Barion Pixel

- Hirdetés -

Csövekben közlekedik a lézerhegesztős robotkígyó

Illusztráció: UKAEA

A forradalmi eszközt az Egyesült Királyság Atomenergia Hatósága (UKAEA) fejlesztette, és kiderült, hogy fúziós erőművek csőrendszerében is gond nélkül kúszik-mászik, ha kell. Nem spóroltak semmin: a lézervágó robotra hét évet és kb. 2,7 millió fontot (1,3 milliárd forintot) áldoztak a RACE, vagyis Remote Applications in Challenging Environments („bonyolult környezetek távirányítású alkalmazásai”), illetve a EUROfusion projektek keretében. Az eszköz már 80 milliméter átmérőjű csövekben, kifejezetten nehezen megközelíthető helyeken is munkára fogható – írja a The Engineer. 

Tristan Tremethick, az UKAEA vezető gépészmérnöke elárulta: a lézeres hegesztőfejjel ellátott robotkígyót olyan kulcsfontosságú üzemek nagynyomású csöveiben fogják használni, mint Anglia első fúziós erőműve, a STEP vagy az ahhoz hasonló európai DEMO. De hogyan mozog? A szakember magyarázata szerint először egy ultrahangos érzékelőrendszert kellett kifejleszteni a gép fel-lemozgatásához. Ez a rendszer pontosan képes azonosítani a munkavégzés helyét, érzékeli a megtett távolságot és a közeg, vagyis a csövek vastagságát. Mindezeknek az információknak az összegzésével jól ellenőrizhető a kígyó pillanatnyi helyzete.

Mivel a hegesztésnek nagyon magas minőségűnek kell lennie, az UKAEA úgy tervezett hozzá fejet, hogy az a lehető legpontosabban hozzáférjen a hegesztési pontokhoz. „Eddig nem volt olyan megoldás, ami a lézeres feldolgozást kombinálta volna a robot ilyen környezetekben szükséges képességeivel, szóval saját megoldást kellett kifejlesztenünk” – mondta Tremethick, hozzátéve: számukra nagyon fontos volt, hogy a szabadalmuk képességeit az Egyesült Királyságban demonstrálják.

- Hirdetés -

„Bebizonyítottuk, hogy a koncepció működik, így az UKAEA most már arra fog törekedni, hogy a hasonló területen dolgozó cégek a saját képességeiket kihasználva fejlesszék tovább az elképzeléseinket, majd teljes megoldást dolgozzanak ki fúziós energiával, illetve ahhoz hasonló technológiákkal foglalkozó szektoroknak.”

A EUROfusion konzorcium olyan európai szakértőkből, diákokból és képzett vállalati alkalmazottakból áll, akik a fúziós energiatermelés megvalósításában működnek együtt – az Európai Bizottság társfinanszírozásával. Ezen kívül figyelemre méltó egy dél-franciaországi székhelyű fúziós kutatási megaprojekt, az ITER is, ami a fúziós energia tudományos és technológiai felhasználását kutatja.

Gábor János, NEW technology

NEW technology