Évek után kudarc? A fellövés után szinte rögtön lezuhant az európai űrrakéta
Kevesebb mint egy perccel az indítás után a földbe csapódott és felrobbant a Spectrum nevű tesztrakéta, amelyet vasárnap bocsátottak fel Norvégiából. A rakétát a német Isar Aerospace fejlesztette, és ez lett volna az első lépés ahhoz, hogy Európából is rendszeresen indíthassanak műholdakat – emlékeztet a The Guardian.
A Spectrum oldalán a kilövés után nem sokkal füst jelent meg, majd rövid repülés után visszazuhant és erős robbanással ért földet az Északi-sarkkör közelében lévő Andøya űrkikötő közelében. Ez volt az első olyan kísérlet, amely során Európából indítottak útnak egy Föld körüli pályára állításra szánt rakétát.
Több európai ország, például Svédország és az Egyesült Királyság is szeretne részesedni az űripar állítólag ezermilliárd dollárosra növekvő piacából, ezért olyan rakétákat terveznek, amelyek műholdakat vagy más rakományokat képesek eljuttatni Föld körüli pályára vagy akár azon túlra. Az e célok mentén dolgozó Isar Aerospace előre jelezte, hogy az első indítás idő előtt véget érhet, és sajnos tényleg így is lett, viszont a teszt során rengeteg adatot sikerült gyűjteni, amelyekből még sokat tanulhatnak. A rakéta körülbelül fél percig repült, mielőtt megszakították a küldetését és engedték lezuhanni.
A Spectrum kis- és közepes méretű, legfeljebb 1000 kilogrammos műholdak fellövésére készült, de első útjára még nem vitt magával rakományt – nem véletlenül. A mostani teszt célja csupán az volt, hogy a vállalat először próbálja ki az összes rendszert együtt. A müncheni fejlesztőcég előre szólt, hogy a rakétát minden bizonnyal le kell majd állítani, és az első útján eleve nem is juttatták volna el a Föld körüli pályáig.
Európa eddig főként orosz űrállomások szolgáltatásait vette igénybe, de a kapcsolat megszakadt azóta, hogy az ország 2022 februárjában inváziót indított Ukrajna ellen.
Az Egyesült Államokban olyan cégek váltak jelentős szereplőkké a kereskedelmi űriparban, mint a SpaceX, a Lockheed Martin vagy a Boeing. Ők kormányok és magánvállalatok megbízásából műholdakat – például internetszolgáltatáshoz vagy megfigyeléshez szükséges eszközöket – juttatnak a világűrbe. Kínai cégek szintén szeretnének részesedni ebből a növekvő piacból, szóval, ha Európa nem akar végleg lemaradni a versenyben, muszáj rendelkeznie egy Spectrumhoz hasonló, működőképes eszközzel.
Az Isar Aerospace célja, hogy a Spectrum akár 1000 kilogrammnyi rakományt is képes legyen alacsony Föld körüli pályára állítani – ez az a térség, amely nagyjából 2000 kilométeres magasságig terjed, és ahol a legtöbb műhold kering. A startupot 2018-ban alapították, és rakétájukat szinte teljes egészében házon belül fejlesztették ki. Mindeközben késések sújtják a szintén európai Ariane 6 rakéta fejlesztését, illetve a Vega-C műholdhordozó indítását is.
Gábor János, NEW technology