2018. szeptember 22-én egy japán H-IIB rakéta repítette a világűrbe a HTV teherűrhajót, amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára készült ACLS (Adnexced Closed Loop System) modult is magával vitte. Az ACLS modul arra hivatott, hogy az űrjárművekben termelődő CO2-t „újrahasznosítsa” és abból elektrolízis útján friss oxigént állítson elő a személyzet számára. A folyamatokat szabályzó rendkívül megbízható abszolút és differenciálnyomás távadókat a KELLER AG für Druckmesstechnik fejlesztette és gyártotta.

A Nemzetközi Űrállomás mintegy 400 km magasban kering a Föld körül. Mivel ezen a tengerszint feletti magasságon már gyakorlatilag nem található oxigén, azt vagy a Földről kell folyamatosan szolgáltatni, vagy az ISS fedélzetén kell létrehozni.

Az oxigén a világűrbe juttatása azonban költséges vállalkozás, hiszen az űrhajózásban 1 kg hasznos teher szállítási költsége körülbelül 33 000 euró. Ezért számít reális alternatívának az űrhajósok által kilélegzett levegő újrahasznosítása és abból újból belélegezhető oxigén előállítása.

Az ACLS egységet 2018. szeptember 22-én lőtték fel az amerikai Destiny kutatómodulba. Az ACLS modult az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából az Airbus fejlesztette ki. Az ACLS ciklusban a kabin-levegőből kivont szén-dioxidban – amely metánból és vízből áll – hidrogén és energia hozzáadásával szétbontják a vízmolekulákat és ezzel oxigént állítanak elő.

Abszolút és differenciálnyomás-távadók a Nemzetközi Űrállomáson

Az elektrolízis kivonja a belélegezhető oxigént a vízből. Az Airbus számításai szerint rendszer három űrhajós levegő szükségletét képes ellátni és ezenkívül évente 450 kg vizet takarít meg. Maximális teljesítményre kapcsolva az ACLS modul naponta 3 kg CO2-t von ki a kabin levegőjéből, amiből 2,5 kg oxigént 1,2 kg vizet állít elő.

Az ACLS életfenntartó folyamatainak biztonságosan működéséhez rendkívül megbízható alkatrészeket kellett felhasználni. A nyomásmérési technológia kifejlesztésére és legyártására a svájci KELLER AG nyomásméréstechnikai gyártó nyerte el a megbízást.

A projekt rendkívül nagy kihívást jelentett, hiszen 400 km-rel a Föld felszíne felett az alkatrészek nem cserélhetők ki ésszerű időn belül, amennyiben azok meghibásodnak, vagy működésük nem felel meg az űripar követelményeinek. A küldetés sikeréhez a KELLER abszolút és differenciálnyomású távadókkal járult hozzá, amelyek 0-tól +110°C működési hőmérséklettartományon belül 50 mbar…20 bar nyomástartományban működnek.

A H-IIB rakáta a Tanegashima Űrközpontban

„A különböző típusú űrjárművek legkülönbözőbb feladatait elvégezni képes és a megbízhatóságuknak köszönhetően a rendszerek biztonságát szolgáló nyomástávadókkal a KELLER bizonyította, hogy érzékelőinek élettartama (MTBF) sokszor még annál is nagyobb, mint amennyire az alkalmazásban szükség van” – jelentette ki Jürg Dobler, a KELLER Gesellschaft für Druckmesstechnik mbH ügyvezető igazgatója.

Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az űripar számára készített szenzorok egy sokéves, a repüléstechnikában, de nem utolsósorban az ipari alkalmazásokban felhalmozott tapasztalat eredményei – magyarázta dr. Günther Kaden, a repüléstechnikai szenzorok szakértője. – Természetesen számítunk arra is, hogy az űriparban szerzett ismereteinket a nyomásérzékelőink széles skálájának továbbfejlesztésében is tudjuk majd kamatoztatni.”

keller-druck.com