Barion Pixel

Az emberközpontú ipari forradalom

„Bár az ipar 4.0 korszakában az adatvezérelt döntéshozatali folyamatok mindenhatóságáról beszélhetünk, azonban továbbra sem igazán léteznek egységes adathatékonysági mérőszámok” – ezekkel a szavakkal konferálták fel Bóna Pétert, a COM-FORTH Kft. ügyvezető igazgatóját a TECHference konferencián 2022-ben. A szakember célul tűzte ki a magyar ipar evangelizációját és azt, hogy minél szélesebb körrel ismertesse meg az ipar 4.0 lehetőséget.

Az aktuális ipar 4.0 trendek paradox módon nem váltak igazán népszerű és széles körben alkalmazott megoldásokká – legalábbis Magyarországon. A „negyedik ipari forradalomnak” nevezett jelenség az ezredforduló tájékától kezdve produkált érezhető társadalmi-gazdasági változásokat, évente nagyjából mindig 20 százalékkal több digitális eszközt gyártanak milliárdos nagyságrendekben, Bóna Péter szerint mégsem ment át a valódi digitalizáció a leglényegesebb – elsősorban gazdasági – területeken, és még mindig nem kap elég figyelmet a technológiai fejlődés fontossága.

„A digitalizáció elvileg egyszerű, azonban rengeteg türelem kell hozzá, mert rettentően lassan haladnak az ezzel kapcsolatos folyamatok” – mondja előadásában Bóna Péter. „Az iparvállalatoknak az elsődleges fókusza, hogy termelni kell bármi áron, ugyanígy a gyárak esetében, ahol mindig a rövidtávú megoldásokat választják, és nem fektetnek be hosszabb távra.” Az invesztálás az anyagi ráfordításokon túl időt és türelmet jelent, azonban mivel „VUCA világban élünk”, ahol minden sokszorosan összetett, és nincsenek jól bevált, kipróbált gyakorlatok, így a gyárak és az ipari cégek nem mernek időt és energiát fektetni a digitalizációba. A gyártócégek általános kihívása, hogy nincs elég emberi erőforrás és alapanyag, és ha van is, magas áron állnak csak rendelkezésre. Emellett energiaválságban élünk, így az iparvállalatoknak sokkal nagyobb problémáik is vannak, mint a digitális felzárkózás.

- Hirdetés -

„Sokan most indultak el a gyártási adatok gyűjtésének útján” – emelte ki Bóna Péter, hiszen a gyártási adatok összegyűjtésére szolgáló MES (Manufactuiring Execution System) bevezetések virágkorát éljük, ami gyakran az ipar 4.0 felé vezető út első és egyben legfontosabb lépése. Péter azt is megemlítette, hogy néhány éve még szinte senki nem mert felhő alapú rendszert használni, mára viszont népszerű adattárolási megoldássá vált. Emellett hangsúlyt helyezett előadásában az Edge Computingra, amely képes a terepi adatgyűjtés esetében gyorsan és hatékonyan kezelni a helyi folyamatokat, így időt spórol a munkavégzés során, ami különösen akkor hasznos, ha gond adódhat az internetkapcsolattal.

Ahhoz, hogy elindulhasson egy digitalizációs folyamat, először IT-infrastruktúrára és OT-infrastruktúrára van szükség, illetve ezek szakszerű szétválasztására, valamint a megfelelő működés biztosítására, ezt követően kezdődhet az adatgyűjtési munka. Az adatgyűjtési feladatokhoz tartozó egyik legfontosabb trend az IT/OT Security, amely garantálja az átlátható és biztonságos működést.

A digitalizáció új irányának legfontosabb jelszava az emberközpontúság, mivel az ember üzemeltet mindent, ezért rá kell szabni a technológiai újításokat, és mindenekelőtt a fenntarthatóságra kell törekedni; ezt a következő lépcsőfokot nevezte Bóna Péter ipar 5.0-nak. A szakember hozzátette, hogy nem újabb ipari forradalomról van szó, hanem egy amolyan 4.1-es verzióról, vagy ha úgy tetszik, egy javítócsomagot (Service Pack) kapunk a negyedik ipari forradalomhoz azzal a paradigmaváltással, hogy a középpontba a technológia helyett az ember, a rövid távú profitmaximalizálás helyett pedig a hosszú távon, fenntartható módon működő gyártás került.

Némethi Botond, NEW technology magazin

- Hirdetés -

- Hirdetés -

NEW technology