Legyőzi az epilepsziás rohamokat egy speciális implantátum

Egy súlyos epilepsziában szenvedő fiatal fiú, Oran beírta magát a történelemkönyvekbe mint az első páciens, akinek a koponyájába rohamok kezelése céljából ültettek implantátumot. Ez az ún. neurostimulátor mélyen az agyba küld elektromos jeleket, 80 százalékkal csökkentve a nappali rohamok számát. Édesanyja, Justine a BBC-nek elmondta, hogy a gyerek most már boldogabb és „sokkal jobb életminőségben” él.

A műtétre októberben került sor. Oran ún. Lennox-Gastaut szindrómában szenved, ami egy kezelésre rezisztens epilepsziaforma. A rohamai hároméves korában kezdődtek: naponta több tucatnyit, néha akár több százat élt át, például összeesett, kontrollálhatatlanul remegett, elveszítette az eszméletét, sőt a légzése is le-leállt, így többször újra kellett éleszteni. Aztán tavaly októberben, a londoni Great Ormond Street Kórházban, 12 éves korában végre megoperálták, és megkapta az agyi implantátumot. A beavatkozást a CADET projekt tette lehetővé számára: ebben a programban sorozatos kísérletek keretében értékelik a mély agyi stimuláció biztonságosságát és hatékonyságát – különösen a súlyos epilepszia kezelése kapcsán.

A nyolcórás műtét során két elektródát ültetettek mélyen Oran agyába, megcélozva a talamuszt, az idegi információk fontos reléállomását. Az elektródák végeit egy neurostimulátorhoz csatlakoztatták, ami egy 3,5 centiméteres, négyzet alakú, 0,6 centiméter vastag eszköz. A fiú egy hónapot kapott a műtét utáni felépülésre, mielőtt a neurostimulátort aktiválták volna. Oran egyáltalán nem érzi, hogy idegen test van a koponyájára rögzítve, így az implantátum gyakorlatilag észrevehetetlen, és még a töltését is úgy oldották meg, hogy a gyerek semmit ne vegyen belőle észre: elegendő, ha a rendes életmódjának megfelelően rendszeresen használ vezeték nélküli fejhallgatót, amiről a neurostimulátor éppen elegendő energiát nyer, vezeték nélkül.

Oran a Picostim™-DyNeuMo projekt páciense. Ennek keretében tudományos eszközöket integrálnak kis koponyapacemakerekbe, hogy tanulmányozzák vele a cirkadián ritmusok, a mozgás és az agyi jelek szerepét az epilepszia kialakulásában és kezelésében. Ez az eszköz nemcsak az alapvető klinikai idegtudományokban nyújt segítséget, hanem a fiziológiai jelek, például a páciens mozgása alapján is állítható, hogy optimalizálja a terápiát. Az új technológia áttörést hozhat az epilepszia kezelésében és más orvosi területeken, forradalmasítva a betegek életminőségét és a kezelés hatékonyságát – vallják a kutatók.

Gábor János, Okosipar.hu