Alakzatban repülő teher- és személyszállító repülőkkel csökkentve a költségeket
Egyes madárfajok, például a ludak, energiát takarítanak meg azzal, hogy szoros alakzatban repülnek. Az utasszállító repülőgépek hasonló trükkel kevesebb üzemanyagot égethetnének el, derül ki a BBC riportjából.
Az 1500-as évek elején az olasz reneszánsz mester, Leonardo da Vinci rajongott a madarak repüléséért. Napjait azzal töltötte, hogy aprólékosan tanulmányozta mozgásukat, és vázlatokat készített arról, hogyan tartják meg egyensúlyukat, valamint hogyan hajtanak végre különféle repülési manővereket. Célja az volt, hogy tudományos kutatásai alapján repülőgépet tervezzen, ám végül a „Madarak repüléséről” szóló kódexet alkotta meg, amely korszakalkotó művé vált. Ez az írás úttörő szerepet játszott a később biomimikriként ismertté vált tudományág kialakulásában – vagyis a természet tanulmányozásában a hatékonyabb tervezés érdekében.
2019-ben az Airbus a „fello’fly” projekt keretében visszatért a madarak tanulmányozásához, hogy megértse, hogyan takarítanak meg energiát a vonuló ludak V-alakzatban repülve. Ebből a kutatásból fejlesztettek ki egy „örvényenergia-visszanyerési” technikát, amely segít a követő sugárhajtású repülőgépeknek megtalálni az optimális helyet a vezető repülőgép örvényében való repüléshez. Ez 5–10%-os üzemanyag-megtakarítást eredményezhet egy-egy út során, hasonlóan az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által közzétett eredményekhez. 2023 júliusában az erőfeszítés Geese projektté fejlődött, amely 10 millió eurós finanszírozást kapott az Európai Unió légiforgalmi szolgáltatási kutatási ága, a SESAR támogatásával. E hónap elején a Delta Air Lines és az Airbus bejelentette, hogy a „fello’fly” koncepciót a laboratóriumi tesztelés után valós körülmények között is kipróbálják, és az év második felében tervezik a technológia éles üzembe helyezését. A cél a „Randevú” nevű manőver tesztelése, amelynek során két utasszállító repülőgépet párosítanak az Atlanti-óceán felett. Például az Air France New Yorkból induló járata és a Delta Air Lines Miamiból induló járata, amelyek mindketten Londonba tartanak.
A tervek szerint a két gépet szabályosan 1000 láb (303 m) magasság választja majd el egymástól, miközben megpróbálják a köztük lévő távolságot 1,2 tengeri mérföldre (2,2 km) csökkenteni – ugyanarra a távolságra, ahol a laboratóriumi tesztek során már üzemanyag-megtakarítást értek el. Amelia DeLuca, a Delta fenntarthatósági vezetője a BBC-nek elmondta, hogy ez a távolság lényegesen kisebb, mint a mai utasszállító repülőgépeké, amelyek jellemzően három-öt tengeri mérföldre (5,5–9,2 km) repülnek egymástól. Az első lépés annak felmérése lesz, hogy a távolság csökkenthető-e a biztonság veszélyeztetése nélkül. DeLuca azt is kifejtette, miért éppen a transzatlanti járatokat választották a teszteléshez:
„A fenntartható üzemanyagon kívül nagyon kevés fenntartható megoldás létezik a mai nagy méretű repülőgépek számára. Tehát egy olyan repülés 5%-os előnye, amely az Atlanti-óceánt szeli át egy nagy repülőgéppel, amely jelentős mennyiségű üzemanyagot fogyaszt, a lehető legjobb megtérülést jelenti.”
A Delta Carbon Council, amelynek célja a vállalat 2050-re történő dekarbonizálása, arról számolt be, hogy 2024-re 41 millió gallon (65 800 tonna) repülőgép-üzemanyagot takarítottak meg. DeLuca szerint ennek elérése érdekében a Delta folyamatosan keresi az energiahatékonyság új módjait, mint például a földi áramellátás bekapcsolása a földi hajtóművek működtetése helyett, leszálláskor a hosszú körforgalom helyett rövidebb vektor a megközelítéskor, és a szárnyak csúcsán felfelé mutató wingleteket telepít a légellenállás csökkentése érdekében.
dr. Karacs Alexandra