Barion Pixel

- Hirdetés -

Égető szükség van rá és a bevételt is növeli: ezek a fenntartható terméktervezés előnyei

Bár még csak a vállalatok 22%-a tette a terméktervezési stratégiája kulcsfontosságú elemévé a fenntarthatóságot, annak beemelése egyre sürgetőbbé válik nemcsak a környezettudatosság, de annak egyéb hosszútávú pozitív hatásai miatt is.

A szervezeteknek be kell építeniük a terméktervezési folyamataikba a fenntarthatóságot, ha a nettó zéró kibocsátást el szeretnék érni. Azonban nemcsak ezért, hanem az olyan egyéb, hosszútávú pozitív hatások miatt is sürgető mindezzel foglalkozni, mint a bevételnövelés és a szintén vele járó fokozott vevői elégedettség, továbbá a munkavállalói elkötelezettség – derül ki a Capgemini Kutatóintézet legfrissebb tanulmányából.

A fenntartható terméktervezéssel csak nyerni lehet

- Hirdetés -

Bár jelenleg a vállalatok csekély százaléka foglalkozik stratégiai szinten a fenntartható terméktervezéssel, mindazok, akik működésük sarkpontjává tették azt csakis pozitív hatásokról számolnak be. A szervezetek 67%-a tapasztalta a szén-dioxid kibocsátás csökkenését a fenntartható terméktervezési stratégiák megvalósításának köszönhetően, míg 73%-uk tapasztalt bevétel-növekedést. Éppen ezért már nem kérdés, hogy a fenntarthatóságot a terméktervező csapatok alapvető stratégiai prioritásává kell tenni.

A netto zéró kibocsátás a terméktervezéssel kezdődik

A termékek környezeti hatásának mintegy 80%-a a tervezési szakaszban hozott döntéseknek tulajdonítható[1]. A fenntartható terméktervezés egy olyan kulcsfontosságú eszköz, amely segíthet a társaságoknak elérni a zéró nettó kibocsátást. A termék kibocsátásai[2] a társaságok teljes kibocsátásának jelentős részét tehetik ki, ezért a fenntartható tervezési stratégiák létfontosságúak ezek mérsékléséhez. Ennek ellenére eddig csak a társaságok 22%-a tette a fenntarthatóságot a terméktervezés elsődleges elemévé, míg mindössze negyede folytat rendszeres környezeti[3] (26%) és társadalmi[4] (25%) hatásvizsgálatot új termék piacra dobásakor.

„A szén-dioxid kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzések és az átfogó fenntartható fejlődési célok eléréséhez a társaságoknak túl kell lépniük a különálló tervezési problémákon és a rendszert egészében kell nézni a terméktervezés korai szakaszaitól az anyagok kiválasztásán át az életciklus végi kezelésig. Ez egy sor különböző megközelítést igényel a teljes termék-életciklus során, ideértve a rendszerszintű gondolkodást, a körkörös tervezési gondolkodást és a regeneratív megközelítéseket” – mondja Roshan Gya, az Intelligens Ipar globális vezetője a Capgemininél.

A szabályozási nyomás az egyik legfőbb motiváció

A kutatás szerint a jelenleg is fenntartható tervezési gyakorlatokat alkalmazó vagy a jövőben ezt tervező társaságok 61%-ának legfőbb motivációja a szabályozók nyomása. A jövőben szigorodó szabályozással a fenntartható tervezést még meg nem valósító vállalatoknak újra át kell gondolniuk stratégiájukat annak érdekében, hogy megvédjék magukat attól a kockázattól, hogy esetlegesen nem felelnek meg a majdani szabályozásnak.

Tévhit, hogy a fenntartható tervezés többletköltséggel jár

A fenntartható tervezést gyakran túl drágának tartják és ez a felfogás a megvalósítás egyik fő akadálya. A kutatás eredményei azonban mást mutatnak: az összes ágazatban a legalább egy fenntartható tervezési stratégiát megvalósító vállalatok 23%-a tapasztalta a költségek csökkenését, míg a társaságok 37%-a állítja, hogy a költségek változatlanok maradtak.

Hosszútávon csak előnyökkel jár a tudatos terméktervezés

A kutatás készítői szerint a társaságoknak a fenntartható terméktervezésbe való befektetést egy hosszú-távú hatást szem előtt tartó lencsén keresztül kell szemlélniük. Ugyanis azok a vállalatok, amelyek már fenntartható módon tervezik meg termékeiket a bevételek növekedését (73%), magasabb ügyfél-elégedettséget (70%), jobb munkavállalói elkötelezettséget (79%) és a szén-dioxid kibocsátás csökkenését (67%) tapasztalták.

Az egyéb hasznok közé tartozik a megnövekedett gyártási hatékonyság, például az energia- és vízfogyasztás és az összeszerelési idő csökkentése; továbbá az alacsonyabb szállítási költségek az optimalizált termék- és csomagolás tervezésnek köszönhetően.

A Capgemini Kutatóintézet következtetése szerint a haszon learatásához a vállalatoknak a fenntarthatóságot alapvető tervezési prioritássá kell tenniük és a hangsúlyt a rendszer változására kell helyezniük. Nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a – termék életciklusán keresztül – a környezeti és társadalmi hatások mérésére, együtt kell működniük az értéklánc érdekeltjeivel, hogy közösen hozzák meg a fenntartható tervezési döntéseket. Továbbá biztosítani kell, hogy a termékek valóban fenntarthatóak legyenek a teljes életciklusuk során. Ehhez nagy segítséget jelenthet a technológia, amelynek hatékonyabb és szélesebb körben történő felhasználása hozzájárulhat a fenntartható terméktervezési kezdeményezések támogatásához.

Módszertan

A Capegemini Kutatóintézet 2022. áprilisában és májusában nagyvállalatok 900 senior terméktervezési- és mérnök vezetőjét kérdezte meg több iparágban, ideértve a fogyasztási cikkek iparát, az autóipart, az ipari gyártást, űrkutatási- és védelmi, csúcstechnológiai és orvostechnikai eszközök iparát. Továbbá 15 senior iparági vezetőt és egyetemi oktatót is bevontak a kutatásba, amelyben a Capgemini Kutatóintézet azokra a társaságokra összpontosított, amelyek elsődlegesen fizikai terméket állítanak elő. A kutatás a digitális termékek fenntartható terméktervezési stratégiáit is lefedi, hiszen a megkérdezett vállalatok között olyan is fellelhető, amelynek terméke szoftver-elemeket is magába foglal vagy van kísérő appja.

További információért vagy a teljes kutatás letöltéséhez látogasson el ide.

Capgemini

[1] Európai Bizottság. (é.n.) “EU Science Hub.” Forrás: https://ec.europa.eu/jrc/en/research-topic/sustainable-product-policy

[2] A termék kibocsátása a termék életciklusa során – pl. a nyersanyag-beszerzés, előfeldolgozás, előállítás, forgalmazás és raktározás, felhasználás és az élettartam végi hulladékkezelés szakaszaiban – keletkezett kibocsátásokat jelenti.

[3] A környezeti hatásvizsgálatok az életciklus-értékelésekre (LCA) utalnak, ezek magukba foglalják a környezeti hatások elemzését is (pl. széndioxid-kibocsátás, környezetszennyezés, hulladék, a biológiai sokféleség csökkenése, talajerózió/talajpusztulás).

[4] A társadalmi hatásvizsgálatok a termékkel kapcsolatos, az életciklusa során felmerülő társadalmi hatások elemzésére utalnak (pl. kényszermunka, nem biztonságos munkakörülmények, nem alapú hátrányos megkülönböztetés).

NEW technology