Mint bármilyen infrastruktúra, a csatornarendszerek is rendszeres karbantartást igényelnek. A föld alatt húzódó, kis átmérőjű csövek azonban sokszor nehezen hozzáférhetőek. A kitakarás nélküli rekonstrukciós eljárások során a magas költségigényű csőfeltárás helyett a csővezetékek belsejében működtethető robotokat alkalmaznak. A Pipetronics piac- és technológiai vezető szerepet tölt be a csatornarobotok fejlesztése és gyártása terén. Markus Lämmerhirttel az igazgatótanács tagjával beszélgettünk erről a rendkívül különleges iparágról.
Hogyan került a csatornázási iparba?
Precíziós mérnöki tanulmányokat végeztem, amit ma mechatronikának hívnak. 1990-ben gyakornokként eltöltöttem egy szemesztert a DTI-nél, egy speciális gépgyártással foglalkozó mérnöki irodánál. Abban az időben a vállalat egy olyan gép fejlesztésén dolgozott, amely képes volt a 150–300 mm átmérőjű csövek lakóházi csatlakozóvezetékeinek kiálló részeit lemarni, így téve szabaddá az utat a megfigyelőkamera számára. Az én feladatom volt a prototípus tesztelése és fejlesztése.
- Hirdetés -
Hogyan született az első saját ötlete?
Bár az ügyfél jóváhagyta a prototípust, az nem volt könnyen kezelhető. A diplomamunkám részeként készítettem egy marórobotot, amelyet aztán továbbfejlesztettük a DTI-nél, és megszülettek az első csatornarobotok. 2000-ben az értékesítési vezetővel megvásároltuk a DTI csatornarobotokkal foglalkozó részlegét az akkor tulajdonunkban lévő vállalat számára.
- Hirdetés -
Kik voltak az első saját ügyfeleik?
Eleinte főleg német, francia és svájci ügyfeleink voltak. Ezekben az országokban akkoriban már elterjedt technológiának számított a kitakarás nélküli rekonstrukció. Annak idején a konkurencia mindössze egyetlen svájci cégből állt, és minthogy akkor még viszonylag kicsinek számított a piac, gyorsan világhírre tettünk szert, majd Ázsiába és Amerikába kezdtünk exportálni.Az útfelbontás elkerülésével végrehajtható csatornázás visszautasíthatatlan lehetőség. Időt és pénzt takarít meg, ráadásul a forgalmat sem zavarja.
Milyen állapotú a csatornahálózat Németországban és máshol a világban?
Németország csatornahálózata mintegy 600 000 kilométer hosszú. Becsléseink szerint ennek mintegy 18%-a igényel rövid időn belüli felújítást vagy cserét. Úgy gondolom, nem lehet jobb a helyzet más országokban sem.
Milyen kihívást jelentenek a csatornarobotok, és milyen trendek figyelhetők meg a piacon?
A csatornázások során használt gépek és eszközök stabil, tartós technológiát igényelnek, a lehető legkisebb helyigény mellett. A szabványos megoldások ritkán alkalmazhatók, ezért a legtöbb alkatrészt magunk fejlesztjük. Ami pedig a működésünket illeti, egyre nagyobb hiányra számítunk a szakemberek terén. Az elképzelésünk tehát az, hogy az embert intelligens technológiával váltjuk ki, amely speciális képzés nélkül is megállja a helyét. A tendencia az automata helyszínre utazás és az automata javítás irányába mutat.
Hogyan kerültek kapcsolatba a Faulhaberrel?
Ha nagy teljesítményre van szükségünk kis méretben, ahhoz megfelelő motorokra van szükség. A Faulhaber motorkínálata minden igényünket kielégíti. Használhatók például olyan robotok meghajtásához, amelyeknek nagyon nehéz kábelt kell húznia, vagy éppen egy kis kamera miniatűr ablaktörlőjéhez.
A hidraulikus vagy az elektromos meghajtást részesítik előnyben?
A hidraulikus meghajtás megbízható működést biztosít, de csak korlátozottan felhasználható. Ehhez még hozzájön a zajszennyezés meg a generátor és a hidraulikus egység kipufogógáza. Mindezt érdemes elkerülni, különösen a belvárosokban és a lakóövezetekben. Az elektromos meghajtók és akkumulátorok lehetővé teszik a robotrendszerek kibocsátásmentes és szinte zajtalan működtetését.
Milyen hajtástechnológiára lesz igény a jövőben?
Eddig főleg kefés motorokat alkalmaztunk, mivel a gépeinkben korábban nem voltak elérhetőek a kefe nélküli meghajtásokhoz szükséges vezérlési opciók. A vezérlőnek közvetlenül a motoron kell lennie, mert nem lehet 150 méter hosszú tápvezetéken keresztül vezérelni. A legújabb technológiánk viszont CAN-busz-kommunikációt alkalmaz, amely lehetővé teszi a kefe nélküli motorok vezérlését is. A trend a busztechnológia és a kefe nélküli meghajtás irányába mutat. A kefe nélküli motorok kisebb igénybevételnek vannak kitéve, emellett vezérelhetők és programozhatók.
Milyen célkitűzéseik vannak a hajtástechnológia tekintetében?
Számunkra elsődleges szempont a kis beépítési helyigény és a nagy teljesítménysűrűség, legyen szó akár motorokról, akár az elektronikáról. Meg persze a robusztusság és a tartósság.
Mitől egyedülálló a Pipetronics?
Fő szakterületünk a robotrendszerek fejlesztése és gyártása. Szaktudásunk több évtizednyi tapasztalaton alapul, beleértve a járműipari felszerelések és generátorok tervezését is. Más innovatív termékeket is kínálunk, így például a műgyantával végzett tűpontos javítást. Mindemellett nagy összegeket fordítunk további fejlesztésekre is.
Mi különbözteti meg Önöket a versenytársaktól?
A technológiánk nagy rugalmasságot biztosít, így könnyedén integráljuk a különleges kialakításokat a szabványos termékekbe.
Terveznek profilt bővíteni?
Egyértelműen a csatornajavítás az alaptevékenységünk, de a kitakarás nélküli rekonstrukció elvben alkalmazható ivóvízvezetékek esetén is. Lehetséges továbbá, hogy egyéb csatornarendszereknél is használható, például a vegyiparban , a gázvezetékek, tartályrendszerek vagy nyomástartályok ellenőrzésére.
Ön szerint elképzelhető, hogy egy napon humanoid robotok nyissák ki az aknafedeleket, és ereszkedjenek le a csatornába?
Elvileg bármi lehetséges, de egy ilyen technológia megvalósítása nagyon komplex munkát igényelne és rendkívül költséges volna. Léteznek egyszerűbb, a célnak jobban megfelelő megoldások.
Mit gondol, elképzelhető, hogy a csatornázások során „repülő robotokat” és drónokat használjanak?
Az ilyen típusú gépeket már sikeresen tesztelték ellenőrzési munkákhoz. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a javítások során hasznosak lehetnének.
