Egy lassuló gazdaságban, a szállítmányozás piacán, amelyet a bevételcsökkenés és az alacsony likviditás jellemez, az expressz szállítmányozás a saját útját járja, és úgy készül a recesszióra, hogy közben nem mond le arról, hogy továbbra is befektessen a járműflottába. 

Piaci rést foglalván el, az expressz szállítmányozó piacnak akár a sajátosságaiból adódó újabb kihívásokra is kell felkészülnie. A román szállítmányozó cégek fő ügyfeleinek számító járműiparban bekövetkezett változások, a dízeltechnika számára alkatrészeket gyártó cégeknél megfigyelhető jelentős termeléscsökkenés, a dízeljárművekről a benzines, hibrid vagy elektromos meghajtású járművekre történő átállással járó piaci mozgások már érezhetőek.

Az ügyfelekkel és a szabályozásokkal kapcsolatos kérdések

És a dolgok valóban komplikálttá válhatnak, amennyiben a külföldi befektetők bejelentik, hogy elvesztették a bizalmukat Románia tekintetében. A Román-Német Kereskedelmi és Iparkamara által végzett felmérés rávilágít arra, hogy a német cégek (az expressz szállítmányozók fontos ügyfeleinek) elvárásai 2009 óta először fordultak negatívra. Csak néhány adat a Ziua Cargo havilap múlt számában megjelent részletes elemzésből. A vállalkozások aránya, amelyek készek munkatársakat alkalmazni 2018-hoz képest 52%-ról 34%-ra csökkent, és azon vállalkozások aránya, amelyek elbocsátani szeretnének munkatársakat 2018-hoz képest 5%-ról 18%-ra nőtt. Ezzel párhuzamosan a befektetéseket csökkenteni kívánó vállalkozások aránya 15%-ról 26%-ra nőtt. Érdekes adalék, hogy számos vállalkozás az exporttevékenység visszaesésével számol.

És történik mindez akkor, amikor a román szállítmányozási piacon jelentős forgalom-visszaesés várható, a jelenlegi likviditás a területen tevékenységet végző vállalatok nagyjából felénél 1 alatt van, a kifizetések késedelemmel érkeznek, és a fizetési események sokasodnak. Akkor is, ha egy piaci résben folytatják tevékenységüket, az expressz szállítmányozó vállalatoknak ilyen kihívásokkal kell szembesülniük.

És ha mindez nem lenne elég, az unióban engedélyhez kívánják kötni a 3,5 t max. megengedett súllyal rendelkező járműveket, és a nagy raksúlyú tehergépkocsikhoz hasonlóan ezeknél a járműveknél is szabályozni akarják a vezetési- és pihenőidőket.

Mit mondanak a számok?

A Félix-fürdőn megrendezett konferencián, Gogucz Zsolt, a Kefren Expres ügyvezető igazgatója és egyben a rendezvény szervezője egy érdekes elemzést mutatott be az expressz szállítmányozás piacáról, amely a szakterületen tevékenykedő cégek között végzett felmérés alapján készült.

A járműflotta átvilágítása mutatja, hogy azok száma, akik bővítették járműflottájukat csökkent 56%-ról 44%-ra csökkent 2019-ben 2018-hoz képest, de a válaszadók 70%-a tervez ilyen irányú befektetést 2020-ban.

Ami a költségeket illeti, a súlypontok az elmúlt két évben kissé eltolódtak. Az alkalmazottakra fordított költségek százalékban kifejezett értéke néhány százalékponttal nőtt, miután a járművezetők bére 2018-ban (a cégek 82%-ánál) és 2019-ben (a cégek 70%-ánál) megemelkedett. Egész pontosan az alkalmazottakra fordított költségek összességében 30%-ról 34%-ra növekedtek, míg a legfontosabb költségtétel továbbra is az üzemanyag marad, amely a költségek több mint 40%-ot teszi ki.

Az alkalmazottakra fordított költségek alakulása…

Egyébiránt a járművezetők havi bére konstans módon növekedtek az elmúlt években, miután 2016-ban meghaladták a vállalkozás járműre levetített nyereséget. A Gogucz Zsolt által bemutatott felmérés szerint a járművezetők 2014-ben kb. 20%-kal több bért kaptak, mi több, ezt követte 2015-ben egy 17%-os, 2016-ban egy 8%-os, 2017-ben egy 7%-os, majd 2018-ban egy 22%-os béremelés.

2020-at illetően a legtöbb cégnek (63%-ban) nincs kirajzolódott elképzelése a további béremelés tekintetében, míg 28%-uk betervezte már a többletkiadásokat erre a célra.

…a szállítási díjak alakulása…

Ilyen körülmények között az expressz szállítmányozási vállalatok majdnem 40%-a nem emelt a szállítási díjakon, 60%-uknál a díjak 5 és 15% között növekedtek. 2019-ben növekedett azon vállalatok aránya, amelyek emelni szeretnének a szállítási díjakon. Ebben a kontextusban pedig nagyon érdekes, hogy a válaszadók több mint fele (56%) úgy gondolják, hogy 2019 a válság éve, és hogy a legnagyobb üzleti kockázat az üzemanyagok árához, a járművezetőkhöz, a mobilitási csomag kiterjesztéséhez a 3,5 t területén és a piacon megjelenő konkurenciához köthető. Meglepő ugyanakkor, hogy senki sem említette kockázati tényezőként az ügyfeleket, úgy sem, hogy jelentős változások várhatók a piacon. Meg kell említeni, hogy május és június az egyetlen hónapok, amelyekben az előző év azonos időszakához képest forgalomnövekedést elkönyvelő vállalatok aránya, meghaladta az 50%-ot.

…és a források

Gogucz Zsolt leszögezte, hogy az IT területén 87%-ban használnak még mindig tollat és papírt, vagy legfeljebb Excel-táblázatot, és a vállaltok csupán 13%-a fektet be TMS és ERP rendszerekbe. Aláhúzta, hogy a felmérésben részt vett vállalatok 55%-a nem rendelkezik 2019-es költségvetéssel.

Melyek azonban azok a források, amelyek hozzá tudnak járulni a bevételek növekedéséhez? A válaszadók több mint 70%-a véli úgy, hogy a legfontosabb jelentősége a kapcsolatoknak és összeköttetéseknek, ezt követően nagy távolságra a szerződéseknek, majd a humán erőforrásoknak van. Az utolsó helyeken szerepel az idegen nyelvek ismerete és a tőke, amellyel a vállalat rendelkezik. „Létezik néhány olyan vállalat is, amelyek mindennel rendelkeznek, és nincs szükségük semmire” mutatott rá a konferencia szervezője.

Timocom