Leáll a sókitermelés az árvíz miatt – Egy egész közösség megélhetése került veszélybe Parajdon
Több száz munkahely került veszélybe a parajdi sóbányába ömlő árvíz miatt. A tárnák fokozatosan víz alá kerültek, minden civil elhagyta a területet.
A Korond-patak napok óta tartó súlyos áradása miatt kiürítették a parajdi sóbányát, ami Európa egyik legnagyobb sótartalékát rejti. Petres Sándor, Hargita megyei prefektus az MTI szerint azt nyilatkozta, a víz ellenőrizhetetlen ütemben, a szakemberek szerint másodpercenként 40-50 köbméteres mennyiségben ömlik a tárnákba, és nem lehet megfékezni. A megduzzadt patak becsült vízhozama több mint százszorosa a megszokottnak.
A tisztviselő hozzátette: megpróbálnak gátat emelni a bánya belsejében, hogy legalább a turistaövezet egy részét és a régi fejtési területet megmentsék. Ez az erőfeszítés hosszútávon talán megtérül, viszont a Maszol közben azt írja, hogy a civileknek el kellett hagyni a területet. Köztük volt Nagy Levente is, aki a sóbánya látogatóközpontját üzemeltette. A vállalkozó május 27-én este búcsúzó hangulatú beszámolót írt a helyszínről, közölve, hogy a családi üzletnek, amely többek között kalandparkot működtetett a bányában, biztos, hogy vége.
A Székelyföld egyik legjelentősebb látványosságának számító Parajd évente több százezer vedéget fogad, ám a turisztikai ágazat csak az egyik vesztese az áradásnak, hiszen sokkal nagyobb gazdasági hatása lehet a katasztrófa miatt leálló sókitermelésnek.
A parajdi sóbányában évente körülbelül 120 ezer tonna sót termelnek ki. Ennek jelentős részét síkosságmentesítésre használják: az éves mennyiség felét a román útügyi vállalat vásárolja meg, míg a fennmaradó 40–60 ezer tonnát Magyarországra értékesítik, ahol a téli időszakban autópályákra és közutakra kerül. Nem túl jelentős mennyiségben ugyan, de említést érdemel, hogy az állattartásban is hasznosítják a parajdi sót, illetve fürdősóként és sótégla formájában ugyancsak árulják.
A bánya alkalmazottainak száma a becslések szerint 150 fő, akiknek a jelentős részét feltehetőleg el fogják küldeni a katasztrófa miatt.
Az Országos Sóipari Társaság közleményben tudatta, hogy kimenekítette a sóbányából az dolgozóit és a munkagépeit. A medermunkálatokról szólva elárulták: bizonyos szakaszokon betonozására, és egy új csatorna kialakítására lesz szükség, amin elvezethető a megnövekedett vízmennyiség.
Bár Petres Sándor azt állítja, a víz egyelőre nem fenyegeti a bánya stabilitását – hiszen hónapokba telne, hogy akkora mennyiségű sót oldjon fel a tárnákban, amitől veszélybe kerülne – tény, hogy megsérült a Korond-patak medrét védő geofólia, ami miatt víznyelők alakultak ki, és a víz szinte akadálytalanul ömlik a tárnákba. A Magyar Hang egyenesen úgy fogalmaz, hogy a bánya végveszélybe került, és erről azok tehetnek, akik évek óta halogatják a medererősítő munkálatok végrehajtását. A portál emlékeztet: a most kialakult helyzetnek voltak előzményei, hiszen a bányát már 2023-ban is be kellett zárni néhány hétre a vízbetörések miatt.
Gábor János, NEW technology