A nagy AI-átverés

Láthatatlan emberek a Google, a Facebook és az Amazon mesterséges intelligenciája mögött

A mesterséges intelligencia manapság mindenhol megtalálható körülöttünk. Óriáscégek adatait elemzi, fordítóprogramokat üzemeltet, videókat gyárt, sőt akár elméleti univerzumokat is teremt. Mindez néhány évvel ezelőtt még nagyon távoli jövőnek tűnt, de a fejlődés gyorsabb volt, mint gondoltuk, és nem áll meg. Szinte minden nap olvashatunk egy-egy új, a mesterséges intelligencia által meghódított területről, vagy valamilyen jelentős áttörésről.

A mesterséges intelligencia valóban csodálatos dolog, még úgy is, ha figyelmen kívül hagyjuk a túlzó PR-cikkeket és a témát körüllengő mítoszokat. E korszakalkotó felfedezésnek van azonban árnyoldala is, amiről tudnunk kell, mert különben akár a haladás végét is okozhatja. Nem, nem az öntudatra ébredő robotokról van szó – sokkal inkább ennek ellenkezőjéről: a robotként dolgoztatott emberekről, akik a mesterséges intelligencián alapuló programokat szolgálják, gyakran rossz munkakörülmények között.

„Robotizált” nyelvészek

Több, nemzetközileg elismert online magazin is beszámolt már olyan esetekről, amelyek alapján tudható, hogy a mesterséges intelligencia, mint üzlet több ezer láthatatlan dolgozó munkáján alapul. A Google Assistant 26 nyelvre képes lefordítani bármilyen szöveget, s e mágikus képesség mögött egy hatalmas nyelvészcsapat teljesítménye áll, akik felcímkézik az összes apró adatnyalábot, amelyeket aztán a fordítórobot tanítására használhat a cég. A csoport hét tagja, akik közül néhányan jelenleg is a Google-nak dolgoznak, elmondták a Guardiannek, hogy bár ez a munka minden idejüket felőrli, a legtöbbjüket mégis alvállalkozóként foglalkoztatja az óriáscég, és gyakran előfordul, hogy a munkájukért végül nem is kapnak fizetést.

A fellelhető információk alapján a Google egyrészt jó fizetéssel rendelkező, főállású alkalmazottakból áll, valamint – és belőlük van több – alvállalkozóként alkalmazott, „ellentmondásos körülmények között dolgozó”, „kizsákmányolt”, „kihasznált” munkavállalókból. Közéjük tartoznak az adatelemzők, a Google Books szkennelését végző munkások, a Google Maps autóit vezető, fényképeket készítő alkalmazottak és persze a nyelvészek. „Olyan ez, mint egy fehérgallérosokból álló szerelőüzem. Én magam nem is használom a Google Assistantet, mert tudom, hogyan készült, és nem akarom támogatni” – nyilatkozta a Guardian egyik interjúalanya.

A nyelvészek mindegyike rendelkezik alapképzési diplomával, de sokuk mesterdiplomával vagy PhD- fokozattal is. Mivel a cég nevének értéke óriási, mindenki szeretne a Google-nál referenciát szerezni, azonban az ottani munkakultúra rendkívül káros hatással van az alkalmazottakra. A szerződések részét képezi, hogy a cég nem fizet a határidőn túl elkészült projektekért, azonban a menedzserek gyakran irreális mennyiségű munkát adnak ki az alvállalkozóknak.

Robotként alkalmazott munkavállalók

Hasonló a helyzet a többi nagyvállalatnál is, például a Facebooknál vagy az Alexánál. A Facebook esetében a moderátorokról hallani egyre félelmetesebb történeteket, melyek szerint egyre izoláltabbá, instabilabbá és magányosabbá válnak a dolgozók. Mindenki tudja, hogy egy rendőrt vagy tűzoltót megvisel a munkája során látott sok tragédia. Senki nem gondolná azonban, hogy egy Facebook-dolgozó ugyanilyen hatásoknak lehet kitéve – sőt, ha kifejezetten az a munkája, hogy megrázó anyagokat moderáljon, még nagyobb dózist kap a negatív érzelmekből.

A Google Duplex egy másik, szintén mesterséges intelligenciával működtetett platform, amely éttermekben asztalt vagy hotelekben szobát foglal le. A szolgáltatásnak azonban csak egy részét végzik robotok, a feladatokat sokszor embereknek adják ki, állítja a New York Times egyik cikke.

Még a falnak is füle van

Az Amazon Alexa nevű virtuális asszisztense már sok háztartásban megtalálható. A legtöbb Alexa-tulajdonos nem fél a hackertámadástól, mert úgy vélik, nem sok hasznos információt tudnának meg róluk egy ilyen behatolás során, mivel ugyanolyan egyszerű emberek, mint bárki más.

De mi a helyzet azzal a ténnyel, hogy az Amazon dolgozói folyamatosan hallják az utasításokat? Nem azért, mert szeretnék lehallgatni, hogy konkrétan ki milyen utasításokat ad az eszköznek, hanem azért, mert a beérkezett adatok feldolgozásához szükség van emberi segítségre is, méghozzá szakképzett emberek segítségére. Éppen ezért több száz (vagy több ezer) alkalmazott címkézi fel és foglalja írásba az elhangzott szavak mindegyikét – a cég elmondása szerint persze minden információt bizalmasan kezelve. Erősen kérdéses azonban, hogy ez az eljárás mennyire felel meg a bizalomról alkotott elképzeléseinknek.

Természetesen a mesterséges intelligencia valóban csodálatos technológia, melyről sok jót el lehet mondani. Az emberi agy mintájára létrehozott hálózatos feldolgozórendszerek kapacitása valóban meghaladja a korábban ismert rendszerekét, és rendkívül sokféle feladat megoldására képesek. A problémát az jelenti, hogy a hozzá kapcsolódó feladatok, mint az adatok előállítása és tisztítása még mindig emberi munkaerőt igényel, ami torz üzleti modelleket hoz létre – és sajnos ezek a modellek egyre terjednek. Amíg nincs megoldás az AI munkájával kapcsolatos összes részfeladat automatizálására, addig ez a probléma nem oldódik meg, csak elfedi a csillogó felszín.

Források: Guardian, Bloomberg, New York Times, The Verge, Technology Review

Hegyi Heni, NEW technology magazin