Kezdőlap Kiemelt Borsószem méretű agyak növekednek egy laboratóriumban

Borsószem méretű agyak növekednek egy laboratóriumban

Már mérhető agyhullámokat is produkálnak

Ez a kísérlet számos etikai kérdést vet fel. Lassan hozzászokunk, hogy ami pár éve még csak a népszerű sci-fi filmekben volt látható, ma már realitás. Tudósok borsónyi méretű agyakat hoztak létre laboratóriumi körülmények között – talán már meg sem lepődünk ezt olvasva.

Tudjuk, hogy lehetségessé vált különböző szervek másolása, például bőré vagy szívé 3D nyomtatási technikával, ami a későbbiekben nagyon hasznos lehet a szervátültetésekhez. Ennek tudatában azonban felmerül a kérdés, mihez lehet kezdeni a mini agyakkal?

A Cell Stem Cell tudományos folyóirat augusztus 29-i számából kiderül, hogy a kutatók nemcsak az eredeti agyhoz hasonló maketteket hoztak létre, hanem olyan, az eredeti szervhez hasonló élő struktúrát is, mely agytevékenységet mutat – azaz mérhető agyhullámokat generál. A projekt célja az volt, hogy bizonyos agyi rendellenességek könnyebben tanulmányozhatók legyenek.

A kísérlet azonban több etikai problémára világít rá, amelyeket érdemes lenne megvitatni. Például hogy hol kezdődik a tudatosság, és meddig mehet el a tudomány ennek tanulmányozása közben – nem véletlen, hogy a filozófia tudományterületéről számos visszajelzés érkezett, melyek az ilyen kísérletek veszélyeire figyelmeztetnek. Ha bárki a lazább szabályozási rendszeréről híres távol-keleti technológiai központok egyikét sejtené a különös vizsgálat mögött, az bizony téved.

Alysson Muotri, a San Diego-i California University idegtudós orvosa Petri-csészében több mint száz mini agyat növesztett már, melyek megtévesztésig hasonlítanak az eredeti szervhez, tehát „organoidnak” minősülnek. Az organoid olyan in vitro módon létrehozott másolata egy szervnek, mely sokkal kisebb, mint az eredeti, de anatómiai szempontból realisztikus. Muotri olyan elváltozásokat szeretne mélyebben megérteni, mint például az epilepszia vagy az autizmus.

Bár a szellemi betegségek ritkán okoznak konkrét fizikai elváltozásokat az agyban, az elektromos jelek alapján mégis tetten érhetők egyes betegségek, például a skizofrénia, a bipoláris személyiségzavar vagy a depresszió, hiszen ezek megváltoztatják a neuronok elektromos ingertovábbítási módját.

A vizsgált agyak növesztése tíz hónapot vett igénybe, alapanyagként a kutatók emberi őssejteket használtak. Muotri elsősorban az autizmus kutatására szeretné használni őket, másodsorban pedig egy olyan céget szeretne alapítani, amelyen keresztül kereskedelmi forgalomban is értékesíthetné az általa létrehozott agyakat és a segítségükkel megszerzett tudásanyagot.

Hegyi Heni, NEW technology