A megfelelő szoftver heti szinten akár 16, eddig kizárólag termelésütemezésre szánt munkaórát takaríthat meg, sőt, a tapasztalatok szerint a havi terv kétnapos elkészítési folyamata tíz perc alatt is lezavarható, magyarázta előadásában a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Széchenyi István Egyetem, valamint a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat online partnertalálkozóján Horváth Markó. A SZTAKI tudományos munkatársa rámutatott: szinte hihetetlennek tűnő idő- és pénzmegtakarítást lehet elérni automatizálással, hiszen a személyre szabott ütemezés – amit eddig Excelben vagy kockás füzetben kellett levezetni – ma már néhány gombnyomással elkészíthető.
Horváth hangsúlyozta: a rövid- és hosszútávú tervezésen sokat lendít, ha az ütemezés vizuálisan is megjelenik a rendszerben, ún. GANTT-diagramon. Ennek a gyakorlati haszna már akkor érzékelhető, amikor új megrendelés érkezik egy több egységből álló üzembe: szoftveres megoldások hiányában mindenki pánikszerűen telefonálgatni kezd az egységek között, hogy valamilyen határidőt lehessen mondani az ügyfélnek. Ehhez képest az automatizált ütemezés során felálló GANTT-diagramra elég csak rápillantani, és pontosan leolvasható, hogy mikor fér bele az időbe a friss megbízás. Ha egyetlen ütemterv elkészítése ennyire gyors, akkor nyilván több is készíthető, ezeket pedig módunkban áll összehasonlítani, sőt, tényezőket kivenni, vagy hozzáadni. Könnyebben optimalizálható a folyamat például, ha – digitális térben – kikapcsolunk egy gépet itt, vagy hozzáadunk egy dolgozót ott, és máris kiderül, hogy a folyamat számára melyik a lehető legoptimálisabb megoldás.
A szoftveres ütemezés a napi szintű operatív döntések meghozatalában is segít: gyorsabban megvan a válasz arra az esetre, ha leáll egy gép, késik a beszállító, vagy – éppen a COVID miatt – kiesik egy dolgozó. Horváth azt mondja, „ha egy cég vezérigazgatóját kellene meggyőznöm a szoftverünk bevezetéséről, akkor valószínűleg azt emelném ki, hogy hatékonyabbá teheti vele a termelést”. Mivel „egy jó ábra többet mond ezer szónál”, a kutató bemutatta a SZTAKI és a japán Hitachi egyik közös projektjének elemzését:
A képen két GANTT-diagram látható, ugyanannak a CNC-üzemnek a két ütemterve. A felső ábra is egy optimalizált ütemezést mutat, viszont az alsó már „sokkal-sokkal komolyabb eszközök” hozzáadásával és a feladatok egyenletes eloszlásával készült. Jól látható, hogy a jobb eszközpark és az új szempontrendszer több mint egy hónappal kurtította meg ugyanazoknak a megrendeléseknek az átfutási idejét. A diagram összeállításához egy adott termék útvonalát vették alapul, a különbség csupán annyi volt, hogy ugyanez a termék többféleképpen gyártható le, és az új módszer bevetésével 33 munkanappal kevesebb idő alatt áll elő ugyanaz a végeredmény. A termelés meghatározásához szükséges legfontosabb döntéseket nyilván jóval könnyebb volt meghozni, amikor a diagram világosan megmutatta, hogy melyik útvonalon, milyen egyenletes gépkihasználtság mellett érhető el a lehető legrövidebb átfutási idő.
Bár a sok feladat ütemezése rendkívül bonyolult matematikai feladatok megoldását igényli, a mai számítógépek is képesek kezelni kb. ezer műveletet, vallja a SZTAKI szakértője. A gépek azzal is tudnak kalkulálni, hogy az állandó időtartamot igénylő műveleteket vajon megfelelő sorrendben végzi-e az üzem. Egy partnernél azt vizsgálták meg, hogy ha ugyanazt a három megrendelést ugyanazon a három gépen kell elvégezni, akkor milyen sorrendben jön ki a lehető legoptimálisabb átfutási idő. A megfelelő modellezéssel, majd az átütemezéssel 33 százalékkal, 96-ról 64 percre csökkent a megrendelések teljesítési ideje. Nem érdemes tehát a megszokásokhoz és a kockás füzethez ragaszkodni, mert a meglévő gyártósorban is ott rejlik a nagyobb potenciál, csak meg kell kérnünk rá egy szoftvert, hogy végezze el a szükséges számításokat, és alakítson ki egy új munkamenetet.
Horváth felhívta rá a figyelmet, hogy a szoftveres ütemezés kialakítása időigényes feladat. Az átállásnak két típusa van: az egyedi fejlesztés, amikor nulláról kell legyártani a rendszert, vagy az ún. „dobozos szoftver”, amellyel a meglévő modellezési lehetőségeken belül kell megoldani a gyár ütemezését. Előbbinek az a legnagyobb előnye, hogy teljesen személyre szabható, ugyanakkor több évig is eltarthat a felállítása, és 10-20-szor annyiba kerülhet, mint az utóbbi, amivel szintén nagyon rugalmasan ki lehet szolgálni az ügyféligényeket, ráadásul néhány hónap alatt bevezethető.
A kutató elismerte, hogy amikor megmutatják egy új ügyfélnek az általuk előnyben részesített dobozos szoftvert, a legtöbbször azt a választ kapják, hogy „nálunk teljesen máshogyan működik a gyártás”. A megoldásaik ehhez képest már a világ több táján bizonyítottak: a spanyolországi Chocolates Valor S.A. heti 16 óra tervezési időt spórolt meg, míg a brazil Daupernél csak havi tíz percet kell szánni ugyanilyen feladatokra, a korábbi 2-5 nap helyett. Nem mindenhol ugyanez a cél: gépipari területen a Siemens angliai telephelyén tették hatékonyabbá a készletkezelést, az indiai Narayan Powertechnél pedig lerövidítették a rendelések átfutási idejét 4-ről 2,5 hétre.
Gábor János, NEW technology