A méréstechnológiákkal foglalkozó Hexagon kilenc országban 18 ezer embert kérdezett meg arról, hogy hogyan viszonyul az ipar után a hétköznapi felhasználás felé közeledő robotokhoz. A kutatás feltárta, hogy az ún. „robotszorongás” érdekes módon azokban az államokban a legerősebb, amelyekben az emberek nem, vagy csak elvétve találkoznak robotokkal. A kockázatok jobban aggasztják a válaszadókat, mint a munkahelyek.
Az AB Robot Generation című felméréshez Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Németországból, Svájcból, Japánból, Dél-Koreából, Kínából, Brazíliából és Indiából is érkeztek válaszok, összesen 9000 felnőttől és ugyanennyi 8–18 év közötti fiataltól.
A robotszorongás aránya a résztvevők körében:
- Egyesült Királyság — 52%
- Egyesült Államok — 45%
- Brazília — 45%
- Németország — 44%
- Kína — 44%
- India — 42%
- Svájc — 39%
- Japán — 35%
- Dél-Korea — 29%
Az eredmény magyarázata a kutatók szerint abban rejlik, hogy az adott országokban milyen eséllyel és gyakorisággal találkoznak az emberek és a robotok. Bár a britek több mint fele érzi a robotszorongás kellemetlenségét, valójában csak a 30 százalékuk használt vagy egyáltalán látott robotot a saját szemével. Kínában ugyanakkor a felnőtt válaszadók 75 százaléka került valamilyen kapcsolatba robotokkal a hétköznapokban, és 81 százalékuk izgatottan várja a bennük rejlő további lehetőségeket.
A Hexagon következtetése szerint az emberek általában nem elutasítóak a robotokkal, de ez attól is függ, hogy milyen környezetben találkoznak velük, és a gépek milyen feladatot végeznek.
A résztvevők többsége (63%) éppen a gyárakban és raktárakban, vagyis olyan terepen érzi magát komfortosan robotok közelében, ahol azok gyakrabban fordulnak elő.
Az otthonokban és az iskolákban viszont jóval kevésbé fogadják el őket: előbbi környezetre vonatkozóan 46, utóbbira csak 39 százalék mondta azt, hogy nem érzi magát kényelmetlenül a robotok jelenlétében.
A felmérés arra jut, hogy a robotok veszélyes vagy fizikailag megterhelő munkavégzéssel képesek maguk mellé állítani az embereket: felük a nagyobb biztonságot, 51 százalékuk pedig a termelékenység növekedését hozta fel a gépek legfontosabb előnyeként.
A legnagyobb félelem pedig nem túl meglepő módon a munkahelyek elvesztése, amit szorosan követ a kibertámadásokkal kapcsolatos veszélyérzet. A felnőttek 51 százaléka tart attól, hogy a robotokat rosszindulatú felek meghackelhetik, és ellenséges célra használhatják, veszélybe sodorva adatokat és informatikai rendszereket. A fizikai meghibásodástól vagy sérüléstől a megkérdezettek 41 százaléka tart, és ugyanekkora arányban félnek attól is, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját.
Gábor János, NEW technology


