Sokmilliárdos hálózatfejlesztési hullám: Kecskemétet is érinti az ABB európai óriásberuházása

Ahogy az adatközpontok gombamód szaporodnak, a megújulóenergia-források pedig egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a termelésből, a régi villamosenergia-hálózatok kezdenek teljesítőképességük határára érni. Ezt a feszült helyzetet igyekszik feloldani az elektrifikációban és automatizálásban világvezető, világszerte 110 ezer embert foglalkoztató ABB azzal a több mint 200 millió dolláros (60,5 milliárd forintos) beruházássorozattal, amelyet a következő három évben hajt végre európai – köztük magyar – gyáraiban.

A cél a középfeszültségű gyártási kapacitás bővítése, hogy az infrastruktúra modernizálása ne ütközzön akadályokba.

Morten Wierod vezérigazgató a vállalat közleményében rámutat: a keresletet olyan strukturális folyamatok vezérlik, mint a hálózatok korszerűsítése és a fenntarthatóbb megoldások iránti igény. „Ezek a beruházások segítik kapacitásaink bővítését, javítják termékeink elérhetőségét, és lerövidítik a szállítási határidőket európai, illetve azon túli ügyfeleink számára, lehetővé téve, hogy alkalmazkodjanak a változó energiaszektorhoz.”

Kecskemét is szerepet kap az ABB fejlesztésében

A beruházási program több országot is érint, és köztük hazánk is kiemelt helyen szerepel. Az ABB kecskeméti egységében egy körülbelül 15 millió dolláros (több mint 4,5 milliárd forintos) fejlesztés valósul meg. Itt a csatlakozástechnikai kutatás-fejlesztési és gyártási kapacitásokat növelik, ami közvetlenül hozzájárul a középfeszültségű hálózatok megbízhatóságához.

Ezzel a magyarországi üzem a közműszolgáltatók és a megújuló energiát használó ügyfelek kiszolgálásának kulcsszereplőjévé válik.

A csomag legnagyobb tétele azonban nem a kecskeméti beruházás, hanem egy új, százmillió dolláros (30,3 milliárd forintos) létesítmény felépítése az olaszországi Dalminében, ahol a káros kén-hexafluorid-gáztól mentes kapcsolóberendezések és megszakítók fognak készülni. További százmillió dolláron további öt ország ABB-üzemei osztoznak: a vállalat Bulgária, Finnország, Németország, Norvégia és Lengyelország területén növeli a gázszigetelésű berendezések és vákuum-megszakítók gyártását. A közlemény emlékeztet: nemrég Nagy-Britanniában is végrehajtottak egy 35 millió dolláros (10,6 milliárd forintos) fejlesztést, amely a kritikus infrastruktúrák villámvédelmét szolgálja.

A beruházássorozat mögött sürgető piaci kényszer áll

A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzései szerint a villamos energia aránya a végső energiafelhasználásban 2030-ra alaposan elmozdul a jelenlegi 20 százalékról, és megközelíti a 30 százalékot. Egy ilyen szintű ugrás elképzelhetetlen a hálózatok jelentős bővítése és automatizálása nélkül. Az ipari szereplők és az adatközpontok üzemeltetői számára a stabil áramellátás és a gyors szállítási határidő alapvető üzleti érdek lett, amire a gyártókapacitások növelése az egyetlen érdemi válasz – állapítja meg az ABB.

Gábor János, NEW technology