Lebomló csomagolóanyag szőlővesszőből – A fejlesztés új esélyt ad a hulladékcsökkentésre

A Dél-Dakotai Állami Egyetem kutatói által végzett új kutatás rámutatott, hogy a szőlővesszőkből olyan műanyagszerű anyagot lehet előállítani, amely erősebb a hagyományos műanyagnál, mégis rövid idő alatt lebomlik a környezetben. A felfedezés hatalmas jelentőséggel bír, hiszen napjainkban a legtöbb csomagolóanyag olyan „egyszer használatos” műanyagból készül, amely nem megújuló forrásból, például kőolajból származik, és akár több száz évig eltarthat, mire lebomlik.

A műanyagok mindössze kilenc százalékát hasznosítjuk újra, ami hozzájárul a tengeri műanyagszennyezéshez. Ismert tény továbbá, hogy mikro- és nanoműanyag részecskékre esnek szét, amelyek aztán halmozódni kezdenek az emberek és állatok szervezetében.

Erre a problémára keresi a megoldást Srinivas Janaswamy, a Dél-Dakotai Állami Egyetem docense, aki a mezőgazdasági melléktermékekből és biológiai hulladékból előállítható, hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztésére összpontosít.

A tudós olyan műanyagszerű zacskó kifejlesztésén dolgozik, amely lebomlik a természetben, és a jelek szerint óriási áttörést ért el.

A kutatás központi anyaga a cellulóz, a Föld leggyakrabban előforduló szerves anyaga, amely főként a növények sejtfalában található. Janaswamy korábban avokádóhéjból, szójahéjból, lucernából, prérifűből, kávézaccból, kukoricacsutkából és banánhéjból nyert ki cellulózt, hogy fóliát készítsen, majd az egyetem másik professzorának, Anne Fennellnek a javaslatára a cellulózban gazdag szőlővesszővel kezdett kísérletezni.

Ez a fajta növényi törmelék bőséges biomasszaforrás, hiszen a szőlőültetvények éves metszése során nagyon sok keletkezik belőle. Ami a kezelését illeti, hol ledarálják és visszajuttatják a talajba, hol pedig komposztálják, viszont sok helyen egész egyszerűen elégetik. A kutatások azt mutatják, hogy a lemetszett vesszőket legalább kétévente el lehet távolítani az ültetvényekről úgy, hogy azzal nem károsítják a talaj egészségét. Kiszárítva pedig rengeteg cellulózt tartalmaznak, így ideálisak az újfajta csomagolóanyag előállítására.

A szőlővesszőkből nyert cellulóz a Sustainable Food Technology-ban megjelent tanulmány szerint a pamutra hasonlít, míg a belőle készülő fólia átlátszó és erős, viszont csupán 17 nap alatt lebomlik a talajban, bármiféle káros anyag hátrahagyása nélkül.

„A csomagolófóliák nagy fényáteresztő képessége javítja a termék láthatóságát, vonzóbbá teszi azt a vásárlók számára, és lehetővé teszi a minőségellenőrzést” – sorolta az előnyöket Janaswamy. „A ma még rosszul hasznosított szőlőmetszési melléktermékek felhasználása segíti a mezőgazdasági hulladék kezelését. A szőlővessző-cellulózból készült környezetbarát fóliák kifejlesztése gyakorlati lépés a fenntarthatóság felé, hozzájárul a környezet és az erőforrások megóvásához, valamint erősíti a körforgásos biogazdaságot.”

Gábor János, NEW technology