Kevesen gondolnak rá: íme, a divatipar 5 legkárosabb mellékhatása

A divatipar az egyik leginkább környezetszennyező ágazat, amely világszerte pusztítja az ökoszisztémákat – emlékeztet a BBC Earth. A ruhákba varrt címkék ritkán tárják fel, hogy a kedvenc ingünk vagy nadrágunk milyen árat követelt a természettől. Pedig tanulságos lenne, és más szemmel néznénk utána a gardróbunk tartalmára.

1. A kasmír hatása a sztyeppékre

A mongóliai sztyeppék világa komoly veszélyben van, főleg az állatok legelőinek pusztulása miatt, amit csak fokozott az 1990-es évek óta megháromszorozódott állatállomány. A kasmír gyapjút adó kecskék tenyésztése végzetes csapást mért a tájra, hiszen ezek a haszonállatok több kárt okoznak, mint a juhok: teljesen lelegelik a füvet, terméketlen talajt hagyva maguk után. A világpiacon növekvő kereslet a kasmír termékek iránt tovább táplálja ezt a folyamatot.

2. A műszálas pulóvereket visszamossuk az óceánokba

A mikroműanyagok jelenléte az óceánokban ismert probléma, mégis kevesen tudják, hogy a ruhák mosásával is hozzájárulunk a szennyezéshez. A poliészter, nejlon és akril darabok mosása során apró szálak kerülnek a vizekbe, amelyek bekerülnek a tengeri élőlények szervezetébe és emésztőszervi károsodást, éhezést, majd halált okoznak – nem beszélve arról, hogy a halfogyasztással az emberi szervezetbe is visszajutnak.

3. Viszkóz + műselyem = erdőirtás

A viszkóz és a műselyem gyártásához használt cellulóz sokszor veszélyeztetett erdők fáiból származik. Évente több mint 150 millió fát vágnak ki, hogy ruha készüljön belőlük. A fakitermelés nemcsak az állatok élőhelyét pusztítja, hanem a szén-dioxid-megkötést is csökkenti, felerősítve a klímaváltozást.

4. A pamut fenntarthatatlan

Bár a pamut természetes anyag, a környezeti hatása óriási. Egyetlen pamutpóló nyersanyagának előállításához 2700 liter vízre van szükség, és a rovarirtó szerek, műtrágyák szintén szennyezik a talajt, a vizeket. A világon felhasznált rovarirtó szerek 22,5 százaléka a pamuttermesztéshez köthető, ami tovább rontja az amúgy is csökkenő rovarpopuláció helyzetét.

5. A fast fashion a globális fenntarthatósági válság egyik motorja

A divatipar brutális tempóban növeli a szezonális kollekciók számát. Az olcsó ruhák árukészlete pár hét alatt elkel, de hamar szeméttelepeken is végzi. A divatipar évi százmilliárd új ruhadarabot állít elő, ami óriási szén-dioxid-kibocsátással jár. A textilipar vegyi anyagai ugyancsak komoly szennyezést okoznak.

Mit tehetünk?

Bár egyes márkák fenntarthatóbb anyagokkal dolgoznak, a legnagyobb változás a fogyasztótól indul el: ha megváltoznak a szokásai, hamar alkalmazkodik hozzá az ipar. Érdemes tehát néhány apró lépéssel elindulni a fenntartható gardrób felé vezető úton:

1. Folyton új ruha vásárlása helyett lehet cserélgetni családtagokkal, barátokkal.
2. A sérült ruhák gyakrabban javíthatók, mint gondolnánk.
3. Érdemes támogatni a fenntartható márkákat: vizsgáljuk meg, honnan származnak a kiszemelt termékek, és e szerint szelektáljunk!
4. Igenis válasszunk minőségi ruhákat, amelyek tartósabbak!
5. Ha valamire nincs szükségünk, inkább adományozzuk segélyszervezeteknek, ahelyett, hogy kidobjuk!

Gábor János, NEW technology