Amikor még a legnehezebb körülmények között sem jöhet szóba leállás

Amikor egy vállalat a robotika segítségével automatizálja folyamatait, csak előrefelé tekint. Rendkívül gyorsan hozzá lehet szokni ahhoz a következetes és megbízható termeléshez, amit nap, mint nap, éveken keresztül nyújt ez a technológia. Ez viszont azt is jelenti, hogy ma a megbízhatóság fontosabb szerepet kap, mint valaha. A gyártók egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az állásidőt, mivel az befolyásolja a termelékenységüket és a jövedelmezőségüket is.

Az együttműködő robotok egyik kevésbé ismert előnye az, hogy hosszú távon megbízhatóak és minimális karbantartást igényel a működésük. Ez az állítás még a legnehezebb, legkíméletlenebb körülmények között is megállja a helyét, olyan munkakörnyezetek esetében is, amelyek még a legkeményebb emberi dolgozókat is próbára tennék. Nick Armenta, a UR forgalmazó Olympus Controls automatizálási mérnöke azt mondja, hogy tapasztalataik szerint a robotok kivételes állóképessége mindennapos dolog. „Gyakran látjuk azt, hogy a robotok barátságtalan környezetben dolgoznak, és olyan feladatokat oldanak meg, amit az emberek nem akarnak elvégezni.” – mondja. „Sokan azt gondolják, hogy a kobot törékeny, de ennek pont az ellenkezője igaz: ez a robot rendkívül strapabíró. A por nem tud belemenni, bírja a magas hőmérsékletet, és extrém körülmények között is úgy működik, mint tisztatérben.”

Az Olympus Controls egyik ügyfele, a repülőipari javításokkal foglalkozó texasi Aircraft Tooling (ATI) meglepve tapasztalta, hogy a UR kobotok ellenálltak a fémporral és  a termikus szórással járó magas hőmérsékletnek és barátságtalan környezetnek. „Egyszerűen túl tisztának tűnt.” – gondolta Juan Puente, amikor elkezdte feltérképezni a UR robotkarokat. Puente, aki a termikus szórási folyamatokat felügyeli az ATI-nál, nagysebességű oxigén lángszórással (HVOF) és plazmaszórással járó javítási feladatokra keresett automatizációs megoldást repülőipari alkatrészekhez. Nagyon tetszett neki az, hogy a UR robot jelentősen kisebb költséggel jár, mint egy hagyományos robot, valamint a mozgathatósága, biztonsági funkciói és könnyű használhatósága is szimpatikus volt. Abban viszont nem volt biztos, hogy a robot mennyire megbízhatóan működne a szóró fülke extrém magas hőmérsékletű és nagy porral járó környezetében.

„Bevallom, én azt gondoltam, hogy a robot nem fogja bírni. Némelyik porbevonat volfrám-karbidból van, ami egy keményfém borítás. Attól tartottunk, hogy ha ez bejut a robot csapágyai közé, akkor tönkreteszi azokat.” – magyarázza. De amikor három év használat után felnyitották a UR10 robotot, azt látták, hogy a csapágyak érintetlenek maradtak, semmiféle szemcsés szennyeződést nem találtak rajtuk. Puentét még a szórópisztoly is aggasztotta, attól félt, hogy túl erősen rúg majd vissza és így feldönti a robotot, valamint zavarni fogja annak szervó képességeit. „A lehető legnagyobb nyomásra állítottuk a szórófejet, hogy megnézzük, mennyi kell, ahhoz, hogy a robot meginogjon, azonban ez nem történt meg. A robot szépen egyhelyben maradt.” – emlékszik vissza. Három év működés alatt a kobotok következetesen dolgoztak, meghibásodás nélkül, karbantartásara sem volt szükség.

Az ATI azon is elcsodálkozott, hogy a UR robotoknak valóban semmiféle megelőző karbantartásra nincs szükségük. „Mindössze leporoljuk a robotkart és aztán újra beindítjuk.” – mondja Puente, hozzátéve azt is, hogy a telepítés semmiféle engedélyezési vagy szolgáltatói költséggel nem járt. „Ez rendkívül szokatlan volt a többi megoldáshoz képest, amiket megnéztünk. A UR robot esetében minden költséget tartalmazott az eredeti ár.”

Universal Robots