2018. szeptember 22-én egy japán H-IIB rakéta repítette a világűrbe a HTV teherűrhajót, amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) számára készült ACLS (Adnexced Closed Loop System) modult is magával vitte. Az ACLS modul arra hivatott, hogy az űrjárművekben termelődő CO2-t „újrahasznosítsa” és abból elektrolízis útján friss oxigént állítson elő a személyzet számára. A folyamatokat szabályzó rendkívül megbízható abszolút és differenciálnyomás távadókat a KELLER AG für Druckmesstechnik fejlesztette és gyártotta.

A Nemzetközi Űrállomás mintegy 400 km magasban kering a Föld körül. Mivel ezen a tengerszint feletti magasságon már gyakorlatilag nem található oxigén, azt vagy a Földről kell folyamatosan szolgáltatni, vagy az ISS fedélzetén kell létrehozni.

Az oxigén a világűrbe juttatása azonban költséges vállalkozás, hiszen az űrhajózásban 1 kg hasznos teher szállítási költsége körülbelül 33 000 euró. Ezért számít reális alternatívának az űrhajósok által kilélegzett levegő újrahasznosítása és abból újból belélegezhető oxigén előállítása.

Hirdetés

Az ACLS egységet 2018. szeptember 22-én lőtték fel az amerikai Destiny kutatómodulba. Az ACLS modult az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából az Airbus fejlesztette ki. Az ACLS ciklusban a kabin-levegőből kivont szén-dioxidban – amely metánból és vízből áll – hidrogén és energia hozzáadásával szétbontják a vízmolekulákat és ezzel oxigént állítanak elő.

Abszolút és differenciálnyomás-távadók a Nemzetközi Űrállomáson

Az elektrolízis kivonja a belélegezhető oxigént a vízből. Az Airbus számításai szerint rendszer három űrhajós levegő szükségletét képes ellátni és ezenkívül évente 450 kg vizet takarít meg. Maximális teljesítményre kapcsolva az ACLS modul naponta 3 kg CO2-t von ki a kabin levegőjéből, amiből 2,5 kg oxigént 1,2 kg vizet állít elő.

Az ACLS életfenntartó folyamatainak biztonságosan működéséhez rendkívül megbízható alkatrészeket kellett felhasználni. A nyomásmérési technológia kifejlesztésére és legyártására a svájci KELLER AG nyomásméréstechnikai gyártó nyerte el a megbízást.

A projekt rendkívül nagy kihívást jelentett, hiszen 400 km-rel a Föld felszíne felett az alkatrészek nem cserélhetők ki ésszerű időn belül, amennyiben azok meghibásodnak, vagy működésük nem felel meg az űripar követelményeinek. A küldetés sikeréhez a KELLER abszolút és differenciálnyomású távadókkal járult hozzá, amelyek 0-tól +110°C működési hőmérséklettartományon belül 50 mbar…20 bar nyomástartományban működnek.

A H-IIB rakáta a Tanegashima Űrközpontban

„A különböző típusú űrjárművek legkülönbözőbb feladatait elvégezni képes és a megbízhatóságuknak köszönhetően a rendszerek biztonságát szolgáló nyomástávadókkal a KELLER bizonyította, hogy érzékelőinek élettartama (MTBF) sokszor még annál is nagyobb, mint amennyire az alkalmazásban szükség van” – jelentette ki Jürg Dobler, a KELLER Gesellschaft für Druckmesstechnik mbH ügyvezető igazgatója.

Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az űripar számára készített szenzorok egy sokéves, a repüléstechnikában, de nem utolsósorban az ipari alkalmazásokban felhalmozott tapasztalat eredményei – magyarázta dr. Günther Kaden, a repüléstechnikai szenzorok szakértője. – Természetesen számítunk arra is, hogy az űriparban szerzett ismereteinket a nyomásérzékelőink széles skálájának továbbfejlesztésében is tudjuk majd kamatoztatni.”

keller-druck.com