Szűkül a mozgástér: új EU-szabályok regulázzák meg az AI-fejlesztőket

Az Európai Unió tisztviselői július 10-én nyilvánosságra hozták azokat az új irányelveket, amelyek az általános célú mesterségesintelligencia-rendszerek szabályozását célozzák. A szabályok előírják, hogy a legerősebb AI-rendszerek fejlesztőinek növelniük kell az átláthatóságot, korlátozniuk kell a szerzői jogsértések lehetőségét és védeniük kell a közbiztonságot.

A szabályokat még 2024-ben fogadták el, de a gyakorlati alkalmazásuk első szakasza csak 2025. augusztus 2-án lép életbe, míg a szabályszegések szankcionálása 2026 augusztusától lehetséges – közölte az Európai Bizottság.

A The New York Times (NYT) emlékeztet: a szabályok egyelőre csak néhány nagy technológiai vállalatra, például az OpenAI-ra, a Google-re és a Microsoftra vonatkoznak. Ezek a cégek úgynevezett általános célú AI-rendszereket fejlesztenek, amelyek képesek hatalmas mennyiségű adat feldolgozására, önálló tanulásra és bizonyos emberi feladatok elvégzésére.

Az EB gyakorlati kódexe az első konkrét lépés az AI-törvény végrehajtása felé, egyben segítség is a cégeknek, hogy meg tudjanak felelni a törvénynek. Azok a vállalatok, amelyek aláírják a kódexet, „csökkentett adminisztratív terhekre és nagyobb jogbiztonságra” számíthatnak. Azoknak viszont, akik nem csatlakoznak, más módon kell igazolniuk a megfelelést, ami a Bizottság szerint több időbe és pénzbe kerülhet.

A Google és az OpenAI jelezte, hogy vizsgálja a dokumentum végleges szövegét, míg a Microsoft nem kommentálta a fejleményeket. A Meta – amely korábban már jelezte, hogy nem fog csatlakozni a kódexhez – nem reagált a NYT megkeresésére, ahogy az Amazon és a francia Mistral sem. A CCIA Europe viszont, amely olyan vállalatokat képvisel, mint az Amazon, a Google és a Meta, közölte: a gyakorlati kódex „aránytalan terhet ró az AI-szolgáltatókra”.

Az új irányelvek szerint a fejlesztőknek részletesen be kell számolniuk arról, milyen tartalmakat használtak az algoritmusok betanításához. További szabályok előírják, hogy a cégek végezzenek kockázatelemzést annak felmérésére, hogyan lehetne visszaélni rendszereikkel – például biológiai fegyverek készítésére, amelyek közbiztonsági kockázatot jelentenek.

A törvény egyes részei még nem adnak világos választ rá, hogy hogyan kezelik majd az álhírek és káros tartalmak terjedését, ami például azért érdekes kérdés, mert a Grok nevű chatbot– amelyet Elon Musk cége, az xAI fejlesztett – nemrég több antiszemita megjegyzést tett közzé az X-en.

A gyakorlati kódex egy sokkal szélesebb hatókörű törvénycsomag része, amely a következő években fokozatosan lép életbe, míg az AI Act célja, hogy megelőzze a mesterséges intelligencia legkárosabb hatásait – szögezte le az Európai Bizottság. Ezzel persze nem mindenki ért egyet: egyes európai vállalkozásokat képviselő szervezetek arra kérték az Uniót, hogy halassza el az AI Act végrehajtását, mivel a szabályozás szerintük visszafogja az innovációt, és hátrányba hozza az európai cégeket a nemzetközi versenyben.

Gábor János, NEW technology