Föld alatti tárolókba száműznék a hidrogént
Az edinburgh-i Gravitricity és Arup együttműködésében jöhet létre egy komplett föld alatti tárolórendszer, ahová könnyen száműzhetnénk a jövő fűtő– és üzemanyagaként emlegetett hidrogént. A két cég 300 ezer angol fontot (több mint 135 millió forintot) zsebelt be a megvalósíthatósági jelentés elkészítésére, a szigetország Üzleti, Energia és Ipari Stratégia Alapjából. Erős rajt.
Ha a riportjukban elég fantáziát lát a kormányhivatal, a második fázisba léphet a projekt – ekkor már fizikai demonstrációra alkalmas föld alatti állomást is létre kell hozniuk a tervből. Nem kis kihívást találtak maguknak: a The Engineer oldalán nyilvánosságra hozott részletek szerint egy betonnal bélelt, függőleges aknáról van szó, rajta egy biztonságos kupolaszerkezettel, ami egyébként a gravitációs erőt használva termelné, majd tárolná el az üzemeltetéshez szükséges villamos energiát. Maga az akna viszont ennél is bonyolultabbnak ígérkezik, hiszen egyrészt 500 méteres mélységig nyúlna le, és nyomás alatt (tehát felhasználásra készen) tartaná a benne tárolt hidrogént vagy biometánt. Ehhez nem mellékesen különböző hőszabályozó megoldásokra is szükség lesz, hogy kiküszöböljék az évszakonként változó hatásokat. Bűvösen hangzik, de utóbbi funkciót felszíni épületekből gyűjtött, például nyári hőtöbblet elraktározásával szeretnék elérni.
Sally Molyneux, a Gravitricity hidrogén- és hőtárolásért felelős vezetője közleményben érvelt a projekt létjogosultsága mellett. Mint írta, „ha a zöldhidrogén a jövőben tömeges felhasználású üzemanyaggá válna – például ipari célra vagy nehézgépjárművek meghajtására –, akkor módot kell találnunk a biztonságos, nagy mennyiségű tárolására”.
A hidrogén föld alatti aknákba süllyesztése alapvetően biztonságosabb és kevésbé zavaró, mint bármely más, föld feletti megoldás, miközben nem igényel egyedi geológiai adottságokat, például egy mélyben rejtőző sóbarlangot. „Hiszünk abban, hogy a Gravitricity innovációja egy jól skálázható tárolási módszer, ami nemcsak költséghatékony, de rendkívül tartós és bárhol alkalmazható” – fűzte hozzá.
A két cég álláspontja szerint hosszú távon gyors reagálású villamosenergia-tárolás is szóba jöhet, köszönhetően a Gravitricity szilárd súlyok fel-lemozgatásával működő technológiájának. Molyneux elárulta továbbá, hogy az akna gáztömör burkolatába tervezett hőtároló mechanizmus a környező területeken lévő hőszivattyúk táplálásának páratlanul hatékony forrása lehet. Ezt kisebb léptékben már sikerült produkálni, tavaly nyáron, amikor a Gravitricity az edinburgh-i Leithben üzembe helyezett, majd üzemeltetett és hálózatra kapcsolt egy 250 kW-os energiaforrást. A projekt szélesebb körű tesztelését kimerült bányákban szeretnék folytatni, szerte Európában.
Apropó, hidrogén – egyre nagyobb az esély rá, hogy ez lesz a jövő üzemanyaga a tömegközlekedésben is. Erről a NEWtechtalkban beszéltünk bővebben, a magyar elektromos és hidrogénüzemű buszgyártó, a GOLDiON vezetőjével:
Gábor János, NEW technology