Mindenkit érinteni fog a most elfogadott MI Stratégia

VANDA, a maszkot viselő, mesterséges intelligenciával felszerelt robot volt az MI Stratégia bejelentésének házigazdája. A Magyar Telekom munkatársaként felszólaló android jelképes üzenete volt annak, hogy a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen. A bejelentésnek a tudományos élet egyik fő központjának számító Debreceni Egyetem adott helyet.

Aki nem szakmabeli, az könnyen gondolhatja, hogy a mesterséges intelligencia megmarad az egyetemek és hightech laborok „játékszerének”, pedig ma már Magyarországon is számos vállalat foglalkozik vele. Már most is rengeteg olyan terület létezik, ahol mesterséges intelligenciát használunk. Leginkább talán az iparra jellemző a korai adaptáció, de MI-t használ már az agrárium is például öntözőrendszerek irányításához vagy a média is videók feliratának automatikus elkészítéséhez. A felhasználási területek a továbbiakban egyre csak nőni fognak. Az önvezető autóktól kezdve az automata raktározórendszereken át az újonnan születendő babák életének figyeléséig rengeteg olyan fejlesztés van, ami igazolja, hogy sokkal több minden történik itt, Magyarországon is, mint amit a hétköznapi életben gondolhatnánk.

Jó példa erre maga a konferanszié VANDA is, „aki” valójában egy digitális üzleti asszisztens. A Magyar Telekom ügyfélszolgálatán dolgozva képes mind telefonos, mind chat alapú csatornákon párbeszédet folytatni az ügyféllel. Ahogyan „ő maga megfogalmazta”, nem volt egyszerű a beilleszkedése az új munkakörnyezetbe, de 2018-as üzembeállítása óta az őt használó dolgozók és az ügyfelek is megszokták a jelenlétét.

Kósa Lajos, Debrecen országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a város a történelem során többször is kiemelkedett az oktatás területén, a Debreceni Egyetem pedig nemzetközi szinten is elismerésre méltó teljesítményt tud felmutatni – gondolva itt az MIT-vel való együttműködésre. Többek között ennek köszönheti a város, hogy itt kap majd helyet az az adatelemző központ, mely az MI transzformáció motorját jelenti majd.

Igaz, hogy ahogyan Kósa megfogalmazta, „nem a Boston Dynamics egyik robotját látjuk”, amikor VANDÁ-ra nézünk, de fontos tudni, hogy ez még csak a kezdet, az első lépések pedig minden technológia esetében csetlés-botlásból állnak. Az MI Stratégia lényege azonban nem is az, hogy egyből tökéletes ökoszisztéma alakuljon ki, hanem hogy Magyarország időben csatlakozzon a nemzetközi trendekhez, ezzel pedig nyertesévé válhasson az MI transzformációnak.

A stratégia tartalma

A hazai MI ökoszisztéma szakmai fóruma, az MI Koalíció, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) együttműködésében létrejött cselekvési tervet Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke ismertette.

A stratégia célja, hogy összefogja az MI transzformációval foglalkozó szervezeteket és gyakorlati útmutatóként a megvalósítás módjáról is információval szolgáljon. Továbbá kereteit képezik a magabiztos MI használathoz szükséges emberi képességek elsajátításának támogatása, a szoftveres és hardveres erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása és az egyértelmű és a további fejlődést és innovációt támogató szabályozási környezet kialakítása.

2019. őszén a dokumentum előzményeként már bejelentették az MI Akciótervet, ami előkészítette a most elfogadott stratégiát. A folyamatok előkészítésében 250 szakszervezet és több mint 1000 szakértő vett részt.

A stratégiai elemek közül az automata, önvezető járművek fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van, hiszen Magyarország ezen a területen már eddig is sokat tett a haladásért a különböző oktatási-kutatási programok, kutatóközpontok és tesztpálya révén.

A hétköznapi ügyek intézése szintén fontos elem, ide tartozik a kormányhivatalokban, a postán folyó ügyintézés és a MI ügyfélszolgálatokon való bevezetése. Éppen emiatt a stratégia nemcsak azokról szól, akik a mesterséges intelligencia tervezésében és fejlesztésében vesznek részt, hanem azokról is, akik kapcsolatba kerülnek vele: azaz gyakorlatilag minden magyar emberről. Ez különösen fontos annak tudatában, hogy a mesterséges intelligencia 2030-ra 11-14 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon.

A stratégia keretein belül Budapesten megalakul a kormányzati struktúrába illeszkedő Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (Navü), ehhez kapcsolódik majd a debreceni központ. A MI Nemzeti Laboratóriumának célja pedig a nemzetközi együttműködésekben való részvétel lesz.

A MI veszélyei

A bejelentés leglátványosabb szakaszában Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felkérte „saját magát” a felszólalásra. A kivetítőn ugyanis Palkovics arca jelent meg egy „deepfake” (a szó a deep learning technológia és a fake angol szavakból áll össze) videón, azaz egy olyan videón, amelyet a MI generált a miniszterről készült több ezer minta alapján. A demonstráció jól szemléltette, hogy a mesterséges intelligenciát milyen könnyű rossz célokra, megtévesztésre használni.

A MI új támadási felületeket és módszereket kínál a kiberbűnözők számára és az adatok megszerzésére, így kulcsfontosságú, hogy az ország rendelkezzen megfelelő védelmi stratégiával az egyéni, társadalmi, gazdasági és politikai támadások ellen is. A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a támadók sokkal kifinomultabb, az állampolgárokat közvetlenül célzó, befolyásoláson alapuló összetett műveleteket hajtsanak végre, melyhez a deepfake tökéletes eszköz: képzeljük csak el, hogy a közösségi médián látunk egy meghökkentő videót egy ismert politikusról, majd megosztjuk azt az ismerőseinkkel. Mivel ezek a tartalmak rendkívül valósághűek, a megosztók többségében fel sem merül, hogy esetleg hamisak lehetnek, így akár egyetlen jól összerakott hamis videóval is lavina indítható el.

De nemcsak a mesterien kitalált hamis tartalmak okozhatnak problémát, hanem a lemaradás, a gazdasági hátrányba kerülés is. A mesterséges intelligencia egy olyan diszruptív, „felforgató” technológia, ami teljesen megváltoztatja a munkaerőpiacot, átalakítja a gazdaságot. A felkészülésben épp ezért nagy szerepet játszik mind a formális, mind pedig az informális módon történő oktatás, azaz az iskolai tanfolyamok, a szakképzés mellett a tömegtájékoztatás is, a médiában megjelenő anyagok vagy éppen konkrét bemutatóprogramok révén.

A szuverenitás kérdése szintén megjelenik a stratégiában, aminek a fő oka az, hogy a MI üzemanyagaként szolgáló hatalmas adatmennyiségek napjainkban kevés nagy szereplő kezében összpontosulnak. Az olyan piaci szereplők, mint a Facebook vagy a Google – amellett, hogy rendkívül hasznosak a mindennapi feladataink ellátásában – már eddig is többször összetűzésbe kerültek a világ különböző kormányaival adatgyűjtési és -felhasználási szokásaik miatt.

AI-Hungary

A bejelentéssel egy időben élesítették az AI-Hungary.com weboldalt, mely már jelenleg is sok érdekes információt tartalmaz, a későbbiekben pedig folyamatosan új projektekkel, programokkal és oktatási anyagokkal bővül. Az ai-hungary.com oldalról letölthető a teljes Mesterséges Intelligencia Stratégia anyaga.

Az oldal célja, hogy információval szolgáljon a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokról bárki számára, aki érdeklődik a téma iránt, de nincs lehetősége vagy kedve egy egész tanfolyam elvégzésére.

A tájékoztatóoldalt és a hozzá kapcsolódó programokat egyébként a finn AI Challange mintájára hozták létre, mely hasonló céllal született meg.

Hegyi Heni/NEW technology