Egy új módszer víz és oldószer nélkül megtisztítja a vörösiszapot
Az amerikai Rice Egyetem kutatói új módszert fejlesztettek ki az alumínium visszanyerésére és a mérgező fémek eltávolítására a vörösiszapból. Utóbbi anyag az alumíniumgyártás veszélyes mellékterméke, ami 2010-ben Magyarországon is súlyos ipari katasztrófát okozott.
Mint ismert, a MAL Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített tárolójának gátja átszakadt (képünkön), és a több mint egymillió köbméternyi, erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék kb. 40 négyzetkilométeren terült szét. Tíz ember meghalt, a sérültek száma meghaladta a 150 főt.
A Rice Egyetem új technológiája a jövőben megelőzheti az ehhez hasonló tragédiákat, sőt, sokkal hatékonyabbá teheti az értékes fémek kinyerését a veszélyes anyagból. Az erről szóló tanulmányt szeptember közepén publikálták.
A bemutatott eljárás kevesebb mint egyperces elektromos impulzust és kevés klórgázt használ, így a nagyobb léptékű bevezetése átalakíthatja a globális hulladékkezelést és anyagvisszanyerést – állapítja meg az egyetem közleménye.
Innovatív megoldás a vörösiszap kezelésére
A rövid, nagy teljesítményű elektromos impulzus gyorsan felmelegíti az anyagot, közben klórgázt vezetnek a közegbe, aminek hatására elpárolognak a káros fémek, és alumíniumban gazdag maradványok keletkeznek.
A folyamat gyorsabb és tisztább a hagyományos eljárásoknál (amelyek kemencét vagy maró vegyszereket igényelnek), és nem használ vizet vagy oldószert. Ennek ellenére eltávolítja a nátriumsókat is, amelyek a vörösiszapot maró anyaggá teszik.
A fennmaradó anyag visszajuttatható az alumíniumgyártásba, de kerámialapokká és téglává is alakítható.
„A kutatásunk egy lehetséges, mindent megváltoztató megoldást kínál a vörösiszapválságra. Ez az ipar szempontjából hatalmas előrelépés” – nyilatkozta James Tour, a Rice professzora.
Évente több millió tonna, mérgező fémeket is tartalmazó vörösiszap keletkezik a globális alumíniumgyártásban. A tárolásához kapcsolódó katasztrófák sok közösségben okoztak már szennyezést, ezért a kutatók jó ideje vizsgálják, hogy milyen módon hasznosítható ez a hulladék.
Gábor János, NEW technology