Tényleg az emberek nélküli gyáraké a jövő?
A világjárvány megerősítette a logisztikai és a feldolgozóipari szektor automatizálási igényét. A vállalkozások már középtávon is óriási előnyt szerezhetnek az emberi érintkezést csökkentő technológiák alkalmazásával.
A koronavírus-járvány az egész világon megtépázta az ellátási láncokat, feltárva ezzel a komplex termelés és logisztika azon kényes pontjainak sérülékenységét, amelyek az egészséges és mozgékony munkaerőtől függtek. A válság ezzel megerősítette az automatizációs és digitalizációs trendeket, melyek abba az irányba terelik az ipari szereplőket, hogy az ellátási láncokat a robotika, az adatelemzés és az IoT segítségével optimalizálják. A technológia révén a termelés megbízhatóbbá, ellenállóbbá válik, és sokkal kevésbé lesz hajlamos a váratlan leállásokra vagy bármilyen jellegű megszakításra.
De ez nem az első alkalom, hogy a status quo fenntarthatóságát megkérdőjelezik az üzleti vezetők és az ellátási lánc menedzselésére specializálódott ügyintézők. Nemcsak a természeti katasztrófák vagy a betegségek bizonytalanítják el az emberi munkaerőbe vetett hitet, hanem olyan politikai tényezők is, mint az USA-Kína kereskedelmi háború, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti megállapodás (USMCA), különböző európai uniós rendeletek vagy a Brexit. Emiatt joggal sejthetjük, hogy az automatizáció a jövőben is kulcsszerepet játszik majd a vállalati stabilitás és az üzletmenet folytonosságának szempontjából.
A cél: a teljes ellátási lánc automatizálása
A termelésre, a raktározásra és a logisztikára támaszkodó szervezetek a legkisebb méretűtől a globális vállalatokig vitákat folytatnak arról, hogy miként tudják megvalósítani a károk csökkentésére irányuló stratégiákat, és visszaszerezni az irányítást az események fölött. Ehhez a technológia jelenti a kulcsot. A feldolgozóipar és a logisztikai szektor üzleti vezetői ma már nemigen kételkednek abban, hogy az automatizálásba való befektetés jól elköltött pénz, és számíthatunk arra, hogy az ipar 4.0 technológiába történő beruházások felgyorsulnak, illetve hogy az innováció üteme tovább fog növekedni a jövőben.
Az automatizálás iránti érdeklődés sokrétű, nem merül ki egyszerűen az intralogisztika robotokkal való támogatásában, vagy drónok alkalmazásában az áruszállításnál. Az automatizáció révén nemcsak optimalizálhatjuk az adatközpontú logisztikai láncokat, és csökkenthetjük az állásidőket, hanem ellenállóbbá is tehetjük az ellátási rendszereket a megszakításokkal szemben, illetve megtakaríthatjuk az emberi munka költségeit. Az ellátási láncoknak a gyártástól a szállításig „érintésmentessé” válása létfontosságú szerepet játszhat abban is, hogy a világjárvány nyomán kialakuló sokk ellenére újraindulhassanak a vállalatok. Bár ma már rengeteg példát láthatunk az ember nélkül működő ellátási láncokra, például az Alibaba robot meghajtású intelligens gyárát, az egész ellátási lánc érintésmentessé tétele továbbra is hatalmas kihívást jelent.
Japánban az automatizálás iránti igény különösen elterjedt, mert az elöregedő munkaerő nagyon is szükségessé teszi az emberi munka alternatíváit a gyártósoron. De a járvány szövődményei és az e-kereskedelem megugrása által okozott nyomás is egyre nagyobb érdeklődést eredményezett Japánban azon vállaltok iránt, amelyek az ellátási lánc automatizálásával foglalkoznak. Fuji Keizai kutató szerint a következő generációs logisztikai rendszerek piaca 2025-re el fogja érni a 651 milliárd jent (6 milliárd USD).
Az automatizálás az utolsó mérföld problémájára is megoldást kínál, de olyan területeken is nagy előnyhöz képes juttatni a vállalatokat, mint a flottakezelő szoftverek, sőt az önálló járművek, köztük az autók és a drónok telepítéséért folytatott verseny.
A teljesen érintés nélküli ellátási lánc – ahol a berendezéseket távvezérléssel, automata számítógépekkel működtetik, és a logisztikát önvezető kisteherautók végzik – egyelőre távoli ideál marad. A kereslet jelenlegi megugrása azonban, amelyet részben a vírus második hulláma vezérel, tovább erősíti a folyamatot.
Hegyi Heni, NEW technology magazin