Következő generációs akkumulátor készül az amerikai katonáknak
Mivel a hadseregeknek gyártott innovációk jellemzően el szoktak jutni a piacra – nyilván nem fegyver, hanem más termékek formájában – okkal bízhatunk benne, hogy a tízszeres mennyiségű lítium-iont tartalmazó szilícium is egy napon bekerül a polgári eszközökbe. Ez az amerikai katonák új, hordozható akkumulátorához kifejlesztett anyag biztonságos cellákat eredményez, és a gyártó Amprius Technologies azt várja tőle, hogy majd megnöveli az energiasűrűségét, ezáltal jelentősen meghosszabbítja a katonai missziók időtartamát.
A kaliforniai székhelyű vállalat SiMaxx névre keresztelt, szilikon-anódos akkumulátorait a hadsereg következő generációs viselhető akkumulátorcsomagjának fejlesztéséhez és minősítéséhez szállítják. A cellák a jelek szerint megduplázzák az energiasűrűséget, ami nagyon jól jön a katonák megváltozott igényeinek kielégítésére – fejtegeti a gyártó közleménye.
Az amerikai hadügy célja, hogy a katonák a közeljövőben minimális súly mellett maximális energiát tudjanak magukkal vinni, így képesek legyenek megfelelni többféle küldetésspecifikus igénynek. Az elvárás teljesen ésszerű, lévén az egyes osztagok olyan hardvereket, felszereléseket és kisméretű viselhető eszközöket hordoznak maguknál, amelyek stabil, megbízható és tartós energiaellátása kulcsfontosságú a missziók során.
„Ez az akkumulátorcsomag-integráció jelentős előrelépést jelent az amerikai hadsereg helyszíni energiaellátási megoldásainak javításában” – állítja Dr. Kang Sun, az Amprius Technologies vezérigazgatója. Hozzáfűzte: „a SiMaxx™ cellák nagy energiasűrűségükről és biztonsági jellemzőikről ismertek”, ezáltal döntő szerepet játszhatnak a harctéren.
Az Amprius Technologies a nagy energiájú és nagy teljesítményű lítiumion-akkumulátorok vezető vállalataként ismert, lévén az iparágban a legnagyobb energiasűrűségű cellákat gyártja. A kereskedelmi forgalomban is kapható SiMaxxok akár 450 Wh/kg és 1150 Wh/L teljesítményűek, de harmadik fél 500Wh/kg és 1300 Wh/L értékekkel is hitelesítette őket.
Gábor János, Okosipar.hu