Első nagy lépés a kínai ásványfüggőség ellen: szerződést kötött Ausztrália és az USA
A kritikus és ritkaföldfémek globális ellátási láncait fenyegető USA-Kína párharc egyik első eredménye az Egyesült Államok és Ausztrália megállapodása. A két ország 8,5 milliárd dollár (közel 2900 milliárd forint) befektetésről állapodott meg.
Donald Trump amerikai elnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök október 20-án, a Fehér Házban írt alá megállapodást a kritikus ásványi anyagokról és ritkaföldfémekről.
„Ausztrália és az Egyesült Államok az elkövetkező hat hónapban egymilliárd dollárt fognak befektetni azonnal elérhető projektekbe” – nyilatkozta Albanese, a partneréhez képest némi ellentmondásba keveredve, mivel a Fehér Ház később kiadott tájékoztatója több mint 3 milliárd dollár tervezett befektetésről szól a következő fél évre.
Utóbbi közlemény hozzáteszi: az Egyesült Államok Export-Import Bankja további több mint 2,2 milliárd dollár értékű finanszírozásban gondolkodik, ami akár 5 milliárd dollárnyi összberuházást is megnyithat.
Új ásványi lánc Kínától függetlenül
A megállapodás része annak a kezdeményezésnek, amelyben a Trump-adminisztráció Kínától független ellátási láncot próbál kiépíteni a kritikus ásványi anyagok és ritkaföldfémek számára.
A ritkaföldfémek a kritikus ásványi anyagok egyik alcsoportját képezik, és kulcsszerepet játszanak a mágnesgyártásban, ami nélkülözhetetlen a fegyverrendszerek, a félvezetőipar, a robotika és az elektromos járművek számára.
Mint ismert, a globális ritkaföldfém-ellátási láncot Kína uralja – különösen a finomítás és a feldolgozás terén –, és nem fél geopolitikai célokra használni a befolyását. Az Egyesült Államok függő helyzetben van a kínai importtal szemben, míg Ausztrália a világ azon kevés országa közé tartozik, ahol működik ritkaföldfém-feldolgozás.
Kettejük megállapodása segíthet csillapítani az USA-Kína ellentétet, amelynek feszültségei globális gazdasági hidegháborúval fenyegetnek. A hónap elején Kína szigorú exportkorlátozásokat vezetett be a ritkaföldfémekre, ami feszültséget okozott Peking és Washington között. Trump válaszul bejelentette, hogy november 1-jétől (vagy még korábban) 100%-os vámokat vethet ki a kínai termékekre, ha Peking nem hátrál meg.
Elapadó kritikus ásványforrások esetén ezt nemcsak a nagyhatalmak, hanem olyan európai nemzetek gazdaságai is megsínylik, mint az autó- és akkumulátoriparra alapozó Magyarország.
Közös beruházások Ausztrália területén
Albanese szerint három csoportban indulnak közös projektek a két ország között, amelyekben például az Alcoa is részt vesz. Az Egyesült Államok Ausztráliában fektet be a ritkaföldfém-feldolgozásba, és az egyik projektben Japán is partner lesz.
A Fehér Ház közlése szerint a Pentagon finanszírozza egy galliumfinomító építését Nyugat-Ausztráliában, amelynek éves kapacitása száz tonna lesz. Az Alcoa augusztusban bejelentette, hogy Japánnal közösen vizsgálja egy galliumprojekt megvalósíthatóságát az egyik nyugat-ausztráliai timföldgyárában.
Trump a sajtónak azt mondta: „Körülbelül egy év múlva annyi kritikus ásványi anyagunk és ritkaföldfémünk lesz, hogy nem is fogják tudni, mit kezdjenek velük.” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok más országokkal is együtt dolgozik olyan ellátási lánc kialakításán, amely nem függ Kínától.
Gábor János, NEW technology


