Pontosabban még nincsenek, de komoly tervekkel álltak elő a Hold déli sarka felé irányuló missziókkal, az elképzelések szerint már októberben sor kerülhet az indulásra – írja a Space.com cikke alapján a Futurism.com.
A Luna 25 névre keresztelt misszió lehet az első orosz holdra szállás a Luna 24 1976-os küldetése óta – ez volt az ország harmadik olyan űreszköze, amely sikeresen szállított a Földre más égitestről származó anyagot.
Az aktuális kutatás célja azoknak a jéglerakódásoknak a vizsgálata lesz, amelyek – az elképzelések szerint – a Hold déli pólusánál található, mintegy 19 kilométer átmérőjű Shackleton-kráter belsejében lehetnek. A feltételezés alapját az képezi, hogy ezt a tölcsért sohasem éri napsugárzás – ezért az elmélet alapján előfordulhat a 90 K (-183 Celsius-fok) hőmérséklet. Az orosz űrügynökség abbéli szándékát is kifejezte, hogy feltárja a Hold felszínén található por potenciális veszélyeit, ami akadályozhatja az égitesten való hosszabb távú emberi jelenlétet.
Lev Zelenyi, az Orosz Űrkutatási Intézet tudományos tanácsadója szerint – egy március 23-án tartott virtuális előadása alapján – Oroszország a következő tíz évben nagyjából öt missziót küldhet a Holdra. 2023-ban vagy 2024-ben az égitest körül keringő Luna 26 megvizsgálja a Hold körüli mágnesességet. Az ezt követő küldetések pedig megkísérlik a holdjég mintáinak visszajuttatását a Földre, anélkül, hogy közben olvadásnak indulnának.
Indul a Hold-csata
A Holdra irányuló kutatások egyre kiélezettebb versenyt mutatnak. Kínának 1976-ban a Lunar 24 misszió során sikerült a Földre juttatnia holdmintákat, a NASA pedig abban reménykedik, hogy az Artemis program keretében újra – az Apollo-küldetések után – sikeresen űrhajósokat küldhet az égitestre, amelynek az indítását 2024-re tervezik.
Melyik ország jár sikerrel? Ez nagyban függ a financiális háttértől is. Idő kérdése, és választ kapunk e témában.
Némethi Botond, NEW technology