Nincs amerikai álom véres verejték nélkül

A Los Angeles-i Delta Machine magyar tulajdonosával és elnökével, Garaczi Jánossal készült exkluzív interjúnkból kiderül: a sikernek vajmi kevés köze van a szerencséhez – annál több viszont a magyar oktatás kimagasló színvonalához, a megfeszített munkához és szorgalomhoz, valamint a fejlődésbe vetett végtelen hithez. A többi a kitartáson, a modern technológián és      – az acél      vagy az alumínium mellett –      olyan különleges anyagok precíz megmunkálásán múlik, mint a titán. Nézzük, mi mindent kell kipipálni a listán, mire olyan cégek kopogtatnak az ajtón, mint a NASA, a Boeing, a Northrop Grumman, a Lockheed Martin, a Spirit Aerosystems, a Raytheon, a Virgin Galactic, a Blue Origin, a GM, a Ford, a Tesla, vagy a SpaceX, akiknek 3.500 négyzetméteren mindössze 17 ember készíti el a legbonyolultabb fémalkatrészeket is.

Azé a siker, aki tényleg megdolgozik érte, és éppen ez lehet a magyar munkamorál legnagyobb rákfenéje, de mindig van remény – vallja a NEWtechnology magazinnak a Los Angeles-i műhelyéből nyilatkozó Garaczi János, aki 2000-ben vette a kalapját, hogy szétnézzen az USA     -ban, és ott ragadt. Első – építőipari – cége a 2008-2009-es válság áldozata lett, de ahelyett, hogy elhagyta volna magát, új kihívások után nézett. Lévén gyerekkora óta szenvedélye a programozás, és itthon informatika szakos hallgató volt, mindenképpen műszaki karrierben gondolkodott, amikor az útja – egy közös ismerős révén – a szintén magyar Bacsa Béla 1980-ban, Los Angeles     ben alapított Delta Machine Company     jához vezetett. A vállalatot a részletekre való precíz odafigyelés, az etikus munkavégzés és az évtizedek alatt felhalmozott mérnöki tapasztalat tette versenyképessé. Az ismereteinek bővítésében példásan teljesítő Garaczi János vérfrissítést hozott, és olyan új megoldásokat vezetett be, amelyek hamar hírét vitték a vállalatnak. A 300 négyzetméteres üzem vezetését 36 évesen, 2016-ban vette át; azóta tízszer akkora alapterületen folyik a termelés, gyakran a nap 24 órájában – köszönhetően az automatizációnak és különböző robotikai megoldásoknak.

Hálás a magyar felsőoktatásnak

„Vannak nagy hadiipari kuncsaftjaink, több száz millió dolláros éves forgalommal, akik elhívnak, hogy tanítsam meg a programozóikat másképp gondolkodni” – árulta el a cégvezető, aki saját bevallása szerint a magyar oktatásban szerzett tudásának köszönheti komoly versenyelőnyét. „Annyira jók voltak a Műszaki Egyetemen tanuló programozók, hogy ez volt az egyetlen olyan intézmény Európában, amelynek az informatikai rendszerét egyetlen cég sem akarta üzemeltetni, hiszen a diákok állandóan feltörték. Az egyetem inkább elismerte, hogy nem jó a biztonsági háttér, de közölték: ha bármelyikünket azon kapják, hogy bejutott, kirúgják, és soha többé be nem teheti a lábát” – idézte fel nevetve.

A tanulmányait a Kaliforniai Egyetemen, munka mellett folytatta, és megdöbbentette, hogy mekkora szintkülönbségek vannak – a magyar oktatás javára. Egy robotikai kurzuson témává is vált a nemzetisége, lévén minden kérdésre tudta a választ, amit az évfolyamtársai hamar szóvá tettek. Erre nem kis meglepetésére a professzor úgy reagált, hogy „ez azért van, mert magyar”.  Az amerikai tanár elmesélte: neki még a nagyanyja mondta, hogy „csak egy nemzetiség van, amelyik mögötted lép be a forgóajtón, de előtted megy ki: a magyar”. Garaczi János szerint épp a nyelvünk sajátosságai miatt vagyunk jók a logikára épülő szakterületeken, és ez az alapvetés végig kísérte az eddigi pályáját. „Bár ezt embere válogatja, az a gondolkodási mód, amit nekem otthon megtanítottak, itt, az USA-ban iszonyatosan bevált: akárhol dolgoztam, mindig vezető pozícióba kerültem. Mindig is ez vitt előre, ezért nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, és arra, hogy otthon sajátítottam el az alapokat” – hangsúlyozta, hozzátéve: illúziói senkinek ne legyenek; a sikerért az USA     -ban is nagyon meg kell küzdeni. Ő gyakran 16 órás műszakokban dolgozva, egyhuzamban több napot is a gyárban töltve építgette a karrierjét.

Gyorsabban, mint mások

A legtöbb CNC megmunkáló üzemben komoly gondokat okoz a programozók gyakorlati tapasztalatainak hiánya –      vallja a cégvezető. Éppen ezért vezette be, hogy az első munkadarabot a programozóknak kell elkészíteniük –      a gépbeállítástól a minőségellenőri jóváhagyásig, így elkerülhető az a sűrűn előforduló hiba, hogy a praktikus tudás nélkül megírt program selejtes terméket eredményez, amiért az operátort rúgják ki, holott ő csak betette a nyersanyagot, és megnyomott egy gombot. A józan paraszti ésszel megoldott feladatok igenis működnek, amit először egy drága precíziós darab gyártása során sikerült bizonyítania.

„Éppen a Boeingnek gyártottunk egy műholdantenna- alkatrészt, amelynek a ciklusideje 105 perc volt. Két nap alatt átírtam a programot, és 48 perc alatt jött ki a gépből. Ezután mondták azt, hogy ’rendben, mostantól azt csinálsz, amit akarsz’. Azóta is nagyon sajátos módon tervezem meg az alkatrészek gyártását, és ezzel rengeteg időt tudunk spórolni. Folyamatosan mérem magam más sikeres cégekhez, hogy ők egy adott darabot mennyi idő alatt gyártanak le, és hozzájuk képest nálunk mennyi a ciklusidő. Általában 45-50 százalékkal kevesebb.”

A hatékonyság növelésében elért eredményeire gyorsan felfigyelt a szakma, ezért mostanra több világcéggel közösen végez kutatómunkákat, azt keresve, hogy például vadászrepülők rozsdamentes acélból készülő elemeit vagy más precíziós alkatrészeket – akár olyan kényes és méregdrága nyersanyagokból, mint a titán – miképpen lehet gyorsan, minél nagyobb példányszámban kivágni. Az, hogy adnak a véleményére, nagyban köszönhető a nyitottságának: ha megjelenik egy új szerszám, azonnal kipróbálja, és a gyártók előszeretettel küldik hozzá tesztelésre a legfrissebb fejlesztéseiket. A Walker például pont az ő szakmai véleménye miatt vásárolt fel egy amerikai mikrovállalkozást, amelynek maróiról kiderítette, hogy a gyáróriás termékeihez képest feleannyi idő alatt dolgozzák fel a rozsdamentes acélt, vagy épp a titánt.

Fegyvertény lett a titánmegmunkálás

A Delta Machine Company azután lett az amerikai hadiipar egyik megkerülhetetlen beszállítója, hogy képessé vált a titán sorjázás és különösebb utómunka nélküli feldolgozására – mindenki másnál gyorsabban, pontosabban és nagyobb mennyiségben. „Korábban csak kisebb szériában készítettünk titánalkatrészeket, például a SpaceX-nek és a NASA-nak. Nagyon különleges fém, de a legtöbben félnek a megmunkálásától, hiszen drága és a szerszámköltségei is óriásiak. Nekem ugyanakkor tetszett” – emlékezett vissza, hozzátéve: a legtöbb CNC-üzem a mai napig kerüli a titánnal kapcsolatos munkákat, attól tartva, hogy csak bukni fognak rajta. Ő viszont idejekorán ráfeküdt arra, hogy hogyan tehetné hatékonyabbá a feldolgozását.

„Ez akkor éleződött ki, amikor a Boeing 737 Max gyártása a titánalkatrészek hiánya miatt akadozni kezdett. Bejelentkeztem a munkára, ők eljöttek gyárlátogatásra, és arról érdeklődtek, hogy hol találják a sorjázó-, polírozó     gépeket. Megmondtam, hogy nálunk ilyesmire nincs szükség, mire kétségbe vonták, hogy le tudjuk gyártani ezt a bonyolult formájú, eltorzult hullámra emlékeztető, elképesztően vékony alkatrészt. Mindent megcsináltunk a vágógépben, és utána a mintadarabról azt mondták: ’     N     a, ennyire jó finis      azért nem kell     .’ Ők akkor nem tudtak belőle heti 5-6 darabnál többet készíteni, viszont mi a kezdetektől fogva heti húszat tettünk le az asztalra.” A Delta Machine jórészt ennek a munkának köszönheti, hogy – a pandémia időszakát nem számolva – évi száz     százalékos termelésnövekedést produkál. Most épp a legújabb F-35-ös vadászgépekhez készítenek alkatrészeket: némelyiken több ezer furat van, így mások csak 40 százalékos selejttel tudták elkészíteni, míg ők szinte azonnal nullára csökkentették a veszteséget, úgy, hogy a korábbi beszállítókhoz képest háromszoros sebességgel gyártják.

Hazanézőben

Azzal, hogy olyan bonyolult megrendeléseket is képesek teljesíteni, amilyeneket a többi gyártó fél elvállalni, és a beszállítást – jórészt az ipar 4.0 felé mutató automatizálási és robotikai megoldásaiknak köszönhetően – magasan a konkurencia tempója felett képesek teljesíteni, hatalmasra nőtt a cég nimbusza. Tavaly elnyerték például a Manufacturing Technology Insights szakmai díját is, amit minden évben az a tíz amerikai vállalat vihet haza, akiknek a professzionális megoldásai a legnagyobb hatást gyakorolták az iparra. Garaczi János szerint a sikerhez nem     csak ő      és a modern technológiák felé mutatott nyitottsága kellett, hanem az is, hogy megfelelően motiválja a Delta Machine Company eleve átlag felett kereső dolgozóit. Hajlandó finanszírozni az ismereteik bővítését, majd a jobb teljesítményt béremeléssel, illetve magas színvonalú egészségügyi és nyugdíjbiztosítással honorálja.

Kérdésünkre elárulta, hogy vannak üzleti céljai hazánkban is, de nem tagadja, hogy jelenleg megkerülhetetlen akadályokba ütközik, hiszen hiába telepítene Magyarországra high-tech hadiipari gyárat, ha nem talál hozzá megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerőt, nyersanyagokat, modern szerszámokat, illetve megfelelő hő- és felületkezelő üzemeket. Hozzátette: 2019 óta többször megfordult itthon, és igyekezett szakmai segítséget nyújtani különböző oktatási intézményeknek – Kecskeméten, Győrben, Csongrádon, Budapesten és Debrecenben. A műszaki felsőoktatást szerinte bőven van hová fejleszteni, nem beszélve a hazai munkamorálról és üzleti kultúráról. Kendőzetlenül elmondta, hogy az itthon töltött rövid időszakok ellenére is világosan látszik, hogy a magyar dolgozók nem szívesen járnak be a munkahelyükre, és gyakran n     em lehet tőlük többet elvárni a jelenlétnél. Az üzletkötések tempóját szintén lehangolónak tartja, mert az a benyomása, hogy mindenki csak azt keresi, hogy hogyan tudna minél nagyobbat fogni a másikon, ami elképesztő mértékben ássa alá a felek közötti bizalmat.

Meggyőződéssel jelentette ki ugyanakkor, hogy feltétlen híve a hazai felsőoktatásnak, amit szerinte minden erővel támogatni kell, hiszen saját példájából okulva látja, hogy mekkora versenyelőnyt jelent a világban a minőségi szaktudás. A szakképzett munkaerőnek mindig lesz munkája és kiemelkedő fizetése, tehát Magyarország legjobb kitörési pontja továbbra is az oktatás lehet. Az iskolarendszer, valamint az üzleti és munkamorál színvonalának emelése kulcsfontosságú, mert tudás, szorgalom és bizalom nélkül a gazdaság sem pörög – húzta alá.

Gábor János, NEW technology