerint, hogy a KKV-k hogyan tudják forintokra váltani az akadémiai szféra tudományos eredményeit, miközben egy felmérés szerint a hazai vállalkozások csaknem felében az elmúlt öt évben nem történt innováció. Folyamatfelmérésekben, koncepcióalakításban, konkrét modellek megvalósításában is együttműködhet a tudomány az iparral.
Nick Gábor rávilágított arra, hogy a társadalom jövőformáló szerepe domináns lesz, befolyásolni fogja az ipar digitális átalakulását, ezért Japánban már nem is ipar 4.0-ról, hanem Society 5.0-ról beszélnek. Az élővilágban fellelhető minták (raj intelligencia) gyártásban történő megjelenése várható. Gondoljunk csak a méhek, hangyák összehangolt szerveződésére. A gyógyászati-, additív-, nano-, bio-, robot-technológiák összefonódása fokozódik. Eközben az uniós digitális gazdaság és társadalom fejlettségi mutatóban (DESI) hazánk a 23. helyen áll a 28 tagállam közül a tavalyi évhez hasonlóan.
Az előadó összefoglalásként hangsúlyozta, hogy ipar digitalizációs átalakulásának legnagyobb kihívása az emberhez köthető, ezért a kutatói, egyetemi szféra óriási jelentőséggel bír. A hazai ökoszisztéma szereplőinek ipar 4.0 érettsége jelentős fejlesztési potenciált hordoz magában. A vállalat-egyetem-kormányzat-egyén, mint lokális tér szereplőinek felkészítése, rendelkezésre állása és innovációs együttműködése a versenyképesség, a kreatív ipar, digitális gazdaság kulcstényezője.
Fekete Dávid, Győr alpolgármestere, a Széchenyi Egyetem adjunktusa a Kreatív Győr Stratégiáról elmondta, hogy a 2028-ig tervezett program a polgárságra, a közösségre, a kreativitásra és a kisugárzásra koncentrál. Kiemelten kezeli a designt és az IT iparágakat, valamint a startup vállalkozásokat. Magyarországról szólva az előadó kifejtette, hogy a kreatív ipar a gyorsan növekvő ágazatok közé tartozik, és a szektorban dolgozók bruttó átlagkeresete majdnem kétszerese a nem kreatív foglalkozásúakénak. A kreatív gazdaság győri intézmény- és szervezetrendszerével kapcsolatban külön kiemelte a Széchenyi István Egyetem jelentőségét, a hazai és nemzetközi szintű hallgatói versenyeket, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központot, valamint az építészetre, urbanisztikára is fókuszáló Pannonhalma Campust.
Kovács Zoltán kutatóprofesszor, egyetemi tanár (MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék) a kreatív gazdaság hazai térszerkezetének kihívásairól beszélt. A professzor szerint a tudás és kreativitás szerepe a települések (és régióik) fejlődésében jelentősen felértékelődött. A központ-periféria kapcsolat erősödik a kreatív gazdaság területi mintázatában. Budapest szerepe meghatározó a magyar kreatív gazdaságban, és a klasszikus kelet-nyugat kettősséget egyre inkább a Budapesttől való távolság váltja fel.
Reisinger Adrienn dékánhelyettes, főszervező kiemelte, hogy a teljes Kautz-kar összefogásaként jöhetett létre a konferencia. A visszajelzések mind a plenáris-, mind a szekció előadásokat tekintve nagyon pozitívak. Az idei előadások is megjelenhetnek a konferenciakötetben, illetve a Tér-Gazdaság-Ember, valamint a Civil Szemle folyóirat is szemléz az előadásokból.
Nyerges Csaba/Széchenyi István Egyetem