Robbanásszerűen növelheti a vasúti kapacitást egy új helymeghatározó szenzor
A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) és az ITK Engineering kutatói a vonatok helyzetének pontosabb meghatározására fejlesztettek ki egy új érzékelőt, ami elképesztő mértékben, több mint harmadával növelheti a meglévő vasúti infrastruktúra kapacitását. A Mágneses Vasúti Fedélzeti Szenzor (MAROS) lényegében egy elektromágneses ujjlenyomatból azonosítja a szerelvények helyzetét, és az adatok lehetővé teszik a pályák nagyságrendileg magasabb kihasználtságát.
A kutatók úgy hiszik, hogy a találmányuk egy sor vasúti problémát fog megoldani, a kapacitáshiánytól a rendszeres késéseken át az alacsony menetsűrűségig. A The Engineer kérdésére Dr. Martin Lauer, a KIT szakértője közölte: „ha pontosabban és megbízhatóbban határozzák meg a vonat helyzetét egy adott vágányon, akkor a vonatok kisebb időközönként haladhatnak át rajta, és ezzel jelentősen megnövelhető a kilométerenkénti kapacitás”.
Mindehhez semmilyen átépítés nem szükséges, sőt, jeladók tömegét sem kell telepíteni, hiszen a fém vasúti pályáknak eleve jól azonosítható, egyedi jelei vannak, amiket a MAROS pontosan képes azonosítani. A tudós elárulta: a vonatok helyzetének meghatározását a futóművekre szerelt érzékelők adataiból lehet kiszámítani: a szenzor a sínpárok ferromágneses és más rögzítőanyagai által keltett elektromágneses mezőt figyeli. Mivel ez gyakorlatilag minden pályán eltérő és állandó, minden egyes szakaszhoz saját „elektromágneses ujjlenyomat rendelhető” – magyarázta a tudós.
A KIT érzékelőjéből szerzett egyedi mintázatokat földrajzi helyzetekhez társították; az ehhez szükséges háttérrendszert és intelligens algoritmusokat az ITK Engineering vasúti technológiai programvezetője mutatta be. Tobias Hofbauer szerint ahhoz, hogy a szoftvereik azonosítsák a vasúti pályaszakaszokat, elég egyszer végigzavarni rajtuk a MAROS-sal rendelkező szerelvényeket, amelyek helyzete a következő alkalommal minden korábbinál pontosabban meghatározható lesz.
A német-osztrák kutatás eredményei azért számítanak úttörőnek, mert a hasonló célból felállított és legalább ennyire megbízható, sínekbe integrált rendszerek elképesztően drágák. A pontosabb meghatározás persze kamerahálózatokkal is lehetséges, viszont ezek teljesítménye éjszaka vagy havazás idején lecsökken, míg a GPS-jelek alagutakban és hegyes-völgyes vonalakon válnak megbízhatatlanná, nem beszélve arról, hogy a szomszédos sávokon futó szerelvények megfelelő észlelésében szintén bizonytalanok.
„A lokalizálás pontosabb, mint valaha, de olcsóbb, mint más technológiák, és világszerte minden acélsínen használható” – szögezte le Hofbauer, megjegyezve: „a MAROS kiterjedt használata 35 százalékkal növelné a vasúti hálózatok kihasználtságát”.
A rendszert Bécs közelében húzódó vasúti vonalakon élesben is tesztelték, majd az eredményeket bemutatták a szeptember 20-23-ig zajló InnoTrans szakkiállításon Berlinben. A MAROS annyira hatékonynak bizonyult, hogy kijelentették: legkésőbb 2025 elején kereskedelmi forgalomba hozzák.
Gábor János, NEW technology