Barion Pixel

- Hirdetés -

A jövőnk kulcsa az energiahatékonyság

A növekvő energiaigények jelentősen meghatározzák a jelent, és kihívások elé állíthatnak a jövőben. Az épületek biztonságos és energiahatékony üzemeltetése, az ehhez kapcsolódó adatok megfelelő feldolgozása, illetve az egymással összehangolt, komplex rendszerek kezelése jelenti a jövő kulcsát. A Schneider Electric EcoStruxure koncepció többek között ezen problémára kíván megoldást nyújtani.

„Az épületek energiahatékonysági besorolását az épületautomatizáltság szintje alapján az MSZ EN 15232 szabvány határozza meg” – részletezi Gyuró Bertalan, a Schneider Electric Innovation Hub vezetője. „Az irányelv azt vizsgálja a különböző típusú objektumokban, hogy az egyes automatizálási rendszerek komplexitását növelve, a működésüket összehangolva mekkora megtakarítás érhető el. Az automatizálás növelésével például egy irodaépületben akár 20-30 százalék termikus, valamint 7-13 százalék villamos energia takarítható meg. A hatékonyság elérését a következő megoldások segíthetik elő: egyedi hőmérséklet-szabályozás, jelenlét alapú világítás, a légkezelés és a fűtés-hűtés vezérlése, automatikus fényerősség-szabályozás, időjáráskövető árnyékolóvezérlés, egymással összehangolt világítás-, árnyékolás- és hőmérséklet-szabályozás, illetve energiafelügyelet.”

Az energiafelhasználás megoszlása

- Hirdetés -

„Az adott épület energiafogyasztásában a hűtés-fűtés rendszer tesz ki jelentős részt, a kisebb szeletét pedig a világítás jelenti, ezeken kívül természetesen megtalálható több fogyasztó is. Az első két fogyasztási tényezőt erős kontroll alatt tartjuk, hogy energiát takarítsunk meg. Az automatizáltságnak négy kategóriáját különböztetjük meg, amelyben a „D” a manuális, az „A” a teljes mértékben automatizált vezérlést jelenti” – magyarázza Gyuró Bertalan.

A Schneider Electric EcoStruxure Building Operation felügyeleti és vezérlési központja komplex megoldást nyújt. Alkalmazásával hatékonyan valósíthatók meg az épületgépészeti-automatizálási funkciók, azaz többek között a hűtés, fűtés és légkezelés. Emellett egyszerűen felügyelhető a világítási, árnyékolási vagy a telepített energiamenedzsment-rendszer. Nyílt architektúrával rendelkezik, amelybe egyszerűen integrálhatók további struktúrák, például a biztonsági világítás, beléptetés, központi felügyelet. Előnye, hogy összehangolt működés érhető el az önállóan működő alrendszerek között. Az összeköttetés célja, hogy az adott egységek által gyűjtött adatokat a központi felügyelet elérhesse és felhasználhassa a működési hatékonyság és a felhasználói élmény maximalizálása érdekében.

Miért van szükség a fogyasztás automatizálására?

„A manuálisan működtetett rendszerek esetében az emberi tényező befolyással lehet a működésre, banális példákat említve: feltekerve hagyott termosztát vagy felkapcsolt villany okozhat a tervezettnél magasabb fogyasztást, ami nem feltétlenül eredményez megfelelő komfortkörülményeket az adott helyiségben. A villamosenergia esetében akár 10 százalékkal is többet használhatunk, mint amire szükség lenne, emellett a hűtés-fűtés még magasabb, akár másfélszerese is lehet az indokolt mennyiségnek. A magas hatékonyságú, „A” kategóriába sorolható épületautomatizáltság esetében jelenlét alapú világítás-, fűtés/hűtés- és szellőzésvezérlésről, kommunikációképes, egymással összehangolt világítási, árnyékolási, fűtés/hűtési és légkezelési rendszerről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy akkor működnek a berendezések, ha valaki tartózkodik az adott helyiségben. A legmagasabb épületautomatizálási szintre vonatkozóan mintegy 30 százalékos hűtési/fűtési energia, valamint 10-15 százalékos villamosenergia-megtakarítás érhető el” – részletezi Gyuró Bertalan.

A Schneider Electric telephelyein a gyakorlatban is láthatók az energiafogyasztás automatizálására vonatkozó megoldások.

Némethi Botond, NEW technology

NEW technology